Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-22 / 216. (1254.) szám
2 ^£Mk(Ú*jL * í&sti szeptember Z'i, *zerűa. A cseh néppárti Lidové Listy lesújtó kritikája Benes „sikeréről11 A félhivatalos Ceskoslovenská Republika legújabb „steckenpf erdje" a mi lapunk. Alig van nap. hogy a régi lekopott jelszavakkal irredenta, allamellenes lapnak ne nevezze a Prágai Magyar Hírlapot. A félhivatalos véleménye a P. M. H.-ról bennünket teljesen hidegen hagy, mert ez a kis lap. amely érthetetlen módon már a 247. évfolyamnál tart, olyan ismeretlen a nagy nyilvánosság előtt, hogy véleménye nem árthat sem nekünk. sem pedig önmagának. A múlt héten berlini keltezésű cikket közöltünk arról, hogy Benes teljesen magára van hagyatva s a népszövetségben már egyetlen híve sincsen. A véletlen azonban úgy hozta, hogy ugyanakkor megtörtént az az óriási szenzáció, hogy Benest újból beválasztották a népszövetségi tanácsba. Cikkünk miatt most tajtékozó dühvei támad nekünk ez a két és félszázados félhivatalos lap. Mi azonban véleményünket Benessel szemben még most sem változtatjuk meg s továbbra is fentarfjuk azon nézetünket, hogy Benes dicső diplomáciai pályafutása már a vége felé jár. Sikernek mondható ugyan az, hogy Benest beválasztották a népszövetségi tanácsba, de azért Benesnek ezen sikerét erősen tompítja a cseh sajtó visszhangja. Nem hisszük, hogy a félhivatalos lap a cseh néppárt hivatalos lapját, a Lidové Listyt irredenta és államellene9 vádakkal illethetné. S mégis ez a lap vasárnapi számának vezércikkében furcsa színben tünteti fel Benesnek legújabb „sikerét".. • A lap rámutat arra, hogy nem akar kritizálni, csak megállapítja a tényeket. A „Journal de Debats” azt Írja GenfbŐl, hogy Benest csak azért választották be a népszövetségi tanácsba, hogy olyan államokat képviselhessen, amelyek az adott pillanatban — ha valami nem volna ínyükre — hátat fordíthatnak a népszövetségnek. A „Daily News" meglepődött azon, hogy milyen kevés szavazatot kapott Benes. Benest ugyanis csak a második választásnál választották meg. Az első választásnál nem érte el a szükséges szavazatokat, mert 49 szavazatból csak 28 at, Lengyelország pedig 45 és Románia 41 szavazatot kapott. A második választásnál Benes 27-et kapott, igy tehát az előirt, szavazatszámnál kettővel többet, de 18, illetve 14 szavazattal kevesebbet kapott, mint Lengyelország és Románia. A Lidové Listy ebből az alábbi következtetést vonja le: Benest azért választották be a népszövetségi tanácsba, hogy azonnal átadja helyét, ha ez a hely más részére volna szükséges. Bériéi elfogadta az állást anélkül, hogy példát vett volna a svéd delegátustól, aki ugyancsak a második választás alkalmával bekerülhetett volna a tanácsba, de a tanács elfogadott szokásához híven erre egyáltalában nem reflektált. Benes dr. megválasztásában — Írja a lap — a csehszlovák politika elismerését látja, a köztár- sásági elnök viszont Európa, illetve az egész világ elismerését a csehszlovák politikával szemben. A cseh néppárti lap egészen más tényeket lát, és pedig: a világ a tanácsban 49 képviselővel van reprezentálva. Ezek közül az első választásnál 23, a második választásnál 27 szavazott Benes mellett. Kívánnánk, — fedezi be a Lidové Listy, — hogy a csehszlovák politikának olyan elismerés jusson, mint a lengyel és román politikának, • amely 45 és 41 szavazatot kapott. Tehát a második legerősebb cseh polgári és államalkotó párt hivatalos lapja is megállapítja, Megírta a P. M. H., hogy Brabec dr., a nemzeti demokrata párt szenátusi klubjának elnöke feltünéstkeltően nyilatkozott arról, hogy a pártja hajlandó a németekkel együtt dolgozni, azonban a németeknek a kormányba való belépését jelenleg még kereszíülvihe- tetlenrek tartja. Hogy mennyire nem egységes nézetet vallanak ma a nemzeti demokrata párt vezető tagjai, ahol, amint ezt már több Ízben hangoztattuk, a fascista irányzat küzd a demokrata irányzattal, annak legjobb bizonyítéka az, hogya mikor Brabec ilyen konciliáns nyilatkozatot adott le a félhivatalos lapu a! ugyanakkor Sis, a nemzeti demokrata párt fascista alelnöke épp az ellenkezőjét mondta egy melniki népgyülésen. Kijelentette, hogy a nemzeti demokraták az állam alakításakor sohasem gondoltak volna arra, hogy a cseh szocialistákéit németek helyettesíthessék. A cseh pártokra nézve igen veszedelmes helyzet alakul. — Mi nacionalista állam vagyunk, — folytatta Sis — és a többi nemzetekkel szemben cílak mint kisebbségekkel szemben vannak kötelességeink. Becs, szespftember 21. A Hoiburgama szárnyának, melyhez az úgynevezett Marsall-lépcső vezet, . második emeletén lázasan, teljes gőzzel folyik a munka. Itt v.an a gróf Coudenhove-Calergi Pán- európa-irodája, amely az első Páneurópa- kongresszust készíti elő. A kongresszus október 3-án veszi kezdetét 'és úgy Magyarország, mint a magyar kisebbségek szempontjából igen jelentős kérdéseket fog fölvetni és tárgyalni. A hajszás munka közepette mégis alkalmunk volt néhány percig beszélgetni Cou- denhove-Calergi gróffal, különösen a kongresszusnak Magyarországot érintő kérdéseiről is: hogy Benes győzelme nem olyan óriási, mint ahogy ezt egyesek beállították s a világ, amely a népszövetségben képviselve van, sokkal nagyobb elismerésben részesítette Lengyelországot és Ro* mániát, mint a Benes kép- f éli csehszlovák külpolitikát. A németeknek kötelességük a törvényeknek engedelmeskedni, vagy pedig lemondanak állampolgárságukról és kivándorolnak. Ha a németek államalkotó politikát akarnak folytatni, ebben senki sem akadályozhatja meg őket, csupán fájlaljuk, hogy ezt németek és nem csehek csinálják. De mindez még nem jelenti azt, hogy a németek parlamenti munkájukért miniszteri széket kapjanak. Ha a köztársaság nemzeti jellegét alkotmányos utón nem lehet majd föntartani, akkor azt mondjuk: A köztársaságnak élnie kell még a demokrácia és a parlament árán is és abban a nehéz pillanatban elérkezik az, amit ma a fascizmus hirdet. Sis hosszú beszédének rövid tartalma tehát az, hogy vagy sikerül a németekkel együtt dolgozni anélkül, hogy a csehek azoknak kompenzációkat adjanak, akkor továbbra is megmarad a demokrácia, vagy pedig a kisebbségek aktivizmust veszélyzetetné a nemzeti állam eszméjét, akkor fütyülnek a demokráciára és megcsinálják a fascista forradalmat. 1. Mily praktikus eredményeket vár ön a kongresszustól a Páneurópa-idea megvalósulása felé való útjában? c . -r —• A kongresszus, egyelőre természetesen nem fogja létrehozni Páneurópát. De két igen fontos praktikus eredménye minden bizonnyal lesz Páneurópa megvalósulása felé. Először: hatalmas, az egész világra kiterjedő propagandája lesz ez a jól előkészített kongresszus a Páneurópa-ideámak. Másodszor pedig: a Páneurópa-gondolat legfontosabb problémáinak teljes, végleges tisztázását várom a kongresszustól, ami minden esetre nagyon jelentős praktikus eredmény lesz. „Még a parlament és a demokrácia árán is1*... A Sassis2ák fővezére hadat üzent a nemzeti kisebbségekkel való kiegyezésnek — A németek vagy engedelmeskednek, vagy kivándorolnak A Piiieurépa-kongresszus előestéién Beszélgetés Coudenhove-Calergi gróffal — A kongresszus célja: nagy propaganda Pán- európáért és a problémák teljes tisztázása — Magyarország jelentős szerepe Páneurópa körül — A magyar delegáció és Lukács György megjelenése immár biztosítva van — Jelentős kérdések, többek közt a kisebbségi kérdés a kongresszus napirendjén — A sajtó dicsérete Dr. Szabó és dr. Gödény jogi szemináriuma Tanulmány* ügfyben díjtalan tanácskozás. Jegyzetbérlet. Előkészítés bármelyik egyetemre és főiskolára; jogi, ügyvédi, bírói vizsgákra, államszámvitelre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet: Budapest, Károly-kör- ____________út 4. (Telefon: L 963-50.) 2. Moly kérdés-komplexumokat fog a 'kongresszus tárgyalni? — Általánosságban: politikai, gazdasági és szellemi kérdéseket. Részleteiben: Páneurépa viszonyánál? kérdését a Ncp- szövotsghez; Páneurópa viszonyának kérdését a brit birodalomhoz; az orosz birodalomhoz; viszonyának kérdését a kisebbségekhez; viszonyát a vámunió kérdéséhez; a valuta-unió kérdéséhez. 3. Hogy van ön megelégedve a világsajtóval, .különösen a szélső baloldali és szélső jobboldali sajtóval a páneurópai kérdés kez!elését illetően? — Annyit mondhatok, hogy általában sokat, nagyon sokat köszönhetünk a sajtónak, mert kimagasló része van a Páneurópa-gondolat tömegekbe-terjedésében, töm egek - be-ivédásában. 4. A magyar delegáció és különösein Lukács György dr. titkos tanácsos megjelenése biztosi tiva van-e már? — A magyar delegáció megjelenése, Lukács György dr. titkos tanácsos vezetésével, immár biztosítva van. 5. Milyen részesedést tulajdonit Magyar- országnak a páneurópai idea megvalósítása körül? — Magyarország jelentősége Páneurópa részére, az ország földrajzi helyzeténél fogva, és a magyar nemzet jelentősége mint kulturtényezÖé igen nagy, ennélfogva Magyarországnak Páneurópa megvalósításában való szerepe igen jelentős és értékes. A kongresszus minden bizonnyal Európa, különösen KÖzépeurópa államiérfiainak grande-találkozöja lesz. ő. Az uj uzsoratörvény Prága, szeptember 21. A képviselőháznak beterjesztette a kormány az uj uzsora- törvényjavaslatot, amely három szakaszból áll. Ás uj törvény szerint büntetendő az olyan személy, aki az általános vagy helyi gazdasági krízist kihasználva uzsoráskodik. Azonkívül olyan személyek is, akik ilyen uzsoraügyletekben megegyezést kötöttek. Az uj törvény tulajdonképpen nem más, mint az 1919. évi uzsoratörvénynek a novellálása. Az indokolásban rámutat a kormány arra, hogy különösen a lakásínség és a jelenlegi gazdasági helyzet ad alkalmat arra, hogy egyes személyek meg nem engedett módon kereskedjenek. Ennek letörésére szolgál tehát az uj törvény. SCHÖPFLIN ALADÁR BALATONI TRAGÉDIA REGÉNY (27) Egy nagy, nagy izgalom, amely az első, heves kirobbanása után nem hozott sem gyönyört, sem kielégülést, csak kimondhatatlan sivárságot. Emlékében feltámadt Béltdky arca, — nem látott benne semmi szépet, nem látta a szenvedély fenséges és félelmetes lángolását, csak mohó sivárságot, a rettenetes te3ti kívánást. Nem érezte melegnek, örömmel elteltnek a férfit, csak az érzékiségét érezte, nem a szerelmét, önmagát pedig csak úgy látta, amint teljes passzivitással átengedd magát a férfi kívánásának, nem érez semmi exaltációt. Ez a rettenetes este nem adott neki semmit. Nem gondolkodott tovább. Nem szabad a dolgokon gondolkodni — ez volt az eszében — nem szabad okoskodásokkal szétlapitani, ami nagy dolog történt. Eddig is az volt a baj, hogy túlságosan sokat törte a fejét. Élni az eseményeket, ahogy jönnek, sodródni árjukban. Minek ez a hiábavaló töprengés? Elszántan fölkelt, megmosdott hideg vízben, felöltözött. Az arcát nagyon sápadtnak találta, a szemét karikásnak, a rendesnél több rizsport tett fel rá. El volt tökélve, hogy úgy fog élni, mint eddig, bemegy rendes időben a fürdőbe, minthá semmi sem történt volna. Senkinek sem szabad észrevenni semmit, legkevésbé pedig Matildnak. Kész volt az öltözessél, mikor nem is lépett, hanem úgy röppent be az ajtaján Rcmhányi Elvira. Nagyon egyszerű fehér vá-zonriiiha volt rajta, a fején írem volt kalap, az egész nő, barna arcával, melyen nem volt nyoma semmiféle kendözésuek, kurta, i sötét hajával olyan volt, mint egy szemtelen kis lány, aki annak örül, hogy valami illetlenségben jár. Kitárta a karját, úgy ment Elza felé, könnyű lépésekkel, vidáman. — Micsoda pompás dolog, hogy itt talállak — kiáltotta. — Egy órával ezelőtt érkeztem autón, a vendégnévsorban láttam a nevedet. Hát szaladok hozzád. Viharosan megölelte, megcsókolta Elzát, aki csöndes mosollyal, de kissé zavartan tűrte ölelését. Aztán hátrább lépett, végignézett Elzán. — Szép vagy, de sápadt vagy. Hallom, már két hete itt vagy és mégis milyen sápadt vagy. Mit csináltál, hogy nem kaptál itt semmi szint? — Nem egészen jól érzem magam — mondta Elza kitérően. — Talán alttól van. Elvira leült a chaise-longue-Ta és elkezdett fecsegni. — Tudod, Béosben voltam, vendégszerepeltem bárom hétig. Sikerem volt, megkerestem egy jó autó árát, az orvosom azt mondta, a szivemnek jő lesz egy kis szénsavas víz. Hát ha már ilyen kis igényű a szivem, hogy nem kell neki más, mint egy kis szénsavas viz, ezt igazán nem tagadhatom meg tőle. Ezért vagyok itt. Te persze a Balatonban fürdesz, persze, az jobb is. Attól féltem, unalmas lesz itt, nem találok senki ismerőst, az udvaromat, tudod, otthon hagytam, megtiltottam mindenkinek* hogy utánam jöjjön. Nagyon meguntam már azokat a színészeket, újságírókat, bankárokat. Uj ismeretségekre itt nincs kedvem, hát azt hittem, egyedül leszek egész idő alatt. Mikor megláttam a nevedet a névtáblán, majd kibújtam a bőrömből örömömben. Nevetve ránézett Elzára, aki most már nyugodtan,' kedvesen, de minden öröm nélkül állt’ előtte. —■ No, ami a te kitörő örömödet illeti, azt nem mondhatom . . . Nagyot nevetett, mint valami tréfán. — Jól van, ne haragudj, csak tréfálok. Nem kívánok én tőled semmit, csak egy kis barátságot. Tudod, rámjött, hogy jó volna egy uriasszonnyal is barátkozni, végre. A magamféle cigánynépséggel már kicsit beteltem. De azért ne félj, nem kívánok sokat. Nem akarlak kompromittálni. — Kérlek, Elvira — tiltakozott Elza. Elvira megfogta Elza kezét, magához vonta őt a chaise-longue-ra és melegen, barátsággal megcsókolta. — Szép vagy. Nem úgy szép, mint egy színésznő. Színpadon talán nem is hatnál nagyon szépnek. A színpadon én vagyok szép. Úgy vagy szép, mint egy civil uriasszony, ezt irigylem tőled. De valami szomorúság van körüled. Ezt nem szeretem. Az ilyen szép asszonynak sugárzónak, boldognak kell lenni. Elza kissé erőltetve elnevette magát. — Csak olyan vagyok, mint mindig — mondta védekezve. — Hát igy is jó. De azzal a híres nagy szerelemmel mennyire vagy? Elza már teljesen visszanyerte uralmát idegei fölött, tudott olyan zárkózott lenni, mint máskor. — Plusqueparlait — mondta elmosolyodva. Hirtelen jutott eszébe ez a szó, amit annak idején, francia óráik hatása alatt szoktak használni a kereskedelmiben, ha valamire azt akarták mondani, hogy elmúlt. — Annál jobb. Azaz, hogy annál rosz- szaibb — mondta rá Elvira, de gyanakodva nézett az arcába. — Nem hittem, hogy az ilyen veszedelmes nagy-szerelmek csak úgy elmúlnak. Akkor hát mégsem érdemes . . . Egy pillanatig hallgattak. Elvira óvatos fürkész és sel nézett Elza arcába, ez meg észrevette ezt és kissé kényelmetlenül érezte magát. Hogy ettől a kényelmetlenségtől szabaduljon és egyáltalán másfelé térítse a beszélgetést, megkérdezte: — Hát mesélj, hogy volt Becsben? Mit játszottál? Milyen sikered volt? Elvira készségesen elkezdett beszélni. Jókedvűen, önmagát, a sikerét, mindent és mindenkit enyhén kicsufolva fecsegett a borzasztó lámpalázáról az első előadáson, elhatározó nagy diadaláról, az ajánlatokról, amiket kapott, férfiak hódolatáról, nők rajongásáról, mindenről. Elmondta a szerepének tartalmát, jellemezte pár vonással a bécsi direktort, a főpartnereit, friss, elmés, kedves, dicsekvő és mégis szerény volt az elbeszélése — egészen Romhányi Elvira volt. Javában beszélt volna még, amikor belépett a szobába Matild. Látta, hogy Elzának látogatója van, kedvetlen arccal olyan mozdulatot tett, mintha vissza akarna fordulni. Elza hozzásietett és beljebb vezette a szobába. — Gyere Tilda, bemutatom neked iskolatársnőmet, Romhányi Elvirát. Matild hűvösen, gőgösen nyújtott kezet. — örülök a szerencsének — mondta feszesen, majdnem ellenségesen. Kényelmetlen hangulat lett a szobában a három nő között, melyet csakhamar megoldott. Elvira. Megcsókolta Elzát, kezet nyújtott. Matildnak és elszaladt. Csak az ajtóból Szólt vissza: — Majd az ebédnél találkozunk, Elza, jó lesz? — Jó lesz — feleli Elza és örült, hogy a kényelmetlen helyzetnek vég''. Kissé félve nézeti Maliidra, ez pedig gúnyos grimasszal kérdezte: (Folytatjuk.)
