Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-09 / 230. (1268.) szám
2 1926 október 9, szombat. Az európai nemzeti kisebbségek önrendelkezése érdekében liga alakult Newyorkban Bécs, október 8. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Knúrsöh képviselő, a csehszlovák parlament német tagja, a napokban Bécsben időzött és előadást tartott északanueTikai tanulmányút járói. Knirsdh képviselő közölte, hogy Amerika legjelentékenyebb személyiségei nagy figyelemmel kistérik az európai nemzeti kisebbségek helyzetét és tudatában vannak annak, hogy 40 millió ember elnyomása lehetetlenné teszi a kontinens fejlődését. Részint ez az oka, hogy Amerika visszavonult az európai ügyektől. Előadásának végén Knirsdh képviselő bejelentette, hogy Newyorkban megalakult a „népek nemzeti önrendelkezésének ligája", amelynek egyrészt az a programja, hogy 'Amerika közvéleményét állandóan tájékoztassa a kisebbségek helyzetéről, másrészt az európai nemzeti kisebbségeknek hathatós támogatást nyújtson. Véget ért a katolikus unió kongresszusa A francia delegátusok a kisebbségekért — A templom kapuja előtt meg kell szűnnie a nemzetiségi harcnak. Bécs, október 8. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Az Unió Catholique d‘Etudes Internationales befejezte tanáeskozásait. A kisebbségi bizottság utolsó ülésének szenzációja az volt, hogy a francia delegátusok melegen támogatták a kisebbségi panaszok orvoslását és főként a déltiroli németek mellett exponálták magukat A kisebbségi bizottság elnöke, de Wari angol delegátus közölte, hogy a kisebbségi bizottság decemberben, későbe meghatározandó helyen újabb konferenciára jön össze. A kisebbségi bizottság ülésezésének záróbeszédét Ulitzka p.r'átus, a német birodalmi gyűlés tagja ia.-t-'P.M, aki többek között a következőket momlottá: — A kisebbségi kérdés tulajdonképen mérleg, melyen megmérhetjük, hogy mennyiben vesszük komolyan az igazság és a szeletet eszméjét Egész életemen át foglalkoztam a kisebbségi kérdéssel és mindig azt az elvet képviseltem, hogy a kisebbségeknek a legnagyobb szabadság Jt kell adni és a legmesz- szebbmenő türelmességet kell a kisebbségekkel szemben tanúsítani. — Mindenekelőtt az egyházi ügyekben kell e toleranciát alkalmazni. A templom kapuja előtt meg kell szűnnie a nemeztiségi harcnak. Sajnos, tapasztaljuk, hogy e harc az egyházakba is bevonul: és a kisebbségeket egyházi téren Is elnyomják. Ha már az egyházban is megsértik a kisebbségek jogait, úgy ez magának az egyháznak a kárát jelenti. — Mi némel katolikusok mindig síkra- szállottunk azért, hogy Poroszországban a kisebbségeket igazságos és toleráns bánásmódban részesítsék. Sokszor kellett hallanunk, hogy nem vagyunk eléggé nacionalisták és nem törődünk az állam jogaival. Mi azonban azon az utón hladtunk, amelyet a jog alapelveí írtak elő nekünk. Egy felsősziléziai pap a poros?, tartománygyülésen egyszer a következőket mondotta: „Az anyanyelv a vallásos és polgári nevelés kulcsa és záloga/“ — Ez az alapelv programunk sarkpontja. A német katolikusok nevében ünnepélyesen kijelentem, hogy a Németországban élő kisebbségek részére mindig az igazság, tolerancia és szabadság, valamint a keresztény szeretet alkalmazásáért fogunk harcolni és kérjük a többi országok képviselőit, hogy kövessék példánkat. Ulitzka prelátus beszédét viharos taps követte, a többi államok delegátusai felállva •ünnepelték a kisebbségi jogok nemes és bátor előharcosát és megfogadták, hogy a kisebbségi probléma megoldása érdekében magukévá teszik a németországi katolikus egyház álláspontját. ör. Ssabö és tír. Gödény jogi szQsnSsiá&'iuiwa Tanulmányi üfrybcn díjtalan tanácskozás. Jejyzctbér- Ict. Előkészítés bármelyik egyetemre és főiskolára; jogi, ügyvédi, bírái vizsgákra, államrzámvi- telrc, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet: Budapest, Károly •körút 4. (Telefon: L 963-50.1 M. U. Dr- Pour nőorvos Praha II., Jungmannová 4. Talelon: 30902. — Rendel d, u. 4-6-1$. — Telefon: 30902. A magyarság politikai előretörése Csehszlovákiában Szenf-Ivány József