Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-02 / 249. (1287.) szám

1926 november 3, szerda. Constantinescu román mérnök szenzációs automobil- találmánya Félkezii rokkant is lőhet soffőr! Páris, november 2. (A P. M. H. párisi levelezőjétől). Az idei párisi autokiállitásnak a kisebb-nagyobb gyár­tásbeli újdonságokon kivíil meg van a maga nagy lényegbeli, technikai szenzációja: Constantinescu, egy romániai származású, Londonban élő mér­nök találmánya, amely a szakértők, szerint a gépkocsi teljes belső szerkezetét megváltoztatja. Constantinescu neve nem ismeretlen a mű­szaki találmányok terén. A háború alatt olyan repülőgépet kon­struált, amelynek alkalmazása lehetet­lenné tette volna, hogy az emberi képes­ség talán legcsodálatosabb alkotását, a repülőgépet a tömeggyilkosság szolgá­latába állítsák. Akkor persze hallani sem akartak Constantinescu találmányáról, amelyet talán majd egy uj gene­ráció, a béke nemzedéke fog az emberi haladás szolgálatába állítani. Constantinescu mérnök zsenijének lángolását nem oltotta el az első kísérlet kudarca. Tovább dolgozott, Londonban telepedett le, ahol egy tő­késcsoport egy kísérleti laboratóriumot bocsátott rendelkezésére. Az utóbbi esztendők londoni és párisi műszaki kiállításain néhány kriebb-nagyobb találmány révén vált ismertté Constantinescu neve. A múlt héten megnyílt párisi autókiálli- táson Constantinescu olyan találmánnyal szere­pel, amely ugyancsak a szakértők véleménye szerint forradalmat jelent a technikában. Con­stantinescu találmányára vonatkozólag igy fog­lalják össze véleményüket: Miben áll Constantinescu találmánya? Constantinescu ujrendszerü kis kocsija az eddigi gyártási metódusoktól eltérően sebesség­váltó-szerkezet nélkül készült. Az automobiliz­musnak eddig is egyik legkomolyabb problémája volt, hogyha a kocsi vezetője egyik kezével a se­bességváltó kart kezeli és csak félkézzel foghat­ja a volantot, — pedig rendszerint ilyenkor a legkritikusabb a kocsi biztonsága — elkerül- hetők-e bizonyos kellemetlenségek és a kocsi teljes biztonsággal átvezethető-e az akadályok között? Majdnem minden jelentős autógyár kí­sérletezett már ennek a kérdésnek megoldásával. Az első lépést a német Maybach-válta­lat tette, amely a sebesség-szabályozást kocsijain már két év óta részben pedállal intézi. Constantinescu kocsija azonban jelentős lépéssel ment tovább, egyáltalán kiküszöbölte a sebesség­váltó kart és a gyorsaság szabályozását teljesen a gázositő pedálra bizta. Ennek következménye az, hogy a vezető egész figyelmét állandóan az ulra for­dítja anélkül, hogy két kezével el kel­lene eresztenie a kormánykereket. A kisérlelek, amelyeket az uj kocsival folytattak, annyira beváltak, hogy egészen rövid idő alatt mindenki annyira beletanult a kocsi vezetésébe, hogy óránként két kilométeres biztonsággal tudta szabályozni a gyorsaságot. Az angol és francia szakkörök igen nagy lehetőségeket lát­nak ebben az uj kocsitipusban és valósággal for­radalmi lépésnek tekintik az autótechnika terén. A kocsi különben még néhány meglepetéssel szolgál. Köztudomású, hogy a legtöbb modern gyár négyütemű motorokra rendezkedett be és kocsiait négyhengereseknek építi. Constanti­nescu kocsija kétütemű és kéthengeres, amivel a kitaláló jelentős anyag-megtakaritást ért el. A kocsi fogyasztása száz kilométerre öt liter, tehát kevesebb, mint az átlagos kiskocsiké. Olajban is jelentősen keveseb­bet fogyaszt. Szakköröket mostan elsősorban az a kérdés fog­lalkoztatja, hogy vájjon lehetséges-e Constanti­nescu találmányát nagy kocsikra is alkalmazni. Külön érdekessége az uj kocsitipusnak, hogy a gyár még az olcsó francia kocsik között is kü­lönlegesen alacsony árat szabott meg. így a kocsi iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozik, hogy a gyár alig tud eleget tenni a rendeléseknek. Rövid beszélgetés Constanti- nescuval A Grande Palais végnéjkülinek látszó tér. méhen zugó tömeg ajkáról minden pillanatban felhangzik az uj név: — Constantinescu! S'.irü emberfüriök csüngik körül a kiállító terem jobboldali részében levő tizes számú pa- villont. Itt van Constantinescu kiállítása. Két autóváz, amelyeknek motorjai állandóan bereg- nek. Az autóvázak tetején négy mérnök áll, akik egyszerű, a műszaki kifejezésektől már megtisz­tított előadások keretében ismertet' az uj talál­mány forradalmat jelentő lényegét. Itt találjuk magát a feltalálót is. Érdeklődők, újságírók, fényképészek gyűrűje veszi körül. Az újságírók ezer meg ezer kérdéssel ostromolják. Fátyolozott hangja, amelyet a sok beszódtri eredő rekedt­ség teljesen erőtlenné tesz, elvész a bábeli zűr­zavarban. Amikor néhány percre mégis egyedül marad, odamegyünk hozzá. — Mit mondjak, — feleli fáradtan kéré­sünkre, — a gyakorlat majd bebizonyítja talál­mányom fontosságát. Az autó vezetése gyerekjá­ték lesz, még a félkezii rokkant is lehet soffőr Az autó benzinfogyasztása felére redukálódik. Léva város közgyűlése Léváról elakarják vinni a járásbíróságot — Hogyan fenyegetőznek az állami hivatalok, ha uj épületet akarnak? Szence vaey Léva? — A P. M. H. tudósítójától — Léva, november 1. Léva város az elmúlt hét végén közgyű­lést tartott. Napirend előtt Boros Gyula zsidőpárti javaslatot terjesztett a közgyűlés elé aziránt, hogy a város tegye meg a kellő intézkedéseket évszázados régi nevének hivatalos vissza­állítása iránt. Az állami főjegyző kérte az indítvány visszavonását, mert az 1920. évi 266. törvény­cikk értelmében a város régi szlovák nevét törzskönyvezték, amin nem lehet változtatni. Boros erre megjegyzi, hogy példa van már arra a vidéken is, hogy némely község nevét háromszor is megváltoztatták, mig a végleges névben megállapodtak. A csehszlovák pártok természetesen elle­nezték a dolgot. Legrokonszenvesebb . volt még Sorner Károly tanítóképző intézeti igaz­gató felszólalása, aki azt adta elő, hogy bi­zottság működik, mely a történelmi múlt fi­gyelembe vételével állapítja meg a helység­neveket. Várja meg Léva is, mig a bizottság itt kiszáll, hogy milyen revet állapit meg a város számára. Végre vita után az ügyet átutalták a ta­nácshoz előkészítés végett és áttértek a napi­rend tárgyalására. A közgyűlés elfogadta a városi villanyte­lep 1926. évi költségelőirányzatát és az 192". évi zárszámadását 66.680 K 43 fillér nyere­séggel. Az üzemvezető igazgatót, Boromissza Tivadar mérnököt a közgyűlés véglegesítette. Az igazgató évi jelentése kiemeli, hogy a vá­ros jövedelmét gőzfürdő létesítésével lehetne fokozni. A villanytelep mellett van a város­nak telke, a gőzfürdőt arra lehetne felépíte­ni, melegviz, gőz kéznél volna. Ezzel a javaslattal a lévai városi gőzfürdő kérdése ismét felszínre került. Reméljük, hogy ez alkalommal végrevakihára eredményes befejezést nyer ez a fontos köz­egészségügyi probléma. A közgyűlés ezután áttért a Középszlovenszkói Villamossági Rész­vénytársaságnak az áramszolgáltatásra vonatkozó árajánlatára. Az állami telep üzemvezető bizottsága, a város tanácsa ée a pénzügyi bizottság mind az ajánlat elfogadása ellen foglalt állást, mert az gazdasági szempontból egyáltalán nem fe­lel meg a város érdekének, hiszen a város sa­ját villamostelepe az áramot — különösen amióta áttért a nagy megtakarítást jelentő porszéntüzelésre — jóval olcsóbban állitja elő, mint azt a részvénytársaság ajánlja. A közgyűlés tehát egyhangúan az elutasítás álláspontjára helyezkedett. Jelentette a P. M. H., hogy Léva közgyű­lése elhatározta, hogy a cukorkartell elleni fellépésre kéri fel a kormányt. A határozat ellen az állami főjegyző vétót jelentett. Az indítványt tevő Szenes Ignác független szo­cialista felebbezett a főjegyzői vétó ellen, de a kerületi hivatal azt helybenhagyta. Szenes nagy beszédben mutatott rá, tmgy az ominózus cukorkérdés gazdasági problé­ma, Erőshacgu bírálatot mond arról a rend­szerről, amely a hírhedt Kolonics-politikát vallja, csakhogy most a városokat akarják elő­ször koldusokká tenni. Megfosztják a városo­kat jövedelmi forrásaiktól, mint Lévát a kö­vezetvám tekintélyes jövedelmétől, melyet még a magyar kormány engedélyezett ötven évre a lévai keramit ut fentartására. Az nt elromlik és nincs miből kijavíttatni. Odáig jutott Léva, hogy itt minden állami hivatal az­zal fenyegetőzik, hogy elköltözik a városból, hogyha nem építenek számára helyiséget. Ez az állami támogatás a városok részére — mondja iróniával Szenes. Ezután az előadó beterjesztette a komá­romi törvényszék átiratát, melyben a lévai já­rásbíróság számára kér épületet emelni, mert az eddigi bérház nem felel meg többé. A tő vényszék átiratának tartalma megdöbbenést keltett a közgyűlésen, mert azt a fenyegetést tartalmazza a kérelem elutasítása esetére, hogy a lévai járás­bíróság megszüntetésére tesznek javas­latot. A lévai járásbíróságot felosztanák Újbánya és Zseliz között. Ez a tény is mutatja, hogy a magyar városokat milyen módon akarják a nagy áldozatokkal és hosszú évek kitartó munkájával elért kulturszinvoralukról leta­szítani. A közgyűlés kimondotta, hogy — mivel el van adósodva — az újabb építkezéssel járó terhet nem vállalhatja magára. A járásbíró­ság kilátásba helyezett megszüntetése ellen azonban tiltakozik, mert a megszüntetésre semmiféle törvényes ok nincs. A londoni Rómeó regénye Vari Cowley szép élete — A nagyúri pompától a színpadig, nagy­világi szerelmektől a kis kór* átalányig s a boldogságtól a válóperig — A P. M. H. tudósítójától — M- IL Dr. Fciir nőorvos P:aha II., Jungraamiová. 4. r*!«f/.n ; 30502. — Rendel d. u. i- C-I4. — Telc'on: 30902. London, október 30. London előkelő társaságát heteik óta tartja iz­galomban egy szenzációs válóper, amelyről a leg­előkelőbb ang ol lapok hasáb számra e ml étkezőiek meg és amely tegnap ikerült a londoni váláebiró- ság elé. Szenvedélyes harcok és viták folytak a per anyaga körül, amely külön 1 egeoségével igen széles körök érdeklődését kötötte le. Elszegényedett nemesből színész A londoni társaságnak évekkel ezelőtt közked­velt tagja volt a fiatal Vari Cowley, egy ősrégi nemesi család sarjadéka. A fiatalember nagymü­vei tségü, rendkívül megnyerő külsejű és modorú volt, nem csoda tehát, ha a legelőkelőbb társasá­gok nyitva voltak előtte.*A fiatalembert a pompa, a főúri családok fényűzése teljesen elkábitóttá és azt az életmódot folytatta, amelyet csak a leggaz­dagabb családok tagjai engedhetnek meg maguk­nak. Versenypari pákát futtatott, állandó látogatója volt a kluboknak, ahol szenzációs pénzösszegeket nyert és veszített, a legszebb barátnői voltak, autót tartott, egy szóval azt a gondatlan életmódot folytatta, amely a felső tízezer könnyelmű fiatalsá­gának minden idejét és energiáját lefoglalja. Természetes azonban, hogy a szerény családi­vá gyón ilyen körülmények között igen gyorsan el­úszott- A befolyásos és gazdag rokonok is megun­ták már azt az állapotot, hogy örökösen a köny- nyelmü fiatalember váltóit fizessék ki és kártya- adósságudt rendezzék. Egy szép napon Vari Cow­ley arra a szomorú megállapításra jutott, hogy ed­digi fényűző életmódját nem folytathatja. Ahhoz azonban tülkönnyelmü ée felületes volt, hogy vala­milyen komoly foglalkozáshoz kezdjen. Olyan el­határozásra jutott, amely annak idején nagy azen- zációt keltett az előkelő társadalomban. Vari Cow­ley otthagyta a főúri társaságot és a való életet, a színpad festett, világát választotta jövendő életpá­lyája színhelyének. Drámai színésznek állott be London egyik előkelő színházába ée mint színész Wellington hercegnek polgári nevét, az Artúr Wel- lesley nevet vette fel. Biz/tos fellépése, elegáns megjelenése, kellemes beezélőorgámvma és kétség­telenül meglévő színészi talentuma csakhamar sí- kort biztosi Untak a számára és újból gondtalan élethez jut la Máik. Szerelem a kuliszák között Cowley teljes szenvedéllyel látott neki szinés^- foglalkozásának. A színpad lett a világa és eddigi köreit teljesen elhanyagolta, úgy, hogy régi bará­tai csakhamar megfeledkeztek róla. Elfelejtették azok a nők is, akikre Cowley számok tlanul köl­tötte a pénzt. De Cowley nem is törődött velük, mert szive most komoly szerelemre gyulladt. Egy színházi próba alkalmával a kuliszák között meg­látott egy egyszerűen öltözött, bájos ki® teremtést, a színház egyik kardalosnőjét és nyomban szere­lemre gyulladt iránta. A kis kőrist alán y is bele­szeretett a daliás hősszerelemesbe és most kedves, romantikus regény következett, amelynek befeje­zése az lett, hogy Artúr Welleeley feleségül vette a kis kardalosnöt. A házasság egy ideig boldog volt. A fiatal pár csak szerelmének és hivatásának élt. Esténként mindig együtt mentek a színházba és kart karba öltve tértek vissza előadás után a Putney-Bridge- nól lévő egyszerű lakásukba. Putifárné győzedelmeskedik De a boldogság nem tartott sokáig. A kis kó- ristaleány egyszerre csak kétségbeesetten vette észre, hogy férje hidegülni kezd iránta. Már nem várta meg esténként a színház bejárójában, már nem töltötték együtt az estéket a 6zoba-konyhás kis lakásban, hanem a férj egész éjszakákon át ki­maradt és mindig kimulatott arccal tért vissza. Csakhamar megkezdődtek a kellemetlen családi je­lenetek. Az asszonyka megtudta, hogy férje igen gyakran megszegi a házassági hűséget. Nagyon gyakran talált férjének a zsebében illatos levele­ket, amelyekben a londoni társaság előkelő höl­gyei adtak találkozót a népszerű szerelmes szí­nésznek. Egy alkalommal a férj azzal a bejelentéssel rontott feleségének, hogy benyújtotta ellene a vá­lópert, miután meggyőződött az asszony hűtlensé­géről. Hiába volt minden sirás minden kétségbe­eső' t könyörgés. A férj elköltözött a kis lakásból és az ügyvédje tényleg beadta a válókor esc tel. Az elhagyott és kijátszott asszony most nyo­mozni kezdett a férj cselekedeted után és meg­adta, hogy férje nap-nap után egy igen gazdag, egyvenötéves asszonynál tölti minden szabad ide­írt, aki az asszonya raffinéria minden eszközével s a jólét varázsával hálózta be urát. A varázslónő irta rá a gyenge jellemű férfit arra is, hogy a ’ál ókor esetet nyújtsa be felesége ellen. A szuggesztiv erejű ügyvéd így érkezett el október 29-dike, amely napra a álóper tárgyalása ki volt tűzve. A tárgyalótermet lágy és díszes közönség töltötte meg, természete­ién különösen nők, akik mind az elhagyott asz- izony pártján álllottiak. A férj azzal a kérelemmel ordult a válási bírósághoz, hogy a válást az asz- ;zony hibájából hüdenség óimén mondja ki. A vád i tárgyalásra több tanút is vonultatott fel, szin- >adi öltözítetőnőket, egyszerű cselcdleányokat, var- ’óleányokat és mosónőket, akik a bíróság előtt az asszonyra valóban terhelő vallomást is tettek. A védelem azonban ekkor szenzációs bejelentést tett. \z asszony ügyvédje közölte a bírósággal, hogy a tanukat a férj képviselője dolgozta meg. Erre a tanukat azonnal vállalóra fogták. A kereezíkcrdé- sek súlya alatt egy cselédleány, amikor a bíró megkérdezte, hogy valóban igy emlékszik-e vissza íz elmondott jelenetre, azt felelte: — Rögtön emlékszem a dologra, amint az ügy­véd ur oft rámnéz. Mikor csaknem minden tanú az ügyvéd hatal­mas rábeszélő erejére hivatkozott, a beszédek el­hangzása előtt a tárgyalást félbeszakították és’ a bíróság tanácskozásra vonult vissza. Negyedóra múlva kihirdették az ítéletet, a férj keresetét, mint teljesen alaptalant, elutasították és kötelezték íz összes költségek megtéritésére, továbbá az asz- szony ellátására. Azt mondják, hogy az Qreg höl^y, aki már eddig félmillió fontot költött a pénztelen színész- grófra, az Ítélet kihirdetése után elájult és csak alig lehetett eszméletre téríteni. Ungváron „megtelt a pohár" A pártok után Ungvár iparos- és kereskedőtársa- dalma mozdult meg a városi önkormányzat vissza­állításáért Ungvár, november 2. (Ruszinszkői szerkesztőségünktől.) Megírta a P. M. H., hogy a ruszinszkói politikai pártok a nyár folyamán egységes lépést tettek abban az irányban, hogy Ungvári; felszabadítsák a kormány­biztosi rezsim önkényuralma alól. Sajnos, a pár­tok (pedig többségben kormánytámogató pártok voltak benne), semmiféle eredményt nem értek el eddig. Azóta hónapok múltak el. A kormánybiztosi rezsim fokozottabb mértékben adósitja el a fő­várost. A lukxuszkiadások és beruházások egy­mást érik, úgy hogy oa eddig békésen hallgató és szó nélkül tűrő iparos és kereskedő társadalom is megsokalta ezt a gazdálkodást. A napokban — egészen meglepetésszerűen —> vehemens akció indult meg az iparosok és keres­kedők között abban az irányban, hogy a kormány- biztosi rezsimtől az igénybe vehető legutolsó eszközökkel bár, de okvelleneül megszabaduljanak. „Megtelt a pohár" jelízőval mozgalmat indítottak tehát és egyenesen az alkormányzóhoz fordulnak, hogy tudomására adják, miszerint a pol­gárság türelme elfogyott. A polgárság nem hajlandó bevárni, amíg a poli- tücai pártok memorandumát az alkormányzó el­intézi, hanem már most figyelmezteti a kormány­zóságot, hogy o polgárság minden eszközt megragad arra, hogy Ungvárnak önkormányzati jo- gát visszaszerezze. A memorandum már elír észült és több száz alá­írást tartalmaz, melyből a legfelsőbb kormányzati szerv megállapíthatja, hogy ez az ügy régen túl­nőtt a napi politikai érdekek határain, meri ez már a legeminensebb gazdasági sérelme a fővá­rosnak, melynek orvoslását sem az illetékes zsu- panátus, sem az alkormányzó nem halaszthatja tovább. A polgárság figyelmeztetni fogja az összes pénzintézeteket, hogy a kormánybiztos által felveti kölcsönök­ért semmiféle vagyoni szavatosságot nem vállal és törlesztésére nem kötelezi magát, mivel azokat törvényes keretek között szerzett városi kölcsönökül el nem ismeri. A polgárság el van végül határozva, hogy pasziv rezisztenciába lép, hogy' a kormánybiztos minden további működését ezzel is lehetetlenné tegye. A hangulat különben igen izgatott és ha a kormánycsati körökben nem lesz meg az ily ese­tekben megkívánt bölcseség, az akciónak sajná­latos kövc^:ezménei lehetnek. .' legbiztosabb ts legenyhébb cso.;ok.d£i hashajtó Faisrokal: Viir-s Rák Bratislava ffiv klobai űr# 3 GCKfi. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom