Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-11 / 256. (1294.) szám

8 ^TWKffl-iVVA<SVATl-HniTiAT> 1926 november 11, csütörtök.-Má^SZET IROPAMM. jm* - -------- ■■ , 1-ej Kü lföldi regények André Gide: Meztelen. (L'immoraliste) Andró Gide-ot, a modem francia irodalmi élet egyik legmarkánsabb egyéniségét Gyergyai Albert, Flaubert Éducation Sentimentale-jának fordítója szólaltatja meg először magyarul. A Les faux-monnayeurs (Pénzhamisítók) költőjét egy’ régebbi regénnyel, a L‘immoralisle-\'a.l kezdi ismertetni, melynek a magyarban — feltételezr zük Írója beleegyezését — Meztelen címet adott. Gide, aki Oscar Wilde legutolsó igazi barát­ja volt- és Dostojevszkij zsenijének bámulója, erő­sen barátja és tanítója hatása alatt áll. E két annyira ellentétes müvészlélek összefogásának, összeolvasztásának kísérlete adja meg Gide egyé­niségének kulcsát. Mondhatjuk: Gide középút a két egyéniség között, nem utánzója egyiknek sem, egyikük sem tudott lenyűgöző zsenijével úgy hatni rá, hogy egyéni hangját elmosta vagy tompította volna. Meg kell azonban jegyeznünk már itt, hogy Gide forrongó érdekességét nem el­sősorban problémáinak, mondanivalójának egyé­ni mivolta, hanem mesteri iskolán csiszolt sti- lusmüvészete, mespszövésének egyéni hangja adja meg. A franciás Wilde kissé cinikus és ke­sernyés, amikor szembe kerül a társadalommal, Gide ezt örökség gyanánt átvette tőle és átvette a morál tág problémáinak taglalásánál Dosto- jevszkijnek orosz lelkiségétől, életkörülményektől és betegségétől determinált különös látását is. Nagy sző, ha valamely francia irő egyéniségé­nek analízisénél n nyugatiasságtól annydra távol­álló Dostojevszkijt idézzük. Ez az összehasonlí­tás — ismételjük, nem egyszerű hatásról van szó — kötelességünkké teszi a rokonvonásokra, valamint a jellegzetes eltérésekre való nyomaté­kos utalást Dostojevszkij a földizesebb és tudatosabban művészi Tolstoj mellett valahogy hőseinek fata­lisztikus jellemzésével mindig végzetszerűen hat. Fojtó és szorongatóan szűk a légkör, amit te­remt és a sötét tudattalanban vergődő, fizikai terheltségekkel megrakott hőseiből az a végzetes pesszimizmus árad, mely évtizedeken át lenyű­gözte az orosz intellektuelt. Ahogyan WTagner Tristánjának voltak őrültjei, úgy voltak Dosto­jevszkij Raszkoláikovjának vagy a Karamazoff testvérekjének is. Ezt a romboló pesszimizmust azonban egyensúlyba hozza páratlan szivjósága: hősei lehetnek bűnösök, megrögzött gonosztevők, mégis szimpatikusak, mert Dostojevszkij megér­tette őket és az iró meglátásán át hozzánk is emberi közelségbe kerülnek. Gide, az orosz lel­kiségnek ezt a beteg atmoszféráját kapta és a megkezdett utakon keres uj csapást. A tudatos művész azonban ingó talajon jár, az ösztönélet fertőjében, ott boncol és vág, de nem tisztítja meg az üszkösödő sebeket és nem gyógyít. Gide tuda­tos művész és nem áll szándékában a felvetett probléma megoldásával törődni így aztán nem mutat fel pozitív eredményt, csak a technikájá­ban az. Tudatos és tételes művészete kimerül a különösnek és érdekesnek újszerű meglátásában. Legegyszerűbben úgy is jellemezhetjük Gide-ot, hogy sok a költői benne, de kevés az emberi (A költői még nem jelent minden esetben emberit). A regény főhőse, Michel, egy fiatal tudós, feleségével Marcelineval nászúira megy Algírba és az utón betegség támadja meg. Marceline ön- feláldozóan ápolja és lábbadozva, majd teljesen felépülve Olaszországon át lassan visszahozza őt Párisba, ahonnan normandiai birtokukra költöz­nek. Párásban azonban Marceline betegszik meg, de a normandiai birtokukon lassan heyreáll az egészsége. Az egészséges Michel frissen vissza­térő szerelmével most újból megismétli a nász- u.tat, de mennél délebbre mennek és közelednek első nászutjuk helyei felé, a törékenytestü Mar­celine fokozatosan annál betegebb lesz és vé­gül a forró dél megöli Aki a regény külső vázának ezt a szürke kivonatát olvassa, joggal hiheti, hogy a témában semmi újszerű nincs és laposságával nem ér­demel figyelmet. Mégis, ez az itt szárazon ej: mondott történet a legizgatóbb olvasmány, me­lyet Gide hallatlanul izzó képekkel és kifogyha­tatlan uj színekkel tesz érdekessé. És végül: a történés nem fontos, csupán keret, melybe a köl­tő beleilleszthette problémáit: a hagyományos erkölcs alól szabadulni kisérlő ember történe­tét. Nietzsche Übermenschjének immoralitása ez — Michel ezáltal, hogy megismétli útját, öntu­datlanul okozója lesz Marceline halálának — de bántó, hogy ez az immoralitás nem áll egy szivjó embernek szolgálatában, mint ahogy egy Dos­tojevszkij használta, hanem egy tudatos mű­vészében, aki tételesen az ösztönélet beteg olda­lai felé irányítja. Talán, mert az ösztönéletnek in­goványos útja még járatlan és a szerzőt, áld jó ismerője Freud tanainak, ez a járatlan ut izgatja. Avagy, mert beteg, lélekben betegebb, mint Dos­tojevszkij, hatalmas elődje az ösztönélet felku­tatásában s ez a feltevésünk kézenfekvőbb. Ebből magyarázhatjuk aztán, hogy a szép­ségekkel telitett, de azokért élni nem tudó Mi­diéi újszerű lírája számunkra csak az esetnek érdekességét jelenti s nem hozza azt a mélységével megrázó emberit, amit egy Dostojevszkij hős vált ki bennünk, olykor pedig egyenesen visszataszít, amikor Gide hősének ösztönéletéről fátylak leb- bennek. A Meztelen ember tudatalatti gazember­ségét nem tudja oly emberivé tenni költője, hogy vissza ne döbbentsen. Megél tjük, hogy Gide egy egész francia irő- "teneráció nevelője vplt. Gidp uj hangol jelent a nyugat művészetében. Ami a szivjó ember sze­mében fertőt jelent, ami felett pálcát tör, az a tudatos művésznél izgatóan érdekes anyag lehet, emberi dokumentumokkal telitett kiaknázatlan terrénum. Gide egyéniségének elemzője mindig újból rábukkan a meredélyeken járóban a kü­lönöset és érdekeset megkísérlő művészre, aki­nek nagystilüsége, egyéni hangja kedvéért elnézi emberi fogyatékosságát. Ezért nem tud Gide gyökeret verni az általánosságban és kevesek, ínyenc müértők és irók írója marad. SS Gyergyai Albertnek, fiatal esztétáink egyik legkiválóbbjának, a Meztelen eddig a legjobb fordítása. A mese lázas színeit nagy művészettel adja vissza, lüktetőén eleven a nyelve, finoman erőteljes: franciás. A könyvet, a Franklin Társu­lat adta ki Külföldi regényírók sorozatában. Egri Viktor. .5zmHÁZ'ZEM . A pozsonyi mozik műsora: Redout: Scott kapitány halálos utazásai a déli sarkra. Adlon: Lady Hamilton. Uránia: Ki a gyilkos? Tátra: A rosszhirü asszony. A főszerepben: Blanche Siceet. Elité: Ki a gyilkos? ■—■ — ■ Timi —————— Államosítják a magyar vidéki színházakat Hevesi Sándor előadása Bécsben a magyar szín­padról — Az erdélyi, szlovenszkói és vajdasági magyar színházak elvesztésének káros követ­kezményei — A Bécsi Magyar Szövetség kul- tur-estélye Bécs, november 10. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) A Révy Ferenc dr. nyugalmazott államtitkár agilis el­nöklete alatt működő Bécsi Magyar Szöveiség a napokban tartótat meg 33-ik kultur-estélyét elő­kelő közönség részvétele mellett. A kulturestély első részét Hevesi Sándor dr.-nak, a budapesti Nemzeti Színház igazgató­jának előadása a magyar színpadról töltötte be. Hevesi igazgató német nyelven ismertette a ma­gyar drámairodalom fejlődését Kisfaludy Ká­roly tói és Vörösmarty Mihályiéi napjainkig. Különös nyomatékkai mutatott rá Rákosi Jenő nagy szerepére és Herczeg Ferenc jelentőségére. Azután a magyar színpadi kultúra jelenlegi vál­ságával foglalkozott. Ennek okát abban látja, hogy a magyar színpad elvesztette nagy rezer- voárját, a pozsonyi, kassai, kolozsvári, temesvári, nagyváradi és szabadkai színházakat. A buda­pesti színházak már nem tudnak meríteni ebből a nagy rezervoárból és viszont a magyar színé­szet kiválóságai, akik nem képesek Budapesten elhelyezkedni, nem találhatnak elhelyezkedést ezekben a városokban. Másrészt a jelenlegi szo­morú viszonyok következtében a magyarországi vidéki színházak kénytelenek az opsrette felé orientálódni. A magyar színpad ma tehát nagy krízisben van épp úgy, mint a többi európai ál­lamok színpadjai. Csakis úgy biztosítható a nagy tehetségekkel rendelkező magyar színpad jövője, '*1 a kormány államosítja a vidéki szín­házakat. Előadásának befejezéseként Hevesi igazgató kifejezést adott azon meggyőződésének, hogy a magyar kultuszminisztérium ezt a szük­séges államosítást csakhamar végre fogja hajtani. Hevesi Sándor nagy tetszéssel fogadott elő­adását nívós hangverseny követte. „Az ember tragédiája** uj betanulásban Budapest, november 10. Uj betanulásban került színre a budapesti Nemzeti Színházban „Az ember tragédiája", amely azóta, hogy Paulay Ede, a színház nagy­nevű igazgatója színre alkalmazta, közel ötszáz előadást ért meg ezen a színpadon. A mostani repriz azonban kimagaslik vala­mennyi között, amelyet Madách színpadra alkal­mazott müvéből eddig rendeztek és fölér a nyolc­vanas évek nagy eseményével, amikor először hangzottak fel Madách versei színpadon. Több, mint négy évtizeden át játszották „Az ember tragédiájáét abban a formában, ahogyan Paulay színpadra vitte a könyvdrámát, de a mostani rep- rlzen teljesen uj alakban jelent meg a hatal­mas mü. Hevesi Sándor, a Madách-dráma uj előadásának rendezője, szakítva a hagyomá­nyokkal, az eddigi megoldásnál szinszerübbet ta­lált és az irodalomtörténeti kutató alaposságá­val párosítva a művész merészségét, a drámai költeményt nem színdarabnak, drámának fogta fel, hanem misztériumnak, ugyanolyan alkotás­nak, mint a középkori misztériumok, amelyek szintén mennyei prológussal kezdődtek és ame­lyekben szintén harc folyt le Isten és a Sátán között, akárcsak „Az ember tragédiájáéban. i Tulajdonképpen „Kolumbus tojása" az egész probléma. Hevesi Sándornak volt mersze ehhez a lépéshez. Abban a pillanatban, amikor megál­lapította a középkori misztériumokkal való ti­pikus azonosságát, már adva volt minden a rendező számára. Csak föl kellett építeni azt az impozáns misztérium-keretet, amely egyrészt, monumentálissá teszi a költeményt, másrészt megszabadítja a sok fölösleges vászondiszlettől és olyan tömeghatásokra nyújt lehetőséget, ame­lyeket a régi berendezés nem engedett meg. így keletkezett „Az ember tragédiája" uj szin-' padi megjelenítése, amelyben a tehetséges, gaz­dag fantáziájú ifj Oláh Gusztáv és Tolnay Pál, a magyarországi állami színházak uj szcenikai főnöke voltak Hevesi Sándor megértő társai. A hármas tagoltságu színpad misztérium-keretében megvalósulást nyert minden szin teljes illúzió­val történő elhelyezése. A középkori és a mo­dern színpad minden előnye és lehetősége egye­sül ebben a monumentális színpadi keretben. Hevesi uj rendezése rendkívül el is mélyíti Madách drámai költeményét. A hármas tagolt­ságu minsztériumszinpadon állandóan, minden jelenetben jelen van Isten is, szemlélhetővé vá­lik a költemény rejtett gondolata: Isten örökös küzdelme, a gonosszal, vagyis Luciferrel. Viszont a hármas tagoltságu színpad lehetővé teszi azt is, hogy a főszereplők állandóan különválva, a tö­megből kiemelkedetten álljanak a játék közép­pontjában, másrészt pedig olyan tömegjelenetek valósuljanak meg a színpadon, amelyek közelebb állnak az igazi drámai költeményhez, mint az eddigi színpadi megjelenítésben. A hatalmas, rendkívül népszerű drámai köl­temény ezúttal kitűnő uj főszereplőkkel került színre. Ádám szerepében most először lépett fel Abonyi Géza, az uj Éva N. Tasnády Ilona, Lu­cifer alakját pedig Odry Árpád nagy és mély művészete vitte színpadra. Sok uj van a többi szereplő között is és újítás a stilizált táncok be­illesztése is. Ezeket a táncokat R. Szenlpál Olga tanította be és az ő tánccsoportja adja elő. (*) Magyar vígjáték külföldön. Orbők At­tila, a magyar drámairodalom egyik fiatal s tehetséges tagjának, „A tünemény" c. 3-felvoná- sos vigjátékát lekötötte a milánói Motta-ügynök- ség s a darab Sylvano dl^rborio adoptálásában még ebben az esztendőben színre kerül Romá­ban s Milánóban. Ugyancsak szinrehozzák At­hénben s Spanyolországban is. A szlovenszkói magyar színtársulat műsora POZSONYBAN Csütörtök: Orlov, operett Péntek: Darázsfészek, vígjáték. Szombat d. u.: Dr. Szabó Juci, vígjáték. Szombat este: Akácvirág, daljáték.-----oo----­A ruszinszkói magyar színtársulat mösora Ungvárolt. Csütörtök: Orlov (Polgár Károly bemutatkozása). Péntek: Orlov, operett-bemutató. miwiin««gy A ruszinszkói magyar labdarúgás válsága — A P. M. H. sporttudósitójátől. — Ungvár, november eleje. A háború és a forradalmi állapotok után ha­talmas lendületet vett a ruszinszkói sportélet. A régi egyesületek reorganizálódva folytatják a kényszerű állapotok miatt szünetelő tevékeny­ségültet. A régiek mellé sorakoznak az uj egye­sületek: Ungváron az UTK, i ÍTE, USC, a Mun­kácsi SE, és a Nagyszőlősi TK, hogy csak a ma­gyar szövetség kebelébe tartozó egyesületeket említsük. A nagy nekilendülés fejlődést is jelent, amely talán 1923-ban éri el tetőfokát, Nagyarányú program, belföldi és külföldi sikerek és a közön­ség érdeklődése jellemzi ezt az időszakot- Ungvá­ron játszanak a most világhírű uruguay-i kapus Korrein, Pesovnyik a budapesti BEAC válogatott fedezete, Schillinger a prágai DFC válogatott já­tékosa, a budapesti III. kér. TVE-ből az UTK-ba került három Hegyi fivér stb., akik közül ma csak két Hegyi testvér van Ungváron. Az eltávo­zottak helyét nem tudják pótolni. Csökken a já- tékszinvonal és a közönség érdeklődése. A nagy adók anyagi terhekkel nehezítik meg az egyesületek eddigi gondtalan életét. A deficit egyre nő és ma e tekintetben a nagyobb és ki­sebb egyesületek között legfeljebb annyi a kü­lönbség, hogy a nagyobb egyesületnek az adós­sága is nagyobb. Állandó jelenség, hogy az egyesületek le­mondják bajnoki mérkőzéseiket, mert az ezzel járó viszonylag csekély kiadást sem bírják el. Ruszinszkó egyik legrégibb egyesülete a Nagy­szőlősi SE már 1925-ben kénytelen anyagi okok­ból a bajnokságtól visszalépni. Az uj alakulatok közül az USC alig kezdi máris beszünteti labda­rugószakosztályának működését s néhány havi próbálgatás után feloszlik. Már a multévi kerü­leti és liga bajnokság során is sok a lemondás, különösen a Nagyszőlősi TK és Munkácsi SE részéről; mégis mindkét bajnokság ugy-ahogy befejezést nyert. A most folyó idény számtalan jelensége az eddiginél is szomorúbb, mondhatni aggasztó ké­pet mutat. A multévi bajnok UTK szereplése, még a gyenge környezetben is igen rapszodikus. A csapat főerősségeit egy-egy mérkőzésen együtt látjuk, néha azután elmaradnak s hetekig nem játszanak, ami sajnos nem mutat egészséges szellemre. A közel húszéves, nagy múlttal bíró UAC labdarugószakosztályának súlyos állapota külön fejezetet igényel Az év elején elveszti Füzes- séryt, Ruszinszkó válogatott csatárát, aki a C5K- ba lép át. A tavasz folyamán kelt életre az SK Russ elnevezésű ruthén klub, amely működését azzal kezdi, hogy elviszi ez UAC első csapatá­nak és teljes játékosariyagánnk a felét. Az UAC telin a kerület utján a CsAF—MLSz-hez és a A legszebb karácsonyi ajáncák a bármely nagyságban készült művészi fényképfelvétel. A NT. WIL DT, PRÁGA I., Králodvorská 18. fénykftpdszetl mCterma. CsAF-hoz, aminek összeredménye, hogy az SK Russ játékjogát felfüggesztik és a játékosok el­len fegyelmi vizsgálatot rendelnek el. Magyar nemzetiségű játékos szláv egyesület részére nem igazolható. Az SK Russ vezetői meg­találják a módot, hogy közjegyző előtti nyilatko­zatot vegyenek ki, amely szerint ezek a játékosok (Pásztor, Harhay, Komár stb.), akik csaknem valamennyien magyarok, eddig meggondolatlan­ságból vallották magukat magyaroknak, és most ruthéneknek érzik magukat. Hosszas huza-vona után a CsAF igazolta az SK Russ részére az említett játékosokat, csupán hathavi játéktilalmi időt szabott meg, amit amugyis mindenkinek ki kell tölteni, aki egy egyesületből másikba lép át. Mindazon játéko­sok, akik nemzetiségüket megváltoztatják, a CsAF fekete könyvébe kerülnek, s igy ezek a játékosok elvesztek a magyar szövetség számára. A ruszinszkói magyar kerület vezetői ebben a magyar labdarúgást létében fenyegető ügyben a rendelkezésükre álló hatáskörben sem tanúsí­tottak olyan magatartást, amit a sportközvéle­mény helyesléssel vehetne tudomásul. Ackermann dr. a kerület régi lelkes munká­sa az állapotok tarthatatlansága miatt már régeb­ben elkedvetlenedett és lemondott intézőbizott­sági tagságáról. Havas Emil elnök, aki eddigi hallgatásával a kerület „működését" helyeselni látszott, váratlanul szintén lemondott tisztségéről. Az ősszel kezdődött bajnoki fordulóra bene­vezett az UAC, az UTK, UMTE, MSE, és az NTK. Az MSE és az NTK még mielőtt egyetlen mérkő­zést játszott volna, visszalépett. Maradt a három ungvári egyesület Az első bajnoki mérkőzés az UTK és UMTE között botrányosan folyt le. Az UMTE utána bejelentette a bajnokságtól való visszalépését. A bajnokságban tehát mindössze két csapat maradt; az UAC és az UTK. így természetesen teljesen elmarad a bajnoki forduló, ami az itteni magyar labdarúgás hivatalos csődjét jelenti. Nehéz lenne az okokat felsorolni., amelyeknek eredménye a mai állapot. A kerület vezetőségé­ben nem foglalnak helyet, olyan régi, kipróbált sportemberek, akiknek hozzáértése és tekintélye lenne a helyzet szanálására. Ma itt áll a kerület csapatok és vezetők nélkül Mire várnak még az illetékesek? A biztoskezü vezetés hiányának eredménye a háromévi lassú, fokozatos vissza­esés és a mai vigasztalan helyzet. A cselekvés ideje már régen elérkezett. Akik eddig a hibákat meglátni és beismerni nem akarták, most szomo­rúan kénytelenek feleszmélni. Cselekedjenek amig nem késő, és kövessenek el mindent a ruszinszkói magyar labdarugó sport megmentésé­ért. „Videant consules!..." —e. )( A Sparla csütörtökön délután 6 órakor ér­kezik meg a párisi expresszel Prágába. )( A bécsi Hakoah javára az Amerikába vándorolt magyar és bécsi játékosok jótékony- sági meccset akarnak játszani a Bethlehem Steellel, vagy pedig egy amerikai teámmal. A csapat a következő felállításban szerepelne: Fischer, Gross, Pollák, Drucker, Guttmann, Mahrer, Ne­mes, Haeusler, Konrad, Eisenhoffer és Schwartz. Tartalékok: Schönfeld és Grünwald. A meccs tiszta jövedelme a fizetési nehézségek között álló Hakoaht illetné. )( Sípos Manci az Egri MOVE-be kérte át­igazolását. Sípos Manci a Nemzeti SC rekorder hölgyuszója kilépett egyesületéből és a MUSz-tól az egri MOVE-be kérte átigazolását. )( A Hungária megóvja az Újpest elleni meccsét. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Hungária igazgatótanácsa szombaton ülést tart amelyen a vasárnapi Hungária—Újpest mérkő­zéssel foglalkozik- Úgy hírlik, hogy a vezetőség megóvja a meccset, miután a kiegyenlítő gól sza­bálytalanul esett. X A budapesti vasutas váJogatott játszik va­sárnap Budapesten a svéd-magyar mérkőzés előtt a vidék vasutas válogatottja ellen. X 23:7 gólarányt ért el ebben az esztendő­ben az osztrák válogatott csapat. Hét válogatott mérkőzése közül hatot nyert, egyet — Magyar- ország ellen Bécsben — vesztett. A hét győzelem volt: Csehszlovákia ellen 2:0 és 3:1. Magyar­ország ellen tavasszal 3:0. Svájc ellen 7:1, Fran­ciaország ellen 4:1 és Svédország ellen 3:1. Vere­séget szenvedett 3:2 arányban. )( Mauró olasz bíró vezeti, a svéd-magyar mérkőzést, mert a svédek sem Braunt, sem pe­dig Zadákot nem választották. Braun a Budapest- Zágráb meccsen bíráskodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom