Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-25 / 268. (1306.) szám

• -ui'AR.HIRME r " i ■ m Ml ——i 5 A nemet irodaimi körök • napokban rendkívül sokat foglalkoznak Ger- hard Hauptmann uj drámájával, a Üorothea An- germannal, amelyet a jubiláló Reinhardt mutatott be a bécsi Josepksládler Thealerben. A vélemé­nyek, mint minden jelentősebb irodalmi esemény alkalmával, kétfelé oszlanak. Az egyik tábor, melynek élén a híres Alfréd Kerr áll a Berliner Tageblaliban megjelent kritikájával, csak magasz­taló és lelkesedő hangokat talál a darab megíté­lése közben. Ezek a dicsérő kritikusok nagyob- bára abból a korból valók, akik Hauplmann ne­mes palináju művészetét látták keletkezni, ra­gyogni és — elmúlni, s akik ennélfogva érthető módon föllelkesülnek, amikor a goethei homloka és hajzatu nagy drámairó csodálatos renaissance- ba kezd, s olyan alkotást liferál a világnak, mint akár a Weber, a Uanneles Himmelfahrt, akár a Versunkene Glocke idejében. A leyjellemzőbb erre az 50—60 éves kritikusokból álló Haupt­mann táborra vezérüknek, Kernnek a hangja. Ez a kritikus híres gúnyos, szkeptikus hanglejtésé­ről, melyet különösen akkor használ előszere­tettel, ha a harcos és a kiforratlan német ifjúság drámai terméseit ítéli meg. Nem akar elítélni, nem akar elutasító lenni, valószínűleg azért, mert fél, hogy különben a maradiság és az öreg bá- csiság vádjával sújtják, de a múlt század végére, a Hebbelre, Ibsenre, Strindbergre és Hauptmannra beállított agyvelejével képtelen úrrá lenni a há­ború utáni fialal germán káoszban, melyet nem érthet, melytől fél, mellyel szemben bizonytalan, s melyet éppen ezért a nem értékjelző, a játsza- i dozó és a kötődő cinizmussal kezel. Hiába, a kor elvitathatatlan, s Kerr az ibseni korban él. Való­sággal föllélekzik tehát, amikor ceruzáját végre egy olyan dráma megítéléséhez hegyezheti, mely ugyanabban a demokratikus, neoromantikus, szá­zadvégi nemes irodalomba tartozik, mint az 6 eszmeköre. Látszik Kerren, hogy itt otthon van. A gúny iziben elmúlik, s a hang olyan lesz, mint a Weli in Drama köteteiben. Egy kis Vart pour l‘art-os analízis, egy kis esztétika á la 1900, s szinte halljuk az örömrepeső felkiáltást: ez az én korom, ez az én drámám, ez az én emberem. A haladó Kerr éppen ezzel a Hauptmann kritikával bizonyította le, hogy tulajdonképpen a — ma már Németországban öregnek számitó — háboru- elötil művészeihez tartozik, a hozzátartoznak mindazok, akik saját énjükre ismertek a Do- rolhea Angermann cimü darabban: a Dieboldok, a Kanok, s esetleg a Polgárok is. — A másik tábor a fiataloké, akiknek dicsérete legföljebb ebben az akkordban csendül ki: a Dorolhea An- germann az elavult iskola egy elkésett jó drá­mája. Ezeket a fiatalokat hidegen hagyja a darab tisztasága, hidegen az analízis szépsége, a dikció és a mély humanizmus, ők pártirodalmai keres­nek, vagy kaotikus eszmevergpdést7 melyben nem a klasszkitás, nem a romanticizinüs az érték- jelző, hanem egyszerűen óz uj, a más, amety ki­vezetési kísérletet jelent a mai... meglorpadt, be­teg és fásult világból. A fiatalok tehát a Do- rothea Angermannt maradinak, s igy fölösleges­nek bélyegzik, szép mulatságnak, öreg urak ked­ves szórakozásának, quantité négligeablenak. A vita pedig megindult, s mig az egyik oldalon áll­nak a korukkal, előítéleteikkel, az elszakít ha­tatlan ifjúkori ősélményekkel a dicsérő Kenek, másikon az ujjat kereső, lesújtó, koatikus ellen­ző fiatalok. Ki tudja mi fog fejlődni a megújult zajból, de annyi tény, hogy a Dorolhea Anger­mann „sikerültMegy és tetszik. A bécsi be­mutató nagy ünneppé emelkedett, Tristan Ber- hard, a miniszterek, a jubiláló Reinhardt valósá­gos frakkos, bankettes, pezsgés, kokirdás és ér­demrendes ,JHaupt und Staatsaktiori'-ná emelték ezt a drámái, a közönség pedig tombol. Elvégre a darab érdekes, s valóban Hauptmann egyik legjobb müve. Mint az iró minden darabja, ez is sziléziai kulörökben játszik. Dorothea Anger­mannt, a falust lelkész naiv és szép leányát a vendéglő konyhájába adták, hogy főzni tanuljon. A leány itt két férfivel akadt össze: a fiatal, gyenge és szelíden félszeg magántudóssal és a vad, félolasz, durva, csúnya szakáccsal. Az intel­lektuális ember szereti, az egészséges, vad, állati ember akarja. Dorolhea fél a szakácstól, mégis az övé lesz. A vére hajtja feléje, s nem tud el- lentállni a csábításnak. A bukás után a mit sem sejtő fialal tudós megkéri a leány kesét, de eb­ben fölébred a becsületesség és a szégyen, hiába szereti a fiút, nemet mond. Amikor a durván becsületes lelkészapa megtudja a kikosarazás okát, a leányt a szakácshoz kényszeríti. S itt kez­dődik a tragédia. A harmadik felvonás Ameriká­ban játszódik, ahol a fiatal tudós bátyját láto­gatja meg. A véletlen a szerencsétlen Dorolheát is ebbe a körbe sodorja. Az asszonyt kínozza a a férje, aljas célokra használja ki, szerencsét­lenné teszi, mi sem természetesebb, hogy most, amikor találkozik régi szerelmével, aki még min­dig szereti, s akit még mindég szeret, az övé lesz. De megjelenik a férj, s visszaköveteli a fe­leségét. Dorotheában úrrá lesz az apai becsület- tradíció: visszamegy férjéhez, t ezzel a boldogság második lehetőségét is elszalasztja. Harmadszor is találkozik a pár az ötödik felvonásban, de ak­kor már minden késő, az asszony beteg és a vé­letlenek enni/i boldogtalanilása után nem marad más megoldás, mint a halál. — Ez körülbelül a tartalma, mely annyi vitára adott okot, mely el­választotta Kerrt a fiataloktól, de amely gyönyö­rűen igazolva van a nagyszerű szintézisben: Rein­hardt rendezésében. sp. Magja r. román angol sfb. utlevél- vizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáré útleveleinek meg­hosszabbítását t előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggé eszközli n Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. 1926 november 25, csütörtök. Búcsúznak a domíniumok miniszterei Befejezték a birodalmi konferenciát — Chamberlain az eredmény jelentőségéről — Hüségfetirat a királyhoz London, november 24. A birodalmi kon­ferenciát tegnap a preimerminiszterek nyilat­kozataival befejezték. Az ausztráliai Bruce mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az ame­rikai és az európai államok mily aggódó fi­gyelemmel kísérték a birodalmi konferencia lefolyását. A konferenciának sikerült olyan tiszta képet teremteni, amelyből a népek végre láthatják, hogy mit kell tulajdonképpen a „szabad nemzetek világbirodalma'* alatt érteni. Ezek a szabad nemzetek féltékenyen őr­zik autonóm jogaikat, mégis büszkék az empire egységére. A konferencia eredménye az angol világbiro­dalom presztízsének növelése volt. King kana­dai miniszterelrök szerint a konferencián megkísérelték a domíniumok különféle állás­pontjait kölcsönösen méltányolni s így a tar­tós együttműködés értékes bázisát megte­remteni. Herzog délafrikai miniszterelnök megelégedéssel állapította meg, hogy a kon­ferencia nyugalommal és sikerrel folyt le. Úgy tér vissza Délafrikába, m-int aki tudja, hogy mindent elárt, amit el akart érni. Baldwin miniszterelnök záróba?:' dében hangsúlyozta, hogy a szénszlrájk révén súlyos megpróbáltatások elé állí­tott Anglia üdítő frisseséget. nyert a bi­rodalmi konferencia tisztult szelleméből és abból az egyetértésből, amely a hat­hetes tanácskozás alatt