Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-23 / 291. (1329.) szám
Jtp Mai számunk 10 oldal 291. (1329) szám ■ Csütörtök ■ 1926 december 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Kő A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nCLpUcipjci Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ, F0RGACI1 GÉZA Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —- Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A tartományi autonómia (fi.) Prága, december 22. A szlovák néppártnak a kormánnyal folytatott tárgyalásai olyan stádiumba kerültek, hogy a kormány a tartományi autonómia valamilyen formájának megvalósitását helyezte kilátásba és Hlinkáék most várják a részletes törvényjavaslatot, hogy a kormány miképpen képzeli a tartományi autonómiát. Ausztriában az állami alaptörvény a birodalmi tanács hatáskörét úgy szabályozta, hogy az magában foglalta mindazokat az ügyeket, amelyek az állam egész lakosságát és a tartományokat egyaránt érdekelték. A Reichs- rat hatáskörébe tartoztak úgyszólván az ösz- szes ügyek, amelyeknek megoldására a modem államokban a törvényhozás van hivatva és a tartományoknak (országoknak) csak bizonyos alárendeltebb jelentőségű ügyeknek az elintézése maradt hatáskörében. így a tartományi gyűlések hatásköre csak a községek jközigazgatásárak szervezésére s a reáliskolák és polgári iskolák ügyeire terjedhetett ki, egyéb fontos teendőjük azonban nem volt. Csehországinak és Morvaországnak autonómiája tehát sokkal kisebb terjedelmű volt, mint Horvátországé, amely az 1868:XXX. t c. értelmében a belügyi, igazságügyi és iskolaügyi kérdésekben teljes törvényhozási és végrehajtási hatalommal bir. Ezzel szemben a cseh és morva tartományi gyűlések a közigazgatás szervezésére, az egyházak és iskolák szabályozására és az igazságszolgáltatás berendezésére nézve törvényeket nem hozhattak, mert erre egyedül a birodalmi tanácsnak volt joga. Horvátországnak azonkívül bánja és a szábomak felelős kormánya volt, ezzel szemben a helytartó csak a császárnak tartozott felelősséggel, Cseh- és Morvaország országos végrehajtó bizottságai (választmánya), pedig csak a tartománygyülés határozatainak végrehajtására voltak hivatva. Amikor a cseh tartományi gyűlés 1913- ban ellentétbe került Béccsel, a tartomány- gyűlést feloszlatták és a végrehajtó bizottság tagjait azóta a császár nevezte ki. A csehszlovák állam megalakulása után pedig a forradalmi nemzetgyűlés egyik legelső teendőjének tekintette a tartománygyülések végleges feloszlatását, úgyhogy ma már csak egy csö- kevénye maradt meg a régi, különben is szükkörü tartományi autonómiának. A csehországi és morvaországi végrehajtóbizottság ma már törvényeket nem hozhat és voltaképpen semmi egyéb, mint egy harmadfokú köz- igazgatási hatóság. Ha tehát a kormány a Kramár tervezte tartományi autonómiával szeretné lecsillapítani azt a nagy elégedetlenséget, amely Szlo- venszkóban a csehszlovák; köztársaság megalakulása óta állandóan izgalomban tartja a kedélyeket és bizonyos előzékenységet kiván tanúsítani a szlovák néppárt és az autonómista ellenzék közjogi követeléseivel szemben, — mielőtt állást foglalhatnánk, hogy vájjon a tervezett önkormányzat megfelel-e a mi követeléseinknek, — mindenekelőtt tudnunk kellene azt, vájjon Kramár olyan tartományi autonómiára gondol-e, mint amilyennel Csehország és Morvaország bírt annakidején', vagy pedig megelégszik-e a tartományi önkormányzatnak olyan formájával, amilyenné a régi tartományi autonómiát az 1913. évi császári rendelet, illetőleg a forradalmi nemzetgyűlés á'tal megszavazott törvények és magának az államnak alkotmánya visszafejlesztette. Az utóbbi esetben alkotmányváltoztatásra szükség nem volna, az előbbi esetben azonban erre feltételiül szükség van, de mi erősen kételkedünk abban, hogy a kormány erre halandó vo'na magát.elhatározni. De még abban az esetben is, ha a tartóFeloszlatják a jugoszláv parlamentet? Belgrád, december 22. Uzunovies jugoszláv kormányalakítási missziója csíki (lel végződött s a dezignált miniszterelnök visszaadta megbízását a királynak, aki erre Davi- dovics demokrata képviselőt bízta meg a kormányalakítással. Mivel