Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-17 / 237. (1275.) szám

1928 oűfetóber 17, vasárnap. ■BHSfl A bankhivatalnokok szervezete Englis expozéja ellen Prága, október 16. A bankki vatalnokok szervezetének prágai központja tegnap foglal­kozott a kormánynyilatkozattal és Englis költségvetési expozéjával. Englis ugyanis expozéjában többek között kijelentette,'vhogy az adóreformmal kapcsolatosan a pénzügymi­nisztérium arra fog törekedni, hogy alkalma­zottaik s munkásaik után a jövőben ne a vállalatok fizessék be az adókat. Ez tehát annyit jelent, hogy a jövőben a bankintézetek a kollektív szerződésben1 biztosított adórész­letet és szociális illetékeket nem lesznek kötelesek a hivatalnokaik után megfizetni. A bankhivatalnokok szervezete ez ellen a leg­erélyesebben tiltakozik. A hivaalnokok ép­pen elég áldozatot hoztak a bankintézetek reorganizálásánál, úgyhogy fizetéseik további leszállítása veszélyezteti exisztenciájukat. A nőtlen bankhivatalnokok ugyanis tiz évi szol­gálati idő után évi 20.940 K-t kap, ami ma­gas iskolavégzettségére való tekintettel igen kevés. A pénzintézetek alkalmazottai az adó­reform ezen része ellen a legerélyesebben fognak fllépni és kövtelik, hogy az adófizetés­nél és a nyugdíj illetékek beszolgáltatásánál maradjon meg az eddigi rendszer. A ruszinszkói nem állami tanítók szervezkedése Akció' indítanak a fizetésrendezés végrehajtásáért Ungvár, október 16. (Ruszinszkói szerkesztő­ségünktől.) A ruszinszkói tanítóságot eddig egyet* len egyesületbe, az általános tanítóegyesületbe tömöritették. A múltban a felekezeti és községi tanítók különleges érdekeikre való tekintettel külön egyesületet alkottak. A múlt példájára most a ruszinszkói felekezeti és községi tanítók ismét megalakították a maguk külön szerveze­tét, mint az általános tanítóegyesület alosztályát. Az. alakulás épp ezért, mert nem független szer­vezetként jött létre, nem találkozik az érdekeltek közmegelégedésével. Az alakuló gyűlést az általános tanitóegyesü- let elnöke, Spenik László tanfelügyelő október 14-ére Munkácsra hívta egybe. A gyűlés — ame­lyen mindössze ötven nem állami tanító jelent meg — egyhangúan kimondotta az uj egyesület­nek, • mint alosztálynak - a megalakítását. Az uj szervezet elnökévé- Popovics - Sándor . munkácsi gör. kát. tanítót, jegyzővé pedig Balogh Sándor szernyei ref. tanítót választottak meg. A gyűlés, azonnal az aktuális ügyek intézé­séhez fogott és elhatározta, hogy az uj fizetés- rendezés mielőbbi végrehajtásának megsürgeté- sére deputációt küld az ungvári tanügyi referá- tushoz. A küldöttség memorandumot, ad át azzal a feltétellel, hogy ha a tanügyi referátus nem fogja a tanítóság sérelmeit a legrövidebb időn belül orvosolni, ugyanezzel a memorandummal a miniszterhez fordulnak. »SC^^3J^SáECíÍCés ügyvédvizsgára készü- p lók kérjenek „ÚTMUTATÓ"-!:. Dr. Fehérváry jk Szemináriumától, BUDAPEST IV., Váczí u. 20. |j .I*. —’ —r;~——_ 1Mik Az oroszkai cukorgyárban is kitört a sztrájk A Sfyár beszüntette üzemét — Az ellentétek rendkívül súlyosak • Oroszka, október 16. A nagyszombati és vágszeredi cukorgyárban kitört bérharc után Szlovenszkó egy másik hatalmas cukorgyár! üzemében is bekövetkezett a hasonló megrázkódtatás. Az oroszkai cukorgyár idénymunkásai szombaton reggel a végrehajtott munkabérredukció miatt sztrájkba léptek. A sztrájk következtében, amely a cukorkampány derekán követ­kezett be, a gyárban olyan nagy nehézségek merültek fel, hogy az igazgatóság azonnal beszüntette az üzemet. Az oroszkai cukorgyárban az igazgatóság a tavalyi munkabérekhez képest 10—15 százalékkal kívánta redukálni az idénymunkások bérét, mire a munkások a bérfizető napon a munka azonnali beállításával feleltek. A szírájkvczetöség elkesere­dett sztrájkot proklamált. A gyár vezetősége és a sztrájkoló munkások között az ellenté­tek olyan nagyok, hogy a krízis elsimítása előreláthatólag több napba kerül. A cukor­gyárnak a munka beállítása nagy anyagi károsodást jelent. Ballá Gyula Szlovenszká uj országos tanfelügyelő Szlovák tanfériiut nevez tek ki Pluhárs utódjává Pozsony, október 16. (Saját tudósitónk­tól.) Ismeretes, hegy az országos szlavensz- kói főtanfelügyelői állás betöltése körül egy ideig nagy bizonytalanság uralkodott, mert Pluhars cseh főtanfelügyelő elmenetele hosz- szu ideig tartott és a különféle politikai pár­tok saját exponenseiket akarták beültetni ebbe az igen fontos állásba. így a többek kö­zött a légionárius szoc.-dem. Pisecky modor! tanitóképzöintézet i igazgatót lan szír ózták, akit pedig szlovák körökben sem szívesen láttak volna ebben az állásban. A magyar tanítóságot is közelről érintő kérdésben a magyar nemzeti párt is állást foglalt oly irányban, hogy az országos főtan felügye­lői állást olyan személlyel töltsék be, aki a magyar nyelvet is bírja és akivel a múlt ke­serű tapasztalatai végérvényesen likvid ált ál­hatók. Pluhars, aki exponált szociáldemokra­ta volt, működésének egész ideje alatt úgy­szólván semmit sem csinált a magyar tanító­ság érdekében, csupán a saját személyének jó adminisztrálására törekedett. Ez sikerült is neki, mert Prágába való áthelyezése alkal­mából meleg miniszteri elismerésben ré­szesült. Örömmel állapítjuk meg, hogy a magyar nemzeti párt akciója nem volt eredménytelen és nemcsak egy magyarul értő férfiút kap­tunk Pluhars utódjául a tegnap kineve­zett Baltó Gyula eddigi pozsonymegyei főtan- felügyelőben, ifianem egy humánusan gondol­kodó, derék, jó embert is, akit eddigi műkö­dési helyein a magyar tanítóság rokonszenve vett körül. Baltó Gyula nagy képzettségű, igazságos érzésű, nem túlzó sov-én ember, aki pedagó­giai ügyekben is elsőrangú szakember és igy működése elé bizalommal tekinthetünk. Baltó Gyula, az uj országos .főtanfel­ügyelő tegnap foglalta el uj állását a pozso­nyi iskolareferátuson. Kinevezésével kapcso­latban az országos adminisztratív ügyek ve­zetésével Kadanec Pál volt pozsonymegyei főtanfelügyelőt bízták meg ugyancsak orszá­gos főtanfelügyelői minőségben. Kadanec Pálban is kitűnő szakférfiút nyertünk, akiről mindazt el lehet mondani, amit Baltó Gyulá­ról. A szlovenszkői magyar tanítóság biza­kodva nézhet működésük elé. R. J. Á galgóci családirtó kőmives a nyitrai esküdtszék előtt Fejsxecsapásokkal és késszurásokkal megölte feleségét és három gyermekét — Nyomora és felesége hűtlensége vitte rá a végzetes tettre, vallotta a tárgyaláson — A tanuk megvédik a szerencsétlen asszony emlékét xx Vidám és megható történetek, bájos leírá­sok tárháza az „Ifjúsági könyvtár*'. Az első kötet már megjelent. Ára 12 korona. Nyitva, október 16. Kém mindennapi bűntény tárgyalását kezdte meg tegnap a nyitrai esküdtszék Csabrada Jaroszláv dr. törvényszéki elnök ve­zetése mellett. Még mindenki élénk emlékezetében él az a rettenetes családirtás, amelyet Krisz- tek János kőműves követett el junius 8-án Galgócon. Az elvetemült ember fejszével és konyhakés­sel meggyilkolta feleségét és három kiskorú gyermekét. Szörnyű tettét a reggeli órákban vitte véghez, majd rázárta az áldozatokra a lakást és feljelentette magát a csendőrségen. Cinikus védekezésében azt adta elő, hogy a nyomor vitte rá rettenetes tettére. Később a vizsgálat folyamán azonban azt vallotta, hogy felesége hűtlen lett hozzá és ezért végzett ve­le és ártatlan gyermekeivel. A vizsgálat so­rán fölmerült a gyanú, hogy Krisztek elme­beteg. A nyitrai kórház, majd a pozsonyi kli- r-ika elmeosztályának orvosai azonban megállapították Krisztek beszámitható- ságát, bár bűnöző családból származik s atyja is hosszabb ideig volt az iHavai fogház lakója. A nyomozás folytán bebizonyosodott, hogy a család nem élt nyomorban, csupán a gyil­kosság ideje alatt volt Krisztek munkanél­küli. óriási érdeklődés mellett kezdődött meg a családirtó kőműves pőrének tegnapi tár­gyalása. A mintegy 250 embert befogadó ter­met zsúfolásig megtöltötte az érdeklődők tö­mege. Csabrada elnök mellett Galó Mihály és Netousek Károly szavazóbirák foglaltak helyet. A vádat Volsicky Jaroslav ügyész, a védelmet Lángé István dr. képviselte. A bí­róság tiz tanút idézett be. Az ügyészség rövid vádiratát halálos csendben olvasták fel. Ez­után következett a vádlott kihallgatása, aki­hez az elrök szlovák nyelven teszi fel a kér­déseket. A gyilkos kőműves Galgócon született., 44 éves. Katonaviselt, a világháborúban fog­ságba került, ahonnan csak 1917-ben sz,r dúlt. A nyilkpsságrői nyugodtan beszél. Bű­nösnek érzi magát és beismeri a négyszeres gyilkosság elkövetését. Tettét azzal indokolja meg, hogy alkal­mazást találni nem tudott, hosszú hóna­pokon keresztül csak a nyomor jutott neki és családjának osztályrészül. Az utóbbi időbér: felesége is elhidegüit tő'1'' A nyomor és felesége magatartása végleg el­keserítették, mikor pedig arról is meggyőző­dést szerzett, hogy felesége hűtlen lett hoz­zá, megérlelődött benne a gyilkolás gondola­ta. Először menekülni akart e gondolattól s eltökélte, hogy kivándorol, az útra szükséges anyagi eszközöket azonban nem tudta meg­szerezni. Feleségének szemére vetette hűt­lenségét, mire veszekedés támadt köztük, ami később egyre gyakoribbá vált. A férfit idővel teljesen a hatalmába kerítette a végze­tes gondolat és többé nem tudott szabadulni tőle. Két nappal tette elkövetése előtt ásmét heves viszály tört ki a házastársak között. Ek­kor véglegesen határozott. A kést a tükör mögé helyezte, hogy kéz­nél legyen. A végzetes nap reggelén rö­vid, de heves vita volt a feleségével. Mi­kor az udvaron fát vágott, hirtelen az a gondolat támadta meg, hogy a kezében levő fejszével véghezviheti szándékát. 1 Nem gondolkozott tovább. Bement a konyhába, ahol felesége háttal fordulva állott. Kétszer rásujtott a fejszével, aztán a kis Jánost ütötte le. Mivel felesége ekkor még nyögött, elővette a konyhakést és azzal mellbedöfte, aztán bement a szo­bába és agyonszurkálta a két másik gye­reket. A vádlott teljes beismerő vallomása után A7. elnök Ismertette a helyszínen készült fény- képfelvételeket, melyek az áldozatokat oly Schober helyzetben örökítik meg, milyenben a gyil­kos szúrás érte őket. A konyhában az asz- szony arccal a föld felé, mellette a kis Jani gyerek, a szobában a két ágyban fekvő gyer­mek hullája. A tanúkihallgatások alapjában nem mon­danak sokat. Kadlecsik Róza oly értelmű val­lomást tett, hogy Kriszteket eszes embernek ismerte, kiről fel sem tételezhető, hogy tettét elmebaj­ban követte volna el. Nitran József szerint a vádlott valóságos zsarnoka volt gyermekeinek és feleségének. Strnisko Ilorfa a meggyilkolt mellett tett val­lomást. Becsületes, szorgalmas asszony volt, Krisztekné és többször panaszkodot neki hogy férje rosszul bánik vele és család­jával. Ripa Bohumil vallomása szintén kedvezőtlen volt Krisztekre. Az asszony jó volt és tisztes­séges, ki nem szolgált rá arra a gyanúra, mellyel férje illette. Cak családjának óit ő- szorgalmasan dolgozott. Ma folytatták a tanúkihallgatásokat és ítéletre csak szombaton késő este kerül sor. Bacher Emi! hirtelen meghalt Budapest, október 16. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Az utóbbi időben nemcsak a hazai, de a külföldi lapok is sokat foglalkoztak Bacher Emil, a Viktória-malom- konszern vezérigazgatójának személyével. A 70 éves igazgatót a konszern összeomlása után letartóztatták és az öreg urat hosszú ideig fogházba tartották, majd nagyobb kaució el­lenében szabadlábraengedték és háziőrizet alá helyezték. Rövid idő előtt a törvényszék a háziőrizeteí is megszüntette. Tegnap délelőtt Bacher még az irodájá­ban dolgozott a vállalat likvidációián. Délfelé rosszullétröl panaszkodott és este hirtelen összeesett és meghalt. Bacher egészen különleges karriert futott be. Saját erejéből Magyarország malomki­rályává nőtte ki magát. A Viktovia-konszern nemcsak Magyarország, de az utódállamok nagy malmait is érdekeltségébe vonta- Bacher - nek korlátlan hitele volt és igy általános meg­lepetést keltett, amikor hónapokkal ezelőtt a Viktória csődbe jutott. A cég adósságai több mint 1.2 millió fontot tettek ki és az állítóla­gosán elkövetett szabálytalanságok miatt a budapesti rendőrség letartóztatta Bacher ve­zérigazgatót. A fogság és az utóbbi hónapok izgalmai meggyötörték a koros embert, aki már nem érhette meg az egyezséget, nme a Molinum és a Viktória között pár nap m a létrejön. Az elhunyt vezérigazgatót vns;V - dg)r után temetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom