Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-30 / 272. (1310.) szám
4 ^I^Gai-iVVAtíJAR-HrRLAS 1926 november 30, kedd. '■ ü#?Iíé§i Endre beszéde a költségvetési vitában A képwísa:® ©Jvi SilSakosást Jelenlek be Ruszlnszkó autonómé ójának a költséfyefiésben való durva megsértése ellen — A köiísájwalés csak a cenlraljs^ust siölgáija — A kuli&rdlls be- rubásásl és Seíep'.&ési program éles kritikája Prága, november 29. Mint vasárnapi képviselőházi tudósításunkban jelentettük, Korlájth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő a költségvetés részletes világában terjedelmes beszédben foglalt állást a köIlségveOós- nek Ruszinsakőt érdeklő részei ellen. A beszédet teljes terjedelmében technikai okokból csak mai számunkban hozzuk a következőkben: Hölgyeim és Uraim! Mint a podkarpat- ská-rusi őslakosságnak és különösebben az ottani magyarságnak a képviselője az 1927. évi költségvetéshez hozzászólok, nem hallgathatom el azt az érzésemet, hogy amikor a békecsináló nagyhatalmak képviselői 1919- ben az északkeleti Kárpátok alatti négy vármegyét Ungot, Bereget, Ugocsa és Márama- ros vármegyéket, vagyis a mai Podkarnat- ská Ru&t körülbelül kétszáz főnyi, mindenesetre meghatalmazás nélküli társaságnak kívánságára a csehszlovák republlkához csatolták s végignéztek a térképen, teremtésük munkájának eredményén, megrökönyödtek maguk is annak lehetetlen hosszú, keskeny, nvclcvékás lerményzsákhoz hasonló formájától. Elképzelték, hogy mégsem lesz egészen jó dolguk a „felszabadított44 Podkarpatská Rus népeinek akik a hosszú zsák legalján, a zsák szájától, Prágától 1200 kilométernyire s legtávolabbi szélétől 1500 kilométerre vannak. Hisz olyan helyzetet teremtettek, mintha például a csehországi Egernek London lenne a fővárosa s iev közigazgatásának és gazdasági életének központja. E szembeötlő hiba pótlására, mint a háború alatt megszokott „pótszerek44 rendszerének emberei, (amikor már nem volt újság a pótliszt, zsir, puskapor stb.), feltalálták a népek önrendelkezési iogelve alapján Podikar- palská Rus autonómiáját mint olyan pótszert, amelv hivatva lesz levegőhöz, szabad mozgáshoz juttatni a zsák aljára betuszmákolt nép töm egeket. „Hz auftcnér' .. nem Jelszó, nem irredenta propaganda, hanem étetkóveteSmény" ők megcsinálták, szerződésbe vették s a csehszlovák köztársaság alaptörvényébe is be- ikíatiatfák, de a legrövidebb időn belül való megvalósítását rábízták a csehszlovák kormányokra. Ez volt a hiba. Hölgyeim és Uraim, mert a csehszlovák kormányoknak talán már a békeszerződés megkötésekor sem volt s azóta pedig még kevésbé van eszük ágában e terület népeit az alkotmány- törvénybe iktatott autonómiával pótolt szabad levegőhöz hozzájuttatni* sőt ol- lenkczőleg! Azóta a zsákot légmentes vászonból csinálták meg a különböző országok felé felállított vámokkal s utlevélbénvszerekkel s megszűnt minden lélegzésünk Románia. Magyarország és Lengyelország felé, amelyok podig pár kilométerre vannak tőlünk. Minden forgalmunkkal az 1200 kilométerre fekvő Prága felé vagyunk kényszerítve. Ez az óriási távolság, a vasúti tarifa elviselhetetlen drágasága okozza, hogy nálnnk állandósult a nyomor és Ínség. Nyorstcrményoinkot. bort, búzát, marhát, gyümölcsöt, tűzifát és mindent csak a hatalmas szállítási költség levonása után megmaradó 10—15— 20 százalékkal olcsóbb áron tudjuk értékesíteni gyári termelésűnk fha még egyáltalában lehet Podkarpatská Rusban gyári termelésről beszélni) haso-nló helyzetben van. A közeli Lembergtol. Bukovinától, Má- ram a rosszig ettől, Szatmártól, Nyíregyházától, Budapesttől, mint addigi piacainktól, vámokkal vagyunk elzárva. Ellenben a cseh gyári termékeket szintén a nagy távolság s a vasúti tarifa miatt 10—15— 20 százalékkal drágábban kapjuk. Vagyis röviden, mi kénytelenek vagyunk olcsón termelni és minden kész árut drágán vásárolni, ami aztán szegénységünket nyomorrá. Ínséggé fokozza. így aztán az autonómia nálunk nem jelszó, nem irredenta propaganda, hanem életkövetelmény, amelyet egv párt sem mer programjából kihagyni. A legközelebbi választásnál 135.000 választó képviselőié utján ordítva követeli azt, vagyis ez a lakosság több mint háromnegyed részének elsőrendű követelése. De a kormánvpárti képviselők is erre vállalkoztak a nép előtt, de itt a parlamentben cserbenhagyják úgy az autonómista programot, m'ní a népet is. Ezért nem tudtak a kormánypártok a legközelebbi választásnál sem csak 40—45.000 szavazatot vérrel, bottal, ha- tórári nvomással, ígérgetéssel összehozni s a k&’csön kapott centralista szavazatokkal kerültek be a parlamentbe azért ad;ák itt fel az autonómiát s elhallgatják népük nyomorát A kormányzó hatásköre Igazságtalan volnék azonban, ha azt mondanám, bogy semmiben sem nyilvánul meg Podkar- patská Rus autonómiája. Hiszen van neki ruszin kormányzója és a kfl'ségveféee Is külön tételekben van felsorolva az 1927. évi költségvetésben is. De ba közelebbről megfigyeljük a kormányzó szerepét, akkor minden malicia nélkül megállapíthatjuk, bogy a kormányzó hatásköre csupán a, sóját fizikai, életműködésére terjed ki, vagyis chilik, ihalik, aíhalik, de egyébként köz- ügyekbe nem avatkozhatok, senkinek sem, felelős, o, nép bizalmát sohasem, bírta, sohasem veti más, mini a kormány állal a külföld tisztánlátásának megveszlegelé- r/re rcv/'szerc.'iüott kormányzói sine cv.ra állás, kinevezett, és jól fizetett tisztviselője. Minthogy nem illik egy kormányzathoz, hogy szemfényvesztésre dolgozzon ás az autonómiát garantáló és zsiráló nagyhatalmakat szándékosan megtévessze, ha csakugyan komolyan veszi a takarékossági jelszavát, a kormányzói állás kiadásait igazán törülhette volna a költségvetésből. A költségvetés részei alkotna áayelleresek A költségvetés bírálására szabályszerüeu tiltakozásomat kell bejelentenem aszal az alkotmányiörvénybe ütköző ténnyel szemben, hogy Podkarpatská Rus autonóm terület közigazgatási, kulturális, vallásügyi és egyéb autonóm kérdéseire vonalközé tételek bennfoglaItalnak a költségvetésben, mert az alkolmdnylörcény kifejezetten kimondja, hogy ezekben a kérdésekben • prágai parlament nem illetékes ftiíd* rázni, továbbá kimondja azt is, bogy amennyiben mégis ilyen vonatkozása törvények, tehát jelenleg a költségve’ési törvény idevonatkozó !éfele:, tárgyaltatnának a parlamentben, ezek tárgyalásában Podkarpatská Rua képviselői az alKotmánytör- vény értelmében nem vehetnek részt. E tiltakozásom bejelentése után tehát nemis kritikaképpen, hanem csupán kur'ő.zumból emli- tem meg, hogy ezeknek a költségvetését is ugyanaz az irányelv vezeti, mint Podkarpatská Rus egész költségvetését. Ez az irányelv nem más, mint az, hogy Ruszinszkó területen minél löbb cseh tisztviselőt helyezzenek el, ezzel összes tiszt- viselőfeleslegüknek kenyeret adjanak és minden esztendőben több és több deficitet mutassanak ki Podkarpatská Rus terhére. így például a köztársaság többi részeihez viszonyítva kellene költeni a közigazgatásra körülbelül 7 milliót, ehelyett költenek majdnem 13 és % milliót Csendőrségre kellene költeni körülbelül 9 milliót, ehelyett elköltenek 15 milliót Rendőrségre kellene költeni körülbelül 5 és V> milliót, ehelyett költenek 8 milliót és pedig 1,300.000 koronával többet, mint a múlt költségvetésben. De hiába, a felszabadítóit népeket duplaszámu csendőrséggel és rendőrséggel kell csendben és rendben közigazgalnU Szemérmeilen nemzetlenités Előbbi tiltakozásom folytán szintén nem mint, kritikát, hanem csupán mint abszurdumot említem meg, hogy podkarpatská rusl középiskoláknál a 2.800.000 korona, kiadásból számarány szerint S60JXI0 korona esnék a magyarságra, ellenben ehelyett csak 276.000 koronát szánlak neki, mig a magyarság negyed részét sem képező odatelepilelt csehek részére 34GDOO korona jut. Ennek a szemérmetlen elneirzetlenitésnek tudható b: az a kegyetlen munka, amit a ruszínszkói iskolapolitika az ftagyonlerrorizált szülők segítségével a mai magyar gyermekgeneráció elbutitása terén Lgez. Szomorú, hogy a Svchla miniszterelnök által beharangozott nemzeti egyenjogúság dicsőségére a ruszínszkói költségvetésben tanítóképzés és ipari továbbképző tanfolyam címén be- dllitolt 000.000 koronából egy fülér sem jut vissza a magyarságnak. Továbbá, hogy a szakiskolák rovatában lévő 1,800.000 koronából a magyarságnak járó 350.000 korona helyett csupán 210.000 korona van ma,gyár célra fordítva. Jellemző még az is, hogy a diákság szociális támogatása címén Ruszinszkó javára felvett ÍJOOOJOOO koronából a színház támogatására felveti 460.000 koronából, a zene és képzőművészei támogatására felveti összegekből a —■ magyar diáknak, — a magyar azióluknak, — a magyar zenének, — a magyar képzőművészetnek semmi sem jut, mintha ily~n egyáltalában nőm volna, vagy mintha a magyarok adót nem fizetnének. Egyébként feltűnő az is, hogy a kormányzat nem akar tudomást venni egyáltalában a ruszínszkói zenéről és a ruszínszkói képzőművészetről, mert hiszen akkor nem járna el oly feltűnően, hogy a Ruszin- szkót e két címen meg llető körülbelül 600.000 korona helyett nem adna csupán 90.000 koronát. Amíg az egyházi tételekn l bizonyos megnyugvással lehet megállapítani, hogy a szloven- szkói református egyháznál a közigazgatási államsegély, ha jelentéktelen kis összegben is, de fel van véve, tehát az elv át van törve, addig a ruszi iszkóí református magyarsággal még mindig ellenségesen viselkedik a kormányzat s közigazgatási államsegélyéi még ma sem állilc'm'a be. Hodzsa kulturpro?ram;a Nem tudom elképzelni, honnan gondolja pótolni a köztársaság kormányának kulturális autonómiát hirdető minisztere, Hodzsa Milán ur a magyar tanítóságot. Vagy talán komolyan valóra akarja váltani azt az igazán felemelő kulturált programját, amelyet egy Ízben Ungváron létekor az ungvári magyar magángimnázium de- putációja előtt oly brutálisan, de legalább őszintén kifejtett, amikor azt kérdezte, visszasülyedt-e már a magyar kultúra arra a nívóra, amelyen a ruszin kultúra van! ügy látszik, még a nyolcadik évben Is a bosszútól liheg az egyébként eurőpéernek mutatkozó legfőbb irányítója a kultúrának. Csak lelkiismeretlen bérlők