mindenfelé urak- kod,ott. Talán nem volt még konferencia, amely annyi jó szellemmel lett volna te­lítve, mint a mostani. Chamberlain külügyi államtitkár egy brisztoli tömeggyüléser' szintén a birodalmi konferencia befejezésével foglalkozott. Cham­berlain szerint ennek az összejövetelnek sok jó eredménye végleg igazolja azt a mu amelyet a külügyi államtitkár apja kezdett meg s amelyet a fiú is folytatni akrt A most független és önkormányzattal rendelkező nemzetek a gond és az ínség idején egy ha­talmas világbirodalommá tömörülnek, amely I a britt impérium néven a világ leghatalma- ! sabb egységét jelenti. A konferencia hatha- j tósan elősegítette a világbirodalom egyes ré- | szemek kölcsönös megértését. Eddig a domi- j niumok sokszor azt gyanították, hogy Anglia j vezető hatalmi állásra törekszik velük szem­ben. A konferencia végre minden ilyen elő­ítéletet megszüntetett. A szabadság hangozta­tásával sikerült az egységet helyreállítani. Mielőtt tegnap a konferenciát végérvé­nyesen befejezték volna, a résztvevők fölira­tot intéztek az angol királyhoz, amelyben is­mét kifejezik föltétleu hűségűket és odaadá­sukat a korona iránt. A keresztényszocialista párt akciója az elbocsátott közalkalmazottakért A keresztényszocialista közalkalmazottak po zsonyi értekezlete az összes szlovenszkói tör­vényhozók együttes fellépését sürgeti Pozsony, november 24. (Saját tudósi­tónktól.) A Pozsonyban és vidékén élő elbo­csátott közalkalmazottak keresztényszocialista szervezete hétfőn délután a pozsonyi orszá­gos pártközpont helyiségében népes értekez­letet tartott, amelyen megjelent Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő is. Az értekezlet tár­gya a nyugdíj nélkül elbocsátott vasutasok ügye sürgős rendezésének kérdése volt A megjelent vasutasok melegen üdvözölték Fe­dor képviselő és kimerítően ismertették előt­te szomorú helyzetüket. A megbeszélés so­rán izgalmas panaszszavaktól volt hangos e terem. — Hazátlan földönfutókká lettünk! Sen- kisem gondoskodik rólunk! Nyomorgurk! Nyolc éve könyörgünk nyugdijunk után, de se- hol sem fogadnak bennünket igazságos meg­értéssel! Nem alamizsnát, jogos illetményeket kérünk! Ha a kormány most sem intézi el ügyünket, nemzetközi fórumok elé fogunk menni! — Ilyen és hasonló kifakadások hangoltak el az igazságtalanul nyomorba dön­tött emberek ajkairól. Az értekezlet megállapította, hogy egy újabb küldöttségnek a vasutügyi miniszter elé való vezetését — a múltakon okulva — nem tartja célravezetőnek, hanem eredményt csakis az összes szlovenszkói képviselőknek pártokra való tekintet nél­küli együttes fellépésétől vár. Épp ezért az értekezlet Fedor Miidós képvi­selő utján fölkérte az országos keresztényszo­cialista párt törvényhozóit, hogy az . elbocsátott. ..vasutasok nyugdijának azonnali folyósítása érdekében lépjenek érintkezésbe a szlovenszkói törvényho­zók? valamennyi parlamenti klubjával s azolckal egyetemben bírják rá a kormányt ez égetően fontos és halaszthatatlan ügy ren­dezésére. Fedor Miklós képviselő készségesen meg­ígérte, hogy az értekezlet határozata értel­mében Prágában el fog járni s mindent el fog követni a kívánt akció kezdeményezése és végrehajtása iránt. Általános helyeslés köz­ben közölte a képviselő azt is, hogy a kö : ségvetés tárgyalása során fel fog szólalni « beszédében az értekezlet jogos követelései­nek teljesítését is sürgetni fogja. Az országos keresztényszocialista párt egyidejűleg a többi elbocsátott közalkalma­zottaknak, főleg a postásoknak sérelmes ügyeiben is hasonló tárgyalásokat fog lefoly­tatni. Bethlen programot adott A miniszterelnök Szécsényhen nagy beszédet mondott Magyar*, ország külügyi és belügyi helyzetéről Budapest, november 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj elmentése.) Betiilen István gróf miniszterelnök ma reggel Ba­lassagyarmatra utazott, ahol részt vett Sacátovszky Béla belügyminiszter programbeszédjén. A minisz­terelnök ezután Széosénybe utazott, a saját kerüle­tébe. A sűrűn szitáló eső miatt zárt helyiségben tartották meg a választógyűlést, amelyen a minisz­terelnök kifejtette a kormány programja.. — A magyar politika fordulópont előtt áll, — mondotta Bethlen. — Igaz, hogy ma, amikor önök előtt állok, joggal mondha om, hogy sokat tettünk az ország fejlődése érdekében, nagy utat tettünk meg a konszolidáció felé, de nem szabad megái tanunk. Tovább kell keres­nünk az uj haladásnak, az uj fejlődésnek a le hetősógeít. Ezen a téren nagy feladatok várnak ránk, agy a külső, mint a belső politikában Európa külpolitikai helyzete nem alakúk még ki oly állandóan, hogy udni lelhetne, hogy m lyen lesz a jövő Európa kéne. A hatalmak három nagy cso­portra oszlanak. A nyugati győztes hatalmak cso­portja az egyik hatalmas csoport. Ezek részben megtartani kívánják azt, amit a hábo­rú révén szereztek, részben pedig arra törek­szenek, hogy megteremtsék a valódi békét és Középeurópábau a valódi béke foglalja el annak az álbéfcéuek a helyét, amelynek ezen ’ vlc-seit va­lamennyien érezzük. A második csop >rt Nénié!or­szág, Ausztria, Törökország, Bulgária és >r«ig,-.ír- ország csoportja, amelyek vitézül harcoltak, de a háború végén belső szo­ciális mcghasonlás folytán kényszerültek • fegy­vereiket letenni és a békét elfogadni. A harmadik csoportba tartozónak tartom a Kereteit, Oroszországot, amely kommunista uralom alatt sínylődik. Erről miég nem tudjuk, hogy milyen ala­kulást fog a jövőben mutatni. E hármas csoport keretében feladatunk a békét akaró hatalmakra támasz­kodva, komoly tényezőjévé lenni a nemzetközi életnek. Ezeket a hatalmakat meg kell győz­nünk arról, hogy bennünket becsületes törekvé­sek vezetnek és ezért bírjuk az ő támogatásu­kat törekvéseinkben. Másik nagy feladatunk, hogy azokkal a szomszédainkkal, akik ószán­tén közelednek hozzánk, lemondanak arról, hogy belügyednkbe beavatkozzanak, lemonda nak arról, hogy függetlenségünket megsértsék s akik hajlandók a trianoni békeszerződések ál­tal nyitva hagyott kérdések elintézéséről tár- _ gyalni, szóval, hogy ezekkel újabb gazdasági és kereskedelmi szerződéseket kössünk a ez által — ha tiszteletben tartják nemzeti érzé­seinket — velük megértő, barátságos viszony létesítéséről tárgyalni. Elsősorban jugoszláv szomszédunkra gondolok, akivel ebben az irány­ban a tárgyalások már folyamatban is vannak. Mi is a béke pillérei akarunk leírni, a hasemlő szel­lemiveikkel együtt békében akarunk élni, vitás dob cninkát pedig békében akarjuk elintézni. A har­madik nagy feladatunk, hogy visszanyerjük egyenjogúsárunkat, hogy meg­szabaduljunk a sok mindenféle lealázó ellenőr­■éritől. Nálunk a teljes lefegyverzés amugyis becsülettel megtörtént. Ezután a belpolitikai kérdésekre tért át a mi- misztereánölk, az általános választójogról, a népnek több jogban való részesítéséről, a vármegyei re­formról beszélt, majd a következőképpen folytatta: — Azzal vádolnak, hogy a polgári szabadság jogos helyreállításával nem törődöm, sőt. szűkíteni akarom ezeket a jogokat. Megvádoltak azzal, hogy diktatúrára törekszem, pedig megszüntettem az internáló sokait, meg­szüntettem a oenzurát, megszüntettem a gyor­sított eljárást, a katonai bíráskodást polgári egyének felett s megszüntettem annak a lehe­tőségét, hogy magyar állampolgárt más, mint magyar bíróság fosszon meg szabadságától. A gyülekezési jogot szélesbitettem, a szakszerve­zetek működését lehetővé tettem s ha ezek po­litikai hatalma mégis gyengült, nem az én hi­bám. Komoly, tárgyilagos kritikára nekem vol­na szükségem az országban. A szabadságjogok helyreállításában tovább akarok menni és tör­vény utján kívánom ezeket rendezni. Magyar-ország pénzügyi és gazdasági helyzeté­ről szólva, Bethlen kijelentette, hogy Magyarország valutája nem csak az országban lett szilárdabb, ha­nem a külföldön is, sőt Magyarország pénze sokkal erősebb, mint sok győztes állam valutája. Az állam­háztartás egyensúlyba került. Most ezen a téren is további lépéseket kell tenni. Revideálni kell a va­lóban sulyos adókat, mert könnyíteni akar a kor­mány az adózó polgárok terhein. Erre v-onatkozólag a pénzügyminiszter már be is terjesztette törvény­javaslatát. Lemond a finn kormány Stockholm, november 24. Két napig tar­tó vita után a ma reggeli órákban a finn par­lament 108 szavazattal 84-el szemben lesza­vazta Kallio kormányzót, amely főleg a pa­rasztpártra és a finn jobboldalra támaszko­dott A kormány lemondása küszöbön áll. Be­avatott források szerint a kormáry lemondása után a parasztpárt tisztán parasztpárti kabi­netet alakit Halálos választási baleset Magyarországon Budapest, november 24. Budapesti szer­kesztőségünk jeleníti telefonon: A választási mozgalommal kapcsolatosain tegnap halálos baleset történt. A tokaji kerületiben Majláth Nándor báró egységespárti jelölt kortesei autóin röpcédulákat dobáltak szét. Tárcái cm Andrássy József földmlves egy ilyen autóról ledobott röpcédulát hirtelen föl akart emel­ni a földről, de közben oly szerencsétlenül csúszott el, hogy egy másik robogó autó alá került. Az autó kerekei a szerencsétlen em­ber nyakát a szó szoros értelmiében lemet­szették. „Akar-e hercegprímás lenni ?“ A legzseniálisabb pénzszerző, aki Lévát újjá akarja építeni Léva, november 24. A napokban az alsógyőrödi plébánost egy elég jól öltözött rokonszenves megjelenésű férfi kereste fel és a plébánosnak felajánlotta a her- cegprimási méltóságot. — Akar-e hercegprimás lenni? — adta fel a kérdést Jónás Imre plébánosnak, aki termé­szetesen nyomban látta a nem mindennapi kér­désről, hogy egy szerencsétlen elmebeteggel áll szemben. A plébános erre gondolkozási időt kért ka­rácsonyig, de az illető ezt az időt hosszúnak ta­lálta, azért tovább ment a plébániáról más lel­készt keresni erre a szép méltóságra. Most Léván tűnt fel. Az egyik bankban nem kevesebb, mint húsz millió koronás kölcsönt akart felvenni é? az igazgatónak a következő tartalmú kézírást nyújtotta át: „Autogramm! Neumann Ferenc köztársa­ságunk lángeszű és a legtökéletesebb mágnes- szemű szervezője, valamint a legzseniálisabb pénzszerzője stb. meg a legbiztosabb lélekbúvár, sőt mi több, a művészet vasakaratu pártolója, illetve a tehetségek fejlesztője: a fáradhatatlan hazafi. írtam Le vicén, 1926. év november hó 17-én reggel 1 óra körül az Adler kávés kávéházában; m. p. a pénztártól jobbra a sarok asztalnál, front az utca felé. U. i. Akik a fensorolt képességeimben ké­telkednek, úgy azoknak célszerűbb az uradalmi hengermalom fogaskerekei közé ugorni. Irta: Neumann Ferenc, a legtörekvőbb élet- művész". Neumann a bankból a városházára ment, ahol az elöljáróságnak ajánlatot tett a város új­jáépítésére. Tíz millió koronáért hajlandó, úgy­mond, a várost újjáépíteni. Megvizsgáltatták egy orvossal, kitűnt, hogy betegelméjü. A világháború egyik Szerencs étión szellemi rokkantja. PIGALL’S BAB Prága I., Cvocry trh 13. A legkedélyesebb táncbar — Újonnan átalakítva — Magvar borok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom