Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-03 / 225. (1263.) szám
■ —_-----------------------------------------------------------JS ^ Mai siánrank 1® ol cFal Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, /l szlovenszkóí es ruszinszkói ellenzéki pártok frií^emdeL^Telefon-'sÓbh"- Kiadónegyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: • -i • U, II. emelet leleten. JWi 1 íviaoo évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: poLltlKCll napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Praga II., Panska ul 12/íil. Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1-20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 303 gönycim: Hírlap, Proha Páneisropa (fi.) Prága, október 2. Hónapokig tartó, gondos előkészületek Után ma nyílt meg Becsben az első páneurópai kongresszus, amelynek létrejötte elsősorban Coudenhove-Calergi gróf nevéhez fűződik. Coudenhove egyike Európa legérdekesebb egyéniségeinek. Atyja az osztrák császár csehországi helytartója, anyja pedig japán nő volt, ereiben tehát ázsiai vér is csörgedezik. Az európai fehér emberiség összefogását, részben Ázsia ellen irányuló éllel, tehát olyan ember propagálja, akinek életgyökerei voltaképpen Ázsiába nyúlnak viSz- sza. / Mióta Coudenhove kiadta „Páneurópa11 ciimü könyvét és hasonló, című folyóiratát megjelenteti, minden müveit embernek tudomást kellett szereznie erről a gondolatról, amelynek, zsenialitását és grandiozitását azok is készséggel elismerik, akik azt a mai viszonyok között még időszerűtlennek tartják. Ha minden utópisztikus mázt lefejtünk róla, úgy a páneurópai mozgalom lényegét úgy foglalhatjuk össze, hogy az a kontinens államait hatalmas szervezetbe akarja tömöríteni, egyfelől az Unió mindinkább növekvő pénzügyi mindenhatósága és a brit imperializmus világuralma, másfelől pedig az orosz bolsevizmus veszélye elleni védekezés céljából. Páneurópa tehát egy kontinentális népszövetséget jelentene, amelyből elvileg kizárnák Amerikát, továbbá Angliát minden domíniumával és Szovjetoroszországot egész Ázsiával. Mig a mai népszövetség akciósugara, legalább elméletben, az egész világra kiterjed, addig a páneurópai szövetség csak az európai szárazföldnek azt a részét foglalná magába, amely az Atlanti óceántól az orosz pusztaságig terül el. Eszmei szempontból tehát némi visszafejlődést jelentene az egész világot átfoglalni akaró mai népszövetséggel szemben, a reális politika szempontjából pedig abba az akadályba ütközik, hogy Anglia mostani befolyását a kontinens ügyeire meg akarja szüntetni, ami egyfelől nem lehetséges, másfelől pedig nem is kívánatos. Coudenhovenak a pánamerikai unió lebegett a szeme előtt, amikor tervét kidolgozta. Mig azonban az amerikai államok közötti kooperáció csak igen laza kötelék, mely semmiképpen sem érinti a benne résztvevő államok szuverenitását, addig a páneurópai mozgalom ideálja egy olyan szervezet, melyben a mai államok csak közigazgatási funkciókat látnának el. Abból indul ki, hogy a gazdasági kényszerűség súlya előbb-utóbb rá fogja kényszeríteni az államokat és nemzeteket arra, hogy belenyugodjanak szuverenitásuk korlátozásába, de nem számol azzal, hogy mindaddig, amig Európa legnehezebb problémája, a nemzetiségi kérdés-végleges megoldást nem nyer, csak nagyon kevés állam volna hajlandó föladni a szabad önrendelkezés jogát. Páneurópa rögtöni megvalósulása ugyanis azt jelentené, hogy a mai határok véglegesekké válnának. De vájjon elképzelhető-e, hogy Európának azok a nemzetei, amelyeknek fajrokonai részben a mostani államhatárokon kívül élnek, hozzájáruljanak a mai status quo petrifikálásához és fajrokonaikat örökre a kisebbség szánalmas norsára kárhoztassák? Én hiszem, hogy századok múlva létre fognak jönni az Európai Egyesült Államok, de ennek első előfeltétele az, hogy a nemzetiségi kérdés közmegnyugvásra meg legyen oldva. Csak akkor, ha valamennyi nép ahhoz az államhoz tartozik, amelybe kívánkozik, alakulhat ki egy olyan légkör, amely lehetővé teszi az államoknak a minden hátsó gondolat nélkül való kooperációt az egyetemes európai gazdasági és kulturális érdekek védelmére. Amerikában nincs nemzetiségi kérdés, azért érhetett el Slreiemann felelt Peistcarénali & aérssef kSIIQgymlniszter kimeritő beszéde az utóbbi betek kuSpoBitőkai problémáiról — Az általános béke nem részleges szövetségeket, banem általános testvériesilést követel - Anglia, Amerika és Thoiry — A népszövetség jelentősége Köln, október 2. Stresemann dr. német külügyminiszter, a német néppárt kölni pártnapján nagyjelentőségű külpolitikai beszédet mondott, /amelyben sorra vette az utóbbi napokban felmerült világpolitikai problémákat. A párt hosszantartó ünneplésben részesítette a külügyminisztert. Stresemann a német külpolitika és a népszövetség viszonyának fejtegetésével kezdte beszédét. Németország belépése két szempontból fontos. Először azért, mert a népszövetség magában véve is nagy nemzetközi értéket jelent, másodszor azért, mert ez a belépés uj korszakot nyit Németország külpolitikai fejlődésében. A genfi ülésszak megerősítette bennem — mondotta — a népszövetség jelentőségéről táplált hitet. Mellékes, miként gondolkozunk a népszövetség általános eszméjéről, a fontos az, hogy tudatára jussunk a genfi gyülekezet nagy politikai realitásának. Nézetem szerint a nemzetközi életnek uj formákra van szüksége s ma Európában mindenütt éppen ezeket az uj formákat keresik. A népszövetség megalakítása előtt óriási nehézségekbe került, amíg időnként egy-egy megértést szolgáié konferenciát hívtak egybe s ha végre sikerült egy ilyen konferencia összehívása, a világ már fellélegzett és sikerről beszélt. Nos, Genfhen ma automatikusan teremthetők meg ezek a szükséges konferenciák. — Nagyszerű személyes összeköttetések keletkeznek a Reformációd Terem békés légkörében, olyan összeköttetések, melyekről előbb még álmodni sem mertek. Magam részéről például máris igen nagy jelentőséget tulajdonítok azoknak az összeköttetéseknek, amelyeket Genfben szereztem. A megértés politikája hathatós támaszt nyert belépésünkkel. Nem véletlen, hogy a francia külügyminiszterrel folytatott beszélgetésem közvetlenül Genf közelében történt. Locarnó és Genf megteremtették az alapot a volt ellenségeinkkel való kibékülésre. Thoiry: a becsületes megértési szándék Ezzel az oly nagy port felvert német— francia megértés tárgyához jutok. Ismerem itt is, ott is az akadályokat, az ösz- szes pszichológiai gátlásokat* de azt hiszem, nem lehet vitatni ezt a tényt, hogy minden európai megértésnek és békének éppen a német—francia megegyezés az alapja. Ez a kérdés nem taktikai, hanem alapvető fontosságú s benne rejlik a fejlődés. Persze, egyelőre nem tudni, vájjon a népek követni fogják-e állam- férfiaik akaratát, de a megbékülés hord- erejét nem lehet tagadásba venni. Hiszek a francia külügyminiszter becsületes megértési szándékában, mert évek óta összeköttetésben állok vele s ismerem őszinteségét. — Egyszerű bizalom azonban tárgyi alap nélkül nevetséges. Viszont tévedés azt hinni, hogy a politikát bizalmatlansági alapon lehet csinálni. A kancelláriák régi politikája, amely a „ne higyj senkinek és csapj be min- denkit“ jelszón épül fel, nem járt sok sikerrel és reméljük, hogy mindenképpen a múltba veszett. Előttem bizonyos, hogy az uj Németország fellendülése csak békés utón történhetik meg. Csak békében, nyugalomban fejleszthetjük ki erőnket és emelkedhetünk ismét a régi rangra. A kontinentális vaskartell és Anglia Steresemann ezután a nemzetközi gazdasági szerződések jelentőségéről beszélt. Sohasem lehet a német gazdasági vezetők feladata, hogy néhány állam gazdasági összefogásával, más államok közgazdaságának elnyomását idézzék elő. A legutóbb megkötött nemzetközi vaskaríeliel sem áll igy a dolog. Anglia bármely pillanatban csatlakozhatott volna ehhez a nemzetközi kartellhez, de Anglia saját akaratából húzódott vissza. — Továbbá magától értetődő, hogy aki békét és megértést keres, sohasem törekedhetik arra, hogy egyes hatalmakat kikapcsoljon és a szövetségeket velük szembeállítsa. Ez áll a tavalyi berlini szerződésről is, melyet Németország és Szovjetoroszország nem más hatalmak ellen kötöttek és ez áll azokról a legújabb tárgyalásokról, melyek azt állították, hogy a német külpolitika Angliától függ. Ez tévedés volt, de épp úgy tévedés lenne, ha Németországról azt állítanák, hogy most gazdaságilag vagy politikailag Angliának nem tetsző politikát követ Ugyanez áll a többi államokról s elsősorban az Egyesült Államokról is. Anglia jóindulata és Amerika támogatása szükséges — Korai lenne a thoirvi tanácskozások eredményeiről beszélni. Előbb még beható vizsgálat tárgyává kell tenni minden szóba- keriilt kérdést. Biztos vagyok abban, hogy az eljövendő hónapok, melyek alatt e kérdéseket tisztázni kell, ismét a legerősebb küzdelmek jegyében állnak majd és nagy türelemre meg idegerőre lesz szükség az elviselésükhöz. Amint az államférfiak valami olyat csinálnak, ami még nem a közvélemény általános nézete, az ellenzéki pártok, nyíltan vagy titokban, azonnal megkezdik az ellenakciót. Csak egyet mondhatok: az én és a francia külügyminiszter ur meggyőződése szerint a thoiryi politika nem lehet más, mint az, amelynek keretein belül Európa újjáépítése és megbékiilése megtörténik. E politika megvalósításához más hatalmak részvétele és együttműködése is szükséges, mert a thoiryi politika összefüggésben áll a jóvátételek kérdésével. Biztosan számitok arra, hogy Thoiry más országokban megértésre és támogatásra fog találni. Ha ezt mondom, elsősorban az Egyesült Államokra gondolok, amely hatalom már Versailles óta a valódi megbékülés elősegítését tekinti egyik főcéljának. Hiszen az Egyesült Államok teremtették meg a Bawes-javasla- tot! Éppen ezért azt hiszem, hogy teljesen az Egyesült Államok politikájának vonalában maradok, ha az óceánon túlról a thoiryi j politika megértő támogatását várom, mert Sipőez Jenő dr. kétségtelen, hogy ennek a politikának célja Európában a valódi, a fegyverekkel és a megszállásokkal többé meg nem zavarható béke elérése. Stresemann emlékeztet az Egyesült Államok elnökének egyik beszédére, melyet Coolidge 1925-ben Massachusetts állam Cambridge városában mondott s melyben kör- vonalozta Amerika politikáját Európával szemben. Ha a locarnói szerződés életbeléptetése arra vezetett, hogy a francia és a német külügyminiszterek a még létező ellentétek gyors megszüntetése érdekében szélal- í de íy'l kabinetjeikben s ha ezekkel a kérdésekkel összefüggésben olyan gazdasági és pénzügyi természetű kérdések is szóba kerültek, amelyek más államok beleegyezését is szükségessé teszik, akkor azt hiszem, hogy az amerikai köztársaság elnökének akkori ígéretei, melyekben az európai megbékü- lésnek Amerikából kiinduló erkölcsi támogatását helyezte kilátásba, most végre megvalósíthatók. Reméljük, hogy a vezető egyéniségeken kívül Amerika közvéleménye is kedvezőnek tartja a jelen pillanatot a valódi európai megbékülés erkölcsi támogatására. Világfeirőság állapítsa meg, ki felelős a háborúért? — A megbékülés politikájának kellemetlen utóhangja volt, amikor újabban a másik oldalon magasrangu, felelősségteljes állásokban lévő férfiak a közvéleményt ismét Németország háborús felelősségnek hangoztatásával akarják megmérgezni. A tények tisztázása annyira előrehaladott, hogy ilyen állításokat többé nem szabad kockáztatni. Annál inkább van nekünk igazunk, mert ez az állítás olyan emberektől származik, akiknek háborús pártállását az egész világ ismeri. Nemrég az az áilamiérüu, aki a világ legnagyobb és leghatalmasabb népét vezeti, szintén állást foglalt ebben a kérdésben s a következőket mondotta: „Senki, aki a tényeket megvizsgálja, nem kételkedhetik abban, hogy Európa gazdasági helyzete taszította a háborúba a túlterhelt európai népeket.14 Mi németek hajlandók vagyunk minden pártatlan bíróság előtt megjelenni, amely a világháború okait vizsgálat tárgyává teszi. Aki azt akarja, hogy az igazság eldöntessék, kövesse példánkat. Az emberiségnek joga van, hogy megtudja az igazságot és senki sem fog szembehelyezkedni tudni az emberiség- j nek ezzel a vágyával, amely pártatlan dön- I tést követel a súlyos kérdésben. ott bizonyos eredményeket a Bolivár által már egy évszázaddal ezelőtt fölvetett pánamerikai eszme, Európában azonban a nemzetiségi kérdés megoldása előtt nem következhet be a rendnek és nyugalomnak az a korszaka, amikor majd komolyan lehet beszélni az egész kontinensre kiterjedő állam- szövetség megalkotásáról. Tagadhatatlan, hogy a páneurópai mozgalom több igen értékes javaslatot tett né—-ijlulih 1 r m; "vt r iy t iumtiii hány fontos mellékprobléma megoldása érdekében. így, amikor a kisebbségek helyzetének sürgős rendezése érdekében emeli föl a szavát, vagy amikor az államok mai gazdasági elzárkózását ostorozva nagyszabású vámpolitikai akciókat kezdeményez. Elvitathatatlan érdeme az is, hogy újból kidomborította a vén Európa ma is érvényesülő kulturális vezető szerepét és európai gondolkodásra akarja nevelni az embereket. Ezeknek köszönheti elsősorban, hogy nem egy értékes embert meg tudott magának nyerni és mindenfelé lelkes hívőket toborozhatott magának. Feltűnőnek találjuk azonban, hogy a bécsi kongresszuson résztvevő politikusoknak egy nagy része a baloldali radikalizmus hívei közé tartozik és ez szintén egyik oka annak, hogy a mozgalommal szemben várakozó álláspontra kell helyezkednünk.