gazdálkodnak igy Nem volt módomban a Podkarpatská Rus természeti kincseit 'képező, de ugyancsak centralista kezelés-ben levő erdőművelés és sóbányák emelés részleteibe pontosan betekinteni. Annyit azonban szomorúsággal állapítottam meg, hogy a centralista korEgész Szlovenszkó és Pcd- karpalska Rusz zenéért^ közönségének tudnia kell, hogy zongora, pianínó és hangszer szükség.etet csakis a szolidságáról és szakképzettségéről e ismert IOITSCH (Keiíse, g hangszerüzletében szerez- 1 heő be. kinek üzletében m nden v hangszer a legszolidal b árak és jótállás mel élt kapható — ! Senki se üljön fel hengzat^s hir etésekrek, 1 | hanem zongora és pianinó vásárlása élőt lato- B | gassa meg a Lo tsch zongorára tárát, hol ál- S i landóan raktáron vannak a belföld leghíresebb 1 | gyártmányai, u lymini Petrof, Koch & Körselt | Rös'er, Scho'ze stb. — Nevezett cé" tuVdo- i I nersa Keletszlovenszkó és Podkarpatská Rusz j§ 1 területén az egyedüli ! épesiteU szakember, ez a | ■ tény teije3 garanciát nyu tan. é. vevőkö^öcség B g részére — Zongov ajavitás, kölcsönzés | ‘a a n»olá s — Kérjen árjegyzékei:! | mányz-at itt i« a rossz gazda, vagy talán helyesebben mondva a lelkiismeretlen térlő pazarlásával jár el. Amikor e két hatalmas kincsből alig hoz ki valami tiszta jövedelmet, mert mindent megemészt az ót iáéi személyi kiadásokkal megterhelt regie-gagcál- kodás, amelynél „természetszerűen44 szintén az őslakosok mellőzésével a saját emberfeleslegüket helyezik el, ellenben a gazdálkodás irányát oly módon változtatják meg, hogy például az erdei fa tutajozása, mint egész vidéknek, a Podkarpatská Rus területére szorult románságnak egyetlen kereseti forrása, megszűnt s ezzel körülbelül 10.CQ0 ember vált k©nyerné’küldvé. Hiábavaló veit eddig e nép fel.jajdu’dsa s az én közbenjárásom, Ígéretnél egyebet nem kaptunk. Mi!Eiók ruszínszkói csendőrlaktanyákra és börtönökre De nézzük a közmunkákat. Ez a tárca volna az, éanety egyúttal hivatva volna a nép megélhetése érdekében valamit tenni. Ez látszólag a népesség arány számához viszonyítva megfelelően van a költségvetésbe beállítva. De ha megfigyeljük, hogy mire lesz elköltve az e cimen Ruszinszkó terhére beállított 26 millió, hátborzongató érzéssel látjuk azt, hogy ebből körülbelül hét millió csendörségi és rendőrségi épületekre s körülbelül 3 millió igazságügyi s részben börtönépületekre s körülbelül 10 millió a centralizmust szolgáló biratalpalotákra és a csoh beözönlést előmozdító bérházakra van előirányozva. Ha az eddigi tapasztalatok után ítélve figyelembe vesszük azt, hogy e közmunkákat — a törvény kifejezett intenciója ellenére — nem helybeli vállalkozókkal s nem ottani kisiparosokkal bonyolítják le legnagyobbrészt, szintén szomorúan állapíthatjuk meg, hogy e téren is mint gyarmatot kezelik Ruszinszkó •területét és népét, melynek legfeljebb napszámofimunkára lehetne ma már csak jogcíme, ha ilyeneket is nem honnak magukkal a történelmi országokból a vállal-, kozák. Nem tudom, mi módon fogják az ottani kisiparosságtól s vállalkozóktól az adókat s még különösebben az adóhátralékckat behajtani? A hidak tételénél újból nem láttam beállítva a viski híd költségeit, melynek elhagyásával a világtól elzárják Visk szorgalmas, derék népét, mert három o1 dalról a román határ s egy oldalról a hidnélküli Tisza veszi el tőlük a szabad levegőt. Nem lesz folyószabályozás Aránytalanul kicsi, mondhatnám semmi az az összeg, amit a belvizek levezetésére és folyaimszabályozásokra vesz előirányzatba a költségvetés. Ez 1,C00.000 koronából ugv látszik meg sem akarják kezdeni Tekeháza, Gődényhiza, Tiszabökény, Nevet’enVu, Barkaszó, Nagygejőc és a többi állandóm árvíz sújtotta területek vizeinek rendezését s tovább is az év hat hónapjában megközélit- hetetlennek akarják hagyni Nagypapád, Felsőalmás és Balár községeket. Nem elég a föld igérése, itt adni kell földet ügy látom, a kormányzat a telepítés terén is folytatni akarja eddigi munkáját, pedig, Hölgyeim és Uraim, veszélyes az az ut, amelyet a kormány ez irányban tapos, mert égbekiáltó igazságtalanság például, amelyet Bátyú, Botrágy, Szalóka, Eszeny és más ba- tármenti községekkel már végrehajtottak, de legégbekiáifóbb, amit Dercenbcn müveitek, ahol löbb mint 1000 holdat osztottak ki telepeseknek, ellenben a dercení ISO teljesen flöldné’küli családnak legfeljebb egy-egy fél hold jutott. E község népe gyalog akart megindulni és Prágába leljönni egy tömegben a köz- társasági elnök úrhoz panaszát előadandó s amikor ettől visszatartották, éjnek idején kiverték a telepeseket. Hölgyeim és Uraim! E kérdésben a nép keserűsége már nem fogad el tanácsot, már maga cselekszik. Pedig amikor a föld népe megindul, a föld is mozog. Hölgyeim és Uraim, itt gyorsan, de nagyon gyorsan kell cselekedni. Itt nem elég a demokratikus jelszó, itt nem elég a föld igérése, itt adni kell földet! Itt nem folytatni kell a telepítést, de azt is visszacsinálni, amit eddig a föld népének ellenére csináltak. Nem hallgathatom el azt az érzésemet, hogy Podkarpatská Rus költségvetése, mint már előbb is jeleztem, arra, aki az ottani viszonyokat ismeri, azt a benyomást teszi, mintha a kormány e területet nem is a maga számlájára kezelné, mint saját területét* hanem mint az a rossz és lelkiismeretlen bérlő, aki úgy érzi, hogy a bérlete időközben le fog járni s akkor e természetellenes kapcsolat talán egy természetesebbel lesz felcserélve s az uj gazda megfizeti azokat a pazarló kiadásokat, amelyeket most a kormány saját tisztviselői és ember fele slagénak eltartására elkölt. Erre lehet következtetni különösen abból, hogy a kormányzat hol a nagyorosz, hol az ukrán nyelv és egyúttal politikai irányzatot látszik támogatni. Az eztán csak természetes, hegy az éveuk'nt fel- szaporodó deficitet az uj gazda ismét a népesség beírén fogja bevasalni. A kormányzattal szemben teljesen bizalmatlan vágtok A pár percben megállapított felszólalási idő nem engedi, hogy még tovább panaszkodjam, csak azt a kérést Intézem önökhöz, Hölgyeim és Uraim, az ottani nóp nevében, hogy adják már minél sürgősebben meg alkotmánytörvényben biztosított autonómiánkat, nyissák mog minden irányban határainkat, hogy meginduljon a már említett szomszédos piacainkkal az egészséges gazdasági vérkeringésünk « ezzel visszanyerjük tómét megélhetésünket, egyszóval: S. 0. S., mentsék meg életünket! Azzal a kormányzattal szemben, amely csak hirdeti az igazságokat szemlergaiva s csak a külföld fölé, do annak ellenkezőjét cselekszi; amely az egész Európa álfa! csira v autonómia-váltóját. alkcLránytörvény- bell kötelezettségét ngyláfsaik sokasom váltja be, mert még a községi és megyei auto- né ódánkat is mcrszüntotl, tokoson bizn’mattan vagyok » a költségvetés ellen szavazok*
