Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-11 / 256. (1294.) szám
1926 november 11, csütörtök. ^GAI-MAGfcVRHlKLAT> A szociális biztosítás kérdése ma már állándó- an napirenden van, mert abban a percben a hogy ezt a lüktető életbe bevitték, kisült, hogy az ebből származó terhek abnormálisán nagyok s ha a törvény betűi szerint keresztül akarják hajlani, krízisbe döntheti az egész kérdést, melynek egyébként eszményi, szociális voltál elvitatni nem lehet. Éppen ezért kell vele foglalkozni és a vonatkozó törvény módosítását szorgalmazni, hogy ez a jövő szempontjából le ne járassák s hogy a mai nyomasztó, küzködő gazdasági élet ily terhek nyomása alatt meg ne bénuljon. Egyik szervezetéhez, a betegsegélyző pénztárak működ éséhez már régen hozzászoktunk, ezt tehát fenn akarjuk tartani a jövőre is, elvben ezt már nem kifogásolja senki, de meg kell valósítani azt, hogy ezen pénztárak működése hathatósan ellenőriztessék s hogy mai drága adminisztrációja lényegesen olcsóbbodjék. A tagok igényeinek kielégítése sokoldalú és messsemenőleg liberális, bár itt is az egyes pénztárak vagyoni aktivitása a döntő. Igen fontos az, hogy a törvényben biztosított pénztári autonómia a valóságban is létezzék, mert nem lehet irreleváns az, hogy ki és mily felelősséggel igazgatja e népjóléti intézményt, kell az, hogy a biztosított tagok mellett azok is hozzászóljanak az ügyvezetéshez, akik ott nem élveznek semmit, de fenntartásához és terheihez egyenlő mértékben hozzájárulnak. Kinek lehet érdekében az, hogy a felelősséget maga viselje, midőn a törvény az autonóm vezető igazgatóságot azért szervezte meg, hogy a felelősség kérdése megosztassék? Hogy az aggkori biztosítás eszményi és mesz- szemenöleg szociális, azt nem vitatja senki. Örülni lehetne annak, ha a törvény intenciói szerint áldásos működése zökkenés nélkül valósulna meg és fejlődne! De ha nem bírja ki a terheket senki, ha ennek forcirozása azzal jár, hogy az iparos és kereskedő nem fogad fel uj inast, a régit gyorsan felszabadítja és szélnek ereszti, restringálja alkalmazottainak létszámát, redukálja üzemét és üzletét, amiből egy további munkanélküliség származik, hogy lehet tehát ennek örülni és hogy lehet életképességét előmozdítani? De hogy is bírhatja ezen abnormálisán nagy terheket (egy 20 munkással dolgozó műhelynek évi 15.000.— koronát kell fizetnie), hol kalkulálja azt be, midőn nem tudja ma este* hogy mit eszik holnap reggel a midőn ezen generáció liquidálta a borzalmas világháború minden utóbajaiyal együtt, mely hadikölcsönökben békebeli vagyonát vesztette el, átesett a valuta krízisen és beesett a legválságosabb gazdasági nehézségekbe a 3 dé- vel sem kifejezhető dekonjunktúrába? És van e rátiő abban, hogy a háztartási alkalmazottak is beletartoznak az aggkori biztosítás alá, holott ezek a 95%-a egy-kettőre önálló lesz, férjhez megy és aligha fogja kötelezettségeit biztosítási illetékek fizetésével teljesíteni, de nem is igen fogja kevés kivétellel — az intézményt igénybe venni? Kérnünk kell tehát e törvénynek vagy revizióji', vagy a jobb gazdasági idők bekövetkeztéig való függőben tartását, ha jól megy a dolgunk, ha tudni fogjuk azt ma este, hogy holnap is lesz kenyerünk, dehogy fogjuk ellenezni e humánus, e valójában szociális törvénynek megvalósítását, az ebből eredő terhek vállalását, de ma nincs miből, egyszerűen nincsen és nincsen! Van egy másik szociális kérdés is a magántisztviselők nyugdíjintézetének kapcsán. Tudvalevő, hogy ezen intézményt az 1921/484 számú törvény valósította meg Szlovenszkón, mely szerint XVI biztosítási osztály állíttatott fel és a legmagasabb ezek közül a 9000.— koronás osztály. Egy magántisztviselőnek lehet évi 20.—, 30.—, vagy 50.000 koronás évi fizetése, mégis csak a 9000.— koronás osztályba tartozhatik s ezt igen sok ma- magán*''""tviselő sérelmesnek tartja és kívánja a törvénynek módosítását. — Hogy egy módosítás indokolt, - már azzal is igazolható, hogy egy legmagasabb fizetésű magántisztviselő is 40 évi állandó szolgálat után csak 6750.— korona évi nyugdijat kaphat, hát lehetséges e ez? A biztosítási maximális összeget tehát legalább 20.000 koronára kell felemelni, hogy legalább 15.000 korona nyugdíjhoz jusson ezen legmagasabb osztályba besorozott magántisztviselő, de ennek megfelelőig ne 12% legyen a besorozási összeg után fizetett évi tagsági díj, de maximálisan 7 vagy 8%. — Mivel pedig 40 év igen nagy idő, s a törvény csak 1922 január 1-én lépett életbe, csak azóta tagjai ezen intézetnek a magántisztviselők, nyuj- tassék mód arra, hogy azon magántisztviselőknek akik már ezelőtt is Csehszlovákia területén működtek, működési idejük teljesen, de legalább is 1914. évtől kezdődőleg beszámittassék. így minden régen Csehszlovákiában működő magántisztviselőnek 144 biztosított hónap állana a háta mögött. Az intézetnek olyan horribilis bevételei Vannak, hogy ha ezeket nem 4—5%, de a mai helyzetnek megfelelőleg még első helyen bekebelezett príma kölcsön esetén is 8—10%-kal kamatoztatnák, ezen igények kielégítése az intézmények minden külön megterhelése nélkül megvalósítható. ----Foglalkozzanak ezzel is a törvényhozók, ké rjenek be matematikai számításokat erre nézve, s egy kis ambícióval és jóakarattal gyorsan lehetne az itt megemlített javaslatot tető alá hozni, hiszen külön pénzébe senkinek nem kerül, csak jól kell tőkésíteni az összegyűlt súlyos milliókat! A rimaszombati kereskedők az üzleti záróra országos rendezéséért Rimaszombat, november 10. (Saját, tudósitónktól.) A Rimaszombati Kereskedelmi Testület választmányi ülésén tárgyalta a zólyomi zsupán leiratát, amelyben az üzletek zárórakérdését újabb szakvélemény kikérése révén igyekszik megoldás felé vezetni, A zsupán az üzletek zárórájának kérdését az érdekképviseletek meghallgatása után az egész zsupa területén egységesen készül rendezni, mert. a városonkénti záróraretndezés sehol nem tudott megnyugvást teremteni és az egyoldalú megoldás egyre-másra a legellentétesebb állásfoglalást váltja ki a zólyomi zsupa érdekképviseleteinek köréből. A Rimaszombati Kereskedelmi Testület választmánya most a plénum elé viszi a zólyomi zsupán leiratát és a testület hivatalos véleményének leszögezése céljából november 14-én délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A záróraprobléma újabb tárgyalása a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot, mert az üzletek forgalmi óráinak hatósági szabályozása ma kétszeresen érinti a kereskedőket, amikor a jövedelem előteremtésére szolgáló idő hatósági közbelépéssel szabályozta tik, ugyanakkor, amikor a kereskedelem nyakéba lehetetlennél lehetetlenebb .terheket róhat minden szabályozási kilátás nélkül a pénzügyi adókivető hatóság. A rendkívüli közgyűlésen várható nagy érdeklődésre való tekintettel, megkérdeztük Dickmann Dezső testületi elnököt a Rimaszombati Kereskedelmi Testület vezetőségének álláspontja felől. — A rendkívüli közgyűlésen — mondotta Dickmann elnök — oly javaslattal állunk elő, hogy a zsupánnak adandó testületi vélemény a záróra kérdésnek országos rendezése mellett szálljon sikra. A mcgyénkinti záróraszabályozás nem szolgálhatja a kereskedelem érdekeit, mert ilyen rendszer mellett a legetlentétosebb intézkedések sújthatják a kereskedőket. Ha például a zólyomi zsupa meg is oldja valahogy közmegnyugvásra a zárórakérdést, súlyosan esik a latba, hogy a szomszéd li.ptószenbmiklósi zsupa milyen megoldáshoz jut. A rimaszombati kereskedelemnek nem közömbös a liptói zsupa döntése, mert a riválissá előlépett Tornaija például a zólyomi zsupában behozandó záróránál esetleg kedvezőbb zárórarendezés révén erősen visszaíejlesztő hatást gyakorolhatna a zólyomi zsupába tartozó Rimaszombat kereskedelmére. A vasárnapi munkaszünet kérdése is országos megoldást igényel és a záróraszabályozás sem hozhat megnyugvást a szakma egyik csoportjára sem: országos rendezés nélkül. — Rendkívüli közgyűlésünk különben állást fog foglalni a minden vállalkozást alapjaiban megbénító szociális biztosítás ügyében is és tiltakozni fogunk egyúttal a postai befizető lapok kezeléséért tervbe vett postai díjszedés rendszere ellen is. —bgy— Magyarország közgazdasága 1925-ben A budapesti kereskedelmi és iparkamara most jelentette meg a 211 oldalra terjedj részletes jelentését Magyarország múlt évi kereskedelméről és iparáról. A jelentés nemcsak magyar nyelven, hanem német, francia és angol nyelven is megjelenik és óriási értékű forrásmü a Magyarország viszonyai iránt érdeklődő külföldi kereskedelmi körök számára. A kamarai jelentés nemcsak Magyarország általános gazdasági viszonyait tartalmazza, hanem az elmúlt év mezőgazdasági termelésének részletezéseit és értékeléseit is, továbbá az ipari termelési viszonyokat, a vállalkozási szellem kialakulását, a külkereskedelem fejlődését, részletesen megemlékezik a pénz-, hitel- és szociális viszonyokról, valamint a forgalmi ügyekről. A jelentés külön fejezetekben foglalkozik egyes ipari és kereskedelmi ágakkal is. A külföldi kereskedelmi világ részére éppen ezek a fejezetek nagyfontosságuak, mert világos képet kapnak Magyarország összes iparágainak belföldi produktivitásáról, megjelölik részleteden azokat a cikkeket, amelyeket Magyarország maga altit elő s azokat, amelyek expor, tálasra is aikalmajak. Alapos pontossággal jelentést tesz Magyarország 1925. évi külkereskedelméről. A budapesti kereskedelmi és iparkamara jelentése nem akar semmiféle propaganda célokat szolgálni, hanem csak arra szorítkozik, hogy országának mezőgazdasági, pénzügyi, ipari és kereskedelmi viszonyait a valóságnak megfelelőén beállítsa. A kereskedelmi és iparkamara értékes müvének részletes kritikáját lapunk egyik legközelebbi számában közölni fogjuk. Mégis meglesz a Handlova—Stubnya-i vasútvonal. Nyitrai tudósítónk jelenti: Több ízben foglalkozott már a P. M. H. a nagyfon- tosságu Handlova—Slubnya-i vasútépítés kérdésével. Legutóbb arról számoltunk be, hogy a vasútépítő kirendeltséget a minisztérium visszahívta, mivel a handlovai bánya- vállalat csak tiz millió koronával volt hajlandó hozzájárulni a vasútépítés költségeihez a kívánt harmincnégy millió helyett. Illetékes helyről most úgy értesülünk, hogy a kirendeltség jelentése alapján nem ejtik el az építés tervét, hanem a munkálatok költségeit felveszik a jövő évi költségvetésbe. A váratlan fordulatnak az a magyarázata, hogy a vonal fontosságának felismerése mellett számszerű megállapítást nyert az, hogy a bányavállalat a tiz millió korona felajánlásával a lehetőség végső határáig ment el. A handlovai szénbánya ugyanis ez- időszerint éppen a kedvezőtlen vasúti összeköttetés átkát sínyli. Újból csökkent a csehszlovák bankjegy- forgalom. Az októberi ultiméra a pénzpiacon bekövetkezett feszültség november első hetében jelentékenyen csökkent. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint a bankjegyforgalom november első dekaszá- ban 277 millió koronával 7265 koronára csökkent* amivel szemben a zsirószámla mintegy 200 millió koronával 1213 millió koronára emelkedett. Jelentékeny növekedést mutat a devizakészlet, amely 41 millió koronával emelkedett és összesen 1632 millió koronára rúg. A múlt év hasonló periódusában a devizakészlet csak 900 millió koronát tett ki, úgy hogy ennek a tételnek növekedése határozottan szembetűnő. A Bank iránt táplált hiteligények is csökkentek, igy a váltóé szkom pt 160, az eszkomptált értékek 565 ezer koronával kisebbedtek. A lombard 440 ezer koronával esett. Az államadósság maradványa 8325 millió koronával 5.5 milliárd koronára csökkent. Az „egyéb akti- vak''* rovata 108,412.000 korona kisebbedés- sel 831 millió koronát reprezentál. Az „egyéb passzívák** tétele 1754 millió koronával 317.82 millióra növekedett. A vagyonadóra befizetett összeg 5.6 milliárd koronát reprezentál, amelyből 163 milliót a pénztárjegyek honorálására tartalékoltak. A Bank li'kvidációs adóssága 4889 milliárd koronát tesz ki, a valutáris fedezet pedig 69.8 százalékot reprezentál. Megkezdődtek a francia—magyar tárgyalások. Párisból jelentik: A magyar—francia szerződés revíziójára vonatkozó tárgyalások tegnap kezdődtek meg Párisban. A szerződés anyagát még ezen a héten megvitatják, úgy, hogy a magyar delegáció tagjai a jövő hót folyamán visszatérhetnek Prágába. Csökkent a lengyel fakivitel. Varsóból jelentik: Augusztus óta a lengyel fakivitel állandóan csökkent, mig júliusban 532.COO tonna faárut szállítottak 20.2 millió aranyfrank értékben, addig augusztusban csak 498.000 tonnát 18 millió és szeptemberben 415.466 tonnát 16.97 millió aranyfrank értékben. A kivitel csökkenése különösen a papirfa, bányaía, gönrbfa és távirőpóznáknál észlelhető. Csehszlovákia szeptemberben 470 vagon lisztet vásárolt Magyarországon. A csehszlovák malmok szövetsége most adta ki a szeptemberi lisztforgalom adatait, amely szerint Magyarországból 470. vagon lisztet szállítottak a csehszlovák fogyasztópiacra. Rozslisztet csupán Magyarországból importáltak, összesen 12 vagont Január 1-től október 1-ig 17.844 vagon őrleményt vásárolt Csehszlovákia a külföldön, szemben a tavalyi 21.850 vagonnal. A fürdői pár állásfoglalása az adóreform javaslattal szemben. Az egeri kereskedelmi kamara e napokban tanácskozásra hívta össze a csehországi német fürdővállalkozókat, hogy azok állást foglaljanak az adóreformjavaslattal szemben A csehszlovák fürdők központi szervezetének titkára részletes jelentésében rámutatott arra, hogy a fürdő- ipar részére ugyanolyan kedvezményeket kell kérni, mint amilyet a többi iparágak élveznek. Egy határozati javaslatban különösen a ház- és béradó kérdésének az igazságos rendezését követelik. A fürdőkben ugyanis a lakások bérbeadását nem lehet a városok eseteivel összehasonlítani, mert a fürdőkben a lakások fényűzőbb berendezése mellett még szakszerűen kiképzett és nyelvtudással rendelkező személyzetet is kell tartani, amely a fürdőidény rövidsége miatt nagyobb bérkövetelé- ] sekkel áll elő. Azonkívül a fürdőipart mentesíteni kell a jövedelmi adó alól. A furdövállalkozók általánosságban aggállyal néznek az adóreform elé és éppen ezért a törvényhozó testületekhez appel- lálnak, hogy a fürdőipar nagy jelentőségét ne hagyják figyelmen kívül és teljesítsék annak kívánságait. ./Tőz^pék^-f A prágai értéktőzsdén a tegnapi gyengülő irányzat ma nagyobbmóretü áruhiányt idézett elő, amely körülmény a nap folyamán a hangulat javulására vezetett. A kontremin is fedezési vásárlásokat eszközölt, úgy, hogy az árfolyamok általában javultak. Különösen az arbitrázsértékek emelkedtek a bécsi kedvező hírekre. Az ipari piacon is szilárduló tendencia érvényesült és csak egyes ne- hézpapirok estek. A bankpiac csendes, a beruházási piac továbbra is tartott volt. Az ipari piacon megszilárdultak a montánértékek közül Nord- bahn 95, Cseh Kereskedelmi 15, Prágai Vas 10, Nyugatcseh Szén 9, Rézmüvek, Berg és Hűtlen 5, Alpine 2 koronával. Az Északcseh Szén 45 s a Dux—Beden baohi 5 koronával gyengült. Az egyéb kategóriákban javultak: Első Pilseni 50, Novák és Jahn 30, Solo és Prágai Gőzhajózási 25, Königehofí 17, Brosche és Kolini Szesz 15, Sellier és Aussigi Vegyi 10, RothkosteletzI 7, Kolini Műtrágya és Deli 5, Cseh Cukor, Simmeringi és Inwald 4, Brünni Gépek 3, Egyesült Gyapjú 2 koronával. — A ku- liszban olcsóbbodtak: Krizáik 5, Skoda 3, Danek 2 koronával; korlátban: Cseh—Morva 95, Maffers- dorfi 14, Bergmann 10, Mareehner 5, Ringboffer és Aussigi Finomító 2 koronával. — A bankpiacon az Anglo 2 és a Cseh Union 1 koronával estek. — A beruházási piacon nem volt lényegesebb változás. — Exótákban a cukorértékek tovább gyengültek, mig a többi papírok a tegnapi nívón maradtak. + A prágai devizapiacon a francia és latin értékek közül Brüsszel és Zürich 0.25 ponttal szilárdultak, mig Páris 1.875, Milánó 0.625 egységgel esett. Varsói kifizetés 0.25 ponttal emelkedett. + A prágai cukorpiacon szilárd irányzat uralkodott. Nyerscukorjegyzés Amséig loko és kikötő 205. + A brünni terménytőzsdén ma tartott irányzat uralkodott. Rozs szilárd, árpa lanyha, búza jól tartott- A következő árakat jegyezték: Morva rozs 195—200, szlovenszkói 188—192, kitűnő árpa 160— 185, la árpa 170—179, román és jugoszláv uj tengeri 103—107, Viktória-borső 450—C00, más minőség 270—320, morva mák 850—870, holland kömény 225—250, vörös lóhere 1500—1800, burgonya 52—56, ipari 44—48, amerikai vámolt Bertészsir 13.00—13.70. Egyéb áru változatlan. + A pilseni terménytőzsdén búzában és zabban tartott, árpában lanyhább, rozsban szilárd irányzat uralkodott. A következő árakat jegyezték: Cseh búza 228, rozs 192, árpa 175—180, zab 130— 132, búzadara 415—425, OGG-búzaliszt 405—415, búza főzőiiszt 300—335, búza kenyérliszt 245—250, rozsegyenliszt 306—315, Viktória-borső 450—500, sárga 250—270, lencse 450—750, nyári bükköny 160—170, téli 450—550, fehér bab ab Szlovenszkó 160—180, jugoszláv tengeri 118.50, rozskorpa 105, préselt széna 65—70, préseletlen 55—60, takarmányszalma 28—32, áloín szabna 20—24, repcepogácsa 155—180, lenpogácsa 180—190, ehető burgonya 75—80, fehér lóhere 700—1500, mák 820—S80, lenmag 225—260, belföldi kömény 650—7C0, holland 700—725, repce 800, burmarizs 315, szemeskávé 300—320, amerikai sertészsír 13.80—14.25. + A budapesti értéktőzsdén ma nem egységes irányzat uralkodott. A' legtöbb papír barátságos hangulatot mutatott. Nagy árnyereségre a vaspiac tett szert, ahol a Ganz, Fegyver szilárdultak A montánértékek közül Magnezit és Általános Kőszén, továbbá Ofa és Guttmann, cukorértékek, Izzó és Gumi javultak; Ezzel szemben a Pesti Hazai és más kisebb értékek estek. Kuliéiban a Magyar Hitel 1%-kal gyengült A forgalom szűk keretek között mozgott- A CsTK-ban nem jegyzett értékek közül Moktár 190, Részvénysör 840 ezer magyar koronát ért el. + A budapesti gabonapiacon — ottani szerkesztőségünk telefonjelentésé szerint — az irányzat ma tartott volt. A következő árakat jegyezték: Tiszavidéki búza 402.50—405, rozs 300, takarmány- árpa 260, sörárpa 350—360. Egyéb áru változatlan. + Üzletiden a bécsi tőzsde. A mai tőzsdén a kereslet hiányában nyugodt üzlet mellett kissé gyengült irányzat uralkodott. Kezdet után azonnal stagnáció állott be és az árak tartottak. Kivételt csak a Salgó képezett, amely megszilárdult. Korlátban magyar értékek budapesti fedezésre javultak A kedvtelen hangulat zárlatig tartott 4- Javult a berlini értéktőzsdc. A mai tőzsde javulóbb tendenciával indult. Főleg hajózási értékekben mutatkozott szilárduló tendencia. Az árnyereségek átlag 2—8%-ot tettek ki. Később azonban a hangulat ingadozóvá vált és főleg a bankpiacon nagyobb arányú esések állottak elő. Jól tartották magukat a géprészvények. A devizapiacon a francia frank 2 ponttal gyengült, a belga és a lira nem változtak. + A berlini terménytőzsdén az irányzat nem változott. Csekély Véte’lkedv mellett az árak jórészt tartottak. A következő árakat jegyezték: Búza 278, rozs 228-233, árpa 220-260, zab 187-189, tengeri ab Hamburg 201—204, búzaliszt 36.25— 39.25, rozsliszt 33, bu'zakorpa 12, rozskorpa 11.75, Viktória-borső 58— 68, kis ehető borsó 42 — 46, takarmányborsó 26—31,' lóbab 21—23, bükköny 25— 26, repcepogácsa 16—20, lenpogácsa 20.80, száraz- szelet 9.70. WMum.: - ^ ..............—m iinninimi i mini ~ niM ^■mniiinin»ii.m”"«i .UIJ.I íJTjtu.Ti'-tTyr.-ri-v -r V v - — . KdZCÍAZPAStÁ<sr . Közgazdasági napi problémák II. Szociális biztosítás 9