nyilatkozata a Pesti taplónak a magyar-német blokkról, az aktív reáSpolitikárólsa kormányban való részvételről A Pesti Naplónak Prágában tartózkodó munkatársa beszélgetést folytatott Szent- Iváuy Józseffel a magyar nemzeti párt képviselőinek legutóbbi prágai klubülése alkalmából. Az interjút az alábbiakban közöljük: — Mi az első perctől kezdve azon voltunk, hogy a magyarság egy táborban legyen. Nem bennünk volt a hiba, hogy ez nem sikerült. Nem akarom azonban ezzel azt mondani, mintha a másik párt részéről nem lett volna meg a hajlandóság. Szüllő Géza, a keresztényszocialista párt elnöke szintén az egyesülés mellett volt és ő maga is szeretné, ha egyesült erővel védhetnénk meg a magyarság érdekeit. A válaszfalat közénk a világnézeti elvek emelték. — Mi, az úgynevezett Magyar Nemzeti Párt, a liberális eszmékért harcolunk és magunkban egyesíteni akarjuk felekezeti különbség nélkül Csehszlovákia egész magyarságát. Ezt hirdettük mi a választáskor, ezen az elvi alapon sikerült is nekünk hat képviselői mandátumot és négy szenátorit szerezni, tehát kettővel többet, mint a keresztényszocialisták. Mégis az a helyzet, hogy az erőnk igy szétforgácsolódik, mert ha megvolna az a lehetőség, hogy a magyarság táborát nem osztanák meg, akkor még több mandátumra tehettünk volna szert. — Mindenesetre a jövőben azon leszünk, hogy pártunk politikai programját olyan alapokra fektethessük, hogy a zsidóság nyugodt bizalommal jöhessen közénk, mert \ a magyar nemzeti párt nem áll feleke. zeti alapon és egyformán küzd a magyarság jogaiért. — Bennünket azonban erősen hátráltat ebben a munkában az, hogy a zsidóság bizonyos körök agrtációjára felül azoknak a téves eszméknek és hitelt ad azoknak a híreknek, amelyeket ohy szívesen és eredményesen lansziroznak itt a hivatalos körök. Itten nagyon kiélezik a numerus clausus dolgát, amiről nekem véleményt mondanom nem lehet, csupán azt a tényt kell leszögeznem, hogy a hivatalos köröknek az agitációja mindenesetre volt olyan eredményes, hogy több mint százezeT zsidóvallásu szavazó vagy részben más pártokra adta le szavazatát, vagy tartózkodott a szavazástól. Remélem és hiszem, hogy ezek az agitácdók egyszer mégis csak meg fognak szűnni és mi, magyar nemzeti párt eredményesen fogunk tudni dolgozni a magyarság érdekében. — Mi az aktivitás álláspontján állunk, mert mindenekelőtt azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy minél nagyobb eredményeket érhessünk el, már pedig eredményeket nem lehet passzivitással elérni. Aktivitásunknak köszönhető az is, hogy helyet kaptunk a parlament elnökségében és különböző bizottsági tagságokat is fogunk kapni. — Ami a németekkel való együttműködést illeti, az is lényegesen megjavítja helyzetünket, mert mint egy nagy blokknak a magyar csoportja, bizonyos kérdések parlamenti tárgyalásakor több szónokunk beszélhet és több időt kaphatnak képviselőink beszédeik elmondására. Ismerni kell ugyanis a cseh parlament házszabályait, mert a házszabályokban részletesen meg van határozva, hogy egyes pártok részéről hány ember szólalhat fel és hány percig beszélhet. Előállhat tehát az a helyzet, hogy magyar vonatkozású kérdésekben a németekkel való szövetkezés révén több időt nyerhetünk, mert őket a magyar ügyek közelebbről nem érdeklik és ők hasonlóképpen jól járnak, mert a német ügyekben ugyanolyan előnyt biztosítunk az ő számukra. — Igaz-e az, hogy belépnek a kormányba? — kérdezte nevezett lap munkatársa. — Erről ebben a percben nincs szó — felelte Szent-Ivány. — Nem hiszem, hogy ez megtörténjék a közeljövőben, de ha a helyzet úgy hozza magával és hogyha a magyarság helyzetén ezzel csak valamit is segíthetünk, akkor kötelességemnek fogom tartani, hogy a magyarság érdekeit minél jobban szolgáljam és esetleg vállaljam az ódiumot. Mi különben is, mint már mondottam volt, minden téren feladtuk a passzivitást, ha az aktív politika megköveteli tőlünk, vállaljuk ezt a felelősséget is, bármennyire igyekeznek beállítani más oldalról ennek a helytelenségét. ■BOMBHnaaasaraRsannEBanHBBBDanBasaanaBrannEEHaBBaannBsnBnanHnaBBBKnHaHMHBaaHn A kormánynyilatkoiat és a költségvetés dominálja a képviselőház első üléseit összesen forszon©! kormányjavaslat vár elintézésre — A szocialisták a politikai botrányokat is szóvá készülnek tenni Prága, október 8. A képviselőház október 14-én délután félniégy órára összehívott plenáris ülésének napirendje a következő: 1. a kormány törvényjavaslata a prágai kereskedelmi főiskola átszervezésiéről; 2. a kormány törvényja vaslata az elemi csapások által okozott károk enyhítéséről; 8. a török köztársasággal kötött ideiglenes kereskedelmi szerződés ratifikálása. A képviselőház napirendjén tehát csak másodrendű javaslatok szerepelnek s igy a csütörtöki ülésen nietm is a napirend tárgyalása lesz a fontos, hanem elsősorban a kormány által benyújtott jövő évi költségvetés, amely az ezévihez képest egy fólmilliárddaJ kisebb lesz és amelyben a közélelmezési és egészségügyi minisztérium büdzséje már nem szerepel. Ennek a két resszortnak költségvetése a likvidálás következtében külön törvényjavaslatban nyer helyet és a népjóléti minisztérium költségvetésének részeként fog szerepelni. Az unifikációs minisztériumnak sincsen önálló költségvetése, hanem az igazság- ügyminiszt^rium költségvetésébe van beosztva. Az egész költségvetés négy nagy csoportra oszlik: a közigazgatás, a pénzügy, az állami üzemek és az autonóm testületek csoportjára. A költségvetésen kívül rövidesen elintézésre várnak más kezdeményező javaslatok is, különösen a szocialisták részéről és számos törvényjavaslat is. A képviselőházban huszonöt, a szená- í tusban pedig nyolc kormányjavaslat vár elintézésre. Ezek közölt szerepelnek: az örökbefogadás uj rendezése, a köztársasági elnök és a miniszterek elleni bűnvádi eljárás szabályozása, az ipairtömjény módosítása, az igazságügyi eljárások hatálytalanításának és az elévülésnek szabályozása, az építkezési mozgalom, az uzworakeneskedeleim elleni óvintézkedések szabályozása, a népszámlálás, a stabilizációs mérlegek, az esküdtbiróságok újjászervezése, az uj és fontos nemzetgazdasági üzemek adókedvezménye, az aggok és rokkantak biztosítása, a katonák és csendőrök választójogának megszüntetése, a tényleges katonai szolgálat idejének meghosz- szabbitása, a katonai beruházások rendezése és az erdővédelem ideiglenes szabályozása. E javaslatok egy részét a képviselőház azonnal tárgyalhatja, mivel a tavaszi ülésszak folyamán a bizottságok már többet letárgyaltak. Ezeken kivül még több európai állammal kötött kereskedelmi szerződés is ratifikálásra vár. A szenátusiban a szerzői jog védelméről szóló törvényjavaslat váT elintézésre, amelyet a képviselőház már elfogadott, továbbá a váimilletákek rendezéséről szóló törvény- javaslat és ugyancsak több kereskedelempolitikai jellegű nemzetközi szerződés is. Számos javaslat összefüggésben áll a költségvetéssel, a közigazgatás aktuális kérdéseivel és a gazdasági viszonyok rendezésével, úgy hogy ezek határidőhöz vannak kötve. A költségvetésen kivül még határidőhöz kötött törvényjavaslat az adóreformjavaslat, továbbá egyes minisztériumok likvidálása és a rokkantügy uj rendezésére vonatkozó javaslatok. Az őszi ülésszak folyamán valószínűleg módosítják a szociális biztosítás törvényét, valamint a magánalkalmazottak biztosításával kapcsolatban a kereskedelmi alkalmazottak törvényét is. Mindezen Javaslatok tárgyalása szorosan összefügg a két ház első ülésén elmondandó kormánynyilatkozattal és az efölött megindítandó vitával. Az egyes parlamenti klubok erősen felkészülnek az őszi ülésszakra s jóllehet a polgári pártok nagyrészében megvan a hajlandóság n pozitív munkára, az őszi ülésszak első ülései mégsem lesznek mentesek személyes vitáktól, mintán a szocialisták a leg- Titóibbi politikai afférokat és személyes ügyeket is szóváteszik a parlament előtt. A nem állami tanítók nyugdija Szlovenszkó, október eléjen. A köztársaság kormányzatának törvény- tiszteietére és az agyondicsért csehszlovák demokráciára különös fényt vet az az eljárás és törvényvégrehajtás, amelyet a nem állami tanítókkal szemben gyakorolnak. A nyugdíjba kényszeritett öreg felekezeti és községi tanítók százai sinylik meg ezt a semmiesetre sem emberséges. „demokráoiá“-í, amely a régi 2400—3000 koronás havi fizetés helyett 8—900 koronás havi nyugdíj „élvezés“-ére kényszeríti őket. A múlt év folyamán a negyven szolgálati évet betöltő nem állami tanítók hivatalos írásbeli ígéretet kaptak aTra vonatkozólag, hogy ha nyugdíjaztatás iránti kérvényüket azonnal beadják, ugyanúgy lesznek nyugdíjazva, mint az állami tanítók. S ez áz ígéret teljesen megfelel az 1924. évi 387. sz. törvény 7. §-a 6. bekezdésének. Ennek a hivatalos felhívásinak az érdekeltek mindnyájan örömmel eleget tettek s bizalommal néztek a jövő elé, amelyet a törvény mellett a kormány ígérete is biztosított. Akadtak ugyan kételkedők, akik a múlt keserves tapasztalatai után most sem voltak hajlandók szent írásnak tekinteni a hivatalos ígéretet. A kételkedőkkel szemben a jóhiszemű optimisták rámutattak arra, hogy az állam az iskolafentartóktól a nyugdíjalap járuléka címén évenkint már nem 24 koronát, hanem 1923-tól kezdődőleg ennek az összegnek tízszeresét szedi be. A logika szerint tehát ezen az alapon is a régi nyugdijat legalább a tízszeresére kell fölemelni. A múlt esztendő júliusában pedig a 133/1925. sz. rendelet kirótta a nem állami tanítókra is a 8%-os nyugdijalapjárulékot s ezt a nem állami tanítók ép úgy megfizetik, mintha állami tanítók volnának. Ezen a címen sokan évenként 1600—1700 koronát iis fizetnek, és teszik ezt azzal a biztos meggyőződéssel, hogy ez a tény is egy újabb jogcímet jelent a teljes állami tanítói nyugdíjra. De még ez sem nyugtathatta meg a mindig kételkedőket. Ezután ugyanis az a hir vetődött fel, hogy a felekezeti tanítók nem véglegesitett tanítók s ép ezért nem igényelhetik a véglegesített állami tanítóknak járó nyugdijat. Elővették erre a becsületes munkában megőszült öreg tanítók az eskütételről szóló bizonyítványaikat, az okleveleiket, amelyekre rá van vezetve, hogy teljes képesítésű tanítók, akik mint ilyenek a 276/1920. sz. törvény 8. §-a előirásainak mindenben eleget tettek s ennek alapján az iskolaügyi referátus 6744/1923. sz. rendelete értelmében véglegesített tanítóknak tekintendők. E ténynek megfelelően az 1924. évi 287. sz. törvény 7. §-ának 6. pontja nagyobb összegű egyszerű segéllyel az állami tanítók fizetésének megfelően kiegészíti a nem állami tanítók jövedelmét. A törvény alapján világosan és félreérthetetlenül megállapítható, hogy a köztársaság parlamentje a méltányosságnak és az igazságnak megfelelően az állami tanítókhoz hasonlóan rendezte a nem állami tanítók nyugdíjügyét. Eszerint 1925-ben úgy az állami, mint a nem állami tanítónak 40 évi szolgálat után egyaránt 22.164 korona évi nyugdíj jár. Meg volt tehát minden törvényes elő- föltétele annak, hogy a nyugalomba vonuló nem állami tanítók tisztesiséges megélhetése biztosítva legyen. Keserves csalódás érte azonban a nemzet érdemes napszámosait. A kormány ugyanis az 1924. évi 287. sz. törvény 7. §-a 6. pontjának rendelkezésével ellentétesen a magyar nyugdiján fölüljáró 18—19.000 korona helyett mindössze mintegy 8000 koronát utalt csak ki s igy évenkint legalább 10.000 koronával rövidülnek meg a nyugdíjas nem állami tanítók. A kétségbeesett nyugdíjasok hasztalan kérdik: hol van az igazság, hol van a törvény szelleme? A hivatalos Ígéretben való csalódás lelki következményei a nyugdíjas tanítók körében szinte leirkatatlanok és már-már egyértelműek a törvény kötelező erejébe vetett hitük végleges meg rendű lésé vei. S nyugdíjas tanítóink elkeseredése és izgalma teljesen indokolt és minden tekintetben jogosult, Mindannyian legalább is becsapottaknak érezhetik magukat. Amint utólag a nyugdíjba helyező dekrétumokból megállapítható, a kormány a nem állami tanítókkal szemben azt. a 99/1921. sz. törvényt alkalmazza, amely a 894/1922. sz. törvény életbeléptetésével és a 286/1924. sz. törvény 30. §-ánnk rendelkezése következtében az 1925-ben nyugdíjba ment nem állami tanítókra vonatkozólag már hatályát vesztette. Tehát Itt egy oly rosszakaratú tévedésről
