Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-28 / 271. (1309.) szám
10 ^P^:<JAI-AWfe®.HIRLAEí 192G november 23, vasArnap. firlrisjabú 6jam u Josef Kliutpl aiayiípa UMíu-Imii. f*rnfP haldia „Rmuiio, fcS»V **'*'-' Aztán letérdelt a kerítés mellé, az oldalára, hogy útjában ne legyen a járókelőknek és imádkozott. A mécsesek megvilágították arcát és fekete kendőjét, a naip bíborba öltöztette és fakó ruhája úgy simult a fekete vaskerítéshez, mint a piros virág a fekete szalagon. Nem sokáig maradt, mert félt, hogy visszajön a doktor ur és etszégyeli magát a sok úri nép előtt. Fölkelt, keresztet vetett a sírra, talán a könnyeit is feltörö'te és visszament a kerítés mögé, ahol az örökzöld bokrok olyan szépen eltakarják az embert s ahonnan mégis mindent olyan szépen lebet látni. — Apuka, nézd csak, valaki bepiszkította a nagyapa sírját — nyafogott Fel a középső fiú és nekirontott az ajtórak, hogy eldobja az odatolakodott, egyszerű virágokat. A doktor urban megdobbant egy pillanatra a szív. Mintha az ő keze huüatta volna a virágokat harminc-negyven esztendővel ezelőtt egy másik sírra — a nagyapa sírjára. De aztán bundájára esett a tekirtete s a felesége szemrehányó tekintetére és ,-zinte durván szólt oda fiainak: — Dobjátok ki Innen a piszkot, valami paraszt járt itt, amig sétálni voltunk! És egykedvűen nézte végig, amint a rosz- szul nevelt fiuk diadalmas hallással dobálták az útra a virágszálakat, hogy hirtelen ottáinadt járókelők összetapossák. ... A nap utolsót lobbantott a temetőr a gyertyák megvilágosodtak és a kerítés bokrai mögött mirtha halkan sirdogált volna valaki. De lehet, hogy csak a szél cihálta meg a fényes, zöld levélkéket, mert a szél furcsán szokott muzsikálni a novemberi alkonyaiban... Panasz az idecenben Panaszok* Az én fuvarom: csupa halott rózsák. Az ón csuha jóm: éjszakába veszett. Az én tutajom: szikiákon odaveszett. Az én udvarom: gazzal benőit térség. Az én furulyám: megrepedezett. As én nyoszolyám: tövissel hímezett, Az én vonatom elöl felszedték a sint.... Minek szenvedni tovább ennyi kínt? Nagyfalnssy István. • Mutatvány a szerző „Csillaghullás" c kötetéből. v,>-w„. . ,v. Szerkeszti: Sziklay Ferenc dr. Kéziratok a szerkesztő cimére: KosiceKassa, Éder-utca 9. az., küldendők. tlan Túrna Praha fi., KevoluénS If. 13. Elsőrangú mdszalo . a Mértékszerint készít divatos, elegáns öltönyöké* 1 és kabátokat, házon Ke 40 r— tói. Angol szőve- S tek raktáron. 7,Tza“ Jő izlési társaságbeli decens hölgyeknek nélkülözhetetlen arc, nyak, karok, kezek, test, kebel, haj ápolására és teljes finom, dis- crét szépség elérésére, 19U9 Párisban aranyéremmel és oklevéllel kitüntetett szépség ápolási módszer és preparátumok. Ajz intézetben a legmakacsabb arcdefektusok sikeresen eiiávolitatnak. Szeplő, májfolt, mitleszer, líkacsos és zsíros kiütéses leint, vörös orr, kezek, anyajel, szemölcs, ránc szemzacskók etc. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intézetemet, rendeljenek Iza rekord arca pOxá szereket, pontos kioktatással. Mitfeszer, pórus, pattanás ellen garnitúra....................................Kő 37.Szeplő és májfolt ellen garnitúra . „ 37.— Vörös orr, arc, kezek elleni garn. „ 37.— Arcma^szás ráncok karikák eben „ 77.— Borujjitó garnilura 4 nap alatt lehámlasztja a bort és olyan lesz, mint az üde gyernmklányé . . „ 120.— Hajtana'Uó garnilura 1 perc alatt leveszi a hajat ennéi jobb 20 év múlva sem lesz ....... „ 37.— Kebelápoló, fejlesztő garnilura . „ 120.— Folyékony láthatatlan email, csodásán szépít ...................... „ 77.— Iz a kozmetikai intézet Lecsukja gyongedényt! szememet a vágy, hogy játszhasson a képzelet, duíU hideg őszben lurró leheletHogy otthontalan otthonom helyett lássam a messze elhagyott helyet, ahová visszamenni nem lehet. Ott úgy nézett le arca rám az égnek, hogy leidobbant szivemben a dicsének ■ hittem magamat az ég gyermekéne Színekben ott agy Izsóit a természet, hogy gyönyörre tört a csiráié érzet > ideg és íny csak édességet érzeti. Mint ünnepeltje örvendező tornak: szememből néha csöndes könnyek lolytak, mert örömeim oly igazuk voltak. 8 az elhagyott paradicsom helyett — ahová visszamennem nem lehet — körülfogtak a mindig-emberek. Mint rút törpék, akik magasra nőttek s nem sírnak már, ha vágják az erdőket, ahol nevelték, takargatták őket. Most is fölrántják lezárt szememet — mint nyarat bánt meg őszi lehelet — logy ne is játszhasson a képzelet. Alterego. 1—aa—aawg*———Pt—a—BTn«wi1 Ősapáink gótai almanachja — Lambrecht Kálmán uj könyve — Bibliofilek körében rég nem hallottam akkora ujjougásl, mint most, amikor a Dante könyvk adó- vállalat Lambrecht Kálmán uj kötetével, „Az ősember" cíművel lepte meg az elárvult magyar könyvpiacot. Annak, aki csak dísznek tartja a könyvet, páratlan alkalom, hogy szépséges kötettel gazdagítsa gyűjteményét, aki pedig karosszéke mél)én szereti az intim ősszezárkózást a könyvekkel, kellemesen eltöltött napok gazdag emlékeiért válik adósává a szerzőnek. A szemnek micsoda dőzsölése, a megismerésnek milyen teritett aszlala ez a vaskos köteti Nekem mindezeken felül még vigasztalás is. 0 őseink atvafisága, a tudomány megvilágításában, nem valami előkelő. Lambrecht könyve mint valami testes gótai almanach, elejbénk vetíti az ősemt ot családfáját. A Szemigóta sem süthetne ki kompromittáióbb elődöket. Annál nagyobb dicsőség az emberi nemre, hogy alacsony sorból küzdötte fel magát a Föld uralkodójává. Semmi okunk sincs rer'ttkedni származásunkon és semmi szükség sincs ellen'é'et élezni ki a tudomány és a hit között. Erre tanít két első fejezetében a szerző, aki a legautentikusabb tanút, Wasmann jézustársasági atyát, a jeles természetbúvárt idézi igazának bizonyítására. Bevezetőnek az evolúciós gondolat kialakulását rajzolja meg Lambrecht. A daytoni rek- lámpör, az úgynevezett majompör kellős közepébe bukkanunk. Sokkal érdekesebb Móra Ferenc majomafférja, amely a szegedi muzeuin egyik ártatlan fal.táblája körül, s nem a bíróság előtt zajlott le. Tisztes szegedi kézmivesek mondják el véleményüket benne az „ántivilág" berendezéséről és az oktalan elfogultság kifigurázása sugárzik a kis epizód le:ráfiból, amelyet a szerző szerencsés választása nyilván a könyvön végighúzódó derült világnézet intonálására iktatott be. Az emberréválás monumen'ális prózai éposza elsőbb számbaveszi az evolúció összes bonctani, élet- és fejlődéstani bizonyítékot, segítségül hívja a biokémia legmodernebb megállapításait, majd seregszemlét tart az emberalkatu majmok és kihalt elődeik fölött, amelyek közül hajdan, a Föld- újkor paradicsomában Dévény környékén is tanyázott néliány faj. A majmok bemutatkozását „a javai rejtély" megfejtése követi nyomon. Ez is, mint a mü legtöbb fejezete, tudományos riport, vagy még inkább novella. Hőse egy fiatal hollandus orvos, aki azzal az eltökélt szándékkal vágott neki az életulnak, hogy törik-szakad, megtalálja azt a bizonyos összekötő lényt, amely az állatvilághoz hidalja át az emberi nemet. Dubois a származástan lovagkorában élt és teljesen Haeckel hatása alatt állott, aki már 1867-ben megjósolta a „majomember" eljövendő felfedezését. Jóslatát DuboÍ3 váltotta valóra Jáva szigetén, ahol csákánya megbontotta a Pithecanlhropus sok ezer éves sírját. A majomembernek újabban az afrikai majomemberben akadt társa. Lambrecht külön fejezetet szentel ennek a fontos leletnek. A rodézai ösrna- jom ugyanis fejlettebb volt a mostani emberszabásúaknál, mivel két lábon járt és értelmi foka is magasabb volt. A majomember és az emberfajom csontmaradványainak kellő kritikai méllatása^után vezet el tudós szerzőnk ahhoz, „Aki volt, de nincs". Annyira nincs, hogy nyom sem maradt utána, d b gy biztosan volt, arra csaknem minden ősélotbuvár és embertan-tudós is esküszik. így Lambrecht is abban a b'zfos meggyőződésben van, hc0y az r bér már a harmadkorban fellépett a> világ nagy színpadára és .t a feltevéséi rneggvő- zően tudja megokolni is. Ez a sejtelmes cirnü fejezel a könyv legmesteribb részletei közé tartozik. Bámulatos plasztikával jelenetezi meg azt az érdekes és hosszadalmas vitát, amely a „hajnal kövei", az eo! tok körül jó ideje folyik, s még ma sem ült el. A jégkorszak ismertetésénél a társszerző: Kormos Tivadar veszi át a tollat. A huszonhárom' fejezetből hatot irt Kormos, aki a negyedkor legkiválóbb magyar szakembere. Érdemei nein'sak nagyszabású ősélettani kutatásaiban és nagyjelentőségű fölfedezéseiben vannak, hanem abban is, hogy a kutatást kitünően tudta megszervezni es nagy ; ’ iát toborzott mega köré a tudományos anyag feldolgozására. A színpadra itt, a negyedkorban lép fel két- ségbevonhatatlanul a főszereplő: az ember. A következő fejezetben Lambrecht előbb a kulisszákat festi meg. Euráz a embertől még gyéren népesített végtelen arénáján vadlovak, vadszamarak, ősgimek, tarándszarvasok és ősbölények vágtattak. Az ember kortársa volt a gyapjas orrszarvú és a rejtélyes egyszarvú, az őselefánt és még sok száz más, rész nt élő, részben már kihalt emlős. Jégkorszakbeli őseink szorították ki barlangjaikból az óriási medvéket, vadásztak törpe elefántokra és vizi lovakra. Nyüzsgött a vad, repültek a dárdák, görögtek a sziklák, zendült a hallali az őserdők mélyén és a puszták síkján. Majd megrengett a föld. A negyedkor tank-állata, a maramut közel- gett délebbre fundrás hazájából, ahol nyilván már nem volt elég eledele. A jégkorszak közepe táján rasszokra vált és nem tudván alkalmazkodni az uj viszonyokhoz, sietett tragédiája felé. Halotti torát a farkasok ülték meg. „Elhalt a tromb ta- szó“ Írja a szerző és ezzel a hangulatos akkorddal zárul a páratlanul érdekes fejezet, amelyben a kátránytavakkal és Szibéria jégszekrényében megőrzött ősállatmumiákkal is ösmeretséget kötünk. Nagy emberek nagyokat tévednek; erre tanít az „Az ősember nyomain" cimü fejezet. Cuvier, min! valami orákulum hirdette, hogy ásatag ember nincs, noha előtte már jó pár száz esztendővel találtak ősembercsontokat. Szerzőnk véggveszi az összes lejeteket. Tolla nyomán megélednek a csontok. Felöltik egykori izomruhájukat, de nem vértelen kisértetek gyanánt ődüngenek előttünk a könyv színpadán, hanem újra eljátszák úttörő életüket a nagyon késő' unokák bámuló szemei előtt. Az újságíró fortélyos csapdáit látom az ilyen alcímekben, mint például: „Aki négyszer támadt fel." Érdeklődésed, kíváncsiságod okvetetien belehajt ebbe a tőrbe, jámbor olvasó, akár laikus vagy, akár verzáfus a tudomány mezején. Még benne vagy a csapdában, mikor máris másik csapóajtót nyitnak számodra: „Sakk a németeknek." Ezen túl már ott vár a harmadik csalétek: „Az ősember, mint regényhős", majd tovább: „Az első alpinisták", „A monacói fejedelem védencei". A „Piltdowni rébusz" pedig egészen úgy hangzik, mintha Wa' n doktor félzsotdon élő hadi kirurgusnak volna valami újabb mondanivalója Sherlock Holmes kalandjairól. Pedig e c m mögött nem detektivregény rejtőzik, de annál sokkalta érdekesebb, hiszen ez a szépirő tudós apró csontocskák 8 miegymás alapján évmilbőkra visszafelé nyomoz a múltba. így állít elénk régi bűnöket, például, hogy a horvátországi ősember fogcsattogtató kannibál volt Szörnyű bűnének nyomát ott találták a krapinai barlangban. A könyvet Kormos Tivadar öt kiválóan sikerült színes leírása zárja be, amelyet különösen a vadászok fognak nagy szeretettel olvasni, mivel izgalmas vadászjeleneteket rajzol meg a mamuttal, hópárduccal és medvével küzdő magyarországi ősember, többek közt a pilisi „eszkimó" életébőL 0 Lambrecht könyvét a kiadó káprázatos, a ml lerongyolt viszonyaink közt egyenesen pazarló fényűzéssel juttatja elénk. A szövegközti rajzokat és a kötéstervet Végh Gusztáv készítette. Más- fóiszáz szövegrajz, 76 tábla, hét színes mümellék- let, hét mélynyomásu tábla és három térképmelléklet: olyan illusztrációs leltár, amivel magyar könyv idáig nem vonult fel. A szövegmagyarázó ábrák nem az uton-utfélen használt képek, hanem4 friss anyag, amelyet nagy gonddal és fáradsággal halmoztak egybe a világ minden tájáról. „Az ősember", — első, de teljesen önálló része az „Ös» világok élete" cimü sorozatnak. Bratis’ava, Slcfanikova 19, II. *cvfc&ií:o339303e<?Qefceí. seec o&daeoo* Sjff 1i£ö'c,”a Cr. Kolb éy.r-.i ÍH a pr' mi. fr/tn';. furtl ás Snrlini hArklInlkAV l,-i:i:• r-oiriH í<* <'■■( mftsoijorv osa fi'- vt T-vr. «r:>ww* mx&az*. Wa-noi in un vizsgálat' 'lOOOOOOQOO&OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO' Lukinich Frigyes, Rainer Brúnó Ó3 Farkas István szerkesztésében megjelenő „Uj Társaság" c. közművelődési és társadalmi folyóirat most megjelent második évfolyam beli 10—11 száma osupa értékes, érdekes és élvezetes cikkekben gazdag. A szerkesztőik kiváló és elismerésreméltó gonddal igyekeztek a közönség figyelmét és érdeklődését minden irányban felkeltetni. A tanulságos cikkek között első helyen kell említenünk Luk'nioh Imre dr-nak „Rákócziné életéből" c. tanulmányát, mely a fejede’em- asszonynak Karlsbadból való menekülését mondja el eddig ismeretlen történelmi ada» tok alapján. — Lefíler Béla dr. „A száz templom szigetén" címmel ir érdekesen Gót- land-ról és Visby-ről, a Gótok egykori gazdag fővárosáról. Austerlitz Vilmos dr. Finnországi utazását mondja el érdekesen. Czapáry Karola a magyar nők számára inja „Nők Rózsák, Méhek" cimü cukikét a méhészeiről s annak előnyeiről. Az utazási rovatban f ’iliter Imre mondja el Paris—Versailles— TtouvUIo-í utazását az „Uránia" Voíks- bildung's-VereLn-nal. Ugyancsak ezen rovat hozza az összes külföldi ki rándulások leírását, útirányát 1930-ig. EiohmüMer Gusztáv Esperantó tanfolyamát folytatja nagy hozzáértéssel. Nérey Ödön, az ismert budapesti spiritiszta „Van-e szellemvilág" címen ir érdekes kis tanulmányt. A változatos irodalmi rovat Boros Béla „A csend szerelme" c. versét közli, Lausohimann Ottó „S. O. S.“ cikkét folyta!ia és fejezi be, Timko Emil „Hiv a falu" c. versét hozza. Vámos Géza az uj sz’o- vák irodalom értékes elbeszélőjének „Edit szemecskéje" c. nagy novellájának gondos magyar fordítását folytatja stb. Kázmér Ernő nagy könyvszemléjében az irodalom könyv- újdonságairól ir. Györífy Lajos az ifjúság ismerInevü vezetője „Cserkésztestvérekhez" címen ir a magyar ifjúsághoz. Ezen „Cser- kész“-rovat, melyben az ifjúság eredeti versei és leírásai is elhelyezést nyernek, célja, hogy a hazai ifjúságot a nemzetközi cserkcsr.roz- galommal meglmértéssé és összekösse. A Yp előfizetési ára évi 25.— Ke, me'ynrk befizetésére felhívjuk olvasóink Heveim ét. — Magyar szabadegyetem Prágában. A MAKK a prágai ninevar diákság számára a Máriádén Klementinám I. számú helyiségében a következő előadássorozatot ren 1pzi: December 1-én, szerdán este 7 órakor: Bújnák Pál dr., a cseh Károly-egyetem ma^var előadótanára: „Finnországi tamiVánvu’n,n". December F-án, szerdán este 7 orrkor: Szvalkó Pál dr.: .Az ni európai ku’Yra Magyarországon". Januárban: Dvnránvi Iá .A magvar hírlapirodalom". Nmibrucr Pád dr.: i,Romáin Rollami". A MAKK vá'asz’mái- nva lépéseket tett. hoev szoba de*”; etenr r’ő- adásra Szent-Ivánv József nemzet'Tvü’ési képviselőt és Gvőrv Dezsőt is megnyer'^. Az •lőadásokra belénődii nincs F"Y mon k endögül a —nmcvfjr kr’őnsa Tr'r n •,or’át, a nm^vpr kríonáVat s a magyarul t Yö "ás n em z<*tf s őr*V" két ___ _ ww rrrr . 1 ■ (j I4 t»f' Lt> ^ (l, . .J- If. ,:0 jo J coo oi. dá | hashajtó 3 '■'öls-aka : j Vü i s Hák 7rö« | Bratis.'ava 2 [p ilotioi ára S 60Ki 1 Mapitva t7%, AlanitTa 17%. Horn Lajos utóda, Banská Bystrica SzlOTensxkó la^ré^lbb éa legmoder- KSIflrészelés, • cslazol&a fényeréa. oabbQl barandezaUhAlparfiT&rtalapa homok mg Ar t <-s A* »UUnv<rö»al MQvés?les kivitelű síremlékek MArvány-IMabáslrom ernyők < , S r \ útszóli keresztek, köszobrok fts csillárok, egyszerű, sima, ^ í \ ’ mi vlen kö emben valamint művészies szobrász £ t y díszítésekkel ellátva, selyem í J c Bútormárványlapok. zsinór felszereléssel, nyugodt ji *\ \ fényhatásuk folytán a Jelen- 4 t \ I Kapcsoló táblák d 4 > fv kor legelegánsabb és lég- 4 r .... ... ... 4 X A > Iparművészeti munkák: előkelőbb világitól. N 2 J b 1 w nh O Irószérkészletek, óraiokok. ^ |......hamutartók, szobor állványok sm i ~ ll Stb' n'órványbdl. Kérjen árjegyzéket ^ —.....—^ Kérjen árajánlatot.