a radikálisok nem voltak hajlandók belépni Davidovics kormányába, valószínű, hogy a második dezignált miniszterelnök sem tud sikert aratni. Davidovics ma délután konferenciát tartott Rádiós Istvánnal, amelynek befejezése után a király előtt beszámolt munkájának eredményéről. Davidovics olyan kormányt ajánlott a királynak, amely csak átmeneti jellegű lesz s amely föloszlatja a parlamentet és kiírja az nj választásokat. leng$r@l©rsiág a monarchizmus felé halad Varsó, december 22. Janiis Raiziwil here eg palotájában a lengyel jobboldali szervezetek fontos értekezletet tartottak, amelyen a herceg bejelentette, hogy a jobboldal és a keresztény nemzeti párt kőzett megegyezés j ott létre a lengyel államforma kérdésébén, A közeljövőben konkrét ajánlatokat tesznek az államforma megváltoztatására, és kilátás van árra, hogy a momarchista programot a Pilsudski-kormánnyal karöltve sikerülni fog diadalra juttatni, Óriási fSIháborodás Németországban a landaui francia hadbíróság Ítélete miatt Fölmentették Rousler alhadnagyot, aki agyonlőtt egy német polgárt — A németeket, még az áldozatot is, elitélték — Veszélyben a német-francia jóviszony Berlin, deoember 22. A német—francia közeledésben ismét súlyos hátráltató momentum támadt, amely éppen most közvetlen karácsony előtt szinte fenyegetni látszik az 1926 folyamán kivívott politikai eredményeket. A landaui francia hadbíróság német megszállott területen felmentette a gyilkos Rousier francia alhadnagyot és elitéit néhány német állampolgárt köztük Rousier egyik áldozatát is, akik állítólag provokálóan viselkedtek a felmentett alhadnaggyal szemben. Mindenkinek emlékezetében vaii még a nyáron történt landaui és germersheimi eset, amikor egv spontán támadt német—francia összekoccanás alkalmával Rousier alhadnagy véaigkorbácsolt több német polgárt, majd amikor ezek támadóan léptek fel, revolvert rántott s több lövést adott le, melyek egyike halálos volt, egv másik pedig súlyosan megsebesítette a főtámadót, Már akkor nagy izgalmat váltott kJ az esemény a birodalom közvéleményében s a világ objektív véleménye Rousiert okolta, aki agresszíven lépett fel s a véletlenül útjában álló németeket korbácscsal akarta elkergetni, majd indokolatlanul lőtt beléjük. Az ügyet a francia hadbíróság tárgyalta, amely a francia tisztet, aki pedig tulajdonképpen a vérengzést elkövette, fölmentette s a németeket, a még mindig sebesülten fekvő áldozattal együtt, több évi börtönre Ítélte. Érthető módon óriási izgalmat és felháborodást keltett Németországban a Rou- sier-bünpörben hozott Ítélet A német sajtó megbízottai még a landaui tárgyalási teremből azonnal az ítélet kihirdetése után táviratot intéztek Briandhoz, amelyben közlik ,hogy a német sajtó pártállás nélkül igazságtalanságnak bélyegzi az ítéletet, melyet Németországban senki sem érthet meg. A berüni lapok közül még a Vorwárts és a Vossische Zeitung is, amelyek pedjg mindig a francia—német barátság előharco- sai voltak, felháborodva nyilatkoznak az ítéletről s a Vossische Zeitung például igy ir: „Franciaország az ítéletben súlyos erkölcsi ütést kapott amelynek begyóaryulása Igen hosszú időt fog igénybe venni.“ A nemzeti és a polgári sajtó nyilatkozatai jóformán reprodukálhatatlanok. Németországban általában kíváncsian várják, hogy mikért fog viselkedni Briand az ítélettel szemben. Bizonyos, hogy Stresemann és Brjand békepolitikája megingott az. ítélet következtében. A Vorwárts szerint Briand nagyon sókat tett a német—francia barátságért és bizonyos mértékben sikerült is Németországban a béliére hajlamos erőket felszínre hozni, de ez a hu- szonnégyéves hadnagy és az anonim katonai törvényszék most 24 óra alatt évekkel vetheti vissza ezt a békehangulatot Ez paradoxonnak hangzik, de tényleg igy van. A tanulság az esetből a Vorwárts szerint annyi, hogy amíg a megszállás tart, addig minden pillanatban félni lehet a germersheimi és a landaui esetek megismétlődésétől, vagy a megkezdett német—francia barátság veszélyeztetésétől. Éppen ezért meg kell szüntetni a megszállást, amely Franciaország részére nem jelent hasznot, Németországnak csak árt és a békét megnehezíti. A német kormány interveniál Berlin, december 22. A landaui francia hadbíróság téves ítélete, amely Németországban egyhangú és leírhatatlan felháborodást keltett és amely egy csapásra véget vetett a birodalom franciabarát hangulatának, valószínűleg minisztertanács elé kerül. Még nem lehet tudni, vájjon a birodalmi kormány tiltakozó jegyzéket intéz-e Parisba, Hoesch párisi német nagykövet azonban mindenesetre felhasználja az első alkalmat és értesíti a francia kormányt a német mértékadó körök felháborodásáról. Ugyanekkor figyelmezteti Briandot, hogy az ilyen és hasonló ítéletek könnyen egyszersmindenkorra tönkretehetik a két állam jóviszonyát. Németország különben egyetlen alkalmat és eszközt sem fog elmulasztani, hogy a tendenciózus ítéletnek revízióját ne követelje. A jogi segédeszközök német részről persze nagyon korlátozottak, mert a német védőket nem engedték mellék- vádlókként szerepelni g igy a gyilkos Rou- sierrel szemben semmit sem tehetnek, A* egyetlen észköz a revízió bejelentése. Pária felfogása Pária, december 22. A landaui hadbíróság Ítéletéhez a francia sajtó még nem fűz kommentárt, de a tudósítások tendenciózus módjából kitűnik, hogy miként gondolkoznak Rousier alhadnagy esete fölött. Általános állásfoglalás szerint Rousier hadnagy egy szabályos német összeesküvésnek volt áldozata* Egyedül az Oeuvre az, amely objektívért ítéli meg a helyzetet és félreérthetetlenül tiltakozik az ítélet ellen. Szerinte ez épp oly ostoba, mint ártó és igazságtalan. Ez az ítélet politika? ítélet, még pedig a locarnói politika ellen hozott politikai Ítélet, amelyet a katonák teremtettek, hogv djszkreditáüák a polgárok békés politikáját. A katonaság, amelv a háborúkból ól, félreérthetetlenül a gyűlölet mellett foglalt állást, mert csak ebből remélhet kenyeret és életet. A francia katonaság a Rajma-vidéken akar maradni, mert csak igy van igazolva s csak igv van értelme annak a rengeteg költségnek, amelyet reá pazarolnak. mányi autonómiát a régi mintának megfelelő formában valósítanák meg, akkor is fölmerül az a kérdés, hogy vájjon ez az uj állapot megfelelne-e a pittsburgi szerződésnek, amely, — mint ismeretes, — teljes törvényhozási és kormányzati autonómiát biztosított Szloven- szkónak. Nem hisszük, hogy a szlovák néppárt, amely a moszkvai, clevelandi és pittsburgi szerződésekkel a kezében küzdött eddig Szlo- venszkó autonómiájáért, erre a kérdésre igenlő feleletet adhatna. Négy évvel ezelőtt, amikor a szlovák néppárt kilépett a cseh nemzeti koalícióból és éles ellenzékbe ment, a párt megbízásából Tuka, Juriga és Lábay készítettek autonómiai javaslatokat. Akkoriban ezeket a terveket úgy jellemeztük, hogy Tuka javaslata Szlovenszkó teljes szuverenitását akarja elérni, Jurigának ellenben az osztrák-magyar dualizmus, Lábaynak pedig Horvátország autonómiája lebeg a szeme előtt. A tartományi autonómia megvalósítása azonban sokkal kevesebb volna, mint amit ez a három javaslat követelt és ezért kötve hisszük, hogy Hlinkáék bele mehetnének egy olyan tartományi autonómiába, mint amilyet Prága szán állítólag Szlovenszkónak újévi ajándékul. Aláírták a magyar-török szerződést Konstantinápoly, december 22, Á magyar-török letelepedési és kereskedelmi szerződést tegnap a két fél megbízottai aláírták. Francia kölcsön Hollandiából Paris, december 22. Poincaré miniszterelnök fölhatalmazta az illetékes fórumokat, hogy Hollandiában 25 millió forintos kölcsönt vegyenek föl. Ez a hitel 7 százalékos és legkésőbb 1962-ig kell visszafizetni. Tegnap minisztertanács volt, amely elsősorban a gazdasági helyzettel foglalkozott. A miniszterek nem láttak krizisveszedelmet. A kormány megtett minden intézkedést, hogy a fölösleges külföldi munkaerőket ne engedjék az országba s igy ne vegyék el a belföldiektől a munkaalkalmat. Az angol munkáspárt sikere London, december 22. Igen éles választási küzdelem után a smalhwicki a1 sóházi pótválasztásokon a munkáspárt 6582 szavazattal győzött. Oswald Mosley munkáspárti képviselő 16.077 szavazatot kapott, a liberális jelölt 2600-at, a konzervatív pedig 9459-et. A legutolsó választáson a munkáspárt 14.491 szavazatot, a konzervatív párt pedig 13.288 szavazatot ért el.
