Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-11 / 256. (1294.) szám

1926 november 11, csütörtök. ^GAI-MAGfcVRHlKLAT> A szociális biztosítás kérdése ma már állándó- an napirenden van, mert abban a percben a hogy ezt a lüktető életbe bevitték, kisült, hogy az ebből származó terhek abnormálisán nagyok s ha a törvény betűi szerint keresztül akarják hajlani, krízisbe döntheti az egész kérdést, melynek egyébként esz­ményi, szociális voltál elvitatni nem lehet. Éppen ezért kell vele foglalkozni és a vonat­kozó törvény módosítását szorgalmazni, hogy ez a jövő szempontjából le ne járassák s hogy a mai nyomasztó, küzködő gazdasági élet ily terhek nyomása alatt meg ne bénuljon. Egyik szervezeté­hez, a betegsegélyző pénztárak működ éséhez már régen hozzászoktunk, ezt tehát fenn akarjuk tar­tani a jövőre is, elvben ezt már nem kifogásolja senki, de meg kell valósítani azt, hogy ezen pénz­tárak működése hathatósan ellenőriztessék s hogy mai drága adminisztrációja lényegesen olcsóbbod­jék. A tagok igényeinek kielégítése sokoldalú és messsemenőleg liberális, bár itt is az egyes pénz­tárak vagyoni aktivitása a döntő. Igen fontos az, hogy a törvényben biztosított pénztári autonómia a valóságban is létezzék, mert nem lehet irre­leváns az, hogy ki és mily felelősséggel igazgatja e népjóléti intézményt, kell az, hogy a biztosított tagok mellett azok is hozzászóljanak az ügyveze­téshez, akik ott nem élveznek semmit, de fenn­tartásához és terheihez egyenlő mértékben hozzá­járulnak. Kinek lehet érdekében az, hogy a fele­lősséget maga viselje, midőn a törvény az auto­nóm vezető igazgatóságot azért szervezte meg, hogy a felelősség kérdése megosztassék? Hogy az aggkori biztosítás eszményi és mesz- szemenöleg szociális, azt nem vitatja senki. Örülni lehetne annak, ha a törvény intenciói sze­rint áldásos működése zökkenés nélkül valósulna meg és fejlődne! De ha nem bírja ki a terheket senki, ha ennek forcirozása azzal jár, hogy az iparos és kereskedő nem fogad fel uj inast, a régit gyorsan felszabadítja és szélnek ereszti, restringálja alkalmazottainak létszámát, redukálja üzemét és üzletét, amiből egy további munkanél­küliség származik, hogy lehet tehát ennek örülni és hogy lehet életképességét előmozdítani? De hogy is bírhatja ezen abnormálisán nagy terheket (egy 20 munkással dolgozó műhelynek évi 15.000.— koronát kell fizetnie), hol kalkulálja azt be, midőn nem tudja ma este* hogy mit eszik hol­nap reggel a midőn ezen generáció liquidálta a borzalmas világháború minden utóbajaiyal együtt, mely hadikölcsönökben békebeli vagyonát vesztette el, átesett a valuta krízisen és beesett a legválságosabb gazdasági nehézségekbe a 3 dé- vel sem kifejezhető dekonjunktúrába? És van e rátiő abban, hogy a háztartási alkalmazottak is beletartoznak az aggkori biztosítás alá, holott ezek a 95%-a egy-kettőre önálló lesz, férjhez megy és aligha fogja kötelezettségeit biztosítási illetékek fizetésével teljesíteni, de nem is igen fogja kevés kivétellel — az intézményt igénybe venni? Kérnünk kell tehát e törvénynek vagy revizióji', vagy a jobb gazdasági idők bekövet­keztéig való függőben tartását, ha jól megy a dol­gunk, ha tudni fogjuk azt ma este, hogy holnap is lesz kenyerünk, dehogy fogjuk ellenezni e hu­mánus, e valójában szociális törvénynek meg­valósítását, az ebből eredő terhek vállalását, de ma nincs miből, egyszerűen nincsen és nincsen! Van egy másik szociális kérdés is a magán­tisztviselők nyugdíjintézetének kapcsán. Tudvale­vő, hogy ezen intézményt az 1921/484 számú tör­vény valósította meg Szlovenszkón, mely szerint XVI biztosítási osztály állíttatott fel és a legmaga­sabb ezek közül a 9000.— koronás osztály. Egy magántisztviselőnek lehet évi 20.—, 30.—, vagy 50.000 koronás évi fizetése, mégis csak a 9000.— koronás osztályba tartozhatik s ezt igen sok ma- magán*''""tviselő sérelmesnek tartja és kívánja a törvénynek módosítását. — Hogy egy módosítás indokolt, - már azzal is igazolható, hogy egy leg­magasabb fizetésű magántisztviselő is 40 évi ál­landó szolgálat után csak 6750.— korona évi nyugdijat kaphat, hát lehetséges e ez? A biztosí­tási maximális összeget tehát legalább 20.000 ko­ronára kell felemelni, hogy legalább 15.000 ko­rona nyugdíjhoz jusson ezen legmagasabb osztály­ba besorozott magántisztviselő, de ennek meg­felelőig ne 12% legyen a besorozási összeg után fizetett évi tagsági díj, de maximálisan 7 vagy 8%. — Mivel pedig 40 év igen nagy idő, s a tör­vény csak 1922 január 1-én lépett életbe, csak azóta tagjai ezen intézetnek a magántisztviselők, nyuj- tassék mód arra, hogy azon magántisztviselőknek akik már ezelőtt is Csehszlovákia területén mű­ködtek, működési idejük teljesen, de legalább is 1914. évtől kezdődőleg beszámittassék. így min­den régen Csehszlovákiában működő magántiszt­viselőnek 144 biztosított hónap állana a háta mö­gött. Az intézetnek olyan horribilis bevételei Van­nak, hogy ha ezeket nem 4—5%, de a mai hely­zetnek megfelelőleg még első helyen bekebelezett príma kölcsön esetén is 8—10%-kal kamatoztat­nák, ezen igények kielégítése az intézmények minden külön megterhelése nélkül megvalósít­ható. ----Foglalkozzanak ezzel is a törvényhozók, ké rjenek be matematikai számításokat erre néz­ve, s egy kis ambícióval és jóakarattal gyorsan lehetne az itt megemlített javaslatot tető alá hoz­ni, hiszen külön pénzébe senkinek nem kerül, csak jól kell tőkésíteni az összegyűlt súlyos milliókat! A rimaszombati kereskedők az üzleti záróra országos rendezéséért Rimaszombat, november 10. (Saját, tudósitónktól.) A Rimaszombati Keres­kedelmi Testület választmányi ülésén tárgyalta a zólyomi zsupán leiratát, amelyben az üzletek zár­órakérdését újabb szakvélemény kikérése révén igyekszik megoldás felé vezetni, A zsupán az üzle­tek zárórájának kérdését az érdekképviseletek meghallgatása után az egész zsupa területén egységesen készül rendezni, mert. a városonkénti záróraretndezés sehol nem tudott megnyugvást teremteni és az egyoldalú megoldás egyre-másra a legellen­tétesebb állásfoglalást váltja ki a zólyomi zsupa érdekképviseleteinek köréből. A Rimaszombati Kereskedelmi Testület vá­lasztmánya most a plénum elé viszi a zólyomi zsu­pán leiratát és a testület hivatalos véleményének leszögezése céljából november 14-én délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A záróraprobléma újabb tárgyalása a legna­gyobb érdeklődésre tarthat számot, mert az üzle­tek forgalmi óráinak hatósági szabályozása ma kétszeresen érinti a kereskedőket, amikor a jöve­delem előteremtésére szolgáló idő hatósági közbe­lépéssel szabályozta tik, ugyanakkor, amikor a ke­reskedelem nyakéba lehetetlennél lehetetlenebb .terheket róhat minden szabályozási kilátás nélkül a pénzügyi adókivető hatóság. A rendkívüli köz­gyűlésen várható nagy érdeklődésre való tekintet­tel, megkérdeztük Dickmann Dezső testületi elnö­köt a Rimaszombati Kereskedelmi Testület veze­tőségének álláspontja felől. — A rendkívüli közgyűlésen — mondotta Dickmann elnök — oly javaslattal állunk elő, hogy a zsupánnak adandó testületi vélemény a záróra kérdésnek országos rendezése mellett szálljon sikra. A mcgyénkinti záróraszabályo­zás nem szolgálhatja a kereskedelem érdekeit, mert ilyen rendszer mellett a legetlentétosebb intézkedések sújthatják a kereskedőket. Ha például a zólyomi zsupa meg is oldja valahogy közmegnyugvásra a zárórakérdést, súlyosan esik a latba, hogy a szomszéd li.ptószenbmiklósi zsupa mi­lyen megoldáshoz jut. A rimaszombati kereskede­lemnek nem közömbös a liptói zsupa döntése, mert a riválissá előlépett Tornaija például a zólyomi zsupában behozandó záróránál esetleg kedvezőbb zárórarendezés révén erősen visszaíejlesztő hatást gyakorolhatna a zólyomi zsupába tartozó Rima­szombat kereskedelmére. A vasárnapi munkaszünet kérdése is országos megoldást igényel és a záróraszabályozás sem hozhat megnyugvást a szakma egyik csoport­jára sem: országos rendezés nélkül. — Rendkívüli közgyűlésünk különben állást fog foglalni a minden vállalkozást alapjaiban meg­bénító szociális biztosítás ügyében is és tiltakozni fogunk egyúttal a postai befizető lapok kezeléséért tervbe vett postai díjszedés rendszere ellen is. —bgy— Magyarország közgazdasága 1925-ben A budapesti kereskedelmi és iparkama­ra most jelentette meg a 211 oldalra terjedj részletes jelentését Magyarország múlt évi kereskedelméről és iparáról. A jelentés nem­csak magyar nyelven, hanem német, francia és angol nyelven is megjelenik és óriási ér­tékű forrásmü a Magyarország viszonyai iránt érdeklődő külföldi kereskedelmi körök számára. A kamarai jelentés nemcsak Ma­gyarország általános gazdasági viszonyait tar­talmazza, hanem az elmúlt év mezőgazdasá­gi termelésének részletezéseit és értékeléseit is, továbbá az ipari termelési viszonyokat, a vállalkozási szellem kialakulását, a külke­reskedelem fejlődését, részletesen megemlék­ezik a pénz-, hitel- és szociális viszonyokról, valamint a forgalmi ügyekről. A jelentés kü­lön fejezetekben foglalkozik egyes ipari és kereskedelmi ágakkal is. A külföldi keres­kedelmi világ részére éppen ezek a fejeze­tek nagyfontosságuak, mert világos képet kapnak Magyarország összes iparágainak bel­földi produktivitásáról, megjelölik részlete­den azokat a cikkeket, amelyeket Magyaror­szág maga altit elő s azokat, amelyek expor­, tálasra is aikalmajak. Alapos pontossággal jelentést tesz Magyarország 1925. évi külke­reskedelméről. A budapesti kereskedelmi és iparkamara jelentése nem akar semmiféle propaganda célokat szolgálni, hanem csak ar­ra szorítkozik, hogy országának mezőgazdasá­gi, pénzügyi, ipari és kereskedelmi viszo­nyait a valóságnak megfelelőén beállítsa. A kereskedelmi és iparkamara értékes müvé­nek részletes kritikáját lapunk egyik legkö­zelebbi számában közölni fogjuk. Mégis meglesz a Handlova—Stubnya-i vasútvonal. Nyitrai tudósítónk jelenti: Több ízben foglalkozott már a P. M. H. a nagyfon- tosságu Handlova—Slubnya-i vasútépítés kérdésével. Legutóbb arról számoltunk be, hogy a vasútépítő kirendeltséget a miniszté­rium visszahívta, mivel a handlovai bánya- vállalat csak tiz millió koronával volt haj­landó hozzájárulni a vasútépítés költségei­hez a kívánt harmincnégy millió helyett. Illetékes helyről most úgy értesülünk, hogy a kirendeltség jelentése alapján nem ejtik el az építés tervét, hanem a munkálatok költségeit felveszik a jövő évi költségvetés­be. A váratlan fordulatnak az a magyará­zata, hogy a vonal fontosságának felismeré­se mellett számszerű megállapítást nyert az, hogy a bányavállalat a tiz millió korona felajánlásával a lehetőség végső határáig ment el. A handlovai szénbánya ugyanis ez- időszerint éppen a kedvezőtlen vasúti össze­köttetés átkát sínyli. Újból csökkent a csehszlovák bankjegy- forgalom. Az októberi ultiméra a pénzpia­con bekövetkezett feszültség november első hetében jelentékenyen csökkent. A Cseh­szlovák Nemzeti Bank jelentése szerint a bankjegyforgalom november első dekaszá- ban 277 millió koronával 7265 koronára csökkent* amivel szemben a zsirószámla mintegy 200 millió koronával 1213 millió koronára emelkedett. Jelentékeny növeke­dést mutat a devizakészlet, amely 41 millió koronával emelkedett és összesen 1632 mil­lió koronára rúg. A múlt év hasonló perió­dusában a devizakészlet csak 900 millió ko­ronát tett ki, úgy hogy ennek a tételnek nö­vekedése határozottan szembetűnő. A Bank iránt táplált hiteligények is csökkentek, igy a váltóé szkom pt 160, az eszkomptált értékek 565 ezer koronával kisebbedtek. A lombard 440 ezer koronával esett. Az államadósság maradványa 8325 millió koronával 5.5 mil­liárd koronára csökkent. Az „egyéb akti- vak''* rovata 108,412.000 korona kisebbedés- sel 831 millió koronát reprezentál. Az „egyéb passzívák** tétele 1754 millió koro­nával 317.82 millióra növekedett. A vagyon­adóra befizetett összeg 5.6 milliárd koronát reprezentál, amelyből 163 milliót a pénztár­jegyek honorálására tartalékoltak. A Bank li'kvidációs adóssága 4889 milliárd koronát tesz ki, a valutáris fedezet pedig 69.8 száza­lékot reprezentál. Megkezdődtek a francia—magyar tárgyalások. Párisból jelentik: A magyar—francia szerződés re­víziójára vonatkozó tárgyalások tegnap kezdődtek meg Párisban. A szerződés anyagát még ezen a héten megvitatják, úgy, hogy a magyar delegáció tagjai a jövő hót folyamán visszatérhetnek Prágába. Csökkent a lengyel fakivitel. Varsóból jelen­tik: Augusztus óta a lengyel fakivitel állandóan csökkent, mig júliusban 532.COO tonna faárut szállí­tottak 20.2 millió aranyfrank értékben, addig augusztusban csak 498.000 tonnát 18 millió és szeptemberben 415.466 tonnát 16.97 millió arany­frank értékben. A kivitel csökkenése különösen a papirfa, bányaía, gönrbfa és távirőpóznáknál ész­lelhető. Csehszlovákia szeptemberben 470 vagon lisztet vásárolt Magyarországon. A csehszlovák malmok szövetsége most adta ki a szeptemberi lisztforga­lom adatait, amely szerint Magyarországból 470. vagon lisztet szállítottak a csehszlovák fogyasztó­piacra. Rozslisztet csupán Magyarországból impor­táltak, összesen 12 vagont Január 1-től október 1-ig 17.844 vagon őrleményt vásárolt Csehszlová­kia a külföldön, szemben a tavalyi 21.850 va­gonnal. A fürdői pár állásfoglalása az adóreform javas­lattal szemben. Az egeri kereskedelmi kamara e napokban tanácskozásra hívta össze a csehországi német fürdővállalkozókat, hogy azok állást foglal­janak az adóreformjavaslattal szemben A cseh­szlovák fürdők központi szervezetének titkára rész­letes jelentésében rámutatott arra, hogy a fürdő- ipar részére ugyanolyan kedvezményeket kell kér­ni, mint amilyet a többi iparágak élveznek. Egy határozati javaslatban különösen a ház- és béradó kérdésének az igazságos rendezését követelik. A fürdőkben ugyanis a lakások bérbeadását nem le­het a városok eseteivel összehasonlítani, mert a fürdőkben a lakások fényűzőbb berendezése mel­lett még szakszerűen kiképzett és nyelvtudással rendelkező személyzetet is kell tartani, amely a fürdőidény rövidsége miatt nagyobb bérkövetelé- ] sekkel áll elő. Azonkívül a fürdőipart mentesíteni kell a jövedelmi adó alól. A furdövállalkozók ál­talánosságban aggállyal néznek az adóreform elé és éppen ezért a törvényhozó testületekhez appel- lálnak, hogy a fürdőipar nagy jelentőségét ne hagyják figyelmen kívül és teljesítsék annak kí­vánságait. ./Tőz^pék^-f A prágai értéktőzsdén a tegnapi gyengülő irányzat ma nagyobbmóretü áruhiányt idézett elő, amely körülmény a nap folyamán a hangulat ja­vulására vezetett. A kontremin is fedezési vásárlá­sokat eszközölt, úgy, hogy az árfolyamok általá­ban javultak. Különösen az arbitrázsértékek emel­kedtek a bécsi kedvező hírekre. Az ipari piacon is szilárduló tendencia érvényesült és csak egyes ne- hézpapirok estek. A bankpiac csendes, a beruhá­zási piac továbbra is tartott volt. Az ipari pia­con megszilárdultak a montánértékek közül Nord- bahn 95, Cseh Kereskedelmi 15, Prágai Vas 10, Nyugatcseh Szén 9, Rézmüvek, Berg és Hűtlen 5, Alpine 2 koronával. Az Északcseh Szén 45 s a Dux—Beden baohi 5 koronával gyengült. Az egyéb kategóriákban javultak: Első Pilseni 50, Novák és Jahn 30, Solo és Prágai Gőzhajózási 25, Königehofí 17, Brosche és Kolini Szesz 15, Sellier és Aussigi Vegyi 10, RothkosteletzI 7, Kolini Műtrágya és Deli 5, Cseh Cukor, Simmeringi és Inwald 4, Brünni Gépek 3, Egyesült Gyapjú 2 koronával. — A ku- liszban olcsóbbodtak: Krizáik 5, Skoda 3, Danek 2 koronával; korlátban: Cseh—Morva 95, Maffers- dorfi 14, Bergmann 10, Mareehner 5, Ringboffer és Aussigi Finomító 2 koronával. — A bankpiacon az Anglo 2 és a Cseh Union 1 koronával estek. — A beruházási piacon nem volt lényegesebb változás. — Exótákban a cukorértékek tovább gyengültek, mig a többi papírok a tegnapi nívón maradtak. + A prágai devizapiacon a francia és latin értékek közül Brüsszel és Zürich 0.25 ponttal szi­lárdultak, mig Páris 1.875, Milánó 0.625 egységgel esett. Varsói kifizetés 0.25 ponttal emelkedett. + A prágai cukorpiacon szilárd irányzat ural­kodott. Nyerscukorjegyzés Amséig loko és kikötő 205. + A brünni terménytőzsdén ma tartott irány­zat uralkodott. Rozs szilárd, árpa lanyha, búza jól tartott- A következő árakat jegyezték: Morva rozs 195—200, szlovenszkói 188—192, kitűnő árpa 160— 185, la árpa 170—179, román és jugoszláv uj ten­geri 103—107, Viktória-borső 450—C00, más minő­ség 270—320, morva mák 850—870, holland kö­mény 225—250, vörös lóhere 1500—1800, burgonya 52—56, ipari 44—48, amerikai vámolt Bertészsir 13.00—13.70. Egyéb áru változatlan. + A pilseni terménytőzsdén búzában és zab­ban tartott, árpában lanyhább, rozsban szilárd irányzat uralkodott. A következő árakat jegyezték: Cseh búza 228, rozs 192, árpa 175—180, zab 130— 132, búzadara 415—425, OGG-búzaliszt 405—415, búza főzőiiszt 300—335, búza kenyérliszt 245—250, rozsegyenliszt 306—315, Viktória-borső 450—500, sárga 250—270, lencse 450—750, nyári bükköny 160—170, téli 450—550, fehér bab ab Szlovenszkó 160—180, jugoszláv tengeri 118.50, rozskorpa 105, préselt széna 65—70, préseletlen 55—60, takar­mányszalma 28—32, áloín szabna 20—24, repcepo­gácsa 155—180, lenpogácsa 180—190, ehető burgo­nya 75—80, fehér lóhere 700—1500, mák 820—S80, lenmag 225—260, belföldi kömény 650—7C0, hol­land 700—725, repce 800, burmarizs 315, szemes­kávé 300—320, amerikai sertészsír 13.80—14.25. + A budapesti értéktőzsdén ma nem egységes irányzat uralkodott. A' legtöbb papír barátságos hangulatot mutatott. Nagy árnyereségre a vaspiac tett szert, ahol a Ganz, Fegyver szilárdultak A montánértékek közül Magnezit és Általános Kő­szén, továbbá Ofa és Guttmann, cukorértékek, Iz­zó és Gumi javultak; Ezzel szemben a Pesti Hazai és más kisebb értékek estek. Kuliéiban a Magyar Hitel 1%-kal gyengült A forgalom szűk keretek között mozgott- A CsTK-ban nem jegyzett értékek közül Moktár 190, Részvénysör 840 ezer magyar koronát ért el. + A budapesti gabonapiacon — ottani szer­kesztőségünk telefonjelentésé szerint — az irány­zat ma tartott volt. A következő árakat jegyezték: Tiszavidéki búza 402.50—405, rozs 300, takarmány- árpa 260, sörárpa 350—360. Egyéb áru változatlan. + Üzletiden a bécsi tőzsde. A mai tőzsdén a kereslet hiányában nyugodt üzlet mellett kissé gyengült irányzat uralkodott. Kezdet után azonnal stagnáció állott be és az árak tartottak. Kivételt csak a Salgó képezett, amely megszilárdult. Korlát­ban magyar értékek budapesti fedezésre javultak A kedvtelen hangulat zárlatig tartott 4- Javult a berlini értéktőzsdc. A mai tőzsde javulóbb tendenciával indult. Főleg hajózási érté­kekben mutatkozott szilárduló tendencia. Az ár­nyereségek átlag 2—8%-ot tettek ki. Később azon­ban a hangulat ingadozóvá vált és főleg a bank­piacon nagyobb arányú esések állottak elő. Jól tartották magukat a géprészvények. A devizapia­con a francia frank 2 ponttal gyengült, a belga és a lira nem változtak. + A berlini terménytőzsdén az irányzat nem változott. Csekély Véte’lkedv mellett az árak jó­részt tartottak. A következő árakat jegyezték: Búza 278, rozs 228-233, árpa 220-260, zab 187-189, tengeri ab Hamburg 201—204, búzaliszt 36.25— 39.25, rozsliszt 33, bu'zakorpa 12, rozskorpa 11.75, Viktória-borső 58— 68, kis ehető borsó 42 — 46, ta­karmányborsó 26—31,' lóbab 21—23, bükköny 25— 26, repcepogácsa 16—20, lenpogácsa 20.80, száraz- szelet 9.70. WMum.: - ^ ..............—m iinninimi i mini ~ niM ^■mniiinin»ii.m”"«i .UIJ.I íJTjtu.Ti'-tTyr.-ri-v -r V v - — . KdZCÍAZPAStÁ<sr . Közgazdasági napi problémák II. Szociális biztosítás 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom