Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-23 / 291. (1329.) szám
• *»vVA«rrAR'.H. i. K l *A t> A magyar törvényhatóságok január elsején választanak felsőházi tagokat Budapest, deoember 22. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A főispánok tegnapi értekezletén elhatározták, hogy a törvényhatóságok közgyűléseit sürgősen ösz- szehivjáik, miután január 10-ig meg kell választani a felsőházba küldendő tagokat. A felsőházi jelölő választásokat egyébként január 3-án és 8-án tártjaik meg. Mint ismeretes, a 243 felsőházi tag a következőképp oszlik meg: méltóság alapján hivatalból tag 48, a főrendek 38 tagot, a törvény- hatóságok 75 tagot és a különböző intézmények pedig 38 tagot választanok, végül 40 tagot kineveznek. A Habsburgok közül hárman (József, József Ferenc és Albrecht főhercegek) kerülnek be a felsőházba. Az uj felsőházmak tehát két taggal kevesebb tagja lesz, mint a képvisel őháznak. fcÖPSWH H^ö/y A.RUM'A-L!KfiRy..ué,Sp(í> A 5ÖMÖRlAVM-eSnH0ftey^n^. y Mandarin • Cacao - Dié-Créme - Cherry Tríp'e-5es — Gur-cao — Karlsbadl keserű „Késmárki ksáüiiásoa arany éremmel kitöotetve'* ,,A NemzetkSzi DooskiáUitátoa arany éremmel kitan tetve" Budapest, deoember 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar- országi szociáldemokrata párt választmánya ülést tartott' tegnap 'este Budapesten a neki felajánlott felsőházi tagság elfogadása ügyében. Az ülés a tárgyalás során egyhangúlag elfogadta azt a párthatározatot, hogy a felsőházi tagságot visszautasítja. A felsőházban a párt neun vesz részt, mert azt reakciós intézménynek tartja s ez pedig elveivel ellenkezik. 53 ■I Masaryk ein#k Ciliit Magyarország és Ctehislowákia megegyezésében A köztársasági eSnök nyilatkozata a Hátin tudósítója előtt — „Briand politikáját teljes egészében helyeslem és elfogadom1* Páris. december 22. A Malin prágai tudósitóia beszélgetést folytatott Masaryk elnökkel a jelenlegi nemzetközi helyzetről. Masaryk elnök elsősorban a Magyarország és Csehszlovákia közölt folytatott kereskedelmi tárgyalásokr ól beszélt. — Ezek a tárgyalások — jelentette ki az elnök — a legjobb mederben haladnak előre. Az a meggyőződésem, hogy megegyezésre jutunk, mert a magyar delegátusoknál a megértés szellemét áttaníthatjuk meg. A magyarok kétségen kívül drágán fizették meg a háborút s ez náluk egy különös, de különben teljesen érthető szellemet váltott ki. Én magam személyesen igyekeztem ezt megérteni. Masarvk elnök ezután a csehek és németek uj parlamenti együttműködéséről ezeket mondta: — A németekhez intézett felszólításunkat az egviittmüködésre elsősorban nénziigyi és gazdasági szükségesség idézte elő. I eseményeire való csehszlovák válasznak vegyék. — Briand, — fejezte be Masaryk elnök — a franciáknál uj politikát kezdett. Megmondhatja a szerkesztő ur. hogy ezt a politikát teljes egészében helyeslem és elfogadom. Az én országom Franciaországot ezen az utón követni fogja. Az elnök azon a véleményen van, hogy Briand uj politikája csak a jövőben fog gyümölcsözni, de Franciaország jól tenné, ha ezt a politikát mindig szoros egyetértésben folytatná Angliával. —• Ha Franciaországnak sikerül barátsá- gos kapcsolatokat teremteni Németországgal, usrv abba a helyzetbe jut, hooy Németország ténykedését sokkal hathatósabban ellenőrizheti, mint eddip\ mert könnyebb megtudni azt, hoerv mát cselekszik s mit gondol egy barát, mint azt, amit eg'- ellenség csinál vagy gondol. — Gazdag és iparilag igen jól felszerelt országunk van, de ezen gazdasági jólétben a német állampolgáraink nagy mértékben részesek. — A németek és csehek pénzügyi és gazdasági érdekei annyira egymáshoz vannak kapcsolva, hogy teljesen elválaszthatatlanok. —- Ilyen körülmények között logikailag és anyagilag is teli esen lehetetlen volt, hogy a németek Csehszlovákiában továbbra is ellenzékben maradjanak. Az együttműködés reájuk nézve természetesen sokkal szükségesebb, -mint reánk nézve. Kétségtelenül feltűnő, hogy ez a kedvező fejlődés á németek és csehszlovákok közötti viszonyban a német- francia közeledéssel egyidejűleg történt. De a csehországi németekhez intézett felszólításunkat a mi belső szükségességünk diktálta s nem szeretném, hogy ezt Locarno és Thoiry A legbiztosabb és legenyhébb csokoládé has hajié PSaMUtt: VBr'ós Rák (p®* Bratislar* Sgr feftw *i Mao. A prágai fascisták titokzatos parancsa Pobuda titkárt kizárták a központi bízott Ságból Prága., december 22. A fascista puccs további részleteinek leleplezéseit egyelőre nem folytatja a Národni Osvobozeni, de mai számában bejelenti, hogy még alkalma lesz rámutatni arra, hogy a fascista direktórium parancsot adott a tagoknak, hogy minden eshetőségre készen álljanak. A Lidové Listy értesülése szerint a fascista szervezet központi bizottsága e napokban igen viharos ülést tartott, amelyen a nemzeti demokraták élesen tiltakoztak egyes fascista vezérek azon mozgalma ellen, hogy politikai pártot akarnak alakítani. Ezen vita következtében a fascista szervezet központi titkárát, Pobudát kizárták a bizottságból. A fascista vezérek mindamellett benyújtanak egy javaslatot a szervezet brünni országos kongresszusához, amelyben indítványozni fogják az önálló fascista párt megalakuM- sát, amely már a jövő évi községi választásokon részt is fog venni. ■ ■—— ...... „A z erdélyi birtokreform ellenkezik a békeszerződéssel" Páris, december 22. A román-magyar döntőbíróság tegnapi ülésében folytatta az erdélyi birtokperek tárgyalását. Csaknem az egész ülést kitöltötte Gidel tanár perbeszédének folytatása, amelyben nagy irodalmi és a nemzetközi biróságok ítélkezéseiből merített anyag felsorakoztatásával kifejtette* hogy az erdélyi birtok reform ellenkezik a békeszerződéssel s nagyhatású ékesszólással mutatott rá, hogy a bíróság nem tagadhatja meg az illetékesség kimondását. Az előterjesztést nagy érdeklődés kisérte. Egry Aurél dr. budapesti ügyvéd, a Frigyes főherceg család jogtanácsosa is felszólalt s kijelentet* te, hogy a tömeges birtok elkobzások a béke= szerződés intenciói ellenére történnek. Bon- net svájci egyetemi tanár egyórás beszédében a magyar álláspont mellett szólt. Kijelentette, hegy az úgynevezett abszentista kérdés százakat tett tönkre. Rosenthal dr„ bukaresti ügyvéd a román álláspontot fejtegette. A tárgyalás ma tovább folyik. Wallesst Jenő MUHAR BEÁTA Re$en-$ (23) Mihály halotthalvány lett, mire e pár mondat végére ért. Odaroskadt a divánra, lehajtotta a fejét és könnyeit töriilgette a szeméből. — Te megőrültél, mondotta Kárász, téged az őrültek házába kell szállítani. Ebben a pillanatban Beáta lépett a szobába. A két férfit megdöbbentette’ Beáta váratlan megjelenése. A megdöbbenést nem tudták palástolni és Beáta észrevette azt. Szétnézett a szobában és nyugodt hangon megjegyezte: — Úgy látom, jókor jöttem. Itt rólam tanácskoztak s talán gyorsabban végezhetnének, ha engem is bevonnának a tanácskozásba. Mihály és Kárász egymásra néztek és most még nagyobb volt a megdöbbenésük. — Mondják már, ugy-e rólam beszéltek? Mihály felállt, karonfogta Béátát és átment vele a szobájába. — Mihály, te valamit akarsz Kárászt ók Kárásztól, de nem az unokatestvér Kárásztól, hanem az orvos Kárásztól. Mihály csak ezt felelte: — Már megint kérdésekkel ostromolsz? — Mihály, én hallottam, hogy rólam beszéltetek. Tudni akarom, hogy mit akarsz Kárásztól. Mondd, mit beszéltetek? — Ha art akartam volna, hogy te is tudd, amiről beszélünk, akkor a jelenlétedben beszéltem volna Kárásszal. — Tehát rólam beszéltetek olyat, amit nekem nem szabad hallanom. Köszönöm Mihály a gyöngédségedet, hogy a rosszat, aljasat és becstelent nem a fülem hallatára mondtad el rólam. Mert csak rosszat, aljasat és becstelent mondhattál rólam sugdolódzva. A jót és szépeket hangosan mondtad volna. De az előzményekből nem nehéz következtetni, hogy miről beszéltél Kárásszal. Mihály, a nők szimatja igen finom és én merek mindent kiszimatolni. Nem félek, hogy ráakadok a saját hullámra. Most pedig vedd a kalapodat és sétálj haza. Nem rándulolt. ki Kárászokkal és nem akarok veled egyedül lenni, ha tik nincsenek itthon. Ugy-e, értelek. Ugy-e jó a szénatom. Reggel találkozunk a rendőrségen. Harmadik emelet 197. Mondd, szeretsz? Mihályt meglepte a kérdés. Hát érdekli még, hogy szereti-e,? í-'zomoruan felelte: — Nagyon szeretlek, Beáta. Miért nem vártad he. jn> őn jövök érted? Hát nem volt mked is boldogság ez a várakozás, reménykedés'?, Várni, várni, mennyivel szebb a. várás. ínlnt a beteljesedés. Mihály kitámolygott az ajtón és roskadozva ment le a lépcsőkön. Miikor leért az utcára, megállt és afölött tanakodott, hogy merre menjen, mihez fogjon. Hazament, a műteremben leült és csak később vette észre, hogy Virágúé megkezdett arcképe van előtte. A démoni szájat nézte. XIII. Alig ment el Som, az ajtón már Kárász kopogtatott — Kedves Beáta, nem szeretném, ha rosszat gondolna rólam. Higyje el, nem is magáról beszéltünk. Mihály panaszkodott, hogy a szive nincs rendben. Én megvizsgáltam és csakugyan találtam olyan tüneteket, amelyek kissé nyugtalan;tók. Ez lesújtotta őt, ami talán érthető is, noha a baj igazán nem komoly. Egy kis szivneurózis. — Kedves doktorién elhiszem, hogy maga nem mondott rosszat rólam. De a többit a legjobb akarattal sem hihetem el. Ne szépítse hál a dolgot, mert Mihály elmondta nekem,, hogy miről beszéltek. Mindent elmondott, igy hát semmi célja, hogy ön akár a saját védelmére, akár az én megtévesztésemre meséket eszeljen ki.. Ne védekezzék, erre semmi oka, mert én semmivel se vádolom. Kárász nem tudta, mit feleljen erre: hazudjon-e tovább, hallgasson, vagy ismerje-e be, hogy az imént nem mondott igazat. Érezte, hogy csapdába jutott és nem tudta, hogyan szabaduljon kínos helyzetéből. Abban nem volt biztos, hogy Mihály csakugyan elmondott mindent Beátának és arra gondolt, hogy Beáta hazudott most neki és ezzei a hazugsággal akarja belőle kiszedni az igazat. De arra is gondolt, hogy mi értelme lenne a további hazudozásnak, ha Mihály mégis elmondott volna mindent Beátának. Megpróbált jobbra-balra kertelni, hogy mondjon is valamit, meg nem Is. — Az én szerepem az volt ebben a tanácskozásban, hogy őrültnek mondtam őt, amikor meghallottam, hogy, milyen gyanút hurcol magában. Én régóta figyelem és azt tapasztaltam, hogy nagy öröme telik az önüldözésben. Tudja, mi a* az önüldözés?-- Tudom, kedves doktor, hisz ismerem Mihályt.. — ő üldözi önmagát és a világ előtt, úgy állítja ezt be, mintha műkők üldöznék őt. Olyan mint a flagellánsok. De ő nem a testét, hanem a lelkét korbácsolja. Egész különös eset, de mégsem veszedelmes. Csak önmagának árt vele, még ha gyönyöre is telik benne. — A diagnózisa helyes lehet, de a következtetés nem. Ha ön tudná, hogy M'hály mekkora rombolásokat vili véghez bennem ó.a másokban. Gondoljon csak a gyanúra, amelyről az imént szólott Beáta figyelte Kárászt, hogyan érinti őt, ha, visszatér a nura. Kárász zavarba jött, mert még mindig nem tudta biztosan, hogy Beáta csakugyan tud-e mindent. Olyan választ adott hát, hogy az a szívbajra is, meg Beátára is találjon. — Az a gyanú? Édes Istenem, majd eloszlik, — Eloszbk? Azt hiszi? És mennyi idő alatt? — Lelkiismeretes orvos nen mond határidőt El fog múlni, a többi mellékes. Beáta megint csellel élt. Tudni akarta, hogy csakugyan arról beszéltek-e, amire ő gyanakodott. Bizonyosságot akart és nem érte be a gyanú .al. — Három-négy hónap elég ehhez0 Kárász érezte, hogy a hurok szűkül i nvaka körül. Mihály három-négy' hónapról beszélt és a leány is ennyit mond. Hát mégis tud mindent? Kárász még ezután sem ad fa meg magát. — Három-négy' hónap? Hogyan jutott éppen ez a szám az eszébe? — Azt hiszem, ennyi idő elég valaminek a megállapítására. — Elég, hogyne volna elég. Sőt jóval kevesebb is elég. — És Mihály akkor teljesen nyugodt lehet? — Hogyne! — Éa nem kell mér félnie? —- Azt hiszem, már most sem kell félnie. — Maga csak hiszi és nem bizonyos benne? Beáta oly fenyegetően és felindullan kérdezte ezt, hogy Kárász most már bizonyosra vette, hogy Beáta mindent tud. — Kedves Beáta, esküszöm, egy pillanatig sem hittem abban, hogy' ön megcsalta Mihályt. Beáta elsápadt és egy pillanatra elszédült. Kárász odasietett a divánhoz, k'ssé felemelte Beátát és kölni vízzel bedörzsölte a homlokát. — Ugy-e, hogy mégis erről beszélgettek, — mondotta Beáta alig hallhatóan. — És most könnyebb a szive, hogy tudja? Kár az ilyen dolgokat feszegetni. Ostobaság az egész. — Igaza van. De sz emberek mindig ostobaságokkal teszik tönkre a maguk és mások életét. — És higyje el, ezek az emberek nem is rosz- szak. Ebben a pusztító erőben mindig legalább annyi a szerelem, m'nt a rosszaság. Nem vette még észre, hogy azok gyötrik egymást a leginkább, aldk a legjobban szeretik egymást? — Akik szeretik egymást? Hát szerelem ez? — Beáta, nyugodt lélekkel állíthatom, hogy Mihály nagyon szereti magát. — És mégis boldogtalan, amióta Itt vagyok. — Ezt nem tudom. Lehet, hogy boldogtalan, de bizonyos, hogy szereti magát. Szerelem és boldogtalanság nem zárják ki egymást. Tudja, a pze- j relem olyan, mint gyógyszerek közt a méreg: a I mérgek a legjobb gyógyszerek, de a legveszedelmesebbek is. — ügy látszik, Mihály nem gyógyszerül, de méregnek használja, vagy talán őbenne minden méreggé válik. Hát tudhattam, sejthettem én ezt? Azt hittem, boldoggá teszem s azt kell látnom, hogy katasztrófának érzi az idejövetelemet. — Téved Beáta, ő nem az idejövetelét, de az idejövetel módját és annak körülményeit kifogásolja. Mikor megkapta a táviratot, hogy maguk Pozsonyban várják őt, átjött hozzánk és itt ült késő estig. Mindig magáról beszélt Beáta és mindig a legnagyobb szeretettel. — Késő estig itt ült? — Igen. Miért kérdi ezt oly különös hangon? — Rögtön megmondom. Mondja, kedves doktor, maga nem találta érthetetlennek, bőgj' valaki itt ül késő estig, ha a menyasszonya szökésben van Pest felé? — Mihály máskor is volt már nálunk késő estig. — Figyeljen, mondok valamit- Holnap reggelre a rendőrség elé van idézve. Meglássa, azzal védekezik olt, hogy ő néni szöktetett ineg, mert hiszen ő a szökésem napján reggeltől késő estig Kárászéknál volt. Igen, kedves doktor, magukkal fog alibit bizonyítani. Ezért ült itt reggeltől estig. Kárászt meglepte a magyarázat — Erre nem gondoltam. Nekünk nem is szólt róla, hogy a rendőrség beidézte őt holnapra. Kellemetlen, nagyon kellemetlen. Azt hiszem, ez is nagyon nyugtalanítja őt. Borzasztóan fél az ilyesmitől. Igaza lehet Beáta, hogy azért ült itt egész, nap. És mi van Borz Andorral? őt is beidézték? — Nem tudom, nem láttam őt tegnap óta. De nem hiszem, hogy már kinyomozták volna, hogy ki szöktetett meg. Hogyan is tudhatnák, hogy Borz Andor Krakóban járt és vele jöttem Pestre? — Nem tudom Beáta, h'sz én csak kérdem, hogy őt is megidózték-e. Mondja, nem kellene valamit tenni, bőgj' a dolog elsimiitassék? Kellemetlen, hogy az ilyen ügy bejut az újságokba Képzelje, milyen arccal olvasnák az emberek, hogy Som Mihály festőművész menyasszonyát, megszöktette és a művésznek elhozta Borz Andor vegyészmérnök. Magának se volna kellemes, — Igazán nem sokat törődném vele. De azért igaza van, hogy jobb lenne elsimítani a dolgot. Ne higyje, nem a botránytól félek. Rám nézve csak az lenne kínos, ha látnám, hogy a vőlegény hogyan védekezik a szöktetés Vádja ellen és hogyan hárítja*át másra ezt a vádat. Mert egész bizonyos, hogy áthár’taná. Ezért is gondoskodott előre alibi tanukról. Mennyi megfontoltság! Mondja, szerelem ez. ami ilyen óvatos tud lenni? I Én legalább annyit kockáztattam, mint ö és mégis megszöktem. (Folytatjuk) 2 ltízb december <eo, csütörtök.