Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-25 / 268. (1306.) szám

Az iskolai autonómia Irta: Árky Ákos, a Ruszíjiiiszíkói Magyar Pártok Szövetségének: elnöke Nem is olyan régen a P. M. H. hasábjain mondottam, hogy nekünk magyaroknak el­sősorban az eddigi iskolai törvényeknek meg'változtatását és az erre vonatkozó ren­delkezéseknek revokációjét kell követel­nünk, mert ezek egy hamis és hazug kor­mányzati rendszer üldöző kedvében születve, nyelvünket, kultúránkat, szellemi és erköl­csi szabadságunkat verték béklyóba. És ugyancsak nem is olyan régen, ugyan­azon helyen kifejtettem, hogy a cseh polgári pártokkal vagy esetleg a kormánnyal köten­dő megállapodás csak ngy lehetséges, ha ed­dig ért fájó setéink előzőleg okvetlen gyó­gyulást nyernek, ha legalább is teljes kultu­rális autonómiával bírunk és erre nemcsak tárgyi, de személyi biztositők ok is nyujtat- nak. A most folyamatban levő állami költség- vetés tárgyalása alkalmával a népnevelési tárca tételénél Hodzsa Milán miniszter ur ki­jelentette. miszerint azt az eljárást, hogy nem cseh nemzetiségű szülők gyermekeit cseh iskolába kényszerítik, büntetendőnek tartja. Továbbá közölte, hogy a köztáraságban az is­kolai autonómia megvalósítása küszöbön van, kijelentette, hogy 1927 szeptemberével nemzetiségi különbség uélky.1 valamennyi ál­lampolgára az országnak hirdetheti majd: is­kolai autonómiánk van. Azt a volt magyarországi képviselőt, ki egykor a nemzeti iskolázás szabadságáért küzdött, kell, hogy inost: is a méltányosság, szabadelvüség és jogérzet szelleme hassa át. Kell, hogy a szülők kényszerítését gyerme­keik iskolázásában a szabadság emberies­ség és az általános kultúra sérelmének tartsa és igy elítélje. Ezekből kifolyólag mi Hodzsa Milán kijelentését komoly ígéretnek vesszük. És bár eddi gélé Prága bennünket magyaro­kat semmi tekintetben sem kényeztetett, hinni akarjuk, hogy most nem azért Ígérnek valamit, hogy csak pillanatnyi bódulást okoz­va. ámítsanak pozíciójuk megmentése oká­ból és hogy azután ismét kibújhassanak a vállalt kötelezettségek alól. Mi tehát szeretnék hinni, hogy az el­hangzott kijelentés komolyan helyezte kilá­tásba azt az iskolai autonómiát, melyről majd mi magyarok is határozottan mondhatjuk: meg van a mi elemi- és középiskolai autonó­miánk. Nem igen kell magyaTázgajtnunk. hogy mit jelent ez az iskolai autonómia. Ha ez meg van, az anyanyelv szabadon érvényesül­ne, az iskolafen tartás anyagi forrásai bizto­sítva volnának, a tanítás nem lenne sorvasztó rendszabályokkal lenyűgözve és a szabadság verő fényében nőhetne, szárnyalhatna nem­zeti kultúránk. Ha nekünk elemi- és közép­iskolai autonómiánk volna, a tényleges de­mokrácia meleg levegőjét éreznek. A bereg­szászi gimnázium tényleg magyar gimná­ziummá lenne magyar igazgatás alatt, az ung­vári gimnázium tényleges magyar tagozatot kapna, jövőben pedig nem kellene a követ­kező átiratot olvasnunk: „A tanügyi hatóság 19... január 22-én szám alatt kelt rendeleté alapján az .........-i rém. kath. elemi népisko­lá ba sör. kath. és izraelita vallásu gyerme­keket felvennie nem volt megengedve; fel­kérem Igazgató urat, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy az igazgatása alatt álló elemi népiskolába járó gör. kath. és izraelita vallásu gyermekek a részükre kijelölt isko­lákat látogassák,, mert ellenkező esetben bír­ságolva lesznek. Aláírás: iárási tanfelügye- lő“. És nem fog előfordulni a jövőben is­kola mulasztás" cimen kivetett 70 koronányi birság és annak zálogolási végrehajtása sem egv izraelita vallásu állampolgáron azért, mert olv róm. kath. iskolába járatta gyerme­két, hol horribile dictu, a tanitási nyelv a magyar. Én hiszem Hodzsa ígéretének beváltá­sát, mert néki is abban a meggyőződésben kell lennie, hogy ezzel nemcsak a nemzeti kisebbségek jogait elégítette ki, hanem hogy Ígéretének beváltásával jelentékenyen meg­A román király haldoklik? Newyork, november 24. Amerikai lapok jelentik Belgrádból, hogy Ferdinánd román király állapota aggasztóvá vált. A király bélrákban szenved s igy kevés a remény, hogy életét megmenthetik. Megoperálására Parisból több specialistát hívtak, de kétséges, hogy a párisi orvosok műtété sikerülni fog-e. Mária királynő azt táviratozta, hogyha lehetséges, várjanak az operációval mindaddig, amig haza nem érkezik. A király halála esetére bizonyosra vehető, hogy Mária királynő yeszi át a régensi méltóságot. SiSovensskó és Russinszkó a költségvetés politikai vitájában Befejezték a politikai vitát — Gregorovics Lipét az országos kereszténvszoclaSista párt képviselője nagy beszédben tárta fel az őslakosság sérelmeit — Tís© bejelentette, Bí©gy a N.inkapárt megszavazza a költségvetést — Kurták erélyes sikrassállása Ru­szinszkó autonómiájáért — Általános roham a kommunisták ellen A csehszlovák nemzet egységének szét- forgácsolódását idegen elemek felhasz- 1 nálják a köztársaság aláaknázására. A bolsevisták kémkednek s minálunk keztyüs kézzel bánnak a hazaárul ókkal. Roudniczky: Oroszországban falhoz állat­ják a kémeket. Myslivee (folytatja): Az állam közbizton­sága megköveteli, hogy a felelős államveze­tők ezen hazaáruló banda ellen a legerélye­sebben lépjenek fel. Nem lehet eltűrni, hogy, a szovjet kereskedelmi misszió nyíltan-kém­szolgálatot teljesítsen a csehszlovák állam ellen. S nem engedhető meg, hogy a parlament megtorlatlanul tűrje a kommunista párt ci­nikus államellenes magatartását. Hintermüller cseh néppárti: Kreibich kijelentette, hogy továbbra is kémkedni fog­nak. Bólén kommunista: Olvassa el, hogy mit mondott. Prága, november 24. A költségvetés ál­talános vitájának befejezése alkalmat adott a kormánynak arra, hogy szavazati erőpróbát hajthasson végre a többség és ellenzék kö­zött. Az általános vitáról a részletesre való átmenete mellett 130 képviselő szavazott, el­lene pedig 80. A terem ebben a pillanatban igen élénk volt s mindenki nagy érdeklődés­sel figyelte á szlovák néppártiakat és a cseh nemzeti szocialistákat. A szavazás meghozta a meglepetést: a cseh nemzeti szocialista párt a többség­gel szavazott. Miért? Szerintük államérdekből, általá­nos vélemény szerint pártérdekből. Svehla készenlétbe helyezte őket arra az eshetőség­re. ha Hlinkáék nem haladnának a többség­gel együtt. Ez a szavazás azonban csak pilla­natnyi pyrrhusi győzelem. A szlovák néppárt még nem kötötte le magát Svehlának s a helyzet ma az, hogy a költségvetésnek s ezzel egyidejűleg a kormánynak egyelőre még nincsen biz­tosítva a többsége. Annyi kétségtelen, hogy a költségvetés sorsa nem a plénum- ban, a vita folyamán dől el, hanem a kulisszák mögött. A részletes vita folytatása Malypetr elnök negyedtiz óraik <■- nyitja meg -a mai ülést, mely. azonnal a költségvetés részletes vitájának folytatásához fog. Az első szónok Gerstl cseh szociáldemokrata: A mai polgári többség mindenáron sürgeti a szociá­lis biztosítási törvény módosítását. A nyilvá­nosság még nem is ismeri ennek a törvény­nek gyakorlati előnyeit, az emberek még azt sem tudják, hogy milyen illetékeket kell fi­zetniük és milyen előnyeik lesznek belőle. Pártja is kivánja a módosítást, erre vonatko­zó javaslatokat is fog benvuitani. A mező­gazdasági cselédek biztosításának beszünte­tését azonban sohasem fogja megengedni. A költségvetést nem fogadja el. Éles támadás a szovjet misszió és a kommunista párt ellen Myslivee cseh néppárti: A szociális biz­tosítás módosítása mellett foglal állást s kö­veteli, hogy a régi nyugdíjasok fizetésrendezését tűz­zék napirendre, összesen csak 130 mil­lió koronára van szükség hogy a régi nyugdíjasokat az éhhaláltól megmentsék. Megelégedéssel látja, hogy a németek aktiv munkára jelentkeztek. Ez valóban történelmi esemény. A németek feltételek nélkül léptek a kormányba, de az együttmű­ködésért egyenjogúságot kívánnak. A kisebbségekkel szemben olyan politi­kát kell folytatni, hogy itthon érezzék magukat, hogy polgártársakként élhes­sünk egymás mellett Azonban, ha a németekkel a közeledés olyan simán ment, annál inkább és annál őszintébben kell arra törekedni, hogy a test­véreinkkel. a szlovák néppártiakkal meg­egyezzünk és őket is megnyerjük az aktiv munkára. (Taps a néppártiak oldalán.) Hlinka (közbeszól): A cseh szocialisták kedvesebbek nekik! Myslivee (folytatja): A szlovák néppárt képviseli a szlovák nemzet hatvan százalé­kát. Az állam érdeke kivánja, hogy a szlo­vák néppárt aktiv részt vegyen az állam ve­szilárditotta a köztársaság létének alapjait is. i Szabadszellemü intézkedésekre van szükség, ha tényleg demokratikusnak akar­juk tudni a csehszlovák köztársaságot és el kell tüntetni Prága eddigi kisebbségi és kü­lönösen kisebbségi iskola-politikáját, amely legjobban fojtogatta a kisebbségi magyar nemzeti életet. zetésében. (Taps. Közbeszólás: Egyesek nem akarják! Teljesítsék követeléseinket!) Szó­nok sajnálattal állapítja meg, hogy a cseh nemzet már nem ünnepli meg egységesen az állam felszabadulásának ünnepét, az október 28-ikát. A nemzet már sehol sem szerepel, hanem mindenütt csak a pártok, amelyek pártérdekeikkel teljesen háttérbe szorították a nemzet érdekeit. Hintermüller: Pfuj! Szégyelje magát, aki néhány évvel ezelőtt még állami tanító volt s most az állam ellen dolgozik. Bólén (rácsap a képviselői padra): Ta­nuljon olvasni! Maga buta ahhoz, hogy egy beszédet elolvasson! Dostalek elnök csendre inti a közbeszóló­kat. Myslivee (folytatja): A kormány, ha csak maga nem bolsevista, nem tűrheti ezt az állapotot. A parlament hasson oda hogy az állam éílen dolgozó idegen elemek a köz­társaságból eltávolíttassanak. Ovszejenkot, a szovjetmisszió vezetőjét végre-valahára föl kell szólítani, hogy hagyja el az államot. Ez a bolsevista társaság kezdte a kampányt Gajda ellen is. Az első támadást ellene, itt ezen a helyen, még a rési parlamentben, Taussik „élvtárs" intézte. Nem tudtam meg­érteni akkor, hogy mi értelme van annak. Ma azonban már találok bizonyos összefüg­gést. Nem feltűnő az, hogy a Gajda elleni vizsgálat eredményét a Rude Právo 24 órá­val előbb hozta, mint a hivatalos lap? Rvpár cseh néppárti: Nagyon gyanús! Myslivee (folytatja): A hatóságok a Rude Právo szerint irányítják magukat. Ez lehe­tetlenség. A felelős vezetőknek nem szabad a kommunistákkal keztyüs kézzel bánni. A lakosság többsége követeli, hogy vessenek véget a bolsevisták orcátlan szereplésének. A szovjetmissziót el kell távolítani, el­lenben ismét vissza kell állítani a vi­szonyt a Vatikánnal. Ettől sokkal több jót, több támogatást várhatunk, mint az államot aláaknázó bolse­vikektől. (Nagy taps.) „Ruszinszké népe azokat a logokat fa elvesztette, miket a magyar rezsim alatt élvezett" Az 1927. évi költségvetés nem biztosítja Ruszinszkó politikai, gazdasági és kulturális jövőjét. Azok a tételek, amelyek Ruszinszkő- ra vonatkoznak, nevetségesen kicsinyek és a régi tapasztalataim alapján ezeket sem fogják teljesen Ruszinszkóra fordítani. Leg­szebb bizonyíték erre az 1925. évi költség- vetés. Ebben 41 millió koronás tétel szerepelt hadikárok megtérítésére; Ruszinszkó hadikárosultjai egyetlen fillért sem kaptak ebből, pedig minden intelligens ember előtt köztudomású, hogy a világ­Miniszter ur! Abban a pillanatban, hogy az itt élő magyarság tényleg mondhatja: „elemi- és középiskolai autonómiánk van" el­felejtem az 1923 augusztus 18-áu Ön által magyarságomban ért megaláztatásomat és en leszek az első, aki megjelenek Ön előtt ősz fejem meghajtandó. ..Iboru alatt ez a vidék szenvedeti leg­többet. Ezen ugyan a magyar kormány idejében akart segíteni, de a változott viszonyok ezt megakadályozták. Tekintélyes kart szenve­dett a lakosság a román invázió alatt is. Ezt sem téritették meg, mert az erre vonatkozó kérelmeket ujjnyi por fedi az ungvári civilmi správánál. A kormány exponensének. Roz- sypal .alkormányzónak eszébe sem jutott, hogy ezt a kérdést a kormánnyal elintéz- tesse. Az 1927. évi költségvetés szisztémája bonyolult és homályos. Merem állítani, hogy a tavalyi költségvetést készítők sem tudná­nak objektív bírálatot mondani felelte, mert a titkos alapokra kiadandó összegek olyan tételekben szerepelnek, amelyekről nem is sejtenek, hogy ezek titkos propagand á é!: kát lepleznek. Egyet azonban megállapíthattam: ez az, hogy Csehszlovákia nem fizet rá Ruszinszkó csatlakozására. Amit tehát Mii Uámunk io 9fdal 1 V. évf. 268. (1306) szám . Csütörtök a 1926 november 25 á7r: “ A szlovenszkói es ruhinszkói ellenzéki pártok f,“Lkesrtö,s^L negyedévre76, havonta26Kő;külföldre: .. .. .. r 12, D. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/IH. —Te­havonta 34 Ke. Egye* szám ára 1*20 Ke DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom