Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-10 / 255. (1293.) szám

Mai számunk 10 aE^lal ^"$*©rda Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, /\ szlovenszkói eS TUSzinSzkÓi ellenzéki pártok negyedévre 76, havonta 26Kő; külföldre: ,. .» . •/ • r 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKCLl nOpiLüpjQ Felelős szerkesztő: hivatal: Prágáik, Panská ul 12/1IÍ. — fe havonta 34 Ke. Ej[ycs szám árs 1*20 K£ DZURANY1 LÁSZLÓ F0RGÁCH GÉZA lefon: 30311»~-~ Sürgönyeim: Hírlap, Prahs '90 V w IW W ^035**^ >íú' w <5iSP^ Vfcfr ^4r A szlovenszkói autonómia lényege Irta: Franciscy Lajos dr. szenátor Nyolc éve vallják már a szlovenszkói autonomista pártok parlamenti tevékenysé­gük céljának Szlovenszkó autonómiájának kivívását. Száz és ezer újságcikkben, a nép- igyülések és egyéb politikai összejövetelek végtelen során Írtak és beszéltek róla. És most mégis, mikor a legnagyobb autonomista pártnak, a szlovák néppártnak a kormányba való belépésével kapcsolatosan felmerült an­nak szüksége, hogy az autonómia jogi tartal­mát szabatosan meghatározzák, úgy az újsá­gok, mint egyes politikai körök tájékozatla­nul kérdezik hogy mi alkotja tulajdonképpen az autonómia jogi tartalmát? Ezt a tájékozatlanságot nem kis mérték­ben idézte elő a szlovák néppártnak az utóbbi időben észlelt ingadozása az auto­nómia kérdésében. Ez a párt egyszer a szlo­vák nvelv jogait máskor a szlovenszkói mi­nisztérium kifejlesztését ismét máskor en­gedményeket az egyházi és gazdasági téren, jelölt meg a kormányba való belépésének feltételéül s ezzel sokakban azt a nézetet kel­tette, hogy ezek a kívánalmak alkotják a szlovenszkói autonómia lényegét. ügy tudjuk, hogy a szlovák néppárt ez­előtt mindig a pittsburgi szerződést tartotta a szlovenszkói autonómia mag.ia chartájá­nak. Hogy ezt a párt miért ejtette el, ha ugyan elejtette, és mivel véli tulajdonkép­pen pótolhatónak a pittsburgi szerződésbeli körvonalozott autonómiát, ezzel ez alkalom­mal nem foglalkozunk. Elvitathatatlan az. hogy az autonómia alatt azt kell érteni, amire Szlovenszkó ős­lakossága nemzeti különbség nélkül gondolt és amit egyértelmüleg kívánt valahányszor az autonómiáról említést tenni hallott. Szlo­venszkó őslakossága ilyenkor mindig három dologra gondolt. Először arra, hogy nyelvi jogai tiszteletben tartassanak és szabadon érv énvesülh essenek az iskolában, a hivata­lokban és mindenütt a közéletben. Másod­szor, hogv Szlovenszkó gazdaságilag szaba­dén fejlődhessék és ennek a gazdasági fejlő­désnek hasznát a szlovenszkói őslakosság lás­sa és élvezze. Harmadszor, hogy Szlovenszkó dolgozó népének itt, az ő ősi földjén biztosit- tassék a mindennapi kenyér és a hivata­lok. állások, a munkakereseti alkalmak első sorban az itteni lakosságnak jussanak. Kulturális, gazdasági és közigazgatási autonómiát akart magának kivívni Szloven­szkó őslakossága, midőn az autonómia jel­szava alatt küzdő politikai pártokhoz csatla­kozott. Ez a három irányú önrendelkezési jogkör feltételezi a politikai autonómiát, vagyis a törvényhozási jogkört a szlovenszkói belügvekben, a szlovenszkói országgyűlést. Olyanforma országos berendezkedésről van tehát szó. midőn az autonómiát említjük, aminő volt Horvátországban a magyar állam keretében. Az államterület közössége mel­lett csak a külügv és a nemzetvédelmi ügy volna közös, ellenben a többi ügv a szloven­szkói országgyűlés hatáskörébe tartoznék. Politikai autonómiára azért van szükség, mert anélkül az önrendelkezési jogot nem lehet biztosítani sem a kulturális, sem a köz- gazdasági, sem a közigazgatási téren. Ha a prágai nemzetgyűlés határoz ezekben a kér­désekben, akkor megtörténhetik az. hogv az országos törvények a merev centralizmust fogják szolgálni és Szlovenszkón tovább is a cseh nvelv lesz a hivatalos nvelv az iskolák­ban és a hivatalokban, csehek fognak ülni minden vezető állásban, a legtöbb hivatal­ban az állami üzemeknél és mindenütt, ahol kenyérkeresetre mód és alkalom kínálkozik és Szlovenszkó népe nyomorban fog tengődni és ettől hajtatva, kénytelen lesz kivándorolni. Ha Szlovenszkó egyházi ügyéi és közgazda- sági kérdései felett Prágában döntenek, ak­kor nincs kizárva az. hogv a döntés olyan lesz, aminő volt eddig: sérteni fogja egyházi érdekeinket és Szlovén szkot Csehország gyar­matává fokozza le. A politikai, autonómiáról le nem mond­hat az, aki komolyan követel Szlovenszkó Hlinkáék a kormányban A két miniszteri tárca jelöltjei: Tiszo, Gazsik és Ravasz — A kormányrekonstrukció ma estére megtörténik Prága, november 9. A szlovák néppárt törvényhozói tegnap Rózsahegyen végleg el­határozták pártjuk kormánybalépését. Ennek értelmében a szlovák néppárt Svehla har­madik kormányában elfoglalja az egészségügyi és unifikációs tárcákat, melyekre a párt első helyen Tiszó József dr., második helyen Gazsik Marék dr., harmadikon pedig Ravasz Viktor dr. képviselőket jelöli. A három jelölt közül Svehla miniszterelnök választ ki ket­tőt Hlinka pártelnök beleegyezésével. A ludákok többi követelését fokozatosan teljesitik, elsősorban a zsupáni székek be­töltését és több kulturális jellegű kérdés rendezését. A rózsahegyi tanácskozáson meg­vitatták Szlovenszkó teljhatalmú minisztériumának leendő sorsát s esetleges likvidálá­sát arra az esetre, ha a zsuparendezést véglegesen keresztülviszik és a nyitrai zsupa is megkezdi majd működését. Ezen eshetőségek következtében a néppárt egyelőre nem tart igényt a teljhatalmú miniszteri tárcára. A párt törvényhozói ezen határozatukkal Prágába érkeztek, úgy hogy a szlovák néppártnak a kormányba való belépése hivatalosan már egy-két napon belül meg is történik. Szlovenszkó iskolaügyí politikája a költségvetési bizottságban Steffánek beszéde — Hvozdik szlovák néppárti képviselő keres­kedelmi és ipariskolák fölállítását sürgeti — Befejezték az iskola- ügyi minisztérium költségvetésének tárgyalását Hodzsa miniszter koncepciója az iskolai önkormányzatról Prága, november 9. A képviselőiház költ­ségvetési bizottsága tegnap késő délután folytatta' az iskolaügyi költségvetés vitáját, amelynek folyamán elsőnek Landa-Stihová szólalt föl, aki különösen az iskolaügyben való takarékoskodás ellen foglalt állást. Stefánek dr. agrárius képviselő megálla­pítja, hogy Szlovenszkón a nép- és polgári iskolák ügye lényegesen előrehaladt, uj és jó iskolákat létesítettek. A szlovák tanító­képző intézetekben 2000 uj szlovák tanítót neveltek. Dicshimnuszt zeng a Szlovenszkóra vezényelt cseh tanerőkről. A cseh és szlovák nyelv szerinte olyan közeli rokon, hogy az iskolai oktatásban a kölcsönös használatuk egyáltalában nem okoz akadályt Hangsú­lyozza az iskolaépítés szükségességét. Köve­teli az elemi iskolák államosítását, mert sze­rinte a felekezetek adósságaikat egyhamar nem fogják tudni olyan mérvben rendezni, hogy az uj kor pedagógiai és egészségügyi követelményeinek megfelelhessenek. Nagy pátosszal elismeri azt, hogy a köztársaság a szlovákoknak, sőt a németeknek és magya­roknak is gyönyörű ajándékot adott. A po­zsonyi Komenisky-egyetem kiépítése még egyre késik és kéri annak sürgős rendezését. Adamek cseh néppárti elsősorban kéri a kerületi iskolatanácsok reorganizálását, mert abban pártja nincsen képviselve. Utána Hvozdik szlovák néppárti szólalt fel, aki többek között ezeket mondotta: Ma már cseh részen sem tagadja senki sem azt, hogy, azokat a hibákat, amelyeket Szlovensz- kón 8 év alatt elkövettek, helyre kell hozni. Ilyen föltételek mellett hajlandó a néppárt a jele A égi kormány munkájában is résztvenni. A mai demokratikus világban az iskola nagy­hatalom. A hatalom a népé, tehát szükséges, hogy az iskola is a népért legyen, nem pedig a nép az iskolákért. Ma tudniillik a szabad iskola gondolatát terjesztik. Sok tanár és ta­nító úgy magyarázza ezt, hogy szabadon hir­deti saját világnézetét és tudományos elveit, nemcsak a középiskolákban, de az elemi is­kolákban is. Megtörtént, hogy Szlovenszkón ezen iskolákban a tanitók darvinisztikus és ateisztiikus tanokat terjesztenek félmüveltsé- gü durvasággal. Ilyen szabad tanitás ellen a leghatározottabban fellépünk. A szabad iskola ilyen értelmezésének egyedüli helye az egyetem. Ajánlatos volna, ha az uj iskolareformnál a minisztérium olyan megoldást találna, mely­ben a nép kívánsága érvényre jut, hogy a nép befolyást gyakorolhasson az iskola veze­tésére. Az iskola a népé, a népet pedig, leg­alább nálunk, nem lehet uniformizálni, mert Szlovenszkó népének mentalitása nagyban elüt a történelmi országrészek lakosságának mentalitásától. Hvozdik rámutat a legdemokratikusabb államokra, Angliára és Svájcra, ahol az számára kulturális, közgazdasági és közigaz­gatási autonómiát. A pozsonyi minisztérium­nak kibővítése nem elégséges az autonómia megvalósítására. Bárminő tágas jogkörrel ru­házzák is fel a szlovenszkói minisztériumot, bárminő „teljhatalmat" adnak is neki, az mindig csak végrehajtó közeg lesz és azt fogja végrehajtani amit Prágában az ország­gyűlés határozott. Hiába lesz annak a minisz­tériumnak akár tizenkét osztálya is, ugyan­annyi szlovák referenssel azok csak úgy fog­nak működni, ahogv azt nekik az országos törvények előírják. Ha a prágai törvényho­zás s kormányzat centralisztikus irányú lesz. a pozsonyi minisztérium is ebben az irányban fog dolgozni és akkor Szlovenszkó megint csak ott lesz, ahol most van: a prágai cen­tralizmus gyomrában. Ahhoz pedig nem kell sok, hogv a cseh­országi centralisziikus iránv. ha most egy- időre talán visszaszorult is, uira elfoglalja azt a polcot, melvet a viszonyok nyomása alatt kénytelen volt elhagyni. A nagy nem­zeti koalíció, a centralizmusnak a melegágya, felbomlott ugvan, de nem tette magát lehe­tetlenné egvszersnrindenkorra. Azok a pár­tok melyek a nemzeti koalíció gerincét al­kották, a csehszlovák szociáldemokrata és a cseh nemzeti szocialista párt ma is bírják még a kö7,társ?c-"'T íréin vad ó tényezőinek ro- konszenvét és dicsekedhetnek Benes külügy­miniszter nvilt és titkos támogatásával. Ha megjön az alkalmas pillanat, melynek bekö­vetkezésén sok befolyásos ember dolgozik, a nemzeti koalíció újra átveszi a politikai uralmat. Szlovenszkótól a centralizmust, minden bajnak szülőokát. csak a politikai autonómia iskolarendszerben a regionalizmus uralko­dik. A mi iskolareformunkban ennek az elv­nek ugyancsak érvényesülnie kellene. Szlo­venszkó népe legnagyobbrészt földmives, kisiparos és erdész. Ez a helyzet Szlovenszkó i sík ol ápol ritkájának a formáját is világosan diktálja. Szlovenszkónak földmives-, erdész-, ipa­ros- és kereskedelmi iskolákra van szüksége. Középiskolákban nincs hiány, sőt a közép­iskolák redukciójára gondolnak. De előre tiltakozunk az ellen, hogy a középiskolák le­építését Szlovenszkón kezdjék meg, mint ahogy a dezindusztrializálást is itt kezdték meg. A köztársaság 272 állami középiskolája közül Szlovenszkón csak 46 van, mig a majd­nem ugyanakkora lakosságú Morvaországban hatvannégy. Javasolja, hogy a felsőbb osztályok isko­lareformjánál a koedukációt szüntessék meg. Ipariskolákban is nagy a szükség­let, de még nagyobb a hiány Szlovensz­kón kereskedelmi iskolákban. A köztár­saság 30 kereskedelmi akadémiájából Szlovenszkón csak négy van és a 49 kereskedelmi iskolából is csak négy. Ebben a tekintetben is Keletszlovenszkó van legjobban mellőzve. Föltétlenül kívánatos, hogy Homohnán felújítsák a régi kereske­delmi iskolát. Polgári iskolákban is nagy a hiány, aminek következményeképp az ifjú­ság tömegesen a középiskolákba tódul. Ezek­nek számát szaporítani kell, igy elsősorban Gálszécsen kell fölállítani polgári iskolát. Az iskolaügy terén — fejezte be Hvozdik — tartsák szem előtt az illetékes tényezők azt, hogy Szlovenszkó egy teljesen önálló * és ön­magában élő országrész. Létre kell hoz­ni az iskola és kultúra Locarnóját és akkor béke lesz közöttünk. Windirsch német agrárius a kerületi tanfelügyelők fizetésjavitását kívánja és a német kultur szövet ség részére megfelelő szubvenciót kér. Stenzl német iparospárti: A kisebbségi iskolák a költségvetésben még nincsenek kellőképpen dotálva s attól tart, hogy az elő­irányzott összegeket csak a cseh kisebbségi iskolákra fogják fordítani. Pártja csak abban az esetben fogja tartósan támogatni a kor­mányt, ha az a tényleges egyenjogúság út­jára lép. Végül Kalina német nemzeti párti a nyugdíjazott tanitók nyugdíjügyét birálgatta, mire Hodzsa iskolaügyi miniszter hosszabb expozéban válaszolt az elhangzott pana­szokra. háríthatja el, melv saját lörvénvhozá ssal és végrehajtó szervekkel rendelkezik. Aki en­nél kevesebbel elégszik meg. az lemond Szlo- | venszkó bajainak orvoslásáról. Minthogy a politikai autonómia, szerves ! intézmény lenne, megszervezéséhez néhány hónapi idő kellene. Ebben az értelemben igaz, hogv az autonómiát máról-holnapra meg­alkotni nem lehet. De lehet róla máról-hol­napra tárgyalni és lehet a jogkörét is máról- holnapra meghatározni. Az alkotmánvtöv- vénvbe való becikkelyezéséhez sem kellenek éppen évek. És ha meg lesz határozva az au­tonómia jogköre és az be is lesz cikkelvezve, meg lehet kezdeni az életbeléptetését a Szlovenszkón erőszakosan keresztülvitt köz- pontosítás gvors decentralizálásával. Ezt ’s meg lehet csinálni, ha nem is máról-holnap­ra, de rövid idő alatt, csak akarni kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom