Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-14 / 234. (1272.) szám
1926 október 14, csütörtök. Ní A lévai szüreten nem szól a nóta i A P. M. H. tudósítójától — Léva, október közepén. 'A lóval öreg diófák elbullajtották sárgult levelüket, őszi szél dudorász szomorkás nótót a kopasz gályák között. Megérett a szőlő is. A hegyközség kihirdette a szüretet. Gyerünk egy kis sétára a lévai szőlőhegyekbe, lássuk, milyen is az az idei szüreti hangulat. A lévai szőlőtalaj több évszázados. Az öreg tőkék helyébe, melyek már eleget adóztak a vidámság uij éltetések kerülitek. De a filoxera pusztításokat évtizedek óta sem tudták a lévai szőlők kiheverni és azóta a szőlőtermelés itt nagyobb részben inkább csak módosabb emberek passziózása, sem mint rentábilis jövedelmi forrás. Ha jobb a termés, jut eladás alá 1$ egypár hektóliter, hogy megtérüljön a befektetés, a munkásokra fordított kiadások visszajöjjenek legalább. Hajdan olcsó volt itt a szőlő. A várbeli jó vitézeknek ingyen osztogatták „Eő Fölsége lévai kapitányjai..Sárga bőrkötéses, ludtollal írott sárgába fakult téntáju régi Írások tanúskodnak a „vitézi szőlőkről" a hegyközség protokolum- jaiban. Az egyik ilyen írás a következőkben szól a száraztorku utódokhoz: „Anno 1674 Die 31 octobris Én grófi Chákj Páll, Léva városának örökös ura és feő Kapitá- na Agjok tutíára mindeneknek az kiknek illik most és jövendőben is, hogj mi szabad jó akaratunkból attuk az mi ő lévai felső szőlő heg- jünkön, meljet Gurgjalnak neveznek, égj darab szőlőt az Vitézlő Mészáros Gjorgjnek, Eő Fölsége lévai gjalogh renden levő vitéz Tizedessinek...“ A protokollum avult lapjain pompás ütemü magyaT nevek olvashatók. Egyik még ma is szerepel a lévai nevek között, sőt azidőtájt adományozott szőlők közül is többet a régi nevű gazdák bírnak. Pattantyús Ad ám uram bizonyára a lévai vár valamelyik szakállas álgyuja mellett végzett kitűnő szolgálatai fejében érdemelte ki e nevet s szerzett szőlőt feleségével „Horváth Kata asszonnyal." De veszedelmek idején sem feledkeztek meg jő eleink a szőlőkről, amiről pedig egy 1675. évben kelt, régi parancsolatból veszünk tudomást: „Az praesidium javára, hasznára és oltalmára nézve statuáljuk, hogy a malom felől a Fe- rencz deák uram. kertjénél az farkasbástyán alul, Bátb felől az Mészáros Balázsné kertjénél és ez barátok kentjénél a vadaikért alatt sorompók éts azokon kapuik osimálftassainak és az vadaskerten innét árok ásattasék az hegyen föl a szőlők felé" Hajdan a városnak is volt szőlője, pincéje, pincemestere, akinek tisztéhez tartozott az is, hogy időnkint a pinceajtóban tartózkodott, hogy az arrafelé menő városi polgárokat egy kvaterkára beinvitálja. A vár azonban, a bástyák körül itt-ott a városban még íeketéllik egy-egv emléke a zivataros időknek, de a régi uraság oda van pincemesterestül és pincéstül, helyébe lépett a háromszázötven százalékos városi pótadó. Ámbár lehet, hogy ezt is szívesebben viselné a lévai polgár, ha ellenében a város megkinálgatná a régi szokás szerint vagy legalább sátoros ünnepeken... Benn a városban ma vasárnap van, de itt a hegyen nem igen venni észre. Nagyban folynak a szüreti előkészületek, helyemkint pedig már szüretelnek is. Ez is újkori szokás. Hajdan szombaton déltől tiltott volt itt minden munka. Eszerint az angolhetet Léván találták ki, mint a hegyközség egy régi írása is bizonyítja. „Senki ennek utána sem Nemes, sem Nem- zetes, sem írásos, sem szabad renden levő vitézek, az kik az eő Fölsége Lévai Prásidiumjá- ban lakoznak, Szombat napon dél után, az az 12 őrá után, sem maga, sem más szőllőjében semmi néxnő dolgozást ne tégjen akár sok, akár kevés legjen s ne munkálkodgjon, hanem hallván a 12 órát a vágj harangh szőtt, a vágj maga is eszébe vévén minden az időnek mi voltát, hogj dél vágjon, hadgja el a munkát és munkásival is hagjassa el, ki ha abban tapasztaltatik, az He- gi Bíró rája gondot viseltessen és személj válogatás nélkül az ólján személjen, aki azt cse- lekszi, hatvan-hatvan pénzt vétethessen, melj az Hegj Bírák és arra vigjázók között osztassák fel az Hegj Birő dispositiőja szerint, az vigjázóknak abból fele rész adatván. Hasonlóképpen vasárnapi napon ne lehessen szabad senkinek putto- nokkal az szőllőbe menni gjümölcs hozásának okáért vágj hozásáért. Diót se lehessen szabad vasárnapi napon szedni, szilvát rázni, almát avagj más gjümölcsót puitonba szedni s bé hozni, ki ellen ha ki osellekszik, annak is hatvan pénz az büntetése. Hanem az ki vasárnap gjtimölcsöt akar bé hozni, keszkenőcakével hozzon." Az istenes határozatot imigyen „confirmálja" a lévai jószágkormányzó: „Én jakiin Miklis Méltóságos Palatínus U*unk ő N-ga Dunán inét való jószáginak Praíectusa, valami némü igas- sággal szoktak az Hegj Bírák az óh Lévai heg- jekben élni, az után is ell kövessék, meljet kezem írásával és pecsétemmel confirmalom. Léva Die 27, 1684." De aláírta még „ő Fölsége lévai vice kapi- tánja Farkas György". És a plébános: Michael Czakő. Tehát a XVII. században tilos volt a vasárnapi szüret, bár a magyaroknál a szüret hajdan műga is valami olyasféle ünnepszámba ment. No igen, mert akkor még szüret, volt a szüret, mig manapság csak aféle böngézés. A régi értelemben való böngézés pedig teljesen elmaradt, mert ma még a szemeket is felszedik, nem' hogy teljes gerezdeket hagynának a tőkén. Bizony, ma i* a legkisebb hordókat készítik elő a musthoz. A permozpora már régen leszüretelt, most csak a böngézést tartják meg. A nóta ilyenformán ráfagyott az ajkakra. De valahol a távolban dalsző hangzik. Mégis van hát szüreti hangulat? A nóta közeledik. Ki- | ránduló cserkészek hozzák magukkal a jókedvet. Talán jövőre, ha élünk, újabb lesz a szüreti hangulat és vidámabb lesz talán a szüreti riport is. Koperniczky Kornél. A Condé-ház koronagyémántját elrabolták Nagy betörés Chantilly várában — Történelmi értékű ékszereket raboltak Pár is, október 13. Az elmúlt éjszaka Chantilly várában vakmerő rablást követtek el. Eddig még ismeret-., len betörők behatoltak a történelmi nevezetességű Condé-kastélyba, behatoltak a kincsestoronyba és azt kifosztották. Reggel, amikor az őr rendes körútját végezte a várkastély folyosóin, nagy megdöbbenéssel állapította meg, hogy kincsesíoronyban betörők garázdolkodtak. Azonnal jelentést tett a kastély godnokának, aki nyomban alarm irózta a párisi rendőrséget. Az eltűnt kincsek között kétségtelenül a legnagyobb értékű volt a Condé-ház korona- gyémántja, melynek békebeli értéke 10 millió frankon felül volt. Ez a drágakő két és fél centiméter magasságú és két centiméter átméiőjü gyönyörű kristály, amely egészen csodálatos színekben játszik. A kincseskamrából hiányzott még Abd el Kadir tőrje, amelynek csodálatos mivü, rubinokai és smargdokkal diszitett markolata a legértékesebb műremekek közül való volt. Nagyon sok históriai értékű ékszer tűnt még el, amelyek egykor a Gondé és Orleáns-házak birtokában voltak. A XVII. és XVIII. századból való számos csodálatos szépségű gyűrű, dohányszelence, bon- bonniére és karkötő is hiányzik a gyűjteményből, továbbá a betörők elvitték I. Ferenc osztrák császár egy miniatűr képét, amelyet gyémántok öveztek. Ezeken kívül még számos nagyon értékes ékszert zsákmányoltak. A betörők behatóan ismerték a helyi viszonyokat, mert csak azokat az ékszereket vitték magukkal, amelyek a legnagyobb értékűek voltak és amelyeket kis terjedelmük miatt könnyen vihettek magukkal. A zsákmány azonban nem nagyon sokat jelent a rablók kezében, mert a históriai jelentőségű ékszerek tulon-tul ismeretesek ahhoz, hogy értékesíteni lehessen őket. Különösen a nagy Rosa- gyémántra vonatkozik ez, amelyen semmi szín alatt nem lehet túladni, mert egyetlen gyémántcsiszoló sem vállakoznék arra, hogy ezt a remek darabot feldarabolja. Amint a nyomozás megállapította, a tettet legalább bárom betörőnek kellett elkövetnie. A betörést úgy követték el, hogy a szomszédos parasztházból két hat-bét méter hosszúságú létrát loptak, az egyiket a vár árkán keresztbe fektették, a másikat a kastély falához támasztották. A vakmerő rablást igen jól elő kellett késziteniök, mert tettüket a két őrváltás között egy negyedóra alatt kellett végrehajtások. A tett elkövetése után a létrákat a kastély árkába dobták. A rendőrségnek más támaszpontja nincs, mint a széttört vitrineken levő ujjnyomok s néhány lábnyom az árok körüL Mister X-13 Kassáról Pozsonyba teszi át székhelyét A rejtélyes tudományok doktorát a kassai rendőrség önkéntes távozásra kényszeri- teíte — Az előkelő idegen haragszik az újságírókra, akik leleplezték csöndes üzelmeit Kassa, október 13. (Saját tudósitóinktói.) Megírtuk, hogy a kassai rendőrség mára - idézi be Hlatky Ágoston maladkaá illetőségű lakost, a Kassám rövid idő alatt óriási feltűnést keltett Mister X—dJS-a't, a rejtélyes hipnotizőrt, csodadoktoirt és csillagjósi, a 13-aö szám hercegi lovagját, a kacsai külvárosi vénasszonydk kegyeltjét, számos hiszékeny minő ée kassai úriember „bizalmas" tanácsadóját, a Fazekas-utca modem prófétáját, a kassai félválláig körülrajongott nagymesterét. A rendőrség ugyanás tudomást szerzett róla, hogy Hlaitky hipnózissal foglalkozik üz- letszerüieg. Minthogy ez törvénybe ütköző dolog, ■Hlatkyt, azaz a „rettegett" mister X-et beidézte Bukovszky rend'őrkomíssaár, az artista- és engedélyügyek referense, hogy felelősségre vonja a tiltott hipnotizálások és sznggeszoiós műveletek miatt, amelyek a Fazekas-utca 13. szám alatti lakásán óriási látogatottság és még borsosabb „önkéntes adományok" keretében folytak. Az emberek valósággal özönlöttek mister X-íhez, nemcsak Kassáról, hanem a vidékről is. Mister X-nek pedig nemcsak a mutatványokhoz, hanem