Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-19 / 263. (1301.) szám

2 ^^GMíMa<S^AR-HTRIiAX> „A magyarság történelmi missziója a legszorosabb összefüggésben ál! a kisebbségi kérdésser A prágai magyar szabadegyetem ünnepélyes megnyitása — Fladtbsrih Ernő dr. előadása az európai nemzet] kisebbségekről A magyar kultuszminiszter a felekezeti békéért Budapest, november 18. (Budapesti saerikesa- t ős égünk telefon jelentése.) Kleibelsberg Kunó gróf Imlttiszmiiiiiszber a napokban körlevelet intézett a felekezeti jellegű lapokhoz, amelyben felszólítja őket, hogy az utóbbi időben inindgyakrabban fel' feltűnő politikai és személyi sajtópolémiákkal hagyjanak fel. Hazafias szempont kívánja azt, hogy az állampolgárok békéé együttélését semmivel meg ne zavarják, óhajtaná, hogy a felekezeti jel­legű lapok maradjanak meg a régebbi vallásfilozó­fiái és tudományos alapon és hagyjanak fej a kontroverziás írásokkal. Ezt a felhívást a kultusz- miniszter az összes vallásfelekezetek lapjaihoz el­küldőt te. ______ 0 A jávai kommunista lázadás története Amsterdam, november 18. Jáva szigetén hosszabb idő óta kommunista nyugtalansá­gok észlelhetők, amelyeket a világsajtó Moszkva behatásának tulajdonit. Ezzel szem­ben hollandiai hivatalos körök úgy vélik, hogy a jávai kommunista forradalom nem szovjetorosz hatásra, hanem a hollandiai kormányzó bizonyos erőszakoskodásaira ve­zethető vissza. Jáva őslakosai már régóta a kommunizmushoz hasonló rendszerben él­nek s például számos község rizsföldjei és bivalyosordái nem alkotnak magántulajdont. A hollandiai kormány Jávát, Keletindia leg­értékesebb szigetét különös gonddal kormá­nyozza s már régóta arra törekedett, hogy a föld és egyéb ingatlanok terén bevezesse a malája lakosság közé a magántulajdon fogal­mát. Ettől intenzivebb gazdálkodást és na­gyobb praktikus eredményeket vártak. Lin- bürg-Stirum gróf. aki a háború alatt Buiten- sorgban Hollandia főkormányzója volt igen sikeresen folytatta a szigetnek ezt a kapitali- zálását. Utódja, Maerster Fock azonban eré­lyesebben látott a munkához s több ízben megsértette a tulérzékenv őslakosságot, Igv csakhamar elégedetlenség támadt a malájok között s a nyugtalanság könnyen nőhetett, mert Hollandiának nincs jelentős hadereje a szigetem. A kulik nem követték a kormány rendeletéit s az elégedetlenség az utóbbi na­pokban komoly méreteket öltött. A holland helyőrségeket elűzték, mindenfelé kommu­nista bandák alakultak s a központi kormány­zat tehetetlen volt e kihágásokkal szemben. A németalföldi kormány azonban reméli, hogyha a kormányzó enyhébben fogja kezel­ni a lakosság ügyeit, akkor a nyugtalanság is elmúlik. Egyelőre biztos, hogy a malájok lázadása nem mesterséges s Moszkvának aligha van valami köze hozzá. Paris, november 18. A franciák még a leg­újabb jávai kommunista forradalmat i» Németor­szággal hozzák kapcsolatba. A Petit Párisién hágai tudósítója szerint a Jávában élő németek keze szi- ( tóttá a malajiak mozgalmát. A nyugtalanság a szi­get keleti részén ütött ki, olt, ahol Helfíerioh, a volt német pénzügyminiszter rokona óriási birto­kokkal rendelkezik. Ezt a Helfferiohef a háború elején a német császár a meghódítandó német In­dia kormányzójává nevezte ki. A francia lapjelen­tés szerint Németország azért támaszt a gyarma­tokon mindenütt nyugtalanságokat, mert ilyen mó­don gondolja visszaszerezhetni a háborúban el­vesztett gyarmatait. Prága, november 18. Nagy napja volt tegnap az elhagyatott sorsú prágai magyar diákságrak. A Klerpenti- num egyik barokk bolthajtásu előadótermé­ben, melyet a német egyetem filozófiai fa­kultása megértő szeretettel bocsátott a MAKK rendelkezésére, impozáns számmal gyüle­kezett egybe este hét órára a prágai idegen- nyelvű főiskolákat látogató magyar ifjúság, hogy jelen legyen abban az áhitatkeltő pilla­natban, amikor a tavaszi jólsikerült magyar szabadegyetemi előadásciklus folytatásaként újból magyar szó csendül fel a tudományok komoly katedráján. Nemcsak az akadémiku­sok ünnepe volt ez. Ott láttuk a szlovenszkói és ruszinszkői magyar társadalom több repre­zentánsát is, Szüllő Géza dr.-t, az országos keresztényszocialista párt elnökét, Egry Fe­renc szenátort, Gregorovits Lipót és Holota János dr. nemzetgyűlési képviselőket A ma­gyar királyi követséget Matuska Péter követ- ségi tanácsos képviselte. Szép számmal je­lent meg a párgai kis magyar kolónia is és nem hiányoztak ez alkalommal sem a prágai magyar katonafiuk. A diákságot és illusztris vendégeit Kess- ler Edgtar, az országos magyar diákszövet- kulturreíerense üdvözölte. Rövid meguyitó- beszédében a prágai magyar szabadegyetem jelentőségét hangsúlyozta. — Európa kellős közepébe hozott a sors — úgymond — és mégis távol vagyunk a nagy kultúrától. Az idegenségben hiáryoznak azok a magyar erők, melyek az európai mo­dem műveltség rangjára hozhatnának és ezek nélkül nem tudjuk a felénk táruló nagy nyu­gati kultúrák kincseit lényegünkké alakítani. Ha nem teremtünk magunknak prágai árva­ságunkban az európai szellemi élet mai szín­vonalához méltó magyar kulturéletet, akkor a középiskolás gondolkozásban rekedünk, az európai uj kultúrát nem értjük meg és Prá­gából semmit sem viszünk haza. A magyar szabadegyetem vezesse a prágai magyar diákságot olyan magyar kultúrához, mely méltó a körülöttünk hemzsegő nagy szellemi értékekhez. Csak igy válhatunk a magyar élet derék harcosaivá, mert. az európai rangú magyar kultúra az egyetlen biztos fegyver a szebb jövőért. Flachbarth Ernő dr., a kisebbségi kér­dés kiváló szaktekintélye a hallgatóság lel­kes tapsvihara közben lépett az előadói emel­vényhez, hogy az európai, különböző hely­zetű nemzeti kisebbségekről szóló tudomá­nyos értekezésével a prágai magyar szabad­egyetem második előadássorozatát meg­kezdje. Az előadó, aki ifjúsági mozgalmaink emberjes magyar eszmeirányzatának alapos ismerője és barátja, beszédét azzal a megál­lapítással kezdte, hogy a kisebbségi kérdés nemcsak nemzeti sorsunk és látókörünk egyik legfontosabb problémája, hanem egész kontinensün­ket foglalkoztató téma is, melynek meg­oldásához a legmesszebbmenő humaniz­mus az alapfeltétel. Az előadás az Európa egyes államaiban élő nemzeti kisebbségek helyzetének köny- nyebb áttekintése céljából az államok ke csoportját különböztette meg: azokat, ame­lyekre a kisebbségi szerződések nem terjed­nek ki és azokra, amelyek a ki­sebbségi szerződéseket alárták. Azzal az uralkodó közfelfogással ellentétben az előadó részletes adatokkal kimutatta, hogy Európa nyugati államaiban is vannak nemzeti kisebb­ségek s igy ezekben az államokban is (Spa­nyolország, Anglia, Franciaország) felmerül a kisebbségi probléma. Ismertette a spanyol- országi katalónok nemzeti mozgalmának ke­letkezését, fejlődését és a radikális szárnyon már egyenesen szeparatisztikus céljait. Fog­lalkozott az Angliában élő kelta ivadékok: az írek, a welsek és a skótok helyzetével. Majd rátért az elzászi németek jogi és kulturális helyzetének ismertetésére, azokat, mint mi- norité de sentiments-t jellemezte és rámut- tott Poincaré legutóbbi kibocsátott iskola­ügyi rendeletéinek célszerű voltára. Az olasz- országi kisebbségek egyre súlyosbodó bal­sorsának vázolásánál különösen a német és szlovén iskolák elolaszositására és a leg­utóbbi névváltoztatási rendeletre hívta fel a figyelmet Dániának a német kisebbségek irányában különösen az iskolaügy terén tanú­sított nemes magatartását mintaképül állítot­ta oda. A belgiumi és svájci viszonyok be­mutatása és az ott uralkodó egyenjogúság ki- domboritása után néhány egészen ismeret­len adat kapcsán tárgyalta a szovjetoroszor­szági kisebbségi politikát és kifejtette, hogy bár az orosz rendszer elméletben igen szép­nek látszik, a gyakorlatban vajmi keveset ér, mert oly államban, ahol féktelen terror az ur, az alkotmányban biztosított önkormányzat a gyakorlatban nem érvényesülhet. így Uk­rajnát elsősorban a nagyorosz bolseviknek kormányozzák a nem kommunista érzelmű ukrán nép ellenében. Az előadás második részében Flachbarth Ernő dr. röviden érintette a Romániában és Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye (27) Bodor uram asatalraborulva kacagott rajta. Gábor sűrűn ivott és fátylas hangon mondotta: — Úgy mélk el, ahogy idejöttem! Akkor is vót bennem egy kevés! Rossz lélekkel nevetett. A bor ereje bi- zsergette a tagjait s a szája szélét csavar­gatta. — Tudod-e Bodor János uram, de külö­nösen ura másnak, nem nékem, és nékem atyafiam, hogy merre léptem ki a városi du­tyiból? Kiütöttem a fejemmel a fedelét, egyik lábamat igy tettem át a falán, a mási­kat meg igy! Az asztalon mutatta meg, hogy hogyan. Egyik lába után a másikat csapta föl az asz­talra s Bodor uram a csörgő edények, kidőlt bor és recsegő asztal láttára fuldokló neve­téssel dőlt rá Gáborra: — Ugy-e Gabi? Úgy tetted-e?! No a Je- hova Isten áztassa ki kender helyett azt, aki jobban ért téged, mint én! Felállott és dülöDgive ment a lépcső felé. Felemelt mutatóujját a szája elé tette: — Várj csak egy kicsltl Hozok neked valamit! Gábor ráhajodt a borra és hosszú léleg­zetekkel itta magába. Most nem szégyette, ho;'y egyedül iszik. Különben sem volt egye­dül; búja-bánata itt ült vele együtt! Kibontotta a kendőt, amelyet a városi őr adott át neki a börtön előtt. Nehéz sze­meinek alig akart hinni; Írásai, legényköny- vecskéje, remeklését tanúsító bizonyítványa vetitek benne. Weiszmüller Júlia tette ezt és szót se kiván, hogy jobbat nem is tehetett volnál Messzi vidékeken, leginkább idegen országokban, ahol nem ismerik s ahová hí­rét se vehetik, újra munkába állhat! Megdobbanó szive fölé dugta a kincset. Belehajolt a kupába és áldomást ivott belőle. Bodor uram hangjára fordult vissza: — Hehehe Gabi! Ide nézz! Ezt hoztam neked! Remegő testtel, kibontott hajjal, rendet­len éjszakai köntösben, ijedt örömmel állott a lépcső alsó fokán egy leány. Bodor uram előre lódította és megint nevetett: — Hehehe, itt van! Nesze! Hal meg utá­nad! Csendes Aniska, a Bodor uram csaposlá­nya, odalépett Gáborhoz. — Gábor! — mondotta zokogva. — Fázom! Gábor nem mozdult. Bodor uram meg­elégedetten dőlt le az aszta] mellé. Maga elé motyogta: — öleid meg... előttem! Hehehe!... előttiem! Hal mpg érted! Gábor most nehezen mozdult az asztal mellől. A lányhoz lépett, aki sírásra csuklóit fejjel várta. Gábor tanácstalanul nézte egy darabig és csendes hangon szólalt meg: — Marha állat gazdád van Aniska! Én nem mondtam néki!.., A lány sirvaifakadt és megfordult, indul­ni késziTlt a lépcső felé. Gábor megfogta a karját és megindult vele ő is. Felmentek a pince falépcsőin az udvairra * a pincében ott, maradt Bodor uram egyediül. Ivott, nevet- giéM és motyogott tovább magában. I Az udvaron Gábor elengedte a lány J karját. Kedvét kereső,, szelíd szavakkal mondotta: — Ne szenvedj fölöslegesen Aniska! Nézz rám, nézz jól meg s aztán imádkozz so­kat értem. Én mindnyájatoknál többet elvi­selek s mégsem panaszkodom! Ma éjjel éu elindulok innen s ha ez megvigasztal, miat­tad is bánkódni fogok néha! Olyankor gon­dolj rám és szeress engem! Erős, széles karjaival megölelte a sze­gény puhatestü mindenki!anyát ós gyengéd, hosszú csókkal hajolt a szája fölé. Oda kisérte az ajtóhoz és betuszkolta rajta. Könnyű testtel, rugódó lábakkal ment Itt az uecára. Mámor és nagy elhatározások tet­ték fürgévé a menését. Most, most tényleg nekiindul! Ha ebben a jó, nyugodt pillanat­ban el tud szakadni innen, ki tud jutni á há­zak közül, rá tud lépni az országúira, akkor már elmegy innen s élni fog tovább. Ezeket a perceket, ezt a pillanatot kell kihasználnia. Futni kezdett az utón. Futott, hogy ki­jusson a városból, hogy e-lmehesseu ezek kö­zül az emberek közül, akiket annyira szere­tett s nekiindult)ásson a világnak. Rémülten állt meg. Mi ez?! Le akar-e ülni, be vatn-e rúgva, nem bir-e tovább?! Hová lett előbbi határozottsága?! Mórt nehe­zedett el egyszerre szaladó két lába? A város szó’én, Káposztás Ágiék háza előtt, aiz ucca felőli ablak alatt állott. Fölné­zett és megismerte a házat. Nekidőlt a fal­nak, a meszes, omladozó vakolatot simogat­ta és megcsókolta az alacsony ablak rámá­ját, Benn. az ablak mögött a kicsi lány ab J szik s nem tudja, hogy ő búcsúzni jött hozzá!, Nem volt ereje megkocogni az ablakot; 1 elindult sóterhü testével és kis idő múlva j 1926 november 19, péntek. Jugoszláviában uralkodó viszonyokat s az ot­tan magyarság viszontagságos helyzetét, hogy azután kiemelje a finn alkotmány libe­ralizmusát, mely a csekély számú svéd ki­sebbségnek gyönyörű szabadságot bírt' . Észtország és Lettország törvényekben lefek­tetett kulturális autonómiát ad kisebbségei­nek. Ezt a kulturautonómiát különös gond­dal tárgyalta. Litvánia és Lengyelország ki­sebbségi politikájának összefoglalása után végül a magyar kormánynak a magyaror­szági német és szlovák kisebbségek érdeké­ben kiadott rendeletéit Ismertette részlete­sen és azzal fejezte be nagysikerű előadását, hogy Magyarországnak egyik kezével küz­denie kell a kisebbségi jogok mindennemű megszorítása ellen, ami, mint a népszövetség tagjának, jogában áll, másik kezével pedig az ország határain belül élő kisebbségeket kell minél több kedvezményhez juttatnia, hogy ezzel is megkönnyítse a trianoni határo­kon kívül álló magyar kisebbségek helyze­tét Az értekezés pointjéhez érkezett, amikor az előadó kijelenti, hogy a magyarság történelmi missziója a leg­szorosabb összefüggésben áll a kisebb­ségi kérdéssel. A német egyetemi tanárok helyéről el­hangzó magyar előadást a hazai szóra, hazai kultúrára szomjas prágai magyar diákság lel­kes éljenzéssel hálálta meg. Az est a jéghátán is kivirágzó idegenföldi magyar kuiturélet egyik legjelentősebb állomása volt. —— — V j,^. ■ J.. ■■ i -T Károlyi Imre és Teleki Fái párbaja a frank por miatt Budapest, november 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ismere­tes még az az affér, amely a írankpör tár­gyalásakor Károlyi Imre gróf és Teleki Pál gróf között támadt. Károlyi ugyanis az ügyre vonatkozó kihallgatása során súlyos vallo­mást tett Teleki ellen. Teleki ezért provokál- tatta Károlyit, de a segédek abban állapod­tak meg, hogy csak a frankügy teljes befe­jezése után fogják véglegesen elintézni az ügyet. Tegnap azután megvívta a két gróf a párbajt a Rákosj-féle vívóteremben. A pár­bajt Dáni Balázs tábornok vezette. Teleky az ujján sebesült meg könnyebbem — A magvar nemzeti párt lévai szerve­zetének közgyűlése. Lévai tudósítónk je­lenti: A magvar nemzeti párt lévai szerve­zete Bándv Endre ág. ev. főesperes, ügyve­zető elnök vezetésével most tartotta évi ren­des közgyűlését, amelyen Beinrohr Dezső párttitkár számolt be a pártélet eseményei­ről és eredményeiről. A jelentés nyomán a közgyűlés fontos várospolitikai kérő beket tárgyalt le s a városi közmunkák kér ének korszerűbb és szociálisabb szellemű rende­zése érdekében egy iavaslatkészitő bizottsá­got alakított. Állást foglalt továbbá a köz­gyűlés a szociális biztosítás kérdésében is s határozatában felkérte a part törvényhozóit, hogy indítsák meg a törvény megfelelő mó­dosítása érdekében a szükséges parlamenti akciót. Végül a beterjesztett számadásokat egvhanguau elfogadták. már az országúton baktatott. Néhányszor elfogta a rémület. Világo­sán akart maga elé nézni és nem volt képes rá. Az ut kanyarogva szökdösött a lába alatt, az utszéli fák eléje ugrottak és kemény tör­zsükben megütötte a fejét. Borítás kocsik és magányos emberek jöttek a város felé, a másnapi vásárra. Teheneket hajtó falusiak kiáltottak Gáborra s ő ilyenkor ügyetlenül lódult el az útjukból, Botot keresett egy terebélyes fáról és ezt fogta a kezébe. Csizmája talpát kemé­nyén pu [foglalta a kövér porban, a bottal nagyokat csapott maga mellé. Dalolni kez­dett s a nóta ütemeire lépett. Elkurjaníotta magát Az ut közepén cammog ott, a nyakát keménynek érezte, karjain megropogott a ruhája. Kötekedő, vidám kedve támadt Ká­bult, büszke és elkeseredett fejjel feleselge- tett a vásárosokkal, akik kitérésre figyel­meztették. Úgy ment előre, mint a római hős, aki szülőföldje kötelékeit végre letépte magáról és diadalmaskodni idegenbe indul. Fütyörészett, dülüngézcff. s végül nem akart kitérni senkinek sem. Egyszer aztán össze is verekedett egy vásáros kocsi ittasai­val, öt-hat erős örménnyel 13. Reggel felé gyors zápor mosta meg a mezőket s a város uccáil. Léin uram ébren hallgatta az esőcseppek kopogását s i ;izdán m elmúlt nap eseményei fölött töprengett. Első pirkadatra már talpon volt, ekkori;: a? eső is elállótt.. Az uj nap bibévé* fényzuha­taggal, az elmúlt zápor bőséges patakokkal mosta el a tegnapi emlékeket. A vásáros ko­csik sáros kerekekkel érkeztek a város ha­tárába, Gábor lábának nyomait, jgv hozták vissza a kedves falak közé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom