Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-21 / 265. (1303.) szám

1^3 november 21, vasárnap. :-MA<5fe\n.-HTTiMI> Hatvannyolc évig uralkodott Ferenc József király és császár, amikor tiz 5bvel ezelőtt, 1916 november 21-én nyolcvanhat- évet korában a halál elragadta schönbrunni íróasztala mellől és annak a világháborúnak fer- getegéből, mely elsöpörte a Ferenc József névvel végzetesen eggyé forrt dunai monarchiát. Nem Ferenc József volt az újkor legtovább uralkodó királya, hiszen XIV. Lajos, a Napkirály hetven- hdrom évig kormányozta a versaillesi parkból nagy Franciaországát, de Louis Quaiorze öt éves korában került a trónra, s fiatal éveinek hosszú idejében a hatalom Mazarini bibornok kezében volt. Ferenc József ellenben mint tizennyolc éves fiatalember került a jónak elnevezett, s önként lemondó Ferdinánd helyébe; s mint nagy remé­nyekre jogosított, okos és önálló tizennyolc éves fiatalember, akinek trónralépését a birodalom szivében és a perifériákon fölcsóvázó forradal­mak lángjai világították meg. Tagadhatatlan, hogy az egyetlen európai uralkodó, akinek kor­mányzási méretei hozzá hasonlíthatók: XIV. La­jos, szintén veszedelmes auspiciumok mellett kezdte királyi pályafutását. De a Fronde-ot le­verték, mielőtt még a Napkirály önálló lett volna, s ettől kezdve uralkodása hóditó háborúkban, paloták építésében és az udvar megszervezésé­ben merült ki. Milyen más ez a hosszú diadalul, mint Ferenc József hosszú szenvedése! Két egy­forma ember, Lajos és Ferenc József, két pom­pás gép, amely szeizmográf szerű pontossággal tudta megérezni környezetének kvalitásait, két jámbor hatalmas, két nagy gondok, szétesések és összetartások közé állított ember, két szívós munkás — s mégis mily különbség! Amazt Tou- rennek, Condék, Moliérek és Racinek vették kö­rül, emezt — Potiorek. Amaz látnoki szemmel érezte a fölfeléivelést, emez látnoki szemmel érezte a véget. Amaz nyugodtan mondhatta: 1‘Etat clest moi, emez talán mégtöbb joggal: a monarchia pedig én vagyok. Mert Lajost túlélte az állam, de Ferenc Józsefet a sírba követte biro­dalma, mint a férjet hü hitvese. Hatvannyolc évig rettegni a véget és dolgozni a széthúzó ala­kulat összetartásán. Látni Bécs és a magyarok fölkelését. Szizifuszi munkával megnyerni a bé­csieket és megnyerni a magyarokat, akiket előbb oly szigorúan megbüntetett. Ez a nagy tett sike­rült még s talán már ennyi is elég lett volna egy uralkodói pályafutás betöltéséhez és igazolásához. De mi volt ez még? Látni III. Napóleont győzni, Vilmos porosz királyt győzni, látni a seregek szétbomlását és látni meghalni a szép Erzsébe­tet, csúnyán meghalni a daliás Rudolfot és a kemény Ferenc Ferdinándol. S mindennek bete­tőzéséül a világháború! Mondják, a császár és király utolsó éveiben sötét, de fölmagasztosult pesszimizmusban élt. Bölcs volt és úgy tudta a véget-, mint akár Ady Endre. Bölcs volt és így várta a halált, amely akkor következett be, ami­kor a harctéren már látszott, hogy a központi hatalmak első rohama megtört, s a túlerő szivó- sága, meg gazdagsága győzni fog. Bölcsen, de nagy tragikus sorsának teljes tudatában halt meg tiz év előtt az ősz, az utolsó, a fájdalmas uralkodó. A szlovenszkói magyar ifjúságról rengeteg szó esett az utóbbi években. Vita in­dáit meg, vájjon termékenyen hat-e a megtisz­tult magyar mentalitás szempontjából a sok új­fajta szenvedés, a lealázó idegenbekeriltés, a ré­gi kényelmes úri sors eltűnése, s vájjon maga­sabb nívót ér-e el ez a magyar ifiuság, ha a megszokott s egyoldalú Budapest helyett más), nyugatibb városok, például Prága, adják az első benyomásokat. Sokan hozzászóltak e kérdéshez, Magyarországon is fölfigyeltek, s ma már mind­inkább megállapítható, hogy a szenvedés és a megnehezült sors, mint annyi más esetben, most is nemesilöen halottak. Az eredmények ezt ta­nítják. — Tegnap este intimen és csendesen összegyűlt vagy harminc prágai magyar diák, azok, akiknek kezéfien van a csehszlovákiai ma­gyar diákmozgalmak irányítása, s a kellemes est keretében észrevétlenül és akaratlanul vala­mi olyasféle történt, amit csendes számadásnak, eredménymegállapitásnak lehetne nevezni. A pro­cesszus egy kiváló magyar ifiusdgi vezér: Far­kas Gyula dr. tükrözésében ' folyt le. Farkas Gyula, a mi nagyszerű Voggenreuter-Forkasunk, akinek annyit köszönhet a szlovenszkói magyar kultúra, szomorú útról jött. Eltemette Berlinben a magyar kultúra nagy köveiét, Gragger Róber­tét, aki csodakézzel plántálta Európa tudatába, hogy mi a magyar érték, mi a magyar kultúra, hogy mért érdemes szerelni ezt a speciális, fur­csa népet olt a Duna-Tisza mellékén. Farkas Gyula beszélt: Gragger Róbert tudta, amit ma Magyarországban már mindenki tud (s amit én is annyiszor hangoztattam), hogy az egyetlen, amivel Magyarország létjogosultságát, rangját, tiszteletét a földön kivívhatja: a kultúra. Az igazi a mély, a nem dilettáns, a nem pdrlérdelcü. Európa meghajlik a kuliura előtt, mint meghaj­lott Gragger Róbert előtt. De Európát nem lehet becsapni, Európa érti és tudja mi az igazi mű­veltség, Európának igazit kell adni. Nos, amikor Farkas Gyula eféleképpen beszélt Gragger Ró­bertról és a magyar kultúráról, kitűzte már a prágai magyar ifiuság útját is: kultúra. Ezzel hódíthat, ez a Grál-lándzsa, ezzel szerez tisztele­tet és ezzel vívja ki a szlovenszkói kisebbség ke­nyerét. És a prágai magyar fiuk megelégedéssel hallhatják, hogy az ütjük, amin eddig haladlak, • nem volt hamis, mert hiszen kezdettől fogva az igazi emberi, tiszta műveltség fontosságát han­goztatták. Itt idegenben, Prágában, itt, lebirtan, Szlovenszkón, nincs számukra más harc, nincs számukra más kielégülési lehetőség, mint a bel­ső értékek kidolgozása, a bévülröl jött nagyság­gal való hódítás. A helyzet predesztinálja az itteni magyar fiatalokat, hogy az európai rangot kiví­vó ujult magyar kultúrának legfőbb előharcosai legyenek, a helyzet, amely számukra minden más nemzeti kifejlődést lehetetlenné tesz, a ki­sebbségi helyzet, amelyben egyetlen fegyver ép­pen csak ez a magyar kultúra lehet, örülünk, hogy tegnap meghallottuk, hogy Pesten is tud­ják már, hogy a letöri magyarság uj föllendülé- si programja semmi mds sem lehet, mint az igazi kultúra, örülünk, hogy helyes utón járlak a prágai magyar diákjaink, amikor a kultur- szupremácia kivívásával és elérésével igyekeztek megoldani és biztosítani kisebbségi helyzetüket. Örülünk, amikor megtudjuk másoktól is, hogy a szlovenszkói magyar ifiuságnak a magyarság szempolnjából csak egy feladata lehet: az in­tenzív magyar kulturmunka, mellyel egyedül tudhatjuk mi, kevesen, Európát meghódítani. De ez a kultúra azután igazi legyen, mert Eu­rópát nem lehet becsapni! Mussolini, Stresemann, Briand és Chamberlain Genfben — Ki okossá a francia-olasz ellentétet I —UJ genfi nagy napok — Páris, november 20. A Petit Journal 'értesülése szerint Chamberlain és Bi-ianá közös elhatározással rá akarják bírni Musso­lini olasz miniszterelnököt, hogy a népszö­vetségi tanács decemberi ülésszakára sze­mélyesen jöjjön el Genfbe. Ez alkalommal fontos személyes tárgyalások lesznek a há­rom államférfin között. A nacionalista Ave- nir ma isimét erélyesen követeli, hogy Briand és Mussolini, ez a két latin államfér­fin, végre értsék meg egymást és törjék le a germán befolyást. A lap szerint okvetlenül Németország az, amely mesterségesen éket ver Olaszország és Franciaország közé, mert igy saját pozícióját véli megerősiteni. Mint hajdanában a német olasz osz­trák-magyar hármas szövetség megalko­tásánál Németország odaígérte Rómá­nak a francia Riviérát, úgy Stresemann most is francia vidékek eligérésével igyekszik Mussolinit tüzelni. Ezenkívül — a lap szerint — a birodalom megígérte, hogy Olaszország megkapja a francia gyarmatok egy részét — elsősorban Tuniszt és Algáért —, ha egy eljövendő né­met-francia konfliktus esetén a fascisták a németek mellett foglalnak állást. A francia szélsőségesen jobboldali lap szerint már ab­ból is látni, hogy Mussolini é-s a németek ki­békültek, hogy az olasz duce, aki néhány hó­nappal ezelőtt még hatalmas beszédeiket mondott az osztrák-német egyesülés ellen, most már mérsékelte hangját s legújabban egyáltalán nem talál kivetni valót az osztrák csatlakozás kérdésében. Vége az angaS ssévtsztréjknak A delegáltak megváltoztatta a kerületi szavazás határozatát Cookot oroszországi „tamu!>náiiyac-iitra küldték London, november 20. Jelentettük, hogy az angol bányamunkások kerületi szavazá­sánál a szélsőséges elemek puccsszerű mód­szereik segítségével elutasították a kormány- javaslat elfogadását és a sztrájk folytatása mellett döntöttek. A bányamunkások delegá­tusainak konferenciája most épp ily puccs­szerűen, mint ahogy a kerületi választások történtek, meghazudtolta a tegnapi szavazást és egy másik szavazással kétharmad több­séggel a sztrájk befejezése mellett döntött. Ezzel az utolsó nagy akadály is ki van kü­szöbölve, a szélsőséges elemek elvesztették befolyásukat s a sokat szenvedett nyomorgó munkásság végre visszatérhet a bányákba. A bányamunkások delegáltjainak konfe­renciája 622.000 szavazattal 84.000-rel szemben elutasította Lancashire ajánla­tát, amely a sztrájk folytatásáról szólt. Ezzel a szavazással annullálták a küzde­lem folytatása mellett döntő legutóbbi sza­vazást is. 502.000 szavazattal 286.000-rel szemben elfogadták Délwales határozatát, amely azonnali tárgyalásokat követel a kerü­leti szerződések elfogadására. A delegáltak konferenciája holnap a kerületi tárgyalások általános politikájáról fog tanácskozni. A delegált-konferencia nyilvános ülése, ahol a delegáltak az egyes kerületek bányamunká­sainak képviseletében jelentek meg, igen vi­harosan folyt le. A mérsékelt vezetők élesen megtámadták Cook párttitkárt aki a dele­gált-konferencián a sztrájk megszüntetése mellett foglalt állást, de a kerületi választá­sokon mégis terjesztette a sztrájk folytatá­sára felhívó kommunista röpiratokat. Smith szakszervezeti elnöknek viszont a radikálisok hányták szemére, hogy a kormánnyal és a bányatulajdonosokkal karöltve mindent elkö­vetett a sztrájk letörésére. A heves vita órá­kig tartott, mig végre a szavazás mindent el­döntött. Cook főtitkárt a szakszervezetek hosszabb oroszországi tanulmányútra küld­ték. Kőin kölségvetést Szlovenszkónak! Mackácsek képviselő a költségvetési vitában a KEfnkapárt nevé­ben Szloveftszké részére őná&lő köl&égvetés fölállítását követeli — A politikai titkos rendőrség tételét eltitkolják — Mit keres a külügyminisztérium költségvetésében egy hatszázezer koronás tétel telepítésre! Prága, november 20. A képviselőház költségvetési vitájának tegnapi utolsó szóno­ka Machacsek Pál, szlovák néppárti képviselő volt. A költségvetés szemre egészen szép — mondotta többek között — a kiadásokat fe­dezik a bevételek. Az egész világon igy gyárt­ják a költségvetéseket. Aki azonban ennek a költségvetésnek a szellemét vizsgálja, sok hibát talál benne. Sok tétel igen burkolt s nem azt a célt szolgálja, mint amire fölvet­ték. Például sehol sem találja a titkos politikai rend­őrség költségvetési tételét. Ha az ember nyugatról kelet felé utazik, egyre keve­sebb tanítót és kulturális intézetet talál, de annál több csedört és rendőrt. A miniszterelnök kiadott egy rendeletet, hogy Szlovenszkó minden hivatalában a hiva­talos nyelv a szlovák s hogy minden hivatalos iratot szlovák nyelvre kell fordítani. Ezt a rendeletet Szlovenszkón nagyobbrészt rém respektálják. A szlovákok látva a hivatalok rosszihszemüségét a miniszteri rendelettel szemben, azt gyanítják, hogy kétféle rendele­tet adnak ki: egyet a közvélemény elkápráztatására, ame­lyet nem is kell végrehajtani és egy másik titkosat, amely ellentmond az elsőnek. A szlovenszkói nép gazdasági és kultu­rális értékeit tönkreteszik. A szlovenszkói ipart állardóan és mesterségesen leépítik az­zal az indokolással, hogy Csehszlovákiában az ipar olyan nagy, hogy annak egy harmadát le kell épitenj s ez az egyharmad éppen Szlovenszkóra esik. Ezzel csak Magyarországnak hasz­nálnak. A magyarországi mérnökök Törökországba mennek, ott cukorgyárakat létesítenek, ame­lyek nekünk konkurrencitát csinálnak. Ha ezt igy folytatják tovább, akkor letörik a cseh ipar i« s a csehek azután hiába mea culpázrak. Politikai téren leszerelték Szloven­szkón a megyéket a most meg akarják szün­tetni Szlovenszkó teljhatalmú minisztériumát is. Selmecbányán megszüntették az erdészeti iskolát, amely egész Európában híres volt. A főiskolák helyett szakfőiskolát adtak ne­künk hivatalnokok előkészítésére. A zeneis­kolák terén is mostohán bánnak Szlovenszkő- val. Pozsonyban van két zeneiskola. Az egyik 50.000 K segélyt kapott, a másik sem­mit. A Szeri Vojtech egyesületnek egy fil­lért sem ad a kormány. öt minisztériumot teljesen fölöslegesnek tart és pedig az egészségügyi, unifikációsy népjóléti, közmunkaügyi és közélelmezé­si tárcákat. Tulnagy a köztársasági elnök kiadási tétele. Pártja nagyon jól tudja, hogy az elnök ur egyszerű ember, épp ezért a kifogása az őt körülvevő urakra vonatkozik. A Hradzsin építkezéseire mindössze S milliót irányoznak elő, ugyanekkor a csendörség és rendőrség részére 220 mil­liót. Ha a külügyminisztérium költségvetését egybevetjük más államok külügyminiszteri büdzséjével, úgy megállapíthatjuk, hogy erre a csehszlovákiai állampolgárok fejenként 10 így nyilatkozik a brünni állatorvosi főiskola: „Ratopax abszolút biztonság- ^ gal öli a patkányo- „KcltOpílX kát és egereket" alkalmazása egy­szerű, olcsó és gaz­„Ratopax daságos!" emberre és háziál­latra teljesen ár­talmatlan" Kapható minden gyógyszertárban és drogé­riában. 1 üveg ára Ke 14'—. Vezérkép viselő: Smosrovics gyógyszertár Levice, Slovensko. K-t fizetnek, mig az Egyesült államokban 4.83, Franciaországban 3.73, Olaszországban 1.99 és Spanyolországban 2.73 K esik erre a tételre. Általánosságban azt mondják, hogy ennek az óriási tételnek titokzatos okai vac- nak. Benes hírszolgálata, mely igen sok pénz* emészt fel, de minden tárgyilagosságot nélkülöz. Mit keres a külügyminisztérium költség- vetésében egy 600.000 K-á$ tétel gyar­matosításra és földreform végrehajtására? Machácsek beszéde végén kijelenti, hogy a szlovák néppárt politikai jelszava Szloven­szkó utonómiája. Követeli, hogy Szlovenszkó részére külön költségvetést állítsanak föl. Ezzel vége lesz annak a téves hiedelemnek, hogy a történelmi országok ráfizetnek Szloven­szkóra. Végül válaszolva Kreibich kommunista kép­viselő ama vádjára, hogy Szlovák néppárt HodzsátÖl 2 millió K-t kapott. Kijelenti, hogy ha Kreibich bebizonyítja vádját, úgy a párt ennek a összegnek 50 százalékát neki ajándékozza. (Óriási taps a polgáriak oldalán.) Dérer: szociáldemokrata: Hogyan fogtok szavazni? Pro, vagy kontra? Hlinka: Ez nem a mi dolgunk! Kérdez­ze meg Svehlát! Elnök erre a vitát félbeszakította és a* ülést berekesztette. A költségvetési vitát hét­főn délután 4 órakor folytatják. Angol-német szénkartelf készül Berlin, november 20. A ramsayi találkozó után a német és az angol nagyipar ismét ta­lálkozni kíván. December 3-án a két állam legjelentősebb nagyiparosai Londonban meg- bszélésekre gyűlnek össze. A német delegá­ciót már a jövő hét elején összeállítják. Az iparosok találkozásával kapcsolatban egyes források azt állították, hogy német-angol szénszerződést is kötnek, amely rátenné kezét az európai széntermelésre és igyekezne az eu­rópai széntermelést kartellesiteni. A Berliner Tageblatt szerint az angol-német szénkartell- ről szóló hirk még koraiak. Előbb végre kell hajtani az angol bányák technikai reorganizá­lását s csak ha ez megtörténik, köthetnek egyezséget az egyenrangú felek. A december 3.-i találkozón azonban minden esetre olyan intézkedéseket hoznak, amelyek a túlzott és éles konkurenciának elejét fogják venni. — Aggasztó a román király állapota. Bukarestből táviratozzák: Ferdinánd király állapota továbbra is aggasztó. Leánya Mária jugoszláv királynő éppen édesatyja súlyos állapotára való tekintettel bukaresti tartóz­kodásának idejét egy héttel meghosszabbí­totta. Párisból újabban két specialistát hív­ták táviratilag a király betegágyához. — Negyvenéves orvosi jubileum. Ung­vári tudósítónk jelenti: Impozáns keretek között ünnepelte meg a ruszinszkói orvosszö­vetség három tagjának, Kerekes István dr., Karos Adolf dr. és Rózsa Leó dr. negyven­éves orvosi jubileumát. iI Dr. Pick Imre I kórházi orvos röntgen, kvarc és ví> diathermia intézete $ % Léva, Teleki-utca 15. sz. g Telefon 75. ® ° I A legmodernebbül felsze- A relt röntgen Intézet, a be­tegségek megállapításán $ kívül felületes és mély the- ráplát (gyógykezelés') Is £ eszközöl — Dlathermlája krónikus nöl betegségek és g * mindennemű reumatikus fájdalmak gyógykezelését V eszközli 5096 g | □ I $ Dálszlovenszkó legmodernebből g g felszerelt közegészségügyi intézete g

Next

/
Oldalképek
Tartalom