Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-21 / 215. (1253.) szám

HÍ V' r 3 t r i i 7 s n n 8 T b n 3 Í na )8 [a. tö 9t. [3 ld-xf J 30 3Í íf iO 'fi D V jT d £Í >1 ÍJ Ú rf-: r í 1926 szeptember 21, kedd. ^RSCM-MAfi-kARHIRLAE 9 . KözcíazdasAct . < ............... in............ if Sz lovenszkó állattenyésztésének dekadenciája Irta: Ladányi Károly dr, magánállatorvos, a budapesti állatorvosi főiskola doktora. I. Szlovenszkó adóterhei szédületes' arány­ban nőnek. Mezőgazdasággal foglalkozó állambam, ha a termelésiből befolyható gya­rapodást arányba nem lehet hozni a teher- viiseloképességgel, a tenmésthozó talajt zsa­roljuk ki s ha ez a kimerítés tovább halad a nélkül, hogy ezen változtatni tudnánk, csök­kenő termelés mellett növekvő terheket el­viselni nem lehet, összeroppanunk. Nálunk az istenadta természetes elő­feltételek megvolnának, hogy minden jólét előálljon, de egyrészt a mezőgazdasági tudo­mányok újabb haladása nincsen kellően respektálva, másrészt politikai körülmények­ben rejlő akadályok állják útját annak, hogy nyugateurópai kultúrát jellemző fejlődés a mezőgazdasági téren is előálljon s mig a dol­gok mai rendje meg nem változik, nem sok remény van arra, hogy poz/itiv irányban dolgozhassunk, konstruktív munkát, ered­ményes működést fejthessünk ki. A mezőgazdasági irányítás politikával szaturált vezetők kezében van, kik erősen tartják kezükben a hatalmat; a vezetők faj- súlyát gyakran nem a tehetség, hanem a politikai megbízhatóság (?) adja, pedig más nemzetiségiekben is találnának sok, nagyon sok embert, kik a haladást szívvel, lélekkel . elősegítenék a nélkül, hogy a sovén nemzeti öntudatot megbántanák. Bzlovens-zkón a demokratikus megújho­dás felszabadító erői köze oly elemek kerül­tek, kiknek munkájukban a tudást, a kultúra \ erkölcsi tőkéjét, az altruisztikus munkát hiá­ba keressük, ezeket a sovén fanatizmus • helyettesíti. Ez a sovén fanaiizmus sem valódi mindig. Legtöbbjénél a prevratfcor született; ismerek : a bratislavai minisztériumban vezető állás­ban lévő kormánytanácsost, cseh embert, aki cseh ember létére épen olyan fanatikus : lengyel legiohista vélt a harctéten — mely légiók az osztrák-magyar részén az orosz­országi csehszlovák légiók ellen harcoltak és állíttattak fel —, amilyen sovén cseh érzel­műnek mutatja most magát és szemünkbe vágja, hogy megbízhatatlanok vagyunk. Az állattenyésztés sülyedését a nagy­birtokok felosztása nagyban elősegíti, úgy kvalitatív, mint kvantitatív is. — A nagy- birtokosok mindig nagy súlyt helyeztek arra, hogy tenyészállataik tartása jövedelmező legyen, hasznot hozzon, er. saját érdekükben történt. — ők honosították meg a külföldi kiváló tenyészanyagot és ha megfelelt a kísérleti tenyészállat, ebből a környékbeli -kisebb gazdaságoknak soha sem volt káruk. Tanultak, meggyőződést szerezhették — ki­váltképen az ez irányban bizalmatlan magyar parasztunk — és kevés utánjárással heszerez- hették maguknak. Ma már , nagybirtok nincs, legfeljebb agonizáló nagybirtok, melynek tulajdonosa azt sem tudja, mikor teszik ki szűrét a tör­vény által lefoglalt birtoktestből. Az ilyen agóniás állapotban lévő birtok­testek tulajdonosa már évekkel ezelőtt a megmaradó'birtokterület nagyságához arányí­tottá állatainak számát s így nagyon sok terü- . Jeten a régi tulajdonos már nem, az ujTulaj­donos még nem tart elegendő állatot. Előfordul azonban gyakran az is, hogy ily birtokrész ideiglenesen bérben van adva, • az ily földek annyira ki vannak téve a zsaro­lásnak, hogy jövendő tulajdonosuk nem nagyon számíthat egyideig jövedelmezőbb állattartásra rajta, eltekintve attól, hogy a földigénylő ritkán van oly anyagi helyzetben, hogy birtoka in ve sztál ás a után kellő minő­ségű és mennyiségű állatállományt is állít­hasson be. Állattenyésztésünk pangásához nagyban hozzájárul a rossz kereskedelmi politikánk a külföldiekkel szemben. Soha sem volt Szlovenszkó területén a piacra kerülő állatállomány üzleti értéke annyira kitéve a konjukturánaik, mint ma- napság. o Az állatnevelés, vagy hizlalás ma hazárd­játék-. Ha a földbirtokos kártyára teszi fel pénzét, nem sokkal több az eshetősége, hogy elveszti, mintha hízósertésbe, vagy hizószar- vasmarhába fekteti be. A régi világban megvoltak a körülbelüli irányárak, melyektől az állatok értékesitésé- nél nem nagy mértékben tért el a keres­A régi gazda kis százalékra, de majdnem biztos nyereségre dolgozott, ma azonban a rossz vámpolitikánk révén — amelynek irányításában a történelmi országok, illetve ennek főleg iparral foglalkozó vezetői domi­nálnak — nem egyszer a termelési költség árán alul kell elpocsékolnunk a piacra kény­szerült portékáinkat. Hogy az uj behozatali vámok mennyire fogják megvédeni termékeinket, ez a jövő titka. Ha a vezetők az állatvásárokon körül­néznének és érdeklődéssel kísérnék az ál­latárakat, nevetséges aránytalanságot talál­nának. — A két hónapos szopós borjú ára majdnem ugyanakkora, — de néhol még több — mint az egy éves növendékmarháé. A piaci árak ily állandó labilitása a mező- gazdasági züllésnek az alapköve és ez az ok­szerű gazdálkodást létfeltételeiben támadja meg. A régi gazdálkodásnál az invesztícióra, az állományra dolgoztunk, megfelelő kellő állatállomány és kellő instrukció okszerű gaz­dálkodásnál meghozta a kívánt hasznot, ma ilyen gazdálkodással nem lehet boldogulni, pedig nemzetgazdaságilag az ilyen gazdálko­dás a kívánatos. — Ma az üzletre dolgozó földbirtokosok boldogulhatnak csak, ami nemzeti vagyon szempontjából a pusztulásit s tönkramenést előzi meg. — Felhozom a fenti példát ennek megértésére. Eddig a szerencsétlen vámpolitikánk kö­vetkeztében ugyanannak a két hónapos bor­júnak nagyobb -volt az ára, mint annak ára egy éves korában. Az üzletre dolgozó föld­birtokos ezt hamar megszimatolja, nem vesz értékes tenyészbikát, nem tart tenyészállatot. Állománya az összeszedett vásári darabokból áll, mit a kevésbbé értelmes kis gazda nevelt fel egy éves korig, mely fajták keletkezésé­nek" irányításában avatatlan kezek vezették a döntő, befolyást. Az állatállományba fektetett mobil tőke osak úgy kamatozhat rentábilisán, ha annak alapos kiválasztásával, a faj és fajtajelleg helyes beosztásával, a helyi gazdasági körül­ményeket módjával kihasználni tudjuk. A nagyobb gazdaságok ebben Önállóan határoz­hattak, ma már azonban az állattartók 5/» része kénytelen a közös apaállatot használni, melynek, helyes kiválasztása volna hivatva az intenzív állattenyésztést szolgálni. A régi világban a tenyészapaállatok ki­választásánál döntő befolyást gyakoroltak az értelmes helybeli, járásbeli gazdák, kik nem­csak az öröklési elméletekre, a formaliznus- ra, hanem a gyakorlati megfigyelések alap­ján a honosodásra is tekintettel voltak, ma ezt leginkább oly hivatalos egyének űzik, kik a lokális viszonyokkal sincsenek tisztában. Pedig a rög hatása, a vidék földrajzi fesvése, az újabb biológiai elméletek szerint, nem kevésbé fontos tényező az állatok tenyész­tésében. (Folytatjuk.) A csehszlovák ipar a német kereskedel­mi szerződés követeléseiről tárgyal. A ke­reskedelemügyi minisztériumban szombaton az egyes iparágak képviselői tanácskozásokat kezdtek arról, hogy a német kereskedelmi szerződési követelésekkel szemben milyen egységes álláspontot foglaljanak el. A tanács­kozások egy hétig fognak tartani. A szombati napon az élelmiszeripar és kisipar képviselői tárgyaltak. Hétfőn a zeneszerszám, kefe, ne­mes fém és kaucsukgyárosok ültek össze, kedden a bőr-, cipőgyárosok, szerdán a tex­til-, konfekció- és viaszvászongyárosok, csü­törtökön a papír- és papirárugyárosok, pén­teken a keramika, porcellán és vegyiszer- gyárosok, szombaton pedig az egész köztár­saság gépgyárosai fognak tárgyalni. Ratifikálják a csehszlovák—lengyel ke­reskedelmi szerződést. Értesülésünk szerint már a legközelebbi napokban fogják ratifi­kálni a cseszlovák—lengyel kereskedelmi szerződés harmadik pótszerződését, úgy hogy a szerződés október elsején lép életbe. Illeté­kes körök azt remélik, hogy ezáltal a cseh­szlovák kivitel meg fog élénkülni. A Magyar- országgal folytatott kereskedelmi tárgyalások befejezése után Svájccal fognak tarifaszerző­dési tárgyalások kezdődni. 29-én a csehszlo­vák kereskedelmi delegáció Berlinbe utazik, hogy ott folytassa a németekkel a kereske­delmi szerződési tárgyalásokat. Az eredeti tervvel ellentétben a tárgyalások programját SiŐBien redukálták. A Nordbahn-annuitások honorálása. Ér­tesülésünk szerint a már régóta esedékes Ferdinand-Nordbahn-annuitások honorálását nemsokára tisztázni fogják. Az annuitások körülbelül 40 millió cseh koronát tesznek ki. Az eddigi tárgyalások értelmében az állam 11 évi részletben fogja törleszteni ezt az adósságot, A megegyezés az illetékes minisz­térium jóváhagyására szorul, amely a Nord- bahnnal egyöntetűen fog ebben a kérdésben eljárni. A kifizetéseket a közeljövőben meg fogják kezdeni. A Skoda-miivek r.-t. Lengyelországban repülőgépgyárat alapit. A Skoda-müvek és a lengyel kormány közötti tárgyalások, ame­lyek azt célozzák, hogy a Skoda-müvek Len­gyelországban repülőgépmótorgyárat állítsa­nak fel, nemsokára befejezéshez közelednek. Nem egy uj vállalat felállításáról van szó, hanem a Skoda-müvek egy már régóta fenn­álló repülőgép mótorgyárat akarnak átvenni, amely ezidőszerint üzemen kívül van helyez­ve. Ézidőszeriut még nem nyert megállapí­tást, hogy Lengyelország milyen mértékben fog részesedni a vállalatban s az sem lehetet­len, hogy a Skoda-müvek saját rezsiben fog­ják a gyárat vezetni. A textilipar szövetkezése. A múlt héten egyes csehszlovák textilgyárak képviselői új­ra tanácskozást tartottak, melynek célja a gyárak szorosabb együttműködése lenne. A tanácskozásokon szóba került, hogy kartell- szerü ár és fogyasztási egyezményt is kötnek. A tárgyalások kezdetleges stádiumban van­nak és még nem. sikerült egyezséget létre­hozni. Ezekkel a tárgyalásokkal párhuzamo­san a gyapotszövők szintén koncentrációs tár­gyalásokat folytattak, amelyeknek azonban egyelőre csak informatív jellegük van és a céljuk az, hogy az egyes gyárak szorosabb kapcsolatba jussanak egymással. További 10.4 millió pengővel csökkent a ma­gyar bankjegyforgalom. Budapestről jelentik: A magyar Nemzeti Bank szeptember 15-iki kimuta­tása szerint a szeptember 7-iki állománnyal szem­ben 10.4 millió pengővel' csökkent a jegyforgalom. A jegyforgalom csökkenése arra vezethető vissza, hogy az elmúlt üzleti héten a zsiróállományt ki­véve, minden üzletágban csökkenés mutatkozott. Az érckészlet az állam devizaszükségleféré korona ellenében eladott devizák révén 5.3 millió pengő­vel apadt. A váltó esedékességek összege a benyúj­tások összegét túlhaladja, minek folytán a váltó- tároaállomány 10.9 millió pengővel csökkent. Az állami adósság törlesztésére 1.1 millió pengő folyt be. Az állami zsirószámlákra 2.4 millió pengő be­fizetés történt, az egyéb számlákról 0.6 millió pengő . folyósitta tolt, úgy, hogy a zsíró állomány,1.8 millió pengővel emelkedett, A legutolsó; répavizsgálat eredménye a követ­kező: Csehországban: a levél súlya 390 gr. (494), a gyökér súlya 397 (484), a cukortartalom 16.19% (16.50%). Morvaország, Szilézia és Szlovenszkó: a levél súlya 393 gr. (493), a gyökér súlya 452 (500), a cukortartalom 16.93% (16.31%). Az egész köztár­saságban a levél súlya 391 (494), a gyökér súlya 415 (489), a cukortartalom 16.44% (16.44%). Az adatok 1926 szeptember 13-ra, illetve 1925 szep­tember 13-ra vonatkoznak. Az uj lengyel cukorkoutingens. Varsóból je­lentik: Uj rendelet jelent meg, amely az 1926—27. évre szabályozza a lengyel oukorkontingenst. A rendelet értelmében a belföldön 2,578.280 mm. fe­hér cukor használható el. A bevetett cukorrépa­felületek ezidén terjedelmesebbek tavalynál, ösz- szesen 190.000 ha-t vetettek be s ebből 72.000 ha Posen tartományra, 15.000 ha Lemberg tartomány­ra esik. A magyar malomipar teljes üzemmel dolgo­zik. Budapestről jelentik: Hat nagy budapesti ma­lom és pedig az Első Budapesti Gőzmalom, Pesti Molnárok és Pékek Malma, A Gizella Gőzmalom, valamint a Concordia és a Hungária malmokban jelenleg éjjel-nappal dolgoznak, úgy, hogy az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződés a mal­moknak rendkivtil kedvez. A világ barnaszéntermelése. 1925-ben az egész föld barnaszén termeié se 188 millió tonnát tett ki, ami az 1924. évi 1170 millió tonnás kőszénterme­lésnek igen lényeges kiegészítője. Az egész világi termelés 62%-át a német barnaszén termel é s teszi ki. Csehszlovákia áll második helyen, azután kö­vetkeznek Magyarország és Ausztria, úgy, hogy az összes többi ország termelése csak kisebb jelen­tőségű. Passzív az amerikai kereskedelmi mérleg. Az amerikai külkereskedelmi mérleg ez év első nyolc hónapjában az utóbbi években első ízben mutat föl passzív eredményt. Hivatalos amerikai szám­adatok szerint az első nyolc hónapban a kivitel 2961 milliárd dollárt tett ki és ezzel szemben a be­hozatal 2977 milliárd dollárt, amiből az tűnik ki, hogy a deficit 16 millió dollár. Az első nyolc hó­nap passzivitása dacára az évvégi mérleg amerikai illetékes körök véleménye szerint erősen, aktiv lesz, mert a következő négy hónapra várják a nyersanyag, valamint a gabona és a gyapot kivi­telét, amely Amerika külkereskedelmében döntő szerepet játszik. Ennek ellenére azonban az ame­rikai kereskedelmi mérleg aktivitása ebben az évben nem lesz olyan erős, mint az elmúlt évek­ben. Nem novellálják a behozatali lapokról intéz­kedő rendeletet. A Tribuna jelentése szerint, a föld mi verésügyi minisztérium a behozatali lapok rendeletének novellálása éllen foglalt állást. A pénzügyminisztériumot arra fogják felkérni, hogy a vámhivatalokat a lehetőség szerint szabadelvű és méltányos praxis bevezetésére utasítsa. • .............................................——----- ■ • t íg y fiatalít és szépít a Corall-créme iQjp Corall-puder ; Corall-szappan j ) - y I <’ FSÍ erakat • f. S. K. x '*■ részére: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. i Német és angol vas- és csőrendelések Csehszlovákiában. Az Egyesült Csehszlovák Vasmüvek központi eladó irodájában a múlt napokban vas- és csőrendelések futottak be nagyobb számmal. A két főrendelő ország Né­metország és Anglia, + Barátságos a berlini értéktőzsde, mert & közönség részéről nagyobb vásárlások történtek. Amerikai hírek következtében a hajózási papírok 4%-kal emelkedtek. Darmstadti és Nemzeti Bank 3%-ot nyertek. A montánpiacon később erős for­galom állt be s egyes papírok 6%-kai. javultak. A járadékpiacon török, osztrák-magyar járadékkötvé­nyek iránt érdeklődtek. + Gyengült a prágai devizapiac. Páris 1.25, Brüsszel 1.50, Milánó 0.125 koronát vesztett, varsói kifizetés 0.50, Bukarest 0.20 koronával javult. + A prágai tőzsde érdeklődése a montánpiao felé fordult újból. A hangulat barátságosabb volt és bár Brünni Gépek folytatták a lemorzsolódást, a többi érték a Skoda vezetésével emelkedő irány­zatot mutatott. A forgalom közepes volt. Az ipar- rószvénypiacon emelkedtek: Nordbahn 40, Észak- cseh Szén 30, Berg és Hütten 29, Horvát Cukor és Deli 11, Solo 10, Prágai . Vas és. Skoda 7, Kolini Trágya 5, Krizsik és Poldi 3, Inwald 2 koronával. Estek: Cseh-—Morva 4Ö, Cseh Cukor 22, Cseh Ke­reskedelmi 20, Auseigi Finomító, Sellier és Kö- nigshofer 5, Aussigi Vegyi 3, Brünni Gépek 2 ko­ronával. A bankpiac (tartott, a beruházási szilárd- volt. A H-járadék 55 fillérrel emelkedett. Az exő- tapiac változatlan. ; ' ' ( + Kedvtelen a budapesti értéktőzsde. Az ár­folyamhullámzás nem volt egységes, mert a spe­kuláció a külföldi hírek- következtében tartózkodó volt. Egyes árfolyamok lemorzsolódtak és csak a spekuláció által előnyben részesített papitok emel­kedtek némileg. A Viktória-gőzmalom részvényei 30%-kai emelkedtek. Egyes, a CeTK-ban nem fog­lalt értékpapírok közül a Moktárt 170, Törökszent­miklósit 16, Pestszentlőrincit 49, Részvénysört 805 ezer magyar koronával jegyezték. + A mai budapesti terménytőzsde — ottani szerkesztőségünk telefóhjéléntése szerint — csön­des volt- A következő árakat jegyezték: Tiszavi- déki búza 360—362.50, dunántúli 355—357.50, rozs 252.50—255, középárpa 200—210, középminőségü zab 190—195, tengeri 252.50—260, repce 540—550 ezer magyar korona. 4? Nem egységes a bécsi értéktőzsde. A forga­lom közepes volt és a spekuláció részben fedezete­ket, részben realizációkat eszközölt,, de a változások szűk keretek közt mozogták. Prágai vásárlásokra Brünni Gépek emelkedtek, mig Poldi leadás kö­vetkeztében vesztett. ' Később' a kulisszban élénk forgalom volt, de az irányzat nem tudott megszi­lárdulni. A korlátban nem volt egységes az irányzat. .............. + A prágai fatőzsdén ma "élénk látogatottság uralkodott. Kerestek- mindenféle fenyőfajtákat, komlókarót, fürészhulladékifát, puha tűzifát. Aján­lottak puha és kemény gömbfát, bányafát, hossz­fát, puha -tűzifát, faszenet,! puha. és kemény fűré­szelt anyagot. + A pozsonyi terménytőzsde. Pozsonyi tudó­sítónk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde hi­vatalos irányzata: erős látogatottság mellett jó for­galom, őrlőgabonákban ■ csendes. Árpában príma minőségek iránt élénk kereslet- A magánirányzat szerint a zsidók nagy ünnepe után sokan látogatták a mai tőzsdét, amely azonban aránylag üzletiden volt. Búzában a malmok • meglehetősen nagy kész­let fölött rendelkeznek és. a világpiaci irányzat lanyhasága folytán a belföldi iránt sem a fogyasz­tók, sem a spekuláció nem mutattak érdeklődést. Rozs szilárd, főleg a malmok részéről nagy a ke­reslet s sok esetben prémiumot tűznek ki azonnali kötésre. Zabban a kínálat messze felülmúlja a ke­resletet. Árpában az üzlet nyugodt. A következő árakat jegyezték: Bura' 264—208, rozs 158—162, árpa 180—185, zab 130—135, tengeri 100—110, kö­les 115-120, borsó 180-190, lencse; 180—230, tar­ka bab 100—110, repce 275—280, mák 700—725, hagyma 100—110, fokhagyma 300—350, ehető bur­gonya 55—60, uj burgonya 60—65, OGG-buzaliszt 362—364, rozsliszt 285—290, (rozsegyenliezt 235— 240, korpa 79—81, félédes széna 45—50, préselt 51 —56, zsupszalma 30—35 korona. + A berlini terménytőzsdén ma gyengült irányzat uralkodott. A következő árakat jegyezték: Birodalmi búza 261—265; rozs 211—217. árpa 205 —248, téli árpa 107—175, zab 171—183, tengeri prompt Berlin 184—186, búzaliszt 36—38.50, rozs­liszt 30.60—32.50, buzákoipa 10, rozskorpa 11. rep­ce 310, Viktória-borsó 43—50, kis ehető borsó 34— 38, takarmányborsó 23—31, répiépogácsa 14.40, lenpogácsa 19—19.20, fehér ehető burgonya 2.10, rózsa 2.25, sárgái 2.30—2.40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom