Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-12 / 208. (1246.) szám
V Mai számunk 16 oldal 208. (1246) szám * Vasárnap ■ 1926 szeptember 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzlovenSzkÓi eS TUSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztősig: Praga IL, Panska uhce negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: /V*7 ' 7 ' 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: potltlk.CH nOpiLCipjQ Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — 1 ehavonta 34 Ke. Egyes szásn ára 1*20 líc DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:3031l. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mai számunk 16 oldal V. évf. 208. (1246) szám * VatáfHap ’ 1926 szeptember 12 Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Bombamerénylet Mussolini ellen m súlyos sebosfllás, de az olasz miniszterelnök sértettien maradt & tettes politikai emigráns, aki ma regges gyalog érkezett kasa Franciaországból — Mussolini a merénylet után mosolyogva ment tovább s elvégezte mindennapi dolgát Genf, szeptember 11. Rómából jelentik: Ma délelőtt Mussolini ellen újabb merényletet követtek el. Reggel 9 óra utón. amikor a miniszterelnök villájából a Palazzo Chiggibe, a külügyminisztérium épületébe haladt, egy ismeretlen fiatalember bombát dobott a miniszterelnöki autó elé. A bomba íölrobbant és öt embert megsebesített. Két sebesülés igen súlyos. Mussolini maga sértetlen maradt. A környék lakossága és a járókelők azonnal összeszaladtak s a tettest elfogták, akit csak a rendőrség tudott megvédeni a meglincselés elől. Genf, szeptember 11. A Mussolini elleni eredménytelen merénylet híre, mely ma délben terjedt el a népszövetség palotájában, a delegációk között óriási föltiinést keltett. A legtöbb delegáció tagjai azonnal az olasz küldöttséghez rohantak s kifejezték szerencsekivánataikat Mussolini megmenekülése alkalmából. Genf, szeptember 11. A legutóbbi jelentések szerint Mussolini merénylőjét Ermette Giovanininek hívják. Huszonhárom éves és Castelnuovo di Gariagnanában született, ahol sokáig a kőfaragómesterséget iizte. Azt mondja, hogy politikai menekült, aki sokáig Franciaországban bujdosott s csak ma reggel érkezett Rómába. A határon gyalog jött át, mert útlevele nem volt. Mussolini kocsijának semmi baja sem történt, az egyik megsérült utcaseprő azonban haldoklik. A Torlonia-villa, amely nincs messze a Palazzo Chiggitől, már több év óta Mussolini lakása. A merénylet a Porta Pia közelében lévő téren történt. A miniszterelnök a merénylet után mosolyogva ment tovább a külügyminisztériumba, ahol azonnal megkezdte mindennapi rendes munkáját. Németország belépett, Spanyolország kilépett A spanyol kormány ma délben hivatalos jegyzékben tudatta, hogy kilép a nép* szövetségiből — Primo de Rivera haragfa — A bejelentést várták már Mentben s meg mosolyogták a spanyol jegyzék egyes részleteit — Az uj tanács nehézségei Genf, szeptember 11- Ma délben Sir Eric Drumondnak, a népszövetség főtitkáránál!;, az itteni spany ul átnyújtotta a spanyol kormány egy jegyzékét, melyben az utóbbi a népszövetségi paktum értelmében s a törvényes kétévi felmondási idő betartásával bejelenti a népszövetségből való kilépését,. A jegyzékben a spanyol kormány köszönetét sz avaz a népszövetség tagjainak azért a sokoldalú rokonszenvkifejezésért, amelyet Spanyolország az utóbbi napokban tapasztalt és egyúttal szép jövőt is kíván a népszövetségnek. Spanyolország kilépése nem jött váratlanul, mégis meglehetősen lehűtette azt a szép ünnepi hangulatot, amely tegnap, Németország ünnepélyes bevonulása alkalmával keletkezett a reformációs teremben. A delegációk csalódással vették tudomásul, hogy akkor, amikor egy uj hatalmas tag belépésével a népszövetség döntő sikert könyvelhet el, egy másik, szintén nem jelentéktelen tag távozásával, komoly csorba esik a genfi gyülekezet épségén. Beavatott körök szerint Primo de Rivera elsősorban azért volt lehangolt, mert Genfben a kért állandó spanyol tanácstagság leszavazásánál olyan hangok hallatszottak, melyek szerint Spanyolország az állandó tanácstagságot csupán Primo de Rivera b első presztízsének növelése szempontjából kívánja. Másrészt Spanyolország kilépésében beavatott körök a népszövetség belső zavarainak szándékos növesztését látják s hozzáteszik, hogy ezt a zavarokozást más hatalmak titkon támogatják. 3íost, ha Spanyolország kilép, a tanács kérdésének szabályozása ismét komplikáltabbá válik, mert az első bizottság nem lesz abban a helyzetben, hogy a tanulmányi bizottság reformtervezetét egyszerűen olfogadja, mivel Brazília után a spanyol tanácstagság egyszerű ujramegválasztása is lehetetlenné válik. A népszövetség főtitkára a spanyol jegyzéket azonnal a delegációk tudtára hozta s a szöveget még ma délután a sajtó rendelkezésére bocsátotta. A spanyol fölmondás hatása nem volt túlzott jelentőségű ma délután, meri néhány madridi jelentés már előre bejelentette Primo de Riverának e döntő szándékát. Általános mosoly követte a spanyol jegyzéknek azt a szakaszát, amelyben a spanyol kormány minden jót kíván a népszövetség jövőjének s a delegáltak úgy találják, hogy Primo de Rivera e szakasz értelmében úgylátszik azon a véleményen van, hogy a népszövetség Spanyolország nélkül sokkal könnyebb helyzetbe kerül, mint eddig volt. A tanácsválasztás élörevetett nehézségei Tisztulás vagy káosz Prága utcáin és terein nyugtalan, ideges hangulat. Rikkancsok árasztják el a röpiratok, időszaki Japok özönével a járó-kelőket. Harsány hangon kiáltják fülünkbe a szenzációkat. Népgyüiést népgyülésre akarnak tartani és a rendőrigazgatóság sorba tagadja meg a gyűlésekre az engedélyeket. Az egyik cseh lap keserűen állapítja meg, hogy Prága ma olyan, mint a bolondok háza. A szerkesztőségeket detektívek figyelik, a telefonbeszélgetéseket kihallgatják, az exponált politikusok minden lépése megfigyelés alatt áll. Kávéházban, vendéglőben, utcán és mindenfajta szórakozóhelyen nem beszélnek másról az emberek, mint a politika szenzációiról. Az afférok sorozata természetszerűleg robbant ki a koalíciós parlamenti kormányzás után. A nemzeti koalíció paroláját úgy formulázták meg, hogy a pártoknak nagy áldozatokat kell hozni azért, hogy a nemzeti állami ideálját megvalósíthassák. Ezt a rendszert csak az örökös kompromisszum árán lehetett fentar+ani és csak természetes, hogy egyik koalíciós párt nem léphetett fel a másik ellen, nem teregethette ki a másik szennyesét, mert ez a koalíciós kormányzást egyenesen lehetetlenné tette volna. Természetes, hogy ez a légkör a korrupció melegágya kellett, hogy legyen. A parlament egyszerű szavazógéppé degradálódott s a pártvezérek abszolutizmus, diktálta a politika irányát és iramát. A kormányzásnak ilyen kezelése minden volt, csak nem demokratikus és inkább egy nagyszabású részvénytársaság ügyviteléhez hasonlított, ahol vakmerő hazárdőrök játszhattak a kis embe- j rék betétjeivel, fia sikerül a-dolog, Hz eredmény igazol, ha pedig baleset történik, utána az özönvíz. A koalíció bukása után a cseh polgári és szocialista pártok között mély szakadék keletkezett és a helyzet úgy alakult, hogy a polgári pártok akaratukat a szocialisták ellenére is keresztül tudták vinni a parlamentben. Ez olyan gyűlöletet váltott ki a szocialista pártok részéről, hogy a parlament tavaszi ülésszakán a szenvedélyek olykor-olykor a legélesebben robbantak ki és a jobboldali diktatúra hívei talajt kezdtek nyerni, amennyiben állandóan a cseh pártok viszályára és a parlament munkaképtelenségére mutathattak rá. A polgári és szocialista tábor ütközőpontja Benes személye volt. Minden körülötte forgott, őt érték a leghevesebb támadások, ő mellette szállottak síkra a legszenvedélyesebben a párt- hívek. A Gajda-affér, a nemzeti szocialista párt Stribrny—Kiofács viszálya, a Masaryk legutóbbi interjúja nyomán felkavart szenvedélyes polémia központjában Benes áll, a szocialista pártok elnökjelöltje, aki azonban a jobboldali pártok szemében a legnagyobb szálka. És mert a politikai küzdelem iránya ennyire kijegecesedett, most felszínre kerülhettek azok a titkos manipulációk, amelyek évekre nyúlnak vissza, amelyek a koalíciós kormányzat idején hét pecsétes zár alatt voltak elrejtve. A közvélemény pedig eldöbbenéssel látja, hogy milyen eszközöket alkalmaztak a politikában, hogy orvosi bizonyítványokkal operáltak, hogy a vezérkar élén olyan személy állott, akit most vogelfreinak tekintenek az iránta ellenséges lapok. Itt most már nem használ az eltussolás politikája. Világos, hogy az afférok utórezgései_a parlament őszi ülésein is szenvedélyes viharokat robbantanak ki. Világos az is, hogy ^.indazok, akik az afférok tevékeny szereplői voltak, mint Gajda, Stribrny és Kiofács, egyelőre eltűnnek a politikai élet színpadáról és azután arra kerül a sor, akinek a fejét a legszenvedélyesebben követelik és aki minden dolgoknak mozgatója, Benesre. Egészséges tisztulásnak kell bekövetkeznie, különben a parlamenti válság súlyos államkri- zissé dagad. Egészséges tisztuló folyamatnak kell jönnie, amely mindazokat elsöpri az útból, akik politikai bűnöktől terhelten nem alkalmasak a politikai élet megújítására. Olyanoknak kell elkövetkezniök, akik becsületesen akarják a békét, az engesztelődést, a jogokat, akiknek a legnagyobb törvény nem a félmilliós villa, melyet pártkasszából, vagy miniszteri fizetésből szereztek, hanem az egész állam üdve, amely csak az összes polgárok boldogulásával érhető el. Tisztulás következik-e be, vagy fokozódni fog •» káosz, ez a legközelebbi jövő nagy probló mája. Spanyolország felmondása után a tanács problémája ismét súlyosabbá válik- Az első bizottság albizottsága ma délelőtt vizsgálat tárgyává tette a tanulmányi bizottság reform- tervezetének első három cikkelyét Különösen az újra megválaszthatóság módjának esélyeit vitatták meg igen behatóan s úgy találták, hogy az ujramegválasztáshoz okvetlenül a plémum kétharmad többsége szükséges. A három cikkely lényeges határozatait megtartották. (Három évi turnusrendszer, három évi kiválás, kétharmad többségű újra megválaszthatóság stb.) Hosszabb vita folyt az azonnali hivatalbalépés kérdéséről is, végül azonban az eredeti álláspontot fogadták el. Ma délután az albizottság újra összeül. A délutáni ülésen Németországot Gaus minisztériumi igazgató fogja képviselni. Az angol sajtó Stresemann beszédéről London, szeptember 11. A mai angol sajtó sokat foglalkozik Stresemann tegnapi genfi beszédével s általában igen helyesnek találja azt. A legérdekesebb a Times véleménye. A nagy lap fölsorolja azokat a problémákat, amelyeket a birodalom a közeljövőben fel fog vetni a népszövetségnél, még pedig, mint a lap is megállapítja, teljes joggal. A katonai ellenőrző bizottság visszahívása. a Rajna-vidék gyors kiiiritése, a többi államok lefegyverzése, a Saar-terület és Danzig kormányzásában való részvétel, valamint a nemzeti kisebbségek érdekeinek megvédése, ezek a birodalom legelső feltételei. Később a birodalom persze a versaillesi béke anyagi megváltoztatását is kérni fogja s fölveti a keleti határok kérdését is. Egyelőre reménytelen kívánság a gyarmati mandátum megszerzése. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója szerint Németország beleegyezett abba, hogy a Saar-kérdést és az ellenőrző bizottság kérdését a decemberi ülésekre balasszák, de követelte, hogy a rajnai megszálló seregek számának csökkentését még most szóvá tegyék. A Dalv News elégtéttel állapítja meg. hogy Briand ily meleg beszédet mondott Németországról. Franciaországnak most kötelessége lesz államférfiénak szép szavait valósággá változtatni. Páris ünnepli Stresemannt Páris, szeptember 11. A tegnapi genfi napot a francia sajtó igen nagy horderejű történelmi eseménynek mondja. A lapok szerint tegnap ünnepelték a német-francia kibékülés nagyszerű szín- játékát. Stresemann beszédét a lapok csaknem kivétel nélkül helyeslik, elsősorban a német külügyminiszter mértékletességét, önfegyelmét, tartózkodó méltóságát, politikai bölcsességét, szempontjainak mélységét és mindenek előtt nagy tapintatát dicsérik. Egyes la- j pok persze bizonyos mellékhangokat találtak j a beszédben, melyek szerintük némi nyugta-1 lanságra adnak okot. A Petit Párisién Stresemannak a nemzetek egyformaságáról mondott szavaiból arra következtet, hogy a birodalom a népszövetségben mint a kisnépek ügyvéde akar szerepelni. Pertinax az Echo de Parisban úgy véli. hogy Németország e beszédben ismét, politikai expanziójának és keleteurópai kivételes erejének adta tanujelét. A legérdekesebb azonban, hogy Párisban bizonyos irigységgel állapítják meg azt a hatást, melyet e beszéd a népszövetség tagjaira tett. Sauerwein a Ma- tinban Stresemann személyéről szólva nem gvőzi dicsérni a német külügyminiszter nagyszerű tehetségeit, amelyek sokkal veszedelmesebbekké teszik ezt az államférfiut ellenfelei számára, mint a hangos és a követeléseket miudig szájukon viselő fegyelmezetlen többi delegátustBrian „hyperbolái és tremolói“ Páris. szeptember 11. Mig Stresemann beszédét csaknem egyhangúan elfogadják. Briand beszéde körül már megoszlik a. vélemény. A nagy információs sajtó melegen ünnepli a francia külügyminisztert, hogy ily szép szavakban mutatott rá a két állam kibékülésének szükségességére. Ezzel szemben a párt la pok jobboldali része élésen elitéli azt a túlzott optimizmust, amellyel Briand, mint mindig, most is az események jövőjébe néz. A Figaro egye/
