Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-22 / 290. (1328.) szám

1056 december 22, szerda. A prágai utca épp úgy nyüzsög, mint akármelyik más nagy­város utcája. Csak a nyüzsgés ritmusában van némi különbség. Máshol az utcák szélesek, ott a tömeg sokféle mozgású, szabadon hullámzik, az egyik ember lassan kullog, a másik szapo­rán lépeget, a harmadik rohan, ki-ki az egyé­nisége szerint. A pár gat utcák ezzel szemben szükek, tehát a járás tempójában már keve­sebb hely és mód van az egyéni érvényesülés­re, üt az utcai mozgás ritmusa kiegyensúlyo­zódik, az emberek libasorba tagolódnak és a járdán a szervezetlenül haladó pesti járóke­lők rajzó kaleidoszkópja helyett mérsékeli mozgású, hosszú, elvonuló sorok kígyóznak el előttünk. Pesten a járókelők „rajzanak", Prá­gában az emberek „vonulnak". Különösen ün­nepnapokon. Mintha csak egy végenélkűli nagy menetet látnánk. Az embsrkigyók egy­másnak jobbra térnek ki s ez prágai külön­legesség. A világ minden tájékán a legnévsze- riibb bölcsmondáiok közé tartozik az, hogy: Balra hajts, jobbra előzz! Prága ebben a kér­désben egyéniség, ő jobbra hajt. Ez nem vo­natkozik a konflislovakra, mert azok gazdái . ismerik a fönti szabályt, szabályszerűen balra hajlanak, ellenben a gyalogjárókon séláló em­berek következetesen fumigálj&k ezt a sza­bályrendeletet. Mert, persze, Prága városá­ban már néhány hónappal ezelőtt szigorú szabályrendelet tételeit közhírré, hogy a n. é. közönség az európai városok példájára eu- rópaisodjék és balralartva sétáljon. S mi lelt az eredmény? Az emberek ettől a pillanattól kezdve most már elvből és passzióból kizáró­lag jobbra kezdtek járni. Uj ellenszankció jött. A prágai térparancsnok szigorú parancsot adott ki a vasárnapi kimenőre menő bakák­nak, hogy babáikkal az utcán kizárólag bal felé tartsanak. Ámde ezek a tömeges balra lépések is meddő kísérletnek bizonyultak. Az utca rá sem hederitett a bakák példájára. Sőt, az uj rendbontókat is magával sodorta, A városi tanács uj módszerhez folyamo­dott. A Grabenre egy szép ünnepnapon ki­rendeltek egy rendőr századot. Minden liz lé­pésre fölállított egy őrszemet. És a Grábenen egy egész délután minden tíz lépésen egy-egy rendőr magyarázta udvariasan a nagy tan- tételt: balra hajts.. És ezt megismételték né­hányszor. Csoda történt: a Grábenen megta­nullak helyesen járni. A Grábenen. Ellenben a tőszomszédos Vencel-téren minden a régiben maradt. Aki a Grábenen meg is tanult „he­lyesen járni", átlépett a Vencel-lérre s már le is vetette magáról a Rend zabláit. Sőt mi­helyt a rendőrök a lábukat kitelték a Gr ab én­ről, még ott is előröl kezdődött a „séta jobbra." De akármennyire konzervatív az utca, a főváros tanácsa nem engedhet. Néhány nap óta a minlavásár óriási fényreklámjának kétméteres lámpabelüi ordítják a Graben egyik végétől a másikig, egészen a Vencel-tér sarkáig a sétáló emberiség szemébe: Csak balra járjunk! És az emberek mind elolvas­sák a különös reklámot, tudomásul veszik, mo­solyognak rajta és tovább sétálnak — jobb felé tartva. A hivatalos körök mosl azon gondolkod­nak, hogy a prágaiak dacra hajló jámbor ter­mészetére tekintettel a cél érdekében nem volna-e célravezetőbb egy uj szabályrendelet kiadni, melyben a jobb oldal felé való kité­rést rendelnék el. Hátha ez mégis kiváltja