Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-23 / 242. (1280.) szám

^ Mas uánmk 10 oldal v évf'242 ^128°*Mám * *^*inl>a*"1926 október 23 Előfizetési ér: évente m félévre 150, A szl0venszkói es TUSZinSzk ellenzéki pártok Te^n • negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: ‘ *7 * ~ "• e*11®*®*- Telefon. 30311 íuado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.--Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha Aláírták a csehszleváMangye! kereskedelmi szerződést Varsó, október 22. A lengyel külügyminisztériumban ma délelőtt ünnepélyes külsősé­gek között aláírták a lengyel-csehszlovák kereskedelmi szerződést, ennek pótszerződé­sét és az egészségügyi egyezményt. A lengyel kormány részéről a ratifikáló okiratokat Zalenszki külügyminiszter, Csehszlovákia részéről pedig Fiedler dr. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. A kereskedelmi szerződés és az egészségügyi egyezmény az aláírástól számított 14 nap elmúltával lép érvénybe. K«ditn szavas a sienáfus Megcsappant érdeklődés melleit folyatták ma a kormánynyiilat- kozat feletti vitát — Viktor Dyk ufs&P támadása Masaryk ellen _ Brunár nagynéniét beszéde — A Magyar Nemzeti Bank részvétele a belga bank szaná­lásában Budapest, október 22. Alig múlt el két esztendeje annak, hogy a népszövetség Ma­gyarország pénzügyeit szanálta s máris abba a helyzetbe jutott a Magyar Nemzeti Bank, hogy egy külföldi állam valutájának stabili­zálásánál közreműködhessen. Bplgium az első állam, amely valutájának stabilizálásánál igénybe veszi más országok nemzeti bankjait. Montagne, Norman az angol bank vezére ar­ra a meggyőződésre jutott, hogy vissza kell ál­lítani a háború előtti viszonyokat, amelyek szerint az egyes államok jegybankjai a valuta és a deviza érdekében 'együttesen lépj erei föl. Most a newyorki Föderale Gervé-barJkban a belga valuta stabilizálásáról tárgyalnak s az angol, valamint a német nemzeti bankok együttesen másfél millió font erejéig támasz­tanák alá a belga valutát. Ebbe az akcióba belevonják a Magyar Nemzeti Bankot is f már föl is szólították úgy Magyarországot, mint Ausztriát, hogy Belgiumnak bizonyos biztosítéki hitelt adjon. Ez az akció bizonyltja azt, hogy a külföld Magyarország valutájának stabilizálását már befejezettnek tekinti. A német közgazdaság helyzetének javulása Paris, c&íólbeir. 22. A nemzetközi kereskedelmi kamara végrehajt ótauácsa most ülésezik Párieban. A német országos csoport képviselője beszámolt a német közgazdaság állásáról. Jelentése szerint 1926 nyarán a német közgazdaság a depresszióiból át­jutott a progresszióba. A munkanélküliség és a csődbejutás csökkent és a nyersanyagipajrok termelésüket hatalma­san fokozták. Ennek dacára persze a muu..a- nélküllek száma hozzátartozóikkal együtt Né­metországban még mindig meghaladja a nyolc milliót. Általában az üzemek már több munkát tudnak adni, de a gépgyárakban a munkásságnak még mindig körülbelül 60% -a munka nélkül áll. A tőzsdeforgalomró szólva, a jelentés megjegyzi, hogy az értékpapírok átlagos árfolyama a januári 74Jó­kaii szemben szeptemberben 122% dg emelkedett. A munkanélküliség oka abban keresendő, hogy a bel- és külföldön a piaci ehetőségek igen kedve­zőtlenek. A német közgazdaság jövőjéről a jelentés nagy tartózkodással és mindien optimizmus nélkül nyilatkozik. Cáfolják a román exlrónörökös jugoszláviai látogatását Belgrád, október 22. Megírta tegnap a P. M. H., hogy Sándor jugoszláv király topot a i kasté­lyába a napokban előkelő külföldi vendég érke­zett, akiben a közvéleményben keringő hiirek sze­rint Károly román exitrónörököst vélték felismerni. A jugoszláv sajtóban is tartotta magát az a hir, hogy a román extrónerökös inkognitó érkezett ki­rályi sógora látogatására, hogy vele trónörökösi jogainak visszaszerzése és hazájába való vissza­térése ügyében tanácskozzék. Az udvar köréből ma ezt a hírt ebben a formában megcáfolták. Arról azonban nem nyilatkoztak, vájjon az önkéntes száműzetésbe ment román extrán örökösnek nem valamely bizalmi embere érkezett-e a jugoszláv királyi pár kastélyába, hogy ott a román extrón- örökös hazatérése ügyében közbenjárjon. Prága, október 22. Az érdeklődés teljes hiánya mellett folytattak ma a szenátusban a kormánynyilatkozat feletti vitát. Alig né­hány szenátor ült a padsorokban, amikor Hrubán alelnök féltizenegyekor megnyitotta az ülést. Az első szónok Bodnár kommunista szenátor nehezen érthető ruszin-ukrán beszédében elcsépelt kommunista frázisokat mondott el. Hartl német nemzeti: Svehla harmad .t. kormánynyilatkozatában bejelentette, hogy az uj kormány folytatja az 1925 december 18-án elhangzott program végrehajtását. Amit a múlt évben hallottunk, az nem volt más, mint a forradalom utáni esehe- sités folytatása. A hadikölosönök be nem váltásával, a földreformmal, a tisztviselők elbocsátásával sok-sok ezer német embert tettek tönkre. S most Svehla ugyanezt vette föl abba a pro­gramjába, amit a két német miniszter nevé­ben is elmondott. A külpolitikai irányzat sem változott, mert Benes olyan külpolitikát folytat, amely kimondottan Németország ellen irányul. — Nem felejtjük el azt, hogy amikor Franciaország erőszakkal akarta Németor­szágot megadásra kényszeriteni, Csehszlová­kia a francia csendőr szerepére vállalkozott Németország ellen. Minthogy Svehla 3II- j ugyanaz, mint Svehla II. volt, a kormánynyi­latkozatot nem veheti tudomásul. Touzsil kommunista: A gazdasági vál­ság egyre súlyosabb. A munkásság nyomo­rog s ilyen helyzetben Malypetr képviselő- házi elnök egy népgyülésen bejelentette, hogy az ui kormány a szocialisták ellen, — tehát a munkásság ellen — fog dolgozni. A nyilatkozatot nem veszi tudomásul. Viktor Dyk nemzeti demokrata: Polemi­zál Soukup szenátorral s rámutat arra, hogy a hivatalnokkormány a kommunisták állam­ellenes gyűlései ellen semmit sem tett, mig a fascistáknak Kramár villájához való felvonu­lását mint az államra nézve veszélyes csele­kedetet, megtiltotta. Nem lehet csodálkozni azon, ha a fascisták elkeseredése erősödött emiatt. Kifogást emel a cenzúra önkényes gyakorlata ellen. Fölolvassa Horyk tanár Ma- saryk redivivus cimü röpiratának azon ré­szeit, amelyeket cenzúráztak. Amikor azt a fejezetet kezdte olvasni amely szerint az el­nök fiát, Masaryk Jánost az állam költségén utaztatta, a cseh polgári pártok szenátorai tiltakoztak ez ellen. Lechtr agrárius közbeszól: Kollega ur! Miért olvassa ezt föl? így akarja a cenzúrát kijátszani? Ez mégse helyénvaló. Dyk: Én csak azért olvasom fel ezeket a részeket, hogy a kollégák döntsenek afö­lött, vájjon jogosan járt-e el az ügyészség vagy sem. Azt hiszem, hogy senki sem vét a rendtörvény ellen, ha az elnök fiát támadja. Donát alelnök, aki közben átvette az el­nöklést: Figyelmeztetem a szenátor urat, hogy mérsékelje kijelentéseit. Dyk: Kérem! . Egy másik kioenzurázott passzusban azt irta Hortyk tanár, hogy Benes külügyminiszter öccse földhöz ra­gadt, szegény falusi tanító volt 9 most már tanfelügyelő és gazdag ember. Donát alelnök ismételten figyelmezteti Dyk szenátort, hogy a röpirat felolvasását hagyja abba. Dyk: Végül még Hilgenreimer német keresztényszocialista szenátor tegnapi beszé­dére válaszolva kijelenti, hogy a kisebbségeknek nem lehet olyan joguk, mint a cseheknek, mert hiszen a kisebb­ségek az állam felépítéséhez nem hogy hozzá nem járultak, hanem az elé még akadályokat is gördítettek. Az uj többség szocialistaellenes lesz, de amellett szociális programpontokat is meg fog valósítani. Brunár német nemzeti párti: A fasciz- mus nálunk nem egy ember akciója, hanem azoknak a mozgalma, akik 1918—19-ben .lé* verték a német cégtáblákat, akik akkor vé­gigvonultak a szudétanémet vidékeken és kiabálták: „Nasa republika!“, a németeket pedig bevándorlottaknak nevezték. Legyenek már egvszer meggyőződve ar­ról. hogv hat és félmillió cseh sohasem fogja tudni megakadályozni az itt élő há­rommillió német csatlakozását a 80 mil­liós anyanemzethez. S ha ez egyszer be fog következni, akkor nem lesz itt kisebbségi probléma, akkor egyedül intézhetik az állam ügyeit s mi, egymás mellett jó barátságban fogunk élni. A kormányt nem fogja támogatni. Donát elnök ezzel az ülést berekeszti. A legközelebbi ülés kedden délután három óra­kor lesz a következő napirenddel: 1. A kor­mánynyilatkozat felletti vita folytatása. 2. A házelinökség, jegyzők és rendezők válasz­A magyar nemzeti párt törvényjavaslata a bírósági kerületek uj beosztására I. A magyar nemzeti párt sajtófőn öiksége jelenít ií Szent-Ivány József és társai, a magyar nem­zeti párt képviselői törvényjavaslatot 'terjesztet­tek a képviselőház elé, amelyben az alkotmány­törvény 94 §-a alapján Szlovenszkó birósági és ügyészségi szervezetére vonatkozóan kívánják a törvényhozás újonnan rendező intézkedését. A tör­vényjavaslat 18 paragrafusból áll és a paragrafu­sok a következő törvényes intézkedésekre nézve( tesznek javaslatot. Szlovenszkó területére 2 ítélőtábla szerez­tetik, úgymint a pozsonyi és a kassai. A pozsonyi tábla területéhez tartoznak a pozsonyi, a beszter­cebányai, komáromi, nyitrai, rózsahegyi és tren- cséni törvényszékek, a kassai Ítélőtábla területi hatáskörébe tartoznak a kassai, lőcsei, eperjesi és rimaszombati törvényszékek. A törvényszékek száma Szlovenszkóban 10-ben állapittatik meg. A járásbíróságok száma Szlovenszkóban 80. A bíró­ságok személyzetének megállapítását, beosztását, valamint a szolgálati viszonyokat az igazságügy­minisztérium által legkésőbb 1927. december 30-áig a nemzetgyűlés elé terjesztendő törvény- javaslat kezdeményezése folytán törvény fogja szabályozni. A szlovénszkói bíróságoknak meg­állapított számát, területi hatáskörét és székhelyét csak törvény változtathatja meg, a jelen törvény­nyel megszervezett járásbíróságok területi hatás­köre törvénnyel is csak az 1931-ik évben, illetve csak ezen év után változtatható meg. Minden Ítélőtábla székhelyén főügyészség, minden Tör­vényszék székhelyén ügyészség szerveztetik. Az ügyészség szervezetét, hatáskörét, szolgálati vi­szonyait, függetlenségét és felelősségét külön tör­vény fogja szabályozni, amelynek javaslatát az igazságügyminiszter tartozik az 1927. év végéig beterjeszteni. A közigazgatási járások területe a jelen törvényben megállapított járásbíróságok te­rületével azonosítható s ebből kifolyóan megál- lapitíatik, hogy a közigazgatási járások, illetve azok területei hatásköre a járásbíróságok, területi beosztása érdekében kiigazittatik és hogy az igy kiigazított közigazgatási járások, illetve azoknak területi hatásköre csak törvénnyel változtatható meg s hogy ily megváltoztató törvény 1931. ja­nuár 31-ig nem hozható. E rendelkezések a köz­igazgatási járások székhelyére vonatkozólag is kiterjednek. Ruszinsz_kő bírósági szervezetéről kü­lön törvény fog intézkedni. E törvénnyel ellen­kező törvények és rendeletek, különösen az 1926. április 23-án kelt 55. számú rendelet hatályukat vesztik. A javaslat indokolása kimutatja azt az alkot­mánytörvény intézkedéseire hivatkozva, hogy Szlovenszkóban a birósági szervezet kérdését feltétlenül törvénnyel kell szabályozni s a ren­deleti utón való intézkedés csak átmeneti jellegű lehet. Az indokolás kimutatja, hogy az 1926. évi április 23-án kelt 55/1926. számú kormányrende­let a birósági szervezet kérdésében a döntést el akarja venni a törvényhozás elől, a nemzetgyűlés­nek azonban kötelessége az alkotmány értelmé­ben ezen szabadság- és alkotmány-biztosítékként szereplő kérdésben a népakaratot a végrehajtó hatalom esetleges ellenzése dacára is kifejezésre juttatni. Rámutat arra, hogy a bírósági járásokhoz van fűzve a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jo^.., amelynek törvényes szabályozása az állami konszolidáció föltétien érdeke. Kimutatja, hogy a békeszerződés értelmében is kötelessége a cseh­szlovák köztársaságnak e törvény meghozatala, mert Csehszlovákia kötelezte magát arra, hogy a nem oseh nyelvű állampolgárok nyelvüknek a bí­róságok előtt akár szóban, akár írásban való használata tekintetében megfelelő könnyítésben fognak részesülni. tása. magyar kirla@ir«»<dalom regrezentatiw alkotása tesz ai Újságírók Újságjai Támogassuk a magyar sajtó iwumkásaisaak szociális issozgaiEaátl

Next

/
Oldalképek
Tartalom