Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-22 / 290. (1328.) szám

2 1926 december 22,' szerda. A KOfl^ruaitfr^ny sérelmes szlovenszkó! végrehajtása Panaszkodnak az összes felekezetk lelkészei — A polgári pártok sürgős prágai inter­vencióját kérik 5slovenszkó, december 21. Ismeretes, hogy az uj kongruatörvény, mely főiskolai képzettség kikölése melleit, feltűnően alacsony létminimumot állapit meg, visszamenő erővel már 1926 január elsejével életbe lépett. Miután a törvényt végrehajtó kormányrendelet még egyre késik, a kormány utasította az iskola­ügyi minisztérium illetékes osztályát és a pozso­nyi iskolaügyi referátust, hogy a kormányrendelet megjelenéséig is már az uj kongruatörvény sze­rint utalja ki a lelkészek saját jövedelmi vallo­mása alapján a járandóságokat. Az ideiglenes jövedelmi kimutatás végén minden egyes lelkész­nek oly értelmű nyilatkozatot kellett aláírnia, hogy amennyiben a hatóságilag megállapítandó fizetéskiegészitése kevesebbet tenne ki, mint amennyit a kormány az ideiglenes önvallomások alapján kiutalt, a többletet visszatéríti, illetve le­vonatja. Az önvallomások jövedelmi adatainak va’ósz'nüségét még az egyházi főhatóságoknak is igazolniok kellett. A személyes jövedelmi kimutatásokat a lel­készek elkészítették s hatóságaik utján fel is ter­jesztették Szlivenszkón a kiadott rendelkezés alap­ján a pozsonyi referátushoz. A pozsonyi referá- tus meg is kezdte az uj kiutalásokat, sokaknak megküldte a kiértesítést, azonban legtöbbjük nem kapja meg a jövedelmi kimutatás alapján kiszá­mított összeget, illetve az ezen összeg és az év közben már kiutalt összeg közötti különbséget. A legtöbb Iríkész előtt teljesen ismeretlen, hogy milyen számítások alapján utal ki a reíerátus, mert a kiutalt külöutözeti összeg kiszámításának módjáról egy szó értesítést sem kap. Vannak továbbá olyanok, akik semminemű értesítést sem kaptak arról, hogy kiutaltak-e részükre kongrua- differenciát s ha igen, mennyit; s ha nem, miért sem. Kormányintézkedés alapján ilyen kongnia- előlegeket kell folyósítani a referátusnzk azon lelkészeknek is, akiknek az eddigi törvények sze­rint nem volt igényük kongrua-kiegészitésre, de a 122/926. sz. törvény szerint minden kétségen S kívül igényük lesz reá és akik kitöltötték a kívánt | jövedelemvallomást is. Ide tartoznak a teológiai í tanárok, konzisztőriális paptisztviselők s azon lel­készek, akiknek a régi kongnia összeírás szerint nem volt, de az uj összeírás szerint már van igé­nyük kongruára. Ezek legtöbbje még egyáltalán nem kapott semmiféle értesítést Az érdekelt lelkészek ez utón kérik fel a pol­gári pártok parlamenti klubjait, hogy az iskola- és népmüvelésügyi minisztérium illetékes osztá­lyán interveniáljanak annak érdekében, hogy az iskolaügyi referátus sürgősen és teljességében hajtsa végre az uj kongruatörvény kiutalására vo­natkozó kormányrendeletet, .amint azt teljes egé­szében végrehajtották már Cseh- és Morvaország­ban, Vagyis i.'ézkedjen a m'nisztérium aziránt, hogy a pozsonyi referátus haladéktalanul minden egyes lelkésznek utalja ki r, kongrua-differen- ciát a beküldött jövedelmi összeírás alapján. A kormányintézkedés alapján ugyancsak utalják ' i a kongruát az egész 1926. évre vissza­menőleg mindazoknak, akiknek a régi kongrua­törvény szerint nem járt, de az uj kongruatör­vény szerint már jár kongrua, s akik kitöltötték es beküldötték az előzetes személyi kimutatást a kormányhatősági felhívásra. Végül a végleges hatósági jövedelmi összeírásig minden lelkész legalább is az eddigi kongrua nagyságáig kapja meg a jövőben is a kongrua-sególyt, s a végleges kongrua kiutalásáig senk'nek se szállítsák le, avagy szüntessék be a kongrua kiutalását. Katolikus lelkész. Az autonóm közigazgatás megreformálásáig érintetlenül marad Szlovenszkó teljhatalmú minisztériuma A IttiKkapárt ntsmorandisvna Svehla miniszterelnökhöz — A &eiög2fm23£lsz?érSum alternatív reform terveket dol­gozat ki a közigazgatás országos umfukálására — Kiin* káÉk fontos egyházpolitikai kérdésekről Is tárgyalnak Prága, december 21. Az országos közigazgatás reformjáról el­terjedt hírek, amelyeket egy Morvaországi lap utján a többi napilapok is átvettek, a fél­hivatalos jelentés szerint koraiak. Elvben meg­felel az a hir, hogy egy törvényjavaslat ké­szül, amellyel az egyes országrészek közigaz­gatását módosítani akarják. A belügyminisz­térium azonban ezzel kapcsolatosan több alter­natív tervet dolgozott ki. Hogy ezen alternatívák közül melyik ke­rül megvalósításra, ez elsősorban a po­litikai helyzettől, másodsorban a kor­mány és a szlovák néppárt közötti tár­gyalásoktól függ. A törvény javaslat elő­készítő munkáját a szlovák néppárt bele­egyezésével megkezdték és a munkát új­évig el is akarják készíteni. A tárgyalások jelenlegi állására való tekintet­tel arra számítanak, hogy a tervezetből már januárban törvényjavaslat lesz. A közigazga­tási reform legfontosabb pontja abban fog ál­lam, hogy Szlovenszkón is a történelmi orszá­gokban működő zemskv vyborokhoz hasonló bizottságot létesítenek és ezzel unjfikálják. a közigazgatás kérdését Ez a megyeszövetség tervének elejtését jelenti, amely megyeszövet­séget a megye törvény alapján kellene létesí­teni. A Prager Préssé értesülése szerint a szlovák néppárttal folytatott tárgyalások folyamán az orzágos autonómia kérdése előtérbe jutott. Ezzel kapcsolatosan egy­házpolitikai kérdésekről, elsősorban az egyházmegyék határainak szabályozásá­ról és az egyházi birtokok ügyének ren­dezéséről is tárgyalnak, azonban az iskolaügyi minisztérium még egy­általában nem kapott utasítást arra, hogy eb­ben a kérdésekben elaborátumot dolgozzon ki, A cseh néppárti Lidové Listy értesülése szerint a szlovák néppárt a kormányba ugyan nem lép be, de azért a kormánytöbbségben továbbra is benmarad. Hlinkáék követelései a multheti tárgyalásokon a következők vol­tak: A néppárt követeli, hogy azt a törvény­javaslatot, amellyel Szlovenszkó autonóm köz- igazgatását akarják a történelmi országokban működő zemskv vvborok mintájára megre­formálni, először a pártnak adják ki vélemé­nyezés végett Ha a javaslat nem elégíti ki a pártot, úgy módosításokat fog kérni és csak akkor küldi be képviselőit a kormányba, ha majd a törvényjavaslatot a páriámért is meg­szavazta. Ennék elintézéséig azonban a párt tovább­ra is tagja maradd a kormánytöbbségnek. A tárgyalások ideje alatt a teljhatalmú mi­nisztériumot nem szabad megszüntetni, . A néppárt nem ragaszkodik ahhoz, írja a Lidové Listy — hogy a teljhatalmú miniszter pártpolitikus legyen, sőt bele­egyezik abba is, hogy a minisztériumot az uj közigazgatási törvény életbelépte­tésekor likvidálják. Ha a kérdéses köz- igazgatási javaslat ügyében nem kerülne sor a megegyezésre, úgy Hlinkáék ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a teljhatalmú- minisztérium■ megmaradjon s annak élére az ö emberük kerüljön. Ezeket a követeléseket részletes memoran­dumban fogyták össze és átnyújtották Svehla miniszterelnöknek. A néppárt most bevárja a további fejleményeket, főleg pedig a minisz­terelnök válaszát Az uj litván kö'ütjymfnfszter első nyilatkozata Kovnó, december 21. Vold.emaras, az uj litván külügyminiszter, ma többórás interjút adott a kül- és belföldi sajtó képviselőinek. Bevezetésképpen és legrészletesebben Litvá­niának Németországhoz való viszonyával fog­lalkozott Litvánia igen nagy súlyt helyez ar­ra, hogy Németországgal bar át sávos viszony­ban éljen. Néhány tisztázatlan kérdést, igv a kereskedelmi szerződés ügyét, vagy a Me- melföld hova tartozan dós ágát a közeljövőben szabályozni fogják, mert az uj kormány min­denképpen határozott és erős politikát akar mutatni. A Mem el-kérdésben egészen bizto­san sikerülni fog kölcsönösen kielégítő meg= oldást találni, mert a népszövetség és egyéb európai szerződések pontosan körülhatárol­ják a két államot megillető jogokat. A kül­ügyminiszter ezután a lengyel kérdésre tért át s heves szavakkal kelt ki Vilna elrablása ellen, amit Litvánia sohasem fog elfelejteni. A Lengyelországgal folytatott megbeszélek mindeddig csőddel végződtek, pedig azok a követelések, amelyeket Litvánia Lengyelor­szággal szemben fö1 állított, a 1 eg min imái isab- bak voltak. Az uj kormány a jövőben sem állít kisebb követeléseket. Ezután az orosz kérdés került sorra s a külügyminiszter megemlítette, hogy a Moszkvával megkez­dett kereskedelmi szerződési tárgyalásokat változatlan formában folytatni fogják addig, amig mindkét félre kielégítő eredményt nem érnek el. xx Rendelje meg a magyar gyermekirodalom klncsesházát, az „Ifjúsági könyvtár** első kötetet 12 koronáért könyvosztályunknál. rrmrasr Wallesz Jenő MUHAR BEÁTA Regén? <22) — Miért kérdezed ezt ily gúnyosan? Még so­hasem hallottad, hogy a művész érdekesnek talál valamit, amit a laikus szeme jelentéktelennek lát? A művész éppen ebben különbözik a nem-művész­től. Te sokszor nem is veszed észre és nem tudod megállapítani, hogy valamelyik emberi arcban mi érdekes. De jön a művész és éppen a jelentékte­lennek látszó- arcvonás hangsúlyozásával megér­teti veled, hogy ennek az arcnak mi a jellegze­tessége. És az arcot tulajdonképpen csak akkor látod igazi mivoltában. Különben igazán nevetsé­ges, hogy ennyire védekezem. — Kedves Mihály, ki miben érzi magát vét­kesnek, az ellen védekezik. De ne félj, nem gon­dolok semmi rosszat, vagy ha úgy tetszik, nem gondolok semmi jót. Akarjátok, hogy behívjam rendelés után Virágnét? — Ahogyan Mihály akarja. Ez Borz Andor egykori menyasszonya? — Igen. Csinos és érdekes asszony. Tehát ne hivjarn be? Jó. megnézem, mennyire van Emil a rendeléssel, hogy nem lehetne-e már ebédelni Amint Beáta és Mihály magukra maradtak, Beáta odafordult Mihályhoz: — Hát hozzád mindenkinek szabad felmenni, csak nekem nem? Itt tartasz őrizet alatt, mindig van körülöttem valaki és még akkor is mindun­talan ki-be járnak a szobámba, ha te itt vagy. Mondd, félsz egyedül lenni velem? Mihály tréfára fordította a dolgot. — Talán nem vagy elég félelmetes, hogy ne merjek négyszemközt maradni veled? Féltelek és még rám se bizlak. Beáta kis ideig gondolkozott, aztán szemre­hányó hangon felelte: — Rosszul állítottad be a helyzetet. Azt kel­lett volna mondanod, hogy annyira félsz tőlem, hogy nem mered rám bízni magadat, Mihály nem felelt. Elfordult, mint aki találva érzi magát, de nem akarja, hogy a találat hatását megfigyelhessék rajta. Beáta tudta, hogy érzékeny pontot érintett és most már csak azért is tovább bolygatta ezt a ki­. nos kérdést. — Felelj Mihály, ugy-e nem akarsz négy-' szemközt lenni velem. Miért félrz, miért kerülöd ezt a magányosságot? Ügy szeretném látni azt a helyet, ahol v'rrasztottál és rám gondoltál. Neke n ,7/nt az ilyen hely és te nem akarsz elvezetni ebbe a templomba. Ezért vártál rám három évig? Ezért mondtad, irkád, hogy elepedsz utánam? Tu­I dom, hogy nem nagyon, nőies az egytittlétnek ez az erőszakolása. Furcsákat gondolhatsz rólam, ha hallod, hogy milyen kívánságaim vannak. De én j nem tudom hazugsággá bélyegezni mindazt, amit | mondtam, nem tudok egyetlen nagy. hazugságot csinálni három éves múltamból. Mindig arról be­széltem neked, hogy veled akarok lenni Hát nem aljasitanám hazugsággá mindezt, ha most, amikor végre együtt lehetünk, úgy viselkedném, mintha sohasem vágyakoztam volna utánad? Miért ne mondhassam most is azt, amit a múltban mond­tam? Hát az ilyet csak addig szabad megmondani, amig elérhetetlennek látszik és hallgatni kell róla, mihelyt megszűntek a megvalósulás akadá­lyai?. .. Én az ilyen álszemérmességet utálom. Én a cél eléréséért, vivőit harcban nem csak a harcot, de a célt is keresem. Engem nemcsak a harc, de a cél is boldogít. Hát csak addig voltam érték, amig elérhetetlennek gondoltál, s mihelyt itt va­gyok, már nem kellek? Mihály, azt hiszem, hogy a te szemedben az én egyetlen és legnagyobb ér­tékem az volt, hogy örökre elérhetetlennek tar­tottál. Börtönben voltam és b:ztonságban érezted magad a felől, hogy valaha kiszabadulok ás eljövök. — Micsoda őrült beszéd ez, Beáta. — Lehet, hogy a beszédem őrültség, de hát egy őrültségről nem lehet mást beszélni, mint őrültséget. Amit én beszélek, az különben sem az ón beszédem, hanem a te viselkedésed. Ha a te viselkedésed őrültség, a leírásából is az őrült­ségnek kell kijönni. — Igazán őrültnek nézel? — kérdezte Mihály megrémülve. — Aki őrültségeket cselekszik, nem okvet­lenül őrült is. Sőt vannak igen okos, józan, szá­mító őrültek is. Te őrültségeket csinálsz, de nem vagy őrült. Gyere ide, Mihály, kérdezni akarok valamit és szeretném, ha a szemem közé nézve felelnél. Ugy-e, nem mersz felvinni a műtermed­be, mert félsz, hogy elszéditelek? Félsz elszédülni, mert bonadva gondolsz a. következményekre. Ugy-e azt hiszed, hogy ravasz, agyafúrt vagyok és mámorba ezéditéssel akarlak olyan kényszer­helyzetbe hoűni, hogy vállalnod kelljen az én szö­késem következményeit. Attól félsz, hogy én; a nő, elcBábitlak téged, a férfit és ezzel a csábítási örökre magamhoz kényszeritelek. — Tévedsz, Beáta, öttől én nem félek. — Ettől, nem félsz? Muri hangsúlyozod, hogy ettől, nem félsz? Akkor J-át más valamitől félsz. Mert ugy-e, valamitől félsz? — Ne vallass, Beáta magadat se gyölörd ilyen elképzelésekkel. — Ne gyötörjem magamat? Azt hiszed falán, hogy nincs bennem hiúság, nincs bennem önérzet? Ide menekülök hozzád i* to mry ■viselkedsz, mint­ha te nem lennél férfi, vagy én néni lennék nő. — Sohasem éreztem annyira mint most, hogy csupa férfi vagyok. — Akkor hát én nem vagyok már elég nő neked! —- Beáta, tegnap mondottam, hogy szeretlek. Miért feszegeted hát folyton őzt a kérdést? — Tegnap mondottad és tegnap is, meg ma is az ellenkezőjét bizonyítottad szavaidnak. Mond­tad 1... Van könnyebb annál, mint mondani va­lamit? Láttam férjeket, akik mindennap a legna­gyobb mondásokkal erősitgették, hogy szeretik fe­leségüket. Nagy mondásokra telt a szerelemből de apró tettekre nem. De a tettek döntenek és aki egy kiló burgonyát hoz haza feleségének a piac­ról, ezzel többet mondott, mint a legszebb bókkal és legcsillogóbb gondolattal A szó nem jár fele­lősséggel, a szónak nincsenek következményei. — Hát ez ifi baj? Komoly férfi éppen ezért nem vállalhat mindent, mert váliain érzi a fele­lősséget | — Te Mihály, az apám í« mindig azt mondta. Sohse mert egy darabka csokoládét adni mert at­tól félt, hogy ennek valami rossz következménye lehet. És azért sohse kaptunk az apánktól semmi­féle édességet Mihály, tőled se kapok soha cso­koládét. Mihály könyörgésre fogta a dolgot. — Beáta, hagyjuk ezt a témát. Nincs annak semmi célja, hogy igy marjuk, gyilkoljuk egymást — Ha erről sem beszélnénk, némán ülnénk egymás mellett óraszámra. És ez még borzasztóbb lenne. Mihály, holnap meglátogatlak a műte­remben. — Várj még ezzel, majd szólok, ha itt lesz. az ideje. — Igazán szólsz majd? Mikor? — Hogy mikor? E napokban nagy átalakító munkába fog az asztalos. Újonnan padlózatom a műtermei Az ablakokat is más szerkezetre kell berendeami. A falak oly piszkosak, hogy már alig tudok ott tartózkodni. Az egész helyiséget festetni kell és ha mindennel elkészültem, felviszlek az uj otthonba. — Ilyen soká várjak? Meddig tartanak ezek az átalakító munkák? — A vállalkozó azt mondta, három-négy hó­napig. Beáta felkacagott — Három-négy hónapig! És addig itt üljek? Itt, ebben a szobában? Nem, én azt nem bírom ki. Nézz más lakás után, mert ón nem maradok itt Kárásznó megint bejött és ebédre hívta öltét. — Köszönöm, — mondotta Mihály, — én már Pesten ebédeltem, ti*előtt átjöttem. —■ Azért, bejöhetsz, hátba kedvét kapsz valamire. Mihály nőm ült az asztalhoz. Egy sarokban helyezkedett el és onnan figyelte Beátát, aki alig evett Szórakozott volt és ebéd alatt többször meg­történt, hogy szóltak hozzá és ő észre sem vette- Gyötrelmek közt ült helyén és alig várta, hogy visszamehessen szobájába. Mihály ebéd után átment Kárásszal a rende­lőbe. Beáta pár pillanattal később utánuk ment, megállt a rendelő küszöbén és hallgatózott Itt-ott elkapott e hangosabban elejtett szót és e. sza­vakból megtudta, hogy- róla beszélnek. Kárász je­lentéseket irt alá, Mihály ezalatt nyugtalanul jár­kált a szobában. Egyszerre csak kitört, belőle a beszéd. — Emil, nem veszed észre, hogy Beátának valami baja van. Olyan különösen viselkedik. Néha olyan, mintha félne valamitől és menekülni akarna valamely gondolat elől. Talán a legkülö­nösebb, hogy- nem akar itt maradni. Más lakásba szeretne menni, még pedig minél előbb. Azt hi­szem, jó lenne, ha figyelnéd őt. — Nem észlelek rajta semmi különöset Sá­padt, egy kicsit nyuglalan, de e fölött nem kell csodálkozni. Más ember idegeit is megviselte vol­na egy ilyen kaland. Az is természetes, hogy- nem akar itt maradni. ő hozzád jött és nem mi- hozzánk. Mihály küzködött magával egy ideig, de az­tán mégis rászánta magát arra, hogy világosab­ban beszéljen. — Én máshogyan látom a helyzetet. Igaz, hogy ő hozzám jött, de azért egy ideig mégis itt maradhatna. Én azt h’szem, hogy- fél itt maradui­— Fél? Miért Télne? A feleségem elég jó hozzá és velem sincs sok baja. — Tőled fél, tőled, az orvostól. — Ugya ! Hiszen nem gyerek, hogy féljen az orvostól. — Nem akarja, hogy egy orvos szeme mindig rajta legyen. — De hát mit akarsz ezzel mondani? — Fél, hogy- észrevesznek majd rajta valamit. — Miért kell attól félnie, hogy- én le csak ngy látom a sápadtságát, mint mások? — Az előbb azt mondtam neki, hogy átalakít­tatom a műtermet óe ez három-négy hónapot vesz igénybe és ezalatt nem akarom felvinni hozzám. Ez lesújtotta és azt mondta, hogy ő nem marad ennyi ideig nálatok, keressek neki más lakást. — M'hály, úgy veszem észre, te valami ször­nyű gondolattal foglalkozol.-v- Igazad vatt, ;t gondolat szörnyű, de mit. tegyek, ha megfogott & nem hagy többé szaba­don. Igen, az a gyanúm, hogy engem megcsaltak és Beáta most azért sietteti, hogy velem lakjék, mert három-négy hónap múlva, kiderülne már, hogy megcsalt- És ezért sok neki a?, a pár hónapi várakozás. (Folytatjuk}

Next

/
Oldalképek
Tartalom