Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-12 / 208. (1246.) szám

2 1926 szeptember 12, r&sárn&p. nesen szentimentálisnak mondja a fele­letet, amellyel a francia államférfin oly bebe-hurgyén válaszolt Stresemann érett* és mélyen átgondolt nyilatkozatára. Az Echo de Paris undorral utasítja vissza Briand hiperboláit és tremolóit, annál is inkább, mert a francia külügyminiszter Vandervelde által már előre értesült Stresemann beszédének tartalmáról s így módjában lett volna reális alapokon fe­lelni a német külügyminiszternek. Magántárgyalások a Lac Lémanne partján Genf, szeptember 11. Stresemann dr. külügyminiszter ma délelőtt hosszabb tanács­kozást folytatott Vandervelde belga külügy­miniszterrel, maid fogadta Briand látogatá­sát. Német részről kijelentik, hogy ezek a magántárgyalások Németország egyes égető problémáinak elintézése védett történnek. A legfontosabb kérdés a^Raina-vidék megszálló seregei számának csökkentése s állítólag eb­ben a kérdésben már igen kedvező megegye­zésék történtek. GCHÖPFLIN ALADÁR BALATONI TRAGÉDIA REGÉNY í (19) — Mire vonatkozik ez a tanács? Háztar­tási dologra, tudom, nem, családi dologra szintén nem, pénzügyben is tudnál jobb ta­nácsadót, mint én. Te, gentry, most már tudom, szerelemről van szó. A sziveddel van baj, eljöttél hozzám, mint doktorodhoz. No, nincs igazam? Elza nem mondhatta, hogy nem. Kerül­getve, ötölve-hatolva mégis csak belefogott a mondókájába. Elvira figyelmesen, mind jobban felélénkülve hallgatta s ettől az ér­deklődéstől Elza is nekibátorodott, egyre nyíltabban, őszintébben beszélt, elniondott mindent, ami a szivén feküdt, mindent, ami történt és nem történt, a vágyódását, a csa­lódásait, ide-oda hányódását, megőrjítő bizonytalanságát. Most már patakzott belőle a szó. Most érezte, mennyire szüksége volt rá, hogy valakivel beszéljen a dologról, hogy kitáfassa a szivét, hogy szavakba öntse, ami minden mást kizáróan betöltötte egész lé­nyét. Elvira még egyre nagyobb érdeklődés­sel hallgatta, csodálatosképpen egészén fÖl- derült a hosszú elbeszélés alatt, a szemében mintha villamós fény lobbant volna ki, • a halvány arca színesebb lett, vékony, finom ajkai kissé kitárultak. Időnkült olyan volt az arca, mint egy kis gyermeké, akinek na­gyon érdekes mesét mondanak. Csaknem tapsolt, mikor Elza elhallgatott. Megfogta a kezét és gyöngéden, melegen kérdezte: — Eddig van? — Eddig — felelt Elza. Nagy megköny- nyebbülést érzett.-- Gyönyörű dológ, amit elbeszéltél — A magyar nemzeti párt hivatalos közleménye ás felhívása a bírósági járások területváltoztatásával kapcsolatban A bírósági járásoknak az 55—1926. szá-1 mu rendelettel történt terület ttiégváltozta-} fásával kapcpolatbaú a magyar nemzeti párt' szükségesnek tartjá a következőket közzé­tenni: 1. A magyar nemzeti párt. azt tartja, hogy a 120—1920. számú nyelvtörvény 2-ik paragrafusa és a nevezett törvény végrehaj­tási rendeletének 14. paragrafusa másként nem magyarázható, mint úgy, hogy az egyik népszámlálástól a másik népszámlálásig a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát az egyes bírósági járásokban az időközben ki­adott rendeletekkel, sőt az időközben hozott törvényekkel elrendelt területváltoztatások kapcsán valamely nemzeti kisebbségnek be­álló számarányváltozása abszolúte nem érint­heti, mivel e tekintetben kizárólag csak a bírósági járásoknak a legutolsó, (jelen esetbén 1921. évi) népszámlálás hivatalosan közzétett adatai az irányadók. Tehát e tekintetben. mindaddig, amíg a 122—1920. nyelvtör­vény mint alkotmány törvény meg nem változtatik s mindaddig, mig 1981-ben meg nem lesz az uj népszámlálás, a nyelvhasználati jogban az 1921. évi nép- számlálásnak a bírósági járásokra vonat­kozó hivatalosan közzétett adatai az irányadók, úgy ahogy azok alapján azt a 7478—1926. számú s a nyelvtörvény végrehajtási rendeletéhez fűzött igazság­ügyminiszteri utasítás feldolgozta­2. A magyar nemzeti párt megállapítja, hogy a csehszlovák köztársaság igazságügymi­nisztere a mai napig oly rendeletet vagy hivatalos utasítást ki nem adott, amely az 1. pont alattiaktól eltéröleg írná elő a ki­sebbségi nyelvhasználati jog figyelembe­vételét. Egy éppen a párt részéről hozzáintézett kérdésre az igazságimvminiszter egy képvi­selőnek ellenkező feleletet adott ugyan s ennek a feleletnek a váza újságban is nap­világot látott, dé azt az igazságügyminiszter hivatalosan még nem erősítette s a bírósá­gok részére hivatalos rendeletben va2y uta­sításban ki nem adta. 3. A magyar nemzeti párt megállapítja, hogy a rimaszombati, kassai, gálszécsi, nyitrai és ólublói bírósági járásokhoz csatolt, il­letve elcsatolt községekre vonatkozólag a legutolsó, vagyis az 1923. évi népszám­lálás adatai hivatalosan még ma se tétet­tek közzé. Az állami statisztikai hivatalnak oly ki­adványa, amelyben ezen adatok hivatalosan közzé lennének téve, (pedig a bíróságokra egyedül ez az irányadó), a mai napig sem jelent meg, csak a bírósági járásokra mint egyedekre vonatkozólag lettek az állami sta­tisztikai hivatal kiadványában az 1921, vagy­is a legutolsó népszámlálás adatai hivatalo­san közzétéve. A bíróság tehát meg se tudja állapítani autentikus adatok alapján azt, hogy a szóban levő 5 járásban milyen az első négyben a magyar és az ötödikben a ru­szin nemzeti kisebbség számaránya, az 1921. évi népszámlálás hivatalosan közzé­tett adatai alapján és hogy változott-e az és mennyiben az 55—1926. számú rende­let folytán és igy de facto joggal meg se tagadhatja a magyar, illetve ruszin ügy­felektől a saját anyanyelvűk Jisználatá- hoz való jogot. A sttibnyai járást mint egészet csatolja az 55—1926. számú rendelet a turócszentmár-^, toni bírósági járáshoz s igy itt a német nem­zeti kisebbségnek hozzácsatolás utáni szám­aránya az uj bírósági járásra vonatkozólag megállapítható, azonban az 1- pont alattiak alapján de jure nem tagadható meg tőlük a nyelvhasználati jog. 4. Minthogy a törvénnyel és annak vég­rehajtási rendeletével szemben egy ujságközlemény nem jogforrás s az abban foglalt magyarázat a bíróságokra sem kö­telező, a bíróság jogosan és helyesen csak a 122—1920. számú nyelvtörvény és annak végrehajtási rendelete alapján s az annak megfelelő 7478—1926, számú igazságügyminiszteri végrehajtási utasítás alapján járhat el. A végrehajtási rendelet 97. paragrafusá­nak 3-ik pontja ugyanis előírja, hogy „Azon bírák, hivatalnokok, alkalmazot­tak és szervek ellen, akik a törvény és ren­delet előírásai ellenére megsértik a nyelv- jogot, a köztársaság védelméről szóló _1025 március 19-én kelt 50. számú törvény 25, pa­ragrafusa határozatainak sérelme nélkül fe­gyelmi eljárás fog indíttatni.1' Itt a „törvény" alatt jelenleg csak a 122 —1920. számú nyelvtörvény és „rendelet" tsxs&t mondta Elvira elgondolkozva. Feltápászko- dott gubbaszkodó helyzetéből, Elza mellé ült, megfogta a kezét és halkan, bizalmasan, asszonyosan folytatta: — Irigyellek, (kedves. Amit te elbeszél­tél, ami miatt annyit szenvedsz, az gyönyörű dolog. Ez egy nagy szerelem. Ritka asszony ér ilyet. Istén áldása. Elszomorodva tette hozzá: — Engem ez elkerült. Én nem tudok szeretni. Soha nem tudtam férfit szeretni. Nem is fogok. Nincs rá tehetségem. — Te, Elvira? — kérdezte elálmélkod- va Elza. — Éh, Elvira, akiért minden férfi bolon­dul, aki a legtöbb szerelmet ébresztette eb­ben a városban, akiből, ha színpadra lép, csakúgy árad a szerelem. Ugy-e ezt akartad mondani? Én pedig mást mondok neked. Amit belőlem láttak, te is és a többiek mind, a közönség, férfiak és nők, az néni más, mint a színésznő. A tehetségem sugárzik be­lőlem és ezt téveszti össze mindenki a szere­lemmel. Mondom neked, engem még nem érdekelt senki, soha nem voltam szerelmes. Még csak vonzódást sem éreztem egyetlen férfi iránt sejn. — De hát amit hall az ember rólad — ötölt-hatolt Elza. — Pletyka persze, az van elég. Én nem bánom, sőt szítom. Mulattat és kell is a sike­remhez. Mit gondolsz, ha azt mondanák ró­lam: frigid hő, — hol volna akkor . a sike­rem? Primadonnának nem a jó hírére kell vigyáznia, hanem a rossz hírére. Az kell, hogy az emberek beszéljenek róla, mennél többet, nienhél pikánsabban. — De azok a férfiak, akik . . . — Azok a férfiak elsősorban hiúk. A világ úgy beszél róluk, mint a szeretőimről és ez nekik elég. Nem bolondok, hogy azzal i dicsekedjenek, hogy a szivemtől és a testem­től távol tartom őket. Ők bizony nem cáfol­ják a pletykákat, inkább még terjesztik. Nem mondom, akadt egy-két dühös Roland, aki azzal akart bosszút állani, hogy frigid­nek, még rosszabbnak is hiresztelt. Ezeket kikacagták, mindenki kikacagta őket, leg­jobban azok, akik jól tudták, hogy igazat mondanak. Elvira nevetett, bizalmasan az Elza tér­dére tette a kezét. — Te — mondta neki — el se tudód képzelni, hogy ez nekem milyen mulatság. Ahhoz értek, hogy kell a férfiakat* magam­hoz vonzani. Mindig van a környezetemben egy sereg férfi. Mind remél, mind akar va­lamit, amiről én tudom, hogy sohase fogja megkapni és én vonszolom őket a szerelem kötelén magam után és tudom, hogy egyik sem fog soha három lépésnél közelebb jutni hozzám* • — Rettenetes kacér vagyok — mondta dicsekedve, mint egy kislány. — Furcsa teremtés vagy — mondta Elza elgondolkozva. — Ajjaj, de milyen furcsa! — kiáltott fel ideges jókedvvel Elvira. — Mindig kaca­gok magamon. Azért kacagok, hogy ne sirjak. Átölelte pajtásoson Elza vállát és csak­nem súgva, ahogy a lányok szokták elmon­dani legrejtettebb titkaikat, a legbensőbb biza 1 ómmal mondta: — Azért már nekem is volt . . . Egy­szer én is odaadtam magamat. Egy férfinak. Tudod, olyan férfi volt az, hogy bármely nő Clbukhatik vele. Szép, fiatal, téhetséges, hir- íheves. Nagyon szer élni és volt belém. Akkor már nagyon is undorodtam ettől a szerelem- telen állapotomtól, erőltetni akartam magá­imat a szerelemre. Ennél különb férfi nem alatt csak mága a végrehajtási rendelet ért­hető. Ha ezekkel ellentétes ujj rendeletet ragy utasítást adna ki az igazságügyminiszter, akkor, miután az alkotmány 102. parag­rafusának rendelkezéséhez képest „a bi- , ráknak a rendelet érvényességének meg­állapításához joguk van“ s miután a tör­vénnyel ellenkező rendelet mindig ér- j vénytelén s a 122—1920. számú alkot­mánytörvény 2-ik paragrafusával ellen­kezik az a rendelet, amely az utolsó nép- számlálás szerinti kisebbségi számarány figyelmen kívüli hagyását rendeli el s mert a végrehajtási rendelet 97. parag­rafusának 3-ik pontja fegyelmi eljárás terhe mellett kötelezi a bíróságot a 122 —1920. számú nyelvtörvény mint alkot­mánytörvény előírásainak betartására, ügy az esetben a bíróságok jogszerűen mellőzhetik az esetleg kibocsátandó ren­delet figyelembevételét és kellőképpen megindokolhatják in concrétó annak mel­lőzését. 5. A saint-germaini szerződés, amely mint alaptörvény kötelező a csehszlovák köz­társaságra nézve, a nem csehszlovák nyelvű csehszlovák állampolgárok javára a bírósá­gok előtti szóbán és ifásban való nyelv- használati jogot, illetőleg „megfelelő köny- uyitést" rendel. Az, hogy egy bírósági járás­ban a törvény szerint mérvadó utolsó nép- számlálás adatai szerint valamely nemzeti kisebbségnek meg van a nyelvhasználati jo­ga s ezt rendeleti utón történő területváltoz­tatással megszünteti, az nem „megfelelő könnyítés", hanem éppen annak az ellenke­zője: a csehszlovák soviniszták elnemzetle- nitő szándékának „ megfelelő nehezítés"! Ha az igazságügyminiszter elszánná ma­gát a törvényes bázis elhagyására és el­rendelné, hogy a rimaszombati, kassai, gálszécsi, nyitrai, stubnyai és ólublói tá­rásokban a 7478—1926. számú igazság­ügyi végrehajtási utasítás ellenére az il­lető bírósági járásban nyelvhasználati jo­gát többé nem kell respektálni, úgy ezen rendelettel szemben a magyar nemzeti párt panasszal fog a népszövetséghez for­dulni, mert ez az esetleg kibocsátandó rendeletnek ellentmond, illetve ellentétben lesz a saint- germaini szerződéssel s ennélfogva hatályta­lan! 6. A magyar nemzeti párt felhívja a ri­maszombati, kassai, gálszécsi, nyitrai, stub­nyai és ólublói bíróságok mindazon magyar, német vagy ruszin lakosát, akiknek a bíró­ságok vagy hatóságok előtt elintézendő vala­melyes hivatalos ügyük van ,hogy előterjesz­téseiket írásban vagy szóban ezentúl is min­fog az utadba akadni, gondoltam magamban, ezt az egyet ragadd meg. Hát megpróbál­tam. Ezt az egyet közéi eresztettem magam­hoz. Egy este aztán, premiér után, szédítő nagy siker után, beeresztettem ide, ebbe á szobába. Aztán, hisz tudod. Hiábavaló \olf, a szivem hideg maradt, a testem hideg ma­radt. Erőltettem a gyönyört, szerepet ját­szottam — szűz lány a nászéjszakáján — és rettentő sivár érzés volt bennem, olyan siva­tag bánat, mint a Szahara. A férfit elküld­tem, másnap elzártam előle az ajtómat és soha többet nem nyitottam ki. Akkor meg akartam halni. Egy betegség mentette meg az életemet. Emlékszel, talán hallottad, hogy nagy béteg voltam három év előtt. Hát ak­kor volt. Ha ez a betegség nincs, biztosan megmérgeztem volna magamat. Az a férfi pedig azóta gyűlöl és úgy beszél rólam, mint égy utcai lányról. Borzongva húzta össze a vállát, az arca sápadt lett, a szemét lehunyta. Hallgatott egy pár pillanatig, Elza sem szólt, nem is tudta volna, mit mondjon. — Azt az undort el sem tudod képzelni — folytatta Elvira hunyt szemmel, szú&e- vesztett hangon. — Hogy utáltam Önmága- mat, az egész életemet. Most is azt mondom, az undortól lettem akkor olyan beteg. Azóta félig-meddig beletörődtem. Kevesebbet érák a cselédemnél. Egy nő, akiben nincs képes­ség a szór élemre. Mit ér az ilyen nő és ha á légtehetségesébb színésznő is a világon? Tűnöm, minden férfi szerelmes belém és én egynek sém tudom viszonozni . . . Amig velük vagyok, mulatok rajtuk, igy, tömegben furcsák és ostobák, de ha egyedül maradok, akkor meg akarok halni. Hát most már tu­dod, milyen vágyok. Tudod, miért irigyellek. Irigylem tőled a szenvedésedet. Ha én igy tudnék szenvedni egy férfiért! (Folytatjuk.; . —é<i—ii iMrTiirTTM~fi^áriiirauM^OiÉlft^^^MnwiMÉHMh——wM—nm r~ 1----------------------------------------- — -..rTr nr—nsfirci un ii»— 'ttm— •mtmmm mmmmmmmiwanTlf*»" 1111 «.%*»■» vermes* • vc«. r * • • nol/ n*nr*o C7 1/córro arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz* V^nnCK nincs SZUKSCgC tudomásu, Hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IG M Á W 01 keserűviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűviz elegendő. Kapható kit és nagy üvegben. Szétküldés! hely* Igsnándi keserűviz forrás.álSala* Komáom. Árjegyzék ísmétekdéknak kívánatra benn ént ve. IW——— mm m HB»B—9ggsm;?^=gg» H I IIIIW,.'l,.JIJIIi««OT^»g^————i^ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom