Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-28 / 271. (1309.) szám

10 ^P^:<JAI-AWfe®.HIRLAEí 192G november 23, vasArnap. firlrisjabú 6jam u Josef Kliutpl aiayiípa UMíu-Imii. f*rnfP haldia „Rmuiio, fcS»V **'*'-' Aztán letérdelt a kerítés mellé, az olda­lára, hogy útjában ne legyen a járókelőknek és imádkozott. A mécsesek megvilágították arcát és fekete kendőjét, a naip bíborba öl­töztette és fakó ruhája úgy simult a fekete vaskerítéshez, mint a piros virág a fekete szalagon. Nem sokáig maradt, mert félt, hogy visszajön a doktor ur és etszégyeli magát a sok úri nép előtt. Fölkelt, keresztet vetett a sírra, talán a könnyeit is feltörö'te és vissza­ment a kerítés mögé, ahol az örökzöld bok­rok olyan szépen eltakarják az embert s ahonnan mégis mindent olyan szépen lebet látni. — Apuka, nézd csak, valaki bepiszkítot­ta a nagyapa sírját — nyafogott Fel a középső fiú és nekirontott az ajtórak, hogy eldobja az odatolakodott, egyszerű virágokat. A doktor urban megdobbant egy pillanat­ra a szív. Mintha az ő keze huüatta volna a virágokat harminc-negyven esztendővel ez­előtt egy másik sírra — a nagyapa sírjára. De aztán bundájára esett a tekirtete s a felesége szemrehányó tekintetére és ,-zinte durván szólt oda fiainak: — Dobjátok ki Innen a piszkot, valami paraszt járt itt, amig sétálni voltunk! És egykedvűen nézte végig, amint a rosz- szul nevelt fiuk diadalmas hallással do­bálták az útra a virágszálakat, hogy hirtelen ottáinadt járókelők összetapossák. ... A nap utolsót lobbantott a temetőr a gyertyák megvilágosodtak és a kerítés bok­rai mögött mirtha halkan sirdogált volna va­laki. De lehet, hogy csak a szél cihálta meg a fényes, zöld levélkéket, mert a szél furcsán szokott muzsikálni a novemberi alkonyaiban... Panasz az idecenben Panaszok* Az én fuvarom: csupa halott rózsák. Az ón csuha jóm: éjszakába veszett. Az én tutajom: szikiákon odaveszett. Az én udvarom: gazzal benőit térség. Az én furulyám: megrepedezett. As én nyoszolyám: tövissel hímezett, Az én vonatom elöl felszedték a sint.... Minek szenvedni tovább ennyi kínt? Nagyfalnssy István. • Mutatvány a szerző „Csillaghullás" c kötetéből. v,>-w„. . ,v. Szerkeszti: Sziklay Ferenc dr. Kéziratok a szerkesztő cimére: Kosice­Kassa, Éder-utca 9. az., küldendők. tlan Túrna Praha fi., KevoluénS If. 13. Elsőrangú mdszalo . a Mértékszerint készít divatos, elegáns öltönyöké* 1 és kabátokat, házon Ke 40 r— tói. Angol szőve- S tek raktáron. 7,Tza“ Jő izlési társaságbeli decens hölgyeknek nélkülözhetetlen arc, nyak, karok, kezek, test, kebel, haj ápolására és teljes finom, dis- crét szépség elérésére, 19U9 Párisban arany­éremmel és oklevéllel kitüntetett szépség ápolási módszer és preparátumok. Ajz intézetben a legmakacsabb arcdefek­tusok sikeresen eiiávolitatnak. Szeplő, máj­folt, mitleszer, líkacsos és zsíros kiütéses leint, vörös orr, kezek, anyajel, szemölcs, ránc szemzacskók etc. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intézetemet, rendeljenek Iza rekord arca pOxá szereket, pontos kioktatással. Mitfeszer, pórus, pattanás ellen garnitúra....................................Kő 37.­Szeplő és májfolt ellen garnitúra . „ 37.— Vörös orr, arc, kezek elleni garn. „ 37.— Arcma^szás ráncok karikák eben „ 77.