Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-22 / 290. (1328.) szám
6 '*HiSí!G$Í-JV\&$fcAR.-HÍRTjAt> 1926 december 22, szerda. I ögsemta Szerda | j i jjj| pj || i g A prágai mozik műsora: \ 'Adria: Fekete fajzat. ■ Avion; Ben Húr 9-ik hét R. Na varró. Hvezda: Potasck é Perlmutler, vígjáték. Koruna: Királyi szerelem (Lucy Dóráin). j Kapiioi: A csavargó (Harrv Langdon). Lucerna: Bálor szivek. Svelozor: A fiatalság szenvedélye. IVran-Urania (német mozi): Hajósok a dolgán. Julis: A Moulin Rouge királynője. Főszerep- ő: Mady Chrisliana. Az első sinnélküli vonat Németországban Németország első sinnélküli vonatiát a napokban állították üzembe Hamburgban, ahol az éjjeli forgalmat bonyolítja le Hamburg, Harburg és Bergeőorf közölt. A ciklon pusztítása az Egyesült Államokban Áz írástudó Mikulása* vagy: bajnak van a kultúra Rousseau nagy jelszava: reloumons á la natúr, megteremtene már a maga egész irodalmát, oly sok és hosszú vitára adván eddig is alkalmat. Mikulás-este óta csekélységemnek is alkalma lett egy szerény, családi, de annál hatásosabb érv-fegyvert adni azok kezébe, akik azt vallják, hogy a kultúra csak bajnak van, az emberiség boldogabbik ideje as volt, amíg nem ismerkedett meg a kuliura kényelmet adó, de nyugalmat elvevő áldásaival. A kis, de tanulságos história színhelye hálószobánk heverője s az aszal szemben levő, udvarra ,, ’ . ,, . , , , néző ablak, szereplői: Rév Babszi urhölgy, jelen- . Borzasztó vihar dühöngött a napokban az Egyesült Államokban. A hatalmas erejű lég a gilszécsi katolikus elemi iskola másodéves ciklon öt perc alatt teljesen^ elpusztította. Arkansas egyik városát. A várost csak a ro~ hatlgatőnöje, valamiképpen öccse, & közismert eltakarítása után lehet újból felépíteni* ami ismét hosszú hónapokon át tartó muniSándor, aki elsőéves óvodista lenne, de mdsodnap kát igényéi. megszökött az óvodából nyelvi nehézségek miatt $ azóta cukrozott marcipánnal sem lehel a kultúra felé csalogatni. Idő: Mikulás-este 6 óra, hangulat: dhilatos, remegő csend. Irodalmi apróságok jutalmazottak ne gúnyolják ki az egész világ színe előtt a legnagyobb világ-díj felelőseit s a következő december 10-ék talán jobban meg fogják közelíteni Nobel végakaratát, mint a parádénak szánt negyedszázados jubileum. —■ A komáromi katolikus iskolák ünnepélye. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi katolikus iskolák tanulói szegény társaik felsegilésére nagyszabású karácsonyi ünnepélyt rendeztek a Legényegylet színháztermében, mely zsúfolásig megtelt közönséggel. A 120 tagú énekkar fellépése valóságos szenzáció ereiével hatott. Az énekkart Vaskő Imre igazgató vezényelte. Majd két kis karácsonyi alkalmi színdarabot adtak elő a kis tanulók zajos tapsokat aratva. Az előadást hétfőn délután meg kellett ismételni. — A gölnicbányai InaTos-társaskör közgyűlése. Gölnicbányai tudósítónk jelenti: Az Iparos- társaskor december 19-én tartotta meg rendes évi közgyűlését Antony Lajos gyáros elnöklete mellett. A rendes napirend lelárgyalása után a j száinvizsgá’óbizoltságba beválnsz'ofták Peter József, Kirschner Mihály és Ménnél Károly tagokat. — Halálozások. Ziegler Nándor, a buda- 1 pesti Isárcsarnok komáromi származású igazgatója, 64 éves korában Budaipesten elhunyt. — Horváth Ferenc komáromi mészáros és hentesmester, a város 1. arostársadal- • mának egyik legbecsülteb-b tagja, szombaton délután P"1 éves korában hirtelen meghalt. — Lolkészbeiktatás Heténybcn. Komáromi tudósitón’ jelenti: Vasárnap iktatták be Zsemlye Lajos ref. lelkészt a hetényi egyház- kö; 'g lelkészi tisztébe. — beiktatást Soós Károly egyházmegyei főjegyző, bucsi ref. lelkész végezte, utána az uj lelkész mondott n; w/szabású székfoglaló beszédet. Galambos Zoltán a losonci teológia tanárainak és hallgatóinak üdvözletét tolmácsolta Zsemlyének* mint az akadémia egyik volt tudós előadójába1 — Lelkészbeiktatás Csilizpatascn. Komáromi tudósitóink jelenti: Kiss János református lelkészt most iktatták be ni hivatalába Csilizpatason nagy ünnepség°k közt. A beiktatás szertartását Galambos Zoltán komáromi lelkész végezte. Tudniillik pár perccel ezelőtt jött be apuka az udvarról s kedves gyermekeim igen jól hallották, amikor az ajtóban állva búcsúzott apu a Mikulástól A jól sikerüli és atyai ravaszsággal megjátszott jelenül után elfogódoltan bontják emberkéim a cipőben megtalált két égi eredetű skatulyát. Nagy, elfogult csend uralg a hálószoba sez- lónján. Aztán ujjongás, amikor a felnyitott dobosok előadják édes tartalmukat. Lessük őket mész- sziről s meglelik a szivünk édes, a földön egyetlen tiszta boldogsággal: a gyerekeink örömével... Sándor ur beszélni kezd, alig áll be a szája, hogy „üde anulca, én jó voltam, szerei engem a Mikulása bácci“. S a sok beszédben egyszer csak feltűnik, hogy a Másik, az csak tartja a kezében a pralinés zacskót és nem szól egy árva szól sem. Csendesen a hátuk mögé lopózik szőkébbik 'szülőjük, lesvén a nagy hallgatás okit. Egyszer csak lálom, hogy könnyes a szeme. Megnézem már, mondok, mi az? Hál Babszi rózsaszínű mutatóujjával vonalakat húz a papírzacskón. Sorokat húz alá. Nevezetesen, a zacskóra rá van nyomtatva, hogy „Rosenberg Bernéi fűszer- és csemege kereskedése Secovce." írástudó Ember tehát ezt betűzi olyan nagy figyelemmel! Elakad bennünk a lélegzet. Tyiih! Bizony erről megfeledkeztünk. Hiszen írástudó, a •másodéves iskolás, már mindent el tud olvasni. El ám, meg is fordul, meg is szólal, imigyen hangzik pellyegö szava: — Apuka, hál Mikulás bácsi is Rózenberg- nél vásárolja a csokoládét és cukrot? A történet maga eddig van. Csak a morálja van még hátra. Mert ét ugyan magyarázhattam még, hogy hiszen* a cukor, az az égből van, csakhogy a nagy útban beleakadt a Mikulás zsákja egy csillagba, kilyukadt, aztán itt Rosenberglől kellett kis zacskókat kölcsönöznie. Ezt ugyan Sándor, a nagy Farizeus elhitte és boldogan gyömöszölte tovább is a kis piros lyukba az égi pralinét, írástudóról azonban láttam, a malomkerék- szemek elárulták, hogy ezt a költői, de nem egészen plauzibilis magyarázatot hiszi is, nem is. Ha azonban valaki megint azt fogja mondani, hogy a kultúra boldogabbá teszi az emberiséget, csak rá fogok mulatni az IráslvAó, a Farizeus és a Mikulás meg a Rosenberg esetére s akkor aztán, azt hiszem, egyszeribe le lesz szerelve az ellenvélemény. Rév József dr. Ki a tizenkét halhatatlan? Rudyard Kipling a Royal Sociely egy bankettjén tósztof. mondott s úgy nyilatkozott, hogy 2500 óv óta legföljebb 12 író lett igazán halhatatlanná. Kíplingnek ezt az elszólását a Newyork Times kézbevette, körkérdést intézett 15 tekintélyes íróhoz, hogy kiket tartanak ók a 12 halhatatlannak. Az ország-világszerte híres 15 író a következő volt: Amerikából: W. R. Bonét, Lona Gale, Heinrich W. van León, George Haven, Putmann, Ellery Sedgwich és W. A. Wh'le; Angliából: Arnold Bennet, Chesterton és J. St. Loe Strachey; Franciaországból: Jaques Bainville és M. Prevosl; Németországból: Georg Kaiser, az olasz G. Forr erő, a spanyol Blasoo Jbanez és a svéd Helmer Key. A szavazatok sorrendjében a 12 halhatatlan a következő: 1. Shakespeare (13 szavazat), 2. Dante, 3. Homeros (11—11), 4. Vergilius (9), 5. Balsac, 6. Cervantes, 7. Goethe (7—7), 8. Moliére (6), 9. Pláto (5), 10. Dickens, 11. Voltaire (4—4), 12. Milton (3). — Shakespearera csak Ferrero és Kaiser nem szavazott. Kaiser azt irta: „Én csak két halhatatlant ismerek, Plátőt és Nietzschét. Ha egy magános szigetre száműznének, ezek müveivel teljesen megelégedném!44 — Szavazatot kaptak még: Victor Hugó. Horatius, Rabelais, Sophokles, Euripides, Aischylos, Tolstoj, Racine, Thukydides, Aristoteles és Chancer. — A Newyork Limesnek nagyon rosszul esett, hogy bár a szavazó bírók nagy része amerikai volt, Whifmann és Edgár Poe kiszorult a halhatatlanok közül. — Mindenesetre érdekes játék a halhatatlansággal, vájjon kit Ítélne halhatatlannak nem az írók gemmája, de a közönség plebiszcituma? Heine és a milliómosok. Heinénak két mil- liómossa! akadt dolga életében. Az egyik Heine Salamon, a költő nagybátyja volt, |;y gazdag bankár, a másik egy Rolhschild báró. Heine & „Buch dér Lieder“-t, mely biztosította a költö nevének halhatatlanságát az egész világon, amely a német költészet győzelmes tanuságtéteie, nagybátyjának, Salamonnak ajánlotta. Talán azt remélte, hogy az öreg snórer megnyitja bankótól duzzadó bugyel- lárisát s élet járadékot ad neki. Ha megtette volna! — Legalább is hasonló értékű könyvvel gyarapit- hatta volna a német és a világirodalmat. Ám Salamon biztosan azzal vigasztalta magát, amivel minden gazdag ember, hogy a zseni álverekszi magát az életen, mert mikor a bürőban, egy erős üzleti nap után megkapta a könyvet, rezignáltan sóhajtott föl (persze megfelelő német zsargonban): ,;Nü, ho tonulta vona volomit a purec, mastand nem khellene nekie khünevet Írni, de vezetni!44 — Egyszer meglátogatta Henriket Salamon bácsi Pdrisban. „Nii, — kérdezte tőle, — kedves öcsém, te még mindig nem csinálsz semmit?" „De bácsiként, — felelte az, — én könyveket írok!" „Na, ondom, hogy még mindig nem csí- ’ nálsz semmit," — Rotschildnak sem volt jobb véleménye a poétákról. Egyszer haragosan igy fakadt ki egy társaságban: „Ugyan, hagyjanak nekem békét a sok költővel és piktorral. Ha akarom, tucatszám összevásárolhatom őket!" — Heine, aki együtt volt vele, igy felelt: „Az lehet, de ha megveszi őket, hogy akar túladni rajtuk Jő haszonnal?" — Egy másszor Heine azt kérdezte a bárótól: „Hogy van, báró ur?" — „Megbolondulok!" panaszkodott a pénzeszsák. — „Azt nem hiszem addig, a fing a pénzét nem hajigálja ki az abla— A madridi francia követ autóbalesete. Párisbél jelentik: Madridi jelentés szerint PereMi de la Rocoa-t, Franciaország madridi nagykövetét autóbaleset érte. Szombaton éj* jel Sevilla mellett a nyílt országúton autója összeütközött egy teherautóval. A követ meglehetősen sulvos sérüléseket szenvedett arcán és balkezén. Lányának, aki mellette ült, az ijedtségen kívül nem történt semmi baja. A teherautó vezetőle fején és mellén súlyosan megsebesült. A szerencsétlenül jártak reggelig feküdtek az országúton, miután az éjjel több autó nem haladt arra keresztül és u legközelebbi heJvséar ben nagy távolságban van a baleset színhelyétől. Csak reggeli kilenc órakor vitték be a nagykövetet egy sevillai szállóba. A követ állapota nem ad aggodalomra okol. . kon!" maliciőzuskodott Heine. —- Vajjou gondol- lák-e a világ hatalmas pénzurai, hogy nevüket csak azért őrizte meg az emlékezet, mert lenéztek egy éhező poélaembert? Nobel végrendeletének meghamisítása. Nemrégiben foglalkoztunk részletesen a „NobeldijjalV Nobel Alfréd, svéd kémikus nagylelkű hagyományozásával .abból az alkalomból, hogy az irodaim: dijat az alapítás 25. évfordulóján Iíernbard <baw- nak, a 70 éves nagy angol Írónak ítélték oda. Bejárta a lapokat annak a híre is, hogy Shaw a nagy' díj ráosztását meglehetősen cinikusan figadia, kijelentvén, hogyaz utolsó években semmit sem irt s valószínűleg azért kapta meg a jutalmat, az is köztudomású, hogy Shaw a dijat nem fogadta eb, de visszaadta a svéd akadémiának a svéd és angol irodalmi kapcsolatok kiméiyitése céljára. Maga ez az eset minden bizonnyal sok * omolv emberben visszatetszést szült b valahogy az az érzése támadt ..z embernek, hogy a dij körül, moly a világ leghatalmasabb ilyfajta alapítványa, valami nincs egészen rendjén, a nagylelkű alapítónak semmiesetre sem leh .tett az a célja, hogy alapítványából valaki gúnyt űzzön, még ha az a valaki a világ legnagyobb élő szatirikusa is. A P. T. hasábjain Ingeborg Seldler foglalkozik a kérdéssel és kifejti, hogy a hibát a svéd királyi akadémia Nobeldij-bizotlsága követte el, mely a nagy hagyományozó végrendeletét meghamisította. Nobel Alfréd alapgondolata ugyanis az volt, „hogy az álmodozóknak az életét megköny- nyitse", hogy az igazi zsenit megkímélje az élettülekedéstől, mely képes a tehetséget elfojtani. Tehát — br a végrendelet a „Höchstle'stungot", valami igazán nagy alkotást kiván dija odaítélésének föltételéül, de ott van a másik föltétel is, hogy a megjutalmazandó zseni ne legyen „beérkezett", ne legyen olyan j'mcdban, hogy a nagy- dijra nincs többé szüksége. A kettős feltételre megvolt Nobelnek a különös, mondhatjuk, lírai oka. Nobel ugyanis nehéz és küzdelemteljes ifjúság után, nagy találmányával hajólörötten állott egyedül a világban, mert nagy gondolatát tőke hiányában nem tudta megvalósítani. Sőt. mikor egy merész lépéssel arra határozta el magát sok kilincselés után, hogy egyenesen III. Napóleonhoz fordul találmánya financirozása végett s tőle meg is kapta a heler^argí vegyi gyárihoz szükséges alaptőkét, uj csapás érte, két évre rá gyára levegőbe röpült, 21 óvea öccse életét vesztette, apja megbénult a robbanás következtében. Nobel jól tudhatta tehát, mi az, újra kezdeni valami nagy dolgot szegényen é9 vigasztalanul. Mikor aztán megjött a nagy aratás s Nobelhoz ömlött számolatlanul az . rany, csoda-e, hogy gylilölto s minden erejével azon volt, hogy a lángeszű kutatókat megkímélje az élet megbénító súlyától, a reménytelen szegénységtől. A Nobeldíj döntőbírósága tehát teljesen helytelen utón járnak, mikor öreg embereket tüntetnek ki a nagy jutalommal, az alapító célja nem a jutalmazás volt elsősorban, de segítés, fiatal, szegény, tehetséges emberek életútjának egyengetése. Az igaz, hogy a fuldokló zseniket sokkal nehezebb megtalálni a nagy világban, mint az emberek fölébe nőtt kész szellemóriásokat, de ezt n munkatöbbletet valószínűleg vállalni fogják a jő „Preis- richterek't ha másért nem, azért is, hogy a megHáziasszonyok figyelmébe! ConHserie KOLUMBIA, cukrászda Baáská Bysiríea, Sztcvecszkó, ajánlja naponta frissen készült special süteménveit. nevezetesen , KolumÍ!ÜH“ vegyes süteményt Egy doboz ára csak 20 boronse. Gyözöd-'ön me* a „Ko'umbiau linóm sütemény gyártmányairól. Szétküldés mindennap postán, alánvét mei'eit Martinka István cukrász. — Magyar katonák karácsonya Prágában. A Prágában állomásozó evangélikus vallásu magyar katonák megható templomi ünnepség keretében ülték meg tegnap délután karácsony ünnepét. A katonai lelkészi hivatal nemzetiségi különbség nélkül gyűjtötte össze a Márton-lemplomban az evangélikus katonákat, az ünnepségen azonban polgári hivők is részh’ettek, köztük számos magyar is. A szószék mellett karácsonyfa tündöklőit, melynek tövében a katonáknak szánt ajándékok feküdtek halomban. A zeneszámok és a cseh- nyelvii beszédek után a jelenleg Prágában katonai szolgálatot teljesítő Ruszka Zsigmond-gánód lelkész lépett a hallgatóság színe elé és csengő magyar nyelven felszólította híveit a „Krisztus Urnák születését44 kezdetű karácsonyi dal elének- lésére. Az elárvultság elfogódottságával és remegve szárnyalt a puritán egyszerűségű régi magyar vallási ének az évszázados huszita templom falai között. Az ének után Ruszka tiszteletes nagyhatású és magasröptű beszédet intézett a hívőkhöz, amelyben a karácsony-este jelentőségé! fejtegette. Az ünnepség végén ajándékokat osztotíak szét a katonák közölt. A magyar katonák magyar nyelvű vallási iratokat is kaptak az idegenben eltöltendő karácsony-est emlékére. A kcresztényszocialista párt felhívása a nagyközönséghez. Az országos keresztény- szocialista párt az uj esztendőtől kezdve a párt hivatalos lapja gyanánt Magyar Néplap címmel egy uj hetilapot ad ki. A lap felelős szerkesztését Vámossy Pál dr. vette át s a lap szellemi irányítása az országos központ által történik. Az országos keresztényszocialista párt ezúton kéri fel a nagyközönséget* hogy ezt a nemzeti és vallásos érzést ápoló néplapot előfizetéssel és előfizetők gyűjtésével támogatni szíveskedjék. xx A Brolini: Az állatok világa, nemcsak tudományt ad. hanem magát az életet, ezért vegye meg. I fímmíuB Rtaha 11, Jindnsská 16 szállit’a önnek az igazi kézzel varrott budapesti cipőt * ,. _________________________________- I
