Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-30 / 222. (1260.) szám
\ Lengyelország nehéz napok előtt Varsó, szeptember 29. A parlament és a Piil- sudszűri-éra közti ellentét Bartel második kormányalakítása dacára, egyre tart A lengyel közvélemény minden meglepetésre felkészült. Parlamenti körökben ugyan azt hiszik, hogy a szejm holnap elfogadja a kormány költségvetési indítványát és nem szavaz az összkormánynnk bizalmatlanságot, de ism:"'* kifejezi bizalmatlanságát a belügyminiszterrel é' a közoktatásügyi miniszterrel szemben, ami kör"i belül ugyanaz, mintha az egész kormány működésével nem lenne megelégedve. így könnyen lehetséges, hogy Pilsudskiék mégis kénytelenek lesznek feloszlatni a nemzetgyűlést s uj választásokat imák ki. A szejm csütörtöki döntő ülésén maga Pilsudskii is részt fog venni, hogy személyes megjélenésével befolyásolhassa a képviselőketPrimo de Rivera elhatározta lemondását ? Paris, szeptember 29. A Daily Mail san- sebastiani levelezője szerint Primo de Rivera elhatározta, hogy lemond. Ezt a hirt csak a lehető legnagyobb fentartással lehet fogadni, miután a spanyol diktátor alig néhány nap előtt jelentette ki, hogy ámbár fáradtnak érzi magát, a helyzet nem olyan, hogy engedhetne és épp ezért a végletekig kitart. A Daily Mail hire szerint a nemzetgyűlés ’ égkor, el ebbi ülésén jelenti be lemondási szándékát, egyúttal előterjeszti az uj kormány listáját is, melyet a nemzetgyűlés három évre fog megválasztani. A minisztereket a patrióták szövetségéből választják ki. Véres incidens a megszállt Rafnavidéken Páris, szeptember 29. Germersheimben a franciáktól megszállt Rajna-vidéken vasárnap súlyos incidens játszódott le a francia katonák és a német lakosság között. Az incidenst a német lapok egészen másképp állítják be, mint a franciáit. A németek szerint egy brutális francia alhadnagy, . anélkül, hogy a lakosság erre okot szolgáltatott volna, vasárnap délután két német polgárt agyonlőtt, egyet pedig súlyosan megsebesi- tett. A németek békésen mentek hazafelé, amikor a francia hirtelen eléjük állt és korbácsával végigvert rajtuk. A németek erre védelmi állásba helyezkedtek, mire a’' francia revolvert rántott - és közéjük lőtt. Ezzel szemben a franciák úgy állítják be a dolgot, hogy egy mulatságról hazamenő ittas német polgárok ok nélkül belekötöttek a francia alhadnagyba, aki csak önvédelemből használta fegyverét. A franciák is, a németek is bizottságot küldtek ki az incidens megvizsgálására. Valószínű, hogy az esetnek komoly diplomáciai következményei lesznek. A német kikötőmunkások sztrájk előtt Berlin, szeptember 29. A hamburgi kikötő- munkások között. komoly bérkonifláktus ütött ki, amely csakhamar átterjedt az összes német kikötőkre. A birodalma munkaügyi minisztérium közvetítő akciója eredménytelennek mutatkozik. Nem lehetetlen, hogy a közeli napokban a jelentősebb német kikötők munkássága sztrájkba lép, ami súlyos csapás lenne a német közgazdasági élet számára. Mexikó legfontosabb kikötőjét szélvihar pusztította el London, szeptember 29. Veraoruzá jelentések szerint Mexikónak ezt a legfontosabb kikötőjét egy pusz'itó szélvihar teljesen elpusztította. ÁilMfóiag több száz ember életiét vesztette. A strand közelében fekvő városrészben egyetlen ház sem maradt épen. A várossal mind ennem ü összekött etés, m ég a rádióösszekötietés is, megszakadt. Newyorkbar attól tartanak, hogy a Verwmiz kikötőjében időző nagy amerikai hajók mind a pusztító szélvihar áldozatai lettek. A német-magyar szövetség döntése előtt A magyar nemzeti pár* a magyarság követeléseit a ieg- mess^bbmer^sn fogja képíráséin! — Szenf-Bvány József nyilatkozata francia hivatalos körök érzelemváltozásáról szó sem lehet. Ezek után, ha Thoiry redmé- nyeiből valóság válik, ez a valóság jelentéktelen engedményeikben fog dokumentálódni s nem vonja maga után azt az óriási európai változást, amelyet a bizakodó európai közvélemény a múlt napokban várt. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: Szent-Ivány József a hozzá intézett kérdésünkre a jelenlegi politikai helyzetről a következő nyilatkozatot adta: — Az utóbbi időben állandóan tartja magát az az először a csen sajtóban kelportált hír, hogy a kormányzást a vámíöbbség fogja átvenni. Ilyen irányú tárgyalások folyamatban vannak ugyan, egyelőre azonban az elvi és elméleti határt túl nem haladták. A tárgyalások kimenetele a konkrétumok sorsán múlik, melyeknek feldolgozása még sok időt igényel. A magyar nemzeti párt határozottan az aktivizmus alapján áll ugyan, de ez éppen azt jelenti, hogy a magyarság követeléseit a legmesszebbmenöen képviselni fogja és ezeket német szövetségesei kívánságaival összhangba hozni óhajtja. Ez a legközelebbi jövő feladata. Minden reményünk megvan arra, hogy érvényesíthetjük politikai erőnket, annál is inkább, mert az országos keresztényssocialista párttal való komoly együttmun- kál kodás kilátásai is megnövekedtek, mit, azt hiszem, az egész magyar közönség szívesen lát és örömmel köszönt, hiszen ezáltal a magyarság súlya számottevően megnövekedik. — Egyébiránt most utazom Prágába, hogy az e hó végén és jövő hó elején megtartandó elöntő fontosságú megbeszéléseken résztvehessek. Ezekben a napokban közelebb leszünk a válaszhoz arra a kérdésre: van-e kilátás a vámtöbbség fenmaradására? Közte: lomás szerint ebben a kérdésben a német-magyar szövetség álláspontja igen jelentős. — A kiváncsi és szenzációkat szerető sajtó megállapításai kissé koraiak és nem nagyon használnak a mi ügyünknek. Azért hát jó volna, ha a mi magyar sajtónk a politikai zsurnalisztikában is felülemelkedne másokon. Vihar Pmmarébeisé^© körűi A francia miniszterelnök a thoiryi megegyezésről — Nyugodt a Rémet és francia sajtó — A háborús felelősség kérdése előtérben Paris, szeptember 29. Poincaré hétfői beszéde, melyet a francia miniszterelnök Bar-le-Duc-ban mondott, ismét bonyolultabbá tette a német-francia viszonyt. Poincaré ugyan régi beszédeihez viszonyítva most enyhébb hangokat ütött meg, de a thoiryi légkörben mégis merevnek és háborúsnak tűnik a francia miniszterelnölk hangja. A beszéd lényege körülbelül az, hogy a háborús felelősség kérdését a mai időkben sem szabad megbolygatni, mert erre épül fel a ver- saillesl szerződés. Amint Franciaország engedékenynek mutatkozik ezen a ponton, abban a pillanatban elveszti a békeszerződésekhez szükséges erkölcsi alapot. Poincaré tulajdonképpen Stresemann genfi Gambri- nus-beszédére felelt, melyben, mint ismeretes, a német külügyminiszter érintette a háborús felelősség problémáját s tiltakozott a nyugati szövetségeseknek a németeket okoló beállítása ellen. Az angol sajtó Poincaré harcias beszédét Stresemann beszéde automatikus következményének mondja s a német külügyminisztert okolja, amiért a francia miniszterelnök kénytelen volt szigorúbb hangot használni. Poincaré beszéde nagy részében belpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Franciaország mai helyzetét nem az elhibázott politika következményének, hanem egyszerűen annak az általános szituációnak mondja, melybe minden európai háborús állam a nagy világégés után belekerült. Okos és hidegvérű politika a gazdag országot okvetlenül kiemeli a mai pénzügyi csődből, amint hogy a legújabb időkben máris tetemes javulás észlelhető, ilpolitikai tekintetben Poincaré azonnal Németország háborús felelősségéről emlékezik meg s kijelenti, hogy ezen a ponton Franciaország nem engedhet, oincaré azonban óvatosan nyilatkozik éles különbséget tesz a háború előtti császári Németország és a mai köztársasági Németország között. A háborúért a császári Németország felelős s nem a mai fiatal német köztársaság. Ezzel a megkülönböztetéssel a francia miniszterelnök nyitva hagyta az utat a további tárgyalásokra. A beszéd különben sem volt olyan, amely a thoiryi megegyezést lehetetlenné akarta volna tenni, viszont azonban tény, hogy Poincaré a múltját sem akarta meghazudtolni s igyekezett összhangba hozni a megbékülés lehetőségét a régi németellenes érveléssel. Hogy ez mennyiben sikerült Poincaré- nak, azt a legjobban a világsajtó tegnapi és mai hangulata mutatja. Mindenekelőtt jellemző, hogy Németországban nem keltett fölháborodást a bar-le-duci beszéd. A jobboldali sajtó azért nem kap bele Poincaré elveibe, mert érzi, hogy saját maga provokálta a francia miniszterelnököt, a baloldali és a kormánypárti orgánumok pedig azért maradtak nyugodtak, mert minden áron, még a pillanatnyi elkedvetienedésen túl is, meg akarják őrizni Thoiry szellemét és eredményeit. A német sajtó hangja tehát nyugodt s ugyanilyen a. francia sajtóé is. A párisi lapok egyöntetűen megállapítják, hogy Poincaré két legújabb beszéde, a St. Germain en Lay-en és a Bar-le- Duc-ban mondott, nem zavarják meg a thoiryi légkört. A többi antantállam sajtója Poincaré kelleténél erősebb hangnemét Stresemann utolsó beszéde törvényszerű következményének mondja s ha a német birodalom azt akarja, hogy a genfi megegyezésből pozitív eredmények váljanak, akkor ne bántsa meg a franciák érzelmeit, amelyek ugyan csak érzelmek, de pillanatnyilag mégis sok bajt okozhatnak. Egyelőre nem tudni, mily következményekkel járhat Poincaré legújabb állásfoglalása. Tagadhatatlan, hogy a múlt hetekben keletkezett kedvező atmoszférát ismét megzavarta e beszéd s ma már senki am álmodik arról a szoros német-francia együttműködésről, melyet a múlt héten mindenki eljövendőnek látott. A inig Poincaré a francia miniszterelnök, hiába csinál Briand pacifista külpolitikát, a Kedvező a francia pénzügyi helyzet Paris, szeptember 29. A Petit Párisién mai számában kimerítő áttekintést ad Franciaország pénzügyi helyzetéről. Ezt a cikket minden valószínűség szerint hivatalos körök sugalmazták. A jelentés a devizapiacon észlelhető mozgalom megítélésével kezdődik s azt a véleményt juttatja kifejezésre, hogy a következő napokban és hetekben a frank tetemesen meg fog erősödni. Franciaország pénzügyi helyzetének egyenlege pillanatnyilag nagyon kedvező. A szanálás lassan halad, de ez a lassúság éppen a szolidság és a bizonyosság garanciája, mely a kitűzött idő múlva okvetlenül meghozza a várt eredményeket. Az ország pénzügyi helyzetén saját erejéből is segíthet s igy nincs nagy jelentősége a Thoiryban állítólag elhatározott német kölcsönnek. Németország csak Amerikán keresztül juttathat pénzt Franciaországnak, s miért ne forduljon Páris egyenesen Washingtonhoz, miért keresi a Berlinen át vezető utat? — A cikk, melyet valószínűleg maga Poincaré sugalmazott, újból csak a thoiryi megegyezés jelentőségét akarja csökkenteni. Francia-belga pénzügyi tárgyalások Páris, szeptember 29. Francqui belga pénzügyminiszter és Poincaré francia pénzügyminiszter fontos tanácskozást folytattak a francia fővárosban. A Matin szerint a francia-belga pénzügyi együttműködést határozták el s a frankvaluták közös frontját, melyről már oly régen szó van a nyugati pénzpiacon. Lehetséges, hogy a két állam közös nagy külföldi kölcsönt vesz fel. Poincaré véleménye szerint Franciaország gazdasági helyzete még nem érett a stabilizálásra, előbb még javítani kell a frankon s csak később kerülhet sor a szilárdításra. A Journal szerint a francia-belga pénzügyi találkozón az európai vaskartell kérdése is szóba kerül. Bainville feltűnő cikke a lengyel korridor ellen Berlin, szeptember 29. Belpolitikai körökben igen nagy feltűnést keltett Bainville hires francia jobboldali történetírónak a Li- bertében megjelent cikke, melyben a népszerű francia hisztérikus a versaillesi szerződés utáni idő és az 1815-iki szerződések utáni idő között von párhuzamot. Amit ma Németországban Stresemann csinál, ugyanazt csinálta 1815 után Franciaországban Talleyrand. Képzeljük el, mondja Bainville, hogy milyen lett volna Franciaország mentalitása, ha egy vesztett háború után Bayonnét meghagyták volna Franciaországnak, de közbe egy bor- deaux-i korridort csináltak volna, amely más államhoz tartoznék. Franciaországban mindenki e korridor eltüntetését kívánta volna s igy nem csodálható, hogy Németország is a lehetetlen és észszeriitlen danzigi korridor ellen foglalt állást. Ha az ember eredményesen akar tárgyalni, néhány percig a másik tárgyaló fél gondolkozását is át kell érteni. Világos, hogy Bainville a német-francia megegyezés fontossága érdekében föl akarja áldozni a keleti lengyel barátságot és a lengyel korridort. Németországban érthető okokból ez a jelentős cikk óriási feltűnést keltett. V V Hal számunk 1o oldal 222. (1260) szám ■ CSÜtárMk a 1926 szeptember 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, ^ szlovenszkói es rUSzinSzkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II Panská uHce negyedévre 76, havonta 26Ke; külföldre: .. 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlkCLl TídpiLCipjCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/Iíl.—Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA !efon:3031l.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha