Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-10 / 280. (1318.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai Hdpildpid Felelős szerkesztő: VZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCIl GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulica 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prágáik, Panská ul 12/III. — Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Válságos hsngulaS egész Európában ti ©Sasz-aibán szerződés következményei — Százezer katona ©lass-francsa határon — H balkáni krízis előtt — II hatal­mak u! itcsoportosSfiésa Dé&urépSban — Anglia,, Olasz­ország, Magyarország egyrészt, Franciaország és a kis antant másrészt — A fusoszBáv politika vajúdása a felé Belgrád, december 9. Uzunovics dezignált miniszterelnök kijelentette a sajtó képvi­selőinek, hogy még ma visszaadja megbízatását a királynak. Ma délután újabb politikai tanácskozások lesznek. Politikai körökben úgy vélik, hogy vagy Pasics vagy Trifkovics, a szkupstina elnöke, kap megbízást a kormányalakításra. Jeszíies tiranai jugoszláv követ, akit jelentéstételre Belgrádba rendeltek, ma délben megérkezett. Ideérkezett jelentések szerint az olasz külügyminisztérium a római jugoszláv követ előtt meglepetésének adott kifejezést, hogy az olasz—albán szerződés miatt Jugoszláviában oly nagy izgalom tá­madt. A római kormány máris javaslatokat tett Nincsicsnek, melyek lehetővé teszik, hogy az ügyet mindkét félre nézve kedvező en intézzék el. Római körök szerint a javas­latok alkalmasak a feszültség enyhítésére. Moszkvai körökben azt remélik, hogy az olasz—albán szerződés ügye siettetni fog­ja Jugoszláviának Oroszországhoz való közeledését. Tiranából érkezett jelentések szerint a jugoszlávok tiltakozása az olasz- albán szer­ződés ellen Tiránában oly nagy hatást keltett, hogy a parlament aligha fogja ratifikálni ezt a szerződést. Albánia mindenáron el akarja kerülni, hogy nyilt konfliktusba kevered­jék Jugoszláviával. Fegyvsrza! az ©lasz-fra^sla határon Genf, december 9. Milánóból riasztó birok érkeznek a népszövetséghez az olasz— francia határon történő eseményekről. Olaszországban Jugoszlávia magatartását teljesen francia befolyásnak tulajdonítják » mint az elmúlt hetekben többször tették, most is ria­dót fújnak a párisi kormány ellen. A legújabb időkben valóságos szokássá vált, hogy va­lahányszor Olaszországot a külpolitikában vagy a belpolitikában kellemetlenség éri, azon­nal Franciaországot okolja és vonja felelősségre. Hogy az olasz—albán szerződés miatt Jugoszláviában megbukott az olaszbarát irányzat és a délszláv állam fenyegető magatar­tást tanúsít a fascizmussal szemben, őzt szintén Franciaország aknamunkájának, elsősor­ban Poincarénak tulajdonítják. A romai sajtó ma ugyanolyan hangnemben ír Párisról, mint irt a Mussolini-ellencs merényletek alkalmával. Sőt ez alkalommal a szavakat már tettek is kisérik s komoly olasz csapatösszevonások történnek a francia határon. Mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt a franciák több ezred katonaságot koncentrál­tak Nizza körül, hogy eleiét vegyék az esetleges olasz akcióknak. E csapatösszevonásokat azzal indokolták meg, hogy a Maceia—Cári baldi-féle bandák még mindig szabadon ga­rázdálkodnak és Franciaországnak bármely pillanatban szüksége lehet a felkelők ellen katonai beavatkozásra. Válaszképpen most az olaszok indítottak több ezredet a határra viszont azzal az ürüggyel, hogy a francia határ közelében nagyszámú olasz emigránsban­dák tűntek föl, amelyek megfékezésére Róma kénytelen katonaságot kirendelni. Tény az, hogv a határ közelében tegnap ismeretlen tettesek olasz földön megöltek két olasz ha­tárrendőrt s igy az emigráns bandákról szóló hirek valónak bizonyultak. Olasz részről is, francia részről is. a határ mentén már hemzseg a katonaság s a helyzet olyan, mint egy háborús mozgósítás alkalmával. Népszövetségi körökben ez a komoly katonai készülődés érthető módon nagy megüt­közést keltett. Az olaszok kimagyarázkodása azért is gyanús, mert a francia határ men­tén már hetekkel ezelőtt is komoly miliciaösszevonások történtek s a francia mozgósí­tás csak az olasz rendszabályok következnie nye volt. Az olaszok most újabb gyalogezre­deket és technikai osztagokat vezényelnek a határra, ugv hogy túlsúlyúk ismét jelenté­keny. Francia részről, minden valószínűség szerint kénytelenek lesznek ismét válaszol­ni s újabb csapattesteket koncentrálni a határra. Mindenesetre tény, hogy Nizza környé­kén egymással farkasszemet néző hadseregek vannak koncentrálva. Ez a helyzet köny- nven veszedelmessé válhat s igy az Olaszországból érkező hirek jogos izgalmat keltenek a népszövetségi palotában. Nincsics miniszterelnök lesz ? Belgrád, december 9. A radikális párt tegnap délelőtt tiz órakor megkezdte nagy feszültséggel várt ülését. Érdemleges tárgya­lásokra csak délben fél egykor került a sor. Addig Pasics, Uzunovics és Mibajlovics, a párt alelnöke, tárgyaltak egymás között. E tárgyalások eredménye az volt, hogy Pasics azonnal az ülés megkezdésekor megcáfolta a sajtónak azon híreit, melyek a közte és Uzu novics közt felmerült nézeteltérésekről szól­nak. A legközelebbi klubülést holnapra hív­ták össze, anélkül, hogy tegnap határoztak volna. Lapjclentések szerint a radikális klub mai ülésének egyetlen eredménye az, hogy Uzunovics a Pasicesal folytatott konferenciák nyomán ma a párt előtt mégis be fog számol­ni az uj kormányalakítás kísérletének eddigi munkálatairól. Miközben Pasics és Uzuno- vics konferenciástul^, a sajtóban az a hir is fölmerült, hogy a két államférfin meg nem egyezése esetén Nincsics alakit kormányt. Betiltott hazafias tiltakozás Belgrádiján Belgrád, december 9. A jugoszláv haza­fias szervezetek december 12-re nyilvános tiltakozó ülést hívtak össze a belgrádi szín­háztérre, hogy kifejezzék rosszalásukat az olasz-albán szerződéssel szemben és tiltakoz­zanak Olaszország illojális magatartása miatt. A belgrádi rendőrfőnökség a külügyminiszté­rium utasítására betiltotta ezt a nagy haza­fias összejövetelt. _z1 Mi alfél* a Mpvi$el5Msbaii K©dzsa, HSinka és Kreibich szócsafája — A képvBseiőház megrótta Kreibschefi Z’chy Rubidó londoni magyar követ titokzatos utazása Paris, december 9. Beavatott körök sze­rint az olasz kormány azzal a tervvel foglal­kozik, hogy Magyarországnak területi enged­ményeket helyez kilátásba a délvidéken, ha Magyarország teljes súlyával az olasz politi­ka mellett foglal állást és a jugoszláv-olasz konfliktus esetén fegyveresen is támogatja a fascizmust. Viszont annyi is tény, hogy az egész kisantant egységes frontba tömörül Olaszország ellen és Franciaország sem fogja tétlenül nézni a balkáni eseményeket. Zichy Rubidó báró londoni magyar kö­vet váratlanul Genfbo utazott, állítólag azért, hogy bizalmas tárgyalásokat folytasson Chamberlainnel. Londoni politikai körökben úgy tudják, hogy a magyar követ genfi utazá­sa összefügg a balkáni eseményekkel. Az án­gy S3,itó egyelőre tartózkodó álláspontra he­lyezkedik az fflasz-jugoszláv eseményekkel szemben. Egyetlen lap sem fűz hozzájuk kommentárt, de annyit viszont mindegyik megállapít, hogy a Balkánon beállott az a régóta esedékes döntő fordulat, amely maga után fogja vonni a déli és a középeurópai hatalmak átcsoportosítását. Ennél az átcso­portosításnál Anglia valószínűleg Olaszország mellé áll. Zichy Rubidó genfi tárgyalásai ép­pen ezzel az átcsoportosítással és Anglia ál­lásfoglalásával állanak összefüggésben. Mussolini elragadtatással beszél Magyarországról Budapest, december 9. Az Est külön tu- dósi^a tegnap meginterjúvolta Mussolinit, aki kijelentette, hogy Magyarország reá a lehető legjobb benyomást teszi. Magyarorszá­gé,. minden nagyszerűen konszolidálódott és az ország a legjobb utón halad a teljes gaz­dasági stabilizáció felé. Az országban tökéle­tes a rend. Bethlen életre szólította a főren­diházat, ami az országra nézve rendkiviil fon­tos és előnyös. — Egyáltalában úgy látom — mondotta Mussolini —, hogy Bethlen céltuda­tosan, komolyan és nagyszerűen dolgozik. Az ország fejlődése biztosítva van. A képviselőház mai ülése érdeklődésének középpontjában a Kreibich-Ifodzsa eset áll. Kreibich ugyanis a költségvetési vita folya­mán az Eisler-afférral kapcsolatosan becsüle­tében megtámadta Hodzsa minisztert, aki ez­ért a házelnckség utján kért elégtételt. Ugyan­ezt tette a Hlinka-párt is, amelyet azzal vá­dolt meg Kreibich, hogy Hodzsa közbenjárá­sával két millió koronát kapott volna Eisier- től. A mértelmi bizottság Kreibiehet emiatt a plénum előtti megrovásra ítélte. A mentelmi ügy ma kerül a plénum elé s ez alkalommal úgy Kreibich, mint Hodzsa felszólalnak. Azon­ban e tárgy fölött nem lesz vita. Ugyancsak megdorgálásban részesítik Polli és Hacken- berg német szociáldemokratákat, akik Englis pénzügyminisztert „fizetett tudósának ne­vezték. A mai plenáris ülés előtt kiosztották töb­bek között ezeket a javaslatokat: Szení-Ivány József magyar nemzeti párti képviselő és társainak törvényjavaslata az al­kotmány tör vény 94. szakaszában foglalt ren­delkezés alapján egy a szlovenszkói bírósági aJs ügyészségi szervezetről szóló törvénynek megalkotása iránti rendelkezések szabályozá­sára. A magyar nemzeti párt képviselői jelen törvényjavaslatukkal az uj bírósági beosztások megváltoztatását kívánják keresztülvinni. A ja­vaslatot különben, annak benyújtásakor tel­jes részletességgel ismertettük. A kormány benyújtotta a hadsereg béke­létszámának 1927 október 1-től való megál­lapításáról szóló javaslatot, továbbá az uj ka­tonai fegyelmi szabályzatról szóló törvény- javaslatot is. A mai ülés Malypetr elnök az ülést félkettőkor meg­nyitja. A tárgysorozat első pontja a költségve­tési bizottság véleményes jelentése az uj nem­zetgazdasági vállalatok adókedvezményéről szóló kormányjavaslatról. Előadó: Pekárek cseh iparospáitj. A tárgyhoz hozzászólt Schweichhart német szociáldemokrata. Iloudelka cseh szociáldemokrata kijelenti, hogy a javaslat gazdasági vonatkozásai miatt szó­ba kell hozni az Kistér-affért, amely miatt Hod­zsa miniszter a házszabályok 51. §-ra hivatkozva Kreibich képviselő megdorgálását kéri. Malypetr elnök: Ez nem tartozik ehhez a tárgyhoz. Kreibich ügye a napirend más pontját képezi, tessék a tárgynál maradni. Koudelka: Követeli, hogy terjesszék be az ügyről az összes iratokat a parlament elé. A ja- j vaslatot nem fogadja el. Pekarek előadó zárszavai után a többség a javaslatot elfogadja. A Krcibick-Hodzsa-ügy Ezután több törvényjavaslat második olvasása következett, majd áttértek a mentelmi ügyek tár­gyalására, ar hlyeknek élén a Kreibich—Hodzsa- ügy szerepel. Hosfzsa tfédékezik Kreibich ¥ádi® ellesi Az előadó jelentésének végeztével óriási ér­deklődés mellett Hodzsa miniszter lépett szónoki emelvényre. A cseh és szlovák polgári pártok kéviselői a miniszteri padsorok elé sietnek. A teremben általános mozgás. A karzat zsúfolásig megtelik. Amikor Hodzsa az emelvényre lép, Safranko feléje kiált: — Ne itt beszéljen, hanem majd a vizsgáló bizottság előtt! Hodzsa: Amikor először értesültem arról, hogy az ügybe az én nevemet is belekeverték, átadtam ügyvédemnek az erre vonatkozó összes adatokat azzal, hogy 76.000 hold földet Cyrill herceg kapjon meg. így jött létre a lex Cyrill. Mindkét Kóbvrg herceg kénviselője hozzám for­dult, mint földművelésügyi m "ivrztcrhcz, de én minden alkalommal elulasUollam őket s elrendel­tem a birtokoknak állami .kezelésbe való át­vételéi. Nem voltam semmi tekintettel arra, hogy milyen pereskedés folyik az örökösök között. Eis- lerrel tárgyaltam, ez kötelességem is volt, mint földmivelésügyi miniszternek, ha kihallgatásra jelentkezett nálam. Kreibich képviselőnek azon állítására vonatkozólag, hogy a szlovák néppárt­nak Eisler közvetítésével két millió koronát jut­tattam volna, ki kell jelentenem, hogy a ludákolc- kal már a háború előtt együtt dolgoztam hosszú időn keresztül, s a prevrat után is érintkeztünk egymással, legalább huszonöt év'g ismertük egy­mást, mig Eislert csak két-háromszor láttam, tehát nevetséges az az állítás, hogy köztem és a, szlovák végvárt között Eislert kellett volna föl­kérnem közvetítésre. Eineranére vorrdkozó állí­tásai is teljesen tarthatatlanok. Kreibich szerint Einemné megfigyelés alatt állott. Ha erről tudott^ Na! számunk 1® ofdal aJwTjjA ^ V. évf. 280. (1318) szám . Péntek - 1926 december 1!, ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom