Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-25 / 292. (1330.) szám

20 ^EKCaiA^AfifeARHÍMiAE 1926 december 25, szombat. UHU mi III ^■iHll■lllllÉ^M■l IWÍ i Iia—a mi- Csak siruogard, — suttogta ő. — Jó ez‘? — kérdezte a hang. — Muiik a fé­lelmed? ...-r a nagyon jó ez... Minden, minden elmú­lik, 4*- felelte ő. Sóhajtott, ar'án újra mégszólalt. .. Még sze- p.egve, mint a nyügösliödő gyermek, de a fájdalma és a félelme zsibbado~ott már: — Ügye, te az anyácskám vagy? A láthatatlan, fényességei asszony az 6 kék í? reflexü szájára tapasztatta könnytói sósizü hűvös ajkát és fiókja közben pár szót súgott neki. Ugv, hogy csak 6 hallja: egészen halkan. És ő, e kínok elgyötör!je, az élet r'adt és me*- íiekiílő hajszoltja, már egész halkan és egész bol­dogan felelte: — Te az vagy? Halálanyácskám vagy. Te k^-s Milyen jó vagy! Fzelid vagy és ked­ves, én édes, jó Ífalálanyácíbám!... És most mü'.. ugye, — miudgV... * Az orvos, akiért elszaladtak éjjel, csak ennyit mondott: Lümínál-mérgetés... A babái két óra előtt állott be. Telefonozzanak a rendőrségre. . *" V. - . Boáid Amundsen: Az Északi Sark meghódítása íme egy ember, egy kortárs, akit érdemes és őröm szem ügyre venni. Egy ember, aki hallat lan mint egy gmd átor, tud lemondani és né.küsözni, át kitűzött célja felé és. végre et Í9 éri. Kemény, mint egy gladiátor, tud lemondani és nélkülözni, mint az aszkéta, vagy inkább, mint a szerelmes, akit csak szíve bálványa érdekel. Olyan szervezd és vehető, hogy küzdőtársai nyugodtan bízzák rá zz életüket és rajongással őrzik az együtt átélt idők emlékeit. Emellett közvetlen, kedves, jó­kedvű és naiv, mint a gyerek. Birse harsén kapitány, a sarki repülés navi­gációs tisztje írja róla: „A biztonságnak valami csodálatos érzését adja meg mindenkinek- Ha baj lesz, tudjuk, hogy Amundsen fog abból kisegíteni. Olyan jól megértettem Wistinget, mikor egyszer beszéltünk ezekről a dolgokról és ő azt mondtat Ha hiányt szenvednénk élelemben és Amundsen azt mondaná, hogy egyikünknek fel kell áldoznia magát azért, hogy a többiek megmeneküljenek, én örömmel kimennék csendesen a hóförgetegbe és lefeküdnék meghalni". Jlyén hűséget, ilyen oda­adást tudott kelteni a bajtársaiban Boraid Amundsen! Pelyhedzőállu ifjú volt még, amikor először vett részt kutalóexpodieión. Idegen nemzet hajó­ján volt akkor és délfejé haíojt, de titokban már akkor i« a* Északi Sark felkutatásáról ábrándo­zik. S bár vakmerő utjai azután elvitték sokfélé, ée ökerei beírták a nevét észak-kelet, észak-nyu- gat és déli sark jegébe, az Északi Sark felkuta­tásának törekvése vissasa-visszaiéré#, mint a Wag* ner-i vezérmotivum, mindig uj, mindig gazda­gabb hangszereléssel, m:g tégre est szolgálja a ki­próbált bajtársak, a felhalmozott tapasztalatok, * technikai vívmányok egész hatalmas zenekara. Az északi fény, az örök jégmezők és hósivatagok, a kölykező jégóriások hazájában van otthon, sok­szor hónapokig, egyszer két és félévig, nem tud szabadulni Jeges ölelésükből, mégis mindig visz- sravágyik, s esztendő sem telik bele, m'g szen­vedélye újra csak visszaüzi a titkai* őrző. ember némlátta vidék ostromára. Most talán mégis megpihen egy keveset Boáid Amundsen a babéraín, melyet bőségesen szórt elébe Amerika és Európa, hazája és a kül­föld, az 1926-iki győzelmes expedíció után. Boáid Amundsermet egyik szerencséje, hogy j tud beszélni és tudja forgatni a tollat Ennek kö­szönheti, hogy fel tudta kelteni Amerika érdeklő­dését a vállalkozás iránt és elő tudta teremteni az anyagi eszközöket, annak végrehajtására. S ennek köszönhetjük mi azt az eleven, színes, képzelethez és kedélyhez szóló leírást, amelyet a „Norge" expedícióról most egy hatalmas gyö­nyörű kötet alakjában könyvpiacra került Lelke? és tudós bajtársak egészítik ki Amundsen Írását, Riiser Laxsen kapitány, a k'váló repülőtiszt, Finn Malmgren, a neves svéd meteorológus, Gotttváld kapitány, a rádiószolgálat vezetője és az ameri­kai EUsworib, az expedíció egyik vezetője és me­cénása. Valami ünnepi emelkedettség, a legyűrt nehézségek, a kivívott eredmény öröme árad a le­írásból. Érezzük az ut jelentőségét: mérföldkő az a sarki kutatás bosszú, áldozatos történetében. A ,-Norge“ megmutatta az utat a Jeges-tengeren át, a Spitzbergáktól a Póluson át Alaszkáig. A Sarkvidék részletes felkutatása biztosnak tekint­hető. S a hős szerzőiének volt rá gondjuk, hogy szemléletessé is tehessék nagyszerű útjukat az egész müveit v'.lág közönsége előtt. A fotográfus szorgalmasan dolgozott, lekaota a gyönyörű tájak részleteit. Rómá'ól kezdve, ahonnan Mussolini jó­voltából elég olcsón tudták megszerezni az olasz Jégtflottg egyik szerencséstipusu félmerev légha­jóját, francia, angol, norvég és orosz állomásokon át, fel a hóviharok és jéghegyeket elborító ködök veszedelmei közt a „Norge" alatt tátongó ria­násokig ... A monumentális könyv magyar kiadását Cholnoky Ja nő, a sarkkula’ás kitűnő ismerője rendezte sajtó alá. Minden részletben olyan fény­űző szeretettel készn!t, hogy nemcsak * magyar kőnyvp’ao karácsonyi asztalán, hanem a kfllföl- dlc’-en kevés könyv vetekedhetík vele. A kitűnő for’i'ás, az eredeti kéziratból készült, s a nor­vég- és angol eredetivel egyidejűleg Jelent meg, »»< '•'•’Czve a többi testvérkiadást- Kiadó, nyomda.1 cin’ ogrdfa, raf-olómüvész egyaránt hozzájárult, hogk az olvasó és a köuwharát Igazán kedvét lelj* a m'lb°n. fPanflmon kiadás.) .Vlegr’ud'-t^'-t/i éi 1v'I'*t'ó a p-.-f fftrlrr" t:,'n •< Gályánál, Praga II., Páns-ka u. 12. j Ara 125 korona. A megcsalt nők Irta: Nagy Mioi leg^^Káfácrónyj-éaJánióít a bármely ^íjnáflysíflfoh IteszlitfniüySMttójcépfélvétel. ‘ ITT.' WILDT, PRÁGA I., ICráloívorská 18. t- -V? 'i't’éír ' ' ^»yMpét2atl biUtcr^q. V ■■--é >. Cíaude Farrére. a francia regény'rodalom büszkesége, Budapestre u tártában. — ahol a „Ma flőjérör tartott előadást, — az elegáns, jóillatu kocsiban fogadott egy interjúvoló riportert és a rázúduló kérdésözönre valami szelíd sajnálkozás har a mondott ol egyet-mást a XX. század két­ség uül legérdekeseb produktumáról, a nőről. — A Ma nője. —úgy érzőm, — kicsit meg­csalva érzi magát, — mondta Farrére. — Megújí­tották előttük az önálló érvényesülés m'nden út­ját, kikiáltották egyenrangú emberré és most, most a nagy* beteljesedések idején, amint fáradtan, ki­harcoltam kicsit meggyötörtén körülnéznek és be­pillantanak önmagukba, valami szolid szomorú­sággal szemükbe ré-vü! az örök asszony arca, az otthon dísze, a déíelgetö, de főleg dédelgetett, a melegséget nyújtó, de főleg melegségre vágyó... —- És ez a nő, a Ma nője, az önálló, okos. emancipált, éz után a titkos önmagábanézés után, — jól tudom, — maga is belátja, hogy az Otthon az aszóny őseredeti, őe-lgaz boldogulási terrénuma. í905-ből való, — tehát mindössze 21—32 esz­tendős T-r társadalomtudományi könyv került a kezembe a minap, sok meggyőző erővel b'ró ta­nulmány „a nő gazdasági helyzetéről'4 Charlotte Perkins Gilman asszonytól, a híres feministától. Mint mondom, a könyv mindössze 21—22 éve íródott, a ncmozgalom forrongásának leglángo- lőbb időszakában és ez a találkozás nekem- — „A nő gazdasági helyzete** című, nagyhangú, hands- bandázó könyvvel és a claudefarré-rei vétemény- nyel, — kiesd furcsáira, érdekes és pikáns talál­kozás volt Tudom jól, az asszonyok forradalma régibb keletű, mint a Charlotte Perkins asszony könyve, de mert ez a könyv mintegy első, logikusan fel­épített, szociális, lélektani és fiziológiai kérdések­kel alátámasztott mü, amely, a fem'n'zmus apos­tolainak sók kutató tanulmányozása árán kerete­den egésszé, ezt az időt veszem a nőmozgalom lár­más, forróíevegőjü és lendületbe induló idő­szakának Charlotte Perkins aszony és Claude Farrére között tehát mindössze 21—22 esztendő távlata van csupán pallót és elámulva kell észrevennem, hogy alig indultam él Charlotte asszonytól hety­kén, az emancipáció jóérzésével, dalosán és for­rongó szívvel, odaérek Claude Farrére elé, aki szelíden, Jeszürten ráteszi a vállamra a kezét: — Édéé lányom, szép, szép dolog az az eman­cipáció, Jól is áll neked, de kifáradsz benne. Ma­radj csak továbbra is ottbont boldogító nő, e» a te igaii elbivatásod. És én akkor, erre a kijelentésre, —- mert ta­lán erről a rövid útról is fáradtan érkeztem elébe, — helyeslőiig megbólintom a fejem, mint szegény betegek szóktak, akiknek Davost ajánlja az or­vosuk. Én is elmondhatom ugyanazokat a szim- ptomákat Farrérenek, amiket ő is észrevett a nő- emancipáció kicsit vajúdó, meggyötört és gyen­gülő testén, persze anélkül, hogy könnyedén mó­dot tudnék mondani a javulásra. & Itt van például mindjárt a párisi ügyvédkis­asszony eééte, aki egy büszke diplomával és leg­feljebb 26 esztendővel a vállán, revolvert emelt a szivére, mert férfikóllégája, akivel együtt dolgozott és akit szeretett, csak munkatársát látta benne. A nőt nem. És erre Juliette, — az ügyvédkisasszony, akivel kártársai komolyan, szakszerűen, elismerő tisztelettel vitatkoztak a tárgyalóteremben és meg- süvegeítek a folyosón, -rt- mert lélekben éppen olyan alázatos, melegségre és szerelemre vágyó, primitív nő volt, mint akármelyik „házi Ián y“-tár- sa, — véget akart vetni az eredménydüs és mégis céltalan élétének. & Valamelyik este benn voltam egy fodrász­teremben. A csacsogó, nagy, lármás zűrzavarba Belépett egy fiusöltözetü, fiatal lány. Hivatalnok- kisasszony. Az aktatáskát letette csendben az asz­talra, levetkőzött és pulloveresen, sima etónfrizu- rában leült várakozón mellém. Finom k;s kezével végigsimitott a fején, rámnózett és megszólalt fe­lém mosolyogva: — Már megnövesztem lányosra a hajam. Eb­ben a hosszú Mrkabátlan úgy nézek ki, mint egy fiú ó& mint nőt. kezűének elfelejteni. És bígyje el, ; — rájöttem, — többre megy véle az ember, ha meg?'.mógatják gyöngéd n a kezét, mintha férfi- mód, közömbösen kezetráznsk vele.., & Vau egy müveit, fiatal, előkelő asszonyisme­rősöm. A dúdnagyanjja még ham'sitatlan fran-e'a grófnő volt és ő ma, — politikai váll ozások eme­lőivel kilendítve a nyugalmas, úri életből, var- rómühellyé alakította át a lakását és naphosszat térdelve és hajlongva hallgatja szeszélyes naccsá- gák vértforraló szekatúráit. — Az asszonyka mindezt vállalja, tűri. Kell a pénz, h'szen „élni kell.*4 Dó nemrégen Bírva panaszolta, el nekem, hogy most végre jobb, kellemesebb, méltóbb szi- tuác'óba kerülhetett volna, ha. két kisfát, akiket iskoláztatni kell, magával vihette volna. így, a gyerekek nélkül, nincs szive elmenni. Az anya és az önálló nő itt, ezen a ponton, mégis valahogy egymás útjába álltak. De más baj is van. A férj nóm keres. A fér­jet kiemelték szép, régi pozíciójából. És az asszony most egyedül, magá.rahagyottam dolgozik a ke­nyérért. Ez büszke, nagy dolog, ment is egy ideig, m:g egy hapon észrevette az asszony, bőgj* egye­dül áll és a gond megtorpanó, csekélyke asszonyi erejére nehezedik, ügy érezte magát, saját fele­lősségére utáltán, mint a kötéltáncos, akinek a mélység fölé öeto húznak bátorító hálót... G? Tavaly télen Pesten jártam és elmentem egy­szer a feministái gyűlésére. A vezető hölgy genfi útjáról számolt be az áhltatöean hallgató nősereg- nek és. utána rengeteg meggyőző érvü beszéd hangzott el a 8 órai munkaidő megengedéséről a nők számára, -— akik, mint mondották, — épp olyan munkaképességgel megáldottak, mint bár­melyik férfi. Emlékszem, akkor csendesen, okosan meg­szólalt a nagy vitában egy idősebb ur és magya­rázni igyekezett, hogy a nő fiziológiai struktúrája nem praedesztinált akkora munka elvégzésére, mint a férfié. Letorkolták. A vita aztán továbbfolytatódott egy gazdag, dús, meleg urlház könyvtárszobájában, ahol a há­ziasszony egy öblös berzsérbe dőlve, némi leple­zetlen haraggal a hangjában ós valami nagy meg­vetéssel mosolygott % szavaimra, mikor az illető ur felfogása mellett foglaltam állást * — Pedig hát, kisfiam, nincs annál szebb do­log, mint mikor egy nő maga keresi meg a ke- nyerőt önálló, egyedülálló, maga felett rendel­kező. Szabad. Tudom, akkor ököllel akartam belecsapni a berssér karjába, ahol a nagyságos asszony pihent, akit születése óta eltartottak ég aki a divatos esz­me nagy és komoly értelmét, örömét nekem akar­ta megmagyarázni, aki nagyon is magam, nagyon is kenyeret keresve és magamrautalían álltam és — dideregtem ebben az önállóságban.. .■ & Körülbelül ezek az átivelhetetlen akadályok azok, amiket CUude Farrére észrevett és amelyek előbb-utóbb kipukkadják az emancipáció színes, tarka-barka, magasba szálló léggömbjét Mindezeket a szimptomákat, tehát az emanci­páció szent voltának könyörtelen múlását minden nő észreveszi Észreveszi és szenved alatta. De nem segitbet, mint ahogy szegényember sem me­het gyógyulni Davosba. Ott marad a gépnél, a bolt­ban, a redakc'óbaUr orvosi rendelőben. Talán fá­radtan, büétvesztetten, megcsaltan, de mégis ma­rad. A fejtetőre állott, súlyos gazdasági helyzet úgy áll a hátunk mögött mint ostoros rabszolga- hajcsár. Hiszen a modern nőnek nem az az_ ideálja, hogy valóban gyengébb fizikumát a napról-napra megismétlődő kenyérhajszában elnyüje, hanem, hogy utat engedve az ős-asszony ösztöneinek, a modern ember igényes, raffinált szellemi életét élje és önálló keresete csak hozzájárulás le^irín. És akkor, mihelyt rend lesz ós a csömör majd ott ül a szájuk szélén, szépen mosolygósán, kiéhe­zetten, maguktól is elindulnak, vissza, az Ott­hon ^elé,.. PKSALL’S SJUI Préga I., övosny tfh 13. A Icgkedélyes^bb táncbar *■ Újonnan átalakítva — Magyar borok mm l ü im mié, PRÁGA, ÍELEZNÁ 22-26. Gyapjúszövetek* Selymek, Sióvftttáruk, Köfftitáruk, Férfi és köJ fehérneműk leseScsébb bevátóflblteKye. Díjmentes mintaszétküldés. Nagybani vevőknek nagy rabatt. [kovács DEZSŐ, j ] UiMOROD. UÍHOROD. | | ÚRI* NŐI ÉS GYESMEKDIVATARU | KÜLÖNLEGESSÉGEK ARUKAZA. I I " szörhsArukAz. SAJAT SZUCSMOHELY. 9 2 I Telefon 343* Telefon 34*. | Foto sédeket és tz összes fényképészeti cikkeket íegotcsóbSas szállít r arykar, Qindra fKimla a spol. 9rahq l„ 321 OJl. 3<oroltny Soéilé 23. Financ'rozást jj Kölcsönt kereskedő , iparosok, I jelza'oflfedezet ­zet melleit f mellett is a legjutányosabban visz keresztül Ungár S. bankház, Bratislava, Ventur utca 20. Alapftia 17Vb Alapítva 17%. Horn Lajos utóda, Banská Bystrica SrloveanbA lagrétflbb 4a lejára acbbfil b«readez«Hkdipar gyártelep* Márvány-Alabástrom ernyők és csillárok, egyszerű, sima, valamint művészies szobrász díszítésekkel ellátva, selyem zsinór felszereléssel, nyugodt fényhatásuk folytán a jelen­kor legelegánsabb és leg­előkelőbb világitól. 9U2 Kérjen árjegyzéket. KStOrteaKi, ealManUa íéayexix, hmnokMfirvéaéa vfOanrarSvel­Művészies kivitelű síremlékek útszéll keresztek, köszobrok minden kőnemben. BOtormárványlapok. Kapcsoló táblák Iparművészeti munkák . írószer készletek, óraiokok. hamutartók, szobor állványol stb. rpán'ányból. Kérjen árajánlatot. „IZ A** Jő izlősi társaságbeli decens hölgyeknek nélkülözhetetlen arc, nyak, karok, kezek, test, kebel, baj ápolására és teljes finom, dis- crét szépség elérésére, 1909 Párisbau arany-, éremmel és oklevéllel kitüntetett szépség ápolási módszer és preparátumok. Az intézetben a legmakacsabb arcdefek­tusok sikeresen' eltávolíttatnak. Szeplő, máj­folt, mitesszer, likocsos és zsíros kiütéses teint, vörös orr, kezek, anyajel, szemölcs, ránc szemzacskók etc Akik a távolság végett nem kereshetek fel intézetemet, rendeljenek Iza rekord arcá- po.j szereket, pontos kioktatással. Mitesszed, pórus, pattanás ellen garnitúra ................................................Ke 37.— Szeplő és májfolt ellen'garnitúra 37.— Vörös orr, arc, kezek elleni garn ,, 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen „ 77.— Bőrű jj tó garnitúra 4 nap alatt le­hámlasztja a bőrt és o^an lesz, mint az üde gyermeklányé . . ’ÍO.— Hajta’aniló garnitúra 1 perc a’att leveszi a hajai ennél jobb 20 év múlva sem lesz .................................. 37.— Ke belápoló, 'ejlesztö garnitúra . „ 20.— Folyékony láthatatlan email, cso­dásán szépít ... . . . . „ 77 ­l;;a koz'netikai intézőt Hraiislaya, Stelanikova 19, II, ígK*. rrhmbhmhhmi UCHflLKHÁZ kávéház 6 Úri társaságok találkozóhelye Kőiké Kassa

Next

/
Oldalképek
Tartalom