Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-10 / 255. (1293.) szám
1926 november 10, szerda. I2B7V5*5 A>Att£Aft-HIWiAn 3 H nemzetközi Duna-bézottság lövőre Pozsonyból Bécsbe költözik Pozsony, november 9. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A Nemzetközi Dunabizott- ság tegnapi ülésén végleg határozott a bizottság székhelyének áthelyezése kérdésében. A bizottság tekintettel volt a dunai államok azon egyöntetű törekvésére, mellyel mindegyik állam a maga területére hívta meg ezt a dunai hajózásra nézve oly nagyjelentőségű intézményt s ezért ez alkalommal sorrendben Ausztriának adva előnyt, az alapszabályok 21. pontja alapján az 1927 októberétől öt évre terjedő időszakra székhelyét Bécsbe helyezte át. Az áthelyezés előkószitő munkáját — a bizottság határozata értelmében — már a legközelebbi jövőben megkezdik. A gyűlés egy hangúlag meleg köszönetét fejezte ki a csehszlovák kormánynak és elsősorban Pozsony városának az ötévi ritka vendégszeretetért. A bizottság eme határozata alapján valószínűnek vehető, hogy Becs ntán a következő ötéves periódusra Budapest lesz a Nemzetközi Dunabizottság székhelye. A francia minisztertanács a íasc'sták ellen Briand beszámol Avezranával folytatott beszélgetéséről - A sajtó folytatja támadásait — Mussolini körirata a franciabarátságról Útterv Ausztria és Németország egyesülésére A dupla állampolgárság — Az antant tilalmának kijátszása Becs, november 9. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Bécsben ismét fellángolt az úgynevezett csatlakozási mozgalom, amely Ausztria és Németország egyesülését célozza, de amelyet az antant a versaillesi és saint-germaini békeszerződésekben megtiltotta. A nyugati hatalmak, főként Franciaország és Olaszország még ma is változatlan csökönyösséggel rag® szkod rak a csatlakozási tilalomhoz és éppen ezért az eddigi mozgalmak nem bírtak gyakorlati jelentőséggel. Mostan azonban Hertz Frigyes dr. udvari tanácsos, a jónevü osztrák nemzetgazdász érdekes uj tervet vetett fel a csatlakozás régóta vajúdó tervének gyakorlati megvalósítására. Herz dr. azt ajánlja, hogy Ausztria gazdasági és valutapolitkája teljesen alkalmazkodjék Németország gazdasági és pénzügyi politikájához, vagyis közgazdasági tekintetben a két állam törvényei és joggyakorlata teljesen azonosak legyenek. Ezenkívül minden német állampolgárt automatikusan el kellene ismerni Ausztria állampolgáraként és fordítva, Németország ismerje el az osztrák állampolgárokat a német birodalom polgáraiul. Tehát minden osztrák és német állampolgár kettős állampolgársággal rendelkezne- Hertz dr. szerint ez a terv nem ütközik nehézségekbe, mivel úgy a német birodalom alkotmánya, mint az osztrák joggyakorlat módot adnak arra, hogy olyasvalaki, aki valamely más állam polgárainak kötelékébe lépett, megtarthassa régi, tehát rémet, vagy osztrák állampolgárságát.. Ezt a joggyakorlatot csak kölcsönösen alkalmazni kellene a másik állam polgáraira és ekkor gyakorlatban megvalósulna a csatlakozás kérdése anélkül, hogy a nyugati nagyhatalmak megakadályozhatnák. Hertz dr. tervezete nagy feltűnést keltett úgy Bécsben, mint Berlinben' és a pártok körében komoly megbeszélések folynak az eszme megvalósításának lehetőségeiről és módozatairól. k m mmIff"mrwiBi !!■ I I ■ I M „ Baráti szívességért négy heti fogház A Kugler—Buxbaum ügy a pozsonyi tábla előtt — Singer Jenő városi tanácstagot is fogházra Ítélték Pozsony, november 9. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi Ítélőtábla Drbohlav dr. elnökletével hétfőn tárgyalta Kugler Béla dr. városi fogalmazónak és társainak közokiratbamisitási ügyét. Még emlékezetes, hogy Buxbaum Károly dr. pozsonyi orvos úgy akart illetőségi bizonyítványhoz jutni, liGgy Kugler dr. városi fogalmazó utján egy kihall Buxbaum-család törzslapjára vezettette rá a nevét. Ily módon meg is kapta az illetőségi bizonyítványt, de a turpisságra rájöttek és megindították ellenük a bűnvádi eljárást A törvényszék figyelembevéve, hogy Kugler dr. nem anyagi okokból, hanem pusztán baráti szívességből szerezte meg barátjának a bizonyítványt, négyhónapi fogházra Ítélte el ugy Kuglert, mint Buxbaumot. Kittler városi hivatalnok három havi fogházat kapott, mig Singer Jenő városi kommunista tanácstagot, ki közvetítőkért szerepelt, fölmentették. A tábla az ítéletet megváltoztatta és Kugler dr.-t négyheti, Buxbaum dr.-t hatheti fogházzal sújtotta, amit a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Kittler tieznnégy napi fogházat kapott, mig Singer Jenőt négy havi fogházra ítélték. Az ítélet indokolásában kimondják, hogy a vádlottak nem követtek el közokiratba5' siíást, hanem csak segédkezet nyújtottak ahhoz, hogy Buxbaum dr. később hamis okiratot kapjon. Az ügyész és az első bárom vádlott meggondolás! időt kért, Singer jogi képviselője azonban semmiségi panaszt jelentett be. — Eirirr őr. fogságban marad. A prágai törvényszék vádtanácsa elutasította a Cyrill herceg feljelentésére letartóztatott Eisler dr. prágai ügyvéd védőjének kérelmét, hogy védencét egy millió koronás biztosíték letétele ellenében szabadit ’a helyezzék. Páris, november 9. Az Elyséen ma délelőtt Doumergue köztársasági elnök elnöklétével minisztertanács volt. Briand külügyminiszter beszámolt Avezzana olasz nagykövettel folytatott tegnapi beszélgetéséről. Erről a beszélgetésről különben a sajtó azt állítja, hogy nem annyira Briand, mint inkább Avezzana volt a kérdező fél, aki értesülni akart a Garibaldi-ügy újabb részleteiről. Ugyanekkor tájékoztatta Briandot, hogy mily rendszabályokat akar Mussolini életbeléptéim a vemtimigliai, tripoliszi és bengba- sii incidensek szereplőinek megrendszabá- lyozására. Az olasz kormány mindent meg fog tenni a jövőben az efféle incidensek elkerülésére s Mussolini köriratot intéz az olasz sajtóhoz, melyben kötelességévé teszi az olasz népnek Franciaország becsűlését és az exaltált hangnem korlátozását. Rómában minden bűnöst szigorúan megbüntetnek e a túlbuzgó fascisták működését a jövőben lehetetlenné teszik. A párisi minisztertanácson Briand után Sarraut belügyminiszter emelkedett szólásra, aki összegfüggőén tájékoztatta a minisztereket a Garibaldi és a katalón székárát isták ellen megindult vizsgálatról. Macia ezredes már szerdán délelőtt Párisba érkezik. A vizsgálat eddigi eredményei alapján Garibaldit aligha • állítják bíróság elé s büntetése csak a kiutasítás lesz. Ugyanígy bánnak Macia ezredessel és főbb segítőtársaival is. A katalánokat ezenkívül még tiltott fegyverviselésért is megbüntetik. A sajtó folytatja Olaszország támadását s a Qutiwien például nyíltan hangoztatja, hogy Franciaországnak panaszt kell emelnie a népszövetségnél az olasz aknamunka miatt. A fascisták nyilvánvalóan súlyosan veszélyeztették az európai békét. A* európai népeknek különben is meg kell találniuk azt a formát, amellyel kifejezik a fascista békezavarók iránti rosszalásukat és megvetésüket. A római diplomáciai képviselők kénytelenek lesznek hivatalos és magán érintkezésükben Mussolinit bojkottéin!, mert „a duce nagyzási hóbortja a megvetés fagyos kifejezésének hatása alatt össze fog roppanni". Meg kell üzenni a ducének és az olasz népnek, hogy az olasz elnyomatás következtében egyetlen politikus sincs Európában, akit any- nyira megvetnek, mint az olasz miniszterelnököt. Ha Mussolini erőszakkal konfliktusokat akar előidézni, el kell tűrnie a megfenyegetett népek reakcióját is. A Quotidien e túlzó és gyűlölettől izzó cikke után egy beszélgetést is közöl, amelyet a lap munkatársa a párisi Corriere degli Itailiana című fascistaellenes lap főszerkesztőjével folytatott. A főszerkesztő hangoztatta, hogy kezében olyan dokumentumok vannak, melyek bebizonyítják, hogy Garibaldi a Zaniboni- és Capello-összeesküvésről is tudott s az erre vonatkozó okiratokat 250.000 líráért eladta Mussolininak, így azután előfordult az az eset, hogy Garibaldi maga csinálta az összeesküvést, de önmaga is árulta azt el. A Garibaldi-legioná- r tusokat, akik támadó akcióra készültek és Mussolini Rómája ellen akartaik vonulni, szintén elárulta az olasz diktátornak. Az olasz kamara uj ovációkban részesíti a dúcét Róma, november 9. A reggeli lapok beszámolnak a délután összeülő kamarai ülés tárgysorozatáról. Ezen az ülésen nem lesz vita, nem hangzanak el beszédek s az összejövetel elsősorban azért történik, hogy a kamara a miniszterelnököt ünnepélyesen üdvözölhesse. Azután megkezdik a programszerű munkát. Az igazságügyminiszteT a kormány nevében megteszi a halálbüntetésre vonatkozó javaslatot és kimondja az ügy sürgősségét. Majd bizottságot neveznek ki, mely megvizsgálja a javaslatot és jelentést tesz róla. Lehet, hogy a halálbüntetés javaslatát a kamara még ma elfogadja, ugy hogy a merénylők ellen már a közel jövőben az uj törvénynek megfelelően indulhat meg az eljárás. Macia izgatottan követeli, hogy szembesítsék a „hazug*4 Garibaldival Páris, november 9. Garibaldi tegnap feleségével és Santi nevű bátyjával a belügyminisztérium közelében egy kis korcsmában ebédelt. Az ebéden azonban még két más vendég: két rendőrhivatalnok is részivett. Ennek következtében a társalgás nem volt igen kellemes s Garibaldi rögtön az ebéd befejezése után fölkelt az asztaltól. A kis vendéglőbe nagy tömegben jöttek az érdeklődők, akik látni akarták a nap hírhedt hősét. Garibaldi maga szófukar volt s alig mondott néhány szót az ebéd alatt. Maciát tegnap Perpignanban kihallgatták. A kihallgatás alatt érdekes incidens támadt. Amikor a rendőrség szemére vetette Macidnak, hogy katalón szeparatistáival ki akarta rabolni a párisi Notre Dame templomot s az itt zsákmányolt aranyat az összeesküvés finanszírozására akarta fordítani, az ősz ezredes izgatottan kérdezte, hogy ki állította ezt az aljasságot. A rendőrhivatalnok megmondotta, hogy Garibaldi, akit az egész mozgalom főrendezőjének tekintenek. Macia izgatottan tiltakozott e beállítás ellen s kijelentette, hogy a Notre Dame kirablásáról szóló mese közönséges hazugság. Garibaldi nem volt a katalón mozgalom felbujtója, mert az létezett nélküle is s az „olasz szabadság- hős" csak bizonyos kérdésekben adott tanácsokat és nyújtott segítséget Macia embereinek. „Mi nem vagyunk tolvajok" — hangoztatta Macia. — „Követelem, hogy szembesítsenek Garibaldival, aki mozgalmunkat disz- kreditálni igyekszik. Én magam szerveztem az uj fölkelést s vállalom érte a teljes felelősséget Már két évvel ezelőtt gondoltam Primo de Rivera diktátorságának megbuktatására, holott Garibaldival csak az utóbbi időben kerültem összeköttetésbe. Spanyolországban folynak a letartóztatások. A liberális párt vezérének elfogatá- sán kívül Primo de Rivera rendőrsége még vagy 80 köztársasági politikust tartóztatott le, mert bebizonyosodott, hogy a katalón függetlenségi mozgalommal egyidejűleg Madrid környékén, Kasztiliában is kitört .volna a forradalom. A kasztiliai felkelők, már elkészítették az uj köztársaság alkotmányát, sőt megállapodtak abban is, hogy a köztársaság elnöke Blasco Ibanez, a Párisban élő emigráns spanyol iró, miniszterelnöke pedig Le- ronx Sándor, a tegnap elfogott köztársasági vezér lesz. — A csecsemőgyilkos pozsonyi cselédleáuyt átadták az államügyészségnek. Pozsony tudósítónk jelenti: Hétfőn délután adták át a pozsonyi államügyészségnek Ralbovszky Irént, a csecsemőgyilkos cselédleányt. Előzőleg helyszíni szemlét tartottak jelenlétében a Dunautca 50. számú házban, de a leány csak a gyermek kitételét ismerte be, a gyilkosságot tagadta. Bucsuzás Tudom: szók is csak szavak, kopott és holt szavak, mikkel a hétköznapok ezer gondja, szépsége öltözik szürke, sietős ruhába, csendes és meleg szavak, melyek percekre kábítani tudnak, de nem segítenek át a veszteségen. Különös, az emberek azt mondják: 6 már boldog — és nincs senki, aki az utolsó búcsú gépies érzésével ne gondolna a halálra. Hát any- nyira gyölretmes az itimaradás, annyira fajdal- ni”.' az élei? Valaki hirtelen elmegy és mi e pillanatban rádöbbenünk, hogy az öröm szétcsurran, mint a marokba fogott viz, az élet minden szépsége hamar ellángol és marad az évek lassú kínos Őrlése, szomorú vándorlás, szomorú eszmé- lés: Ő már boldog! Gyűlölni kellene ezt a rezig- nációt, ezt az életmegvetést és elomlást és ezt a félelmet. Jaj, né állassuk magunkat: itt ősi örök félelemről van szó, mely elől jó szerelmek ősi mámorába, játékba, táncba és munkába menekülni, temetkezni. Gyűlölni kellene ezt a sivár vigaszt, mert hazug és kegyetlen. Jaj, most ezek a szürke szavak is elhullanak tőlem és nincs vonal és nincs szín, mely rendet teremtené a káoszban. Honnan vegyem a szavak ká-Átó zenéjét, mely altatna, pihentetne és feledtetne, amikor minden szó az örök fájdalomba ömlik: nincs többé! Elment. Emlékszel, — oh most e pillanatban nem tudom hinni, hogy ne beszélhessek Veled! —t emlékszel, kicsi fehér lány, nincs három hete, hogy táncoltál, fiatalokkal, velem is. Kicsi lány, aki elmentél körünkből, aki mintha nem is illettél volna soha ebbe a nagyon valóságos, nagyon élni tudó, olcsó örömökért futó világba. Mintha muszájlánc lett volna, mert valahogy bele kell illeszkedni a rendbe, nem jó különdllni, nem illik különcködni, bizony, szegény kicsi lány, különös az élet, hogy oly gyakran meghazudtoljuk önmagunkat. Különös, hogy nekem, félszeg muszáj- táncosnak adtad akkor este az utolsó örömödet. Megbocsátod most nekem, hogy amig a gyógyulás reménye intett és virággal, apró gondoskodással, szeretettel jöttek ágyadhoz az emberek, én nem hoztam el hozzád a részvét udvarias orcáját. Késön jöttem, kicsi halott lány, a haláltusád óráiban, mikor félig hunyt szemed mereviilö pillája senki közeledtére nem rebbent már és az orvos a vigasz szomorú szavait tudta csak ajkára venni, hogy megállt minden művészet és minden tudomány. És láttam, hogy amig a szomszédban két parányi élet vergődik a világra, a Te karod az agónia óráiban kétszer védekezőén maga elé kap és ekkor tudtam, hogy nincs többé fájdalom és már rebben valami fekete szárny mögötted, amerre a karod kapott és ez az élelösztön utolsó szikrája és mint véresen felszaggatott sebből ömlött kint az ajtó előtt ájult fájdalmában vergődő fivéred sírása, még pihegett a melled, de 6 már temetett: — tues húgom, kicsi szentem, hogy szerettél te engem és én nem adtam neked vissza soha ezt a szereletet, pedig hogy szereltelek én is, hogy szerettelek! Lásd, 6 a fájdalmak legmélyén járt, salak- talanul emberi lett, — oh, mert ez az utolsó óra elliszlit a lélekről mindent, ami nem szűrődik át a szenvedés omló patakján. És láttam a nagy megidézés végső lusáját és a végső megnyugvást is sápadt orcáidon. Láttam már más halált, pillanatnyi elomlást, percnyi tusát vagy órák kínos vergődését: férfihalált, bajlársak halálát. Nem értettem. Az ember élt, szeretett, nagyon itta az életet, nagyon kapaszkodni gyéren csörgő melegébe és aztán nincs, visszahozhatatlanul nincs és éreztem, hogy mindé . elmúlt. Maradéktalanul elmúlt: porból lettél, porrá válsz, ember és az a foghatatlan valami, ami hajlott, felemelt, prófétává és félistenné te'!, költők színes hazugsága: lélek, az nincs! Szegény kicsi lány, Te most megtanítottál rá, hogy nem lehet innen maradéktalanul elmenni, hogy hinni kell az örökben és az életben is és a szenvedés is jó, sok szenvedés kell nekünk nagyon embereknek, nagyon egészségeseknek, hogy elvezessen bennünket az élet megértése felé. Engedd meg, kicsi halottam, hogy ezt a szürke kis virágot ráhullassam a sírodra boruló rögök fölé. Nagyszombat, november. Egri Viktor. ———mrnmmmm!»■ 8 » ■ Négyszázhatvankét halott a Fülöpszigeteken London, nov. 9. Manilláből még mindig óriási viharokat jelentenek. A Fülöp-szige- teken a tegnapi tájfun összesen -162 ember- áldozatot követelt, mig az anvagi kár beláthatatlan. A szélvész erdőket tarolt le, ültetvényeket pusztított el s bányákat tett tönkre. Az amerikai kormány hathatós segélyakciót jelentett be a károsultak fölsegélyezésére. -----oo—A Gajda-pört november 20.-án folytatják Gajda tábornok becsületté rtési perét Zsicsek törvényszéki biró elnökletével november 20.-án folytatják. A tárgyalásra tanuknak beidézték Girsa meghatalmazott minisztert, Csecsek, meg Syrovy tábornokokat, továbbá Gajdánét és Kratochwil nét, valamit Pollák Radosevic polgármesterét. EHrrlrH Ke, 5.- gjgg Prágai Magyar Hirlap Nagy Képes Naptárát.
