Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-22 / 290. (1328.) szám

2

1926 december 22,' szerda.

A KOfl^ruaitfr^ny sérelmes szlovenszkó! végrehajtása

Panaszkodnak az összes felekezetk lelkészei — A polgári pártok sürgős prágai intervencióját kérik

5slovenszkó, december 21. Ismeretes, hogy az uj kongruatörvény, mely főiskolai képzettség kikölése melleit, feltűnően alacsony létminimumot állapit meg, visszamenő erővel már 1926 január elsejével életbe lépett. Miután a törvényt végrehajtó kormányrendelet még egyre késik, a kormány utasította az iskolaügyi minisztérium illetékes osztályát és a pozsonyi iskolaügyi referátust, hogy a kormányrendelet megjelenéséig is már az uj kongruatörvény szerint utalja ki a lelkészek saját jövedelmi vallomása alapján a járandóságokat. Az ideiglenes jövedelmi kimutatás végén minden egyes lelkésznek oly értelmű nyilatkozatot kellett aláírnia, hogy amennyiben a hatóságilag megállapítandó fizetéskiegészitése kevesebbet tenne ki, mint amennyit a kormány az ideiglenes önvallomások alapján kiutalt, a többletet visszatéríti, illetve levonatja. Az önvallomások jövedelmi adatainak va’ósz'nüségét még az egyházi főhatóságoknak is igazolniok kellett.

A személyes jövedelmi kimutatásokat a lelkészek elkészítették s hatóságaik utján fel is terjesztették Szlivenszkón a kiadott rendelkezés alapján a pozsonyi referátushoz. A pozsonyi referá- tus meg is kezdte az uj kiutalásokat, sokaknak megküldte a kiértesítést, azonban legtöbbjük nem kapja meg a jövedelmi kimutatás alapján kiszámított összeget, illetve az ezen összeg és az év közben már kiutalt összeg közötti különbséget. A legtöbb Iríkész előtt teljesen ismeretlen, hogy milyen számítások alapján utal ki a reíerátus, mert a kiutalt külöutözeti összeg kiszámításának módjáról egy szó értesítést sem kap. Vannak továbbá olyanok, akik semminemű értesítést sem kaptak arról, hogy kiutaltak-e részükre kongrua- differenciát s ha igen, mennyit; s ha nem, miért sem.

Kormányintézkedés alapján ilyen kongnia- előlegeket kell folyósítani a referátusnzk azon lelkészeknek is, akiknek az eddigi törvények szerint nem volt igényük kongrua-kiegészitésre, de a 122/926. sz. törvény szerint minden kétségen S kívül igényük lesz reá és akik kitöltötték a kívánt | jövedelemvallomást is. Ide tartoznak a teológiai í tanárok, konzisztőriális paptisztviselők s azon lelkészek, akiknek a régi kongnia összeírás szerint nem volt, de az uj összeírás szerint már van igényük kongruára. Ezek legtöbbje még egyáltalán nem kapott semmiféle értesítést

Az érdekelt lelkészek ez utón kérik fel a polgári pártok parlamenti klubjait, hogy az iskola- és népmüvelésügyi minisztérium illetékes osztályán interveniáljanak annak érdekében, hogy az iskolaügyi referátus sürgősen és teljességében

hajtsa végre az uj kongruatörvény kiutalására vonatkozó kormányrendeletet, .amint azt teljes egészében végrehajtották már Cseh- és Morvaországban, Vagyis i.'ézkedjen a m'nisztérium aziránt, hogy a pozsonyi referátus haladéktalanul minden egyes lelkésznek utalja ki r, kongrua-differen- ciát a beküldött jövedelmi összeírás alapján.

A kormányintézkedés alapján ugyancsak utalják ' i a kongruát az egész 1926. évre visszamenőleg mindazoknak, akiknek a régi kongruatörvény szerint nem járt, de az uj kongruatörvény szerint már jár kongrua, s akik kitöltötték es beküldötték az előzetes személyi kimutatást a kormányhatősági felhívásra. Végül a végleges hatósági jövedelmi összeírásig minden lelkész legalább is az eddigi kongrua nagyságáig kapja meg a jövőben is a kongrua-sególyt, s a végleges kongrua kiutalásáig senk'nek se szállítsák le, avagy szüntessék be a kongrua kiutalását.

Katolikus lelkész.

Az autonóm közigazgatás megreformálásáig érintetlenül marad Szlovenszkó teljhatalmú minisztériuma

A IttiKkapárt ntsmorandisvna Svehla miniszterelnökhöz

— A &eiög2fm23£lsz?érSum alternatív reform terveket dolgozat ki a közigazgatás országos umfukálására — Kiin* káÉk fontos egyházpolitikai kérdésekről Is tárgyalnak

Prága, december 21.

Az országos közigazgatás reformjáról elterjedt hírek, amelyeket egy Morvaországi lap utján a többi napilapok is átvettek, a félhivatalos jelentés szerint koraiak. Elvben megfelel az a hir, hogy egy törvényjavaslat készül, amellyel az egyes országrészek közigazgatását módosítani akarják. A belügyminisztérium azonban ezzel kapcsolatosan több alternatív tervet dolgozott ki.

Hogy ezen alternatívák közül melyik kerül megvalósításra, ez elsősorban a politikai helyzettől, másodsorban a kormány és a szlovák néppárt közötti tárgyalásoktól függ. A törvény javaslat előkészítő munkáját a szlovák néppárt beleegyezésével megkezdték és a munkát újévig el is akarják készíteni.

A tárgyalások jelenlegi állására való tekintettel arra számítanak, hogy a tervezetből már januárban törvényjavaslat lesz. A közigazgatási reform legfontosabb pontja abban fog állam, hogy Szlovenszkón is a történelmi országokban működő zemskv vyborokhoz hasonló bizottságot létesítenek és ezzel unjfikálják. a közigazgatás kérdését Ez a megyeszövetség tervének elejtését jelenti, amely megyeszövetséget a megye törvény alapján kellene létesíteni. A Prager Préssé értesülése szerint a szlovák néppárttal folytatott tárgyalások folyamán az orzágos autonómia kérdése

előtérbe jutott. Ezzel kapcsolatosan egyházpolitikai kérdésekről, elsősorban az egyházmegyék határainak szabályozásáról és az egyházi birtokok ügyének rendezéséről is tárgyalnak,

azonban az iskolaügyi minisztérium még egyáltalában nem kapott utasítást arra, hogy ebben a kérdésekben elaborátumot dolgozzon ki,

A cseh néppárti Lidové Listy értesülése szerint a szlovák néppárt a kormányba ugyan nem lép be, de azért a kormánytöbbségben továbbra is benmarad. Hlinkáék követelései a multheti tárgyalásokon a következők voltak:

A néppárt követeli, hogy azt a törvényjavaslatot, amellyel Szlovenszkó autonóm köz- igazgatását akarják a történelmi országokban működő zemskv vvborok mintájára megreformálni, először a pártnak adják ki véleményezés végett Ha a javaslat nem elégíti ki a pártot, úgy módosításokat fog kérni és csak akkor küldi be képviselőit a kormányba, ha majd a törvényjavaslatot a páriámért is megszavazta.

Ennék elintézéséig azonban a párt továbbra is tagja maradd a kormánytöbbségnek. A tárgyalások ideje alatt a teljhatalmú minisztériumot nem szabad megszüntetni,

. A néppárt nem ragaszkodik ahhoz,

írja a Lidové Listy — hogy a teljhatalmú miniszter pártpolitikus legyen, sőt beleegyezik abba is, hogy a minisztériumot az uj közigazgatási törvény életbeléptetésekor likvidálják. Ha a kérdéses köz- igazgatási javaslat ügyében nem kerülne sor a megegyezésre, úgy Hlinkáék ragaszkodnak ahhoz, hogy a teljhatalmú- minisztérium■ megmaradjon s annak élére az ö emberük kerüljön.

Ezeket a követeléseket részletes memorandumban fogyták össze és átnyújtották Svehla miniszterelnöknek. A néppárt most bevárja a további fejleményeket, főleg pedig a miniszterelnök válaszát

Az uj litván kö'ütjymfnfszter első nyilatkozata

Kovnó, december 21. Vold.emaras, az uj litván külügyminiszter, ma többórás interjút adott a kül- és belföldi sajtó képviselőinek. Bevezetésképpen és legrészletesebben Litvániának Németországhoz való viszonyával foglalkozott Litvánia igen nagy súlyt helyez arra, hogy Németországgal bar át sávos viszonyban éljen. Néhány tisztázatlan kérdést, igv a kereskedelmi szerződés ügyét, vagy a Me- melföld hova tartozan dós ágát a közeljövőben szabályozni fogják, mert az uj kormány mindenképpen határozott és erős politikát akar mutatni. A Mem el-kérdésben egészen biztosan sikerülni fog kölcsönösen kielégítő meg= oldást találni, mert a népszövetség és egyéb európai szerződések pontosan körülhatárolják a két államot megillető jogokat. A külügyminiszter ezután a lengyel kérdésre tért át s heves szavakkal kelt ki Vilna elrablása ellen, amit Litvánia sohasem fog elfelejteni. A Lengyelországgal folytatott megbeszélek mindeddig csőddel végződtek, pedig azok a követelések, amelyeket Litvánia Lengyelországgal szemben fö1 állított, a 1 eg min imái isab- bak voltak. Az uj kormány a jövőben sem állít kisebb követeléseket. Ezután az orosz kérdés került sorra s a külügyminiszter megemlítette, hogy a Moszkvával megkezdett kereskedelmi szerződési tárgyalásokat változatlan formában folytatni fogják addig, amig mindkét félre kielégítő eredményt nem érnek el.

xx Rendelje meg a magyar gyermekirodalom klncsesházát, az „Ifjúsági könyvtár** első kötetet 12 koronáért könyvosztályunknál.

rrmrasr

Wallesz Jenő

MUHAR BEÁTA

Regén? <22)

— Miért kérdezed ezt ily gúnyosan? Még sohasem hallottad, hogy a művész érdekesnek talál valamit, amit a laikus szeme jelentéktelennek lát? A művész éppen ebben különbözik a nem-művésztől. Te sokszor nem is veszed észre és nem tudod megállapítani, hogy valamelyik emberi arcban mi érdekes. De jön a művész és éppen a jelentéktelennek látszó- arcvonás hangsúlyozásával megérteti veled, hogy ennek az arcnak mi a jellegzetessége. És az arcot tulajdonképpen csak akkor látod igazi mivoltában. Különben igazán nevetséges, hogy ennyire védekezem.

— Kedves Mihály, ki miben érzi magát vétkesnek, az ellen védekezik. De ne félj, nem gondolok semmi rosszat, vagy ha úgy tetszik, nem gondolok semmi jót. Akarjátok, hogy behívjam rendelés után Virágnét?

— Ahogyan Mihály akarja. Ez Borz Andor egykori menyasszonya?

— Igen. Csinos és érdekes asszony. Tehát ne hivjarn be? Jó. megnézem, mennyire van Emil a rendeléssel, hogy nem lehetne-e már ebédelni

Amint Beáta és Mihály magukra maradtak, Beáta odafordult Mihályhoz:

— Hát hozzád mindenkinek szabad felmenni, csak nekem nem? Itt tartasz őrizet alatt, mindig van körülöttem valaki és még akkor is minduntalan ki-be járnak a szobámba, ha te itt vagy. Mondd, félsz egyedül lenni velem?

Mihály tréfára fordította a dolgot.

— Talán nem vagy elég félelmetes, hogy ne merjek négyszemközt maradni veled? Féltelek és még rám se bizlak.

Beáta kis ideig gondolkozott, aztán szemrehányó hangon felelte:

— Rosszul állítottad be a helyzetet. Azt kellett volna mondanod, hogy annyira félsz tőlem, hogy nem mered rám bízni magadat,

Mihály nem felelt. Elfordult, mint aki találva érzi magát, de nem akarja, hogy a találat hatását megfigyelhessék rajta.

Beáta tudta, hogy érzékeny pontot érintett és most már csak azért is tovább bolygatta ezt a ki. nos kérdést.

— Felelj Mihály, ugy-e nem akarsz négy-' szemközt lenni velem. Miért félrz, miért kerülöd ezt a magányosságot? Ügy szeretném látni azt a helyet, ahol v'rrasztottál és rám gondoltál. Neke n ,7/nt az ilyen hely és te nem akarsz elvezetni ebbe a templomba. Ezért vártál rám három évig? Ezért mondtad, irkád, hogy elepedsz utánam? TuI

dom, hogy nem nagyon, nőies az egytittlétnek ez az erőszakolása. Furcsákat gondolhatsz rólam, ha hallod, hogy milyen kívánságaim vannak. De én j nem tudom hazugsággá bélyegezni mindazt, amit | mondtam, nem tudok egyetlen nagy. hazugságot csinálni három éves múltamból. Mindig arról beszéltem neked, hogy veled akarok lenni Hát nem aljasitanám hazugsággá mindezt, ha most, amikor végre együtt lehetünk, úgy viselkedném, mintha sohasem vágyakoztam volna utánad? Miért ne mondhassam most is azt, amit a múltban mondtam? Hát az ilyet csak addig szabad megmondani, amig elérhetetlennek látszik és hallgatni kell róla, mihelyt megszűntek a megvalósulás akadályai?. .. Én az ilyen álszemérmességet utálom. Én a cél eléréséért, vivőit harcban nem csak a harcot, de a célt is keresem. Engem nemcsak a harc, de a cél is boldogít. Hát csak addig voltam érték, amig elérhetetlennek gondoltál, s mihelyt itt vagyok, már nem kellek? Mihály, azt hiszem, hogy a te szemedben az én egyetlen és legnagyobb értékem az volt, hogy örökre elérhetetlennek tartottál. Börtönben voltam és b:ztonságban érezted magad a felől, hogy valaha kiszabadulok ás eljövök.

— Micsoda őrült beszéd ez, Beáta.

— Lehet, hogy a beszédem őrültség, de hát egy őrültségről nem lehet mást beszélni, mint őrültséget. Amit én beszélek, az különben sem az ón beszédem, hanem a te viselkedésed. Ha a te viselkedésed őrültség, a leírásából is az őrültségnek kell kijönni.

— Igazán őrültnek nézel? — kérdezte Mihály megrémülve.

— Aki őrültségeket cselekszik, nem okvetlenül őrült is. Sőt vannak igen okos, józan, számító őrültek is. Te őrültségeket csinálsz, de nem vagy őrült. Gyere ide, Mihály, kérdezni akarok valamit és szeretném, ha a szemem közé nézve felelnél. Ugy-e, nem mersz felvinni a műtermedbe, mert félsz, hogy elszéditelek? Félsz elszédülni, mert bonadva gondolsz a. következményekre. Ugy-e azt hiszed, hogy ravasz, agyafúrt vagyok és mámorba ezéditéssel akarlak olyan kényszerhelyzetbe hoűni, hogy vállalnod kelljen az én szökésem következményeit. Attól félsz, hogy én; a nő, elcBábitlak téged, a férfit és ezzel a csábítási örökre magamhoz kényszeritelek.

— Tévedsz, Beáta, öttől én nem félek.

— Ettől, nem félsz? Muri hangsúlyozod, hogy ettől, nem félsz? Akkor J-át más valamitől félsz. Mert ugy-e, valamitől félsz?

— Ne vallass, Beáta magadat se gyölörd ilyen elképzelésekkel.

— Ne gyötörjem magamat? Azt hiszed falán, hogy nincs bennem hiúság, nincs bennem önérzet? Ide menekülök hozzád i* to mry ■viselkedsz, mintha te nem lennél férfi, vagy én néni lennék nő.

— Sohasem éreztem annyira mint most, hogy csupa férfi vagyok.

— Akkor hát én nem vagyok már elég nő

neked!

—- Beáta, tegnap mondottam, hogy szeretlek. Miért feszegeted hát folyton őzt a kérdést?

— Tegnap mondottad és tegnap is, meg ma is az ellenkezőjét bizonyítottad szavaidnak. Mondtad 1... Van könnyebb annál, mint mondani valamit? Láttam férjeket, akik mindennap a legnagyobb mondásokkal erősitgették, hogy szeretik feleségüket. Nagy mondásokra telt a szerelemből de apró tettekre nem. De a tettek döntenek és aki egy kiló burgonyát hoz haza feleségének a piacról, ezzel többet mondott, mint a legszebb bókkal és legcsillogóbb gondolattal A szó nem jár felelősséggel, a szónak nincsenek következményei.

— Hát ez ifi baj? Komoly férfi éppen ezért

nem vállalhat mindent, mert váliain érzi a felelősséget |

— Te Mihály, az apám í« mindig azt mondta. Sohse mert egy darabka csokoládét adni mert attól félt, hogy ennek valami rossz következménye lehet. És azért sohse kaptunk az apánktól semmiféle édességet Mihály, tőled se kapok soha csokoládét.

Mihály könyörgésre fogta a dolgot.

— Beáta, hagyjuk ezt a témát. Nincs annak semmi célja, hogy igy marjuk, gyilkoljuk egymást

— Ha erről sem beszélnénk, némán ülnénk egymás mellett óraszámra. És ez még borzasztóbb lenne. Mihály, holnap meglátogatlak a műteremben.

— Várj még ezzel, majd szólok, ha itt lesz. az ideje.

— Igazán szólsz majd? Mikor?

— Hogy mikor? E napokban nagy átalakító munkába fog az asztalos. Újonnan padlózatom a műtermei Az ablakokat is más szerkezetre kell berendeami. A falak oly piszkosak, hogy már alig tudok ott tartózkodni. Az egész helyiséget festetni kell és ha mindennel elkészültem, felviszlek az uj otthonba.

— Ilyen soká várjak? Meddig tartanak ezek az átalakító munkák?

— A vállalkozó azt mondta, három-négy hónapig.

Beáta felkacagott

— Három-négy hónapig! És addig itt üljek? Itt, ebben a szobában? Nem, én azt nem bírom ki. Nézz más lakás után, mert ón nem maradok itt

Kárásznó megint bejött és ebédre hívta öltét.

— Köszönöm, — mondotta Mihály, — én már Pesten ebédeltem, ti*előtt átjöttem.

—■ Azért, bejöhetsz, hátba kedvét kapsz valamire.

Mihály nőm ült az asztalhoz. Egy sarokban helyezkedett el és onnan figyelte Beátát, aki alig

evett Szórakozott volt és ebéd alatt többször megtörtént, hogy szóltak hozzá és ő észre sem vette- Gyötrelmek közt ült helyén és alig várta, hogy visszamehessen szobájába.

Mihály ebéd után átment Kárásszal a rendelőbe. Beáta pár pillanattal később utánuk ment, megállt a rendelő küszöbén és hallgatózott Itt-ott elkapott e hangosabban elejtett szót és e. szavakból megtudta, hogy- róla beszélnek. Kárász jelentéseket irt alá, Mihály ezalatt nyugtalanul járkált a szobában. Egyszerre csak kitört, belőle a beszéd.

— Emil, nem veszed észre, hogy Beátának valami baja van. Olyan különösen viselkedik. Néha olyan, mintha félne valamitől és menekülni akarna valamely gondolat elől. Talán a legkülönösebb, hogy- nem akar itt maradni. Más lakásba szeretne menni, még pedig minél előbb. Azt hiszem, jó lenne, ha figyelnéd őt.

— Nem észlelek rajta semmi különöset Sápadt, egy kicsit nyuglalan, de e fölött nem kell csodálkozni. Más ember idegeit is megviselte volna egy ilyen kaland. Az is természetes, hogy- nem akar itt maradni. ő hozzád jött és nem mi- hozzánk.

Mihály küzködött magával egy ideig, de aztán mégis rászánta magát arra, hogy világosabban beszéljen.

— Én máshogyan látom a helyzetet. Igaz, hogy ő hozzám jött, de azért egy ideig mégis itt maradhatna. Én azt h’szem, hogy- fél itt maradui— Fél? Miért Télne? A feleségem elég jó hozzá és velem sincs sok baja.

— Tőled fél, tőled, az orvostól.

— Ugya ! Hiszen nem gyerek, hogy féljen az orvostól.

— Nem akarja, hogy egy orvos szeme mindig rajta legyen.

— De hát mit akarsz ezzel mondani?

— Fél, hogy- észrevesznek majd rajta valamit.

— Miért kell attól félnie, hogy- én le csak ngy látom a sápadtságát, mint mások?

— Az előbb azt mondtam neki, hogy átalakíttatom a műtermet óe ez három-négy hónapot vesz igénybe és ezalatt nem akarom felvinni hozzám. Ez lesújtotta és azt mondta, hogy ő nem marad ennyi ideig nálatok, keressek neki más lakást.

— M'hály, úgy veszem észre, te valami szörnyű gondolattal foglalkozol.-v- Igazad vatt, ;t gondolat szörnyű, de mit. tegyek, ha megfogott & nem hagy többé szabadon. Igen, az a gyanúm, hogy engem megcsaltak és Beáta most azért sietteti, hogy velem lakjék, mert három-négy hónap múlva, kiderülne már, hogy megcsalt- És ezért sok neki a?, a pár hónapi várakozás.

(Folytatjuk}