Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-19 / 288. (1326.) szám

<1 1926 december 19, vasárnap közölt nem szűnik meg a lelki összeköttetés, Petőfitől 45 évvel halála után is félt még. Ha a parlamentben népszerűségét valami tullo- jális, udvar felé alázikodó ügyben használ­ták ki. este a vacsoránál úgy nézett félszem- mel az égre, mint iskolásgyerek az igazgató ur ajtajára, ha valami rossz fát tett a tűzre. ......Engem hivott Petőij!,. — Sohsern felejteni el!... Rövid idővel azelőtt történt, hogy utoljára láttam őt.. A nősülés előtt. Petőfi halálának 50 éves év­fordulóján felszólították, tartson emlékbe­szédet Segesváron a síremlék felett. — Forró nyár volt és gyengélkedett. Féltettük nagypn s bár ő mindenáron menni akart, addig kérleltük öt urammal, mig meg­írta a lemondó levelet. Öreg, beteges, nem neki való az utazás. — Helyette Kovács Gyula színészt bíz­ták meg a beszéd elmondásával. — Másnap aztán, hogy az ünnepélyt megtartották, kétségbeesetten, jajszóval ro­hant be hozzám: Kovács Gyula meghalt! Meghalt a sir fe­lett! Én öltem meg, az a halál nekem volt szánva. Engem kért, engem hivott Petőfi!... — És sirt, zokogott, olyan szivettópően, keservesen, mint ahogy nem öt, de tán sen­kit sem láttam sírni soha. Egy megkínzott őriás fájdalma lehet ilyen... — Három napig bezárkózva, össneziusva ült a szobájában, nem ivott, nem evett, sőt nem is irt. Mi mehetett végbe lelkében?... Mit beszélhetett Petőfivel? ... — __Attól a naptól nem láttam, hogy Petőfi arcképét nézegette volna, pedig az­előtt gyakran állott meg előtte. Most mintha félt volna tőle... Mintha félt volna az egész élettől... Mintha érezte volna, hogy ilyen szép ha­lála már nem lehet többé... Valami, amiről nehéz beszélni S ennél a pontnál értünk el Jókai életé­nek lélektanilag titokzatos, történetében kü­lönös. érthetetlen, disszonáns befejezéséhez: aggkori házasságához, az ezzel járó kinos botrányokhoz, leányának ki tagadásához és sok különös, igazán Jófeai-regénybe illő rész­lethez. Erről Fesziy árpádné nem óhajtott nyi­latkozatot tenni. Ellenben volt oly szives s rendelkezésemre bocsátotta nemrég elkészült emlékiratait, amely ezzel a kérdéssel külö­nös részletességgel s szenzációban érdekes, tárgyilagos leírásban foglalkozik, de foglal­kozik általánosságban Jókai Mór lelki életé­nek más megnyilvánulásaival. Egv-egv ér­dekes adatnak a felhasználására már ebben az Írásomban felhatalmazott. — a házasság­ra s a osaládi tragikus összeütközésének le­írására egy következő cikkben fogok kitérni. Sándor Dezső. Újévkor megindul az onz, kér. szoc. párt uj központi hivatalos lapja a „Magyar Néplap" Pozsony, december 18. Az országos ke- resztényszccialjsta párt központja közli: Az országos keresztényszocialista párt központi hivatalos lapját, a Népakaraí-ot az 1925. évi nemzetgyűlés): választásokon megbukott „nyugatszlovenszkói keresztényszocialista" pártban tömörült pártbontók a törvényes pártvezetöségnek át nem adták, aminek kö­vetkeztében a Népakarat megszűnt az orszá­gos keresztényszocialista párt hivatalos lapja lenni. Az uj központi hivatalos lap megindí­tása elé számos akadály gördült, úgy hogy a párt hivatalos lapjának szerepét ideiglenesen a párt kassai hivatalos lapja, a Nép vette át. Az uj lap megindításának akadályait most végre sikerült elhárítani, ugv hogy 1927 január 1-én megindul az országos keresztényszocialista párt uj központi hi­vatalos lapja, a „Magyar Néplapé. A Magyar Néplap-ot mint hetilapot a „Concórdia" könyvnyomda és kiadóvállalat pozsonyi (Kertész-utoa 1. szám alatti) cég adja ki. A Magyar Néplap szerkesztősége Po­zsonyban, Kertész-utca 1. szám alatt van. Az országos keresztényszocialista párt központ­jának hivatalos