Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-01 / 198. (1236.) szám

4 ^PA'OMiV^ACí^ARHIRIiAE 1926 szeptember 1, szerda. A francia világfürdök, toalettjei Vajdasági mozaik Diákságunk szervezkedése Irta: Straszer Elemér, A feltámadt rablóromantika 111. A női szmoking-divat — A P. M. H. tudósítójától — '*■ Páris, augusztus. Az utóbbi hetek alatt a francia világfürdő­kön intenzív esti, sőt estélyi élet fejlődött ki s egymást érik a nagy fogadóestélyek. Felhőkbe emelkedő hegyek alján, az Alpesek gyönyörű he­lyien, a gleccserek között, Evian-Les-Bains Sac felé integető elegáns partjain épp úgy, mint a Cote d'Azur megszámlálhatatlan fürdőhelyein, a világ legelegánsabb publikuma hallgatja az ének­és zenevilág kitűnőségeit. Drága toalettek, va­gyont érő ékszerek csillogása mellett vígan perdül a rulett Calaistól Mentonig, a tengerbe nyúló tündérkertté varázsolt villa parkok soha nem lá­tott fényárban úsznak s az élet gondtalan kaca­gása, ringató, simogató tánczene, csengő női ének szállnak a végtelen vizek felé... — Ez a zintenziv társadalmi és estélyi élet nagy mértékben fellendítette a gála-divatot és a hölgyvilág, mely tudvalevőleg minden társas együttlétet — még a legintimebbet is — megra­gad, hogy tetszeni tudjon és hódítson: nagysze­rűen felhasználta céljai érdekében a jelen fürdő- évad estélyi divatját. — E divatról már beszámoltunk legutóbbi le­velünkben, a női sqmoking-dival kivételével, mely annyira érdekes és annyi eredetiséget tartalmaz, hogy külön fejezetet érdemel a divat trténetében. — Már a tavaszi női divatnak felrótták a di­vat ellenségei, hogy túlságosan férfias. E vádban volt valami igazság. Hiszen a divat-diktáló szalo­nok uemkesak az anatómia 'irtásával alkotnak, hanem annyira „au courant“ kell lenniök, hogy valóságos pszycho-analitikai szellemmel kell dol- gozniok, ha haladni akarnak s hü kifejezői ki­vannak lenni a kornak. így hát természetes, hogy a fiús hajviselethez, férfias kalaphoz, inghez, gal­lérhoz, nyakkendőhöz és kézelőhöz szűk, férfias kabálot készítettek s könnyű kurta szoknyát, mely teljesen stílusos volt a némileg „garconne" éle­tet élő, az autóbusz és a tramway után futó, mun­kába siető, dolga után járó modern hölgy éle­téhez. — Ilyképpen logikus és érthető, hogy' ez a „masculin" divat eljutott fejlődésének ahhoz a pontjához, melyen a férfi legsajátosabbnak hitt ünneplő ruhadarabját, a szmokingot adoptálta. A francia nőiszabók vannak oly élelmesek, hogy megragadva a jó alkalmat, ügyeltek arra, hogy az erős, férfias tendencia mellett adjanak a szmo­king szabásába és elkészítésébe néhány motívu­mot. amely bájos és nőies legyen. — A délelőtti sétán való női szmoking tehát, melyhez rendesen magas, sötétszinü puha kis ka­lapot hordanak, még leginkább őrizte meg ere­deti, hogy úgy mondjuk „férfias" formáját. A derékhez erősen „sveifolt", elől szögletes, olykor gömbölyített sarkú szmoking simul, sőt úgy is mondhatjuk, hogy tapad, melynek u-jjai roppant szükek, szabályosan végződnek s férfikézelővel vannak ellátva. A mellény U alakú, alatta fehér, piké ing látható, lehajtós, egészen alacsony gal­lérral és kis fekete csokor-nyakkendővel. De ugyanezen szabáshoz hordanak férfi-ing helyett fehér vagy hamusziirke selyemblúzt ékalaku ki­vágással, melyek széle hullámzó fodor gyanánt egyre keskenyedik. — A délelőtti szmokingformához olykor lehet látni egészen egyenes, majdnem szűk aljat, de gyakran vesznek fel elől egyetlen mély redővel, vagy oldalt lapos redőkkel bővített szoknyát. Ez utóbbi esetben selyemfonattal van szegve, mely­nek szine megegyezd* a mellény színével. Az aljnál sok érdekességgel találkozunk, mert a sima feketétől kezdve lehet mintázott, nemcsak függőleges csikókkal, hanem kockázott is, mig a szmoking a fekete gyapjúszövet mellett lehet ten­gerkék, sőt az esti szmoking-kabátnál világosabb árnyalatokba átmenő, éjszinü (beige) is, de lehe­tett látni fekete selyem lüsztert is, melyhez fehér vagy fekete szinü, skót selyem lüszter alj járult. — Általában az estélyi női szmoking tág teret enged a szabók fantáziájának és Ízlésének. Néha meglepő kombinációt lehet látni és sokszor iga­zán nem tudtam, vájjon blúznak vagy divatkabát­nak nézzek egy-egy fantasztikus női ruhadarabot, mely köaépforma volt a zsakett, frakk, szmoking és a hosszú derekú blúz között. Fürdőhelyeink hölgyei szimpátiájukba fogadták ezt a férfias es­télyi ruhadarabot, melynek a téli szezonban biz­tató karrierje lesz s a télen még sok eredeti­ségre v. i kilátásunk. — A párisi nagy opera több, Trouville-ben nyaraló hölgytagja egyszerre két különböző aljat készíttetett a szmokingjához: egyet ugyanazon szövetből s egy másik színűt kockás mintával. Az egyik szűk volt, a másik harangalaku. — Az estélyi szmoking már csak abban is sokkal nőiesebb a nappalinál, hogy a rendesen sötétes alaptónuson nagy, virágos brokát minták­kal ékeskedik, mellőzi a férfias inget s bár ez is gombos, „U“ kivágásu mellénnyel jár, de alatta valóságos blúz simul meg, melynek gallérja vagy lehajtós, de nem ritka a rüssökkél díszített fel­álló gallér sem. A gallért keskeny selyem, vagy bársonyszalag tartja össze. Újabban nagy kedvelt- ségnek örvend a kivágott blúz, mely kissé külö­nösen prezentálja a csupasz nyakat s ezért az ilyen blúzhoz utóbb nagyszemü, színes gyöngyö­ket, sőt elefántcsont gyöngysort és ékszert is szí­vesen hordanak. — A nappali szmokingkabátnál az estélyi sokkal bővebb, kihajtója színes taft, olykor tükör­selyem és az ujjak nem végződnek férfias for­mában, hanem hol trombilaszeriien megbővülnek, hol összeszűkülnek s a kézfejnél csipkében, tüll- zuhatagban fejeződnek be. — A harisnya és a cipő még mindig testszin és a lakkcipő még nem tért vissza száműzetéséből. V. 11. Vajdaság, augusztus 31. A kukorica már embermagasságot éri; el és sűrű erdeje nagyon alkalmas még ma is az elrej­tőzésre, amit azután alaposan ki is használ néhány újkeletű „szegény legény". Az utóbbi hetekben valósággal a Rózsa Sándor korára emlékeztető ha­ramiajárás tartja rettegésben a Vajdaságot, Zom- bortól Fehértemplomig garázdálkodik egy, vagy több jól szervezett banda. A múlt héten a zombori határban ölték meg és rabolták ki a Hallgató-csárda tulajdonosát csa­ládostól előkelő, úri banditák, hiszen a sthimmy- cipőjiik nyoma egészen a zombori aszfaltig vezette a nyomozó rendőrséget. Nem sokkal később Szivácon törtek be, való­színűleg ugyanazok, azután a bánsági Elemér köz­ség határában találtak egy gazdátlan kocsit, rajta véres suba, sok helyen átszurva. Ugyanazon az éjszakán meggyilkolták a becskereki Teinmer-cég éjjeli őrét, ott az őrhelyen, mialatt gazdáinál 30— 40 tagú társaság mulatott. A gyilkosok az éjjeli őr leszurása után befog­tak Temmerék kocsijába, erre tették fel a többméíermázsás Wertbeim-szekrényt, amelyet a város határában fúrtak ki és ott vették ki belőle a pénzt, körülbelül 30.000 dinárt. Két nappal később, megállapithaic'yg ugyanaz a társaság, a széliében ismert(!) sí ,mmy-oipös banda már Fehértemplomban rabolt ki egy üzle­tet, miután előbb vasbottal halálra sebes)tette an­nak itulajdonosnőjét. Ezek csak a nevezetesebb esetek, hiszen alig két hét alatt húsznál több he­lyen dolgozott a társaság, szédítő gyorsasággal, hi­szen a fehértemplomi rablást kövefő éjszaka már Kossuthfalván (Moravica) dolgoztak, pedig ez 300 kilométer és a vicinálisoknak több kell két napnál ehhez az úthoz. Kárpátok völgye, augusztus vege. (Ruszinszkói szerkesztőségüktől.) A tör­ténelem visszavarázsolt nagy szellemeinek hivó szava után vitt utunk Ruszinszkó kellős közepébe, a beregi hegyek közé. Ha valamely vidéknek a lelkét akarjuk látni, akkor a tör­ténelmét kell ismernünk. A beregi ruszin, bár átment már egy hétesztendős kegyetlen iskolán, csodálatos konzervativizmussal őrzi meg azokat a hagyományokat, amiket őseitől kapott­Talán a hosszú téli estéken, a pislákoló tűz mellett, a földig fa kunyhókban mesélték el apák a fiuknak? Szolyváig még a modern kultúra áldásai­ban volt alkalmunk gyönyörködni, mert aki látta a Schönborn-féle „Beregvárataz Ru­szinszkó legszebb várkastélyában gyönyör­ködhetett. Szolyván túl kezdődik a hires beregi sa- vanyuvizek hazája. A Luhi Margit és a Polenai savanyuviz már régen világhírre tettek szert. Minket azonban ezen a vad vidéken inkább az el­múlt történelmi idők belénkszállott szellemé­nek ösztökélő hívása érdekelt. ... Valahol fent, az országútiéi nyugatra, ott húzódtak meg egy ruszin község apró vis­kói. Régi térképről néztük meg a nevét: Ki­rályfiszállás ... Igénytelen kis nely ez, de ahol 1611-ben, február 29-én II- Rákóczi Fe­renc, midőn a veszteségek és csapások után testileg megtörve végleg elhagyta ruszin baj­társai földjét, Vay Ádám kíséretében már­cius 3-ikáig ebben a kisközségben húzódott meg, mert a megáradt Pinye-patakon átkelni nem tudott. Megnéztük a Pinye-patakot, amely út­ját szegte a legnagyobb magyar szabadság­hősnek. Kicsi, igénytelen vizecske ez, melyet egy keresztes pók is átléphet... A község ruszinjai, de sajnos, már csak az öregebbje, mindig büszkén emlegeti ezt a történelmi eseményt. A Zsdenyovai völgy Ruszinszkó csodás vidékeinek koronája a Zsdenyovai völgy. Mintha a természet min­den pazar pompáját erre a helyre dugdosta volna el az enyészet elől. A szeszélyes hegy­óriások és őserdők árnyékos közelségében állva, elfeledtünk minden emberrontó poli­tikát, ami átitta már az. emberiség lelkét és elvonta minden ideáltól... Mert ugyan mit törődik például a felet­tünk meredező kopasz sziklacsucs, a Viszoki Mencel, melynek merész teteje 1195 méter magasra ágaskodik ki Ruszinszkóból a politi­kával? Ennek nagyon mindegy, hogy milyen ha­tárokat vontak meg Trianonban •.. Oldalá­ban rozsdás vastábla rejt valami titkot... Fönt a magasban csak jó messzilátőval kive­hető hatalmas vastábla sirt rejteget. Valami kalandos természetű, a Kárpátokba szerel­Adó talán egész Európában olyan szó, amelytől meg- remeg a polgár, viszont sehol sem olyan miszti­kus, mint erre, Bácska-Bánát-Baranya természettől áldott, emberektől agyonvert földjén. Nálunk fordulnak elő olyan adóesetek, hogy a 150.000 dinár évi jövedelmű kereskedőre, vagy iparosra 350, sőt 450.000 dinár adót vetnek ki, a Vajdaságról mutatta ki nemrégiben egy szerb egyetemi tanár, kiváló közgazdász, az újvidéki kereskedelmi és iparkamara főtit­kára, Koszics Mirkó dr., hogy még a ma szü­letett csecsemő is 4000 dinár adót fizet évente, de azért nem Koszics Mirkó dr., hanem e sorok szerencsétlen Írója fog hathavi fogházat kapni Iz­gatás címén, mert szószerint leközölte Koszics dr. beszédét. Ezzel szemben egy most megjelent számítás szerint a 3500 dinár havi jövedelmű (nem fizetés!) tisztviselő havi 800 dinár állami adót fizet, amihez például Becskereken csekély 270% a „leszállított" városi és megyei pótadó. Halál a csempészekre! ez a legújabb jelszó, különösen mióta a P. M. H. által is közölt - zombori selyemcsempésztársaságot leleplezték. Tény, hogy a széliében nyitott hatá­rokon ott kel át a csempész, ahol akar, hiszen a baranyai hegyek, vagy a bácskai homokbuckák között igazán nem kuuszt a határátlépés. Popovics Malija kormánypárti képviselő la- konikus interpellációval fordult a kormányhoz: Hajlandó-e a kormány törvényjavaslatot be­nyújtani, amely szerint a csempészeket halál­lal büntessék?! Popovics képviselő kormánypárti, nem bizo­nyos, nem-e a pénzügyminiszter szájaize szerint szerkesztette-e meg interpellációját.. mes angol turista tejnettette el magát oda a felhők közé. A vastáblán angol irás tanúskodik a kü­lönös történetről. Magyar szövege a követ­kező: „Itt nyugszik Valker Tamás angol szolgálatban levő őrnagy, született Vexfortban, Írországban 1795, meg­halt Munkácson 1847 junius 23-án." Különös ember különös végrendeletét hajtották végre hozzátartozói, amikor horri­bilis költséggel a tenger szine fölött ezer mé­ter magasban sirt vájattak a viszoki Menczel sokezer éves sziklabordái közé és a hegyimá­dó angolt beletemették... A természet örök fensége veszi körül ezt a helyet, amely na­ponként dacol a romboló villámokkal. Nem messze ettől a sziklától, egy kelle­mes kiránulóhely közepén emelkedik Euró­pa egyik legnagyobb fenyőfája . •. A hatvanméteres lenyő Aki el tudja képzelni a természet cso­dáit, amiket az afrikai és amerikai őserdők­ben tartogat az ámuló emberi szem részére, annak fogalma lehet Európa egyik legna­gyobb fenyőfájáról. Ennek a fenyőfának a törzsén huszonkét méter magasságig nin­csen galy. A tövénél csekély 10 méter kerületű, ma­gassága a 60 métert meghaladja. Teteje nem mindig látható, mivel rende­sen komor felhő vagy köd burkolja a fenyők királyának vénhedt koronáját. Ha ragyogó szép idő van, akkor borzal­mas fenségében áll ott a föld nedvét szívó ha­talmas fenyőtorony, melynek óriási gályáit a belécsapó villámok alaposan megrongálták már, de a kétszáz évnél többet élt fenyő a légköri elektromosság e borzalmas és pusztító látogatását csak amolyan játszi szunyogcsipós- nek veszi. A vidék különben, egészen a vereckei hágóig, melynek történelmi nevezetességű ha­tárjelző oszlopát elpusztították, csupa törté­nelemtől terhes. Rákóczi menekülését, a ta­tárjárás első fázisát és az 1848. évi orosz be­vonulást csak a világháború rettenetességei múlták felül. Visszaereszkedve a hegyekből, az or­szágúton megszólítottunk egv jóképű öreg ru­szint: — Tud még magyarul, bácsi? — Tudtam — feleli vissza, — de már las­san elfelejtünk... A gyerekek már ruszinul se tudnak ..., az iskolában másképpen tanít­ják őket... Nem feleltünk vissza, mert ismét ránk­csapott a politika szelleme és eszünkbe jutott az évek óta dúló ruszin nyelvi harc... Ugyan mit szólnának ma a mi közös őseink és hőseink szellemei, ha ezt hallanák? Bizonyára visszatérnének sírjukba, mert mégegvszer élni ezen az elhagyatott földön csak büntetés lehetne ..« a Garamvölgyi Főisk. Szövetségének alelnöke Hét hosszru esztendeje bolyong szeríezüllötten, irányitó fény nélkül, a csehszlovákiai magyar if­júság az európai sötétben. Ez a száz ismeretlen irányba differenciálódott állapot csak arra volt jó, hogy mindnyájunkban együtt és külön-külön megerősítse azt a nézetet, hogy ez a viszony tart­hatatlan és hogy a magyar egyetemi polgárságnak ebben az államban ki kell építenie a maga repre­zentáns, önvédő és önsegélyző szerveit. Ennek az általános meggyőződésnek adott konkrét, megfelelő alapot a Garamvölgyi Főisko­lások Szövetségének húsvéti zászlóbontása, amely­nek programja szerint: minél előbb ki keli épí­teni az egyetemi és a kis városokban egyaránt az önálló helyi egyesületeket, azután magasabb egy­ségbe tömöríteni őket, hogy ez egyenrangú fél legyen a köztársaság más nemzetiségű diákszö­vetségei között. Bámulatos gyorsasággal talált megértésre ez a program. A husvét óta elmúlt öt hónap alatt öt város (Ungvár, Rozsnyó, Ipoly­ság, Érsekújvár, Komárom) ifjúsága nyújtotta be főiskolás egyesületének alapszabályait jóváhagyás végett az illetékes hatóságokhoz, a többi városban pedig a szervezkedés eredményes befejezés előtt áll. Vájjon mi az oka annak, hogy a nálunk any- nyira felburjánzott politikai, felekezeti, társa­dalmi, világnézeti ellentétek dacára, rövid idő alatt tettrekész tömegek jelentkeztek a diákság szervezeteibe? Vájjon érdekek, vagy érzelmek vezérlik a diákságot az egységes táborba, a ki­bontott zászló alá? Én azt hiszem, hogy mind a kettő. A diákság, amíg a főiskolán van, egy kasztot képez, akármelyik társadalmi osztályhoz tartoz­zanak is szülei. Ebből következik, hogy sok a közös, azonos érdek ebben a kasziban, amelynek nagy előnye, hogy benne a nemzet minden rétege képviselve van. A közös érdekek védelmezése azonban csak intézményes utón történhetik, oly nagy és erős szervezetek utján, amelyek az egysé­ges fellépés hatásával adnak súlyt és jelentőséget az egyén akaratának és érdekeinek. Ezért szük­séges az országos főiskolásszövetség megala­kítása. Melyek ezek a közös érdekek és általános törekvések? Legelsősorban és a leghangsulyozot- tabbau: a tanulás anyagi feltételeinek megszer­zése, a magyar diákság anyagi függetlenségének biztosítása. Gyászos állapotoknak vagyunk szem­tanúi. Akadnak tősgyökeres magyar fiuk, akik nemzetiségüket és meggyőződésüket letagadva kimondottan magyarellenes egyesületbe lépnek be, hogy csehszlovák alapítványokból havi 20—30 koronát, 5—10 ebédjegyet kapjanak. A bajok gyökere a szörnyű gazdasági viszonyokban kere­sendő, valamint a morál és a nemzeti öntudat ha­nyatlásában. De súlyosan közrejátszik az a körül­mény is, hogy a magyar diákságnak eddig nem volt egy olyan szerve, amely költségvetés szerint diáksegélyekre fordított összeg reánk eső részét felvenni és szétosztani illetékes lett volna. Ha diákságunk anyagi függetlenségét kivív­tuk és biztosítottuk, igazán csak akkor kezdhetünk erkölcsi és kulturális programunk megváló?ká­sához: józan, önérzetes, áldozatokra és cselekvé­sekre kész, müveit, nemzetéhez és kultúrájához feltétlen ragaszkodó uj generációnak a felnevelé­séhez. És éppen ezért az országos szövetségnek sohasem szabad politizálnia. Az erkölcsi és kulturális nívó emeléséhez fe­nyegetően nagy a szükség! Aki ismeri a diák­ság mai életét és életfelfogását, borzadva kell, hogy tapasztalja: hogy a fegyelmezetlenség pél­dás, a barát sző régi nagy súlyából sokat vesz­tett, az adott szó szentsége kiveszőben lévő foga­lom, a mélyebb kultúra ismeretlen terület. Nem vádolok és nem hívok ezért tetemre senkit: há­borút, politikát, szülőket, pedagógusokat, egyent. Szomorú tény ez, súlyos, nagy betegség, epidé­mia, de szerencsére gyógyítható. Csak jó orvosok, csak példák kellenek. Vissza kell térnünk a szemléltető oktatáshoz. Az anyagi függetlenség és a lelki megerősí­tés végrehajtása mellett még igen sok és fontos kérdés és feladat vár az országos szövetségre: a másnemzetiségü diákszövetségekkel való együtt­működés, amelyre véleményem szerint van lehe­tőség, az egyetemre jövő uj generáció felkaro­lása, diákotthonok, menzák, könyvtárak létesítése, egy oly folyóirat kiadása, amely egyben talán nv o’rni ;t v(><-ó'« vajúdó zlovensrkói irodalmi lapnak is. Ezenkívül: a diplomák nosz- trifikálása, az elhelyezkedés elősegítése, a főisko­lai sport megszervezése, intervenciók és még igen sok más. Itt megelégszem a felsorolással, mert ezeknek tervszerű részletezése már a szövetség tisztikarának és közgyűlésének lesz közvetlen fel­adata. A csehszlovákiai magyar diákság szeptember 6-án és 7-én tartja országos kongresszusát Léván és akkor alakul meg az országos szövetség is. A magyar vendégszeretet minden örömével és lel­kesedésével hívjuk meg erre mindazokat, akikben még él a diákság sorsának szeretete, akik akar­ják az egészségesebb magyar jövőt! Magyar, román, angol stb. uflovél- viznmok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró iitleveloinek meg­hosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggé eszközli a Prágai Magyar Hirlap kiadóhivatala. Keresztiil-kasul Ruszinszkón Ahol Rákóczi bujdosott — Sziklasir a Jellegek között — Európa lejrmagasabb fenyőfája — A P. M. II. eredeti riportja —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom