Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-05 / 251. (1289.) szám
v lAVkl^ARWlRliAÖ lyzb november ó, péntek. tmmBmmmmmmmmmaaauBm* —1 tszakamerikában most épül a világ legnagyobb erőmüve ’A tenger árapályát használja ki — Évente 3 és egynegyedmilliárd kilówatt — Építési költség 75 millió dollár *— A P. M. H. munkatársától — Neicyork, november eleje. A naponta kétszer fellépő ár-apály olyan hatalmas energiát reprezentál, különösen olt, ahol a nivódifferencia nagy, hogy rengeteg terv-konstrukció merült fel arra vonatkozólag, hogy lehetne ezt az energiát gazdaságosan felhasználni. Egyea helyeken a két viztiikörkülönbözet 15, sőt 20 métert is kitesz. Ha sikerülne egy nagyobb medencét az ár végével megtölteni és azt turbinákon keresztül megint apály esetén kiereszteni, úgy óriási vízerőművet létesíthetnének a partok mentén A tartályok azonban olyan gigantikus összegbe kerülnének, hogy lehetetlen lenne a befektetett tőkét amortizálni. Hogy megfelelő erőmű létesülhessen, ugyanis legalább 100 négyzet km. kiterjedésű felső rezervoirt kellene fallal kürül- venni, amely nagysága megközelítőleg akkora kell hogy legyen, mint a felső, az ár vizét befogadó medence méretei. Voltak más tervek is, olyanok, amelyek a víz emelkedését és sülyedését egyenesen akarták felhasználni, de mindezek hátrálja és kivihetetlensége abban merült ki, hogy a költség nem állt arányban a kitermelhető energiával. Folyók, patakok vizerejének kihasználása sokkal reálisabb és olcsóbb volt* mint a többé- kevésbbé fantasztikus tervek kivitele. így tehát a technikusok régi vágya kivitelre eddig sohasem jutott. Hogy azonban ma mégis oda jutott a technika, hogy Északamerika Maine államiban, annak északkeleti részében fekvő Fundy-öböl Deer szigetén megkezdték az előmunkálatokat a legnagyobb eddig épített vízerőmű felépítésére, annak oka az öböl rendkívül kedvező helyi viszonyaiban keresendő. A Fundy-bay természeténél fogva alkalmas arra, hogy az ottan nagy mértékű, 27 lábas (közéj 10 méter) árapálykülönbö- zet vizierömü céljaira felhasználható lehessen. Nem csupán a nagy nivókülönbség teszi lehetővé azt, hanem főleg a szigetek alakja, amelyek körülveszik a mély elágazásu öblöt. Ha a szigetek közötti csatornákat megfelelő gátakkal elzárják és ezeken zsilipeket és megfelelő helyen turbinákat alkalmaznak, megoldható a nagy probléma. Mr. Dexter P. Cooper híres amerikai mérnök volt az első, aki a helyzetet felismerte és a mérhetetlen és kárba vesző energia kihasználását tervbe vette. Tervei nem maradtak tervek, mint ez rendesen lenni szokott. Sikerült megnyernie egy nagyobb pénzcsoportot és a számba- jövő tényezőket, ami hatalmas munka volt, mert az öböl Amerikai Egyesült Államok és Canada (New Brunswick) határán fekszik, illetve a határ kettészeli az egészet. Egy sor vízjogi és közjogi kérdést kellett tehát megoldani, mig a terv reálisabb alakot öltött. Ez végül sikerült annyira, hogy az előmunkálatok már serényen folynak és jövőre tavasszal megkezdődnek az építkezések. Az erő, amelyet az uj telep termelni fog, felülmúlja a hatalmas Wilson-gátat (Muscle Shoals). Ez pedig eddig a világ legnagyobb erőmüve, mert a Tenessee River vize segítségével 600.000 lóerőt tud kifejteni maximálisan. Ha alacsony a vízállás, ez leszáll 100.000 lőerőre. Tehát a vízállástól, illetve végeredményben az időjárástól függ a teljesítmény itt is. A „Fundy plánt“ ahogy Amerikában hívják ezt az uj. létesülő telepet, állandóan, télcn-ntfáron 500.000 lóerőt ad, ami köny- nyen fokozható 750.000 lóerőre! Ha összehasonlítjuk az évi teljesítményt, akkor a Wilson-gát 700 millió kilowattot termeL „Fundy plánt" pedig S.268 milliót, tehát négyszer ennyit. A termelt energia állandósága óriási előny, mert megfelelő állandó fogyasztókról lehet rondoskodni, amit egy változó erejű telepnél nem-igen lehet egy bizonyos határon belül. Cooper az erőmüvet úgy akarja felépítem, hogy a Lubec, Compobello, East Port és Deer szigeteket egymás között és a szárazfölddel öt gáttal akarja összekötni. így két óriási természetes medence keletkezne. A nagyobbat, amely így 100 négyzetmérlföld (1 mf—1.8 km.) kiterjedésű lenne, a felső, a magas vízállást tartó medence lenne, mig a kisebb körülbelül 50 négyzetmértföld területű a felülről a turbinákon keresztül lefolyó viz tarfozaként szerepelne, amelyet, ha bizonyos mértékig megtelt, az apálynál kiürítenék. A telep működése tehát igv képzelhető el: Ha jön az ár, a felső tartályt megtöltik, az alsót elzárják. így azután a további napi kétszeres árapálytól függetlenül ■— lia a gátak el vannak zárva — a felső medencében a viz 27 lábbal magasabban fog állni az alsónál. Ha a felső rezervoir megtelt, a viz a telepen keresztül a hatalmas turbinák segítségével, villanyerőt produkálva, lefolyna az alsóba. Hogy a felső medence vizszinfje néhány lábbal Bökkenjen, az alsóé pedig néhánnyal emelked- n, 24 óra kell. Közben azonban újból ki lehet t-sztenl az apály beálltával az alsóban meg- elemlett vizet és a felsőt megtölteni. Ez a já- z időjárásra való tekintet nélkül állandóan Julia.merí, hár U7‘ áraPály differenciája nem _j> a Fundy-öbölben is 21 és 27 láb közölt ,,m erőrnü ezt az ingadozást meg nem esetre sem annyira, mint egy folyón meredtGi. a^0j slncíony és magas vízállás az ijesztőé-,,konként változik, hanem sokszor *őleg is am-i. A Fundy-telep tehát állandóan r*yiim meg tií'4 télcn-nyáron, éjjel-nappal foly- vával vezeti zabb gát 1.000, illetve 3000 láb hosszú lenne (1.0, illetve 1.2 km). A legnagyobb gáton 33 nagy zsilip van tervbevéve, amelyek félóra alatt ki tudják pótolni a napi elhasznált vízmennyiséget. Az alsó medence gátja közel 800 méter hosz- szu lenne megfelelő számú zsilippel. A telep felépítése öt éven keresztül 5000 munkást igényelne, a költségek pedig 75,000.000 dollárt. Minthogy a termelendő energia akkora, hogy azt Maine-állam egymaga nem használhatja fel, ellenben törvényei szerint a vizierőenergia kivitele tilos, változtatni kellett a törvényen úgy, Dortmund, november 3. Titokzatos biinügy foglalkoztatja most a dortmundi rendőrséget, amellyel szemben egyelőre még a képzelet is teljes tanácstalanul áll. Egy hernei nagykereskedőnek 24 éves fia nagyobb pénzösszeggel ment a postára, hogy azt feladja. Amint a nyomozás megállapította, a fiatalember nem volt a postahivatalban, de hogy útközben találkozott és beszélgetett-e valakivel, azt mindezideig nem sikerült még megállapítani. A hernei vasútállomáson jegyet váltott Dortmundba, magányosan szállt be a vonatba és amikor Dortmundba érkezeit, azonnal a Riewe szállodába ment, ahol szobát vett ki. A portásnak megmondotta, hogy fáradt, délig aludni kiván és csak délben ébresszék fel. Amikor kedden délben a szobapincér csöngetett a szoba ajtaján, nem kapott választ. Dörömbölni kezdett, az ajtó erre sem Losonc, november 4. Losonc máT egyszer fontos etappját, művészi fejlődése folytonosságában l-etashd- hatatlanul szakaszát jelentette egv nagv magvar festőt eh éhségnek. Rudnav Gyulának. A világháború éveit töltötte itt az akitor még szerénvnevii r*ik*or. a város társadalma által nagyon ismert és egyhangúlag kedvelt megnyerő modorú, egyszerit önkéntes. Nem egv losonci ismerőse látta jó hasznát később ennek az ismeretségnek. Számtalan képet hagyott Rudnav a városban, amely képeknek az értébe nediV olvan hausse-t ért meg, amilvent talán a háberu utáni idők egyetlen „értékpapírja*' se tudott utána csinálni. A losonciak azóta több bizalommal kezelik a közéjük kerülő festőket. Nem lehet piőre tudni serp^H! j>vG™r már élt itt néhány évig egv Rudnav Gyula nevű szerény önkénteskáplár, akitől 50 koronáért már lehetett képet kanni s akinek urrvanez a képe ma talán ötezret is megér! Pedig akkoriban ezt mégsem lehetett volna „kinézni" belőle! Hatalmas történelmi képet festett Losoncon többek között Rudnav s ezt az óriási vásznat legutóbb a magvar állam vette meg tőle. Emlékszem még. bogv a tanítóképző intézet egvik félreeső termében milyen megindult csodálattal néztük a megelevenedett életű hősi alakokat. Rudnav teremtő ereje akkor már teljes neki feszüléssel birkózott és teljes sikerrel evőzte le a nehéz történelmi probléma akadályait. Jóbarátia, Brúnóvszkv igazgató, adta a kép eszméjét, később a magvar állammal kötött vásár ideién pörre is került a dolog közöttük. Bru- novszkv igazgató társszerzőség cimén követelt részt a vételárból, de pőrét elvesztette. Ezek az emlékek foglalkoztattak, miközben a Vigadó-szálló egv második emeleti szobájában egv másik naerverejü, naírviövőiü festő várt rám. hogy elmondja Losoncra jövetele célját, történetét és itt-tartózkodása eredményeit. * A szoba falai tele első pillantásra megütő erőt mutató képekkel. Elöltük festőjük, erős. széles testű, mélvhangu és érdekes beszédű fiatalember. Erdélyi Ferenc. Képei letagadhatatlan rokonságban vannak testi és szellemi megjelenésével: erőteljesek, tömörek. sokat és soknvelven beszélők. Rudnav losonci tartózkodásával kapcsolatban gyorsan derül ki, hogy Erdélvi ide- iövetole is a nagynevű mesterrel kapcsolatos. Részben ő adta a tanácsot, másrészben a művészt vezető helves ösztön, amelv a világ számtalan apró városkáin közül ki-ki- ielöl egvet-egvef. ahová el kell mennie, hogy önmagáin! találkozzék'. — Benkhardt és Rudnav voltak a tanáraim Pesten. — feleli kérdésemre Erdélvi Ferenc. — Három év'M töltöttem itt az akadémián. 1910-ben a Műcsarnokban k'áH'tott képemmel, az „Imádkozó papok“-kal Szinyhogy a népszavazás döntésével megszüntették hatályát. így azután nemcsak Maine, hanem a szomszédos Canada és távolabbi államok is részesülnek a tenger eddig ki nem használt energiájából. A felső tartályba ömlik különben a St. Croix folyó, amely hozzájárul ahhoz, hogy a nívót állandóan magasan tartsa, mig az árapály óramünyi pontossággal hajtja majd a turbinákat. Érdekes még az a tény, hogy a tervező bátyja a híres Hugh Coopernek, aki az előbb emlitett Wilson-gátat emelte. így azután egy testvérpár nevéhez fog fűződni a jelen két leghatalmasabb erőmüve. nyilt meg. Rosszat sejtett, öngyilkosságra gondolt s azonnal fellármázta a személyzetet. Az ajtót feltörték és nagy csodálkozással állapították meg az első pillanatban, hogy a szoba üres, a vendég eltűnt. Az ágy azonban, amelyben a vendég az éjszakát töltötte, hatalmas vérfoltokkal voll borítva. A hatóság ebből nyomban megállapította, hogy rablógyilkosság történt, mert hisz, ha öngyilkosság esete állott volna fenn, a vendég holttestének a szobában kellett volna lennie. Nyomban megindították a ryomozást ebben a misztikus ügyben, de egyetlen nyom csupán egy véres borotva volt, amellyel a gyilkos valószínűleg álom közben vágta el az áldozat nyakát. Hogyan távozhatott és hogyan hurcolhatta magával a meggyilkolt holttestét a gyilkos, olyan súlyos rejtély, amelyen most a német bűnügyi rendőrség legjobb detektiv- jei törik fejüket nvei-diiat nvertem. Ezután északra mentem s na.wobbára szemlélődéssel töltöttem el esw évet Lengvelorszácban és Finnországban. 1921-ben Pórisba mentem, innen Spa- nvolországba s itt láttam először komolyan munkához. — Mi vitte Spanyolországba? Mint hallottam s a nagy spanyol képeslapokban magam is láttam, ott óriási sikerei voltakP — Spanyolországba az a vágy vitt. hogy művészi ábrándjaim modelljeit megtaláljam. Goyához érzem magam a legközelebb, természetes, hogv Spanyolországba vágytam! Kritikusaim megállapítása szerint a képeim egyenesen Goyára utalnak. — Elérte-e a célját Spanyolországban? — A legteljesebb mértékben! Sőt annál, hogv rengeteget dolgoztam, még többet is elértem: nagv sikereim voltak. Madridban önálló kiállítást rendeztem. A spanyol nemzeti muzeum megvette „Az élet hídja" s a „Charmagnol" cimü képeimet, a Museo dél Arte Moderpe s az Academia dél Sante Fer- nando is vett egv-eev képet. Az összes nagy lapok hosszú cikkekben és képsorozatokkal foglalkoztak kiállításommal. Ezek a lapok itt vannak, tessék! Elém rak egv nagv csomó képesfüzetei és megmutogatia a rá vonatkozó c kkeket. A legnagyobb spanyol művészeti lap. a „La Esfera" Don Jósé Francesnek, a spanyol akadémia elnökének tollából hozott beharangozó cikket a kiállításról. A spanvol arisztokrácia lapjában, a „Vita di Aristo- kratica"-ban a spanyol nóbeidijas drámairó, Hiacinto Benavente kimerítő, nagv didiben irt minden szépet Erdélvi mesterről. A „Castilla Grafica“-ban Miguel Terez Ter- rero irt róla. a „Munda Grafico“-ban szintén. Ezek a lapok oldalakon hozták a kiállított képek fénvképfelvételeit is Ott van az „El asalto", (A roham) a maga elragadó leuidületével, az „El prendiimento" (Az elfogott), a megrázó „Los Fusilados" (A lelövöt- tek) s egy gazdag teremtő művész klasszikus eredményekkel bővült modern művészetének grandiózus termékei. — Hogv lehet, hogv idegen létére eny- nvire felismerték és megértették Madridban? — A festőművész internacionális nyelven szól az emberekhez. El kellett is-1 merniök! Meg vagyok győződve róla, hogv igazat mond. A magvar őserőnek, művészi bevég- zeltségnek a fiatal Erdélvi első indulása is olyan bizonyítéka, amelyet lehetetlen el nem ismerni. A spanvol művészi világ csak annak a kényszerítésnek engedett, amellyel minden idők művészete követel elismerést a maga számára. — Milc a legközelebbi terved, miket dolgozott Losoncon? — kérdem a művészt. — Egv félévet szándékszom Losoncon tölteni, ez a félév karácsonykor jár lo s akMisztikus rablógyilkosság Dortmundban A gyilkos és az áldozat nyomtalanul eltűntek - Egy nagykereskedő fiának tragédiája — A P. M. H. tudósítójától — Egy fiatal magyar festő nagy sikerei Spanyolországban Erdélyi Ferenc, a legifjabb magyar festőgen eráció reménysége — Madridi kiállítása a spanyol főváros szenzációja volt — A nóbel díjas drámairó. Hiacinto Benavente irt róla a „Vida di Aristokratica“-ban kor megint Párisba megyek egv félévre. Egy előkelő pesti céggel szerződésem van. a képeimet neki küldöm s a jövő év őszén Budapesten rendezünk belőlük kiállítást az Ernst-muzeumban. Akkor akarok bemutatkozni a hazai közönségnek. Losoncon nagyon jól érzem magam, sok érdekességre találtam. Mint látható, sokat dolgoztam már eddig is! Körülmutat a falakon, ahol legfrissebb kénéi vannak sorba feszítve. Magyar pa- rasztfejek. szlovák parasztfejek s egv spanvol téma kidolgozása: „A forradalmár elfogalása". Tájékozott, élő művészettel, emellett hatalmas egvénitő erővel megfestett képek. Goyára és mellette Cezaunra utalnak, de ezek a hatások csak megsazdagitották a művészt s nem tették késői epigonná. Úgy értelmezte a két nagv piktor művészetéi hoev azok kevéssé világos témák gazdag lehetőségű kifejezőivé váltak az ő kezén. Asztalon könvöklő magvar paraszt, fölötte áll egv másik, tipikus, egyező jegyek összegyűjtésével előállott faji arcok: „Az ivók". Különösen erős, megrázó képe: „A vak harmonikás". A többiek, „A virrasztók" a „Kenyérvágó paraszt", „A koldus", mind maradéktalanul megfogott és hibátlanul vászonra vitt fejek. — Egyenesen Madridból jött Losoncra? — kérdem a művészt. — Nem, mert Madridból Barcelonába mentem s itt az angol főkonzult festettem le. 1924 végét Afrikában és Alexandriában töltöttem, voltam Abesszinában, aztán 1925 junius 15-én jólsikerült kiállítást rendezetem Algírban, a Salle d‘ Isly-ben. Ennek a kiállításnak itt van a prospektusa. Itt egv arab főurnak voltam a vendége. Beszélgetésünk végül a külföldön élő magvarokra terelődik. A művész érdekesebbnél érdekesebb történeteket mond el ezek ötletességének, életrevalóságának s a „jég hátán is" megélhetést biztositó képességeinek a bizonyságául. Ha sok ilven külföldi sikert mondhatnak magukénak a világotiáró magyarok, ilven komolv. nagyjelentőségű és megérdemelt sikert, mint amiivet Erdélvi Ferenc aratott Spanvolorszásban. akkor sokat emelhetnek az itthoni porbasuitotiakon. Erdélyi Ferenc a nagv művész, a nagy magyar művész. a magvar névnek külföldön becsületet és tiszteletet szerzett. Darkó István. '■mrai'ML II1111 W f—^ i—Ea-rega— „Ha elmegyek, ne mondjatok rosszat rólam..." Halálos szerelem a dermesztő őszben — Le- ron Gyula tragédiája — A P. M. H. tudósítójától — Aknaszlatina, rovember 3. Szomorú szenzációja van Aknaszlatina városának Egy alig húsz éves fiatalember vetett véget szerelmi bánatában életének. Leron Gyula tegnap este még vidáman mulatott barátaival és senki sem sejtette, hogy a túláradó jókedv mögött milyen sötét halálszándék húzódik meg. Az átmulatott éjszaka után kihajolt szülőháza ablakából, magához iriett egy ácsorgó kis fiúcskát, akinek levelet adott át. — Vidd ezt a levelet azonnal Mariskához, mondotta. Mariska felbontotta a szokatlan időben érkező levelet, amelyben költői stílusban búcsúzik a szerencsétlen fiatalember ifjúkori álmaitól. „Mire e sorokat olvasod, életem utolsó percei morzsolódnak — írja. — Ha elmegyek, ue mondjatok rosszat rólam . . Leron Gyula tényleg végrehajtotta végzetes tettét. Amikor a levelet elküldötte, egy hat miliméteres flóberttel mellbe lőtte magát. Csodálata, hogy a szomszéd szobában senki sem hallotta meg a fegyver dörrerését. Kis testvérkéje nyitott be véletlenül bátyja szobájába. Elborzadva látta, hogy fivére elnyúlva fekszik a pamlagon, melléből vér csorog és már végét járja. — Édesanyám! . . . sóhajtott fel utoljára a húszéves Leron Gyula és azután ki- szenvedett. Mariska már elkésve érke hogy megakadályozza a szörnyű tettet. Leron Gyula már halott volt. A szerencsétlen fiatalember tragédiája széles körökben kelt mély részvétet. / Jcnbfatosabb fl és fajjenyhább | cco:<©!i.dé i hashajtó , FBlcrakat: J V3rJs Rák zisr' ; Bratistava : tyy dobsz i-j s goKe. ,
