Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-12 / 208. (1246.) szám

2

1926 szeptember 12, r&sárn&p.

nesen szentimentálisnak mondja a feleletet, amellyel a francia államférfin oly bebe-hurgyén válaszolt Stresemann érett* és mélyen átgondolt nyilatkozatára. Az Echo de Paris undorral utasítja vissza Briand hiperboláit és tremolóit, annál is inkább, mert a francia külügyminiszter Vandervelde által már előre értesült Stresemann beszédének tartalmáról s így módjában lett volna reális alapokon felelni a német külügyminiszternek.

Magántárgyalások a Lac Lémanne partján

Genf, szeptember 11. Stresemann dr. külügyminiszter ma délelőtt hosszabb tanácskozást folytatott Vandervelde belga külügyminiszterrel, maid fogadta Briand látogatását. Német részről kijelentik, hogy ezek a magántárgyalások Németország egyes égető problémáinak elintézése védett történnek. A legfontosabb kérdés a^Raina-vidék megszálló seregei számának csökkentése s állítólag ebben a kérdésben már igen kedvező megegyezésék történtek.

GCHÖPFLIN ALADÁR

BALATONI TRAGÉDIA

REGÉNY í

(19)

— Mire vonatkozik ez a tanács? Háztartási dologra, tudom, nem, családi dologra szintén nem, pénzügyben is tudnál jobb tanácsadót, mint én. Te, gentry, most már tudom, szerelemről van szó. A sziveddel van baj, eljöttél hozzám, mint doktorodhoz. No, nincs igazam?

Elza nem mondhatta, hogy nem. Kerülgetve, ötölve-hatolva mégis csak belefogott a mondókájába. Elvira figyelmesen, mind jobban felélénkülve hallgatta s ettől az érdeklődéstől Elza is nekibátorodott, egyre nyíltabban, őszintébben beszélt, elniondott mindent, ami a szivén feküdt, mindent, ami történt és nem történt, a vágyódását, a csalódásait, ide-oda hányódását, megőrjítő bizonytalanságát. Most már patakzott belőle a szó. Most érezte, mennyire szüksége volt rá, hogy valakivel beszéljen a dologról, hogy kitáfassa a szivét, hogy szavakba öntse, ami minden mást kizáróan betöltötte egész lényét. Elvira még egyre nagyobb érdeklődéssel hallgatta, csodálatosképpen egészén fÖl- derült a hosszú elbeszélés alatt, a szemében mintha villamós fény lobbant volna ki, • a halvány arca színesebb lett, vékony, finom ajkai kissé kitárultak. Időnkült olyan volt az arca, mint egy kis gyermeké, akinek nagyon érdekes mesét mondanak. Csaknem tapsolt, mikor Elza elhallgatott. Megfogta a kezét és gyöngéden, melegen kérdezte:

— Eddig van?

— Eddig — felelt Elza. Nagy megköny- nyebbülést érzett.-- Gyönyörű dológ, amit elbeszéltél —

A magyar nemzeti párt

hivatalos közleménye ás felhívása a bírósági járások területváltoztatásával kapcsolatban

A bírósági járásoknak az 55—1926. szá-1 mu rendelettel történt terület ttiégváltozta-} fásával kapcpolatbaú a magyar nemzeti párt' szükségesnek tartjá a következőket közzétenni:

1. A magyar nemzeti párt. azt tartja, hogy a 120—1920. számú nyelvtörvény 2-ik paragrafusa és a nevezett törvény végrehajtási rendeletének 14. paragrafusa másként nem magyarázható, mint úgy, hogy az egyik népszámlálástól a másik népszámlálásig a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát az egyes bírósági járásokban az időközben kiadott rendeletekkel, sőt az időközben hozott törvényekkel elrendelt területváltoztatások kapcsán valamely nemzeti kisebbségnek beálló számarányváltozása abszolúte nem érintheti, mivel e tekintetben kizárólag csak a bírósági járásoknak a legutolsó, (jelen esetbén 1921. évi) népszámlálás hivatalosan közzétett adatai az irányadók.

Tehát e tekintetben.

mindaddig, amíg a 122—1920. nyelvtörvény mint alkotmány törvény meg nem változtatik s mindaddig, mig 1981-ben meg nem lesz az uj népszámlálás, a nyelvhasználati jogban az 1921. évi nép- számlálásnak a bírósági járásokra vonatkozó hivatalosan közzétett adatai az irányadók, úgy ahogy azok alapján azt a 7478—1926. számú s a nyelvtörvény végrehajtási rendeletéhez fűzött igazságügyminiszteri utasítás feldolgozta2. A magyar nemzeti párt megállapítja, hogy

a csehszlovák köztársaság igazságügyminisztere a mai napig oly rendeletet vagy hivatalos utasítást ki nem adott, amely az

1. pont alattiaktól eltéröleg írná elő a kisebbségi nyelvhasználati jog figyelembevételét.

Egy éppen a párt részéről hozzáintézett kérdésre az igazságimvminiszter egy képviselőnek ellenkező feleletet adott ugyan s ennek a feleletnek a váza újságban is napvilágot látott, dé azt az igazságügyminiszter hivatalosan még nem erősítette s a bíróságok részére hivatalos rendeletben va2y utasításban ki nem adta.

3. A magyar nemzeti párt megállapítja,

hogy

a rimaszombati, kassai, gálszécsi, nyitrai és ólublói bírósági járásokhoz csatolt, illetve elcsatolt községekre vonatkozólag

a legutolsó, vagyis az 1923. évi népszámlálás adatai hivatalosan még ma se tétettek közzé.

Az állami statisztikai hivatalnak oly kiadványa, amelyben ezen adatok hivatalosan közzé lennének téve, (pedig a bíróságokra egyedül ez az irányadó), a mai napig sem

jelent meg, csak a bírósági járásokra mint egyedekre vonatkozólag lettek az állami statisztikai hivatal kiadványában az 1921, vagyis a legutolsó népszámlálás adatai hivatalosan közzétéve.

A bíróság tehát meg se tudja állapítani autentikus adatok alapján azt, hogy a szóban levő 5 járásban milyen az első négyben a magyar és az ötödikben a ruszin nemzeti kisebbség számaránya, az 1921. évi népszámlálás hivatalosan közzétett adatai alapján és hogy változott-e az és mennyiben az 55—1926. számú rendelet folytán és igy de facto joggal meg se tagadhatja a magyar, illetve ruszin ügyfelektől a saját anyanyelvűk Jisználatá- hoz való jogot.

A sttibnyai járást mint egészet csatolja az 55—1926. számú rendelet a turócszentmár-^, toni bírósági járáshoz s igy itt a német nemzeti kisebbségnek hozzácsatolás utáni számaránya az uj bírósági járásra vonatkozólag megállapítható, azonban az 1- pont alattiak alapján de jure nem tagadható meg tőlük a nyelvhasználati jog.

4. Minthogy a törvénnyel és annak végrehajtási rendeletével szemben egy

ujságközlemény nem jogforrás s az abban foglalt magyarázat a bíróságokra sem kötelező, a bíróság jogosan és helyesen csak a 122—1920. számú nyelvtörvény és annak végrehajtási rendelete alapján s az annak megfelelő 7478—1926, számú igazságügyminiszteri végrehajtási utasítás alapján járhat el.

A végrehajtási rendelet 97. paragrafusának 3-ik pontja ugyanis előírja, hogy

„Azon bírák, hivatalnokok, alkalmazottak és szervek ellen, akik a törvény és rendelet előírásai ellenére megsértik a nyelv- jogot, a köztársaság védelméről szóló _1025 március 19-én kelt 50. számú törvény 25, paragrafusa határozatainak sérelme nélkül fegyelmi eljárás fog indíttatni.1'

Itt a „törvény" alatt jelenleg csak a 122 —1920. számú nyelvtörvény és „rendelet"

tsxs&t

mondta Elvira elgondolkozva. Feltápászko- dott gubbaszkodó helyzetéből, Elza mellé ült, megfogta a kezét és halkan, bizalmasan, asszonyosan folytatta:

— Irigyellek, (kedves. Amit te elbeszéltél, ami miatt annyit szenvedsz, az gyönyörű dolog. Ez egy nagy szerelem. Ritka asszony ér ilyet. Istén áldása.

Elszomorodva tette hozzá:

— Engem ez elkerült. Én nem tudok szeretni. Soha nem tudtam férfit szeretni. Nem is fogok. Nincs rá tehetségem.

— Te, Elvira? — kérdezte elálmélkod- va Elza.

— Éh, Elvira, akiért minden férfi bolondul, aki a legtöbb szerelmet ébresztette ebben a városban, akiből, ha színpadra lép, csakúgy árad a szerelem. Ugy-e ezt akartad mondani? Én pedig mást mondok neked. Amit belőlem láttak, te is és a többiek mind, a közönség, férfiak és nők, az néni más, mint a színésznő. A tehetségem sugárzik belőlem és ezt téveszti össze mindenki a szerelemmel. Mondom neked, engem még nem érdekelt senki, soha nem voltam szerelmes. Még csak vonzódást sem éreztem egyetlen férfi iránt sejn.

— De hát amit hall az ember rólad — ötölt-hatolt Elza.

— Pletyka persze, az van elég. Én nem bánom, sőt szítom. Mulattat és kell is a sikeremhez. Mit gondolsz, ha azt mondanák rólam: frigid hő, — hol volna akkor . a sikerem? Primadonnának nem a jó hírére kell vigyáznia, hanem a rossz hírére. Az kell, hogy az emberek beszéljenek róla, mennél többet, nienhél pikánsabban.

— De azok a férfiak, akik . . .

— Azok a férfiak elsősorban hiúk. A világ úgy beszél róluk, mint a szeretőimről és ez nekik elég. Nem bolondok, hogy azzal i

dicsekedjenek, hogy a szivemtől és a testemtől távol tartom őket. Ők bizony nem cáfolják a pletykákat, inkább még terjesztik. Nem mondom, akadt egy-két dühös Roland, aki azzal akart bosszút állani, hogy frigidnek, még rosszabbnak is hiresztelt. Ezeket kikacagták, mindenki kikacagta őket, legjobban azok, akik jól tudták, hogy igazat mondanak.

Elvira nevetett, bizalmasan az Elza térdére tette a kezét.

— Te — mondta neki — el se tudód képzelni, hogy ez nekem milyen mulatság. Ahhoz értek, hogy kell a férfiakat* magamhoz vonzani. Mindig van a környezetemben egy sereg férfi. Mind remél, mind akar valamit, amiről én tudom, hogy sohase fogja megkapni és én vonszolom őket a szerelem kötelén magam után és tudom, hogy egyik sem fog soha három lépésnél közelebb jutni hozzám*

• — Rettenetes kacér vagyok — mondta dicsekedve, mint egy kislány.

— Furcsa teremtés vagy — mondta Elza elgondolkozva.

— Ajjaj, de milyen furcsa! — kiáltott fel ideges jókedvvel Elvira. — Mindig kacagok magamon. Azért kacagok, hogy ne sirjak.

Átölelte pajtásoson Elza vállát és csaknem súgva, ahogy a lányok szokták elmondani legrejtettebb titkaikat, a legbensőbb biza 1 ómmal mondta:

— Azért már nekem is volt . . . Egyszer én is odaadtam magamat. Egy férfinak. Tudod, olyan férfi volt az, hogy bármely nő Clbukhatik vele. Szép, fiatal, téhetséges, hir- íheves. Nagyon szer élni és volt belém. Akkor már nagyon is undorodtam ettől a szerelem- telen állapotomtól, erőltetni akartam magáimat a szerelemre. Ennél különb férfi nem

alatt csak mága a végrehajtási rendelet érthető.

Ha ezekkel ellentétes ujj rendeletet ragy utasítást adna ki az igazságügyminiszter, akkor, miután az alkotmány 102. paragrafusának rendelkezéséhez képest „a bi- , ráknak a rendelet érvényességének megállapításához joguk van“ s miután a törvénnyel ellenkező rendelet mindig ér- j vénytelén s a 122—1920. számú alkotmánytörvény 2-ik paragrafusával ellenkezik az a rendelet, amely az utolsó nép- számlálás szerinti kisebbségi számarány figyelmen kívüli hagyását rendeli el s mert a végrehajtási rendelet 97. paragrafusának 3-ik pontja fegyelmi eljárás terhe mellett kötelezi a bíróságot a 122 —1920. számú nyelvtörvény mint alkotmánytörvény előírásainak betartására, ügy az esetben a bíróságok jogszerűen mellőzhetik az esetleg kibocsátandó rendelet figyelembevételét és kellőképpen megindokolhatják in concrétó annak mellőzését.

5. A saint-germaini szerződés, amely mint alaptörvény kötelező a csehszlovák köztársaságra nézve, a nem csehszlovák nyelvű csehszlovák állampolgárok javára a bíróságok előtti szóbán és ifásban való nyelv- használati jogot, illetőleg „megfelelő köny- uyitést" rendel. Az, hogy egy bírósági járásban a törvény szerint mérvadó utolsó nép- számlálás adatai szerint valamely nemzeti kisebbségnek meg van a nyelvhasználati joga s ezt rendeleti utón történő területváltoztatással megszünteti, az nem „megfelelő könnyítés", hanem éppen annak az ellenkezője: a csehszlovák soviniszták elnemzetle- nitő szándékának „ megfelelő nehezítés"!

Ha az igazságügyminiszter elszánná magát a törvényes bázis elhagyására és elrendelné, hogy a rimaszombati, kassai, gálszécsi, nyitrai, stubnyai és ólublói tárásokban a 7478—1926. számú igazságügyi végrehajtási utasítás ellenére az illető bírósági járásban nyelvhasználati jogát többé nem kell respektálni, úgy ezen rendelettel szemben a magyar nemzeti párt panasszal fog a népszövetséghez fordulni,

mert ez az esetleg kibocsátandó rendeletnek ellentmond, illetve ellentétben lesz a saint- germaini szerződéssel s ennélfogva hatálytalan!

6. A magyar nemzeti párt felhívja a rimaszombati, kassai, gálszécsi, nyitrai, stubnyai és ólublói bíróságok mindazon magyar, német vagy ruszin lakosát, akiknek a bíróságok vagy hatóságok előtt elintézendő valamelyes hivatalos ügyük van ,hogy előterjesztéseiket írásban vagy szóban ezentúl is minfog az utadba akadni, gondoltam magamban, ezt az egyet ragadd meg. Hát megpróbáltam. Ezt az egyet közéi eresztettem magamhoz. Egy este aztán, premiér után, szédítő nagy siker után, beeresztettem ide, ebbe á szobába. Aztán, hisz tudod. Hiábavaló \olf, a szivem hideg maradt, a testem hideg maradt. Erőltettem a gyönyört, szerepet játszottam — szűz lány a nászéjszakáján — és rettentő sivár érzés volt bennem, olyan sivatag bánat, mint a Szahara. A férfit elküldtem, másnap elzártam előle az ajtómat és soha többet nem nyitottam ki. Akkor meg akartam halni. Egy betegség mentette meg az életemet. Emlékszel, talán hallottad, hogy nagy béteg voltam három év előtt. Hát akkor volt. Ha ez a betegség nincs, biztosan megmérgeztem volna magamat. Az a férfi pedig azóta gyűlöl és úgy beszél rólam, mint égy utcai lányról.

Borzongva húzta össze a vállát, az arca sápadt lett, a szemét lehunyta. Hallgatott egy pár pillanatig, Elza sem szólt, nem is tudta volna, mit mondjon.

— Azt az undort el sem tudod képzelni — folytatta Elvira hunyt szemmel, szú&e- vesztett hangon. — Hogy utáltam Önmága- mat, az egész életemet. Most is azt mondom, az undortól lettem akkor olyan beteg. Azóta félig-meddig beletörődtem. Kevesebbet érák a cselédemnél. Egy nő, akiben nincs képesség a szór élemre. Mit ér az ilyen nő és ha á légtehetségesébb színésznő is a világon? Tűnöm, minden férfi szerelmes belém és én egynek sém tudom viszonozni . . . Amig velük vagyok, mulatok rajtuk, igy, tömegben furcsák és ostobák, de ha egyedül maradok, akkor meg akarok halni. Hát most már tudod, milyen vágyok. Tudod, miért irigyellek. Irigylem tőled a szenvedésedet. Ha én igy tudnék szenvedni egy férfiért! (Folytatjuk.;

. —é<i—ii iMrTiirTTM~fi^áriiirauM^OiÉlft^^^MnwiMÉHMh——wM—nm r~ 1----------------------------------------- — -..rTr nr—nsfirci un ii»— 'ttm— •mtmmm mmmmmmmiwanTlf*»" 1111 «.%*»■» vermes* • vc«.

r * • •

nol/ n*nr*o C7 1/córro arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz*

V^nnCK nincs SZUKSCgC tudomásu, Hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IG M Á W 01

keserűviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűviz elegendő.

Kapható kit és nagy üvegben. Szétküldés! hely* Igsnándi keserűviz forrás.álSala* Komáom. Árjegyzék ísmétekdéknak kívánatra benn ént ve.

IW——— mm m HB»B—9ggsm;?^=gg» H I IIIIW,.'l,.JIJIIi««OT^»g^————i^

1