Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-30 / 272. (1310.) szám

i926 november 30, kedd. ^RXGM-AYAGVAT* HTPTjAP 3 aiiaaa elbocsátottban egy egy sztrájkvezért vagy fő- bünöeí látnak, holott köztudomású tény, hogy a sztrájk rendezői és vezetői időközben mind Magyarországra távoztak és az itt- honmaradottak alkotják a biintelen jám­bor tömeget. Ami pedig a fogadalom megtagadását dlleli, már ismételten kifejezést adtunk ama véleményünknek, hogy azok a köztisztviselők és közajlikalimazottak, akik 1918. október 28-án a jelenlegi Csehszlovákia területén szolgál­tak és a St. Germainibam 1919. szeptember 10 én, valamint a Trianonban 1920 junius 4. napján kötött békeszerződések ratifikációja előtt lettek fogadalom letételére felszólítva b azt azon a címen tagadták meg, hogy au- ' nak az állaimnak részéről, amelynek köz­alkalmazottai voltak, a hüségfogadalom alól feloldásban nem részesültek, de egyébként szolgálatra hajlandók voltak és az állam ép­sége elleni cselekményért el nem Ítéltettek, nem tekinthetek olyanoknak, mintha az állam ellenségei volnának és állásukról önként mondottak volna le, amennyiben más állam szolgálatába nem léptek és a CSR területén laknak s itt illetőséggel búrnak. A magyar nemzeti párt javaslata Az elbocsátottak kérdésének rendezése érdekében pártunk még ez év februárja folyamán törvényjavaslatot terjesztett be. mely 177. számi alatt ki is lett osztva. EszerV.; javaslatba hoztuk, hogy mindazon állami, vármegyei és r. t. városoknál alkalmazóit tisztviselők és alkalmazottak, valamint az egykori osztrák és magyar s közös véderő katonai havidíjasai, úgyszintén a községi és körjegyzők, kik Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének vagy bármely más hatáságának rendeletével nyugdíj illetve végkielégítés iránti igényük ép- ségbentartása mellett vagy anélkül, jog­erősen el lettek bocsátva, illetve állásuk­tól felmentve, amennyiben csehszlovák állampolgárok, tekintet nélkül az 1920. évi 269. sz., valamint 1920. évi 233. sz. 1920. évi 210. sz. törvény s az 1920. évi 514. sz. kormányrendelet, illetve az 1920. évi 211. sz. törvény idevonatkozó rendel­kezéseire, jelen törvény hatálybalépésé­től számított B évén belül jogosultak a csehszlovák köztársaság hatósága előtt nyugdíj illetve végkielégítés iránti igényüket érvényesíteni s igényükkel a ienthivatkozott törvények illetve azok végrehajtási rendeletéi megfelelő sza­kaszaiban előirt folyamodási, illetve szol­gálattételre való jelentkezési kötelezett­ség elmulasztása okából el nem utasíthatók. Húszmilliós fedezetet Sajnos, ezen törvényjavaslatunk nem jutott még a bizottsági tárgyalásokig sem. Ezekből okulva, a közelmúltban elhatároztuk, hogy az elbocsátottakra vonatkozó anyagot összegyűjtjük, memorandum alakjában fel­dolgozva az éredekelt szakminiszterekhez és magához a kormányelnök úrhoz is eljuttat­juk. Ez meg is történt. Ezen memoran­dumunk alapján követeljük, hogy I. a csehszlovák allamhatalom által az államfordulat után állásukból előzőleg szabályszerűen lefolytatott és befejezett fegyelmi eljárás avagy jogerős bírói íté­let nélkül elbocsátott volt magyar köz- alkalmazottak a községi elöljáróságok utján jelentkezésre felhivandók s meg­felelő jelentkezési lapok alapján 1926. december 31-ig hivatalból összeirandók. II. A fenti összeirási anyag revízió alá veendő és megállapítandó, kiknek volt elbocsátásuk időpontjában az akkor fennálló nyugdíj rendelkezések alapján nyugdijilletményekre igényjogosultságuk. Az eme megállapítás szerinti nyugdiijjogo- sultak elbocsátásuk napjától számit ott visz- szaimenőleges hatállyal a jelenleg fennálló és a velőik egyenlő kategóriájú nyugdíjasokra vonatkozó nyugdíjtörvényekben megállapított nyugirletményekben részesitendők. Ugyenez vonatkozik az esetleg elhalálozott igény- jogosu1t"k özvegyeire és árváira is. Mindazon elbocsátott volt magyaT közalkalmazottak részére, akikről a revízió során megállapítást nyert, hogy elboosáttatásuk napján nyugdij- igényjogosultak még nem voltak, ideértve a vasúti nyugdíjpénztár tagjait is, az általuk nyugbér avagy nyugdiiiárulék címén szolgá­lati éveik során befizetett összegek kamatos ksműadíümi1 együtt, mint végkielégítés, visz­szVizeteindok. Minthogy pedig ezen kérdés rendezésé­nél a legnagyobb akadályt mindig a pénzügyminiszter ur ama e’lenvetése kénezte, hogy a rendezéshez szükséges fode-ütnl nem szolgálhat, javaslom, hogy az elbocsátott alkalmai..Mák ügyé- j nek rendezéséhez szükséges összegek fedezetéül az 1927. évi állami költség- vetés 20 milliónyi feleslege szolgáljon. Addig is pedig, mig a revízió lebonyolí­tást nyer, az elbocsátottak részére még a karácsonyi ünnepek előtt gyorssegély folyósittassék. A 269-Í920. évi törvény pedig hatályon kívül helyeztessék. Nem találom a költségvetésben az álta­lános nyugdíjtörvényből kifolyólag s a régi magyar nyugdíjasok egyenjogúsításával fel­merülendő többlet fedezeti összegét. Tudjuk, hogy a pénzügyminiszter a parlament junius 17-én tartott ülésén hozott rezoluoiónak megfelelően elismerte, hogy a régi és az uj nyugdíjasok egyenjogúsítását szükségesnek tartja és értesülésem szerint a most készülő általános nyugdijtörvényjavaslatnál ezen el­vet érvényesíteni is kívánja. Nem mulaszt­hatom el, hogy felhívjam a pénzügyminiszter urat arra, hogy az általános nyugdíjtörvény javaslatát minél gyorsabban bocsássa parlamenti tárgyalás alá, amelyben szüntesse meg a nyugdíjasok ama sérelmét, hogy mel­lékfoglalkozásból eredő jövedelmeiket a nyugdijjárandóságaikból levonják és hasson oda, hogy a kormány a békeszer ződésben előirt és a volt magyar országos nyugdijalapnak szétosztására vonatkozó egyezményt Magyarországgal mielőbb kösse meg és azt ratifikáltassa. (Taps.) Az országos iparosszMság kassai nagygyűlése Tiltakozás az adóreformjavaslat ellen — Országos állásfoglalás a szociális biztosítás kérdésében Kassa, november 29. (Kassai tudósítónk telefonjelentése.) Az országos iparosszövet- sóg vasárnap nagy tiltakozó gyűlést tartott Kassán a Schalkház-száiió nagytermében. A gyűlésen a parlament elé kerülő adóreformjavas- lat és a szociális biztosításról szóló tör­vény ügyében való országos állásfoglalás-.3; epeit napirenden. A gyűlésen Kassa város minden számot­tevő kereskedője és iparosa megjelent, de részt vett azon a messze környék nagy eret képviselő iparos társadalma, úgyhogy a mani- fesztáció országos jellegű volt. A gyűlést Helyei Gyula elnök nyitotta meg, bejelentvén, hogy Koczor Gyula remzet- gyülési képviselő kimentette magát távolma­radása miatt, mert Prágában vannak nagy- fontosságú politikai tanácskozásai. A képvi­selő beszédét azonban írásban küldötte meg s ezt Uhrinyák Lajos dr. iparosszövetségi tit­kár olvasta fel. Koczor Gyula beszéde a gyűlés napi­rendjére kitűzött kérdéseket a legrészletesebb alapossággal tárgyalta, kiváló szakértelemmel bírálva a sérelmes törvényjavaslatok egyes té­teleit s határozati javaslatban foglalta össze a szlovenszkői magyar kereskedő és iparosvi­lág érdekeit szem előtt tartó módosító indít­ványokat. A gyűlés viharos tetszéssel fogadta Ko­czor Gyula javaslatát, majd vita indult meg, amelynek során számos értékes felszólalás hangzott el Weltner József grémiumi elnök, a kassai iparkamara képviselője mindenben támogatta s helyesnek ismerte el a javaslatot, mint amely nagy hozzárétéssel kodifikálja a kereskedő és iparosvilág követelményeit. Vi- tovszky János losonci iparos ugyancsak nagy lelkesedéssel beszél Koczor elaborátumáról. A forgalmi adóra vonatkozólag a pausalirozást tartja helyesnek. Zsupnyik Kálmán a kassai vendéglős ipartársulat nevében ugyancsak magáévá teszi Koczor határozati javaslatát Rámutat arra, hogy a magyar uralom idején mennyire liberálisar kezelték a kereseti adó­kat A pénzügyminisztérium elkészült reform- javaslata nem fedi az adózó közönség nagy részének érdekeit, mert megalkotásakor nem hallgatták meg az illetékes érdekeltségek vé­leményét. Székely Ernő homonnai kereskedő követeli, hogy a kereskedelmi és ipartársula­tok tagjai is megfetolő számban helyet fog­laljanak az adókivető bizottságokban. A felszólalások után a gyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el Koczor Gyula javaslatát, majd Uhrinyák titkár a szociális biztosítás törvényének módosításaira vonatkozó javas­latot ismertette. A megindult vita folyamán Nagy Sándor losonci kereskedő szociális agyoryomoritásnak mondja a törvényt, amely szinte fizetésnélküli hivatalnokaivá teszi az államnak a kereskedő és iparostársadalmat. Önálló szociális intézményt kell létesíteni. Székely, Szabó és Wirth Gyula értékes felszó­lalásai után ismét egyhangúig fogadta el a gyűlés Koczor Gyulának határozati javaslatát. Helyei zárószavai után a gyűlés véget ért. Bethlen: Magyarország békéken és megértésben akar élni a szomszédokkal A magyar miniszterelnök debreceni beszéde — A legitimisták a királykérdésben Vácon sikraszálltak a jogfolytonosság elve mellett Budapest, november 29. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A választási agitáció utolsó vasárnap­ján úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki jelöltek teljes erejükkel szálltak síkra a mandátumért. Csaknem valamennyi minisz­ter a vidéken volt és ott mondotta el programbeszédét. Bethlen István miniszterelnök Debre­cenben, az Arany Bika szálló nagytermében mondott zsúfolt padsorok előtt a kormány kül- és belpolitikájáról összefoglaló beszédet. A külpolitikai alaptételként — mondotta Bethlen — olyan politika követését tűzte ki céljául, amely a nemzeti becsületnek fényét minden ország előtt visszaállítsa. Azt akarja, hogy Magyarország a külföld szemében ismét számottevő tényező logyen és róla nél­küle ne határozhassanak. Az eszközök, melyekkel ezt, elérni akarja, békések. Az ország a nagyhatalmakra támaszkod­va békében és megértésben akar élni a szomszédokkal. Ezt a kölcsönös gazdasági érdek is megköveteli. — A belpolitikában szintén a békének, rendnek kell érvényesülnie, hogy az ország gazdaságilag és pénzügyileg stabilis alapot nyerhessen. Bár nemzetiségeink kevés számmal van­nak, ennek dacára az a törekvésem, hogy nemzetiségeink saját nyelvükön tanulhassanak. Ezután a miniszterelnök a munkás és polgár viszonyára tért át. A nemzet érdieké­ben a munkásnak össze kell fognia a polgár­sággal. Az osztói;1 °rc egyedül nem hozza meg a j munkásság boldogulását. A nemzetköziség sem lehet a munkás egyedüli ideálja. A szo­ciáldemokrata párt nem képviseli kizárólag a munkás érdekeit. Neon lehet róla állítani, hogy munkasellenes politikát gyakorolt. Hiszen visszaállította a szakszervezetek sza­badságát és a szocialistákat hozzájuttatta a parlamenti képviselethez. Azonban a szociáldemokrata párt el­nyomja a munkásság szabad velemény- nyilványitását ezért a munkásságot fel kell szabadítani a pártvezetök terrorja alól. Ezután a miniszterelnök a felekezeti béke szükségességét hangsúlyozta. A tegnapi vasárnapon Búd János pénz­ügyminiszter Békéscsabán, Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter Sopronban, Vass József népjóléti miniszter Veszprémban, Klebelsberg Kunó gróf Egerben és Walkó Lajo3 külügyminiszter Baján mondtak be­szédeket. KáJlay Tamás, a Polgári Egység pártjának elnöke Nagykanizsán adott programot. Andrássy és Aoponyi programbeszéde Vácon Vác, november 29. (Saját tudósitónk távirati jelentése.) Vasárnap délután tartotta meg Andrássy Gyula gróf programbeszédét Vácott. Andrássy beszédében hitet vallott a legitimizmus mellett. — Sokszor akartam — úgymond — visz- szalépni a politikától, de megaka rom mutat­ni, hogy nem vagyok még tehetetlen, amit az is bizonyít, hogy számtalan politikai ellen­felem van. Politikám lényege a törhetetlen királyhüség, amelynél ki tortok még akkor is, ha a váciak nem választanak meg. A szabadkirály választás esze éje bor­zasztó veszedelmet rejt magában Magyar­Már holnap uj szenzációs műsor a SGGT-rifILLIIIll PRAHA I., Rybná 5. Csak elsőrendű táncmUvész- nők, mondáin táncok, ex­centrikus duó és a Zacchini trupp műsoron Szabad bemenet. Telefon 20819 Telefon 20819. _________________________________ I nm wiiig wiiiiiBi—iii—ri —hím—hifi nr rar iiii mii i ország léte számára. Egy polgári király megválasztása egyenrangú lenno a haza­árulással. Kérdem: mcgállhat-e az, hogy olyan idegen házból származó királyt válasszunk, aki magyar földeket zsák­mányolt, vagy olyan Habsbnrgot, aki a királyi székért kész a családját cserben­hagyni, hogy a zavarosban halászhasson. Inkább kitart tehát ama király mellett, aki már előre megszenvedett a király­ságáért. Andrássy után Apponyi Albert elmond­ja, hogy jászberényi választói elengedték a prograimibeszédét, hiszen az egész ország is­meri programját. Vácon csak azért szólal fel, hogy Andrássy politikájának igazságát hir­desse. őt valaha nagy ellentétek választották el Andrássytól, de a királykérdésben vele egyet vall. A királykérdés ne.m egyéb, mint a teljes jogfolytonosság. Bethlen ebben a kérdésben nem vallott őszintén hitet még és nagyban kárhoztatja a kormányt, hogy ilyen politikus­nak, mint Andrássy Gyula nem ad szabad utat a magyar parlamentbe. Apponyi után még Ralkovszky István akart felszólalni. Miután azonban felszólalása előre bejelentve nem volt, a rendőrtisztviselő azt nem engedélyezte. Nem korlátozzák a választási agitációt Budapest, november 29. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelen tése.) A választási törvény nem tartalmaz ama vonatkozólag intézkedéseket, hogy az ajánlóivek beadásától a választások nap­jáig tilalmi idő áll-e fenn gyűlések tartására, vagy nem. Egyes lapok arról adtak hírt, hogy a kor­mány most külön rendeletet ad ki, amelyben a ti- lalmi időt megállapítja. Sztranyovszky belügymi­niszteri államtitkárnál érdeklőd tünk erre vonat- kozólag, aki a következőket mondotta: —• A törvényben valóban nincs intézikedéis ar­ra, hogy a választások napja előtt nyolc napon be­lül ne lennének népgyiüéeek tarthatók. A helyi viszonyoktól függ, hogy a választásokat megelőző napokon engedélyezhetők-e népgyülések, vagy sem. A helyi hatóságok felelősségük tudatában, minden esetben ahhoz fogják mérni intézkedései­ket, hogy vájjon a nópgyüüésefcnek négy-öt nappal a választás előtt való tartása nem vezet-e oda, hogy éppen a választások napján kulminál az egyes vá­lasztási kerületeikben a legmagasabb fokon a? izga­lom, holott éppen akkor van a választóiknak hig­gadt meggondolásra szükségük. Melyik Mona Lisa az igazi? Páris, november 29. Maurras párisi rend­őrfőnök tegnap megszemlélte a Galerié Jor­dánban kiállított képet, amelyről az Oeuvre azt állította, hogy Leonardo igazi Mona Lisa képmása, mig a Louvréban függő festmény csak egykorú utánzat A rendőrprefektus a látogatás után igen óvatosan nyilatkozott a sajtó képviselői előtt A Jordán-féle kép tény­leg pontosan olyan, mint az Oeuvre leírja, szintén gyönyörű festmény s mindenesetre egykorú a Mona Ljsával. Szintér kiváló mű­vész alkotása, de hogy a két kép közül lyik az eredeti, az súlyos művészeti problé­ma, amelyet a rendőrfőnök, mint laikus, nem hivatott megoldani. — Ungvár és Munkács versengenek Rockefel­ler ,Egészség házá“-ért. Ungvári tudósítónk je­lenti: A Rockefeller-alapi hányból Rufezí csákóban felépítendő „Egészség házia“-t újabb verziók szerint Munkácson fogják felállítani. Ezt a feltevést meg­erősítem látszik az a körülmény, hogy a Rookeíe'l- ler-alap kezel őségének két amerikai kiküldőt fje, akik a minap Ruszinezkóban jártak, csak Munká­csot látogatták meg, Ungvár váro-sát pedig elke­rülték. PIGALL’S BAB Prága I., Ovocnj trh 13. A legkedélyestbb láncbar — Ujonra1 átalakítva — Magvai borok 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom