Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-25 / 268. (1306.) szám
2 ^W<3rAl*A ÍA^tAR-Ül RilAK 1926 november 25, csütörtök. unni d—imrr fflBwaw—b—um< több ottani korniánj exponens Rusziusz- kó finanszírozásáról hangoztatott, az valótlan és légből kapott állítás. Állíthatom, hogy Ruszánszkó népe még azokat a jogokat és előnyöket is elvesztette a maga autonóm, több jogot ígérő kis hazájában, mint amennyit a magyar rezsim alatt élvezett. Akkor volt községi, városi és'megyei autonómia. A nép maga választotta hivatalnoka it. finnek meg is volt az áldásos eredménye. A községi jegyző a község érdekeit szolgálta. Ellenben a mai jegyzőket, mint állami tisztviselőket, fegyelmi vétség terhe mellett eltiltják az összes adóügyi, politikai és gazdasági munkáktól. A jegyzők sok helyen valóságos rémei a községeknek. Ilyen a kovácsréti (dusnicai) Rehor nevezetű körjegyző, aki a községbeli ingatlanvásárlókat terrorisztikusan ráveszi a vételár eltitkolására és 200 koronás bemondott, hamis vételárak mellett maga csinálja meg az adásvételi szerződéseket, - amiért 150 koronás munkadijat szed. Ezzel meglopja az államot s az áldozatait bűnös útra téríti. Állami hivatalnok a zsupán, az aizsupán, a főszolgabíró, a csendőr, rendőr és a finánc. Mig a történelmi országokban még ma is legvan az autonómia, Ruszinokéban a kormány a centralizmust knltiválja. Választások alkalmával az' állami hivatalnokok teiTürisztikus agitátorok s ezért mara- deM>irtokokát és kitüntetést kapnak. A ruszinszkói iskolák szomunx sorsa Hksonló a2 iskolák helyzete. A régi. 4S2 görögkatolikus iskolából alig 80—40 működik. A többiek egy részét vagy államosították, némelyikbő1! osendőrségi laktanya lett, a legtöbbje azonban üresen vagy részben romokban áll. A felekezeti tanítók, akik osztatlan hat- osztályú .iskolát vezetnek, ékbérfizelést kapnak. A nyugdíjasokat pedig hat koronától 100 koronáig terjedő •könyöradományban részesítik. Az 1925—26. tanévben Ruszinszkó- iban 50 oseh iskolát létesítettek nagyobbrészt tiszta ruszin községekben, csen 'örök által készített kérvények alapján. Tanító inkát nem véglegesítik. Felettük a 90 százalékig cseh étiből álló iskolaügyi reíeráius áll. A középiskolákban hát nyelvén tanítanak. Unikum a kuszái reálgimnázium, amely öt éve kénytelen a polgári iskola épületében összeszorulni, mert a gimnázium építésére biztosított összeget nem folyósítják és telkére most fölépítették a Slaviansky Dumot, amely csak egy teremben szolgálja a kultúrát, az épület Többi része éttereim. A ruszin nyelv háttérbe szorul A hatóságok kötelesek volnának oroszul hívatalnokoskodni. Ellenben a nyelvrendelet- óta csak azért is csupán cseh nyelven dol- goizmak. Ebből óriási károk származhatnak. A nép nem tudván csehül, minden kötelességteljesitóst elmulaszt. A legnagyobb káosz uralkodik az adóügyek terén. Az adókivetés légből kapott adatok alapján történik, mert kataszterünk 1867- ben készült s akkor is rosszul. Hiába demonstrálunk nyilvános • népgyüléseken. Orvoslás nem történt, pedig Englis miniszter kijelentette, hogy tabu la rasát csinál. A gazdasági romlás utján j A földosztás az agrár korifeusok kezében van. Túlnyomó részben olyan cseh ikolo- nistákat juttattak földhöz, akik még a vetőmagot sem tudják elvetni. A ruszinok nem felejtik el cseh testvéreiknek, hogy a pénzbeváltásnál 350 milliót vettek el. Az árvizek tönkreteszik a földet. Folyószabályozás nincsen. A sóbányákban rablógazdálkodás folyik. D inam ittál robbantják a sófalakat. Ez történik a beszakadt Kunigunda bánya és a Tisza tőszomszédságában. Autonómiát és külön költségvetést Rnszinszkónak! A költségvetés keretén belül Ruszinsz- kónak külön költségvetés állítandó ösz- sze, hogy tisztán láthassuk, mennyi a jövedelmünk és kiadásunk. A cseh tisztviselőket cseréljék ki. Fogadják vissza a régi tisztviselőinket, amig nem késő. A csendörség hatásköréből vegyék ki a politikai megbízhatóság elbírálásának jogát. Léptessék életbe a saint-germaini szerződésben biztosított ruszinszkói autonómiát. Amíg ez meg nem történik — végzi beszédét Kurtyák —, a költségvetést nem fogadom el. (Taps az országos keresztény szocialista párt padsoraiban.) A szlovák néppárt megszavazza a költség vetést Tiszó szlovák néppárti: A költségvetési I vita iránt bizonyos érdektelenség észlelhető, ami annak tulajdonítható, hogy naprői-nap- ra újabb és újabb afférok kerülnek napfényre. Nem csoda, hogy ezek után általánosan rezsim változást kivannak. Ez a kívánság a szlovák néppártot is érdekli, mert a párt kezdettől fogva késznek nyilatkozott hozzájárulni az ui rezsim kezdeményezéséhez. Sajnos, ez a készsége nem talált kellő méltánylásra. Az a benyomásunk, hogy a néppártot a mostani rezsimbe program nélkül akarnák befogadni hogy ezután a párt is az afférok sodrába nyúljon, mert hiszen természetes az, hogy akinek programja nincsen, annak afférjai kell, hogy legyenek. A néppártnak azonban van programja. Szlovenszkó autonómiája nemcsak választási jelszó, hanem a párt éltető lelke is, \ éppen ezért a párt mindent az autonómia ji megvalósulása jegyében tesz. „As autonómia nem jelenti az állam szétdaraboiásátM A költségvetést — folytatja a szónok — az autonómia szempontjából megszavazzuk. mert az autonómia nem jelenti az állam tagadását. Az autonómia nem állam szétdarabolását, hanem csak az államhatalom kezelésének bizonyos módját Az autonómia megvalósulását azonban nem látom az úgynevezett zsupni svaz- ban, amely minden jogkör nélküli testület. Szlovenszkónak és a szlovák nemzetnek joga van reprezentáló jogkörrel biró szervre a saját országában. A reprezentáló szerv eddig a szlovenszkói minisztérium volt A néppárt addig, amig a szlovák nemzet reprezentálása és jogköre konkrét formában nincsen megállapítva, nem egyezik bele a minisztérium likvidálásába. — Szlovenszkón sok a csendőr, akik hivatásuk teljesítése helyett politizálnak. A községi jegyzők helyzete az államosítás következtében tarthatatlan. A községi autonómiának nagy szolgálatot tennének, ha a jegyzőket visszaadják a községeknek. A kormányelnöki költségvetés előirányzatában van egy nyolcmilliós tétel, amelyről a kormánynak nem kell elszámolnia. — Ez tarthatatlan és legalább annyi jogot kell a parlamentnek biztosítani, hogfy ezen tétel számadásait felülvizsgálhassa. Ez a politikai morál színvonalának emelése szükséges. A legutolsó afférokkal kapcsolatosan arra a meggyőződésre jutottam, hogy ügylét- szik az egész vonalon söpörni akarnak. Ha ez igy van, akkor ajánlatos, hogy a söprést, ha eredményesen akarják végrehajtani, ne W/altesz Jenő MUHAR BEÁTA Regén? & — Engem nem érhet már baj. A legrosszabb, hogy otthagyom a bőrömet. Hét. érdemes ezt az irhát "hurcolnom? Megváltom, nincs elég leMerőm, hogy bátran, tudatosan pontot rákjaik oda, ahová most eljutottam. Nem tudok nyitott szemmel bele- ugrani a semmiségbe fi megpróbálom provokálni a véletlent ■ • • hátha beletoszit az örvénylő sötétségbe. Azt. hiszem, nem lehet keülemetlen, ha a véletlen aigy rátapos az ember mellére, hogy örökre eláll a lélekzete. Som Mihály lekicsinylő és szánakozó mosőly- lyal hallgatta ezt az okoskodást — Soha ilyen lelkiállapotot. —- mondotta csodálkozó hangon. — Az életet nem akarod és a halállal is csak kacérkodói. Meghalnál, de csak úgy, hogy a meglialásért ne te viseld a felelősséget. Mintha attól félnél, hogy a túlvilágon számon kérik a halálodat s ezért csupa óvatosságból olyan halált választasz, hogy szükség esetén azzal védekezhess, hogy nem öngyilkossággal vetettél véget életednek. TJgy-e, az Istent akarod becsapni, amikor úgy akarsz elpusztulni, hogy a halálodat fcennréez'etes halálnak is mondhasd. Élvezni akarod az öngyilkosság előnyeit, de a túlvilágon nem akarod viselni annak hátrányait Borz Andor találva érezte magát. Fejét kellet- • énül elfordította, mintha nem érdekelné, amit Soon Mihály mond. A kávéház nyitott ablakán kinézett az utcára és idegesen billegtette ujjait az asztal márványlapján. Pár percig némán ültek egymás ■mellett, és aki látta őket, inkább az egymás ellenségének, mint barátjának nézte ezt a két házsártos- kodó férfit. A kínos hallgatást Som Mihály szakította meg: — Andor, aludj egyed erre a szándékodra « meglásd, pár nap múlva, máéképp gondolkozol az odesszai kirándulásról. Hidd el, a te bajod enyhébb eszközökkel is gyógyítható. Hova jutnánk, lm az embereket minden csalódás ennyire letörné, -zomcr-dj, ha fájdalom ért. Hát olyan nagy dolog <sgy kicsit, szenvedni? Engem már nagy örömök és nagy fájdalmak értek s igazán nem tudom, nem-o a fájdalom az, amire nzövesebbon emlékezem vissza., üröm — fájdalom!.. Azi hiszem, mindk.áf'ő ugyanazokból az elemekből áll és ugyan- a/oér: az elemekre bomlik fel: akár örömre, akár! fájdalomra emlékezel vissza, mindig könnyekkel I ujhik meg a szemed. Egyformán íáy ez na, meg *>mm1 | is. Mindkettőnek csak könnye van és ez a lényeges. — Te, Mihály, én azt hiszem, hogy a müter- ! med valamelyik rejtett zugában a fájdalom istennő- ; jenek oltára áll és te ezen az oltáron a tájdaJom- ; nnfc csinálsz kultuszt. Te szerelmes vagy a fájdalomba és szenvedni akarsz. De én gyűlölöm a fájdalmat. Nem akarok szenvedni, mert a szenvedés megbénít- Én dolgozni, teremteni- akarok s nem sóhajtozni. A fájdalom nem fentinek váló — Talán neked van igazad, — felelte Som Mihály. — Tehát feltétlenül utazol? — Igen, feltétlenül. — Melyik útirányt választod? — Délnek nem mehetek, meri. az orosz kormány elzárta dél felől a határt. Csak Krukóm és PadvoTOfcciskán keresztül utazhatom, onnan leka- nyarodom Ukrajnán át Odessza fe'lé. Somi Mihály szemei hirtelen felragyogtak. — Krakő felé utazol? — Igen. Különben is arra felé venném utamat, mert Krakóban van egy kis elintézni való dolgom. Az öcsémet akarom ott meglátogatni, aki főnöke egy pesti bank fiókjának. — Ha Krakóba mégy, nagy szívességet tehetnél nekem. — A legnagyobb örömmel. — Egy levelet adnék s nagyon. leköteleznél, ha azt eljuttatnád a címzettnek. — írd meg a levelet s biztos lehetsz afelől, hogy eljuttatom az Illetőhöz. — Moet háromra Jár. Hazamegyek és ötre kész a levél. Nem jöhetnél fel hozzám őt órakor? Instruálni akarlak a dolgokról és ötre talán felrendelhetném magamhoz két orosz ismerősömet, akik tájékozta ihatnak az orosz viszonyokról. Az egyik festőművész és öt év óta ól Pesten. A mái ük tanár és orosz leckéket ad. Mindketten megtanultak már magyarul és hasznodra lehet, ha elbeszélgetsz velük. — Ila ötre rendbe hoztam az útleveleimet, okvetlenül felmegyek hozzád- A két oroszt odarendelheted, seimmiesetre sem árthat, ha egyről-másról tájékoztatnak. És kinek kell átadnom a levelet? — Egy leánynak. De erről majd a műteremben beszélünk. Szervusz! A viszontlátásra. II. Borz Andor jókor érkezett miég az orosz konzulátusi biviatiaílhoz. TJtleveiiére rányomták az orosz pecsétet. Bora lefizette a hatkor onáis láttamozási dijat és ezzel az uttevélügy el volt, intézve. A konzulátusról hazastetett, otthon, elmondta nővérének, i hogy Odesszába utazik és nagy sietséggel már ! hozzá is látott a csomagoláshoz. 1 Bor* Andor uándékia megdöbbentette nővérért. A két testvér pár év óta együtt lakott egy kétszobás lakájban. Háztartást vezettek, amelynek költségeit Borz Andor fedezte. A leány főzött, takarított, rendben tartotta fivére holmiját, alkalmazkodott szeszélyeihez és félrerakta megtakarított filléreit Az odesszai kirándulás összeomlással fenyegette mindazt, amit idáig annyi gonddal felépített. Az orosz kikötővárosból a legvadabb hírek érkeztek Budapestre és a leány a legrosszabbtól féltette bátyját. A Knyaz Poteonkin bombázza Odesszát s ki tudja, nem temetik-e bátyját maguk alá egy össze omló ház romjai. A leány már magánosán látta magát a kétszobás lakásban, kétségbeeeettsa gondolt a legközelebbi báZbsroegyedre, amikor nem tud fizetni, mert nem lesz, aki elsején hazahozza keresetét. — Talán elhalasztanád az utazást, csendesebb időkre, — mondotta inkább kérlelve, mint kérdezve a leány. — Mindenki menekülni igyekszik Odesszából, csak neked kerekedik éppen most kedved belehurcolkodni ebbe a pokolba. — Ne avatkozz a dolgaimba. Csöndes várost akármennyit kaphatok és csöndes városokért nem kellene ezer és ezer kilométert utaznom. Ha szeretsz, nem marasztalsz és nem nehezíted meg az elutazásomat. A leány gyanakodó szemekJM nézte bátyját. Nem tudta magyarázatát adni, hogy miért kell Odesszába utaznia. Minden ruhadarab után, amelyet berakott a táskába, lopva odapillantott bátyjára. Nyugtalannak, szórakozottuak találta, de ennél többet nem árult el külsője. •— És mikor utazol? —' kérdezte a leány félénken. — Talán már holnap reggel — És meddig maradsz oda? — Neon tudom. Majd táviratotok onnan. — És mit. csinálsz, ha valami komolyabb baj ér ott? — Ugyan kérlek, ne láss mindig rémeket. Nyugodt lehetsz: jó egészségben térek vissza onnan. — Azt hiszed? — Ha nem hinuiém, nem mennék oda. — Tudom, tudom, de az embert, azért mégis baj érheti, ha hiszi is, hogy a jó szerencséje nem hagyja el. Muszáj oda menned? — Az ember nem mindig esolekszj azt. amit muszáj. Oda kívánkozom, hát oda megyék. Nem ; okosabb, ha ott költőm el a pénzemet, ahová szi-! vetettben megyek? — De miért, kell a pénzedet elkölteni? Azt j megleheted Itthon is. A nyár derekán vagyunk é© miég semmit sem tettünk el télire. ~ Ugyan hagyj már bőkében. Mindig a gyoalul kezdjék, hanem felülről lefelé. (Taps a néppártiak oldalán.) A további vita Muna kommunista másfélórás beszédben élesen támadja a belügyminisztériumot, a csendőrséget és igazságszolgáltatást. A iavas-. latot nem szavazza meg. Heeger német szociáldemokrata a katonákkal való rossz bánásmód ellen tiltakozik, A katonák körében veszedelmesen szaporodnak az öngyilkosságok. Szlávik szlovák agrárius:: A szociális biztosítás módosítását követeli. Követeli az igazságos földosztást Szlovenszkón. A magyarokat és németeket is földhöz kell juttatni. A légionáriusok telepítése főleg Batyu vidékén nem vált be. Élesen támadja a baloldalt, am elv a Gajda-affért előidézte és legutóbb Hodzsa ellen folytat kampányt. A javaslatot elfogadja. Harus kommunista a hadikiadásokat magasaknak. tartja. A költségvetést nem fogadja el. Micsura cseh néppárti a gazdasági és adóügyekről beszélt. Azt kívánja, hogy a __ morr, mindig a háztartás. — Ne haragudj, Andor, de én azért vagyok itt, hogy a háztartásról gondolkodjam. A szomszédok befőztek már cseresznyét, egrest és meggyet. Nekünk még semmink sincs. — Majd lesz. — Ahogy gondolod. Andor. Nem magam miatt szólok. — Tudom, Ella, mindig csak énrólam van sző. Pár hét múlva itthon vagyok és álkor gondoskodhatsz a téliekről. — Pár hét múlva? fs addig én egyedül leszek? — Én is egyedül leszek ott Nem vagy már gyerek, hogy félsz egyedül lenni. — Nem is azért mondom, mintha félnék egyedül lenni, Andor, én félek egyedül maradni. — Voltam én már ekkora uicn és akkor se ért baj. Ne félts hát. Különben ott a szekrényemben az életbiztosítási kötvényem. A te nevedre szól. Azzal a pénzzel kezdhetsz valamit. A gyártól is kapsz száz koronát minden hónapban. Ezt halálom esetére kikötöttem a te résziedre. A kötvény mellett megtalálod a gyár kötelezvényét A leány elsápadt. Most már bizonyosra vette, hogy nem látja többé a bátyját. Ezek a rendelkezések úgy hatottak reá, mint a haldoklónak, vagy a halálraítéltnek utolsó kívánságai. Sírva fakadt és könyörgésre fogta a dolgot. — Andor, ne utazz el. Nemi kell nekem se a biztosítós, ©e a gyár száz koronája. Ha te meghalsz, én se akarok tovább élni. Andor elérzékenyült. de azért tovább is ez erőset, rendíthetetlent, adta. — Ella, mire valók az ilyen jelenetek Éppen elég idős vagyok ahhoz, hogy a magam kedve szerint cselekedjem és ne bei olyásol tussá m magamat tulérzéheny nők könnyeitől. Utazná akarok, ne avatkozz hát a dolgaimba. — Én nem akarom, hogy az én kedvem szerint, élj. De a telt sírni csak szabad, ha valami cs?ze- szorltja a szivemet Andor odalépett a húgához, inegslmogattu arcát, haját, mosolyogva a szeme közé nézett és sok meleg szeretettel suttogta neki: — Te bolond, háj azt hiszed hogy a veszteimbe rohanok? ígérem, hogy vigyázok magamra. .Ella megnyugodott és folytatta a csomagolást. — Melegebb ruhát is viszel magaddá!? — Nem. Elég lesz a felöltő Nyár von. Odessza a tenger mellett fekszik, néni kell hidegtől tartant Andor megnézte az órát. aztán kalapja után nyúlt, és menni készült. — Pá, Ella. ötre Tómnál kell lennem, vacsorám itthon leszek. (Folytatjuk)