főleg a tisztes polgári pénztárcák tartalmának a saját zsebeibe való átvándorol tatásához volt meg a mágikus ereje. Megbízható információk alapján bebizonyították, hogy 30.000 koronát keresett az utolsó három hót alatt a mester, aki polgári foglalkozására nézve nem kereskedősegéd, ahogy először megállapították, hanem egyszerű munkás, aki ügyes Taffimléríával szédíti az embereket. — Mister X—18 vagyok, — állított be ma az idézéssel BukovsZky komisszárhoz és olyan mieg- vetőleg tekintett szét a hivatalban, hogy a® első pillanatban mindenki azt gondolta, hogy valami idegen előkelőség van jelen. — Osak semmi komédia, kedves Hlatky, — üdvözölte a rendőrtisztviselő. — Mindent tudunk magáról, hogy hogy bolond hja az embereket. Mister X-ből kitört a „földöntúli oroszlán" s hasonló tenorban válaszolt: — Hogyan merészel engem a földi nevemen szólítani? — kérdezte Bukovszkyt sértődötten. — Figyelmeztetem, ne bolondozzék, — hangzott a válasz. — Az ön földöntúli szereplését mJég ráérünk tisztázná. Egyelőre azt mondja meg, hogy micsoda jogcímen tart ssuggeszciós előadásokat s miért foglalkozik hipnózissal anyagi előnyök céljából? — Ez az én titkom, — válaszolta mister X ée várta a hatást. — Igen? Hát akkor majd le fog sétálni, kedves mister, egy kicsit a mi szanatóriumunkba s ott majd eiméllkiedketik arról, hogy a hatóságokkal nem lehet ostoba tréfákat csinálni. Ez hatott. A rejtélyes és hatalmas mister beadta a kulcsot. Elsápadt és dadogni kezdeti s csaknem sírva adta elő, hogy ő a leglojálisabb állampolgár s engedjék meg neki, hogy Kassán működhessen, mert itt igen sok lelkes híve és támogatója van. A törvény azonban nem ismer kivételt. Mister X is kötelezte magát, hogy október 16-ig önként eltávozik Kassáról, ahol olyan nagyszerű űrieteket csinált az emberek hiszékenysége és tudatlansága révén. így vége lesz a Fazekas-utcai komédiának. Mister X szombaton vonatra ül és Pozsonyba utazik, ahol a Ventur-utca 22. szám alatt bérel lakást s valószán illeg a pozsonyi közönséget óhajtja csodás produkcióival bámulatba ejteni, illetve a zsebeket önkéntes adományok formájában meghódítaná. Igen érdekes megjegyezni való az is, hogy a kassai rendőrség csak egyhónapi „sikeres" működés után vetett véget mister X—13. garázdálkodásának. Hlatky ur ugyanis hivatkozott arra, hogy neki Hodzsa, Kállay, Markovios régi jó ismerősei. Amiig be nem bizonyosodott, hogy az illető pro- tekborokról szóló dolog egy óriási humbug, addig senki sem mert erélyesen fellépni mister X—13. ellen. — Átkozott újságírók — dühöngött a derék férfiú —, ezek csinálták az egész kellemetlenséget nekem s piszkos glaszékeztyiijét csaknem darabokra harapta. (b. 1.) Érző növények Egyensúlyi szervek — A „növények inlellige ncidja — Miért fordul a növény a nap felé? A modern botanika, főleg az u. n. növény- histológia újabban csodálatos eredményeket tud felmutatni. A mikroszkóp segítségével behatol a tudós a növény legkisebb részeibe, a sejtekbe és ezek életét tanulmányozva, fellebbenti a fátyolt sok eddig csodálatos dologról, amelynek nemrég még nem tudták magyarázatát adni. Van-e a növénynek érzékszerve? Ez a kérdés már igen régi. Persze, ma sem tudunk erre pozitív feleletet, adni. Sok minden szól amellett, hogy vannak a növény egyes részeiben sejtcsoportok, amelyeknek bizonyos megbatározott funkciói vannak, amelyek önműködőiig irányítják a növény egyes életnyilvá- nulásait, növését, orientálódását stb. Az olyan sokat hangoztatott „növényi intelligencia" ma már nem misztikus folyamat, hanem egyszerű természeti törvényekre vezethető vissza. Egy svéd tudós legutóbb megjelent publikációja meglepő részleteket ad erről a témáról. Nézzük csak először a fiatal növény első élet- nyilvánulását, a csírázást. Itt azt az egyszerű, de csodálatos jelenséget tapasztalhatjuk, hogy a fő- gyökerecske mindig lefelé, azaz a nehézkedési erő ható irányával párhuzamosan növekedik. Ha egy csírázó babot, amelynek főgyökere lefelé nő, vízszintesen fektetünk le, a gyökér hegye rögtön újból lefelé görbül. Mi készteti a növényt arra, hogy lefelé irányítsa a növését. Hiszen nem lát és tapintása sincsen. Erről a rejtélyről sikerült lerántani a leplet. Megfigyelték a tudósok, hogy a kis főgyökereoske legvégén levő sejtekben apró ke* ményítőszemecskék vannak. Ezek súlyúknál fogva a sejtek fenekén hevernek és igy módot nyújtanak arra, hogy a fejlődő gyökereoske a sejtjei fenekére gyakorolt inger hatása alatt egy irányban nőjjön tovább. A növekedés további fázisában fellépő haj szálgyökerek, amelyek a táplálék felszívását és a növény kapaszkodását a talajban végzik, már nincsenek felszerelve ilyen „egyensúlyi szervvel", mert tetszés szerinti irányban kell növekedniük és igy nem szorulnak rá arra, hogy tájékozódjanak. A növényeknek ezt a tulajdonságát tudományosan pozitív geotropvzmusnak nevezik, ellentétben a negatív geotropizmussal, amely viszont a sziklevelek végében van kifejlődve és azt eredményezi, hogy a levelek ellentétes irányban nőjjenek, mint a gyökér. Ha a földbe hatoló gyökér ellentállásra talál, addig kerüli meg az akadályt, amíg végre újból függőleges irányt vehet fel és feladatának megfelelhet. Egy ilyen, első pillanatra meglepő esetet tud az irodalom. Egy fa gyökereinek kiásásánál észrevették, hogy a növény gyökerei egy ócska, lyukas csizmatalp összes nyílásain keresztül nőttek és igy folytatták útjukat a talaj belseje felé. A növény nem kerülte el tehát a lyukas talpat, amely akadályt jelentett számára, hanem átnőtt az egyes nyílásokon. A növényi intelligenciának olyan sokat hangoztatott példáját könnyen meg lehet magyarázni az előbb vázolt geotropikus jelenségekkel. A növényekgeotropikus tájékozódása hasonlít az emberi „egyensúlyi szerv" működéséhez is. A fül labirintusában levő folyadékban is hasonló jelenségeket látunk. Szép példája a természetben még a rák egyensúlyi szerve is, amelynek kö- vecskéit a rák maga szerzi be kívülről. Ha pl. vaspQ.pt rakunk egy edénybe, ahol hallókövecskéjét kwserélő rák van és ez más hiányában vasdarabkát rak egyensúlyi szervébe, mágnes segítségével a legnagyobb zavarba lehet hozni a rákot, ami tisztán azután tájékozódik csúszás közben, hol érzi az „otolit" nyomását. Ezeknek a jelenségeknek hasonlósága meglepő analógiákat tár fel a növény- és állatvilág között. A növények másik érdekes tájékozódása a Nap, illetve fényforrás felé fordulás.. Tapasztalati tény és különösen ablak mellett levő, szobában tartott növényeken tapasztalható, hogy a levél zöld képződése miatt mindig a fényforrás felé fordítják leveleiket és virágaikat úgy, hogy a fény lehetőleg nagy felületet érjen belőlük. Ennek a jelenségnek neve „Fototropizmus“ és sokáig magyarázata nem akadt Részletes vizsgálatok azután érdekes dolgokat derítettek ki. Egyes növények felületi sejtjei között sikerült találni olyanokat, amelyek berendezése meglepően hasonlít egy primitív állati szem szerkezetéhez. A fényt jól áteresztő külső sejtfal közepe ugyanis lencseszerüen megvastagodott. így azután a ráeső napsugarakat a sejt belső falira sűríti, akár egy nagyitóüveg a napsugarakat a „gyújtópontban". A sejtfal belső felére ez a fénynyaláb ingert gyakorol, amely az egész levél vagy növényrész elmozdulását vonja maga után. A tendencia ugyanis mindig a®, hogy a fény a- sejt közepére szorítkozzon. Ha valami- kép ferdén érik a növényt a napsugarak, a növény addig igyekszik fordulni, mig a fényt újból a belső sejtfal közepére lokalizálta. Különösen szépen mutatja ezt a jelenséget a kék szarkaláb levele. Megfelelő világítással mikroszkóp alatt szemlélve, meglepően mutatja ez a növény a sejt közepén fellépő erős fényfoltokat. Hogj7 a foto- tropikus hatás alatt ingert kapó sejtek összinger- hatása hogyan változik át mozgási erővé, az még ma is titok. Vannak ezenkívül még más hatások is, amelyek a növéEy életműködésére hatnak. így a ms- lég, az elektromosság, a viz, végül vegyi hatások képesek befolyásolni a csira vágj7 növény életfunkcióit. Ezeknek az ingereknek hatása a növényekre jelenleg élénk vizsgálat tárgya. így pld. az elektromos áram növekedést előmozdító hatását tanulmányozzák különösen legújabban Németországban. Ha tehát növényi érzékszervekről a szó szoros értelmében beszólni nem lehet, mégis mondhatjuk, hogj7 a növény az állatvilág eddigi privilégiumát, az „érzést" primitív formában bár, da fel tudja mutatni. Újabb és folyamatban levő kutatások talán még sok érdekes és meglepő dolgot fognak produkálni —t. —t dr. — Petrásek Ágoston sajtópere. Nyitrai tudósítóink jelenti: A nyitrai törvényszék esküdtbirósága kedden foglalkozott Gajdos Mihály lakácsi községi bírónak Petrásek Ágoston lakácsi plébános ellem indított sajtó- pőrével. Az ügy előzménye az, hogy Gajdos Mihály még évekkel ezelőtt több szloven- szkói csehszlovák lapban hamis vádakkal és gyanúsításokkal támadta meg Petrásek papi működését. Ezenkívül a nagyszombati egyházmegyei főhatóságnál is feljelentést tett a plébános ellen, akit azonban a lefolytatott fegyelmi vizsgálat minden tekintetben igazolt és tisztázott. Az ártatlanul meghurcolt pap támadóján nem akart bosszút állni, miután azonban a támadások ezután sem értek véget, az országos keresztényszo- cfalista párt szlovák lapjában, a Vola Lu- duban 1923 julius 29-én bírálat tárgyává tette Gajdos Mihály Üzelmeit. A cikket Gajdos sértőnek találta magára nézve és Petrásek ellen megindította a sajtópert Az esküdtszék Leilei Jenő dr. nyitrai ügyvéd védőbeszéde után felmentő verdiktet hozott, amelynek alapján a bíróság Petrásek Ágostont felmentette a vád alól és kötelezte Gajdost a felmerült költségek megfizetésére. Gajdos felebberóst jelentett be az ítélet ellen.
