Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-26 / 220. (1258.) szám

1926 szeptember 26, vasárnap. ^■CHBCTWimiHI II Hl 'IBUgMfcUBKiaB—IBM ^RKGAI-yVVAC!V^nHlRTjaT> Érelmeszesedés Golyva-, csont-, izületi-^ miri-ybajok, koszvény, h&déseknél stb., Neurasthénia a Csfii Jód-Brémos Gyógyvíz kiváló gyógyhatású, átdolgozza a szervezetet, vérképző és idegerősitő, fokozza az anyagcsereforgalmat. Otthoni kúrákhoz: Csizi-Viz, Fürdősó, Gyógyszappan, kapható az összes gyógytárakban, ásványvizkereskedésben és drogériákban. — Használati utasítást küld a Gyermekek sSrvélyes, izületi, csonf bajainál, angolkórnál ajánljak! Fürdőigazgatóság Csizfürdő-Cizkupele, z. x III. KSH Beszélgetés Nincsks Homcsilo dr. jugoszláv külügyminiszterrel Héri marad örökké Nincsícs jugoszláv külügyminiszteri — A bal­káni antant kérdése — Jugoszlávia és Magyarország — A mace­dón forradalmárok és a balkáni béke Genf, szeptember 25. (Kari Bögholm tudósítása.) Nincsícs Mon- csilo dr., az S. H. S. királyság külügyminisz­tere, a népszövetség VII. közgyűlésének elnö­ki szalonjában, a Hotel Beau-Rivageban fogad. Nincsícs a legreprezerativebb balkáni diploma­ta. Kormányok jönnek és buknak Belgrádban, Nincsícs megmarad külügyminiszternek, nem azért, mintha a jugoszláv politikusok között nem akadna elég aspiráns Nincsícs tárcájára, hanem inkább azért, mivel úgy az udvar, mint Pasics tudják jól, hogy Jugoszlávia nagy­részt Nincsicsnek köszönheti külpolitikai sikereit és vezető szerepét a Balkánon. Előbb belpolitikai kérdésekről beszélge­tünk. Nincsícs hangsúlyozza, hogy a horvátok- kal kötött kiegyezés képezi az S. H. S. király­ság belpolitikájának alapját. — Ezáltal elértük, úgymond, hogy az or­szág nem oszlik meg veszekedő csoportokra, amelyeknek mindegyike saját politikáját űzi. A jugoszláv állampolitika valósággá vált, ezt ma már senkisem vonhatja kétségbe. Ez a kö­rülmény külpolitikánknak is fokozott erőt köl­csönöz. Mostan, hogy államiságunk centrális alapjait minden oldalról feltétlenül elismeri, veszély rólkül foghatunk hozzá alkotmányos ígéreteink végrehajtásához- Az alkotmányban meg van határozva, hogy a komunális és pro­vinciális autonómiáról külön törvények fognak intézkedni. A télen ezeket a törvényeket tár­gyalni fogjuk a parlamentben. —A parlament ezeken a törvényjavasla­tokon kívül foglalkozni fog az adózási törvény- hozás egységesítésével. Tarthatatlan anomália, hogy egy országban öt féle adózási rendszer van-. Montenegróban a montenegrói, Szlové­niában az osztrák, Horvátországban, Szlavó­niában és a Vajdaságban a magyar, Szerbiá­ban a szerb és végül Bosznia-Hercegovinában a közös osztrák-magyar adózási rendszer van érvényben. Eddig az egyesítést a pártharcok akadályozták meg, késleltette azonban az a körülmény is, hogy az egyes területek gaz­dasági viszonyai igen különbözőek. A belpolitikai természetű kérdések utáu a külpolitikára terelődik a diskurzus. Első kérdésem a balkáni szövetség egy­re kisértő tervére vonatkozott. — Legnagyobb céljaim egyikét — vála­szolta Nincsics — mindig a balkáni an­tant megvalósítása képezte. Az összes balkáni népek érdekei közösek és előbb-utóbb győzedelmeskednie kell az együttműködés eszméjének minden akadály ellenére. A Balliánon igen gyakran idegen ér­dekek keresztezték egymást. A Balkán csak pozitív együttműködés által szerezheti meg az európai konstellációban az őt megillető pozí­ciót. Mit érnek a legszebb szerződések, ha a népek hangulata nincsen mögöttük? Én a szerződéseket csak akkor tartom célszerűek­nek és hasznosaknak, ha pszichológiailag kellőképpen elő vannak készítve. Ha olvasta a macedón forradalmárok ma- nifesztumát, úgy meg kell értenie, hogy a balkáni antant időpontja még nem érke­zett el. Ez a manifesztum jugoszláv állampo’gárok meggyilkolására uszít. Szerződések és törvé­nyek ma még mitsem érnek. Addig, amig a banditák tovább folytatják bűnös tevékenységű két, nem látom a balkáni antant reálpolitikai lehetőségeit. f — Bulgária képezi az akadályt. Nemcsak nekünk vannak nehézségeink evvel az állam­mal, hanem Bulgária többi szomszédaival is. Romániával és Görögországgal megköthetnék ugyan a balkáni antantot, Bulgáriával azon­ban ez pillanatnyilag, sajnos, még lehetetlen. Tulajdonképpen nem a bolgár kormány gör­dít nehézségeket elénk, hanem bizonyos szer­vezetek, amelyeknek tevékenységét a szófiai kormány képtelen megakadályozni. = Excellenciád tehát jelenleg a balkáni népek kibékülését lehetetlennek tartja? — Ezt nem mondom, kereskedelmi szer­ződések és külön egyezmények révén sok ér­hető el, azonban alapvető, nagy politikai prob­lémákat csak akkor szabad felvetni, ha elér­kezett idejük. A mi részünkről semmi aka­dálya nincsen ennek. = Igaz-e, hogy a lengyel-jugoszláv szer­ződés egyúttal Lengyelországnak a kisantart- hoz való csatlakozását jelenti? — Egyáltalán nem. Ha októberben meg­kötjük majd a szerződést Lengyelországgal, úgy ez csak az érdekek közössége folytán történik, azonban ez nem jelenti egyúttal Lengyelországnak csatlakozását a kisantanthoz, amely meghatározott célok érdekéber- alakult és ezért erősen körül van határolva. == Az utóbbi hetekben sokat beszéltek a jugoszláv- magyar közeledésről. — Igen, viszonyunk Magyarországhoz nagy mértékben javult. Őszinte öröm­mel állapítom meg, hogy ma Belgrád és Budapest között igen jó viszony áll fenn. Nincsics ezen utóbbi mondatokat erősen hangsúlyozva mondotta, majd Jugoszlávia és Olaszország barátságát hangoztatta. A népszövetségi problémákra áttérve, Nincsics külügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetközi jogbiztonság ma még korántsem olyan erős, hogy az egyes államok kizárólag a .népszövetségre bizhatnák magukat. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a népszövetség ta­nácsának határozatai mögött katonai hatalom fog állani. Addig a szövetségi politika főcélja, hogy külön szerződésekkel küszöbölje ki a konfliktusok anyagát. Felemlítettem Nincsicsnek, hogy Paul Boncour előttem ismételten hangsúlyozta a ha­tárok mentén létesítendő, kiürített zónák lé­tesítésének szükségét és megkérdeztem, hogy vájjon Jugoszlávia nem tartaná ezt megfelelő védekezési lehetőségnek a komitácsi betöré­sekkel szemben. Nincsics azonban azt felelte, hogy a Balkánon ennek még nem érkezett el az ideje. A beszélgetés végén a jugoszláv külügy­miniszter hangsúlyozta még, hogy a lefegyver­zésnek általános természetűnek kell lennie, amely alól egyetlen állam sem vonhatja ki magát, majd örömének adott kifejezést, hogy Németország felvétele, ez a beláthatatlan fon­tosságú világpolitikai esemény az ő népszö­vetségi elnöklete alatt ment végbe. A magyar delegáció síi instrukciókkal ajövö héten tér vissza Prágába Ankét a magyar kereskedelemügyi minisztériumban — optl- misztikus hangulat a szerződés megkötését illetően Budapest, szeptember 25. (Budapesti szerkesztőségünk teleionj©Leütése.) Ma délben nagyfontos- ságu tanácskozó folyt a kereskedelmi minisztériumban, amelyen részt vett a magyar—cseh keres­kedelmi tárgyalásokra kiküldött delegáció is. A nagyszabású ankéten megtárgyalták a Csehszlová­kiával folytatott kereskedelmi tárgyalások egész anyagát és megadták a magyar delegációnak a szükséges további instrukciókat a tárgyalások folytatására. Ennek alapján azután a jövő bét folya­mán Niekl Alfréd dr. követségi tanácsos vezetésével a delegáció ismét Prágába utazik, hogy Cseh­szlovákiával a tanácskozásokat tovább folytassa. Ismeretes ugyanis, hogy december 31-én lejár az az ideiglenes egyezmény, amelyet Magyarország Csehszlovákiával kötött, mig a végleges kereskedelmi szerződést meg nem kötik. Illetékes helyen remélik, hogy 1927 január 1-ig sikerül a két ország kö­zött a végleges kereskedelmi szerződés alapjait megvetni. Uiabb brosúra Benes ellen Svozll volt képviselő lesújtó kritikája a külügyminisztérium ve­zetéséről, Benes propaganda és protekciós rendszerérői Svozil volt nemzeti szocialista képviselő, majd később Prasek lapjának, a Napravonak a főszerkesztője, brosúrát adott ki Beces el­len. A brosúra cime: Benes Ede dr. et Co. Svozil legelőször a külügyminisztérium szervezetével foglalkozik, amely szerint telje­sen átvette a régi osztrák mintát. A minisztériumnak semmiféle pragmati­kája nincsen. A hivatalnoki kart két osztályra osztják. Az A. osztályban vannak a főiskolát végzett tisztvi­selők és a B. osztályban azok, akiknek még polgári iskolájuk sincsen. Fogházőrből irodaigazgató De még nem az a legrosszabb, hogy a kvalifikációval egyáltalában nem törődnek, az A osztályban is találunk olyan embe­reket, akiknek középiskolai végzettségük nincsen, sőt akik csak népisolát végez­tek s Csak igy lehet megmagyarázni azt, hogy a segédhivatalok igazgatója egy volt és nyugdíjazott fogházőr, aki már követ- ségi és konzulátusi irodákban is dolgozott. Svozil továbbá arról ir, hogy a renumerá- ció kiosztása a külügyminisztériumban na­gyon is különös. Vannak hivatalnokok, akik 10.000 koro­nát kapnak, mások viszont csak 700 K-t. Azzal egyáltalában nem törődnek, hogy diplo­máciai vizsgákat tegyenek. így például párisi fökonzulnak kineveztek egy hiva­talnokot, aki franciául sem tud. A cseh polgárok pénzének desekvesztrá- ciója Angliában egyenesen skandál ózus és még ma sem bizonyos, hogy nem veszitik-e el a polgárok egész vagyonukat a londoni kö­vetség hanyagsága következtében, mert ott egyáltalában nem törődtek a dolgokkal, ha­nem elintézetlenül küldték vissza az aktáka. Prágába. Benes utazási költségei A külügyminiszter pénzügyeivel kapcso­latosan azt írja Svozil, hogy f Benes locarnói, útjára 150.000 K-t és egy 2000 font sterlingre kiállított csekket vitt magával. A londoni követnek fizetés fejében havonta 47.000 K-t utalnak ki, holott 1922-ben csak 20.047 K volt a fizetése. Ami pedig Benes propaganda-alapját illeti, azt mondja, hogy az reparációs címek alatt 150 millió K-t tesz ki. Ennek a pénznek az elszámolása természetesen nem történik nyilvánosan, sőt talán egyáltalában nem. Svozil még rámutat arra is, hogy a külügymi­nisztérium különös összeköttetésben áll a Stimdéval, a Vossische Zeitunggal és a Pra- ger Presse szerkesztőségében olyan emberek ülnek, akik az osztrák rezsim alatt Masaryk ellen és a csehek ellen dolgoztak. Súlyos vá­dakat emel Svoril Benes ellen a földreform kérdésében tanúsított maga­tartása miatt. Benes állítólag azt követelte, hogy az antant államok polgárai birtokának kisajátításánál ne vegyék tekintetbe a törvényben előirt ala­csony árakat, hanem a, forgalmi árakat fi­zessék meg nekik, mert ellenkező esetben Anglia és Olaszország, valamint Franciaor­szág kellemetlen álláspontot foglalhatnak el Csehszlovákiával szemben. Nem egészen érdektelen Svorilnak az az állítása sem, hogy a római nemzetközi mezőgazdasági kong­resszuson, amelynek hivatalos nyelve an­gol, német és francia volt, a huszonnyolc cseh delegátus, akik sem franciául, sem angolul nem tudtak, németül nem akar­tak beszélni s igy a, vitából teljesen ki­zárták őket. Svoril brosúrájának további, fejezeteiben foglalkozik Benesnek a Vatikánnal szemben folytatott politikájával- majd kisebbségi poli­tikájával, amelyet szerencsétlennek minősit, valamint sajtópropagandájával. S végül fele­lősségre vonja Benest az amerikai adósságok rossz rendezéséért is. Bethlen a jövő héten veszi át hivatalát Budapest, szeptember 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Beava­tott helyről nyert információink szerint Bethlen István gróf miniszterelnök Buda­pestre való visszaérkezése néhány nappal el­tolódott. Az eredeti terv szerint a miniszter- elnöknek ma kellett volna Budapestre visz- szatérnie, hogy hétfőn átvehesse hivatala vezetését. Bethlen István gróf miniszter- elnök valószínűleg csak a jövő hét közepén tér vissza a fővárosba. Uj algezirászi konferencia London, szeptember 25. A Daily Teleg- raph diplomáciai tudósítója szerint novem­berben Franciaország és Spanyolország ma­rokkói szakértői uj tervet készítenek elő a tangeri statútum átdolgozására. Ez az uj terv sokkal belátóbb lesz a spanyol és az olasz követeiményekkel szemben, mint az eddigi. A tanácskozások további folyamán Anglia és Olaszország szakértői is részt vesznek, úgy­hogy valósággal egy második tangeri konfe­rencia megtartásával lehet számolni. Az alge- ziraszi szerződés többi aláírói, azaz Amerika, Hollandia, Belgium és Portugália, szintén részt vesznek a tanácskozásokon. | Dr. Pick Imre § é kórházi orvos £ röntgen, kvarc és |> $ diathermia intézete sí & Léva, Teíeki-u :ca 15. sz. $ \ v A Telefon 75. <£ | ° | ‘Q A legmodernebbül felsze- yv Jty relt röntgen Intézet, a be­tegségak megállapításán \ X kívül felületes és mély ihe- yt> y* rápiát (gyógy ezelés ) Is íy X eszközöl — Diathermiája y> y> kró lkus nöl betegségek és ^ X mindennemű reumatikus %)> t fájdalmak gyógykezelését > es. ,.ózll 5056 yy _ 'í f :: ü Délszlovenszkó legmodernebbül •' X felszerelt közegészségügyi intézete '' Ren«.e. n r , . ■ ■ * | a || || r ni - r ni re amelyet minden régi és uj ■» ls®r»nát csa- I Prágái Magyar Hírlap Nagy Kepes Naptaralbumat, •rsrtrsr" 5.- J

Next

/
Oldalképek
Tartalom