Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-05 / 251. (1289.) szám

1926 november 5, péntek. I HÍ ll (ni Ml ÉiiiiWJMMaa O^GMtMA<Á^HIRLAB H BMIMUII—I lllll II 11 ■!■——■—nw—f HlI 5 Mim i m'iaiautaiMMM A román-magyar perszonálunió a magyar parlamentben Vihar Nagy Vince beszéde karül — Fajvédő állásfoglalás a zsidó- sáj, munkásság és a Habsburgok felsőházi tagsága ellen — Budapest, nov. 4. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A nemzeigyülésen még mindig folyik a felsőházi javaslat álta­lános vitája. A mai ülésen elsőnek Eekliardt Tibor fajvédő képviselő szólalt fel. A javas­latot elfogadja, mert csak helyeselheti a ket­tős elvet hogy nemcsak a történelmi osztá­lyok szerint, hanem á gazdasági érdekeknek megfelelően is képviseletet biztosítanak. He­lyesnek találja, hogy a főnemesi osztály is képviselethez jut. nem kifogásolja a zsidók képviseletét sem, de helyteleníti azt, hogy ezek képviseletét is egyházi méltósághoz kö­tik. A választott zsidó rabbi szerinte nem foglalhat helyet a többi magyar egyházi mél­tóság között, akik annak ideién banderiális alapon nyertéle jogaikat, A magyar munkásság mindaddig, amig nemzeti alapokra nem helyezkedik és kellő súlyú szervezettel nem rendelke­zik, nem kaphat helyet a felsőházban, mert addig a .munkástársadalom hely­zetét alaposan ismerő képviselője sem lehet. A Habsburg-ház jogát a magyar trónra megdőltnek tekinti, majd legutóbbi beszédével kapcsolatosan tá­madja Apponvit aki szerinte rideg formali­tások kedvéért hajlandó mindig mindent fel­áldozni. Visszautasítja Apponyinak azt a leg­utóbbi kijelentését, hogy a szahadidrályvá- lasztókat forradalmároknak nevezte. Ma a Habsburg-restauráció a szomszéd államokkal való konfliktus veszedelmét jelentené. Apponyi is máskép beszélt még 1919-ben. Erre vonatkozólag. felolvassa Apponyinak egyik akkoriban elmondott beszédéi, amely­ben azt fejtegeti, hogy Magyarország meg­mentésének egyedüli módja az uj rendhez való alkalmazkodás, bűn minden ellenforra­dalmi működés, ezzel szemben minden hálá­lt köteles a kormány mellé állni. Pedig ak­kor Károlyi kormánya volt uralmon. Utána Nagy Vince beszélt a javaslat el­len. Nem tudja megérteni, hogy a Habsbur­gok hogyan tarthatják összeegveztethetőnek, hogy detronizálásuk után felsőházi tagságot fogadhassanak el. Ellenzi az egyházak veze­tőinek részvételét a politikai életben. Nagy Vince beszédének további során szenzációs bejelentést tett a nemzetgyűlés­nek, amely több alkalommal heves vihart váltott ki a házban. Tudomásom szerint, mondotta, a kor­mány fontos alkotmányjogi dologra készül. Bethlen István gróf miniszterelnök terveiről még a saját pártjában sem tudnak. A miniszterelnök ugyanis el van szánva arra, hogy a román uralkodó család égisze alatt perszonálunióba hozza Ma­gyarországot Romániával, (óriási zaj a kormánypárton.) Nem én dobom be a közvéleménybe ezt a problémát. Már néhány évvel ezelőtt a mi­niszterelnökhöz közel álló kolozsvári Ellen­zék című lap vetette fel ezt az ötletet, ami azonban akkor nem sikerült. Most Bánffy Miklós gróf lépett akcióba, a legutóbb pedig több külföldi lap, igv a Corriera della Sera, a Stunde és az Adaverul is közölte azt a hír­adást. hogy Bánffy politikai missziót teljesít Romá­niában és előkészíti Bethlen István gróf tervét a román—magvar perszonálunió- ra vonatkozólag. Nagy Vince beszéde után a nemzetgyű­lés mai ülését he rekeszt