Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-25 / 292. (1330.) szám

26

^S®<m-iVWá£All-HÍRLAE

kell maradni ás gyorsan, sőt nagyon gyorsan dolgozni, mert i» idő eljárt és kísérletezni nem tehet többé.

Ha az 1927. óv sem hozna segítséget, a munkanélküliek száma ijesztően nagy lesz s az ennek nyomában fakadó nyomor kiszámíthatatlan. Ez nem frázis, de ’százpercentes valóság és aki kételkedik benne, gondoljon csak Korompára, Zólyomra és Nyustyára, ahol titáni vasmüveket, hengerműveket szereltek le, Gácsra és Apátfalvára, ahol hosz- szu idő óta működő posztógyárak üzeme lesz beszüntetve, a losonci zománcgyárakra és legújabban a nagyszlabősi papírgyár tervezett üzembeszüntetésére, nem is említvén a kisebb telepeket, s akkor már nem is volna megállás, az ipari züllés kitombolhatná magát Ezt taíán mégsem akarják? Alakítsák meg tehát a hivatott parlamenti emberek ezen állandó gazdasági bizottságot, aki jó szakembernek tartja magát, ott legyen és fogjanak hozzá azonnal, késedelem nélkül. Miként a kereskedelmi utazó, aki rendeléseket gyűjt, úgy járjanak városról városra, ipartelepről ipartelepre, gyűjtsék az adatokat, informálódjanak, kérjék ki közben a gyár- szövetség, kamarák, pénz- és üzleti szakemberek, kereskedelmi és iparteslületek, a Di i vásár-rendezőség erre vonatkozó véleményét és megdöbbentő adalok birtokába fognak jutni. Tapasztalni fogják, hogy az eddig elhangzóit panaszok csak dióhéjban világították meg a tényleges bajokat, a gazdasági helyzet sérelmei és hiányai módfelett nagyok és tartós orvoslást igényelnek.

De rá fognak jönni arra is, hogy egyes többször hangoztatott s itt e cikk keretében is felsorolt kívánságok teljesítése határozottan alkalmas a helyzet részbeni szanálására, ebből tehát következik, hogy ezen kívánságok teljesítését erélyesen kell kérni s ha kell, követelni 1 Rá fognak jönni, hogy sok kívánság teljesítése anyagi áldozatot alig kíván, csak jóakaratot, ahol pedig anyagi áldozattal jár ez, ott is jó befektetés, mert az adóalany megerősítése révén ez hatványozva térülhet vissza.

A szlovenszkói dezindusslriáldst pedig nyomban meg kell állítani. E téren több veszteséget, leépítést nem bírunk el.

Meg kell cáfolni azon téves állítást, hogy a szlovenszkói ipar egy agyontámogatott mesterségesen fentaríott ipar volt! Hiszen a legtöbb vállalat a maga legszűkebb területi körzetében tudja magának a nyersterméket megszerezni, tehát prosperálásához fűzött legszigorúbb üzemi feltételével rendelkezik! És hol itt azon soknak mondott ipar? Hiszen öt morva- és csehországi városban magában több ipartelep van, mint egész Szlovenszkón, hogy csak néhány markánsabb helyet említsek — Prossnifz, Pardubitz, Kolin, Brünn és Reichenberg talán túl is szárnyalják. — Ennek fentartásához tehát tüzzel-vassal ragaszkodunk és további leépítéshez hozzá nem járulhatunk.

Mik. tehát e kívánságok, melyek teljesítése a gazdasági válság részbeni szanálásához vezethet?

Ezek igen sokoldalúak, egyesek már köztudomásúak, mások felett már folynak tárgyalások is, egyeseket pedig mint részletbe vágót e cikk keretében nem is lehet megemlítem. — Ismétlés is akad, de ez helytállhat, mivel cikkem nem újat akar szemléltetni vagy mondani, csak rá akar mutatni arra, hogy egy előbb propagált szlovenszkói gazdasági bizottság sok egyéb kisürgetendő pont mellé mit vegyen fel és mit látunk mi a perife'-'á- kon olyat, amely hiányzik és megvalósítható. — Az egyes kívánságokat számokkal jelö'óm meg, úgy amint azt memorandumokban szokásos előterjeszteni és pedig:

1. Jó gazdasági szerződések megkötése. Elsősorban a volt monarchia területén k Vetkezett ösz- szes utódállamokkal. Főelvtént a ?zabidkere<=ke- delem szolgáljon minden korlá’ozás nélkül és lehetőleg a reciproc'tás alapján. Kötött kereskedelem elve alapján létrejött szerződések sokszor rosszabb szituációt hoznak, mint a szerző'lésnélküli állapot

2. Ez év julius 1-én életbelépett szociális törvénynek az aggkori biztosításra vonatkozó részének minimálisan öt évre való halályor.kivS.li helyezése, vagyis szüneteltetése. Egyszerű változtatások, novelláris intézkedések itt nem használnak semmit. A gazdasági helyzet e terhet mi nem bírja, a törvény végrehajtása exisztenciákat tesz tönkre, a munkaadó az alkalmazónak elbocsátásával védekezik, ez újabb muukané'küliséget teremt, szaporodik a nyomorúság s ez nem lehet célja egy szociális törvénynek. A gazdasági helyzet megfelelő javulása után életbelépését nem fogja kifogásolni senki.

3- Az ez évben hat évre utólag kivetett adók egy részének elengedése, a hátralékok fizetésére több évre terjedő részletfizetési kedvezmény biz tositása.

4. A hadikölcsön-ügy likvidálása. Mindazoknak, akiknek az 1924—216. számú törvény kárfa* lanilási kötvényeket biztosított, adják ki a legrövidebb időn belül az uj kötvényeket, hogy azok kamatját élvezhessék.

5. Mindazon vállalatoknak és magánosoknak, akiknek jelenlegi vagyoni állapota az 4-91.9 177/4. áUapoihoz viszonyítva fíő százalékkal rosszabbodott, az esetleg lcivelell vagy még kivetendő va- gyondézsmája teljesen töröltessék. Ugyancsak azon vállalatnak, mely a prevrat elolt tőkéjének az uiébb bekövetkezett krízis következtében legalább 65 százalékát elvesztette és most uj tőke előterem- té-ével uj életet akar kezdeni, ez megkönnyíti essék azzal, hogy neki legalább öt, de esetleg tíz évre kereseti adómentesség biztosíttassák, illetve hogy ennek megfelelő összeget a tartalék gyarapító sára fordíthasson.

6. Azok, akiknek az IMA. évből eredő katonai kiivcl,cl.t': e van.yadelynelc kifizet é'el az J92í—2Jí>. rzimu törvény Máim ében a. csehszlovák állam, magára vállalta, hn főm hónapon belül ezen Iái Delelésükre 50 százalékos előleget kapjanak, illetve az 1927. év junius végéig a fenti törvényben biztosított kártalanítási kötvényeket de facto megkapják.

7. Minden állami szállításban való kvóta szerinti részesedés. Ennek pozitív biztosítása megfelelő törvényes rendelkezéssel.

8. A már sok Ízben követelt és nagynevű funkcionáriusok által is propagált egyöntetű vasúti tarifális számítás megvalósítása, ezzel kapcsolatban a helyiérdekű vasutak államosítása vagy állami kezelésbe való vétele. — E helyen említendő meg a programba már felvett, de kósedelmező vasúti vonalak gyors kiépítése s elsősorban az, mely Közép- és Dél szlovenszkói Kassával van hivatva összekötni.

9. Tarifális kedvezmény mindazon vállalatoknak, amelyek nyugatról, Közép- és Délszlovenszkó- ről Zsolnán és Rutlkán át és Keletszlovenszkó és Ruszinszkóról Kassán, át a történelmi országokba szállítanak és export küldeményeknél azoknak, akiknek telepe (gyára) a kimenő állomástól több mint 250 kilométeres távolságra fekszik.

10. •Speciális vasúti áijszániitás Szlovenszkó egész területéről Komárom és Pozsony' Duna-kikötőjéhez oly esetben, amidőn az Ausztriába vagy

Németországba irányított exportküldenaények a dunai vizi ut tarifája mellett kedvezően szállíthat ók.

11. A kényszeregyezségek eljárásának némi megszigorítása, az eljárás lényeges gyorsítása. Keresztülvitelé azon elvnek, hogy vagyonbiztos mindenkor szakember legyen, aki tekintettel van a hitelezők érdekeire és munkájáért szerény díjazást igényel.

12. Az idegenforgalomnak minden téren való hathatós előmozdítása. Az üzletember mozgási szabadságának legmesszebb menő b:zt ősi fása, ezért az útlevelek kiadásának legíiberálisabb kezelése és nem junlitimbahozása más állampolgári kötelezettséggel. — Ezzel kapcsolatban kívánjuk, hogy a vízumkényszer eltörlése végeit Csehszlovákia megfelelő tárgyalásokat folytasson azon államokkal, ahol hasonló megértéssel kezelik ezen elsőrendű gazdasági ügyét.

íme néhány kívánság, sok régi. egy-kettő uj csapáson haladó, de mindegyik alkalmas arra, hogy teljesítése az elszegényedett Szlovenszkó és Rusz:nszkó sok-sok polgárának, vállalatának s így általában a közgazdaságnak hasznára váljék s oz előbb említett szlovén szk ó ‘-ruszinszkói gazdasági szanálásnak alapjául szolgáljon.

Agrárpolitikai problémák

Á gabonakiviteli monopólium — Állattenyc sztési kérdések — Tapasztalataim Svájcban

Irta: Thaler András.

Ausztria földmivelésiigyi minisztere.

Bécs, december havában.

(A P. M. H. bécsi levelezőjétől.) Ausztria földművelésügyi min'sztere, Thaler. András, egyébként gyakorlati kisgazda Tirolban és robusztus alakjával, hatalmas vörös szakáiéval az cr,germán parasztokra emlékeztet, nemrégiben tért vissza Svájcból, a gazdálkodás mintafcldjéről, ahol tanulmányozta a különböző mezőgazdasági kérdések megoldását. Mikor Thaler m niszter visszatért Becsbe, elterjedt az a hir, hogy az osztrák kormány javaslatára foglalkozni fog

a gabonakiviteli monopólium bevezetésének kérdésevei.

A gabonamonopúiium bevezetése Ausztriában érzékenyen érintené a szomszédos utódállamok földművelését, elsősorban Magyarországot és Jugoszláviát, de Romániát és Csehszlovákiát is. Egyelőre még ismeretlenek az osztrák kormány szándékai ebl>en a kérdésben, a P. M. H. bécsi levelezőjének azonban a következőkben módjában van közölnie Thaler miniszter rendkívül érdekes és több tekintetben tanulságos beszámolóját svájci tapasztalatairól:

Amikor a háború alatt Svájc is belekerült az üiség-blokádba, amikor megcsappant a bevitel, a svájci kormány bevezette a ga bon;’beviteli monopóliumot. A monopólium olyan kedvező eredményekkel járt, hogy továbbra is fennmaradt.

A gabonabevitelt monopólium haszonélvezői mindenekelőtt a parasztok voltak. A monopólium révén termésük eladása ugyanis olyan áron volt biztosítva-, amely hét frankkal magasabb volt- a világpiaci áraknál. Éltől eltekintve, az önellátás céljaira félretett gabonára a parasztok vetési prémiumot kaplak, A fogyasztóknak sem volt különös okuk panaszra, mivel a gabonabeviteli monopólium szabályozta az árakat. Az őrlési dij egész Svájcban, a legmagasabb hegységek völgyeiben is egyenlő volt. 1

Ezen elvitathatatlan előnyök ellenére a monopóliumot az utolsó népszavazás megszüntette. Miért? Ezt csak az ipar és kereskedelem nagy nyomásával és avval az idegenkedéssel tudom megmagyarázni, amellyel a paraszt minden kétségtelen előny ellenére is, a kényszergazdálkodással szemben viseltetik. Biztosra veszem, hogy a népszavazási eredmény ellenére a gabouabeviteli monopólium Svájcban még hosszú ideig fenmarad, mivel éppen a monopólium egyik legerősebb ellenfele jelentette ki a vizsgálóbizottság előtt, hogy pártja főként elvi okokból vitte az ügyet népszavazás elé, mivel gneg akarta akadályozni, hogy a monopólium az alkotmányba bekerüljön. Nem ellenzi azonban a monopólium fenntartását a mező- gazdaság védelmére addig, amíg a monopólium eltörlése a parasztok károsodása nélkül nem következhetek be.

Svájc megoldotta az állattenyésztés kérdését is. Svájc, épp úgy mint Ausztria, hegységes ország és igen alkalmas uz állattenyésztésre. Miként azonban nálunk, úgy olt sem képesek saját, szükségleteiket fedezni és Svájc vágómarha-behozatalra szorul. Svájc igen hatásos intézkedésekkel akadályozza meg a saját mezőgazdasága számára kárt jelentő, szükségtelen marha-, illetőleg husbevitelt külföldről.

Svájc egyetlen állammal, sem kötőit állategészségügyi egyezményt.

Ha késő nyáron és ősszel Svájc fedezni tudja szükségletei I;, akkor az országos állategészségügyi felügyelő kifogásként felhozza a minden államban előforduló állat-megbetegedéseket és kijelenti, hogy ezekben és ezekben a hónapokban a vágómarha bevitele külföldről Svájc mezőgazdasága számára nagy veszéllyel járna. Ha Svájc újra rá- ’zorul külföldi bevitelre, úgy n hatóságok már nem lámáik él olyan rigorózusan, ozoniban kizárólag él- •'őrangu vágóállatot és húst engednek behozni.

A bevitel ezen szabályozását nem lehel ugyan monopóliumnak minősíteni, azonban ugyanolyan hatása van, mint a monopóliumnak.

Az osztrák parasztok a könnyen felismerhető előnyök ellenére is ellenzik a gabona beviteli monopóliumot Ennek először azok a szomorú tapasztalatok az okai, amelyeket parasztjaink a háború alatt a különböző központokkal szereztek, másodszor az osztrák paraszt elvi ellensége minden kényszergazdáCkodásnak.

Azok a javaslatok, amelyeket az osztrák kormány elé terjesztettem, egyelőre úgy a gabonára, mint az állattenyésztésre vonatkozólag nem tartalmaznak monopoliumszeni intézkedéseket.

Az osztrák állattenyésztők azonban azt követelik, hogy az osztrák állam Svájc példájára olyan intézkedéseket hozzon, amely- lyel szabályozhatja a külföldi állat-bevitelt aszerint, hogy a hazai tenyésztés az egyes évszakokban mennyire kielégítő. A gabonatermelők viszont magasabb gabona- és főként magasabb Uszlvámokat követelnek.

Az osztrák mezőgazdaság ettől a két követeléstől nem térhet el. Ausztria például évenként 40 millió sdhálliing értékű tejet és tejtermékeket importál. Kis jóakarat mellett ezt az összeget könnyen hazai mezőgazdaságunk számára biztosíthatnék.

*

Thaler miniszter cikkéből nem világlik ugyan ki, hogy az osztrák kormány a tervbe vett átmeneti intézkedések után bevezeti-e a mezőgazdasági import-monopóliumot, az azonban kitűnik, hogy Ausztria súlyos rendszabályokra készül és ezek miatt előreláthatólag súlyos konfliktusba fog keveredni a szomszédos utódállamokkal.

Az osztrák—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások küszöbén. A prágai kereskedelmi kamarában e héten foglalkoztak az osztrák kereskedelmi követelések listájával, amely a kereskedelmi szerződés reviziós tárgyalásainak alapját fogja képezni. A jövő héten folytatják a tanácskozásokat, amelyeknek eredményeit írásban közük majd az illetékes hatóságokkal.

A középeurópai vasművek és a nyers- acélkarteíl. A Berliner Borsén Courier hosz- szasabbau foglalkozik a középeurópai vasmüveknek a nyugateurópai vaskarfellhe való belépésével s rámolni arra, hogy ez a részvétel milyen előnyöket biztosit az európai vasmüveknek. A nyugateurópai kartell a középeurópai vasmüvefcnek a balkáni országok és Olaszország felé irányuló exportját mindé.-, erővel támogatni fogja és meg fogja védelmezni minden versennyel szemben. Eszerint a Witkowitzi vasművek, a Prágai vasmüvek, a Berg és Hűtlen részvénytársaság, valamint a Rimamurányi vasmüvek abban a helyzetben lesznek, hogy a lengyel müvekkel, amely eddig kartellen kivül állnak, eredményesen felvehetik a versenyt. Január elején Párisban újra tanácskozásokat fognak tartani, amelyeken elsősorban a középeurópai müvek termelésére és exportjára vonatkozó praktikus modalitások végleges kér észtül viteli módozatait fogják megállapítani. Az eddigi megállapodások azonban már 1927 január elsején életbe lépnek.

Tanácskozások a cukor áráról. A parlament nyolcas bizottsága a kereskedelmi és a belügyminiszter részvételével tegnap ülést tartott, amelyen a cukoripar által követelt cukoráremelés kérdésével foglalkoztak. A tanácskozások eddig végleges döntést nem hoztak s a bizottság felkérte a kormányt, hogy a cukoriparral folytassa a tárgyalásokat, A cukorkáidén ma fog tárgyalni és a cukorfelszabad itás, valamint a cukorár kérdéseivel fog foglalkozni.

A némtet kereisiltcdicílmi mérleg njalbjb pnsp/i- vmroa. A nemet Mlikereskedélean hivatalos jelentések szerint novemberben a behozatalnak 123 tniMIii ó márkával való gyarapodásét mutatja a mull. | havi no millió márkával szemben. A kereskedelmi mérleg passzívuma 193 millió márka.

A Magyar Nemzeti Ibink osztaléka. Budapestről jelent kis: A M-gjw Nemzeti Bank vezértnnáosn ebben az évben is a tavalyihoz hasonlóan 10.5% 1 osztalékot javasolt.

1926 december 25, srombai

Ma, került forgalomba Magyarországon a pengőércpénz. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ma' hozták forgalomba Magyarországon az uj pengőércpénzt. Az egypengcsök nagysága- megfelel a régi egykoronás ezüstpénz nagyságának, 18 milliméter átmérőjű. Az egyik oldalán a magyar címer, a másik oldalán koszorúzást 1 pengő íelirás látható. A címer körül: Magyar királyság felírás van. Az érme szélét gyöngyöz** keretezi.

Emelkedő cipőexport rossz árak mellett. A

cipőipar az évi jelentéssel kapcsolat osan megállapítja, hogy a mennyiséget illetőleg 1926 a legjobb kiviteli évek közé számit. Ezzel szemben az elért árak veszteségekkel járnák és a legjobb esetekben olyan alacsonyak, hogy alig fedezik az elő-, állítási költségeket.

A Kassa—Oderbergi Vasút nosztrifikálása. E

bét elején a vasút ügyi minisztériumban a Magyar Államvasutak és a Kassa—Oderbergi Vasul meg- bizotfaival tárgyalások folytak. E tárgyalások célja az volt, hogy a Kassa—Oderbergi Vasút ncszt- rififeálásával összefüggő különböző kérdéseket szabályozzák. Mindenekelőtt közigazgatási nehezoá- gekről, főként arról van szó, hogy a társaságot a budapesti kereskedelmi lajstromból töröljék 6 ez a törlés meghatározott feltételek betartásával van összefüggésben. A tárgyalások ugyan kedvezően- haladnak előre, azonban karácsony előtt nem nyerhetnek befejezést s épp ezért januárban Becsben fogják azokat folytatni.

A vas- és acélpiacok helyzete. Az európai exportpiacokon a helyzet a múlt héten rosszabbodott. A fogyasztók tartózkodó magatartást fca- nuísitamák, mert az angolok a termelést mindenáron forszírozzák és január—márciusra már na-, gyobb kontinentális megrendeléseket kaptak. Senkisem gondolta volna, hogy 14 nappal a sztrájk befejezése után Anglia már 21 kohóval fog dolgozni, amelyek máris el vannak látva rendelésekkel. Ez Franciaországra igen erősen hat' vissza és most tűnik csak ki, hogy milyen ügyei' volt a német vasipar taktikája a sztrájk tartama., alatt, amikor nem Angliát, hanem azokat az országokat látta el anyaggal, amelyeknek előbb az; angol vasipar szállított. Ez azt eredményezi, hegy e piacok nagy része továbbra is Németországba® fog rendeléseket eszközölni. A francia kivitel novemberben 800 millió frankkal csökkent, dacára annak, hogy a vasárukivitel az angol sztrájk kV vetkezíében nagyobb lett. A csehszlovák piac nenr változott.

A mételykór veszedelméről már irtunk októberi számunkban. Rámutattunk arra a csapásra, mely’ állatállományunkat e kór pusztításával , fenyegeti. Azóta mind ijesztőbb mértéket ölt a baj és félő, hogy megtizedeli állatállományunkat. Nemcsak a juhokat, hanem a szarvasmarhákat is. Figyelmeztetjük a gazdákat, hogy van a mpjyly- kór ellen egy- biztos hatású gyógyszer, a Dis'ól. Hazánkban is .minden haladó gazda szerezzen tudomást erről a szerről és próbálja ki jűuaia, szarvasmarháin, nehogy úgy járjunk, mint 1912- ben, ahol mételykórban az állatállomány 83 százaléka elpusztult. A papok, tanítók és tanúit gazdák jó szolgálatot tesznek a köznek, ha a kisebb gazdák figyelmét felhívják a Distolra. Ne herdálják el ijedtükben lesoványodott jószágukat, hanem gyógyítsák. Még pedig idejekorán, nTelőtt még teljesen lerontanának. Csekély költséggel nagy károsodástól óvhatják meg magukat. Nagy kár, hogy a vadállományt pusztító métely ellen nem tudunk védekezni. — Közlünk néhány véleményt, amit a Distol kezeléséről és ennek éred- ményóről hozzánk beküldőitek: Tudatom önöket, 'hogy a beteg birkáink a Distoltói teljesen meggyógyultak. Ezen gyógyszert minden gazdának őszintén ajánlom. Nanicza, 1926. márc. 20. Sc'eb- tans Sándor sk. — örömmel értesítem önöket, hogy Distol elnevezésű métely elleni gyógyszerük, amelyet az eddigi kevés sikerrel járó különféle gyógyitó eljárások és szerek alkalmazása után próbaképpen hozattam, igaz megnyugvást és teljes bizalmat kelteit bennem eredményes gyógyhatásúval. Egy olyan ökröm is meggyógyult tőle és lett teljesen egészségessé, melynek megmaradásához 85 évi praxisom alapján abszolút semmit sem bíztam. Fogadják igaz becsülésemet. Felbár,

1926. aug. 4. Groff János, földb'riokos sk. — Szívesen igazolom, hogy mételyes juhaimnál a Disfolt több alkalommal használtam kitűnő eredménnyel. A métely a jobban elpusztul és az állat teljesen magához jön, úgy, hogy az kihizlslliafó, avagy továbbtartásra is alkalmas. Levice, 1926. augusztus 12. Adler Gyula sk.

+ Élénk forgalmú volt a prágai értckíözído.

Az ipari részvényeik piacán emelkedtek: Zeftlüzá 45, Nyugata* eh Scbamoít 25, Csel)—Morva <30, Kóláim Szesz 15, Cseh Kereskedelmi, Prágai Vas 10, Prágai Malmok 9, Dux—Bodenbach 8, Riughofíer ! 6, Auesági Finomító 5, Krizsák, Simmmugi és Áussigi Vegyi 4, Poldi 3 koronával. Estek: Mai- fersdorf 20, Prágai Gőzhajózás 5, Köuigshofi 4, Kurvát Cukor 3, Inwald 2 koronával. A bankpiacon Komin 20, Sioveus&á 2 koronával emelkedett. A beruházási piacon a 4.5%-os negyedik 60, n 4.5%-os pótjárad’k 40, a népszövetségi. 80, a li«zfcköfcs*öih A az 5.5%-os negyedik 25, a 6%-os negyedik 20 és a konvertálható kölcsön 10 fillérrel emelkedtek. Az exóiapiac szilárd vök.-t A prágai doaizapiaaoin Zürich 0.25 l áris 0.375, Bécs 2.50 koronái vesztettek, Miláné 1.12A Berlin 0.30, Buenos Aires 5 koronát nyertek.

H- Njuzotií a prágai rukerpiav. NVenúnyVgy- zés Alisáig lökő és kikelő 232.50.