a kívánt eredményt és a n. é- közönség juszt azért is rákap a balratartásra? A történtek után ez a módezer kecsegtet a legtöbb jóküálással. Bár némi kockázat igy sincsen kizárva. _________________________________(-) — A magyar nemzeti párt országos párt- vezetösógi ülése. A magyar nemzeti párt orsz. párt'f'zetősvége Losoncon az ev. ref. egyház tanácstermében e hő 20-án ülést tar­tott, melyen a párt vezetőség tagjai szép számban jelentek meg. Az ülés foglalkozott a politikai helyzettel, melyet a jelen colt tör­vényhozók ismertettek s tudomásul vette a törvényhozóknalk a múlt pártvezető-égi ülés határozata folytán tett intézkedéseit. A párl- vc.zetőség erőteljes országos akciót ha rago­zott el s egyéb adminisztratív ügyeket inté­zett. Meleg ünneplésben részesítette 25 éves közéleti működése alkalmából Kristófí Sán­dor losonci főtitkárt s címzetes o"r-^gos páirtigaz^atóvá nevezte ki. Foglalk'.zott Traum Péter losonci rőm. kát. esperes-plé­bános illetőségi ügyével s kijelentette, hogy az ügyet a párt ügyének tekinti s a szűk vé­ges intézkedéseket haladéktalanul megteszi. — Ki akartak rabolni eav varsói bankot. Var­sóból jelentik: Tévéén éjjel betörést kíséreltek meg a versei Leszámítoló Bankban., amely a bécsi K-ródi'/'nsrkt'lt aíüiá’t intézete. A bíilörők százöt­ven méter fccrascrj csatornát véneitek a bank rém- G$err',,ir*-"'V**k?s. de a rám'ücTr.'zrk éHerW'b. (ké­pi**-Amk K-enyültök óe így a vakmerő kísérlet kudarcot vallott. / Buenos - Air e sh ép elmével elmegyógyintézetbe zártak egy körmocbányai magyar mérnököt Meg akart akadályozni egy katasztrófát — A vállalkozó maffiája tébolydába záratta — A prágai külügyminisztérium m egteszi a dipiomáciai lépéseket Prága, december 21. Valóságos detektivregóny játszódott le a mesz- sze Délamerkában, olyan, aminőt csak a mozi­vásznon szoktunk látni és ha nem állanának a hi­teles adatok rendelkezésünkre, nem is hinnők el, hogy ez az eset megtörtént valóság, hanem egy szenzációra éhes regényíró fanfáziájának tarianók. Nem cs’nálunk egyebet, mint szépen sorjában fel­sorakoztatjuk az adatokat, amelyek egy filmdrá­ma izgalniasságával következnek egymásra. Egy körmöcbányai mérnök kariérjo Reichardt Lajos körmöcbányai születésű fiatal mérnök, Reichardt Márk oltani rabbinak fia, nagy nevet vivőit ki magának a magyar építészeiben. Huszonnégy éves korában végezte kitüntetéssel a pesti műegyetemet. Előbb állami szolgálatba lé­pett Mára marosszigeten. Három hónap múlva szűknek találta ambíciói számára ezt a terrénu­mot, kilépett az állami szolgálattól és a szováíai vasút tervezésében vett részt. A háború alatt Przemysl városának javítását vezette, azután pe­dig a Magyarországi Szymbolikus Nagy páholy megbízásából egy rombadőlt kárpáti falunak, a Legenyemihály közelében levő Kőmivesfalvának felép'tésót tervezte és vezette és ezért magas ki­tüntetést is kapott. Az 1916-ban porráégett Gyön­gyös város újjáépítésének munkálatait vezette a minisztérium niegVzásából. Ekkor szabadalmaz­tatta raslraverz nélküli vasbeton tetőzet szerkeze­tét, amelyet ott alkalmazott is. Ez a találmánya az építészetben valóságos forradalmat jelentett és azóta nagyon sok modern építkezésnél bevezették, mert az építkezést rendkívül megolcsóbbitja. In­nen Belgrádba ment, ahol egy francia vállalat al­kalmazta. Egy német ccg meghívására néhány hónap múlva az argentiniai Buenos-Airesbe ment át. Ez három évvel ezelőtt történt. A fiatal magyar mérnök itt is nagy kariért futott meg. Ez a város rendkívüli módon fejlődik és szinte fulhalmozták megbízásokkal, úgyhogy tekintélyes összeget takarított meg magának. A ta­vasz folyamán beállott M. Kimbam hatalmas építkező vállalkozó szolgálatába. Kimbom romá­niai zs:dó ember, aki Délamerikában vállalalai- val hatalmas vagyont gyűjtött össze és most Buenos-Airesben egy 25 emeletes felhőkarcoló építéséi vállalta magára. Ennek a munkának ve­zetését bízta Reichardt Lajos mérnökre. A lelkiismerct összeütközik az üzleti kapzsisággal Reichardt Lajos, akia lelkiismeretes, tudomá­nyosan képzett szakember mintaképe, hamarosan elszörnyedve állapította meg, hogy Kimbom épí­tési vállalkozó üzleti nyereségvágyában milyen hallatlan vakmerőségre vetemedik. A mérnök látta, hogy az az építési anyag, amelyet Kimbom számítolt, kritikán aluli, selejtes és elborzadva gondolt azokra a következményekre, mi történik akkor, ha az újonnan emelt hatalmas éyülel- monslrum a rossz anyag következtében egyszer beomlik és száz meg száz mit sem sejtő áldozatot lemet maga alá. Ezeket az üzelmeket nem állhatta sző nélkül. Több ízben figyelmeztette Kimborat, hogy rossz anyagokat ad. Átlói tart, hogy a ház ennek követ­keztében összedől. Egy pillanatig 6em hajlandó a felelősséget vállalni. Mikor szóbeli figyelmeztetései nem vezettek célra, aggodalmait ajánlóit levélben közölte Kim- boininal és tudomására adta, hogy szolgálatából megválik és a nyilvánosság tudomására hozza, hogy milyen gálád üzelmek folytak a ház építé­se körül. Az utolsó levél a rokonokhoz Reichardt Lajosnak több hozzátartozója ói az utódállamokban, öccse, Reichardt Tibor vegyész előbb a trebicsi gyárban volt alkalmazásban, au­gusztus elejétől egy varescei, olaszországi gyúr­nál van alkalmaztatásban. Nővére, Etel, Tódor Imre kunszentmártoni tanár felesége, maga is tanárnő. Másik nővére, Ilona, Ekker B- Jenő dr. máramarossz:~eti ügyvéd felesége, inig helven éves öreg at>ja és édesanyja Körmöcbányán élnek. Reichardt Lajos hetenként kétszer irt fel­váltva leveleket hozzátartozói mik, ezek soha nem maradtak el. Ezeket a leveleket pedig a testvérek egymás között kicserélték. Az utolsó levél szeptember 10-iki keltezéssel Íródott. A levélben elmondja, hogy azok miatt az üzelmek miatt, amelyek az építkezésnél előfordul­lak, kínos tárgyalások után szakított Kimbommal és mosl Sao Paolóba készül, ahol néhány hónapot tölt még, azután hazaiér, úgyhogy február végére legkésőbben viszont látják. Mi történt szeptember tizedikén? A szorgalmasan küldött levelek azután a család tagjainak uagy aggodalmára egyszeriben kimaradtak. Október végéig nem érkezeit több le­vél Reichardt Lajostól, akivel feltétlenül vakunk nek történnie kelleti, hogy ez az érthetetlen hall gatás megmagyarázható legyen. Az aggódó hozzátartozók nyomban táviratoz­tak M- Kimbom vállalkozónak és Reichardt Lajos Buenos-a’resi háziasszonyának, egy Horák Terézia uevü cseh asszonynak, amelyben értesítést kértek Lajos felől. A válaszos táviratokra nem érkezeit váVz. Október 24-én végre' megérkezett. Trebics- bo Reichardt Tibor cirrére Horákné ugyancsak czc-p'ember 10-én kelt levele, miutén azonban ő