ették. A nemzetgyűlés holnapi ülésén minden valószínűség szerint Bethlen István gróf mi­niszterelnök fog elsőnek felszólalni és reflek­tálni fog a vita során elhangzott beszédekre. Hir szerint a miniszterelnök beszédében kü­lönösen Apponyi Albertnak fog kimerítő vá­laszt adni, de reflektálni fog Nagy Vincének a román-magyar perszonáhmióval kapcsolat­ban ma elhangzott beszédére is. A felsőházi javaslat fölötti általános vi­tát holnap valószínűleg be is fejezik. A rész­letes vitára a jövő hét keddjén tér át a nem­zetgyűlés. Sztrájk az ipolyviski uradalomban a földreform hibái miatt Föld és munka nélkül maradnak a mezőgazdasági munkások — A rendszertelen munka súlyos következményei A P. M. H. tudósítójának távirati jelentése Ipolyság, november 4. A P. M. H. múltkor behatóan foglalkozott egyik cikkében az Ipoly völgyében végrehaj­tott földreformmal. Már akkor is megírtuk, hogy a rendszertelenül végrehajtott reform sú­lyos bajokat, válságokat idézhet elő, amelyek következtében a mezőgazdaság és a ■mezőgazdasági ipar hatalmas káro­kat fog szenvedni, Megírtulí, hogy a zselizi Brenner-féle urada­lom tartozékát képező Ipolyvisk, Alsószeme- réd és Pereszlény határában fekvő mintegy 2500 katasztrálís holdat kitevő gazdaságon, melyet ez időszerűit az oroszkai cukorgyár bérel, most hajtják végre a földreformot. A bérletet felmondották és az átvétel határide­jéül november elsejét tűzték ki. Az oroszkai cukorgyárnak még mintegy egy hónapra terjedő munkája volna. Ennek elvégzésére az augusztus elsején felmondott összes cselédeket kivétel nélkül visszavették. Javadalmaikat teljesen meghagyták, oly kép- pen, hogy természetbeni járandóságaikat készpénzben fizetik ki. A cselédek azonban ragaszkodnak a negyedévi természetbeni já­randósághoz. Az oroszkai cukorgyárnak a bérletben ifjabb Bella Methód, a pozsonyi zsupán fia az utóda, akinek a bérletet egy esz­tendőre adták oda. Az uj bérlő nem veszi át az összes alkalmazottakat, mert az egy évi bérlet idejére haszonállato­kat nem tart. A fölhivatal viszont nem intéz­kedett arra vonatkozólag, hogy kiket vesz át az uj bérlő és kik kapnak végkielégítést. A rendszertelenül végrehajtott reformnak azután most bekövetkezett az előre látott kö­vetkezménye. Az ipolyviski bérgazdaságban az összes cselédek sztrájkba léptek. A sztrájkoló cselédség tegnap este megakadályozta az állatok élelmezését, mire katonákat vezényeltek ki az állatok etetésére. Az ipolysági járási önök azonnal tárgyaláso­kat kezdett a sztrájkoló cselédekkel, azonban ezek nem vezettek eredményre. Mára vár­ják a zólyomi zsupáni hivatal megbízottját. Letartóztatták Darai volt főhadnagyot, a budapesti betörőkirályt Kopiuies megszöktetője intelligens emberekből bandát környékét szervezett és régigiosztogatta a főváros Budapest, november 4. (Budapesti szerkesztő- érkezett a rendőrségre ismeretlen kkásbetörő el­ségünk telefonjeientése.) A főkapitányság betörés­sel foglalkozó csoportja ma déliben szenzációs fo­gást tett. Sikerült elfognia a régóta keresett Darai Lász­ló volt főhadnagyot, áld az utóbbi években so­rozatos betörésekkel tartotta fenn magát. Darai neve először akkor szerepelt a nyilvá­nosság előtt, amikor a Kopinics-féle sikkasztás napfényre került. A rendőrség sikkor megállapí­totta, hogy Kopinicset Darai segítette a szökésben. Emiatt eljárás is indult meg ellene s egyévi börtönbüntetést kapott Amikor kis Bá­bádul t, többnyire intelligens emberekből be- törőbandát szervezett, amellyel a fővárosban és a vidéken számos betörést követett el. Csaknem egy hónap óta tömeges feljelentés Len, A rendőrségnek alapos volt a gyanúja, hogy ezeket a betöréseket, közöttük Apponyi Henrik gróf lakásában a napokban történt betörést is, egy és ugyanazon betörőbanda tagjai követik el. A gyanú szálad pedig mind Darai felé vezettek, aki néhány nap óta Duhaj Hugó volt remdőr- dijnokkal együtt állt a betörőbanda élén. Az egyik d e tektlvcsoportnak ma déli félegy óra tájban a Városliget egyik elrejtett részén si­került rajtaütni Daraira, aki gyanútlanul beszélge­tett egy pádon ülve bandaf önök társával. Mielőtt még menekülésre gondolhattak volna, a detektívek rájuk vetették magukat, megkö­tözték s a főkapitányságra szállították be őket. Kihallgatásuk során máris egy tucat betörést ismertek be. Nagyszöllős tiltakozik a Járási hivatal elhelyezése ellen Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy maradjon a tárgynál. Nagy: Az alapgondolat az, hogy a lemon­dott Károly trónörököst, aki demokratikus meggyőződése miatt népszerű mind az óki- rálvságbam, mind Erdélyben visszahozzák országába és az ő személyében teljesül majd a román-magyar perszonálunió. Ki­jelenthetem, hogy a miniszterelnök ezt a kérdést Erdély egyházi és politikai terére akarja átvinni. Közbekiáltások a jobboldalról: Ezt senki sem veheti komolyan! Nagy: Pedig komolyan kell venni, ne­hogy hat hónap múlva a román király be­vonuljon Budapestre Bánffy Miklós gróffal, mint udvarmesterrel. A jobboldalról és a középről a felkiáltá­sok özöne zudul most Nagy Vince felé, aki az általános zajban alig tudja folytatni be­szédét. Nagy: Az egész világon mindenütt per­traktálják e kérdést, a nemzetgyűlésen is foglalkozni tehát vele. IJa kacsa, akkor le kell lőni s ezért eré­lyes cáfolatot kérke a miniszterelnöktől. Magyar, román, angol stb. ntlevél- vizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró utleveleinek meg­hosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére n rendes költségek megtérítése ellenében készséggé eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. Nagyszöllős, november 4. (Saját tudósditónlktól,) A zsúp aná tus megszüntetésével s a magyar falvak­nak a járástól való elcsátolásának régóta Ideértő hírével már amúgy is a végsőkig feszi tett idegzetű Nagyszöllőst a műit hétéin egy újabb htóhíhir ka­varta fel fénekestől: a nagyszöllősd főszolgaJbdróság > Tele együtt » járási székhely Ilosvóra való helyezése. Érthető rémületet és elkeseredést ébresztett e hir mindenkiben, ástam csöppet eean lehet csodálkozni, hiszen éppen elég csapás volt e városkára a zsu- panátus megszüntetése, ami alapjaiban bénította meg a forgalmát, még az élétét és igazán nem eok hiányzik már inai állápétához, hagy ez az elég szép fejlődésnek lendült város közönséges feárpét- aiji faluvá sülyedjen egy csomó tönkrement exisz- tenciával, kenyerét, megélhetéséit vesztett em­berrel. Csak természetes, hogy ez az újabb rémhír is megszülte a maga reakcióját s Vasárnap a járás összes lakossága, nemzetiségre és fede- kezetre való különbség nélkül, népes tiltakozó gyűlés kerekében emelte fel a szavát e gonosz s minden igazságot és méltányosságét nélkü­löző merényletterv ellen. Ott volt a gyűlésen mindenki, egy szívvel, égy lé- 1 ékkél 'tiltakozóit a ruszin, a magyar és íi zsidó, mivel >ez a Nagyszöllős életét rnófet már á legalap- jában támadó ujjáhib szándék egyformán sújt írtih- denkdf: kereskedőt, hivatalnokot, földművelőt, munkást kivétel nélkül. Egy akaratban, egy érzés­ben és egy szóban dobbantak össze a szivek és mint a sülyedő hajó árbóeáról a vészeikoltás, úgy tört fel eokszáz torokból a megmaradt, könyörgő, követelő, vádoló hang: Tiltakozunk., .1 A gyűlésen — amelyet BeHaminec városbiró ruszinul, Krámer Mór bankigazgató magyarul nyi­tott meg — Rottenstein Mór járási ipar társulati elnök, majd pedig Hakky Károly, az országos ke­resztényszocialista párt ruszinszíkói ügyvezetője, beszéltek. Hokky Károly a tőle megszokott alapos­sággal, szépen felépített beszédben ecsetelte ba­jainkat, sebeinket, fájdalmainkat 6 ezeknek okozó­ját, kútfő írását. Az általános tetszésnyilvánításokkal kisért be­széd folyamán nagy visszatetszést szült az a tény, hogy a hatóságot képviselő szolgabiró és az elnök többször megakasztották a szónokot azzal, hogy ez nem politikai gyűlés, itt ílem szabad politizálni. A nem tudni, hogyan és milyen okból odavetődött Stólán Ágoston cseh agrár képviselő volt ennek a folytonos beszédmegzavarásnak a spiritus fectöra, aki rögtön fűzét kiáltott, valahányszor Hokky fő­titkár a dolgok elevenjére tapintott és aki szinte kéhyszéritette a hatóság képviselőjét a beszéd többszöri megakasztására. Ebben a felháborító szereplésében méltó párja akadt Stéfán képviselő­nek Zoltán Sándor nagyszöllős!, úgynevezett „lap- szerkesztő" személyében, aki mindenben a leghan­gosabb módon helyeselt Stéfánnak. A tiltakozó népgyttlésen ami szabad volt Stéfán ágostonnak, az nem volt szabad Hakky Károlynak — A magyar községek ^csatolásának kérdése - Amiről hallgat a hivatalos cáfolat Hokky Károly után általános meglepetésre Stéfán szólalt fel s természetesen a legtalpnyalóbb, legszolgaibb kormánydicséreteket zengedezte el. Szónoklatát azzal kezdte, hogy nem beszámoló be­szédet tart, mégis: egész beszéde nem volt egyéb, mint a saját és pártja „érdemei“-nók a feldicsé- rése és — csupa politika! Beszéde végén egy ret­tenetesen üres szóbombút sütött el, mert teli száj­jal azt ígérte, hogy ő biztosítja Nagyszöllős!, hogy a főszolgabiróeág elvitele nem fog megtörténni (ellenben az elcsatolandó magyar falvakról meg­feledkezett a képviselő ur?!) s ha ez ai áthelyezés mégis megtörténnék, ő abban a percben lemond a mandátumáról...! Ezt a nagyhangú kijelentést alaposan megje­gyeztük magunknak és egész biztos, ném fogjuk elfelejteni! Stéfán. beszédét a fcözbeszólások s a gúnyoló­dások egész raja kiéérte s a végén elpukkantott üres szóbambájának sem volt valami nagy sikere. Amikor Hokky Károly tiltakozott a hatósági kiküldöttnél Stéfán politizálása ellen, azt a vá­laszt kapta: — Neki szabad, tíiert ő képviselő! A 'gyűlés határozatában tiltakozott úgy a fő­szolgabírói hivatal áthelyezés, mint a járás magyar falvainak el csatolása ellen. A tiltakozó gyűléssel kapcsolatban Toupalik, a munkácsi helyettes zsupán dementálta előttünk azt a hírt, mintha e hatóságok a nagyszöllősi fő­szolgabírói hivatalt Hosvára szándékoznának át­tenni, Ellenben a járás magyar falvainak Bereg­szászhoz való csatolását nem cáfolta meg, igv ebből azt következtethetjük, hogy Tiszaujlakot és ma­gyar környékét a beregszászi járásbírósághoz fog­ják kapcsolni. Minthogy a magyar falvak bírósági átcsatolása is tisztán csak a magyar kisebbség magyar nyelv- használatának a megszüntetését célozza, tehát Így is a legkézenfekvőbb és a legbrutáüsahb merény­let a magyar nyelv törvénybe iktatott jogai ellen és miivel a bírósági átcsatolást valószínűleg kö­vetni fogja a közigazgatási átcsatolás is, azért ez ellen a tervbevett szándék ellen ismételten fel­emeljük szavunkat és innen is a legélesebb hangon tiltakozunk ellene! K. 8. Tökéletesítették a grammofont Az Ultráphon elővarázsolja az ének- és hang- művészet mindén értékét — Egy német tudós felfedezése r- A P. M. H. tudósitójától — Berlin, november 4. Az utóbbi években szokatlan eszközökkel gazdagodtak a hangszerek: saxofónokkal, ban- zsukkal (banjou) speciális és komplikált dobok­kal, amelyek belülről világítanak, kívül pedig csengő, cintányér és különböző raffinált hangsze­rek csüngnek és ezeknek a hangszereknek a ve- gyüléke adja a jazz-muzsikát. Erről a muzsiká­ról mindenkinek megvan a maga véleménye, ki ellene, ki mellette van, tény az, hogy a háború utáni hangzavar, amely a politikában, a társa­dalomban, a gazdasági életben és a társadalmi élet különböző megnyilvánulásaiban észlelhető, kifejezésre jut a jazz-muzsikában is. A jazz-mu- zsikán kivül igen érdekes újítás természetesed a rádió is. Ám mindezek az újítások, találmá­nyok még nem azok, amelyek a zene művészi kvalitásait biztosítják. A zenei hang művészetét eddig csak maga az előadó: az énekművész tudta reprodukálni. Abban a pillanatban, mihelyt a művész eltűnik á néző és hallgató elől és hangja csakis valamely beszélőgép utján, tehát a gramofon­lemezen keresztül vagy a Stúdió leadőján keresz­tül jut a hallgatóhoz, abban a pillanatban a hang vesztett értékéből, illúziójából és művészi szép­ségéből. A hang elkorcsosul, egyoldalú lesz, el­maradnak a mellék- és kiegészítő hangok, ame­lyek eltűnnek a rezgésszerü visszaadás és re- cségésszerü hangzavarok közepette. Németországban akadt égy ember, Heinfich J. Küchenmeister, aki kérek tiz évig dolgozott a laboratóriumban* mig sikerült neki olyan szer­kezetet öszeállitani, amely a hang tiszta csengé­sét is biztosítja. Ezt a szerkezetet Ultraphon-nak nevezte el. Talán a legjobban a filmmel lehetne összehasonlítani az Ultraphónt, amely a hangot minden oldaláról* minden szépségével, minden ragyogásával és 'művészetével adja vissza. Az Ultraphon-elv alapja is ezeken a pilléreken nyugszik. A gramofonhang csak egyszerű ezi-, nekben adja vissza a hangot, nélkülözzük benne a muzsika népségeit. Az Ultraphon-elv meg­törte az eddigi némaságot és produkcióidban elővarázsolja az ének- és hangmüvészet minden értékét, minden ragyogó tündöklését. Az Ukra- phon-elv az első pillantásra komplikáltnak lát­szik és nehezen érthető. De csakhamar kiderül, hogy igen egyszerű. II. J. Küchenmeister erős, markáns egyéni­ség, mindössze 35 éves, de érdekes és tudomá­nyos kutatásokban gazdag hiúit áll mögötte. — Interpelláció. Richter János, a magyar nemzeti párt szenátora interpellációt intézett, a bel-, ifik óla ügyi és Szlovénszkó teljhatalmú mi­niszteréhez aüiiátt* hogy a szetelyi római kato­likus iskola felépítése és felszerelése költségei­nek fedezésére kivetett iskolai pótadó és a plé­bános, valamint a tanítók törvényes pár-bér il­letményeinek behajtását részint a járási főidők törvényellenes intézkedése-^ részint illetéktelen egyének jogellenes beavatkozásai megakadá­lyozták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom