Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-25 / 268. (1306.) szám

gyermek iratkozott be, a rom. kath. magyar fiúiskolába 80 tanuló, míg a Máriaházban lé­vő r. k. magyar leányiskolában 92 tanulót ta-f nitanák. A ruszin tannyelvű cebolnyai gör. kath. 1 elemi iskolában összesen 37 gyermek tanul, j. inig a zsidó elemi iskolákban 205 fiú és 199 í leány, összesen 404 gyermek nyer oktatást ? í Hová fiintefe ©8 az ungvári magyar gyermekek? A Kiajyarság iskoiaügyi kövoieiéseinek kikarcoíásáf a meg- aSkíPJú iBasyar szfiSSk rtehazitik meg — A csen és ruszin közép- Iskoíák tanúiéinak nagyrésze magyar — Ungvár megdöbbentő Iskolai statisztikája ezen kivül a zsidó cionisták 50 gyenneket ta­nítanak. Ha e számokból összeállítjuk a magyarul tanuló gyermekek számát, szomorú ered­ményként közöljük, hogy a még hat év előtt kilencven százalékban magyar város lakosai csupán 30 gyermeket küldenek magyar iskolába. Minden leplezés nélkül tehetjük fel a kérdést: hová tűntek az ungvári magyar gyermekek? A feleletet könnyű megadni: elnemzetlenitéc iskoláit járják . . . Ez azonban nem csüggeszti el a magyar iskolákért harcoló magyarságot s az uj kor­mánytól ismét csak a magyar iskolákhoz való jogának elismerését és követelései teljesíté­sét fogja szorgalmazni. Százötven embert fiatalítottak meg Pozsonyban Steinach-mütéttel Kilencven esztendős aki ibolyát hord a gomblyukában és nősülni akar — A Voro­noíf-módszer alkalmazása is útban van Pozsony, november 23. (Saját tudósí­tónktól.) A pozsonyi Gharitas szanatórium­ban a napákban felvételre jelentkezett egy szí öve® szívói. Pozsony-környéki arisztokrata, akin másnap a szanatórium operációs termé­ben Steinach-mütétet végeztek. A szanatórium orvosai természetesen titdk- ban tartják a páciens nevét és a műtétről sem hajlandók nyilatkozni. Mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy* a Steinarih-auüté- ten átesett beteg ma már kitünően érzi ma­gát. A műtét az elmúlt hét szombatján tör­tént, azt Pollák dr. sebészorvos végezte. A páciens egy - Pozsony-környéki nagy uradalom tulajdonosa és már a napok­ban el is távozhat a szanatóriumból. A műtéttel kapcsolatban kérdést intéztünk a pozsonyi állami kórház együk sebészorvo­sához, aki a következőket mondotta: — A Steinaoh-cmütét nem is komplikált eljárás és Pozsonyban az állami kórház se­bészeti osztályán eddig összesen vagy száznegyven-százöt­ven ilyen műtétet hajtottunk végre fér­fiakon a módszer feltalálása óta. Leg­utóbb egy kilencven esztendős szegény­házi ápolton végeztünk Steinach-operá- ciót, amely annyira sikerült, hogy az öreg pár hét múlva legnagyobb meg­lepetésünkre udvarolni kezdett az ápolónőnek. A kilencvenéves „ifju“ azóta már el is hagy ta a kórházat, újból a szegényházban latoik le — mint hallom — onnan kiikivántoozik állandóan ibolyát hord a gomblyukában ér. nösiilési tervekkel foglalkozik. Mint értesülünk, egyT pozsonyi sebészorvos aki legutóbb a külföldön végzett tanulmány utat, a Voronoff-el'járás utján akar Pozsony bán operációkat végezni. Természetesen ez megnehezíti a csimpánzok beszerzése, am meglehetősen körülményes és költséges Legutóbb egy cirkusz, amely állatseregleté fel akarja oszlatni, felajánlott az orvosnál egy csimpánzt, de az üzlet nem jött létre mert. az állatért igen magas árat akart. Megtérés a pokol torkából... Szlovenszkói fin. a francia idegenlégióiban — Hazatérés nyolc évi szenvedés után — Schneíder Ferenc péksegéd, a Nick Carier-regények áldozata — Interjú a Szakara és a légiók rémségeiről Prága, november 24. (A P. M. H. tudósítójától.) A Nlok Oarter-regényeöc romboló hatását az ifjú­ságra és a francia idegen légió borzalmait már ezer változatban megírták a napilapok. Riportunk sem uj variáció, de mert a történet hőse jelenleg Prágában élő szlovenszkói fiú: Sahneider Ferenc pékséged, aki most tért meg nyoloesztendei távol­iét után a forró Afrikából, uijból foglalkoznunk kell a minden variációban már megírt idegen- lőgióheli borzalmakkal. Nyolc hosszú esztendő szenvedése Sahneider Ferenc a forradalom zavaros nap­jaiban tűnt el Lőcséről. A kalandos természetű, akkoriban 18 éves fiú állandóan etetek tiv.regénye- ket olvasott ős ezek hatása alatt a forradalom első napjaiban 1200 koronát sikkasztott el édesapjától. A .pénzzel Budapestre szökött, majd egy újonnan szerzett, barátja Szegedre csalta le, ahol egy ob­skúrus éjjeli mulatóhelyen egyetlen éjszaka a nya­kára hágott még megmaradt pénzének. Nem mert többé visszatérni Lőcsére, a szülői házba. Heteken át koplalva lézengett Szegeden, amíg végső szükségében Szeged város akkori fran­cia katonai parancsnokánál ezolgálattételre jelent­kezett a francia idegen légióba. Egész ezredekre való magyar és német fiút vittek el akkoriban a megszálló franciák az afrikai pokolba, akik közül a legtöbbje sohasem fogja látni a hazai rögöket, mert ott pusztult el nyomo­rultul az afrikai homoksivatagban. Ellenség go­lyója gyilkolta meg, megölte az egyenlítői forró klíma, elpusztította a szomjúság kin ja, avagy fel­falták az emberevő vadak. Sobneider Ferenc azok közé a szerencsések közé tartozik, aki megtérhetett a pokol tóikéból. Most Prágában lakó édesapja pékségében dolgo­zik újra szorgalmasan. Gyerekkori botlását régen megbánta és a szenvedések hosszú sorával bűnhő­dött meg érte. Most, mire már letelt a szenvedé­sek hosszú határideje, a siheder legénykéből meg­rokkant. szenvedő lett és holilófürtjei ősZbe csava­rodtak. Négy évig szolgált az idegen légióban és utána még négy esztendőn keresztül Kairóban volt utcai gyümölcsárus. A kalandvágyat kiölte belőle a ten­gernyi szenvedés és ma már csak dolgozni alkar •és csendes, szorgos munkából élő, hasznos tagja a társadalomnak. A szenved .'seinék nyoíoesztemdős történetét, amely mindvégig érdekfe;j®itő, változa­tos és szenzációs, úgy adjuk vissza nyom Iá tóéban, | ahogyan azt ő nekünk, tollba mondotta: — |9il8 november hó 17-én jeléniikerteni az idegen légióba szolgókttétetoft Vergoie vezérőr­nagynál, Szeged város megszálló katonai parancs­nokánál. Orvosi vizsgálatra vittek és alkalmassá­gomnál fogva besoroztak. Nyomban kaptam ötszáz frank „fejpénzt“ és — többé már nem voltam sza­bad ember. A francia katonai parancsnokság épü­letéből nem távozhattunk. Akkor voltunk már kö­zel százan magyarok. Kovács Tibor dömeödi fia­talemberrel is itt ismerkedtem meg, alti vei később egy században szolgáltam az idegen légióban. Kovács a leszerelés előtt néhány nappal elesett a riffek elleni ütközetben. — Néhány nap múlva, midőn együtt volt a transzp ort, körülbelül ha (százunkat Jugoszlávián és Svájcon át külön vonattal szállítottak Francia- országba. A külön vonat vöröskeresztes lobogó védelme alatt haladt. — Párásban, az idegen légiók központi had­kiegészítő parancsnokságánál újra soroztak ben­nünket és szétosztottak az idegen légiók ezredeibe. Mindenki olyan nevet mondott be, amilyent akart, okmányokat senkiitől sem kértek és sen­kinek sem kutatták a múltját. — A párisi kaszárnyában újra rabok voltunk az ott töltött néhány nap alatt. Egy hét múlva az­után Gherbourgban hajóra raktak bennünket és Tuniszban hajóztak ki ismét. Az ut gyönyörű volt a hajón, a koszt ellenben ehetetlen és úgy bántak velünk, mint a barmokkal. A leg­csekélyebb vétségért ötven betiltás járt a mezítelen talpra. Mezítláb a Szaharán keresztül — Tuniszban beosztottak Kovács barátommal és több más magyar fiúval együtt a 35-éme Regiment Au Étrangers-be, amely Szudánban székel. Karavánvezetőket kap­tunk és mezítlábasán hajtottak bennünket közel három hónapon át a Szahara sivatagján ke­resztül. Sokan elpusztulták közülünk már az ut alatt a forrós-ágtól, szomjúság tói, skorpió csípéstől, másokat pedig rabló beduinok kon coliak fel. — Elcsigázva, lefogyva, lázasan és holtrafárad- tan érkeztünk meg. Akkorára már beállott ott az esős időszak, ami Európában a tavaszt jelenti. — Négy évet töltöttem az idegen légióban. A harmadik évben jó viselkedésem és iparkodáisonn folytán altisztté (sergéant) léptettek elő. Ez idő alatt, sókan szül:fék meg közöliVnk, de neon hiszem, hogy egy is viszontlátta szülőföldjét: kit az üldö­zésre küldött őrjárat lőtt agyon, kit a rabszolga­kereskedők karmaiba juttatott szerencsétlen sorsa, mások a pusztában vesztek nyomorultul. Üt a szabadulás órája — Négyesztendei kínszenvedés és kálvária után végre ütött a szabadulás órája. Transzporttal indítottak bennünket vissza Afrika északi partjai felé. lemét három keserves hónap következett el, gyalogszerrel vissza a sivatagon keresztül. Bár a visszafelé menetelés gondolata emberfeletti erőt adott, mégis súlyos betegen és elcsigázva érkez­tünk meg az egyiptomi határra. A francija parancs­nokságtól kapott okmányaimmal Egyiptom főváro­sába: Kairóba értem és heteken át feküdtem sú­lyos betegen az ottani kórházban. Négyesztendei megtakarított zsoldómat az utolsó frankig felemész­tette a hosszú kórházi kezelés. — Kényszerű Hévéiért jelentkeztem a kairói francia követségen és kaptam helyette — 20 frank pillanatnyi segélyt. Ezzel a pénzzel ismét az ut­cára kerültem, ismerős nélkül, szegényen és ta­nácstalanul. Még rosszabb helyzetben voltam, mint egykor Szegeden. — Kairóban négy évig gyümölcsöt árultam az utcán. Alaptőkém a francia konzulátuson kapott húsz frank volt. Máról holnapra tengődtem és sok­szor az utcakövezeten háltam éjszaka-. Négy esz­tendő kellett hozzá, hogy megszerezzem a haza­utazás költségeit. — Néhány nap előtt jöttem vissza Lőcsére, ott értesültem, hogy szüleim Prágába költöztek. Nem akarok maist, mint feledni a múltat és dolgozni boldog megelégedettségben . -. Pető Gergely. 1926 november 25, Csütörtök. Szép asszonynak kurizálok /... Egy kassai vendéglőst különös okokból látogatták meg a sorscsapások — Ha a szép nővérnek rend­őr ..isztviselö udvarol Kassa, november 24. Sz. Gy.-né kassai kereskedő felesége külön- vállán él férjétől. A rossz nyelvek azt beszélik, hogy a férfi a hibás a dologban, aki mellesleg megjegyezve már minden lehetőt elkövetett, hogy elválasszák a feleségétől, de az asszony erényes­ségén az összes fortélyok csődöt mondtak. Még a múlt esztendőben történt, hogy Sz. Gy.-né úgy vette észre, hogy a férjének egy közeli ismerőse állandóan kerülgeti és némelykor szokatlan he­vességgel ostromolja. Az illető ur szerelmi öm­lengésekbe tör ki, ahányszor találkoztak. Az asz- szonynak nem került nagy fejtörésekbe megálla­pítani, hogy a szerelmes lovag megjelenése ösz- szefüggésben van a házasságnak felbontására irá­nyuló törekvésekkel és ezért rövidesen kiadta az útját a szorgalmas álházibarátnak. A házibarát provokalör“ azonban makacs embernek bizonyult és csak akkor fújt takarodót, amikor Sz. Gy.-né bátyj ad, E. J. vendéglőst kérte fel, hogy szép szerével távolítsa cl a tzorelmi lázat színlelő urat, akiről egyre-jobban bebizonyosodott, - hogy a férjuram megbízatásából szállítja a kezezókok tömegeit és a mézes-mázos hajbókolásokat. E. J. szelíden megmagyarázta a hősszerelmesnek, hogy próbáljon másfele szerencsét. A hős, aki azidötájt még a kassai államrendőrség kötelékébe larto- akiről egyre jobban bebizonyosodott, hogy a annak udvarol, akinek tetszik és jó lesz vigyázni, mgrt E. J.-nek is lehelnek viselt dolgai és ak­kor majd őneki fogják elhúzni a nótáját. Az aszonynak az udvarló békét hagyott ez­után, de egy ideig azért döglött, patkányok re­pültek be az ablakán s ajtaját éjnek idején isme­retlen emberek csúnya dolgokkal bemázolták. Ezeket a rejtelmes dolgokat leszámítva, egy ideig különösebb dolog nem történt, csak E. J. ven­déglőjét özönlötiék el a kassai legyyanusabb elemek. Sipisták, betörők, tár cadob őtolva jók valósár gos áradata zúdult a különben tisztes polgári ven­déglő felé, aminek természetes következménye lett, hogy a rendőrség biinügyi osztálya is nagyobb figyelemmel kisérte a „gyanús elemektől“ sűrűn látogatott helyet. E. J.-t esténkint garázda egyé­nek ragadták meg az utcán és minduntalan be­lekötöttek. De ez csak a bevezetés volt- A ven­déglőst sűrűn kezdték látogatni az uzsorahivaial és a penzügyigazgalóság ellenőrei. Lehet, hogy ez is csak a véletlen játéka volt. E. J. határozot­tan állítjahogy mindez bosszúból történt, s hogy valakinek ki önös ambíciója volt ellene inge­relni a hatóságokat. E. J.-t annyira elkedvetle­nítették az üzletét és jóhirnevét sűrűn veszélyez­tető események, hogy bérbeadta a vendéglőt és betársult egy másik kassai rokonához. A sors csapásai azonban itt is meglátogatták. E. J. ideg­zetét alaposan megrongálták az események és valószínűleg ezért támadt afférje Sulka János uzsorahivatali ellenőrrel is. Sulka egy szerdai- napon, amikor legtöbb ember volt az üzletben, három ízben is tartott ellenőri, szemlét a vendég­lőben. A vége az lett a dolognak, hogy az ellenőr kirepült a vendéglő ajtaján, az udvaron álló fa­lusiak pedig még ráadásul véresre verték. Sulka feljelentésére E. J. ellen megindult az eljárás és a kassai törvényszék hatóság elleni erőszak miatt három hónapi fogházra ítélte el a peches ven­déglőtulajdonost, de az Ítéletet kél évi próba­időre felfüggesztette. A tábla ma tárgyalta az ügyet és jóváhagyta a törvényszék ítéletét, (b. 1.) — Pasteur-intézet lesz Kassán. Ungvó-r- ról jelentik: Mint ismeretes, a Szlovenszkóm felállítandó Pasteur-i idézetre Kassa és Po­zsony is bejelentette igényét. A minrszlétrinni még nem döntött véglegesén az uj intézet ügyében, mely csak fiókja lesz a prágainak, de nagy a valószínűség, hogy azt Ruszin szik íj­ra való tekintettel Kassán fogják felállitanti. Legalább is erre enged következtetni mun­katársunknak a közegészségügyi m’.niszité- rii»ni ruszinszkói referátusán nyert infor­mációja. Ungvár, november 24. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A költségvetés tárgyalásának idejében ismét aktuálissá váltak a ruszinszkói magyarságnak iskolai követelései. Tudvalevő, hogy Ungvár és környékének magyarsága Arky Ákos párt­vezér vezetése mellett hét év óta követeli a magyar gimnázium felállítását. E követelés­nek tárgyi alapjai is vannak, amennyiben a magánalapítványból létesített és kato­likus célokat szolgáló ungvári gimnázium épületét a csehszlovák kormány elkon- fiskálta és abból állami reálgimánziumot szervezett. Az ungvári és vidéki magyarság a fenti tárgyi alapon kivül azért is követelheti a ma­gyar gimnázium felállítását, mivel a magyar­ság számaránya azt feltétlenül jogossá teszi. A csehszlovák kormánypolitika hét esz­tendős metódusa azonban igen sokat gyen­gített a magyarságnak e küzdelmén, mivel a kormánypolitika alakoskodással azt igyekezett bebizonyí­tani, hogy a magyar középiskola felesle­ges, hiszen felsőbb fokon úgysem boldo­gulhat a tanuló. Sajnos, a magyar szülők elhitték ezt a mesét és nem gondolták meg, hogy itt a ma­gyar iskolák fokozatos kifejlesztéséről van szó, igy tehát a gimnáziumok után a magyar nyelvű felsőbb iskolák felállításának is el kell következnie. Ennek a propagandának tulajdonítható hogy a Ruszinszkó szerte szervezett cseh (és néhol ruszin) középiskolák tanulóinak nagy része magyar gyermekekből rekrutálóői. dacára annak, hogy ezekben az iskolákban valóságos pedagó­giai harakirit végez a tanuló önmagán, amikor az általa nem értett nyelven tu­dományokat magol be szajkó módjára. Nem csekély mértékű kegyetlenség a ma­gyar szülők részéről sem ez az erőszakos át-, evezés, amelynek a sok, szellemileg elgyön­gült és testileg beteggé lett gyermek a legszo- morubb következménye. Hogy a fokozatos elnemzetlenités annál sikeresebben legyen végrehajtható, az ungvári állami elemi iskolákba be­iratkozó magyar gyermekeket maguk a tanítók beszélték le arról, hogy a magyar párhuzamos osztályokba járjanak. Akik mégis ide iratkoztak be, azok keserve­sen szenvednek, mivel — hogy csak egy pél­dát említsünk — egy ilyen magyar iskolának szeptember óta már a harmadik tanítója van s az első osztályos gyermeknek fo­galma sincs a magyar írásról és olvasásról, ellenben már megtanították őket oroszul kö­szönni. A szavak helyett azonban beszéljenek a számok: Az ungvári Kossuth-téri iskolában lévő cseh osztályokba ez év szeptemberében 219 táruló iratkozott be. A ruszin tagozatba pedig 259. A Drugetk-téri áll. elemi iskola szlovák osztályainak 292 tanulója van, mig ugyanott a magyar tagozatba mindössze kilenc­venkilenc gyermek jár. Ezzel szemben a református magyar ele­minek csupán 37 tanulója van, a Gizellaház- ban lévő r. k. magyar leány elemibe 122 ffi@© ®©«®©©<3©®e©®ffi3®®©@O®»®0O«©®©© 1 tm. Kiisft iíténsle 1 í I Tizenegy nyelvre lefordi- ^ % tott, világsikert elért könyv. Q % Ara fűzve: 65.— $ „kötve 75.— 2 Megrendelhető a „Prágai • Magyar Hirlap" könyvosa- % 9 tályánál. PrahaII..Panskál2 © K.gtut’*'-<***<'' J **■•*./\azw» Lénia! §. Ipoly 1 1 a magyar nyelv hites és esküdt tör- Ö vényszéki tolmácsa ö Présja l, irh 3. szám § Okmánymásolatok óh fordítások postafordultával 9 való elkészítése és hitelesítése. Ügyvédeknek ét ^ hivataloknak árengedmény. ő

Next

/
Oldalképek
Tartalom