címének hátrahagyása nélkül tévézőit Rábába, ezt a levelet édesanyjának továbbították Körmöc­bányára, aki azt nyomban leküldte fiához Va- rescebe. llorákné ebben a nagyon is zavaros tartalmú levélben azt Írja, hogy Lajos fején megbetege­dett, kórházba viiték, de nem kell tragikusan fel­venni a dolgot, mert (alán nem is beteg... Újabb kábel a háziasszonynak, nem felelt. Azután a csehszlovák konzulátusra ment kábel, amely november 2-án a milánói konzulátus utján ezt a sürgönyt küldte Reichardt Tibornak: „Heil- zustand gebesserí“. Míg ez a táviratváltás folyt, november elsején Buenos-Alresben két körmöcbányai mérnök, Hro- mada és llirscb, akik Reichardt Lajost felkeres­ték a kórházban, azonnal sürgönyt küldtek Kun- szentmártonra Tódor Imrénéhez: „Lajos absolut gcsund, ivariét ruhig Driefez volt a távirat szövege. Levél a kórházból Október 28-iki keltezéssel november 2-t-cre érkezett meg Körmöcbányára Reichardt Lajosnak édesapjához német nyelven irolt levele. „Kedves szüleim! Nem tudora, hogyan nyugtassalak ineg benneteket, hogy teljesen egészséges vagyok. Vagy hogy teljesen ponlosan fejezzem ki magam, olyan beteg vagyok, mint ahogy a legu'óbb láttatok. Reményiem, hogy a kórházat néhány nap múlva elhagyhatom, mi­után ennek csak jogi, remélhetőleg könnyen áthidalható akadályai vannak. Néhány nappal ezelőtt a .konzulátus érdek­lődött egészségi állapotom felől a kórház igaz­gatóságánál. A konzulnak levélbeli lég köszön­tem meg a figyelmét és kértem, hogy szaba- donbocsátásom érdekében tegye meg a szüksé­ges lépéseket. Egyúttal Hrornada földimet érte­sítettem tragikomikus esetemről. Remélem, hogy a konzulátusnak és földijeimnek segítségével ezt az ügyet hamarosan befejezhetem. — Ahogy a kórházat elhagyom, nyomban táviratozol? nek­tek. Napja:mat a viszonyokhoz képest elég kel­lemesen töltöm. Legyetek teljesen nyugodtak. Mindnyájatokat csókollak. Lajos. . N.B. A kór­házi cenzúra miatt németül kellett levelemet megírni A levél tehát amellett tanúskodik, hogy Reichardt Lajos mérnököt akarnia ellenére valamilyen ürügy alatt szeptember 10-én, amikor a szolgálatból megvált és Sao Paolóba akart utaz­ni, egy maffia, amelynek érdekében állott, hogy a mérnök ne utazhasson el és ne lehesse meg a leleplezéseket, lej'ugatta ős azzal az ürüggyel, hogy üldözési mániában szenved és igy ön- és köz- veszélyes, a Mercedes kórházba hurcollalta. Ez a kórház Buenos-Aires lenagyobb kórháza, a város­tól mintegy félórányira fekszik és állami keze­lésben van. Reichardt Lajos, aki rendkívül flegmatikus természetű és edzett idegzetű ember, nyomban át­látta, hogy miről van szó. Kimbomnak állóit az érdekében az Ő elhallgattatása és mert félt a le­leplezés következményeitől, ezt pokoli raffinériá- val hajtatta végre, amint a későbbi adatokból teljesen világossá leit. összejátszott a fiatal ma­gyar mérnök háziasszonyával, Iloráknéval, aki Kimbomlól függő helyzetben áll, mert Kimbom házában lakik és ura is a Kimbom . vállalkozás alkalmazottja. A háziasszony jelentési teli a rend­őrségen, hogy Reichardt Lajos hirtelen megörüli+ mire őt nyomban a kórházba szálliloüák. Ebben a kórházból Írott levélben a mérnök éppen ezért nem ir sémin t a Kimbom-ügyrŐJ, amelyről pedig minden előbbi levélben részlele- sen megemlókszik. Tudta ugyanis, hogy üldözési mánia címen tartják megfigyelés alatt, már most ha a levélben megemlíti, hogy tényleg üldözik, ezzel csak helyzetét nehezíti meg. Erre mutat a levél utolsó mondata, mely a kórházi cenzúráról tesz említést. Valószínű az is, hogy Kimbom a kórház egyik vezetőjével is összejátszott és ilyen módon sike­rült elmegyógyintézetbe csukáim a falai magyar mérnököt, aki szembe inért helyezkedni a kapzsi profitvággyal, hogy megakadályozzon egy készü­lő hallatlan gaztettet. Kimbomék szeretnének megsza­badulni az élő lelkiismeretiül Ezután Reichardt Tibor Varescebői sürgöny- zött a kórház igazgatóságának, hogy a Bueuos- Airesből november 21-én induló Giullio Cesare hajóval, amely Gémiában december kilencedikén fog kikötni, küldjék haza fivérét, ö Génuában várni fogja. Erre a sürgönyre november 20-án egy kábel érkezeti névaláírás nélkül ezzel a spa­nyol szöveggel: „Curálo pariiraNem lehet meg­állapítani, hogy ezt a sürgönyt, melynek tartalma az, hogy gyógyultan utazni fog, ki küldte, a kór­ház igazgatósága-e, vagy esetleg maga Kimbom? A hajó december kilencedikén menetrend szerint be is futott a génuai kikötőben, Reichardt Tibor várt is reá, de fivére, Lajos nem volt a fe­délzetén. A kórház Igazgatóságának és az asszonynak küldött levelekre egyáltalán nem érkezett válasz. Ezért a család' végre is erélyes lépésre határozta el magát és Remhardt Tibor november 28-án büntető feljelentést, leit a milánói argentiniai konzulátus utján Kimbom és társai ellen. November 15-üri kri'ezé-sel december 6-rii újabb levél érkezett Reichardt Tibor címére TTo- ráknélóL Ez a levél most már telje# xnegvilági­aacsjaa inn» ihtttt wmiíimaiV.Mn^ wtw ^ I Minden háziasszony büszkesége ebédlőjének ezüstje : Weinstab! Móricz ékszerész Pozsony, Ha'ászkspu uíca 2. szám. smaemmBnam m sanwMMBWHPMMMQMWw nmBmmmmmammmtmBimBuS lást nyújt a drámába, melynek szerencsétlen ál­doznia még a mai napon is — búr testi és szelle­mi képességei7iek teljes birtokában van — az élőhalottak közölt sínylődik és közel négy hónap­ja csak egyetlenegy cenzúrázott levéllel tudóit éleljelt adni magáról. A lakásadónőnek német nyelven írott levele igy hangzik: „Szegény fivére már teljesen felgyógyult és haza kívánkozik Európába. De nem tudom, mikor lesz ez lehetséges. A kórházban elég jól érzi magát. Az orvosok nagyon szeretik, mert igen kedves és nagyon intelligens ember. Én gyakran felkeresem és viszek neki ennivalót, mert pénz nincs a birtokában és a kórházi el­látás nem olyan jó. Azok az urak, akik nálam kosztolnak, szin'én gyakran meglátogatják. Az orvos mondja, hogy jó volna neki Európába visszamenni, mert nem használ neki az itteni hőség és a megerőltető hagy munka. Ugyanis az utolsó Időben óriási munkát végzett, éjjel­nappal dolgozott és ez tette beteggé. Üldözési mániába esett. Én mindennap eljárok a konzul­hoz az ő érdekében. A konzul igen finom em­ber, csak kérni kell őt, hogy adja át a bátyját és akkor útnak indíthatjuk. A sógorom rövide­sen visszatér Csehszlovákiáiba és vele mehetne. Én eljárok ebben az ügyben a konzulnál, de azt kérdi tőlem, rokona vagvók-e? A családtól kel­lene valami megbízást felmutatnom a konzul­nál. Valószínű, hogy kétíves bátyjsok szépet ir a kórházból. Legyenek nyugodtak, mert én utánanézek mindennek**. Kimbomék tehát, miután észrevették, hogy a konzulátus már érdeklődni kezd a csehszlovák állampolgárságú mérnök iránt, mindenképpen meg akarnak szabadulni a súlyos vádlótól, aki alc- laszerüleg olvashatná fejükre gaz machinációikati amelyekkel embertársaik éleiére törlek. Arra gondolnak tehát, hogy Reichardt mérnö­köt, miután szerintük a hosszas fogság eléggé megpuhilolla, birtokukba átvegyék és egy megbíz­ható embernek kíséretében, a mérnök akarata el­lenére is, öt a vizen túlra áltegyék. Nem egy ilyen rérndráma történt már Argen- tlniában. Egy marosvásárhelyi leány tragédiájá­ról tudunk, aki Buenos-Airesben egy nagyobb di­vatüzletben volt és amikor önálló divatüzletet akart nyitni, a konkurenciától való félelmükben előbbi gazdái üldözési mánia címén a kórházba vitették, ahol kilenc hónapi szenvedés után el is pusztult. Kimbomék ebben az esetben azonban tévéi* uek. Nem tudják, hogy Reichardt Lajosnak itt nagyszámú rokonsága van, amely mindent elkö­vet, hogy súlyos helyzetben lévő hozzátartozóju­kon jitsen és eddig is nagy áldozatokat hozott ennek a célnak az érdekében. Nem tudják, hogy Reichardt Lajos erőszakos elhallgattatása elölt mindent részletesen megírt hozzátartozóinak, min­den vádját alaposan alátámasztotta és igy az igaz­ság szavát nem hallgattathatja el. Ekker B. Jenő dr. ügyvéd, a mérnök sógora az összes adatoknak birtokában leleplezte az egész bűnszövetkezetet és teljes alapossággal meg.ndo- költ. kérvényt adott be a prágai külügyminiszté­riumba, amelyen intervencióját kéri és személye­sen is fenn volt a minisztériumban. Nyomatéko­san kérte, hogy a közbenjárás hamarosan meg­történjék, hogy Reichardt Lajos mérnököt kisza­badítsál? a kényszerű fogságból és ha anyagi ká­ra volt, annak megtérítésére is tegyék meg a lépéseket. A külügyminisztérium már meg is lelte a szükséges lépéseket és igy remélhetőleg hamaro­san szabadlábra kerül a falentumos magyar nn-r. nők, aki az igazságért harcolt és ezért kell szen­vednie. Vécsey Zoltán dr. iJIJJtlt 1 T ■TrmB-lT ,rVTM"",1V Az őrült egyiptomi orvos rémtetté Reichenau, december 21. Véres tragédia történt tegnap este az fóíerit előkelő Fdeeher-öaáJIndában. Itt szállott meg Mazu-r Riífad bej egyiptomi orvos fiatal feleségével. A házaspár amerikai állampolgár s Alexandrádból; jött másít Reichenauba üdülni. Tegnap este hét óraikor rémes sikoltozások hallat szollak az egyiptomi orvos lakosztályából. Mi-re a szálloda személyzete betörte az ajtót, már ott. feküdt a földen ájul tan a fiatalasszony, homloka csupa rér volt 8 abban a pillanatban Mazur Rí ff ad bej kiugrott az emeleti ablakból a* nőrá na. | Holtan terült el a kövezeten. A szure-r •■sót*?® asz- szouy, akit eszméletre térit ettek a ' kórházban, el­mondta, hogy férje megőrült. Abból látta, hogy elmezavar vett rajta erőt, mert kiszedte a szekrényből minden pénzét, amely an­gol font sterlingekben volt és aznap aláírta 85 mil­lió osztrák koronára beváltani, a bankjegyeket apró darabokra szarmviófia és kidobta az ablakon. Mikor rémülten kérlelte, hogy ne pusztítsa el a pénzt, férje a szekrényből kivett egy tégladarahof, amelyet ott rejtegetett ,és n téglával többször fej- j bevágta. Ami azután törj ónt, arra nem cm1' bs-i'k, 1 mert elveszhette eszméld ét. Az asszony állapota iiieau éld veszélyes, 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom