Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-03 / 225. (1263.) szám

^n^GAl/V\AC<VAIÍ-HITiT,AT' 1926 október 3, vasárnap. pnraasaasaPFTiTSB^aiasaMuaMgW-'^'S^^ Dr.BursicsZoltán ügyvéd JogiSZfiralTSárillHSa Budapest, Berlini tér 3. Westend ház. = Előkészít az összes jogi vizsgákra. = Jeg-yzetbérleL Tanácskozás. Dvoracsek volt miniszter — a Zivnosienska Banka igazgatója Prága, október 2. A Zivnostenská Bánivá Dvoracsek János volt kereskedelmi minisz­tert és Zaluzsky Ede dr.-t igazgatókká ne­vezte ki. Dvoracsek kinevezése politikai kö­rökben is nagy feltűnést kelt, mert ezzel egyidejűleg kilép a külügyminisztériumból és képviselői mandátumáról is le fog monda­ni. Dvoracsek János a csehszlovák közgazda- sági életben nagy szerepet játszik. Ő köti meg Csehszlovákia első kereskedelmi szer­ződéseit és mint meghatalmazott miniszter részt vett több nemzetközi gazdasági konfe­rencián. A novemberi választások után tagja volt a Svehla kormánynak mint kereskede­lemügyi miniszter, a hivatalnokkormány meg­alakításakor ugyancsak tervbe vették az ő ki­nevezését, azonban ő a tárcát nem fogadta el. Dvoracseknek a politikai életből való távozá­sát a nemzeti demokrata pártban dúló viszá­lyokkal is összefüggésbe hozzák. Ez a fiatal, alig 39 éves, nagyteheíségü ember a nemzeti demokrata párt mérsékelt szárnyának az élé állott és nyíltan állást foglalt a fascizmus ellen. A lei Hagyary-f^auchberg a népszövetségi ligák uniéiának kongresszusán A salzburgi titkos kisebbségi bizottsági elforaeSfa a kisebbségi jogokat kodifikáló törvényjavaslatot — Komoly'mis/tfca a kisebb­ségi sors enyhítésére — Mi a viiág kSzvéieményének á«5áspont$a? — interjúk a salzburgi konferencián — Személyzet Irta Karinthy Frigyes Mivelhogy az ember egy önző vadállat és egyedül lenni nem jó, tehát megnősül­jem, abból az önző feltevésből kiindulva, hogy akkor majd nekem jobb lesz. Tudni­illik lesz majd, aki vigyáz rám és lugast va­rázsol nekem, miközben én odakünt a vihar­ban harcolok s megvédem azt a kártevő vadaktól. Vettem egy négyszobás lugast, melyet csakhamar gyermekek csicsergése vert fel. úgymint Pistike, Bandika és Jolánka. Ehhez vedd szegény jó feleségemet, Ödönt, akit egyrészt azért nevezek Ödönnek, hogy nehe­zebb legyen kitalálni, másrészt azért válasz­tok álnév gyanánt férfinevet, mert egész bát­ran lehetne férfineve is, tekintve, hogy ko­paszra nyírja a fejét, lovagol, cigarettázik és köp, harmadszor azért nevezik szegényjó­nak, mert hiszen nősülési önzésem tárgyául őt választottam. Na és ezenkívül természetesen a sze­mélyzet, gróf Csutora Mária, a szakácsné, Sophie Scheinheiligenstein, a német nevelő­nő és Tündérligethy Abigél, a házitan itó is. Természetesen. A szakácsné egyszerű lakosztálya a la­kás túlsó végén van, a konyha mögött. A né­Salzburg, október 1. A népszövetségi ligák uniójának nemzeti ki­sebbségi bizottsága már harmadik napja zárt aj­tók mögött ülésezik, ma azonban befejezi tanács­kozásait. A kisebbségi bizottság tárgyalásait Bak- kers asszony, a hollandiai népszövetségi liga de­legátusa vezette. A tanácskozásokon részt vettek Sir Walter Napier (Nagybritlánia), Junghann dr. kormányelnök (Németország), Rauchberg dr., a prágai német tudományegyetem professzora és Pékár Gyula magyar nemzetgyűlési képviselő. Az előadói tisztséget Kunz József dr., az osztrák népszövetségi liga főtitkára látta el. Habár a kisebbségi bizottság tanácskozásai titkosak voltak, a P. M. H. kiküldött tudósítójá­nak sikerült megtudnia, hogy a bizottság behatóan foglalkozott az úgy­nevezett lex Magyary-Rauchberggel, ame­lyet Magyarig Géza dr. a budapesti jogi egyetem és Rauchberg dr., a prágai né­met jogi egyetem tanárai készítettek a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének rendezéséről és amely kodifikálja az egész kisebbségi problémát. Miként ismeretes, a nyár végén megtartott bécsi nemzetközi jogász-kongresszus (Inlternalional Law Association) szintén behatóan foglalkozott a lex Magyary-Rauchberggel és a nagytekintélyű közjogászok eme nemzetközi testületé magáévá tette azt. A titkos ülésekről kiszivárgott hírek szerint lényegtelen módosításokkal a népszövetségi li­gák uniója is a lex Magyary-Rauchberg alapján tartja kívánatosnak a kisebbségi kérdés megol­dását. A kisebbségi bizottság három napos ülé­sezésén részletes memorandumban álla­podott meg, amelyet még az unió tanácsa fog tárgyalni és mivel elfogadása nem kétséges, azt még október havában el­juttatja a népszövetség titkárságához Genfbe az összes európai államok nép­szövetségi ligáiból alakult unió javas­lataként. A tanács nyilvános ülésein a szlovenszkói magyarság is képviselve van Szüliő Géza dr.-nak, a szlovenszkói ke­resztényszocialista páyt elnökének sze- mélyében, aki a szlovenszkói magyarság képviseletére nem­csak saját pártjától, de a magyar nemzeti párt­tól is megbízást kapott. A nyilvános ülések résztvevői és napirendje. Miután a kisebbségi bizottság titkos ülései befejeződtek, pénteken Rehrl dr., Salzburg tarto­mányfőnöke ünnepélyesen megnyitotta a népszö­vetségi ligák uniójának nyilvános közgyűlését, amely október 5-éig fog tartani. A kisebbségi bizottság tagjain kívül többek között Sir William Dickinson anglikán püspök, Dávid Davies angol met nevelőnő a szalonban alszik, hogy ben­nünket ne zavarjon. A házitanitó ilyenformán kénytelen iró- szobámmal megelégedni, másutt nem lévén hely. Mi öten az udvari szobában lakunk. Boldogságunkat semmi sem zavarta, egyszer azonban, mintegy félévvel ezelőtt, bizonyos jelentéktelennek látszó esemény miatt nehézségek léptek fel, melyeket csak bonyolult tervek megkonstruálásával és vég­hezvitelével sikerült elhárítani. Ugyanis nekem el kellett utazni egy hétre a fentebb említett kártevő vadak meg­fékezésére. Ugyanekkor Bandika meghűlt és egész éjszaka köhögött, amitől a feleségem nem tudott aludni. Miután a német nevelő- nőt a köhögés nem zavarta, ő költözött be az udvari szobába, a feleségem pedig a szalon­ban vettetett magának ágyat. Másnapra kiderült, hogy a német neve­lőnőnek rövid az ágy, tehát úgy próbálták a dolgot megoldani, hogy az ágyakat kicserél­ték, minek következtében a zongora csak úgy fért el, hogy az uriszoba ajtaja elé állí­tották. így az uriszobába csak a fürdőszobán keresztül lehetett bejárni, ami azért okozott újabb bajokat, mert igy a házitanitónak, aki reggel nyolckor iskolába kiséri a gyereke­ket, olyankor kellett átmenni a szalonon, amikor a kisasszony házirend szerint öltöz­delegátus, Gianini, Mussolini kormányának ál­lamtitkára, Aulard professzor és Proudhomme, a francia liga kiküldöttjei, Roger Dollfus, a svájci liga elnöke, Zabarowsky román követségi titkár, Mensdorf gróf, Ausztria állandó népszövetségi követe és Dumba volt nagykövet, az osztrák liga elnöke vesznek részt a tanácskozásokon. A napirenden a kisebbségi kérdésen kívül még két pont szerepel: Riedl volt berlini osztrák követ javaslata az európai vámunióról és Münz Zsigmond bécsi publicista tervezete a népszövet­ség nevelésügyi osztályának szükséges megalko­tásáról. V Rövid internjük a kongresszus \ résztvevőivel a kisebbségi kér­désről A P. M.\. kiküldött tudósítójának ma al­kalma volt r,öví(j beszélgetéseket folytatni a nép- szövetségi unió kongresszusának több illusztris résztvevőjével a nemzeti kisebbségek problémá­járól, amelyet a népszövetségi ligák uniója Eu­rópa legfontosabb kérdésének minősített és ame­lyek megoldására külön'-, memorandumban fogja nyomatékosan felh’vni a) népszövetség figyelmét. íme a rövid beszélgetések eredménye, az intervjuk: > Sir Willicm Dickinson: — A kisebbségi kérdés megoldja napról- napra égetőbb, mivel az immár évek íAa tartó elnyomás egyre jobban veszélyezteti a kontinens fáradságos munkával helyreállított, de még igen ingatag alapokon álló békéjét. Jól ismerem a kö­zépeurópai államok kisebbségi politikáját és ala­posan tájékozódva vagyok a magyar kisebbségek helyzetéről, hiszen a háború befejezése óta ismé­telten jártam Erdélyben és Jugoszláviában. Habár igen sok régi bűnt kell a kisebb­ségi kérdésben reparálni, mégis bízom abban, hogy az érdekelt kormányok im­már maguk is belátják, hogy a kisebbsé­gek elnyomása helytelen úgy gazdasági, mint nacionalista szempontból, mivel megnehezíti az állam konszolidálódását és veszélyezteti az állam biztonságát.-Bízom ebben és ezért remélem, hogy a ripszövet- ség az összes érdekelt államok részvételével rövi­desen közmegelégedésre é$ Európa békéjének ja­vára véglegesen megoldja a kisebbségi problémád Roger Dollfus: — Ha nem Tennék a svájci szövetség polgára, úgy mint objektív embernek szintén- csak az le­hetne az álláspontom, hogy Európában a kisebbségi kérdés kizárólag svájci min­tára nyerhet megoldást. Svájcban a 1"> ■' na—<*’'•* egymás mellett a németek, franciák és olaszok. Senkisem törekszik majorizálásra. A nemzetiségi kérdés tökéletes megoldása országunkban a há­ború alatt állotta ki legfényesebb tüzpvóbáját, ak­kor, amikor a németek, franciák és olaszok há­borúban voltak egymással, de Svájc mindhárom nemzetének békés együttműködése megóvta Sváj­cot a háború borzalmaitól, megőriztük semleges­ségünket, sőt sok karitatív dologban sikerrel in­terveniálhattunk az ellenséges hadviselőknél. Svájcot ma is három nemzetének szabad szövetsé­ge tartja fenn, a németek nem gravitálnak Né­metország felé, a fascizmus -nem tud híveket sze­rezni olaszaink között és franciáink is jól érzik magukat, mivel mindegyik nemzet szabadon fej­lesztheti kultúráját és az állam belügyeit és biz­tonságát nem érintő kérdésekben a lehető legtel­jesebb autonómiát élvezi. Ginani olasz delegátus: — A kisebbségi kérdés minden állam bel- ügVe. A kisebbségeknek alkalmazkodniok kell a többséghez. Minden államban csak egy akarat ér­vényesülhet. Ennek ellenére azonban szociális szem-, pontból bizonyos kisebbségi panaszokat,, főként gazdasági természetüéket, orvos- landóknak tartok. Uaszországban kisebbségi kérdés tulaj- *.’• «. nem létezik. A szlovéneket kielégítet­tük, Déli;rol lakosai pedig erőszakkal elnémetesi- teít olasZok. akiknek visszaolaszositása folyamat­ban van. (Azt hisszük, hogy a fascista delegátus a kongresszuson a kisebbségi kérdés tárgyalásánál óvakodni fog felszólalni és ezeket a bölcseségé- ket elmondani. Egyébként Olaszország kisebbség- ellenes politikája annyira közismert, hógy Gianini kijelentéseit fölösleges kommentárokkal kísérni. A szerk.) Zabarowsky:-— A nemzeti kisebbségek kívánságai kétség kívül kielégitendők addig a mértékig, amíg nem sértik az állam szuverénitását és a többség önér­zetét. Ebből a sezmpontból tekintve, Romániában a kisebbségi probléma már tulajdonképpen meg­oldást nyert. Avarescu tábornok kormánya teljesítette az erdélyi magyarok, szászok és svábok kulturális kivánságaii és ma a kormány, valamint a kisebbségi nemzetek pártjai között teljes az egyetértés, sünit igazol az a körülmény, hogy a kisebbségi képviselők és szenátorok a parlamentben a kor­mányt támogatják. (Zaborowsky titkár ur nem tudta, hogy magyar újságíróval beszél, mi pádig nem világosítottuk fel. Úgy is hiába leit volna felsorolni azokat a sérelmeket, amelyek az erdé­lyi kisebbségeket és elsősorban a magyarokat éppen az Avarescu-kormány részéről értek, amely megszegte a paktumot és egyetlen Ígéretét sem tartotta be. Zabarowsky nyilatkoznia mégis nagv érdeklődésre tarthat számot a magyar kís.9bbsé- gek körében, mivel illusztrálja azt, hogy a lein* antant-delegátusok külföldön milyen frázisokkal szeretnék elhitetni hogy nálunk a kisebbsé­gek helyzete vetekedik a paradicsombeli állapo­tokkal. — A tudósitó.)- Aulard professzor: — A kisebbségi probléma igazságos megol­dását a francia közvélemény is kívánatosnak tartja és közölhetem, hogy az emberi jogok párisi ligája rövidesen akciót fog indítani a. nemzeti ki­sebbségek jogainak érvényesítése érdekében. Junghann dr.: — Egyetlen nép sincsen, amelynek hozzátar­tozói közül olyan sokan kerüllek volna kisebbségi sorba, mint a német nemzet tagjai. Ezért magától é.rtetődőleg Németország a kisebbségi sérelmek orvoslását követeli és biztosra vehető, hogy Né­metországnak rövidesen alkalma lesz követeléseit ja.,, l é’-'é- rmaezéeéí illetőleg mérték­adó fórumok előtt érvényesíteni. Mézeibe, a hatéves Jolánkát pedig igyekez­zek férjhez adni. Telefonáltam a szanató­rium orvosának, aki odanyilatkozott, hogy hagyjak rá mindent és tegyek úgy, ahogy akarja, mert a lélekelemző módszer, amivel most gyógykezeli, ezt megkivánja. Először Bandikét helyeztem el a roko­noknál. Csak úgy vált lehetségessé, hogy át kellett adnom vele a nevelőnőt is. Pistike igy felügyelet nélkül maradván, a házitani- tót átalakítottam gyermekkertésznővé, Jo­lánkát leküldtem vidékre. Azonban Málc-si néni összeveszett a szobalánnyal s igy a sza­kácsné eredeti hatáskörét elvesztette és fel­mondással fenyegetőzött, amit a$ért nem le­hetett elfogadni, mert akkor ki főz majd Ede bácsi sógorának, aki időközben beköltö­zött hozzánk és aki cukorbajos lévén, csak a Mari föztjét birta enni. Nem akarom untatni az olvasót a továb­biakkal. A végleges megoldást most ütöttem nyélbe, némi fejtörés után. Ede bácsi sógora Marival megmaradt a lakásban. A nevelőnőt és a szobalányt sike­rült elhelyezni egy olasz fürdőhely egyik ké­nyelmes penziójában. Magam garzonlakást vettem Budán. Itt bünhődök most önzésemért, amit feljebb volt szerencsém vázolni. ködött. Ezt eleinte úgy igyekezték ellen­súlyozni, hogy a szakácsné került a házi- tanitő helyére, miután azonban a házitanitó nem óhajtott — nagyon érthetően — a cse­lédszobában aludni, egy hónapos szobát kel­lett kivenni a házitanitónak a lakásunk kö­zelében. Utániból hazatérve feleségemet ideg- görosökben találtam, mivel kiderült, hogy a szakácsné átjárt a házitanitóhoz, amiről a gyermekek is tudomást szereztek. Első intéz­kedésem a házitanitó elcsapása volt, akinek helyébe, némi tanácskozás után, szobalányt vettünk. A hónaposszobát azért megtartot­tuk, mivel a szobalány egyben varrásmun­kákra is vállalkozott, amit csak odaát tudott elvégezni. Viszont nőmet a kiállott izgalmak ágy­nak döntötték. Egészségének helyreállításá­ra a háziorvos nem vállalkozott, mondván, hogy ilyen zajos helyen az lehetetlen. Szana­tóriumba szállíttattam. A szanatóriumban módjában volt nyugodtan áttekinteni a hely­zetet s mint gyermekeiért aggódó anya ma­gányában arra az eredményre jutott, hogy asszony nélkül elzüllenek a gyerekek. Leve­let irt nekem, melyben olyképp intézkedett, hogy Bandit, addig, míg ö meg nem gyógyul (erről pedig intézkedéseinek tanúsága sze­rint még sokáig nem lehetett szó), helyez­zem el Málcsi néniéknél, Pistikét adjam in­~ —■ —» - — ^ nnnrkL n;n«„ C7n1;cp<YP arra> h°gy gy°raor* és bélbántabnai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz- ' ’l ..TV..„ tudemásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keserűviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátol’a az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos lOíVÜÁNDl keserűviz elegendő. lop aló ki 3 és r.ajy üvegben. Szétküldéd hely: Igroándi keserűviz forrásváíinlat Komái óra. Árjegyzék Isme (eladóknak kívánatra bérmentve ^-------------------- -....--- -------------------------------' ' ‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom