Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-22 / 216. (1254.) szám

MaUzámunk oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, ^4 SzlöVeUSzkÓi eS TUSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská uhce negyedévre76, havonta26Ke;külföldre: /*/*/’ 7 * “ 12; II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKQl nOpitCLpiQ Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/HI.—Te­havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1’20 Ké BZURÁNYl LÁSZLÓ, FORGACH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hirlap, Praha Egységes európai gazdaságpolitika Rekonstruálják a hivatalnokkormányt Loucheur és Rheinbaben, egy német és egy francia, ők ketten beszéltek ma délelőtt Géni­ben a világ teljes gazdasági együttműködésé­nek szükségességéről. A német és a francia, a két örök ellenség, akik ma, kívülről jött ha­tások következtében, mintha kezdenének az egyedül üdvözitő egyetértés utján haladni, a német és a francia, akiket száz érzelem adhé- ziója után a huszadik század hires gazdasági kohéziója hozott egy táborba. Genfben ma a világ gazdasági konferenciáját készitik elő. Amerika nem szorul gazdasági konferenciák­ra s az Unió rengeteg gazdagságát egyedül az érdekelheti ma, hogy hol helyezze el nagy tőkéjét kedvező kamatra; a brit impériumot egészen speciális gyarmatvilági pénzügyi problémák bolygatják, melyeknek vajmi ke­vés közük van a nemzetközi nemzetgazdaság^ hoz; Oroszország ki van kapcsolva, a Távoli Keletet anarchia gyötri az egy Japán kivéte­lével, — valóban, ha világgazdaság-problémá­ról van szó, jóformán csak az európai konti­nens államai kerülnek számításba. De itt az­után annál lényegesebb a közgazdaság rende­zésének ügye. Megegyezésre, rendezésre azonban gon­dolni sem lehetett, amíg a kontinens két ve­zető népe, a német és a francia halálos far- kasszemet nézett. A gyűlölet gátjain megtört az érvelés s csak most, amikor az elvakult politika végre a legnagyobb győző állam ház­tartásában is elkezdte romboló munkáját, éb­redt öntudatra Páris 8 a sülyedő frank nem­zete felnyujtotta kezét a lejtőről, fel az arany­márka nemzetéhez, amelyik megragadta a zu­hanó kezét s megállította a bukást. Az első lépés a nagyiparban történt. A hallatlanul erős amerikai konkurrencia követ­keztében az elszigetelt és egymás ellen dolgo­zó kontinentális iparok sorba döglöttek. Az európai kisüzemek nem versenyezhettek az egységes amerikai nagyüzemmel, mely Ford tanításait hűen megszívlelve a nagy forgalom s kevés haszon módszerével dolgozott. Végre az európai kémiai ipar, ez a leginternacioná- lisabb indusztria, megtalálta a megegyezést és létrejött a kontinentális káli-koncern. Az első példát rohamosan követték a többiek s épp ma érkezik jelentés róla, hogy Belgium vasipara is csatlakozik a német—francia vas- kartellhez, úgy hogy a kontinensen végre egyetlenegy összefüggő egységbe tömörült az a hatalmas iparág, mely az az európai politi­kában mindig döntő befolyással rendelkezett. És most Loucheur meg Rheinbaben beszé­dei. A klasszikus forma és a romantikus ér­zelem örökellenségü két országa Thoiry után ismét kezet nyújtott egymásnak s hogy ezt a kibékülést a külső kényszer, a közösen nehéz sors, a közös érdekek parancsa okozta, sem­mit sem von le érvényéből, sőt ellenkezőleg, erősiti tartósságot. Amerikában máris nyugta­lanul gondolnak az európai iparok viribus unitis rohamára s csak az imént láttam egy newyorki gun vk épet, melyen Uncle Sam ugyancsak ápolja, trénirozza vaströszt-bajno- kát, hogy a hirtelen megnőtt, még gyerekko­csiban tolt, de az egység erős nedűjével táp­lált kontinentális vaskoncernnel méltóképpen fölvehesse a harcot. Hiába, a végzetes differenciálódás zord ideje után Európa mégis, mintha az összefo­gás korába jutott volna. A szükség kényszerit és Briamd meg Stresemann ölelkeznek. A köz­gazdaság egységesítése vezet s az olyan apró- cseprő, sovén célokat szolgáló gazdaságpoliti­kai kilengések, amilyenek például Csehszlo­vákia belső közgazdasági életében az elmúlt években annyi bajt okoztak, csakhamar el fognak tűnni, hogy helyet adjanak az egysé­ges pgvöntetü baráti, egvszerü és okos euró­pai közgazdaságnak, mely előtt már egesz más célok fognak lebegni, mely már nem fog akadékoskodni sovén nemzeti okokból s mely egész más eredményekhez fog vezetni, mint az eddigi megalázó és gyűlölködő háború utá­ni közgazdaság. Prága, szeptember 21. A legionárus Národni Osvobozeni jelenti: Parlamenti körök­ből nyert értesülésünk szerint Svehla tárgyalásai arra irányulnak, hegy a politikai hely­zetet csak olyan fokig tisztázza, mely szerint egyelőre parlamenti kormányalakításról szó sem lehet, hanem a Cserny-k ormány ellen tett egyes polgári pártok kifogásait felül­vizsgálva rövidesen rekonstruálják a hivatalnokkormányt. Parlamenti körökben azon a véleményen vannak, hogy a rekonstruált hivatalnokkormány hosszabb ideig megmarad állásában, valószinüleg a jövő év tavaszáig. Október tizennegyedikére hívják egybe a képvlselöházat Az eiső plenáris ülés napirendje — Az adóreformot külön bizottság fogja tanulmányozni A képviselőház elnöksége tegnap délután — amint ezt már jelentettük — ülést tartott s azon jelen volt Malypetr vezetésével az el­nökség valamennyi tagja. Először is a kom­munista párt házösszehivási javaslatát tár­gyalták. Malypetr elnök sajnálatát fejezte ki afölött, hogy a házösszehivási javaslattal kap­csolatban a sajtóban éles támadások jelentek mrg öikség ellen, Az elnökség azonban a háíat előbb nem tudta összehívni, mert sem­miféle munkaprogram nem volt kidolgozva. A házat még ma sem lehet összehívni, mert a költségvetési javaslat még nem je­lent meg nyomtatásban, azonkívül a kép- viselöházban technikai munkákat végez­nek és tekintettel kell lenni arra is, hogy a csehszlovák törvényhozók egy része Belgrádba utazik- Malypetr elnök kijelen­tette, hogy a képviselőházat a legnagyobb valószínűség szerint október 14.-ére hív­ják össze. Az első ülés napirendjén szerepel a nép­számlálásról szóló törvényjavaslat, több kez­deményező javaslat, a Törökországgal kötött kereskedelmi szerződés, az adókedvezmé­nyekről szóló törvényjavaslat. Stivin alelnök a ház előbbi összehívását javasolta, hogy alkalom adassák a gazdasági válságról szóló vita megindítására. Szlavicsek a oseh nemzeti szocialisták nevében ugyan­csak a ház előbbi összehív'>ái kívánja. A két szocialista alelnök javaslatát 3:2 szavazat- arányban elutasították. Az elnök továbbá tu­domására adta az alelnököknek, hogy az adóreformjavaslatának tárgyalása cél­jából egy külön bizottság fog alakulni, amely az egész anyagot áttanulmányozza és már a formálisan elintézett javaslatot átteszi majd a költségvetési bizottságnak. A szenátus összehívásáról tárgyalt e na­pokban Donát alelnök Brabec alelnökkel és megegyeztek abban, hogy a szenátus összehí­vása kérdésében az elnökség rövidesen állást fog foglalni. A francia miniszterek Briand politikája mellett A mai minisztertanács eredményei — A Quotldien továhhra is föntartja a krizishirekef — A tárgyalások folytatása Paris, szeptember 21. Ma reggel minisz­tertanács volt Parisban, melyről a következő kommünikét adták ki: „Briand külügy­miniszter beszámolt a minisztertanácsnak a genfi francia delegáció magatartásáról és működéséről. A kormány szerencsét kívánt az elért eredményekhez. Briand továbbá tá­jékoztatta a kormányt a Stresemamnal foly­tatott beszélgetéséről. A kormány egyértel­mű volt e találkozás megítélésénél és meg­állapította, hogy annak folytatása minden­képpen szükséges. A legközelebbi miniszter­tanács azokkal a technikai problémákkal fog foglalkozni, melyeket a ,thoiryi találkozó föl­vetett." E kommünikéből kiviláglik, hogy a pá­risi kormány egyhangúan a német-francia tanácskozások folytatása mellett foglalt ál­lást s helyesnek találta Briand ténykedését. Egyelőre tehát minden alapot nélkülöz a Poincaré és a kabinet egy részének ellenzé­kiségéről szóló hir. A francia kormányban senkinek sincs szándéka Briand-t hátba tá­madni. Persze ez még nem jelenti, hogy az összes nehézségeket kiküszöbölték, de tény, hogy a német-francia kiegyezés Franciaor­szágban még a nacionalista körökben sem váltott ki jelentősebb ellentmondást. A vita tárgyát csak a Németországnak adandó ked­vezmények méretei alkotják. A mai minisz­tertanács ebben a kérdésben még nem dön­tött, a kommünikéből azonban kiviláglik, hogy a pénteken kezdődő legközelebbi mi­nisztertanácson már komolyan szóba kerül­nek a német-francia megegyezés technikai kérdései is. A Quotidien tegnapi cikke, mely óriási feltűnést keltett nemcsak Franciaországban, hanem egész Európában, túlzott, amikor Poincaré nyílt helytelenitéséről számolt he. A francia külügyminisztérium még tegnap hivatalos cáfolatot adott ki a kormány állító­lagos egyenetlenkedésének ügyéiben s a ma reggeli lapok egyértelműen állapítják meg a teljes belső nyugalmat. A krizishangulat a Maiin szerint „legalább is korai", a Petit Pá­risién szerint „tárgytalan", az Eoho de Paris szerint pedig egyenesen „puszta találgatás". A mai minisztertanácson Briand még be sem fejezhette beszámolóját s így pénteken újra szóba kerül az egész kérdés. Francia hivata­los körök ma nyomatékosan figyelmeztetnek arra, hogy Stresemann és Briand között Thoiryben semmiféle lezárt megegyezés sem jött létre s a két államférfiu egyszerűen csak meg­állapította, hogy itt van a kellő időpont a háború óta kisértő német-francia ellentétek likvidálására. Az Echo de Paris szerint Briand egyáltalán nem vitte tovább a kormány politikáját, mint amennyire meg volt engedve. Poincaré a genfi jelentés után határozottan a megegye­zés'mellett volt, mert a tervbevett megoldás egyáltalán nem észszerűben és nem fran­ciában. Briand égy véleményen van minisz­tertársaival. Ezekkel a lecsöndesitő és optimisztikus hírekkel szemben a Qnotidien föntartja a konfliktusról szóló híreket. Ha a Bloc National-hoz tartozó minisz­terek ma nem engednek elavult elveik­ből, akkor a kabinet valóban válaszúira kerül. A baloldali lap bizonyos földalatti manőve­rekről számol be, melyek Briand-t minden­képpen lehetetlenné akarják tenni. így töb­bek között a külügyminiszter ellenségei Focb mansalltól és Weygant tábornoktól ka­tonai véleményt kérnek arra vonatkozóan, vájjon a tervezett békülékeny politika nem árthat-e a francia határoknak. Ez a két ma- gasrangu katonatiszt magától értetődően a kibékülés ellen van s a jobboldal az igen népszerű hadvezérek véleményével könnyen megkezdheti a manővert Briand ellen. Amerika szerepe a német-francia kibékülésben London, szeptember 21. A Chicago Tri- bune-ben egy vezető angol politikus figye­lemre méltó módon vázolja Anglia álláspont­ját a német-francia megegyezés tekinteté­ben. Anglia igen meg van elégedve a német- francia ügyek ily kedvező elintézésével. London hónapok óta figyelte a német-fran­cia tárgyalásokat s minden tekintetben tá­mogatta azokat. Az amerikai Egyesült Államok segítsége nélkül azonban a német-francia meg­egyezés illuzóriussá válik. Németország ugyanis a francia politikai engedmé­nyekre pénzügyi kompenzációkkal vá­laszol, e pénzügyi kompenzációk folyósí­tása azonban nem megy a Wall-Street támogatása nélkül. Valószinüleg a Da- wes-tervezet megváltoztatására kerül a sor. A lap fejtegetéseit kiegészithefjük egy má­sik újságcikkel is, amely Mellon amerikai pénzügyi államtitkár szerepét mutatja be. Mellon már hosszabb idő óta dolgozik a né­met-francia megegyezésen s európai tartóz­kodása alatt pozitív ígéreteket tett az érde­kelt feleknek. A pénzügyi államtitkár határozottan a jóvátételi fizettségek megváltoztatása mellett van, mig Parker Gilbert, Német­ország pénzügyi főbiztosa, pusztán ké­nyelmi szempontokból ellenzi a másféle megoldást. Egyelőre nem tudni, hogy melyik vélemény fog győzni Amerikában. ii ii i 11 m min iin Már írásba foglalták a németeknek adandó enged­ményeket Briinn, szeptember 21. A német nemzeti párt maehriseh-triibaui ülésén, a Briinner Tagesbote jelentése szerint, Stentzel német iparospárti pártvezér is felszólalt és kijelen­tette, hogy a német aktivista pártoknak már a kezükben van a csehek által lekötött en­gedmények írásbeli szövege s ezt alkalmas időpontban a nyilvánosság elé is fogják vin­ni. Hogy az engedmények hatása ma még nem érezhető, annak az a magyarázata, hogy eddig csakis a pártok között történtek meg­egyezések, a kormánnyal magával még nem tárgyaltak. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom