Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-19 / 263. (1301.) szám
2 ^^GMíMa<S^AR-HTRIiAX> „A magyarság történelmi missziója a legszorosabb összefüggésben ál! a kisebbségi kérdésser A prágai magyar szabadegyetem ünnepélyes megnyitása — Fladtbsrih Ernő dr. előadása az európai nemzet] kisebbségekről A magyar kultuszminiszter a felekezeti békéért Budapest, november 18. (Budapesti saerikesa- t ős égünk telefon jelentése.) Kleibelsberg Kunó gróf Imlttiszmiiiiiszber a napokban körlevelet intézett a felekezeti jellegű lapokhoz, amelyben felszólítja őket, hogy az utóbbi időben inindgyakrabban fel' feltűnő politikai és személyi sajtópolémiákkal hagyjanak fel. Hazafias szempont kívánja azt, hogy az állampolgárok békéé együttélését semmivel meg ne zavarják, óhajtaná, hogy a felekezeti jellegű lapok maradjanak meg a régebbi vallásfilozófiái és tudományos alapon és hagyjanak fej a kontroverziás írásokkal. Ezt a felhívást a kultusz- miniszter az összes vallásfelekezetek lapjaihoz elküldőt te. ______ 0 A jávai kommunista lázadás története Amsterdam, november 18. Jáva szigetén hosszabb idő óta kommunista nyugtalanságok észlelhetők, amelyeket a világsajtó Moszkva behatásának tulajdonit. Ezzel szemben hollandiai hivatalos körök úgy vélik, hogy a jávai kommunista forradalom nem szovjetorosz hatásra, hanem a hollandiai kormányzó bizonyos erőszakoskodásaira vezethető vissza. Jáva őslakosai már régóta a kommunizmushoz hasonló rendszerben élnek s például számos község rizsföldjei és bivalyosordái nem alkotnak magántulajdont. A hollandiai kormány Jávát, Keletindia legértékesebb szigetét különös gonddal kormányozza s már régóta arra törekedett, hogy a föld és egyéb ingatlanok terén bevezesse a malája lakosság közé a magántulajdon fogalmát. Ettől intenzivebb gazdálkodást és nagyobb praktikus eredményeket vártak. Lin- bürg-Stirum gróf. aki a háború alatt Buiten- sorgban Hollandia főkormányzója volt igen sikeresen folytatta a szigetnek ezt a kapitali- zálását. Utódja, Maerster Fock azonban erélyesebben látott a munkához s több ízben megsértette a tulérzékenv őslakosságot, Igv csakhamar elégedetlenség támadt a malájok között s a nyugtalanság könnyen nőhetett, mert Hollandiának nincs jelentős hadereje a szigetem. A kulik nem követték a kormány rendeletéit s az elégedetlenség az utóbbi napokban komoly méreteket öltött. A holland helyőrségeket elűzték, mindenfelé kommunista bandák alakultak s a központi kormányzat tehetetlen volt e kihágásokkal szemben. A németalföldi kormány azonban reméli, hogyha a kormányzó enyhébben fogja kezelni a lakosság ügyeit, akkor a nyugtalanság is elmúlik. Egyelőre biztos, hogy a malájok lázadása nem mesterséges s Moszkvának aligha van valami köze hozzá. Paris, november 18. A franciák még a legújabb jávai kommunista forradalmat i» Németországgal hozzák kapcsolatba. A Petit Párisién hágai tudósítója szerint a Jávában élő németek keze szi- ( tóttá a malajiak mozgalmát. A nyugtalanság a sziget keleti részén ütött ki, olt, ahol Helfíerioh, a volt német pénzügyminiszter rokona óriási birtokokkal rendelkezik. Ezt a Helfferiohef a háború elején a német császár a meghódítandó német India kormányzójává nevezte ki. A francia lapjelentés szerint Németország azért támaszt a gyarmatokon mindenütt nyugtalanságokat, mert ilyen módon gondolja visszaszerezhetni a háborúban elvesztett gyarmatait. Prága, november 18. Nagy napja volt tegnap az elhagyatott sorsú prágai magyar diákságrak. A Klerpenti- num egyik barokk bolthajtásu előadótermében, melyet a német egyetem filozófiai fakultása megértő szeretettel bocsátott a MAKK rendelkezésére, impozáns számmal gyülekezett egybe este hét órára a prágai idegen- nyelvű főiskolákat látogató magyar ifjúság, hogy jelen legyen abban az áhitatkeltő pillanatban, amikor a tavaszi jólsikerült magyar szabadegyetemi előadásciklus folytatásaként újból magyar szó csendül fel a tudományok komoly katedráján. Nemcsak az akadémikusok ünnepe volt ez. Ott láttuk a szlovenszkói és ruszinszkői magyar társadalom több reprezentánsát is, Szüllő Géza dr.-t, az országos keresztényszocialista párt elnökét, Egry Ferenc szenátort, Gregorovits Lipót és Holota János dr. nemzetgyűlési képviselőket A magyar királyi követséget Matuska Péter követ- ségi tanácsos képviselte. Szép számmal jelent meg a párgai kis magyar kolónia is és nem hiányoztak ez alkalommal sem a prágai magyar katonafiuk. A diákságot és illusztris vendégeit Kess- ler Edgtar, az országos magyar diákszövet- kulturreíerense üdvözölte. Rövid meguyitó- beszédében a prágai magyar szabadegyetem jelentőségét hangsúlyozta. — Európa kellős közepébe hozott a sors — úgymond — és mégis távol vagyunk a nagy kultúrától. Az idegenségben hiáryoznak azok a magyar erők, melyek az európai modem műveltség rangjára hozhatnának és ezek nélkül nem tudjuk a felénk táruló nagy nyugati kultúrák kincseit lényegünkké alakítani. Ha nem teremtünk magunknak prágai árvaságunkban az európai szellemi élet mai színvonalához méltó magyar kulturéletet, akkor a középiskolás gondolkozásban rekedünk, az európai uj kultúrát nem értjük meg és Prágából semmit sem viszünk haza. A magyar szabadegyetem vezesse a prágai magyar diákságot olyan magyar kultúrához, mely méltó a körülöttünk hemzsegő nagy szellemi értékekhez. Csak igy válhatunk a magyar élet derék harcosaivá, mert. az európai rangú magyar kultúra az egyetlen biztos fegyver a szebb jövőért. Flachbarth Ernő dr., a kisebbségi kérdés kiváló szaktekintélye a hallgatóság lelkes tapsvihara közben lépett az előadói emelvényhez, hogy az európai, különböző helyzetű nemzeti kisebbségekről szóló tudományos értekezésével a prágai magyar szabadegyetem második előadássorozatát megkezdje. Az előadó, aki ifjúsági mozgalmaink emberjes magyar eszmeirányzatának alapos ismerője és barátja, beszédét azzal a megállapítással kezdte, hogy a kisebbségi kérdés nemcsak nemzeti sorsunk és látókörünk egyik legfontosabb problémája, hanem egész kontinensünket foglalkoztató téma is, melynek megoldásához a legmesszebbmenő humanizmus az alapfeltétel. Az előadás az Európa egyes államaiban élő nemzeti kisebbségek helyzetének köny- nyebb áttekintése céljából az államok ke csoportját különböztette meg: azokat, amelyekre a kisebbségi szerződések nem terjednek ki és azokra, amelyek a kisebbségi szerződéseket alárták. Azzal az uralkodó közfelfogással ellentétben az előadó részletes adatokkal kimutatta, hogy Európa nyugati államaiban is vannak nemzeti kisebbségek s igy ezekben az államokban is (Spanyolország, Anglia, Franciaország) felmerül a kisebbségi probléma. Ismertette a spanyol- országi katalónok nemzeti mozgalmának keletkezését, fejlődését és a radikális szárnyon már egyenesen szeparatisztikus céljait. Foglalkozott az Angliában élő kelta ivadékok: az írek, a welsek és a skótok helyzetével. Majd rátért az elzászi németek jogi és kulturális helyzetének ismertetésére, azokat, mint mi- norité de sentiments-t jellemezte és rámut- tott Poincaré legutóbbi kibocsátott iskolaügyi rendeletéinek célszerű voltára. Az olasz- országi kisebbségek egyre súlyosbodó balsorsának vázolásánál különösen a német és szlovén iskolák elolaszositására és a legutóbbi névváltoztatási rendeletre hívta fel a figyelmet Dániának a német kisebbségek irányában különösen az iskolaügy terén tanúsított nemes magatartását mintaképül állította oda. A belgiumi és svájci viszonyok bemutatása és az ott uralkodó egyenjogúság ki- domboritása után néhány egészen ismeretlen adat kapcsán tárgyalta a szovjetoroszországi kisebbségi politikát és kifejtette, hogy bár az orosz rendszer elméletben igen szépnek látszik, a gyakorlatban vajmi keveset ér, mert oly államban, ahol féktelen terror az ur, az alkotmányban biztosított önkormányzat a gyakorlatban nem érvényesülhet. így Ukrajnát elsősorban a nagyorosz bolseviknek kormányozzák a nem kommunista érzelmű ukrán nép ellenében. Az előadás második részében Flachbarth Ernő dr. röviden érintette a Romániában és Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye (27) Bodor uram asatalraborulva kacagott rajta. Gábor sűrűn ivott és fátylas hangon mondotta: — Úgy mélk el, ahogy idejöttem! Akkor is vót bennem egy kevés! Rossz lélekkel nevetett. A bor ereje bi- zsergette a tagjait s a szája szélét csavargatta. — Tudod-e Bodor János uram, de különösen ura másnak, nem nékem, és nékem atyafiam, hogy merre léptem ki a városi dutyiból? Kiütöttem a fejemmel a fedelét, egyik lábamat igy tettem át a falán, a másikat meg igy! Az asztalon mutatta meg, hogy hogyan. Egyik lába után a másikat csapta föl az asztalra s Bodor uram a csörgő edények, kidőlt bor és recsegő asztal láttára fuldokló nevetéssel dőlt rá Gáborra: — Ugy-e Gabi? Úgy tetted-e?! No a Je- hova Isten áztassa ki kender helyett azt, aki jobban ért téged, mint én! Felállott és dülöDgive ment a lépcső felé. Felemelt mutatóujját a szája elé tette: — Várj csak egy kicsltl Hozok neked valamit! Gábor ráhajodt a borra és hosszú lélegzetekkel itta magába. Most nem szégyette, ho;'y egyedül iszik. Különben sem volt egyedül; búja-bánata itt ült vele együtt! Kibontotta a kendőt, amelyet a városi őr adott át neki a börtön előtt. Nehéz szemeinek alig akart hinni; Írásai, legényköny- vecskéje, remeklését tanúsító bizonyítványa vetitek benne. Weiszmüller Júlia tette ezt és szót se kiván, hogy jobbat nem is tehetett volnál Messzi vidékeken, leginkább idegen országokban, ahol nem ismerik s ahová hírét se vehetik, újra munkába állhat! Megdobbanó szive fölé dugta a kincset. Belehajolt a kupába és áldomást ivott belőle. Bodor uram hangjára fordult vissza: — Hehehe Gabi! Ide nézz! Ezt hoztam neked! Remegő testtel, kibontott hajjal, rendetlen éjszakai köntösben, ijedt örömmel állott a lépcső alsó fokán egy leány. Bodor uram előre lódította és megint nevetett: — Hehehe, itt van! Nesze! Hal meg utánad! Csendes Aniska, a Bodor uram csaposlánya, odalépett Gáborhoz. — Gábor! — mondotta zokogva. — Fázom! Gábor nem mozdult. Bodor uram megelégedetten dőlt le az aszta] mellé. Maga elé motyogta: — öleid meg... előttem! Hehehe!... előttiem! Hal mpg érted! Gábor most nehezen mozdult az asztal mellől. A lányhoz lépett, aki sírásra csuklóit fejjel várta. Gábor tanácstalanul nézte egy darabig és csendes hangon szólalt meg: — Marha állat gazdád van Aniska! Én nem mondtam néki!.., A lány sirvaifakadt és megfordult, indulni késziTlt a lépcső felé. Gábor megfogta a karját és megindult vele ő is. Felmentek a pince falépcsőin az udvairra * a pincében ott, maradt Bodor uram egyediül. Ivott, nevet- giéM és motyogott tovább magában. I Az udvaron Gábor elengedte a lány J karját. Kedvét kereső,, szelíd szavakkal mondotta: — Ne szenvedj fölöslegesen Aniska! Nézz rám, nézz jól meg s aztán imádkozz sokat értem. Én mindnyájatoknál többet elviselek s mégsem panaszkodom! Ma éjjel éu elindulok innen s ha ez megvigasztal, miattad is bánkódni fogok néha! Olyankor gondolj rám és szeress engem! Erős, széles karjaival megölelte a szegény puhatestü mindenki!anyát ós gyengéd, hosszú csókkal hajolt a szája fölé. Oda kisérte az ajtóhoz és betuszkolta rajta. Könnyű testtel, rugódó lábakkal ment Itt az uecára. Mámor és nagy elhatározások tették fürgévé a menését. Most, most tényleg nekiindul! Ha ebben a jó, nyugodt pillanatban el tud szakadni innen, ki tud jutni á házak közül, rá tud lépni az országúira, akkor már elmegy innen s élni fog tovább. Ezeket a perceket, ezt a pillanatot kell kihasználnia. Futni kezdett az utón. Futott, hogy kijusson a városból, hogy e-lmehesseu ezek közül az emberek közül, akiket annyira szeretett s nekiindult)ásson a világnak. Rémülten állt meg. Mi ez?! Le akar-e ülni, be vatn-e rúgva, nem bir-e tovább?! Hová lett előbbi határozottsága?! Mórt nehezedett el egyszerre szaladó két lába? A város szó’én, Káposztás Ágiék háza előtt, aiz ucca felőli ablak alatt állott. Fölnézett és megismerte a házat. Nekidőlt a falnak, a meszes, omladozó vakolatot simogatta és megcsókolta az alacsony ablak rámáját, Benn. az ablak mögött a kicsi lány ab J szik s nem tudja, hogy ő búcsúzni jött hozzá!, Nem volt ereje megkocogni az ablakot; 1 elindult sóterhü testével és kis idő múlva j 1926 november 19, péntek. Jugoszláviában uralkodó viszonyokat s az ottan magyarság viszontagságos helyzetét, hogy azután kiemelje a finn alkotmány liberalizmusát, mely a csekély számú svéd kisebbségnek gyönyörű szabadságot bírt' . Észtország és Lettország törvényekben lefektetett kulturális autonómiát ad kisebbségeinek. Ezt a kulturautonómiát különös gonddal tárgyalta. Litvánia és Lengyelország kisebbségi politikájának összefoglalása után végül a magyar kormánynak a magyarországi német és szlovák kisebbségek érdekében kiadott rendeletéit Ismertette részletesen és azzal fejezte be nagysikerű előadását, hogy Magyarországnak egyik kezével küzdenie kell a kisebbségi jogok mindennemű megszorítása ellen, ami, mint a népszövetség tagjának, jogában áll, másik kezével pedig az ország határain belül élő kisebbségeket kell minél több kedvezményhez juttatnia, hogy ezzel is megkönnyítse a trianoni határokon kívül álló magyar kisebbségek helyzetét Az értekezés pointjéhez érkezett, amikor az előadó kijelenti, hogy a magyarság történelmi missziója a legszorosabb összefüggésben áll a kisebbségi kérdéssel. A német egyetemi tanárok helyéről elhangzó magyar előadást a hazai szóra, hazai kultúrára szomjas prágai magyar diákság lelkes éljenzéssel hálálta meg. Az est a jéghátán is kivirágzó idegenföldi magyar kuiturélet egyik legjelentősebb állomása volt. —— — V j,^. ■ J.. ■■ i -T Károlyi Imre és Teleki Fái párbaja a frank por miatt Budapest, november 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ismeretes még az az affér, amely a írankpör tárgyalásakor Károlyi Imre gróf és Teleki Pál gróf között támadt. Károlyi ugyanis az ügyre vonatkozó kihallgatása során súlyos vallomást tett Teleki ellen. Teleki ezért provokál- tatta Károlyit, de a segédek abban állapodtak meg, hogy csak a frankügy teljes befejezése után fogják véglegesen elintézni az ügyet. Tegnap azután megvívta a két gróf a párbajt a Rákosj-féle vívóteremben. A párbajt Dáni Balázs tábornok vezette. Teleky az ujján sebesült meg könnyebbem — A magvar nemzeti párt lévai szervezetének közgyűlése. Lévai tudósítónk jelenti: A magvar nemzeti párt lévai szervezete Bándv Endre ág. ev. főesperes, ügyvezető elnök vezetésével most tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen Beinrohr Dezső párttitkár számolt be a pártélet eseményeiről és eredményeiről. A jelentés nyomán a közgyűlés fontos várospolitikai kérő beket tárgyalt le s a városi közmunkák kér ének korszerűbb és szociálisabb szellemű rendezése érdekében egy iavaslatkészitő bizottságot alakított. Állást foglalt továbbá a közgyűlés a szociális biztosítás kérdésében is s határozatában felkérte a part törvényhozóit, hogy indítsák meg a törvény megfelelő módosítása érdekében a szükséges parlamenti akciót. Végül a beterjesztett számadásokat egvhanguau elfogadták. már az országúton baktatott. Néhányszor elfogta a rémület. Világosán akart maga elé nézni és nem volt képes rá. Az ut kanyarogva szökdösött a lába alatt, az utszéli fák eléje ugrottak és kemény törzsükben megütötte a fejét. Borítás kocsik és magányos emberek jöttek a város felé, a másnapi vásárra. Teheneket hajtó falusiak kiáltottak Gáborra s ő ilyenkor ügyetlenül lódult el az útjukból, Botot keresett egy terebélyes fáról és ezt fogta a kezébe. Csizmája talpát keményén pu [foglalta a kövér porban, a bottal nagyokat csapott maga mellé. Dalolni kezdett s a nóta ütemeire lépett. Elkurjaníotta magát Az ut közepén cammog ott, a nyakát keménynek érezte, karjain megropogott a ruhája. Kötekedő, vidám kedve támadt Kábult, büszke és elkeseredett fejjel feleselge- tett a vásárosokkal, akik kitérésre figyelmeztették. Úgy ment előre, mint a római hős, aki szülőföldje kötelékeit végre letépte magáról és diadalmaskodni idegenbe indul. Fütyörészett, dülüngézcff. s végül nem akart kitérni senkinek sem. Egyszer aztán össze is verekedett egy vásáros kocsi ittasaival, öt-hat erős örménnyel 13. Reggel felé gyors zápor mosta meg a mezőket s a város uccáil. Léin uram ébren hallgatta az esőcseppek kopogását s i ;izdán m elmúlt nap eseményei fölött töprengett. Első pirkadatra már talpon volt, ekkori;: a? eső is elállótt.. Az uj nap bibévé* fényzuhataggal, az elmúlt zápor bőséges patakokkal mosta el a tegnapi emlékeket. A vásáros kocsik sáros kerekekkel érkeztek a város határába, Gábor lábának nyomait, jgv hozták vissza a kedves falak közé.
