Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-03 / 225. (1263.) szám

1926 október 3. vasárnap. ma —BBMPHiiiaianTn—M—bce Mit akar Mussolini Chamberlaintől? A német-francia megegyezés igazi utjai Sauerwefn feltűnést keltő cikke a Maiinban — Az angol­francia antant csődöt mondott — Németország elsőrendű nagyhatalom és elzárása lehetetlen A duce öí pontja — Gyarmat Arábiáiban Paris, október 2. Briand tegnap fogadta a pá­risi angol nagyköveiét, attai tájékoztatta a francia killügytmi'msz'jea't a livornói angol—olasz találko­zásiról!. A Petiit Paris len néhány érdekes részletei közöl Ghaimberlain. és Mussolini találkozójáról s nyilvánosságra hozza Mussolini állítólagos kíván­ságait. Mussolini a következő öt pontot követelte: 1. A tengeri kérdés Olaszországnak nem vitá­lis érdeke s ennek következtében háttérbe szorulhat. 2. Ezzel szemben a gyarmati man­dátumok kérdése és Németország esetleges uj gyarmati mandátumai a lehető leglényegeseb­bek Olaszország szempontjából. Ha Németor­szág gyarmatot követel, Olaszország prioritási joga alapján ellenezni fogja a német követe­lést. 3. Locamo és Thoiry ellensúlyozásaként szükséges az olasz—angol közeledés kimélyi- tóse. 4. Olaszország számit Anglia támogatá­sára kontinentális és tengeri nagyhatalmi rangjának elismerésénél. 5. Olaszország elis­meri Anglia Földközi tengeri szupremáeiáját, de csak abban az esetben, ha szabadkezet kap Keleten, azaz a keleti Földközi tengeren és a * Balkánon. London, október 2. A Daily News szerint ObairJbeirlaiiin és Mussolini találkozóján szóba ke­rült a legújabb olasz kívánság is, amely Arábia déli pari'Vtidékén gyarmatot követel Róma szá­mára. Páris, október 2. Sauerwein a Malin mai számában összefoglalja legújabb német- országi utazásának eredményeit. A kiváló publicista utazásakor számos előkelő német politikussal beszélt és végül is arra a követ­keztetésre jutott, hogy a német-francia köze­ledés szükséges ugyan, de technikai kivitelé­ben egész más utakat kell keresni, mint az eddigiek voltak. Pillanatnyilag lehetetlen, hogy egy francia miniszter a francia parla­menttől elérje német-francia szövetség rati­fikálását. Különösen akkor lehetetlen ez, ha a közeledés úgy történik, mint ma tervezik: a Rajnavidék kiürítéséért, a Saarterületek átadásáért, Franciaország csak a nmet vas­úti obligációk egy részének mozgósítását kapná cserébe. Ez nem üzlet. A német-fran­cia közeledést sokkal mélyebb alapokon kell kiépíteni s körülbelül a következő szempon­tokat kell megkötésénél szem előtt tartani: 1. Az amgol-franda antant nem hozta meg azokat az eredményeket a kontinensen, amelyeket általában vártak tőle. * 28 2. Németország pénzügyileg ismét a régi erőt képviseli és senki sem gátolhatja meg, hogy Franciaország és Anglia oldalán mint vezető nagyhatalom szerepeljen. 3. Németország örökös elzárása most már lehetetlen, mert Franciaország pénz­ügyileg gyenge, Olaszország nyugtalan, Oroszország pedig nyugtalanító. 4. Németország és Franciaország közele­dését jelentéktelen üzleti alapon nem lehet létrehozni, mert a nehézség a dolgok termé­szetben rejlik s pusztán rzelmi az alapja. 5. A szövetségközi adósságok kérdését csak a jóvátételi kérdéssel összefüggésben lehet megoldani, azaz csak Németország és Franciaország közös akciójával. Végső következtetésként Sauerwein a következőket állapítja meg: Francia stabili­záció pusztán német segítséggel, Anglia é3 Amerika támogatása nélkül, elképzelhetet­len, Európa békéje azonban a Németország­gal való megértés nélkül meg nem való­sítható. Bethlen csütörtökön nyilatkozik az általános politikai helyzetről Budapest, október 2. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök az egységes párt csütörtök esti rendes pártértekezletén fog az általános politikai helyzetről nyilatkozatot adni a párt tagjai részére. A pártértekezle- ten a miniszterelnökön kívül résztvesz még Mayer János földművelésügyi miniszter, aki az adókérdésekben, és Búd János pénzügy- miniszter, aki a pénzügyi kérdésekbe fogja megvilágítani a mai helyzetet. Középeurópai gazdasági konferencia Bécsben Középeurópai gazdasági konferencia Becsben Bécs, október 2. (Saját tudósítónk táv­irati jelentése.) Mint közgazdasági rovatunk­ban is röviden jeleztük, ma kezdődött meg Bécsben Hainisch dr. szövetségi elnök disz- védnöklete alatt a középeurópai gazdasági kongresszus, amelynek rendezőbizottsági disztagjai sorában szerepel Ambrózy Lajos gróf bécsi magyar követ, Gratz Gusztáv dr. volt miniszter és Hantos Elemér dr. volt ma­gvar államtitkár. Az előkészítő bizottság tag­jai sorában helyet foglal többek között Tor- mav Géza dr. magyar államvasuti igazgató, Makkay, a Belvárosi Takarékpénztár igazga­tója és több más, a gazdasági életben fontos szerepet játszó személyiség. A nagygyűlést Reisch dr., az Osztrák Nemzeti Bank elnöke nyitotta meg, aki me­leg szavakkal üdvözölte a kiküldötteket, kö­zöttük Anglia és Franciaország, valamint az utódállamok követeit. Utána Schürff dr. kereskedelmi minisz­ter üdvözölte a nagygyűlést a szövetségi el­nök és a kereskedelmi minisztérium nevé­ben. A nagygyűlés legfontosabb problémája­ként az országutak megjavítását jelölte meg, különös tekintettel a folytonosan növekedő nemzetközi autóforgalomra, továbbá felada­tává tűzte ki a nemzetközi légijog megterem­tését. A megnyitó szavak után a kongresszus az érdemleges tanácskozásokba kezdett. Elspnek a jelenlevők viharos tetszése kí­séretében Seipel dr., volt szövetségi kancel­lár beszélt a középeurópai eszméről. •Hantos Elemér dr. volt államtitkár szó­lalt fel azután, aki a középeurópai közleke­dési problémákról beszélt. Az adott forgalmi lehetőségek szabad kifejlesztését rendkívül mognehöziíi a tarifális íenségiog fogalmának túlhajtott értelmezése. A tarifák, a valuták s végül az elintézések sokfélesége időt rabló és csak a költségek fokozására vezet. Kívána­tosnak tártja, hogv a német vasutigazgatások egyesülete által létesített berendezéseket a vasutak egymással megegyező technikai igazgatása és a kölcsönös forgalom megkönv- nvitésének céljából tovább fejlesszék. Kívá­natosnak tartia továbbá a posta és távirdafor- galom területén, hogv a világpostaegyesület keretei között a középeurópai népek szoro­sabb postaforgalmi közösségre törekedje­nek. A belbajózás terén a dunai probléma egész komplexuma követel sürgős megol­dást. Valamennyi reformnak azonban előfel­tétele az, hogv a forgalmi viszonyokat lehe­tőleg mentesítsék a politikától. Hantos előadását a jelenlevők élénk fi­gyelemmel és nagv tetszéssel kisérték. üyyvédvizsgára készü- 1 lök kérjenek „UTMUTATÓ‘'-t, Dr. Fehérváry I Szemináriumától, BUDAPEST IV., Váczí u. 20. I „Novy 28. Rilsrs"4: a Galda-csoporS uj lapja megjelent Ga|da hívei a meggyőződés tekintélyét még a köztársasági elnökkel szam&en is meg akarják védeni — Harc „a bal­oldal demagóg vezérei11 ellen Prága, október 2. A mai napon ismét megjelent a hét vé­gén megszűnt 28. Rijen, még pedig a követ­kező uj címmel: „Novy 28. Rijen“. A lap élén a kiadócsoport a megjelenést a következő szavakkal jelenti be: A Gajda-csoport megindítja ma a Novy 28. Rijent. Mi a célja és jelszava? A nem­zet jóléte a legmagasabb törvény! És ut­jai? Tiszták Jélelem és kompromisszum­nélküliek, valamint becsületesek lesz­nek. — Célunk a nemzet összes egységes erőit a baloldali tábor demagóg vezérei el­leni harcra egyesíteni. Meggyőződésünk sze­rint — Írja a lap — a meggyőződés tekinté­lyének minden politikus alapelvének kell lennie. ^ 1 Ezért fogjuk az utóbbi időben felszínre került baloldali blokk magaviseletét ül­dözni és ezért fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy az állam élén álló és felelősségteljes állást betöltő személyek szavaikat úgy mérlegeljék, hogy minden egyes polgár nemzeti, vallás és politikai fölfogását respektálják és meg ne sértsék. Kije­lentjük, hogy ezt a természetes föltéte­lünket érvényesíteni fogjuk mindenki­vel szemben, szükség esetében még a köztársasági elnökkel szemben is. Végül bejelenti a lap, hogy nem ijed meg azok lármájától, akik ebben az állam­ban ázsiai szokásokat szeretnének bevezetni. Meg vagyunk győződve arról, hogy az állam lakosságának nagy része ugyanezt a nézetet vallja. A nemzet egészséges erőinek meg­szervezése legyen a jobboldali blokk alapja, hogy a baloldaliakat valamiképp eltávolitsuk, —- ez a mi célunk. A Novy 28, Rijen szerkesztősége ugyan­az, mint amely a régi 28. Riiené volt. Válto­zás tehát csupán annyiban történt, hogy a lap kiadótársasága nyíltan Gajda-csoportnak nevezi magát, vagyis a lap legfőbb törekvése lesz Gajda rehabilitását kierőszakolni s azo­kat a baloldali vezéreket eltávolíttatni, akik a Gajda-ügyet leleplezték és magát Gajdát a vezérkar éléről eltávolították. A Novy 28. Ri- jennel tehát szaporodott eggyel azon uj lapok száma, amelyek a Hradzsin és főleg Benes ellen intéznek erős és leplezetlen támadáso­kat. Kassán uj utcakeresztelésre készül a sovinizmus A Slovenska Matica indítványa a városi tan ács előtt — A mámoros nacionalisták tobzó­dása a régi história kövein Kassa, október 2. A Slovenska Matica kassai fiókja akciót indított a kassai utcanevek elszlovákositása és elcsehesitése érdekében, A Matica kassai vezetőége eme akciója folyamán indítványt terjesztett be a közel múltban a városi ta- nócs elé, mely beadványában utal arra, hogy a több mint 180 kassai utcanév közül ezideig csupán 13 cseh és szlovák utcanév van Kas­sán s ezért arra kérik a városi tanácsot, hogy a legrövidebb időn belül tegye lehetővé a magyar vonatkozású utcanevek megváltozta­tását, „mert anachronizmus — ahogy a Mati­ca indítványa mondja — hogy éppen azok­ban az uj városrészekben, ahol a cseh és szlo­vák állami alkalmazottak lakásai épültek, az utcák feliratai kivétel nélkül magyar vonat- kozásuak." (?!) A Matica a következő módon óhajtja megváltoztatni 67 kassai utcának az elneve­zését. A zárjelben lévő név az uj utcanevet jelenti: Sándor-utea (Ulica Sv. Cyrila a Meto- da), Bacsányi-utca (Ulica Janka Krála), Ba- róti Szabó-utca (Ulica Adolfa Hodyrka), Bástya-utca (Pod Bastou), Báthory-utca (Uli­ca Jána Jesenkého), Béla utca (Ulica Andreja Kmeta), Bethlen-körut (Okruz* na Svetozára Hurbána Vajanského), Bocskay utca (Okruzna Ratislavova), Csányi-utca (Nádiela Krmana), Feja Dávid- utca (Ulica Jána Bottu), Dobó-utca (Ulica Jo­zefa Holubyho), Éder-utca (Ulica M. Milosl. Hodzu), Eszterházy-utca (Ulica Júliusa Zeye- ra), Kazinczy-utca (Ulica Sama Cambela), Liszt Ferenc-utca (Levoslava Bellu), Géza­utca (Janosikova), Fő-utca (Ulica Mii. R. Ste- fánika), Hunyadi-utca (Ulica Pavla Safarika), Huszár-utca (Jazdecká-ulica), Darvasa Imre- utca (Ulica Sama Chalupku), József-utca (Uli­ca Frana Rákocziho), Gyula-utca (Ulica Da- niela Licharda), Szatmáry György-utca (Uli­ca Urama Podtatranského), Kinizsi-utca (Pri- binova-ulica), Kálmán-utca (Ulica Kupecké- ho), Mikes-utca (Ulica Jána Hollého), Kor- vin-utca (Ulica Pavla Dobsinského), Kölcsey- utca (Ulica Arnosta Derísa), Battyhányi-utca (Ulica Jozefova Manesa), Bercsényi-utca (Uli­ca Andreja Sládkoviáca), Munkácsy-utca (Uli­ca Lad. Dunajského), Malom-utca (Ulica Lu- devita Stura), Szepsi-körut (Okr. Joz. M. Hur- bana), Luzsénszky Pál-utca (Dohnániho-uli- ca), Nádor-utca (Ulica Scota Viatora), Petőfi tér (Námestie St. Moyzesa), Pesti-ut (Trieda 30. oktobra), Rákóczi körút (Svatoplukova okruzna), Szemere-utca (Ulica Antona Ber- noláka alebo Sefranicka), Szent László-utca (Ulica Sv. Benadika), Tinódy Sebestyén-utca (Ulica Jónása Záborského), Thököly-utca (Presovská-ulica), Tordássy-utca (Ulica Sobi- eského), Münster Tivadar-utca (Ul. Marsala Focha), Werbőczy-utca (Pavla Mudrona), Vö- rösmarthy tér (Námesteie Mojmirovo), Zol- tán-utca (Ul. Matusa z Trencina), Gyár-utca (Ulica Jurka Langsfelda). Amint a Matica indítványából kiderül, tulajdonképpen nem is arról van szó, hogy az újonnan épült cseh és szlovák kolóniák terü­letén lévő magyar vonatkozású utcaneveket változtassák meg, hanem arról, hogy az ö: szes kassai magyar vonatkozású utcaneveket 5 Coudenhove-Kalergi Richárd grói egytő-egyig meg akarják változtatni. A 187 kassai utcanév közül egyedül a Kuruc-utcá- nak kegyelmeztek meg a Matica reformátorai s azonkívül igen jellemző, hogy a Gajda-für- dő nevének megváltoztatására nem tettek ja­vaslatot, noha ez igen aktuális volna. A kulturbizottság napirendjéről már egy ízben lekerült a Matica javaslata, amely még a mérsékeltebb csehszlovák pártok részéről is ellezésre talált, mivel a pártok számolnak azzal, hogy a kassai őslakosság nyugalmát módfelett felzaklatná a soviniszta jellegű ja­vaslat. A Matica igy egy szerényebb javaslatot terjesztett a kulturbizottság elé, amelynek ér­demleges elbírálására e napokban kerül a sor. E javaslat szerint legfeljebb 8—10 kassai utcanév megváltoztatására kerülne a sor. Négy utcát hírneves szlovák férfiakról,-négy utcát pedig kommunista vezérekről fognak Kassán elnevezni. Az assisi szent A katolikus egyháznak október negyedikén nagy ünnepe van. Hétszáz esztendővel ezelőtt köl­tözött az Úrhoz az egyház egyik legnagyobb alak­ja, Assisi szent Ferenc, aki nemcsak kortársaira volt a legnagyobb hálással, hanem életéből és működéséből még ma is eleven erő sugároz ki, amelynek hatását hitéletben, társadalmi élelmeg- nyilvdnulásokban, irodalomban és művészetben is egyaránt érezhetjük. A hétfői napon az egész katolikus világ kegyelete száll■ a perugiai olasz városka felé, mely már a régi római korban is nevezetes municipium volt, jelentőségre tett szert a klasszikus irodalomban is azáltal, hogy Propertiust adta a római világnak. Világhírre azonban ez a város sohasem. emelkedett volna, ha nem falai között születik Szent Ferenc, aki itt alapitolta rendjének első kolostorát, amely az­óta Convento Sacro név alatt a rend kolostorai között az első helyet foglalta el. Giovanni Bernardonenak, az előkelő olasz ifjúnak élete ifjúkorában nagyon hasonlított más előkelő nemes ifjak életéhez. Mint a premontrei rend alapítója, szent Norbert, az ifjú olasz is teljesen a világi élvezeteknek adta magát, köny- nyelmü élelet élt. És ugyanazt a Deus ex machi- nát találjuk az ö életében is, mint a Norberté­ban, vagy akár a loyolai szent Ignácéban. Nor­bert mellett a villám sújtott le, mikor lóháton egyik könnyelmű tettéről volt visszatérőben, Ig­nác pedig egy vár ostroma közben sebesült meg súlyosan. Giovanni is életveszedelmes betegségbe esett és ez a válság teljesen megváltoztatta. Fel­épülvén minden idejét betegek ápolására, a nyo­morultak gyámolitására fordította. Pénzt koldult és atyja üzletéből posztóárukat adott el, hogy a begyült összegből egy rombadőlt templomocskál talpraállíthasson. Atyja eltaszitotta öt magától, ekkor a magányba vonult és két évig remelés■» kedett. Boldognak érezte magát és sokszor só­hajtotta el Bernát híres mondását: Oh boldog egyedülvalóság, oh egyedülvaló boldogság! A természet lelkét egészen Istenhez emelte, a gyö­nyörű legenda szerint a madarakkal csevegett, megértette beszédüket és azok megértették őt. Visszatérve a remeteéleiből eladta minden öröklött vagyonát és most már a krisztusi taná­csot megfogadva, Krisztus szegényeként járta be a világot, mindenütt bünbánatot hirdetve. Cso­| Dr. Pick Imre | O kórházi orvos s£ | röntgen, kvarc és is diathermia intézete \ \ Léva, Teleki-utca 15. sz. i I Telefon 73. □ | A legmodernebbül felsze- <0 relt röntgen intézet, a be- tegségek megállapításán kivUl felületes és mély the- ^ ráplát (gyógykezelés’.) Is $ eszközöl — Dfathermlája krónikus nöl betegségek és V mindennemű reumatikus \0 fájdalmak gyógykezelését ^ eszközli 5096 0 $ □ | o Délszlovenszkó legmodernebböl ^ $ felszerelt közegészségügyi intézete 5096

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom