Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-09 / 205. (1243.) szám
6 1026 szeptember 0, csütörtök. Egy magyar kommunista naplója a moszkvai magyar szovjet életéről Kísérlet a magyarországi diktatúra feltámasztására — Rákosi Mátyás szerepe III. Az a kongnia! Különösen a nagyszombati püspök papjainak figyelmébe ajánlva Egy nyugatszlovenszkói magyar lelkész írja a következőket: Mikor a szőlő érik, s közeledik a szüret, a gazda akkor kezd rájönni, hogy jobban járt volna, ha szőlőjét a jég veri pocsékká, még ha nem is volt bizonyítva. A papság is sorra kijózanodó szemmel gondol ilyesfélét. Napról-napra hozzászólunk s lassankint kialakul az a józan nézet, hogy jobb lett volna, ha a szocialisták meg tudták volna az egészet gátolni. Ha azok az urak nyugodtan mérlegelték volna a javaslatot, botrány- osínálás helyett kitörő tapsai fogatták volna. Hiszen ez a legzseniálisabb pénzügyi fogás-, amit kormány valaha csinált. Nem hogy fedezetet kellene teremteni a kongruatörvényre, hanem a kongruán a papok rovására óriási megbakari- tást csinál: a papság 85 százaléka elveszíti az eddigi államsegélyt. Szó sincs róla: tenni kellett valamit. Méltatlan dolog volt az, hogy a legfontosabb hivatást betöltő kar volt legjobban mellőzve. Viszont az sem volt igazságos, hogy a 180 holdas plébános ugyanolyan államsegélyben részesült, mint -1 holdas kollégája. De inkább semmit sem tettek volna, mint igy segíteni a dolgon. Hogy a főiskolát végzett papot a vasúti bak- terekkel és utcaseprőkkel tették egy rangéba, még azt is elviselnők valahogy. A pap sorsa gyakran a megvettetés. De abba már nehéz megnyugodni, hogy 83 éves papi működésem után kapott havi 400 kor., 7 éves tanítóm pedig ezret, a járási főnök hajdúja 1800. a kezdő csendőr 2500, a finánebizíos pedig 4400 koronát s ezenkívül mindenféle pótlékokat. Nem csoda, hogy az öreg papnak egy jó reverendára sem telik, hogy tisztességes társaságban megjelenhessen. Van a javaslatnak egy pontja, amely különösen a nagyszombati papokat érinti s amelyhez eddig senki se szólt hozzá. „A kongnia teljes összegében azok részesülnek, akik kimutatják, hogy az érettségi vizsgát eredménnyel tették le valamely belföldi gimnáziumban.“ Ha azt a szót „belföldi" úgy fogják értelmezni, hogy a köztársaság ízületén, akkor a nagyszombati papság 98 százaléka elesik a teljes kongruá- tól, meri legtöbbje igen csekély kivétellel az esztergomi szemináriumban végzett és érettségizett. De ha kedvezőbben is lehetne azt értelmezni, akkor is egyáltalában érthetetlen az a kikötés. Azt a kassai vagy pozsonyi diákot ép úgy megizzasztották a professzor urak az érettségin, mint. a kalocsait vágj' brassóit. S a nevelési szellem is mindenütt egy volt. Akkor még senki se. gondoLt arra, hogy valaha csehszlovák republika is lesz s igy annak szellemét csepegtessék a fiuk szivébe. Van azután egy másik lehetetlen pontja a javaslatnak. Azok a bizonyos 50 fillérek! Vagyis hogy' minden hivő után 50 fillért tudnak be helybeli jövedelemül. No, lássunk egy7 eleven példát. A Selmecbányái belvárosi plébánosnak van körülbelül 10.000 katolikus híve. Ebből legalább 3000 uj lakosok, cseh hivatalnokok, katonák, akikből a plébánosnak soha egy fillér jövedelme nincs. A megmaradó hétezerből legalább 3000 fanatikus kommunista, aki nem hogy adna jövedelmet a papnak, de a meglevőt is elvenné tőle. A fennmaradó négyezernek fele földhöz ragadt szegény ember, akik a bányászat beszüntetése után segélyen tengődnek s inkább várnak a paptól, nem hogy ők adnának. Marad tehát kétezer hivő, akiktől lát itt-ott egy kis jövedelmet. S ennek dacára 5000 koronát fognak levonni kongruájából ezen a címen. Mivel pedig a jelenlegi, plébános fiatal ember, kap majd körülbelül 12000 koronát s ebből éljen meg súlyosbítva három egészséges gyomra káplánnnal egy drága városban, ahol az utolsó veteményszálig mindent készpénzzel kell vennie a piacon, mert se földje, se terménybeli jövedelme nincs. És hány ehhez hasonló példát lehetne felsorolni! Végül a. legveszedelmesebb az egészben: az a jövedelembecslés ctévenkint. Szeptember elsejével beszüntetik az eddigi kongruát. Nem kell hozzá nagy pesszimizmus, ha azt gondolom, hogy az uj 2—3 év múlva lesz folyósítva. Először jön a becslés a helyszínén, azután a kiszámítás s csak azután a folyósítás! Eddigi, tapasztalatainkból már ismerjük a hivatalos gyorsaságot. S addig miből élünk? De azután az a becslés! Mennyi visszaélésre lesz itt alkalom! A járási főnök jó, vagy rosszindulatától fog függni a papság mindennapi kenyere. Pedig lett volna ennél sokkal egyszerűbb eljárás. Olt van az 1896. évi javadalmi összeírás. A mai árviszonyok mellett a földtermények ára a háboruelőtiihez képest átlag tízszerese. Az iparcikkek és külföldi fogyasztási cikkek ára a régihez képest tizenötször akkora. Az adók, no azok rekordot értek el. A békeidőhöz képest 30—40-szer nagyobbak. Nem lett volna sokkal egyszerűbb ezen az utón valami igazságos kulcsot felvenni, minden uiabb becslés nélkül? Mert abban az öt évre szóló becslésben sok veszedelem rejlik! Egy kis szerény hozzászólás, egy bögre viz az égő házra. De hát fogjunk össze és cselekedjünk testületileg! Egyházi kerületek, egyházmegyék, testületek lépjenek fel egy szívvel-lélekkel s az eredmény nem marad el! xx Bármilyen szempontból érdeklődik ön az állatok élete iránt, a Kis Brehm-ben mindazt megtalálja Az ára — ne felejtse el — csak 280 korona, ha nem bírja' egyszerre kifizetni, úgy üt hónapon át törleszthet!. Kun Béla másodszori tért most vissza Moszkvába kimondott kudarccal. De ő nem abból a fából van faragva, hogy7 magát könnyen eltipor- tassa. A magyar diktatúra bukása erős ellenszenvet keltett iránta Oroszországban. Lenin bizalma is megcsappant és nem tudta neki soha megbocsátani, hogy nem valósította meg a földosztást Magyarországon, ami véleménye szerint legfontosabb oka volt a magyarországi diktatúra bukásának. Az orosz pár'., tagjainak nagyrésze Kun Béla forradalmi törvényszék elé való állítását követelte. Aki azonban Kun Bélát igazán ismeri, az nem csodálkozik azon, hogy győztesen hagyta el a párt végrehajtóbizottságának 1920 májusában tartott azt az ülését, amelyet voltaképpen az ő elintézésére hívtak össze. Ennek a gyűlésnek azzal a határozattal kellett volna végződnie, hogy Kun Bélát a magyarországi diktatúra idején elkövetett goromba hibák és egoista törekvések miatt forradalmi törvényszék elé állítják. Ám az a biztos tudat, hogy az amúgy is mindenfelől fenyegetett gyengelábu orosz párt minden felesleges kompromittálástól fél, cinikus nyugalmat adott Kun Bélának. Vádlotthoz egyáltalán nem illő fenn héj ázás sál kifejtette az ülésen, hogy a magyarországi kommunista forradalom bukásáról csak rosszakaratta] lehet beszélni, mert legfeljebb csak rövid, ideiglenes letörésről van szó és semmi másra nincs szükség, mint a magyarországi kommunista párt felfrissítésére. Ennek megvalósítása egyszerű és kézenfekvő dolog. Az Oroszországban elő nagyszámú hadifoglyokból, akik már amúgy7 is magukba szívták a szabadság levegőjét és a forradalom edzett harcosainak bizonyullak, tevékeny kommunistákat kell nevelni és az ő hazaözölésük egy-kettőre kirobbantja Magyarországon a munkásság szunnyadó forradalmát. Kun és Landleréi: kölcsönösen leleplezik egymást, de utána kibékülnek a tervet tett követi. Megindul a moszkvai magyar politikai tanfolyam, ahol Kun Béla, Rud- nyánszky, Rákosi, Varga, Raab és Márkus önti a jövő niunkásapostolaimak fejébe a kommunista, tudományt. Ezzel a tanfolyammal párhuzamosan halad a petrográdi katonai tanfolyam, amelyen a jövendő magyar vörös hadsereg parancsnokait képezik ki. Kun Béla teljes energiával belefekszik a magyarországi diktatúra feltámasztásának munkájába. Mint megbőszült oroszlán ordítja: „Mindenkinek, aki él, aki magyar és kommunista, otthon van a helye!" Ez a jelszó okozta, ugvlátszik, első igazi és végleges bukását. A jómódban élő kegyencok már a veszedelem legkisebb látszatára is fellázadnak a vezér ellen. Még gondolatnak is vakmerő, hogy7 például Landler, a jő bécsi kávéházak kártyaasztalát, Lukács pedig az ö hütteklorfi villáját és a. többi jól fizetett pártalkalmazott. felcserélje a jó megélhelési forrásnak bizonyuló emigrációt a nem éppen kényelmes Markó-utcával. 1922 májusában játszódik le az orosz koinmunistapárt megbizot.tainak jelenlétében az a gyűlés, amelyen Kun Béla kiborítva látja egész szemetesládáját. A lopástól, csalástól az árulásig mindeu szerepel ebben a megcáfolatlanul maradt vádban, hacsak cáfolatnak nem vesszük, hogy Kun Béla Landlerről és társairól ugyanezt bizonyította be. Az oroszok e tömérdek szenny láttára diplomatikus ügyességgel meglepődést mímelnek és kivágják Kun Bélát a végrehajfőbizottságból. Kun Béla három napig hisztérikus görcsökben vergődik és amikor remegő kezébe adom az orvosságot s tekintetem pegyhüdt arcára esik, önkéntelenül öreg, letört prostituáltra kell gondolnom. De nem azért Kun Béla ő, hogy végleg eltűnjön, nem, ő nem adja föl a harcot, hanem kiegyezik Landlerrel és társaival. A meghatód»ottság könnye csurog a szemükből, amikor egymás kezét szorongatják s néhány perc múlva a feledésbe vész a lopott gyémántok és ékszerek, valamint a Bécsbe küldött nyomtalanul eltűnt sok kiló arany említ'. Két hétig lázasan tanácskoznak, amíg elkészül a hazavezénylés uj programja és közös vezetéssel megkezdik a sejtek csiTáztatását. A sejtképzők ulrakelnek A hadifoglyokat, csoporokta osztják, minden csoportba bedugják úgy a politikai, mint a katonai tanfolyam néhány hallgatóját, akiknek szigora kötelességük, hogy a magyarországi kommunista sejtek megalakítását Bécsen, illetve Berlinen keresztül Moszkvával tudassák. Minden csoport utravalóul Kun Béla lelkes beszédét is megkapja és hogy a haza vezényletiek kötelességükről egész biztosan ne feledkezzenek meg, Stefimben a berlini magyar szekció egyik tagja fogadja őket, mindenféle hasznos röpirattal. Bóes és Berlin is megkapja teljhatalmú vezénylési jogát, ezzel azonban nagyon ritkán tud élni, tekintettel arra, hogy a hazaküldött, kommunisták vagy félredobva a lefelé semmi Irófát. nem ismerő pártfegyelmet, egyszerűen kilépnek a párl-1 ból, vagy — és ez a gyakoribb eset. — lelkesedő szívvel átveszik a vezénylési dijat, amely az elvtárs értékessége szerint váltakozva, olyTkor igen tekintélyes összeg és Ausztria, Németország, vagy Franciaország egyik városában sokkal célszerűbben igyekeznek ezt a pénzt értékesíteni. Bécsben is jónéhány ember él rend* viszonyok között, akinek exisztenciáját ilyen vezénylési dij alapította meg. Megszöknek a leghübb munkatársak Nehéz hónapok múlnak el. Moszkva türelmetlenül sürgeti eredményt. Ám a rezetőség csak néhány pesti rek- lámpörrel tud válaszolni, amelynek mártírjai javarészt könnyen befolyásolható, tapasztalatlan fiatalemberek. S amikor a szépen megvonalzott és féltve őrzött moszkvai nagykönyvben is csak néhány fantáziasejt van elkönyvelve, az oroszok egész komolyan azzal fenyegetőznek, hogy végérvényesen becisukják a feneketlen kasszát. Kun Béla, aki tudja, hogy a magyar akció az a bizonyos szalmaszál, amelyen ő lóg, semmi körülmények között sem engedi ki görcsös kezéből ezt az ügyet. Az eddig tapasztalható sikertelenséget azzal az egyszerű ténnyel okolja meg, hogy7 Magyarországon még nincs vezető, aki a sejteket, lelkiismeretes gondossággal ápolni, kifejlettem és összekapcsolni tudná. Az egyetlen és természetes megoldás a kipróbált vezetők és szervezők hazavezénylése. De hogy a Landlerrel kötött barátságos megegyezést meg ne sértse, egyelőre a Moszkvában élő és Magyarországon még nem kompromittált vezetők bazave- zénylését. ajánlja. Az első, aki a sort megnyitja és buzgóságára tizennégyévi fegyházzal fizet rá: az Lipschitz, A másodiknak, Bátorinak, a moszkvai magyar szovjet elnökének már megcsappan a kedve. Helyesebbnek tartja Berlinben a dollárokat és a kis láda ezüsfnemüt márkára beváltani és a hosszú ideig csak titokban élvezett alkoholt nyíltan is kóstolgatni. Ámde nincs az a pénzösz- szeg. amely egyszer ne fogyna el. ezért a maradékkal Bécsbe megy7 és ott munkásvezér voltát, felcseréli régi mesterségével és olcsón elvállal mindenféle ruhajavitást. Sorra következnek a moszkvai magyar szovjet összes tagjai. Raab rövid bécsi tartózkodás után jónak látja egy magáncégtől sikkasztott néhány millióval nagyváradi útját biztosítani. Márkus dr. eljut a magyar határig, de ott. meggondolja magát, visszafordul és szüliebb hazájában, Szlovénokéban jól jövedelmező ügyvédi irodával cseréli fel a munkásmozgalmat. Mapdl, aki mint. másodéves orvosnövendék Moszkvában megajándékozta magát a dr. címmel és a magyar kórház és gazdasági irodájának főnöke volt, megfért bűnösként visszavonult gazdag apja birtokára. Ugyanezt tette Kun Béla fiatal magántitkára és kedvence is, Balog László. ^ „Matyi* politikai gyorstalpalót nyit Bécsben és bekerül a Markó-utcába Kun Béla tajtékzik a dühtől, és keze az in- ternacionálé büszkeségére, a végrehajtóbizottság első titkárára, Rudnyánszky Endrére mu*at, aki az értékesség legfelsőbb fokának megfelelő pénztárcával és brilliáns gyűrűkkel ékesítve érkezik Bécsbe. Az ősi császárváros elvitázhatatlan bája aránylag nagyon rövid idő alatt akkora hatást gyakorolt rá, hogy inkább elhagyja az imádott pártot, csakhogy Bécsben maradhasson, természetesen anélkül, hogy a kapott pénzt visszaszolgáltatná. Ennyi hűtlenség láttára Kun Bélának nem marad más hátra, minthogy „Matyit", az utolsó mohikánt keblére ölelve, Bécsbe küldje Rákosi Mátyást. Bécsben Rákosi a moszkvai iskola mintájára megalapítja a politikai ismereteknek gyorstalpaló intézetét. Növendékei pesti munkanélküliek, akik teljes ellátás és heti húsz silling zsebpénz ellenében szívesen ásitoznak a komoly professzorok még komolyabb fejtegetései közben és csak azt sajnálják, hogy olyan rövid ideig tart, de hiába tiltakoznak, hogy ennyi idő alatt nem tudják elsajátítani a szükséges ismereteket, négyhetenként, friss hallgatókat kap a kurzus. Majd egy7 évi szorgos munka és rettegő vajúdások között megszületik a Rákosi-akció, amelynek néhány kótyagosfejii embertől eltekintve, nincs semmiféle közössége a magyar munkássággal. Hiába gurult a tömérdek dollár Magyar- ország felé. Még Kun Bélának is be kell látnia, hogy kipusztult a vezénylési anyag. Az Oroszországban élő magyarok, kevés kivétellel, belekapcsolódtak a mindennapi életbe. A németországi magyarokra alig lehet számítani. Berlinben Varga és Vágó elvtársak, az orosz követség jólfizetett alkalmazottai, mint múzeumi ritkaságok hirdetik, hogy ott magyar kommunisták is voltak- Bécsben az Arzenál és a grinzingi barakkok takargatnak még vagy két tucat magyar kommunistát, aki a másik két tucat párt- és szovjatalkalmazottal, élükön néhány nyugalmazott népbiztossal, teszik egyetlen legnagyobb sejtjét a kommunisták magyarországi pártjának. v (Vége). "Hírek: őszi kintornázás Megint eljött az ősz. Életűink kintornájára újra reátették az uj lemezt, az Ő3z lemezét. Krákogó •berregéssel mozog a bádog, sereeg, akadékoskodik és csak forog egyre. A kürtőn ömlik a hang, életünk fájdalmas dala. Nyomában megindul képzeletünk gépezete, szerkeszti a képeket. Az ősz szomorú képeit. A hulló, sárguló, fonnyadó levelektől gazdag gőzölgő föld képét... a szomorú, bús elmúlás képeit ... Nehezen tör a sóhaj az embermellekből és könnyen csurran nyomában a sós kis csöppecske. Elaggott hitvesek forrón kezet szorítanak. Ki tudja, mit hoz a tél? ... Reszkető férfiajkak suttogva gyónnak. „... Istenem, csak el ne felejtsen, c-sak itt maradhatnék mellette ... egyedüli, édes kedvesein mellett... De itt az ősz, mennem kell. Mennem, mint ahogy mindnyájunknak egyszer mennünk kell s az isteni végzetbe bele kell nyugodnunk. Menjünk ezért, testvéreim, nyugodt szívvel és szeressük egymást az élet őszén ... Lásd, mi, akik már végigküzdöttük rögös utunkat, mi, akiknek térdein aranyfürtü reménységek játszadoznak, boldogok lehetünk. És sokszor örüljön az, aki azt mondhatja: Becsületben leltem boldog. Édes feleségünk egykor piros,- kívánatos szája bizony el-elfoünyadt már, de ki meri mondani, hogy szerelmünk is elhervadt? ...“ Életünk kintornáján az ősz sereeg. A kürtön borongón hangzik melódiája. De lejár majd ez a lemez is. Surrog a kis gépezet és egyszer csak megakad ..; Mezei Gábor. — A kassai püspök zempléni pásztor- utja. Kassáról jelentik: Csárszky József püspök Fekete Géza dr. szentszéki tanácsos, püspöki titkár kíséretében e héten végiglátogatja a gálszécsi esperesi kerület plébániáit s mindenütt bérmál és szentbeszédeket tart. A hívek a püspököt minden községben nagy tisztelettel, lovasbandériumokkal, diadalkapukkal és üdvözlő beszédekkel fogadják. A püspököt a politikai hatóságok részéről a Iót- maköruton Fábián gálszécsi kerületi főnök kiséri. A bérmakörutnak egyházi előkészítői és irányítói Ottó Alajos dr. és Miklusipza Simon esperesek. Érdekes megemlíteni, hogy Csárszky püspök előtt, amikor lovasbandé- rium kíséretében Nagykázmérból Lasztócz felé haladt az országúinak, a magyar határt érintő részén nemcsak a csehszlovák vámőrség, hanem a magyar vámőrség is fegyverbe állva tisztelgett. Magyarizsépen a püspököt többek között Damjanovits Viktor görögkatolikus lelkész és Szondy István református lelkész is üdvözölték. — Újabb jelentkezések a magyar újságírók szindikátusába. Bernáth Pál (Ruszinszkói Magyar Hirlap, Ungvár), Czitter Jenő (Keleti Újság, Tiszaujlak), Isaák Imre (Református Egyház és Iskola, Vaján), Klein Sándor (Keleti Újság, Csap) és Stroné Jenő (Kárpáti Híradó, Akna- szlatina) a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusába kérték fölvételüket. — Halálozások* Seeber Ferenc, a budapesti Magyar Nemzeti Bank főellenőre 42 éves korában hosszas szenvedés után Budapesten meghalt. Az elhunytat kiterjedt, szlo- venszkói rokonság gyászolja. Temetése 7-én délután volt a farkasréti temető halottasházá- ból. — Demjénfalvi és porübai Porubszky Imre nyugalmazott főszolgabíró Jolsván 69 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése a részvét impozáns megnyilvánulása mellett hétfőn délután ment végbe. — Szilágyi Lajo§ provokálta Pékár Gyulát- Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő provokálta Pékár Gyulát, aki egy népgyülé- sen sértő kifejezésekkel illette az ellenzéki képviselőket- Pékár a provokáció után kijelentette, hogy fenntartja állítását, amennyiben az ellenzéket azért rótta meg, mert technikai obstrukcióval dolgozik. — Tanitónőválasztás. Komáromi tudósítónk jelenti: A perbetei református egyház iskolaszéke az újonnan szervezett tanítónői állásra Földes Ju- lia deákii tanítónőt választotta meg. — A szlovák orvosok szobránci kongresszusa. Ruszinszkői szerkesztőségünk jelenti: Nagy napja volt Szobránc. fürdőnek szombaton, amikor a kassai nagyzsupa orvosszövetsége tartotta meg ott ezévi kongresszusát. Tekintettel arra, hogy az orvosszövetség szlovák jelegű, nagy feltűnést keltett, hogy a kongresszusra se a magyar, se a német orvosszövetségeket nem hívták meg vendégekül. Csakis a cseh „Jednota" kapott meghívót. A kongresszusnak egyébként inkább barátságos megbeszélés jellege volt. A szlovák orvosok helyzetét Slabej dr. kassai zsu- pai főorvos ismertette, majd Russay Gábor dr-, Szobránc gyógyfürdő főorvosa tartott igen értékes szlovák nyelvű előadást Szobránc gyógyfürdő szép fejlődéséről. Az orvosok figyelmét a fürdő kiváló gyógyh.atására hívta fel. A kassai bábaképző intézet igazgatója, Frankenstein dr tudományos előadást tartott. A kongresszust bankett követte. A kongresszuson részvevők száma a kilencvenet meghaladta.