helyiségében, Pozsonyban, Hosszu-utca 23., JI. emelet, a hivatalos órák (9—12, 3—6) alatt a szerkesztőség egy tagja a közönség rendelkezésére áll. A Magyar Néplap szerkesztősége felkéri az országos keresztényszocialista párt tagjait, híveit és barátait, hogy ugv mint azelőtt a Népakaratot, most a Magyar Néplapot keres­sék fel cikkeikkel. A Magyar Néplap kiadóhivatala Pozsony­ban, Kertész-utca 1. szám alatt van. A Magyar Néplap kiadóhivatala felkéri az országos keresztényszocialista párt tagjait, híveit, barátait, hogy hirdetéseiket és előfi­zetéseiket jutassák el a „Ooncordia“ könyv­nyomda- és kiadóvállalat pozsonyi cég címé­re: Bratislava-Pozsony, Kertész-utoa 1. szám. Az előfizetés ára, a postai szállítást beleért­ve negyedévre 12 korona, félévre 24 korona, egész évre 48 korona. Egyes szám ára 1 ko­rona. Kívánatra a nevezett cég azonnal küld po^acsekket. nw&ly egyébként az első szám­hoz lesz re: " ”• ' . •: ' ' . "" az előfizetőket nem bel*' Egy furfangos álbárőnő fél Európát csalta végig Napóleon családi kincsének meséjével Innsbruck, december 18. Alii'akoiliz-kasiiély twolkzalos úrnőjét, az álliitó- iagos Siamek Mária „bárónőt" és barátját, Kükért Jenői, akii a világ elől! mint tálkára szerepelt, milliárd okra rugó csalásuk miatt letartóztatták. A párisi hírhedt Humbe-rtnéra emlékeztet a csaló pár sorozatos szél'hámoisáágia, amely hóna­pokra nyúlik vissza. Hogy kicsoda valójában a bárónő és a titkár, aki dr.-cratk nevezi magáit, azt még niern derítette tel a vizsgáltait. Stameik Mária már megfordult Mümdkemben, Prágában, Becsben és hiszékeny keresteedclket, gyárosokat rengeteg i összegekkel károsított meg. Néhány hónap élőit Mint fel Becsben. Az előkelő megjelenésű, fiatal és szép asszony egy elsőrangú fogadóban szállott meg s tó tikárának is küllőin szobát nyittatott. Te­mérdek bőröndöt, hozott magával s nagylábon elit a hotelben. Már akkor bárónőnek nevezte magáit és a bejelentőlapra azt irta, hogy prágai illetőségű, a csehszlovák hadsereg egy tábornokának leánya, foglalkozására nézve pedig Írónő. Senki sem tud­ta, miiből, él, de hotelszámiáiját pontosan kiegyen- Irt ette. Azóta, hogy az ininsbruoki rendőrség gya­núit fogott és áltlirit Bécsibe, hogy a bűnügyi rendőr­ség nyomozza ki Stefinek Mária bárónő és Kübert Jenő titkár előéletiét, minden kiderült. A szélhámos pár Bécsiben rengeteg hite!Ía(zési csalást követett el ügyesen kigondolt mos éveli. Az álliitólágos bárónő el tudta hitetni, hogy igen nagy örökség vár rá s ezenkívül mlérheteitlea va­gyonit érő családi ékszerei vannak, amelyeket Frandiaiorszagban a háború idej'én zár alá vétetett a kormány, de meg lógja kapni a családi kincset, amely Na­póleon ajándéka. Azokban a íársaságokban is, amelyekbe befurako­dott, elkápráztetott. mindenkit a Napóleonitól ere­dő családi ékszerek elbeszélésével s azt ál Irtotta, liiogy a drágaságokat nagyanyja kapita, akinék férje a nagy császár első hadsegéde volt. Tiemészieitéseii az udvarnál élt a nagymama, ra­gyogó szépségével elbájolta a császárt, akinek kedvese lett és amikor Napóleon feleségül vettie Mária Lujzát, fel keltett bontania a szerelmi viszonyt, kárpótlásul azonban vagyont érő ékszerekkel jutalmazta meg a nagymamát. A kincs a családban átörökHődött s miikor a háború kitört, a drágaságokat sietve elszállttották Parisba, .hogy a francia rokonok megóvják iz elkobzástól. ISbamek Mária bárónő nem beszólt , a levegőbe, ha­nem titokzatosan bizonyult ott. is. Megmiultátta Pá- risiban őlő nagynénijének, Lamprióre Eugéniának született Polignac hercegnőnek leveliét, amelyben az volt, hogy a francia hatóságok rátették kezüket a családi ékszerekre, amikor egyszer a hercegnő párisi palotájában a monardbMák titkos gyűlését leleplezték és házkutatást, tartottak. Az ékszer azonban nincs veszedelemben, mert a francia, kormány dl is merte a S temek bárói család igényjogosultságát, í csak a kiiiszdlgátitetási. eljárás megy vontat ottan a 'bürokrácia lassúsága miatt. A mese a osaládi kincseikről nem tévesztette el hatását és az áüitótóilagos bárónőnek, aki min­denüvé az elegáns titkárral ment, busásan hiite- íieZtek. Vásárolt autót, szőnyeget, ékszert és a tit­kár értékesítette, hogy legyen miből fényűzően élni. Egy nap eltűnt Béoáből a szélhámos pár, azonban a bárónő előbb minden hitletezőgét felke­reste és megnyugtatta, hogy Parisba utazik s ha­marosan ki fogja egyénid térni tartozását. Az auto- mióbilkere skiedők és az ékszerészek türelmesen várták. Az állítólagos bárónő pedig a titkárral Innsbruckban bukkant tel. Itt miár nagyobbszfabásu1 műveletet hajtottak végre. A bárónő megvásáflotta a Maitrci mellett fekvő Ahrn- holz-kastélyt a hozzá tartozó uradalommal együtt és értette a módját, hogy hamarosan jelzálogkölcs’önt vegyen feli a kastélyra, úgy, hogy az első résztelet ponto­san ki tudta fizetni. Építkezésiekbe fogott, a .kas­tély mellé kápolnát építtetett, épitővállalkozóval szerződést kötött a kastély restaurálására s már javában dolgoztak a kőműveseik, amikor becsapott a bomba. A toastiély volt tulajdonosa sürgette a második részleteit, a bárónő pedig egyre hitegette, hogy Lampri'ére-Polignac hercegnőtől már értesítést ka­pott, hogy jön a családi ékszer, azt nemzetközi ár­verésen fogja értékesíteni és részletek helyett egy összegben kifizeti a kastély vételárát. Az eladó már gyanakodott, de még bizalmatlanabb lett, imiir foor megjelent nála az elegáns titkár és a titok hót pecsétje alatt elárulta neki, hogy a bárónő jegyben jár a jugoszláv királlyal, a királyi család ellenzi ezt a házasságot, de min­den rendbe fog jönni, mert Pólágnác hercegnő Belgrádba utazott, hogy egyengesse az utat. A kastély volt tulajdonlása a rendőrséghez fordult és így került hurokra a szélhámos pár. wumriA mmxBammmmssamBmaammmmmmKxaemasasmmmmmmamtwmmwmmm A japán csodásomba Budapest, december közepe. Ideje, hogy hirt adjunk a csodatevő gyógyírok legújabb fajtájáról, aimi rövid buj­kálása után az orvosok nélkül gyógyulni aka­ró igazi vagy képzelt betegek titkos fiókjai­ban, egy-kettőire a köztudatban való legna­gyobb elterjedéséig vitte s ma imár alig van ember, akinek valami titkos köze ne volna e különleges fekete gombához. Elvégre ez is epidémia. Hisztériás járvá­nya a liáboru utáni diszkonjunkturás idők­nek, almikor mindenkinek van valami titkolt betegsége és még titkoltalbb csodaszere, fia­talító metódusa, vagy bizalmas jósnője. Először az óbudai füvesasszony volt a favorit, ám akik kevesellték a tudományát s uj fenewnénekben hittek: betegségüket hol egy angyalföldi jésnő kékfüggönyös szobájá­ban tárták fel., ho! akár Egerig is elvándo­roltak, hogy a novaii csodaasszony istentől kapott gyógyilóerejének szuggeszciója hasson rájuk. Kezdetben vala a javasasszony, ám őt követé Wundeirlichné, ama kiváló sashalmi csodaasszony, aztán már sűrű egymásután­ban bukkantak fel izgató gyorsasággal a fel nem fedezettség kényszerűen keserű homá­lyában bujdoikló önjelöltek: a szuggesztiv szemű pesterzsébeti miiiköszörüs, aztán a de­lejes cipészsegéd és mindenki, aki az embe­rek hiszékenységéire építve akarta ingadozó jelenét biztos jövővé szilárdMami. Közben hirt hallottunk Ste maciiról, Woronod'fról is, ám Pestre főleg a csimpánzok jutottak csu­pán belőlük s e csimpánzok sem gerjeszthet- ték az embert a megfiatalítás vágyára, jött Abrams oscillaíórikus gépe, de megvolt a fokhagyma mindenhatóságának fény­kora is épp igy, még két-három éveknek előtte. A fokhagymára esküdött agg és fiatal. Most már itt van a japán gomba. Milyen ez a japán gomba? Felvetés színű, közópnagy, jótfejlett gomba. Ha langyos lea- vizben állni engedjük, duzzad, duzzad s ket­téválik. Mindkét fele újból a rendes nagysá­gú, teljes-egész gomba s isimét szaporodni képes. Egy hónap múlva két darabunk, van, két hónap múlva négy, három hónap múlva tizenhat és így tovább. A gombát állítólag hadifoglyok hozták Japánból, ahol jó hatását ! kimérték Eddig egyszerű. Á csoda ott kezdődik, hogy a gomba mindent gyógyít! Egyszer csak elterjedt a csodagomba hire, felfedezték, hogy erős gyógyhatású van s mindenki más-más betegség elten kezdte használni. Kiderült, hogy minden ellen jő. Egyik aggkori gyöngeség ellen szedte, másik véredényelmeszesedés ellen, hatott a szédü­lés és szivfájás ellen, volt, aki tüdőbajnál szedte s aki idegesség ellen. S állítólag min­déin esetben nagyszerű hatással. Elterjedt a kiváló gomba híre s mint az­előtt az óbudai füvesasszonnyail, Wunderlich- méval, avagy a fokhagymával gyógyította ma­gát mindenki, úgy most a japán gombára ve­tették magukat az ön orvos1 jel öltek, szaporí­tották a gombát, itták a tea-levét, cserélték, ajánlották, sőt egy fővárosi lap felajánlotta olvasóinak az ingyenes gambaközvetitést, a gomba-börzét is, amire másnap egy altruisz- tikius orvostanhallgató ezerszámra felszapo- ritott gombát jelentett az olvasóközönségnek. ♦ * ok Ujiból tömegszuggeszciós esettel van dol­gunk. A naiv laikus hívők hitét az orvosok­nak kellett ellenőrizni s elsősorban is meg­vizsgálni a gomba állítólagos gyógyhatását. A felrázott s immár csodás ördöngösségekben hivő közönséget újból egy illúziótól fosztot­ták meg, amikor kiderült, hogy ebben az esetben is főleg arz autoszugigeszoié az, ami a gombával együtt hat. Gyengébb eseteknél, főleg ott, ahol a baj alaipoka ideggyengeség- re vezethető vissza, feltétlen hasznos az autoszuggcszció, akár gombával történik, akár nem. Az ese­tek jelentékeny százalékában gyógyulást eredményez. Ám a japáni gombának van valóban va­lamelyes gyógyitóereje is, a szuggesztiv ha­tásokon kívül, amiint minden gyógynövény­nek van.. (A kinin is Pakéregiből került elő annak idején és a trópusi utazóik sokáig nem tudták megfejteni, mért nem kap lázat a ben szülött, aki a kiminfa kérgét rágja. Holott nem a kéreg hatott, hanem a benne lévő vegyiainyag.) A japáni gomba lázat csinál. Valószínűleg egy benne levő hatóanyag foly­tán. Ez nem csodálatos. Viszont a gomba sza­porodása sem az, mert a tea fehérjéje és cu­kor ja a gomba erjedését és szaporodását idézi elő. Már pedig minden gomba könnyen s gyorsan szaporodik. A mai divatos vitán in- teóriával aztán megoldhatjuk a gyógyítás problémáját is. A gomba úgynevezett B-vita- min amytaga csiuz ellen állítólag hasznos, D-vitaimin anyaga pedig gyermekek fejlődé­sére előnyös f ejles ztő-v Maim in. A gomba anyaga közel áll a telem in-anyagokhoz, ame­lyek a belső elválasztó mirigyek nedveihez hasonlóak. Ezeket Vezér Frigyeis dr. derítette ki. aki végül is azt a meglepő fordulatot adta a japán gomha titokzatos ügyének, hogy ez a gomba nem uj s már háború előtt is elkerült Japánból ide, Európa keleti szögletébe, tudo­mányos célból. Azóta azonban nagy hírre vergődött, éppen azért, meTt nemcsak jó tea- táptalaja volt neki, hanem kiváló termőföldje is az emberek hiszékenységében. * * * Minden betegség két komponensből áll. 1. A betegség maga, mint testi alkotórész és 2. mint lelki alkotórész a depressziv hatás. Ezt a második hatást hittel, szuggeszcióval el lehet tüntetni. A javasasszonyok is igy, pszi- chiíkailag „hatnak" s ideig-óráig az első kom­ponenst, az organikus betegségeket is meg­javíthatják. Ez főképpen a japáni gomba hatása is, amelyre manapság a laikusok, babonások fele esküszik. De nem lehet nekik megmagyarázni. Főzik, sütik, erjesztik és szaporítják, cseré­lik, szedik és gyógyulnak tőle. Olyan ez, mint a bicsérdizmus. Ha jól csinálod, meggyó­gyulsz. Ha megbetegedsz s meghaltál, akkor 'bizonyosan nem jól csináltad! Egyéb lehető­ség nincs. A japán gomba diadalmas és egyedüil- boldogitó. Mindenesetre olcsóbb, mint Wun- derlichné. S még csak au di énei ázni és buj­kálni sem kell miatta. S ki szégyeníti magát? Szombathy Viktor. „Vásárolja meg a ládát az értékes áruval../4 Miért akarta agyonlőni a szófiai fodrászse­géd a macedón föderalisták két vezérét? Becs, december 18. A rendőrség befejezte a vizsgálatot abban a bűnügyben, amelynek szereplői a Bécsbe mene­kült macedónok. Procev Boris állítólagos táncta- nitó macedón emigráns revolveres merényletet követett el a macedón föderalisták két vezető tagja, Athanasov Fülöp dr. és barátja, Ivanov SLajev ellen, de helyettük szállásadónőjüket téri- tette le, akinek sebesülése meglehetősen súlyos. A vizsgálat megállapította, hogy Procev Boris, aki magát Bécsben főiskolai diáknak jelentette be, sem nem diák, sem nem tánctanitó, hanem fodrászsegéd, aki Szófiából jött Bécsbe. A szófiai macedón forradalmi szervezettől csalt ki pénzt útiköltségre azzal az ajánlattal, hogy a macedón ügy külföldi árulóit el fogja tenni láb alól. Azzal az utasítással küldték Bécsbe, hogy ölje meg Vlachovot, de ha már nem találná őt az osztrák fővárosban, akkor végezzen Athanasov Fülöppel és Ivanov Slavejjel. A macedón forradalmi szervezet 60.000 levát adott Procevnek vérdij gyanánt. Becsbe érkezve, a fölbérelt szófiai fodrász­segéd fölkereste régi ismerősét, Ivanovot és el­árulta neki, hogy megbízatást kapott a macedón forradalmi szervezettől Vlachov meggyilkolására, de esze-ágában sincs a merényletet elkövetni s ajánlkozott Ivanovnak, hogy a macedón föderalis­ták szolgálatába áll. Ivanov erre felszólította őt, hogy bizonyítsa be hűségét és igyekezzék megölni Protogerov tábornokot, a belső macedón forradalmi szervezet elnökét s akkor a föderalisták busásan megjutalmazzák. Procev Borisnak a pénze hamar elfogyott s ezért támogatásért Ivanovhoz folyamodott. Vállalkozott rá, hogy Párisba utazik Vlachov után, de nincs útiköltsége. Ivanov megszerezte számára a francia vízumot és útiköltséget is adott. Mielőtt azonban elutazott volna, Bécsbe érkezett a macedón belső forradalmi szervezet egy megbízottja és felkereste Procevet, akit kérdőre vont, amiért nem telje­sítette a vállalt megbízást. Megfenyegette, hogy halállal lakói, ha árulója lesz a mace­dón ügynek s ettől ő annyira megijedt, hogy késznek nyilat­kozott Athanasov és Ivanov meggyilkolására. Kihallgatása alkalmával Procev felmutatta a bécsi rendőrségen azt a levelet, amelyet a me­rénylet elkövetése előtt való napon Szófiából ka­pott a forradalmi szervezettől. Ez van benne: Közöljük önnel, hogy vásárolja meg a lá­dát az értékes áruval, de ha nem tudja meg­venni, akkor legalább a kevésbé értékes áruval telt két ládát vásárolja meg, ebben az esetben mind a kettőt. Atzit miondlja a merénylő bolgár fodrászsegiéd, hogy félt a forradalmi szervezet fenyegetésétől, tehát elment Athanasov lakására, ott találta Iva- novot is és mind a kettőt meg akarta ölni. Háziasszonyok figyelmébe f Confiserie KOLUMBIA cukrászda Baűská Bystrlca, Szlovenszkó, ajánlja naponta frissen készült spccial süteményeit, nevezete­sen ..Kolumbia" vegyes süteményt. Egy doboz ára csak 20 Korona. Gyfizédjün meg a „Kolumbia* finom sütemény gyártmányairól. Szétküldés mindennap postán, utánvét mellett. Mnrttnka István cukrász.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom