Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-25 / 268. (1306.) szám

1926 november 25, csütörtök. ^í^<m7VVa«^atí.hirtíAi> 3 Dénzügvminászáérium az adóreform kapcsán ne csak a materiális részt intézze el. hanem egyidejűleg: teremtsen rendet a pénzügyi ha­tóságok ügykezelésében is. Szlovenszkón a hivatalnokok és a ható­ságok nem ismerik a községek és a la­kosok viszonyait. Nincsenek rendben a* adóivek. nincsenek rendben az adókive­tések, a kataszteri könyvek. Ezekben kell elsősorban rendet teremteni, hogy az adómorál helyreállhasson. Katz német szociáldemokrata: A rend­őrség államosítása pusztán azt a célt szol­gálja. hogy a munkásság elnyomását még nö­veljék. Ismerteti a rendőrség és a csendőr­ség szervezetét, amely borzasztó tehertétel a költségvetésben. összesen 12.737 csendőr van az ország­ban. A régi Ausztriában sem volt oly erős csendőri szervezet mint ma. Élesen támadja a belügyminisztériumot a gyűlések sorozatos felosztása miatt. Beszé­dében több alkalommal olyan erős kifejezé­seket használt, hogy az elnök őt többször rendreutasitja. A javaslatot nem fogadja el. A kulturális és szociális rész vitája Malypetr elnök ezután bejelenti, hogy a politikai vitához több szónok nem jelentke­zett. ezt befejezettnek tekinti. A ház ezután áttér a kulturális és szociális vitára, amely a népjóléti, közélelmezési, közegészségügyi és iskolaügyi minisztériumokról szóL A vi­tához eddig 20 szónok jelentkezett. Langr cseh nemzeti szocialista rámutat arra, hogy a polgári pártok szónokai egy­öntetűen a szociális törvényhozás ellen fog­lalnak állást. Azzal vádolják a szocialistákat, hogy a régi nemzeti koalíció terrorisztikusan vitte keresztül a szociális biztosításról szóló törvényt. Ez azonban korántsem felel meg a valóságnak, mert annakidején amikor a tör­vényt megszavazták, a pártok meg voltak ar­ról győződve, hogy a javaslat hasznos lesz. Ezután a munkásság helyzetéről beszél. Még Lukavszky cseh nemzeti demok­rata, Simm német nemzeti szocialista be­szélt, majd Gregorovits Lipót keresztényszo- cialista képviselő szólalt fel, akinek beszé­dét lapunk holnapi számában teljes terjede­lemben leközöljük. Lapzártakor az ülés még tart " ..... —— A leszerelési konferencia nehézségei London, november 24. A Daily Tele- grapih genfi tudósitója beszámol lapjának ar­ról a nagy megrökönyödésről, amelyet Géni­ben Chamberlain legutóbbi beszéde okozott. Mint ismeretes, az angol külügyi áfllamtitkáir bejelentette, hogy 1927-ben sző sem lehet általános leszerelési konferenciáról, mert Amerika részvétele nem biztos. Genfben egyes körök szintén nagyon jól tudják, hogy a leszerelés még igen messze van a meg­valósítástól, Hiszen a konferenciát előkészítő bizottság jelentései rámutatnak arra a nagy ellentétre, amely a kontinentális és a ten­geri hatalmasságok között van. Anglia és a domíniumok sohasem egyezhetnek bele abba, hogy Francia- ország a kis, flotta nélküli államok se­gítségével elhatározza a tengeri leszere­lést, de megengedje a szárazföldi nagy hadseregek föntartását. A konferenciá­nak kilátásai pedig okvetlenül ezt a megoldást tennék valószínűvé. Franciaország szövetségeseinek segítségével diadalra juttatná a németellenes hangulatot s így a szárazföldi hadseregek megmaradá­sát, de fölöslegesnek bélyegezné a flották kiépítését. Ez a nagy ellentét lehetetlenné teszi, hogy a leszerelési konferencia a közel jövőben összeüljön. — Csárszky püspök előadása Ameriká­ról. Kassáról jelentik: A keresztényszocia­lista szervezetek népszerű tudományos elő­adásai során legutóbb Csárszky József kassai püspök tartott előadást a Katolikus Olvasó­kör nagytermében nagyszámú és válogatott közönség előtt. Az illusztris előadó amerikai tapasztalatairól és az egyháznak amerikai helyzetéről tartott mindvégig érdekfeszitŐ és komoly értékű előadást. Bevezetőben meg­emlékezett arról a meleg fogadtatásról, ara elvben az európai egyházfők az eucha­risztikus világkongresszus alkalmával Ame­rikában az államhatalom részéről is része­sültek. Majd az amerikai katolikus egyházi élettel és az egyházközségek szervezetével foglalkozott részletesen. Rámutatott arra, hosv az egyházközségek különösen a beván­doroltak között vannak szépen kiépítve, mert a bevándoroltakat é—-n az egvbázközségek tartják össze, ahol saját nyelvüket szabadon basznál’ák és megőrzik nemzeti tradícióikat, A katolikus isko’aüsv és a katolikus szociá­lis intézménvek ismertetése képezte további tanulságos rós-zét a másfélórás előadásnak, amelyért a rendezők és a közönség nevében Fleischmnnm Gyula ár. mondott köszönetét az előadó püspöknek. Konyhareccpfekeí I elbeszéléseket ^ kézimunkákat házíszereket talányokat \adomákat meséket képeket közöl a „Schicht-Posfa", melyei ingyen kap mindenki, aki az alább felsorolt árukból egyenként, vagy azokból összesen 1 kilót vasáról. A ki 2 kilót vesz, két példányt kap! Schichigyárimányok: Szarvas­szappan, Terpentinszappan, AssZonydícsérct, Hattyúszappan, Hattyű- szappaníorgács, Ominol, Ceres, Vísan és Rita margarin. $ „A Schicht-Posia" 2 milió példányban jelenik meg. Ingyen fár minden kiló Schichtgyártmányhoz 1 l l llll l —— —————————J j Franciaország meg van elégedve Stresemannai sóikkal tisztábban, világosabban és határo­zottabban beszélt, mint Briadd, aki semmit­mondó frázisokkal akarta a két állam közt lévő nagy politikai ellentéteket lefokozni. A baloldali sajtó, így elsősorban az Ere Nou- velle, Stresernarm beszédében furcsa keve­rékét látja a német nacionalizmusnak és a pacifista opportunizmusnak. A nyilatkozat legfőbb jelentősége az, hogy Stresemann a német-francia közeledés fejében nyíltan a rajnai vidék kiürítését követeli. Ez az ár na­gyon magas és kétséges, vájjon a közeledés tényleg megéri-e a kívánt áldozatot. Meghalt Kraszin a londoni szovjetnagykövet London, november 24. Kraszin, a Szovjet­unió londoni nagykövete, ma reggel meg­halt. Kraszin egyike volt Szovjetoroszország legkiválóbb diplomatáinak. Mielőtt London­ba került volna, hosszabb ideig párisi nagy­követ volt s csak a Rakovszkival történt cse­rével került az angol fővárosba. Mindenki kitűnő közgazdásznak ismerte, aki főleg a kereskedelmi viszonyok kiépítéséhez értett. Elegáns megjelenésével szimpátiákat szer­zett Parisban és Londonban. Már évek óta betegeskedett, néhány komoly operáció ideig-óráig meghosszabbíthatta életét* de a gyilkos kór következményei mégsem voltak kiküszöbölhetők. A német külügyminiszter expozéjának sikere a bel- és a kül­földön — A francia jobboldal dicséri Stresemannt és teketetlen- séggel vádolja Briandt — A német jobboldal visszavonul Berlin, november 24. Tegnap folyt le a német birodalmi gyűlés nagy külügyi vitája, amelyet a közvélemény már hetek óta nagy érdeklődéssel várit. Az ellenzéki lapok vál­tig hangoztatták, hogy Stresemann külügy­miniszternek nehéz napja lesz s hogy a jobboldali ellenzéki pártok koncentrált tá­madást intéznek a mai német külpolitikai rendszer, főleg a Franciaországgal való ki­békülés és a lengyel viszony ellen. A tegnapi vita várakozás ellenére igen szelíd volt és Stresemann minden tekin­tetben a helyzet magaslatán ínaradt. A német nemzetiek részéről Hötzsdh tanár, a frakció közismerten mérsékelt tagja, szó­lalt föl s beszéde egyáltalán nem volt éles vagy támadó. A német nemzetiek valószínűleg azért nem indították meg a bejelentett roha­mot, mert attól féltek, hogy merev ellenzékiségükkel elősegítik a szociál­demokratáktól a német néppártig ter­jedő nagy koalíció megteremtését s igy el játszók mai fontos szerepüket, amely a Marx-Stresemann-féle kisebbségi kor­mány szempontjából igen jelentős és döntő. Hötzsch csak részleteiben kritizálhatta a külügyminisztert, úgy hogy Stresemannak könnyű dolga akadt. A külügyminiszter mindenekelőtt a ka­tonai ellenőrzésről szólt, mert ez a problé­ma pillanatnyilag a német külpolitikának legégetőbb kérdése. A miniszter szerint a birodalom minden tekintetben végrehajtotta már a leszerelést. Ezután a thoiryi tanács­kozásokról szólott, amelyek szerinte nem hozhatják meg azonnal a sikert, mert meg kel várni, amíg a francia-néniét kibékülés gyümölcse megérik. A katonai ellenőrző bi­zottság ma már nyugodtan eltűnhet, mert a birodalom teljesítette a Versailles! békeszer­ződés minden idevágó rendelkezését. Az el­lenőrzést a népszövetség veheti át s a Rajna- vidéket a franciák aggodalom nélkül kiürit- hetik. A franciák is, a németek is egyfor­mán érdekelve vannak az európai békében s ezért mindkét államnak egyforma energiá­val kell törekedni az ellentétek kiküszöbölé­sére és a nyugalmi állapot megszilárdítására, A párisi visszhang Páris, november 24. Briand a kamara külügyi bizottságában külpolitikai vonatko­zású beszédet mondott, de ez az improvizált és jelentéktelen beszéd eltűnik a német kül­ügyminiszter expozéjának párisi hatása mel­lett. A sajtó behatóan foglalkozik Strese­mann nyilatkozataival. A benyomás általá­ban kedvezőnek mondható, ámbár a komoly kritika sem maradt el. Leginkább azon ütköznek meg a lapok, hogy Stresemann Németország lefegy­verzését már befejezett ténynek tekinti, holott az ellenőrző bizottság még nem igy nyilatkozott. A Petit Párisién szerint Walsh tábornok még nem tette meg végleges jelentését és a német külügyminiszter máris fölöslegesnek mondja az ellenőrző bizottságot. A lap sze­rint a francia közvéleményben mindinkább megerősödik a hit, hogy Stresemann az el­lenőrzés kérdését még a decemberi népszö­vetségi tanácsülés előtt el akarja intézni és ezért „brüszkirozza a dolgokat". Ez a oél kü­lönösen világossá válik Stresemann beszédé­nek abban a részében, ahol a német külügy­miniszter a titkos szervezetekről nyilatkozik- Stresemann egy uj törvény segitségével min­den titkos szervezetet kiküszöbölhetőnek vél. Ily egyszerűen azonban nem állnak a dolgok s Németország kormányának komoly és lelkiismeretes munkájába kerülne, ha egyszer tényleg el akarná tüntetni ezeket a titkos jobboldali katonai kádereket, ame­lyek állandó ellentétet szítanak Németország és Franciaország között. Bűvészkedéssel nem lehet életbevágó fontosságú ügyeket el­intézni. A lapok kommentárja máskülönben békülékeny. Különösen Stresemann beszé­dének utolsó szakaszát dicsérik, melyben a miniszter az általános béke német-francia szükségességéről beszél. A francia jobboldali sajtó, elsősorban Pertinax az Echo de Parisban, igyek­szik Stresemann beszédét Briand-nal szemben kijátszani. Véleménye szerint a német külügyiminiszter Uj leleplezések a Garibaldi üggyel kapcsolatban Páris, november 24. A fascizmus elleni hadjáratot vezető Quotidien ma uj adatot kö­zöl a Garibaldi-botrányról A lap szerint Olaszországban néhány hónappal ezelőtt meg­gyilkolták azt a fascista kémet, aki elárulta a spanyol kormánynak a katalón összeesküvést. Ezt a kémet Matterochinak hívták és tulajdon­képpeni missziójának betöltése után Parisba jött, hogy ott befurakodjék az antifascista kö­rökbe s adatokkal szolgáljon Mussolinitok. Az antifascisták azonban hamarosan. lelep­lezték Matterochit, akir-ek hanyat-homlok el kellett, hagynia Parist. Amikor a kém vissza­tért Olaszországba, annyi pénzt kért áruló ténykedéséért, hogy Mussolini sokalta az összeget. Matterochi erre nyíltan megfenye­gette a dúcét, hogy leleplezi a külföldön a fascista rendőrség frarciaországi machiná­cióit. Mussolini erre kiadta a parancsot, hogy Matterochit „el kell távolítani". A fascista Cse- ka Ravennában tényleg végzett a telhetetlen kémmel Éjjel megtámadták s tőrszurások- kal halálosan megsebesítették, úgyhogy Mat­terochi néhány órával a támadás után egy közeli kórházban meghalt. Ki lesz a washingtoni francia nagykövet? Párás, november 24. Poincaré igen nagy fon­tosságot tulajdonit a washingtoni nagyköveti állás betöltésének, mert jól tudja, hogy ennek a nagy­követnek személyétől függ az amerikai francia adósságok rendezése. Berenger, az eddigi követ, nem vállalta el az uj megbízatást. Szó van arról, hogy Tardieut nevezik ki washingtoni nagykövetnek — s ez lenne az első eset, hogy Franciaországban egy aktív minisz tért nagykövetté neveznek ki. Más vélemények szerint a washingtoni nagyköveti állást nem akarják aktív politikussal betölteni s a diplomáciai karból jelölik Berenger utódját. Egy­előre három nevet emlegetnek: Dejeant, a külügyi hivatal amerikai osztályának igazgatóját, De BiIly bukaresti követet .és Chambrun athéni követet. A malin még egy negyedik nevet is emleget: Paul -Claudelt, a tokiói francia nagykövetet. — Keresztényszocialisía pártszervezés. Az országos keresztényszocialista párt vidéki szervezeteinek újjá alakítás a során legutóbb Nádszeg községben alakult meg a belvi párt- szervezet Juhos Iziidor elnöksége mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom