Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-19 / 263. (1301.) szám
4 1926 november 19, péntek. Az úszó színház V Andor színészet Amerikában hajón Netcyork. november hó. A vándorszinhazak fogalma nem ismeretlen a nagyközönség előtt Nagyapóink, sőt még apáink valószínűleg emlékeznek azokra az elnyüttruháju, életüket egyik napról a másikra tengető és ecliős szekereken az egész országot bejáró komédiásokra, akiknek az élete is mint egy shakespearei tragédia játszódott le a létért való küzdelem örök harcában. Ezeket a vándorszinházakat azonban nem szabad összetéveszteni azokkal a külvárosi yipacs-társulatokkal, amelyek pár hitvány obulus- ért izeílen és durva tréfákkal szórakoztatják a csapszékek törzsvendégeit. A vándorszinészek hivatott papjai voltak Tháliának, akik azután tehetségük révén nagyvárosi és állandó színházakba is beérkeztek, ahol legtöbbjük ünnepelt bőse lett a művészvilágnak és a nagyközönségnek egyaránt. A vándorszinhazak egészen különös formában működnek még ma is Amerikában, a különcségek hazájában. A színtársulatnak csak egyetlen állandó tagja van és ez az igazgató. A társulat tagjait a színigazgató szezon elején verbuválja össze friss, fiatal színészek közül, akik olcsó pénzért sokat, de elég nívósat tudnak produkálni. Természetesen állandó székhelyük sincs, télen- nyáron egyformán szállodákban, ha pénz telik rá, ha meg nem, a diszletes kocsikban laknak. Ez az élet természetesen hamar megtöri a gyengébb fi- zLkumnakat, de aki elég erős, hogy keresztül- küzdja magát a megpróbáltatás nehéz évem, az elnyeri jutalmát. Mert kevés van, aki hamarosan ki tud kerülni közülük, nagyon tehetségesnek kell ■bizonyulnia, viszont egy’ talentumom színésznek, bármily fiatal és ismeretlen is, mint minden pályán Amerikában, könnyű érvényesülni. Azonban most nem a vándorszinészek életéről akarunk beszélni, hanem a vándorstaggtóne egy egész különös és csak Amerikában dívó fajtájáról: az úszó színházakról. Amerika folyóin igen gyakran látni egy kü- 1 íönös, házalaku, furcsán íelcicomázott hajót, amely a partvidékek kisebb városkáinál kiköt és egy7- j két napig ott állomásozik. Ez a furcsa hajó a maga különös formájával, lakóival az amerikai kisvárosok szenzációját jelenti. Ahol először megjelenik, az igazgató teszi rá először' ünnepélyesen lábát az anyaföldre, ezzel is dokumentálva korlátlan tirannusi hatalmát. Első útja a városka vehető emberéhez vezet, akitől kedélyes társalgás után sikerül hamarosan megkapnia a játékengedélyt. A koncesszió birtokában, boldogan rohan vissza színházába, amelynek azóta rengeteg bá- mulőja akadt. Mihelyt; a társulat tagjaival közli, hogy az engedélyt megkapta, megkezdődnek az előkészületek az esti előadásra, amely természetesen díszelőadás lesz és valamelyik szentimentális vagy pedig kalandortörténet előadásával fogja méltóan megünnepelni a színtársulat első estéjét az illető városban. A színtársulat tagjai hirtelen eltűnnek házukból, szerteszélednek a városban, ahol maguk csinálnak reklámot az előadásnak. Plakátokat ragasztanak, bázről-házra járnak, hogy elővételben is biztosítsák már az esti előadás sikerét. Ez anélkül is valószínű lenne, mivel a világtól távol élő csendes kis város egyetlen szenzációja az úszó színház vendégszereplése. Az előadáson mindenki „noblesse ebligo“-nek tartja a megjelenést s mindenki el Is jön a polgármestertől ke A ve egész a halotfkémig. ünnepi öltönyben, íelpiperkézve kivonul a városka fiatalsága is, sőt a gondos mamák még apró, sivitő csemetéiket is elhozzák magukkal. Ezalatt a színtársulat már teljesen felkészülve várja az előadást. Színes lamp-ónok díszítik a hajót, amelynek jóformán egész terjedelmét az előadásra szánt nagyterem foglalja el. Hamarosan megtelik a terem, sőt merészebb vállalkozók, akiknek nem jutott bent hely, a kitárt ablakokon keresztül a hajópárkányba kapaszkodva nézik az előadást Az előadást az igazgató nyitja meg, joviálisán üdvözölve a megjelenteket, dicsérve színtársulatának kiválóságait és támogatását kérve a nagyérdemű közönségnek a következő előadásokra is. Maga az előadás inkább kabaré-jelleggel bir. Ki- sebb-nagyobh darabok, szentimentálisak és romantikusak egyaránt, magánjelcnetek, állatidomi- tások, sportmutatványok kerülnek bemutatásra úgy, hogy az előadás néha késő éjszakáig eltart, de a közönség, mely hálás a színészeknek a ritka látványért, végig kitart hűségesen és lelkesen tapsol a színészeknek, A vendégszereplések végén az igazgató pénztárvizsgálatot tart, szétosztja a színészeknek már régóta járó gázsijukat, aztán felszed k a horgonyaikat és az úszó színház lassan elindul tovább a folyón, hogy a legközelebbi kis városkánál ismét kikössön és kezdjék elölről azt, amit az előbbi városban abbahagytak- Ez az élet folytatónk egész nyáron, tavasszal és ősszel, amíg a folyóvizek be nem állnak és az úszó színházat kénytelenek lakói partra huzni és leszerelni. Nem kell azt hinni azonban, hogy az úszó színház ma már talán nem is létezik Amerikában. Igen sok helyen, főleg a nagy folyók mentén még ma is látni az emeletes üsző palotákat, amelynek lakói hűséges szolgál a legszebb múzsának, Tháliának... Magyar, román angol stb. útlevél- vízumok meg«zorzéi»ét. valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meg- hosszabbitánál t. előfizetőink és olvasóink részére » rendes költségek megtérítése ellenében készséggé eszközli i\ Prágai Magyar Hírlap kiadőliívataia. „Háborúk után megnövekednek a s több a könyvolvasó’, — mondja Szöllösi Zsigmond, az íróból lett könyvkereskedő- - A P. M. H. munkatársától —• Budapest, november közepe. A budai oldal legélénkebb utcája, igazi főutcája: a Fő-utca. És mégsem olyan, műit egy nagyváros főútvonala. Széles, forgalmas és mégis amolyan „budai utca". Nem forgata- gos, nem lármás, — kényelmes, lassú embe rek járnak rajta, — a házai régiek és patinásak. Valami régi, történelmi levegőt is érez az ember s nem azt az európainak nevezett frisseséget, amit a pesti oldalon. Magam Is lassabban járom ezt az utcát, szórakozottan nézegetem az embereket, a kirakatokat s a szemem akaratlanul is egy kopott, öreges, régimódi táblán akad meg. Kövérbe tűs név. Még mielőtt elolvastam s felfogtam volna, éreztem, hogy a nevet én valahogy másképpen szoktam látni s nem cégtáblán . . . S máris feleszméltem. Itt van Szőllősi Zsigmond könyvesüzlete, ami annakidején, amikor először Írtak róla, irodalmi körökben őszinte feltűnést keltett. Az történt ugyanis, — ő, mennyire plauzibilis a mai életben, — hogy az egyik legrokonszenvesebb. legfino- mabbtollu magyar publicista, Az Újság régi, kitűnő munkatársa, aki egyúttal a magyar novellairodalom egyik legértékesebb reprezer> tánsa, Szőllősi Zsigmond — könyvkereskedőnek ment. Nem is olyan nagyon különös dolog, hogy valaki egyszerre legyen, kereskedő és uisá7* j író. De a nagyközönség bizonyos pikantériát érzett a dologban. * — Engem — aki szintén egyszerre vagyok újságíró és kereskedő is — magamat is érdekel, miképpen egyesíti egy Szőllősi 3?sigb mord a kereskedelmet az Íréi pályával s már be is fordultam a könyvkereskedés s*Uk ajtaján s a pult mellett, éppen Írógépen dolgozott, ott találtam Szőllősi Zsigmond tró és kereskedő urat. Szőllősi Zsigmond, az iró Könnyed, kellemes modorú, kellemes orgánumu ember Szőllősi Zsigmondi, akiből csak úgy ömlik a mondanivalód Típusa a régi Íré* nak s a modem kereskedőnek. Sok, sok, érdekeset mondott a beszélgetés során könyvekről, írókról, olvasókról és sok mindenről, főleg olyan dolgokról, amiről könyvkereskedők tudnak a legtöbbet Mirdenáron könyv- kereskedőnek akart látszani, Az Íróról, hosszas kérdezősködésre csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy ma valahogy nincsenek írói ambíciói. Belső munkatársa az Újságnak, megírja a maga rovatait, a Pesti Kis Tükröt, a sokat emlegetett Madár bácsit g egyéb apróságokat, de novellát nagyon ritkán- Nincser rá idő, a nagy megélhetési hajszában . , . — Átmeneti élet a mai élet Ez az áll' pót, ami ma van, — s most nem beszélek politikáról — gazdaságilag nem maradhat meg. Túlsók a szenvedés, ragy a bizonytalanság, senki sem független. így nem maradhat. Konszolidáció kell. Olyan konszolidált helyzet, hogy az ember bele békülhessen a viszonyokba, hogy minden ember olyan mértékben legyen a magáé, mint azelőtt volt . . . A könyvüzlet megvételéről beszélgettünk: Szőllősi Zsigmond, a könyvkereskedő — Ida sem tudom magam sem, hogyan jutottam arra a gondolatra, hogy könyvkereskedő legyek. A háborút követő inflációs időkben, mikor mindenkinek volt, nekem is volt néhány krajcárom és tőzsdézés helyett, „értékpapírok" helyett — könyvüzletet vettem. Ez a mesterség azért tetszik nekem, nemcsak az üzletembernek, hanem az írónak is, mert itt, a boltomban módomban van megismerni a legszebb, a legtartalmasabb embertípust, azokat, akik egy könyvüzletnek rendszeres látogatói. Egy iró számára valóságos üdülés, közvetlenül érintkezni Az Olvasóval, nem a fölülete* olvasóval, hanem az igazi olvar val, akit sehol másutt nem találni, mint a könyv üzletben. A kultúra és a háború —- S szívesen állapítom meg, hogy nap- ról-napra szaporodik az igazi olvasók száma. Talán meg fog lepődni, ha azt mondom, hogy dacára a súlyos gazdasági válságnak, dacára annak, hogy a könyvek sajnos tuldrágák, — statisztikailag megállapított tény, hogy a mai Magyarországon ma ugyanannyi könyv fogy el, mint azelüll egész Magyarországon fogyott. S ennek bizonyos törvényszerű okai varnak. Minden háború után megnőnek az igényelt, a kuiturigények is- A háborúból hazaiéit emberek, akik azelőtt teljesen igénytelenek voltak, most,, mint világlátott emberek tértek vissza. Parasztemberek, akiket a háború kiszakított megszokott környezetükből, nem szánthattak, nem vethettek, korcsmákban nem járhattak, uj emberek közé kerülve, sok szabadidejükben rákényszerültek az időtliajtö olvasásra s saját maguktól, minden gondjuktól, bajuktól a könyvhöz menekültek. A legnagyobb könyvpropaganda volt a háború. Isten mentsen bennünket még egy ilyen propagandától . . . —- Hogy milyen könyvek fogynak legjobban? Erről minden könyvkereskedő csak j nagyon szubjektív tapasztalatok alapján szá- j molhat be, amelyeket a maga üzletében szer-! zett. Nekem az, az impresszióm, hogy7 tudó- j mányos könyvek mm aránylag jobban fogy- l nak, mint szépirodalmiak. Ez is háborús szimptőma. Az emberek valahogy szakmásodnak és egyes speciális ágakban képezik magukat Sok történelmi könyv fogy a ami ezzel- jár: filozófiai könyv. Ez talán meglepi megállapítás de a könyvkereskedő látja, be az az ember, aki történelmi könyveket vásárol, az rendszerint filozófia iránt is erősen érdeklődik. Kétségtelenül van valami belső össxetartozandóság a kettő között —- Feltűnő jelenség, hogy dacára a rossz gazdasági viszonyoknak, feltűnően sok a könyvtárképzé*. Ezelőtt vettek egy divatos könyvet, ami hamarosan elkallódott:, kölcsönöztek, eldobálták. Most már kezdenek a könyv külsejére is adni, $ van egy1 bizonyos averzió a háborús könyvek iránt----- Nem nehéz meglátni, hogy a könyvkiadóknál erős berendezkedés folyik, mert kétségtelen, hogy abban a piUmathan, amidőn &. gazdasági helyzet vsak valamennyire jamhii fog, ha az utódállamokkal az érintkezés a kul- turcsere élénkeb,h lesz, abban a pillanatban az egész könyipar $ könyvkereskedelem fellendülésnek fog indulni. Ennek az előjele, hogy máris rengeteg uj könyvkereskedő van, — tatellektüelek, B-listás szellemi munkások, akik csak arra a kereskedő pályára „meré- skelnek" lépni, amelynek valamilyen kulturális presztízse van. Pedig nehéz pálya a könyvkereskedés . , , Kik a legolvasottabb irók? — A régi magyarok közül még mind Jókai fogy a legerősebben, de ragy a közönsége Mikszátknak, Gárdonyinak ps változatlanul Herczeg Ferencnek is. A maiak közül, talán sokan meg fognak lepődni Erdős Renée, az asszonyok Írója a legolvasottabb. A modem törekvésű irók wsm veszítettek a közönség bizalmából, de nem is nyertek hozzá. Kétségtelen, hogy a régi, nagy nemzeti epikusok. sokkal nagyobb tömegek felett, rendelkeznek. Ady Bűdre — a legfrissebb klasszikus Egyedül Ady Endre kivétel, aki ma már teljességgel a nagy, magyar klasszikusok nívóján van. A fiatalok változatlan mohósággal s fanatizmussal veszik, de mind szélesebb i\ tegekben olvassák az öregek is, azok, akit esztendővel ezelőtt, —- mit mondjak, én is, — nem voltunk hajlandók elismerni őt A Budapesti Hírlap szerkesztőségében voltam, elfogult és konzervatív környezetben és magam is előítélettel fogadtam Ady Endre tulmély költészetét. Valósággal példátlan az a hódító erő, ahogy Ady Endre költészete rövid esztendők alatt meghódította a magyar szellemiséget. Közel a halálhoz, ma már éppoly tartós, vibráló klasszikus, mint Petőfi, vagy Arany. Benne él az örökkévalóságban. Az embernek éppúgy fut egy-egy sorához a gondolata, mint akár Aranynál. Pedig a háború a legrosszabb időpont a halhatatlamsági karrierhez. . , . Érdekes, hogy Szőllősi Zsigmond, alti már valahogyan pedig aránylag fiatal ember még, — a régebbi generációhoz tartozik, r lyen fenntartás nélküli hódolattal beszél a nagy, magyar kölfőforradalmárról , , . A beszélgetés pillanatokra elakad. Vevő jött az üzletbe. Krisztus életét kéri Paplnitől. Irodalmi import-export , . , Látja kérem, a külföldi munkák közül az utolsó években ennek a könyvnek van a leghatalmasabb sikere. Különben is rendkívül feltűnő, hogy az olasz literatura iránt olyan rendkívüli az érdeklődés, hogy igen nagy azoknak a száma, akik olaszul tanulnak. Ma Budapesten megközelíti az olszu] tanulók száma ezekét, akik franciául, vagy angolul tanulnak , , , — Állapítsuk azonban meg, sok elégtétellel, hogy ma a magyar irodalom iránt viszont a külföldön nyilvánul meg egészen nagy érdeklődés. Rengeteget fordítanak magyarról idegen nyelvekre. Az érdeklődést a magyar literatura iránt kétségtelenül a színpadi sikerek ébresztették fel. Azt hiszem, ha béke lesz, mert ma még attól, sajnos nagyon messze . vagyunk, akkor a magyar irodalom igen nagy fellendülése fog elkövetkezni. — S akkor jól fog menni az Íróknak, jól fog menni a könyvkiadónak, a könykereske- dőne-k, jól fog menni az olvasónak, mindenkinek jói fog merni. A kultúra, a művészet az emberek jólétének a velejárója. Azt hiszem azon az alapon mindenki lelkes barátja lesz a kultúrának . ... Sándor Dezső. A leggazdagabb bécsi asszony miüfárdjai 37 házasság törés és 20 milliárd kár — Az osztrák főváros legújabb botránya Becs, november 18. (A P. M. H. bécsi tudósítójától). A bécsi társaságokban ma nem esik másról szó, mint az osztrák főváros leggazdagabb asszonyának milliárd jairól és botrányairól. Bécs leggazdagabb asszonyának általában Thojfn Gizellát tartják. Thoru Gizella azelőtt néhai Herzig Miksa könyvkereskedő felesége volt, akinek halála után 24 millió aranykoronát örökölt, Herzig a régi monarchia legnagyobb kiadóvállalatának, a LUerarische Anstalt Kognios-nak tulajdonosa volt, amelynek székhelye Bécsben volt és fiókkal rendelkezett Budapesten és Berlinben. Herzig még a háború előtt meghalt és egész vagyonát feleségére hagyta. A házasságból született négy leánygyermek csak a köteles' részes osztozkodott. Ás özvegy 24 millió aranykoron4 a kívül petróleum-bányákat és egy csomó bérházat is örökölt. Közvetlen a háború kitörés előtt a gazdag özvegy újból férjhez ment, még pedig a Üs évvel fiatalabb Them Rudolfhoz- A háború alatt Thornnak be. kellett volna vonulnia, azonban gazdag felesége óriási összegekkel kórházat rendezett be, azonkívül financirozfa Mária Terézia főhercegnő egészségügyi vonatait, mire. férjét felmentették, A házasság eleinte boldog voR. míg az asz- szony reá nem jött, hogy férje megcsalja. Nyomban ügyvédhez sietett és feljelentette férjét 37 rendbeli faázasságtörésért és csalásért, amellyel 20 milliárd korona kárt okozott neki. A feljelentések alapján a férjet letartóztatták. Nemsokára azonban az asszony megbocsátott férjének, visszavonta a feljelentéseket, mire szabadon bocsátották. Néhány év múlva az asszony első házasságból származó leányai anyjuknak gondnokság alá való helyezését kérték avval a megokolással, hogy Thornné második férjének káros befolyása alatt áll. hatalmas vagyonát szisztematikusan fiatal férjének kezeibe játsza és félő, hogy rövidesen koldusbotra jut. Ugyanekkor Thornné feljelentést, tett önmaga ellen, hogy gyermekeit az örökség leltározásánál négy millió aranykoronával meg- röviditette. A bíróság mostan elrendelte az asszony gondnokság alá való helyezését, a végzés kikéz- ! besitésénél azonban kiderült, hogy Thornné férjének néhány nap előtt fö milliárdot ajándékozott és azután Parisba szökött. A bíróság a szökés következtében lepecsételte Thornné pazar berendezésű bécsi palotáját, zár alá vett összes ingatlanait és egész bek és külföldi vagyonát. A gyermekek hajlandók lennének k ‘vetéléseikről lemondani és minden feljelentést visszavonni, ha anyjuk hajlandó lenne szakítani tiz évvel fiatalabb második férjével, akit anyjuk rossz szellemének tartanak. A *30 éves asszony, négy férjes leány anyja azonban ragaszkodik szerelméhez, akinek már egyszer megbocsátotta 37 rendbeli bázasságlörósét, 20 milliárd eltékozlását és akiért mostan késhegyig menő harcot akar folytatni gyermekeivel. — A kassamegyei bérlők és birtokosok egyesületének gyűlése. Kassai tudósítónk jelenti: A kassameorvei bérlők ép birtokosok egyesülete tegnap délelőtt tartotta meg rendes évi közgyűlését a keletszlovenszkói gazdák és bérlők szövetségének helyiségéb ől. A közgyűlésem Abaui, Zemplén, Sáros és ugj szólván egész Keletszlovenszkő birtokos es bérlötársadalnia megjelent. Buianovits Gyula volt főispán elnöki megnyitója után, amelyben részletesen ismertette a gaí-datá riadalom Jelenlegi helyzetét, Sztarhv Sándor társelnök Ajánlatára közfelkiáltással újból Bulanovitsot választották mecr az egyesület elnökévé. Ezután a választmány taglalt választották mft?- A gyűlés foglalkozott még az önálló munkás- biztosítópénztár kérdésével s a pénztár fel állításának sürgősségét, haivT-v/Jalh, Élőmül tűk az alapszabályok módosításai, ame’v szerint a Szepewség irazdaiársudalma is a kassá- megyei gazdaszövetség kötelékébe tarlo/iU- A komáromi játékom mVoM iUésp. Koiináiromii tudósítónk jelenti: Komárom legrégibb jótékony uöegylele O.epy Dán: iné vezetése alatt óhrtik.m láto^-lolt’ (ilért |.a*r- tott:, melyen Igó Aladár (tikár beszámolt az (egylet tevék enyhéről.
