Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-19 / 263. (1301.) szám
1926 november 19, péntek. Pl^<íAI-A\ACí¥APL-HIRIiAl> A sokoldalú és titokzatos Élnem isároné Eisie? dr. és a béróné harca Cyrill herceg húsz milHója k^r&i — 5k kü^gyminisziérium sem vállalja a lea Cyrill szerzőségét- I4z Eisler*afférnek az igazságszolgáltatást érdeklő oldala — Jósiás herceg több szerződést kötött Cy- rillel, ani élvek szerint a birtokok egy részét lelépési dij ellenében átengedi. Cyrill azonban a kikötött lelépési dijat a birtokok jövedelmezőségének megcsappanása folytán nem fizethette meg és igv jog;tag még ma is Jósiás tekintendő a Coburg-birtokok de jure tulajdonosának. Prága, november IS. Az Eisler-afíér a parlamentben igen élénk visszhangra talált és különösén a lex Cyrill keletkezése képezi a két ellentábor vitáját. Hartmaun igazsáepgyminisztéri osztályfőnök, mint ismeretes, a Prager Tagblatt szerkesztője előtt kijelentette, hogy ő maga nem folyt be abba, hogy a törvény létrejöjjön, hanem épp az igazságügyminisztérium megkerülésével és a külügyminisztérium nyomására a petka volt az, amely a hitbizományi törvény keretébe felvette a lex Cyrillt. A költségvetési bizottság tegnapi ülésén Pallier követ a külügyminisztérium képviselője szóba hozta ezt az ügyet, de a parlamenti sajtóiroda a miniszterelnökség rendeletére erről egy árva szót sem hozott. Ezzel szemben a magánértesülések megállapítják, hogy Pallier az Eisler-ügyről és különösen a lex Cyrillről a következőket mondotta: — A külügyminisztériumban a Coburg- ügyet csak 1924 junius 11-én kezdték tárgyalni, amikor a parlament alkotmányjogi bizottsága a hitbizományi törvény tárgyalásához hozzáfogott. A bizottságban Hartmann igazságügyminiszteri osztályfőnök javasolta, hogy a hitbizományi törvény kiegészítéseképpen a lex Cyrillt is fölvegyék. Ezt a kiegészítést a bizottság először elfogadta, később azonban elutasította. Erre a koalíciós pártok képviselői interveniáltak a külügyminisztériumban a lex Cyrill érdekében. (?) így azután a külügyminisztérium is beleegyezését adta a lex Cyrill törvénybe- ■ktatásához. A törvény nem elégítette ki a bolgár Coburg herceget s ezért Cyrill azon fáradozott, hogy a törvény végrehajtásánál diplomáciai utón bizonyos előnyöket, eszközöljön ki. A külügyminisztérium azonban ebben az ügyben minden intervenciót elutasított. így tehát most senki sem vállalja a lex Cyrill szerzőségét. A szociáldemokraták a mai nap folyamán javaslatot nyújtottak be a parlamenthez. amelyben követelik, hogy a képviselöház vizsgálóbizottságot küldjön ki annak megvizsgálására, hogy miképpen változtatták meg a hitbizományi törvényt és hogy Coburg Cyrill mennyiben és milyen módon akart befolyást gyakorolni politikai tényezőkre, hivatalnokokra és újságírókra. Azonkívül egy második interpellációban felszólítják az igazságügyminisztert, hogy Cyrill herceg ellen is indíttassa meg a vizsgálatot. (!) A Lidové Noviny mai száma ismét foglalkozik a Hodzsa—Eisler-ügg'yel és Stránsky újból csak. azt hangsúlyozza, hogy Hodzsa kötelessége volna ebben az ügyben teljes világosságot deríteni, mert egészen bizonyos, hogy válamilven kapcsolat létezett Hodzsa és Eisler között. Einem bárónő regényes karriérja A legérdekesebb főszereplő ebben az ominózus ügyben Einem bárónő. Einem bárónő még a háború alatt is közismert személyiség volt. Leányneve Rísz volt és később férjhezment Einem báró osztrák vezérkari tiszthez, aki jelenleg is Becsben él. A polgári családból származó bárónő egyhamar beleélte magát az arisztokrata társaságba, ahol a férfiak körülrajongták a keleties szépségű nőt. . ‘ Einem bárónő szerepe tulajdonképpen a világháborúban kezdődik, amikor férje Bernben az osztrák-magyar követség katonai attaséja volt. Már itt párosult az intrikára való tehetsége az üzleti szellemmel. Aiuig egyrészt az osztrák-magyar kormánynak jelentéktelen titkos adatokat közölt, addig a másik oldalon összeköttetésben állott az antant képviselőivel és különösen a belgákkal volt jó viszonyban. Az informáló osztrák tiszteknek feltűnt ugyan a bárónő kétszinü szereplése és erről tudósították is Bécset. Einem bárónő azonban az éhező Ausztria részére „kéz alatt4* néhány vagon élelmiszert, szállíttatott és igy jótéteményeivel elérte azt, hogy a tisztek információját ad a.cta tették. A háború összeomlása után azt hitték, hogy ezzel Einem bárónő sokoldalú szereplőse is véget ért. Azonban az asszony továbbra is egyrészt a monarchistákkal paktált, másrészt különböző pénzüzleteket bonyolított le. Jóllehet már 45 éves és az idő megtépázta egykori szépségét, mégis magához tudta láncolni a férfiakat és a háború alatt szerzett összeköttetéseit alaposan kihasználta céljaira. Einem báróné közvetít A Coburg-birtokok ügve iránt is érdeklődött, Cyrill herceg körébe, aki rendkívül közvetlen érintkezései társadalmi ember. könnyén sikerült bejutnia. Einem báróné vállalkozott arra, hogy a szlovenszkói Co- burg-birtokokat megszerzi a Szlovenszkón is közkedvelt Cyrill herceg részére. Cyrill egyrészt .ügyvédjeire, Eisler dr. és Bachrach dr.- ra támaszkodott, másrészt Einem bárónéra és Steiner István újságíróra. A reprezentáló személyiség természetesen Einem báróné volt. S az ügvvédek kéz-kézben dolgoztak Einemnével és Steinerrel és- keresztül vitték Prágában, hogy a lex Cyrillel Cyrill herceget iogos örökösnek ismertessék el. Azonban a törvény annyira hiányosnak bizonyult, hogy Szlovenszkón nem bírt érvényességgel, mert ott még érvényben volt a régi magyar örökösödési törvény, amelynek értelmében nem Cyrill, hanem Jósiás herceg tekinthető jogos örökösnek. . . ____ .Ez ért az. ügyvédek a két herceg kiegyezését ajánlották legjobb megoldásnak. As interveniálok és Eisler osztozkodási harca Az Eislér-affér igazi előzménye az. hogy az ügv védek és az interveniálok az óriási birtok nagy jövedelmét úgyszólván teljesen fölemésztették. A botrány kirobbanását minden valósziniiség szerint éppen a nagy zsákmány elosztása körüli ellentétek okozták. Einem báróné ugyanis, aki a Passage- szállóban egész lakosztályt bérelt s szívesen látott vendége volt a legelőkelőbb köröknek, fantasztikus összegeket költhetett fényűző életmódjára. Amikor a báróné meggyőződött Eisler dr. objektív okokból eredő szűkmarkúságáról, bosszúból rávette az eseményektől távolálló jóhiszemű Cyrill herceget, hogy tegye meg a feljelentést Eisler dr. ellen. Bubnfcs ro&nyóV pttsp&k nyilatkozik llsler dr. intervenciójáról Hodzsa miniszternél Rozsnyó, november IS. A napi sajtó azon híradására zxnn a tkoz ói ag, hogy Bubnics Mihály rozsinvói püspök Eisler dr.-ral együtt jelent meg kihallgatáson Hodzsa miniszternél, Bubnics. Mihály püspök a P. M. Hirlap munkatársa előtt ma a következő nyilatkozatot tette: —. Az egyházi birtokok végleges rendezése ügyében a szfoveuszkói püspöki kar kérvénnyel fordult a kormányhoz, benyújtva egyúttal a maga javaslatát. Ezen aktusnál Blaha Márián püspök urnák, mint a püspöki kar szeniorénak távollétében és az ö felkérésére én képviseltem a szlovenszkói püspöki kart. Mintán pedig az egyházi birtokok ügyét sem a kormány, sem a Szentszék az esztergomi hercegprímás életében egyoldalúan nem rendezheti, szükséges volt az ő nyilatkozata is. Ezen nyilatkozatot tette meg Eisler dr. a hercegprímás budapesti jogtanácsosának képviseletében. Egyéb nem történt. — Föaitartott-e Püspök Ur Eisler dr.-ral tovább is valamely kapcsolatot? —• Nem. Ellenkezőleg: megtudván azt. hogy Eisler dr. birtokában van valamiféle opció, a legnagyobb eréllyel kértem az illetékes köröket, hogy az opciót vonják vissza tőle. Ez julius havában meg is történt. — Miért tartotta ezt szükségesnek Püspök Ur? — Egyszerűen azért, mert ezen lépés az én tudtomon kiviij történt, aki pedig a püspöki kart. a kormány előtt képviseltem. mii■■■■■■nn»»>npwq f,1 y,|H"rEaWfJH»-r T*HZ ■■ TF ■' lllll WOW'1 JHUMüil III „TWIUTTTr ÜrÉBs!er*affér már a szenátus elé került Heller német ssogláldemoftraSa egy parlamenti bizottság kiküldését kéri — A mai szenátusi ülés Prága, november 18. A szenátus mai ülését délután három órára hÍvták össze, de négy óra is jóval elmúlt már, amikor az elnöki csengő az ülés megnyitását jelezte. A plenáris ülés előtt ugyanis a szenátus elnöksége tartott ülést az uj elnökség megválasztása ügyében. Másfél órahosszat tartott az elnökség tanácskozása, de jóllehet az elnökség ujjáválasztása a mai ülés napirendjére volt kitűzve a személyi kérdésekben nem tudtak véglegesen megegyezni. Értesülésünk szerint Hrubánnak szenátusi elnökké való megválasztása elé az Eisler-aíférből kifolyólag nehézségek gördültek, de ugyancsak akadályok merültek fel az elnökség német tagjának megválasztása elé is, amennyiben a német kereszténvszocialis- ták ebben a kérdésben ezideig még nem tudtak megegyezésre jutni a Bund dér Landwirtevel. Donát elnök délután négy óra után nyitotta meg a plenáris ülést. A szenátus gyors egymásutánban elfogadta második olvasásban a villamosítási segély* pénzügyi és jogi kedvezményeiről, továbbá a polgári perrendtartás módosításáról és a házszabály revíziójáról szóló javaslatokat. Megszavazta még Donátnak az uj szociálpolitikai bizottság megválasztására vonatkozó javaslatát is. A javaslat szerint ez a bizottság 18 tagból fog álla ni. Ezután Procházka néppárti szenátor mint előadó beterjesztette az alkotmányjogi bizottság véleményes jelentését a szerzői jogról szóló törvényjavaslatról. Az előadó referátumának befejezése után vita indult meg. Bohr német kér észtén yszocialista az első szónok. Öt évig folytak a tárgyalások — mondja — s öt évig kellett várni, amíg végre ezt a törvényjavaslatot tető alá hozzák. A javaslat nagy értéket képvisel, mert a szellemi munkásoknak szerzői jogvédelmet biztosit. Ha a régi rezsim alatt minden tulajdonjog kérdését ilyen alaposan letárgyalták volna, akkor sok kellemetlenséget lehetett volna elhárítani. Részletesen foglalkozik ezután különösen a zeneszerzői jogról és helyesnek találja azt, hogy a fürdőkre nézve nem alkalmaznak olyan szigorú óvintézkedéseket, mint ahogy ez a régebbi joggyaikorlalban szokásos volt. A javaslatot elfogadja. Heller német szociáldemokrata: A törvénvhozásnak az ártatlannak látszó javaslattal szemben is nagy elővigyázatossággal kell eljárnia. Láttuk ezt most amikor a régi törvényhozásban hozott törvénynek egy egész ártatlannak látszó kiegészítése milyen nagy izgalmat és mily hatalmas affért idézett elő. Amikor a hitbizományok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot beterjesztették. senkinek halvány fogalma sem volt arrói, hogy lex Cyrill is készül. A bizottságban ugyan előhozták, de az elutasította. A plénum előtt a törvényjavaslat előadója egy szót sem szólt róla. Csak. mikor már letárgyalták a javaslatot, akkor terjesztettek be a koalíciós pártok egv kiegészítő javaslatot, amelyet az akkori többség el is fogadott. Ma sült osak ki azután, hogy ez a kiegészítés egy embernek a javát szolgálta egy másik ember rovására. így azután nem lehet tudni ma sem, mi rejlik a szerzői jogról szóló törvényjavaslatnak egyes paragrafusai mögött. Hátha itt is egyes személyeket akarnak kiváltságéini mások hátrányára. A Cyrill- affér bizalmatlanságot keltett a közvéleményben az igazságszolgáltatással szemben. Elsősorban furcsa helyzetet teremtett az affér azáltal, hogy az igazságügyminisztérium osztályíőnö- kékének kijelentésével ellentmond egy másik nragasrangu hivatalnok. Pellier követ. Kérdés már most, hogy mi az igazság. A mai kormányrezsim affért affér után i gyárt, letartóztatja az • ellenzéki pártok em-, hereit, mint. legutóbb a cseh nemzeti szocia-; listáik nyomdaigazgatóiát, gyártják a külön-; böző szovjetkémkedési afférokat s mindezt j csak azért, hogy ezekkel a főaffért, az Eisler-! affért mintegy háttérbe szorítsák. Pártja j csatlakozik a cseh szociáldemokraták parin-j menti klubjának ama követeléséhez, hogy parlamenti bizottság küldessék ki az ii«rv megvizsgálására, mert másképpen nagyon nehéz lesz a közvélemény bizalmát j 3 mmmmmiKm I Uj elsőrendű műsor a a SECl-PiüLLSIllS FKAHA L, Rybná 5. Lydia Gurandowa, Ckarlotte juj Gown a tánccsillagok, EvePyne g Busó, Zacchini Troupe é.s harminc attrakció műsoron a Szabad bemenet. Telefon 20819. Telefon 20819. 1 az igazságszolgáltatás javára újból visz- szaszerezni. Tekintettel arra. ho^v ezek után minden törvényjavaslat. tárgyalásánál , bizalmatlanul kell fogadni minden paragrafust és csak alapos áttanulmányozás után lehet annak sorsáról dönteni, ezt a javaslatot sem fogadja el. Még Hanipl kommunista szenátor beszélt a munkásság általános nyomoráról, majd Hrubán alel nők váratlanul berekesztette az ülést és bejelentette, hogy a szenátus legközelebbi ülését a jövő hét szerdáján délután 4 órakor tartja. Az ülés váratlan félbeszakításának az -a magyarázata, hogy a német agráriusok a holnapi nap folyamán fontos pártkongresszust tartanak, amelyre a párt törvényhozóinak már ma este el kell utazniuk. Ezeknek kérésére rekesztették he félhatkor a szenátus mai ülését, anélkül, hogy a napirendet kimerítették volna. Angol hivatalos vélemény Mussoliniról London, november 18. A Times mai számában a legmagasabb helyről sugalmazott, hosszabb cikk jelent meg az olasz fascizmusról. A cikket Angliában már régóta várták, mert. általában kiváncsiak voltak, hogy a legutóbbi olasz—francia incidensek után mily álláspontot fog elfoglalni az angol politika, amely utó végre mégis csak a livornói találkozás jegyében áll. A cikk szerint egyáltalán nem szükséges, hogy Anglia felülvizsgálja a íascizmus- sal szemben tanúsított magatartását, ámbár tagadhatatlan, hogy az olasz rendszer az utóbbi időkben mindinkább forradalmi irányban fejlődik. Épp ezért ma nem követhetik Angliában oly nagy szimpátiával az olasz eseményeket, mint például a múlt század közepén, amikor Cavo-ur végibezwitte hires egységesítő rendszabályait. Az olasz sajtó az utóbbi időben függetlenségének utolsó részleteit is elvesztette s ma csak azt írja, amit Rómából parancsolnak. Federsoni lemondása újabb szakadékot jelent a fasciznnis és a konstiíucional izmus között. Nemzetközi viszonylatban mindennek dacára Mussolini cselekedetei többnyire mérsékeltek. Miközben a duce szónokol, gyakran elragadtatja magát, hegy lelkesedést keltsen fekeíe- ingescinek szivében, de a praktikus politikában már jobban vigyáz magára. Igv ezután sok olyan kijelentést, amelyet más európai nemzet felelős áUamféríiujának szájából nem egykönnyen venne be a világ, a dúcétól e! tehet fogadni. így Mussolini minden harciassága dacára sem fcé- kebontó.'Tuniszon kívül Franciaország és. Olaszország között nincs semmi ellentét. Anglia örömmel veszi tudomásul, hogy a franciaellenesagitáció végre megszűnt az olasz sajtóban. Úgy látszik. Rómában belátták, hogy ha tovább folytatják ezt az indokolatlan sajtótoadjáratof, akkor a nemzetközi fórumok bizalma meginog és a lira ismét esni kezd. Belgrádiban megzavarták Tagore előadását Belgrád, november 18. Rabindranafh Tagore belgrádi előadását kínos incidens zavarta meg. A hindu költő a belgrádi tudományos akadémián tartotta meg tegnap előadását. A termet zsúfolásig megtöltő előkelő közönség nagy ovációval fogadra az emelvényen megjelenő költőt. Alig mondott néhány szót Rabindranath Tagore, amikor behatoltak a terembe a Zenithisfák és tüntetni kezdtek Rabindranafh Tagore ellen. — Éljen Gandhi! Le ezzel az ázsiai szélhámossal! — kiáltozták a tüntetők. Ugyanekkor egy másik csoport röpcédulákat osztogatott és ezeken felhívták a közönséget, hogy ne hallgassák meg Rabindranath Tagore előadásai. .A rendezőség rendőrökért telefonált, ilyen módon távolították el e botrány okozóit. A Ze- uitb'stá!:. akiknél: főelve kérlelhoteMm harc. a ma irodalma ellen, azzal indokolják - i‘••fűket, hogy szerintük i'Tiud.vnaüi Tagom. Anglia "gmjöke és Gandhi sznbadságküzdeiméí igyekszik ellensúlyozni.