— Borujjitó garnilura 4 nap alatt le­hámlasztja a bort és olyan lesz, mint az üde gyernmklányé . . „ 120.— Hajtana'Uó garnilura 1 perc alatt leveszi a hajat ennéi jobb 20 év múlva sem lesz ....... „ 37.— Kebelápoló, fejlesztő garnilura . „ 120.— Folyékony láthatatlan email, cso­dásán szépít ...................... „ 77.— Iz a kozmetikai intézet Lecsukja gyongedényt! szememet a vágy, hogy játszhasson a képzelet, duíU hideg őszben lurró lehelet­Hogy otthontalan otthonom helyett lássam a messze elhagyott helyet, ahová visszamenni nem lehet. Ott úgy nézett le arca rám az égnek, hogy leidobbant szivemben a dicsének ■ hittem magamat az ég gyermekéne Színekben ott agy Izsóit a természet, hogy gyönyörre tört a csiráié érzet > ideg és íny csak édességet érzeti. Mint ünnepeltje örvendező tornak: szememből néha csöndes könnyek lolytak, mert örömeim oly igazuk voltak. 8 az elhagyott paradicsom helyett — ahová visszamennem nem lehet — körülfogtak a mindig-emberek. Mint rút törpék, akik magasra nőttek s nem sírnak már, ha vágják az erdőket, ahol nevelték, takargatták őket. Most is fölrántják lezárt szememet — mint nyarat bánt meg őszi lehelet — logy ne is játszhasson a képzelet. Alterego. 1—aa—aawg*———Pt—a—BTn«wi1 Ősapáink gótai almanachja — Lambrecht Kálmán uj könyve — Bibliofilek körében rég nem hallottam akkora ujjougásl, mint most, amikor a Dante könyvk adó- vállalat Lambrecht Kálmán uj kötetével, „Az ős­ember" cíművel lepte meg az elárvult magyar könyvpiacot. Annak, aki csak dísznek tartja a könyvet, páratlan alkalom, hogy szépséges kötettel gazdagítsa gyűjteményét, aki pedig karosszéke mél)én szereti az intim ősszezárkózást a könyvek­kel, kellemesen eltöltött napok gazdag emlékeiért válik adósává a szerzőnek. A szemnek micsoda dő­zsölése, a megismerésnek milyen teritett aszlala ez a vaskos köteti Nekem mindezeken felül még vi­gasztalás is. 0 őseink atvafisága, a tudomány megvilágításá­ban, nem valami előkelő. Lambrecht könyve mint valami testes gótai almanach, elejbénk vetíti az ősemt ot családfáját. A Szemigóta sem süthetne ki kompromittáióbb elődöket. Annál nagyobb dicsőség az emberi nemre, hogy alacsony sorból küzdötte fel magát a Föld uralkodójává. Semmi okunk sincs rer'ttkedni származásunkon és semmi szükség sincs ellen'é'et élezni ki a tudomány és a hit kö­zött. Erre tanít két első fejezetében a szerző, aki a legautentikusabb tanút, Wasmann jézustársasági atyát, a jeles természetbúvárt idézi igazának bizo­nyítására. Bevezetőnek az evolúciós gondolat ki­alakulását rajzolja meg Lambrecht. A daytoni rek- lámpör, az úgynevezett majompör kellős közepébe bukkanunk. Sokkal érdekesebb Móra Ferenc ma­jomafférja, amely a szegedi muzeuin egyik ártat­lan fal.táblája körül, s nem a bíróság előtt zajlott le. Tisztes szegedi kézmivesek mondják el véle­ményüket benne az „ántivilág" berendezéséről és az oktalan elfogultság kifigurázása sugárzik a kis epizód le:ráfiból, amelyet a szerző szerencsés vá­lasztása nyilván a könyvön végighúzódó derült vi­lágnézet intonálására iktatott be. Az emberréválás monumen'ális prózai éposza elsőbb számbaveszi az evolúció összes bonctani, élet- és fejlődéstani bizonyítékot, segítségül hívja a biokémia legmodernebb megállapításait, majd seregszemlét tart az emberalkatu majmok és ki­halt elődeik fölött, amelyek közül hajdan, a Föld- újkor paradicsomában Dévény környékén is tanyá­zott néliány faj. A majmok bemutatkozását „a ja­vai rejtély" megfejtése követi nyomon. Ez is, mint a mü legtöbb fejezete, tudományos riport, vagy még inkább novella. Hőse egy fiatal hollandus orvos, aki azzal az eltökélt szándékkal vágott neki az életulnak, hogy törik-szakad, megtalálja azt a bizonyos összekötő lényt, amely az állatvilághoz hidalja át az emberi nemet. Dubois a származás­tan lovagkorában élt és teljesen Haeckel hatása alatt állott, aki már 1867-ben megjósolta a „ma­jomember" eljövendő felfedezését. Jóslatát DuboÍ3 váltotta valóra Jáva szigetén, ahol csákánya meg­bontotta a Pithecanlhropus sok ezer éves sírját. A majomembernek újabban az afrikai majom­emberben akadt társa. Lambrecht külön fejezetet szentel ennek a fontos leletnek. A rodézai ösrna- jom ugyanis fejlettebb volt a mostani embersza­básúaknál, mivel két lábon járt és értelmi foka is magasabb volt. A majomember és az emberfajom csontmaradványainak kellő kritikai méllatása^után vezet el tudós szerzőnk ahhoz, „Aki volt, de nincs". Annyira nincs, hogy nyom sem maradt utá­na, d b gy biztosan volt, arra csaknem minden ősélotbuvár és embertan-tudós is esküszik. így Lambrecht is abban a b'zfos meggyőződésben van, hc0y az r bér már a harmadkorban fellépett a> világ nagy színpadára és .t a feltevéséi rneggvő- zően tudja megokolni is. Ez a sejtelmes cirnü fe­jezel a könyv legmesteribb részletei közé tartozik. Bámulatos plasztikával jelenetezi meg azt az ér­dekes és hosszadalmas vitát, amely a „hajnal kö­vei", az eo! tok körül jó ideje folyik, s még ma sem ült el. A jégkorszak ismertetésénél a társszerző: Kor­mos Tivadar veszi át a tollat. A huszonhárom' fe­jezetből hatot irt Kormos, aki a negyedkor legki­válóbb magyar szakembere. Érdemei nein'sak nagyszabású ősélettani kutatásaiban és nagyjelen­tőségű fölfedezéseiben vannak, hanem abban is, hogy a kutatást kitünően tudta megszervezni es nagy ; ’ iát toborzott mega köré a tudományos anyag feldolgozására. A színpadra itt, a negyedkorban lép fel két- ségbevonhatatlanul a főszereplő: az ember. A kö­vetkező fejezetben Lambrecht előbb a kulisszá­kat festi meg. Euráz a embertől még gyéren né­pesített végtelen arénáján vadlovak, vadszamarak, ősgimek, tarándszarvasok és ősbölények vágtattak. Az ember kortársa volt a gyapjas orrszarvú és a rejtélyes egyszarvú, az őselefánt és még sok száz más, rész nt élő, részben már kihalt emlős. Jégkor­szakbeli őseink szorították ki barlangjaikból az óriási medvéket, vadásztak törpe elefántokra és vizi lovakra. Nyüzsgött a vad, repültek a dárdák, görögtek a sziklák, zendült a hallali az őserdők mélyén és a puszták síkján. Majd megrengett a föld. A negyedkor tank-állata, a maramut közel- gett délebbre fundrás hazájából, ahol nyilván már nem volt elég eledele. A jégkorszak közepe táján rasszokra vált és nem tudván alkalmazkodni az uj viszonyokhoz, sietett tragédiája felé. Halotti torát a farkasok ülték meg. „Elhalt a tromb ta- szó“ Írja a szerző és ezzel a hangulatos akkorddal zárul a páratlanul érdekes fejezet, amelyben a kátránytavakkal és Szibéria jégszekrényében meg­őrzött ősállatmumiákkal is ösmeretséget kötünk. Nagy emberek nagyokat tévednek; erre tanít az „Az ősember nyomain" cimü fejezet. Cuvier, min! valami orákulum hirdette, hogy ásatag ember nincs, noha előtte már jó pár száz esztendővel ta­láltak ősembercsontokat. Szerzőnk véggveszi az összes lejeteket. Tolla nyomán megélednek a csontok. Felöltik egykori izomruhájukat, de nem vértelen kisértetek gyanánt ődüngenek előttünk a könyv színpadán, hanem újra eljátszák úttörő éle­tüket a nagyon késő' unokák bámuló szemei előtt. Az újságíró fortélyos csapdáit látom az ilyen al­címekben, mint például: „Aki négyszer támadt fel." Érdeklődésed, kíváncsiságod okvetetien bele­hajt ebbe a tőrbe, jámbor olvasó, akár laikus vagy, akár verzáfus a tudomány mezején. Még ben­ne vagy a csapdában, mikor máris másik csapó­ajtót nyitnak számodra: „Sakk a németeknek." Ezen túl már ott vár a harmadik csalétek: „Az ősember, mint regényhős", majd tovább: „Az első alpinisták", „A monacói fejedelem védencei". A „Piltdowni rébusz" pedig egészen úgy hangzik, mintha Wa' n doktor félzsotdon élő hadi kirur­gusnak volna valami újabb mondanivalója Sher­lock Holmes kalandjairól. Pedig e c m mögött nem detektivregény rejtőzik, de annál sokkalta érdeke­sebb, hiszen ez a szépirő tudós apró csontocskák 8 miegymás alapján évmilbőkra visszafelé nyomoz a múltba. így állít elénk régi bűnöket, például, hogy a horvátországi ősember fogcsattogtató kan­nibál volt Szörnyű bűnének nyomát ott találták a krapinai barlangban. A könyvet Kormos Tiva­dar öt kiválóan sikerült színes leírása zárja be, amelyet különösen a vadászok fognak nagy szere­tettel olvasni, mivel izgalmas vadászjeleneteket rajzol meg a mamuttal, hópárduccal és medvével küzdő magyarországi ősember, többek közt a pili­si „eszkimó" életébőL 0 Lambrecht könyvét a kiadó káprázatos, a ml lerongyolt viszonyaink közt egyenesen pazarló fényűzéssel juttatja elénk. A szövegközti rajzokat és a kötéstervet Végh Gusztáv készítette. Más- fóiszáz szövegrajz, 76 tábla, hét színes mümellék- let, hét mélynyomásu tábla és három térképmel­léklet: olyan illusztrációs leltár, amivel magyar könyv idáig nem vonult fel. A szövegmagyarázó ábrák nem az uton-utfélen használt képek, hanem4 friss anyag, amelyet nagy gonddal és fáradsággal halmoztak egybe a világ minden tájáról. „Az ős­ember", — első, de teljesen önálló része az „Ös» világok élete" cimü sorozatnak. Bratis’ava, Slcfanikova 19, II. *cvfc&ií:o339303e<?Qefceí. seec o&daeoo* Sjff 1i£ö'c,”a Cr. Kolb éy.r-.i ÍH a pr' mi. fr/tn';. furtl ás Snrlini hArklInlkAV l,-i:i:• r-oiriH í<* <'■■( mftsoijorv osa fi'- vt T-vr. «r:>ww* mx&az*. Wa-noi in un vizsgálat' 'lOOOOOOQOO&OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO' Lukinich Frigyes, Rainer Brúnó Ó3 Farkas István szerkesztésében megjelenő „Uj Társaság" c. közművelődési és társadal­mi folyóirat most megjelent második év­folyam beli 10—11 száma osupa értékes, érdekes és élvezetes cikkekben gazdag. A szerkesztőik kiváló és elismerésreméltó gond­dal igyekeztek a közönség figyelmét és ér­deklődését minden irányban felkeltetni. A tanulságos cikkek között első helyen kell említenünk Luk'nioh Imre dr-nak „Rákócziné életéből" c. tanulmányát, mely a fejede’em- asszonynak Karlsbadból való menekülését mondja el eddig ismeretlen történelmi ada» tok alapján. — Lefíler Béla dr. „A száz templom szigetén" címmel ir érdekesen Gót- land-ról és Visby-ről, a Gótok egykori gazdag fővárosáról. Austerlitz Vilmos dr. Finnorszá­gi utazását mondja el érdekesen. Czapáry Karola a magyar nők számára inja „Nők Rózsák, Méhek" cimü cukikét a méhészeiről s annak előnyeiről. Az utazási rovatban f ’ili­ter Imre mondja el Paris—Versailles— TtouvUIo-í utazását az „Uránia" Voíks- bildung's-VereLn-nal. Ugyancsak ezen rovat hozza az összes külföldi ki rándulások leírá­sát, útirányát 1930-ig. EiohmüMer Gusztáv Esperantó tanfolyamát folytatja nagy hozzá­értéssel. Nérey Ödön, az ismert budapesti spiritiszta „Van-e szellemvilág" címen ir érdekes kis tanulmányt. A változatos irodal­mi rovat Boros Béla „A csend szerelme" c. versét közli, Lausohimann Ottó „S. O. S.“ cik­két folyta!ia és fejezi be, Timko Emil „Hiv a falu" c. versét hozza. Vámos Géza az uj sz’o- vák irodalom értékes elbeszélőjének „Edit szemecskéje" c. nagy novellájának gondos magyar fordítását folytatja stb. Kázmér Ernő nagy könyvszemléjében az irodalom könyv- újdonságairól ir. Györífy Lajos az ifjúság ismerInevü vezetője „Cserkésztestvérekhez" címen ir a magyar ifjúsághoz. Ezen „Cser- kész“-rovat, melyben az ifjúság eredeti versei és leírásai is elhelyezést nyernek, célja, hogy a hazai ifjúságot a nemzetközi cserkcsr.roz- galommal meglmértéssé és összekösse. A Yp előfizetési ára évi 25.— Ke, me'ynrk be­fizetésére felhívjuk olvasóink Heveim ét. — Magyar szabadegyetem Prágában. A MAKK a prágai ninevar diákság számára a Máriádén Klementinám I. számú helyiségé­ben a következő előadássorozatot ren 1pzi: December 1-én, szerdán este 7 órakor: Búj­nák Pál dr., a cseh Károly-egyetem ma^var előadótanára: „Finnországi tamiVánvu’n,n". December F-án, szerdán este 7 orrkor: Szvalkó Pál dr.: .Az ni európai ku’Yra Ma­gyarországon". Januárban: Dvnránvi Iá .A magvar hírlapirodalom". Nmibrucr Pád dr.: i,Romáin Rollami". A MAKK vá'asz’mái- nva lépéseket tett. hoev szoba de*”; etenr r’ő- adásra Szent-Ivánv József nemzet'Tvü’ési képviselőt és Gvőrv Dezsőt is megnyer'^. Az •lőadásokra belénődii nincs F"Y mon k endögül a —nmcvfjr kr’őnsa Tr'r n •,or’át, a nm^vpr kríonáVat s a magyarul t Yö "ás n em z<*tf s őr*V" két ___ _ ww rrrr . 1 ■ (j I4 t»f' Lt> ^ (l, . .J- If. ­,:0 jo J coo oi. dá | hashajtó 3 '■'öls-aka : j Vü i s Hák 7rö« | Bratis.'ava 2 [p ilotioi ára S 60Ki 1 Mapitva t7%, AlanitTa 17%. Horn Lajos utóda, Banská Bystrica SzlOTensxkó la^ré^lbb éa legmoder- KSIflrészelés, • cslazol&a fényeréa. oabbQl barandezaUhAlparfiT&rtalapa homok mg Ar t <-s A* »UUnv<rö»al MQvés?les kivitelű síremlékek MArvány-IMabáslrom ernyők < , S r \ útszóli keresztek, köszobrok fts csillárok, egyszerű, sima, ^ í \ ’ mi vlen kö emben valamint művészies szobrász £ t y díszítésekkel ellátva, selyem í J c Bútormárványlapok. zsinór felszereléssel, nyugodt ji *\ \ fényhatásuk folytán a Jelen- 4 t \ I Kapcsoló táblák d 4 > fv kor legelegánsabb és lég- 4 r .... ... ... 4 X A > Iparművészeti munkák: előkelőbb világitól. N 2 J b 1 w nh O Irószérkészletek, óraiokok. ^ |......hamutartók, szobor állványok sm i ~ ll Stb' n'órványbdl. Kérjen árjegyzéket ^ —.....—^ Kérjen árajánlatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom