Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-18 / 186. (1224.) szám
'T'T»AGAI-MAr,-VA'R.HTm.AT> Szerda, 1926 augusztus 18. "ősszel megalakul a gazdasági munkatdbl>ságu Újabb cseh néppárti megnyilatkozás a polgári pártok együttműködése mellett — A csehszlovák szocialisták is béktilékenyebb húrokat pengetnek Prága, augusztus 17. A nemzetgyűlés jövendő többségének kérdésével egyre többet foglalkozik a sajtó. A legnagyobb érdeklődés arra irányul, vájjon alakulhat-e parlamentáris kormány a tavaszi ülésszak alatt összeállt ad hoc többségből. Svetlik cseh néppárti képviselő a Nasinecben erről többek között ezt Írja: — Ma már úgyszólván teljes bizonnyal mondhatjuk, hogy ősszel megalakul a gazdasági munkatöbbség, amely határozott programban fog megegyezni, nehogy csak igeiglenes alakulat, hanem tartós többség legyen. A gazdasági munkatöbbségnek nem lesz rőzsós az útja, mert a szocialista ellenzék nemzetiségi kérdésekkel és radikális, szociális és kulturális jellegű javaslatokkal fog igyekezni azt szétrobbantani. A gazdasági többség kénytelen lesz az ellenzék nemzetiségi, szociális és kulturális javaslataiból azokat kiemelem, amelyek elfogadhatük s a többieket kénytelen lesz alkalmasabb időre félretenni. Ha határozott gazdasági programot nem lehet összeállítani, akkor a szocialisták egy-kettőre szétugraszthatják az uj többséget Valószínűleg sorra kerül — írja Svetlik — a parlamenti kormány megalakulásának a tárgyalása is, amely kormány az uj munkatöbbséget reprezentálná. A hivatalnokkormány meghagyása igen köny- nyen akadálya lehet magának az uj többségnek is, ha a szocialistákhoz közel álló egyikmásik hivatalnokminiszter esetleg adminiszt- rative elgáncsolná az uj többség intézkedéseit. Ha az uj többség hosszabb ideig élni akar, — fejezi be Svetlik — akkor kénytelen lesz parlamenti kormányt is alakítani, amely az állami közigazgatást is az uj viszonyokhoz idomítaná. A cseh néppártból Ketr után most már egy második vezető személy is egész nyiltan kifejezi, hogy pártja csakis a polgári pártok együttműködését kivánja s befejezett ténynek veszi azt, hogy a szocialisták végképpen ellenzékben marad- ! nak. Nagyon jellemző és megemlítésre méltó megnyilatkozás jelent meg minap a csehszlovák szocialista Ceské Slovóban a cseh-német szocialisták együttműködéséről. A lap meglepetésszerüleg elutasítja az anyagi alapokra támaszkodó együttműködést és a nemzetek közötti általános megértést követeli. (Azaz, hogy a kisebbségek értsék meg az uralkodó nemzetet, de megfordítva nem!) A néptömeg olyan együttműködést kíván — fejtegeti a Ceské Slovo — amely a széa csehszlovák szocialisták még mindig szabad utat hagynak maguknak arre egy jövendő parlamenti kormányba beléphessenek. A szociáldemokraták viszont azért tartják lehetetlennek az uj többségbe való belépésüket, mert az az egyházak befolyása alatt fog dolgozni. Mindezek az érvelések azonban egyelőre csak sajtópolémiáknak tekinthetők, amelyek össze nem tévesztendők a pártok felfogásával. A végleges kialakulás csak az úgynevezett vámtöbbség pártjainak hivatalos tárgyalásai után várható, vagyis legkorábban október elején, közvetlenül a parlament munkájának megkezdése előtt. Eszatceurépai blokk alakul ki Svédország vezetésével Beszélgetés Ekmann svéd miniszterelnökkel delem megnyilvánulására. A támad óknak tudniuk kell, hogy mindig erős ellent állásra találnak. Előbb a világbékét kell megalapozni és szilárddá tenni és csak azután kerülhet sor az általános lefegyverezés végrehajtására. Stockholm, augusztus 17. (A P. M. H. stockholmi levelezőjétől.) Svédország Északeurópa nagyhatalma, a Keleti-tengeri politika fontos tényezője és az északi államok exponense a népszövetség tanácsában. Svédország emelkedése a XVII. században Dánia hanyatlásával egyidejűleg kezdődik. XII. Károly egészen a jelenlegi Románia Bender községéig nyomult elő, ahol még ma is mutatják azt a házat, amelyet a svéd király építtetett a maga számára, amikor Poltavánál elvesztette a háborút a törökök ellen és Ben dér be kellett menekülnie. Ma már Svédország nem világhatalom, azonban fontos tényezője Északeurópának és kétségtelen, hogy idővel Svédország vezetésével kialakul az északi államok neutrális szövetsége. A minap alkalmam volt beszélgetést folytatnom Ekmann svéd miniszterelnökkel. A diskurzus előbb a belpolitikai helyzetről folyt. A miniszterelnök kijelentette, hogy a világháború Svédország számára is krízist okozott. — Svédország azonban — folytatta a miniszterelnök — hamar megbirkózott a gazdasági válsággal. Nálunk sohasem volt tulajdonképpeni inflációs periódus, általában országunk gazdaságilag erős és egészséges, Ekmann miniszterelnökről tudni kell, hogy a koalíciós kormány élén áll, amelyben saját pártján kívül a liberálisok, Löfgrens jelenlegi külügyminiszter pártja is résztvesz. A kormány tulajdonképpen kisebbségi minisztérium és esetről-esetre rá van utalva a jobboldali pártok vagy a szocialisták szavazataira. A kormány tagjai baloldali polgári politikusok, azopban tekintélyük olyan nagy, hogy a jobboldal és a szociáldemokrácia támogatásával minden kormányjavaslat óriási többséget kap a parlamentben. A szociáldemokrata párt Svédországban egyébként igen mérsékelt és nem hajszol utópiákat. A beszélgetés csakhamar külpolitikai problémákra terelődött át. Ekmann miniszterelnök Svédország külpolitikai orientációjáról a következőket mondotta: — Svédország kötelességének tartja, hogy az igazságot és jogot tegye külpolitikájának pilléreivé. Küzdeni akarunk a nemzetközi jogért, amennyire erőnk megengedi. — Politikánkat az összes északeurópai államok, valamint Hollandia és Svájc is támogatják. A népszövetség keretén belül neutrális blokk létesítésén fáradozunk tekintet nélkül a nagyhatalmak érdekeire. Ami azt a törekvést illeti, hogy Spanyolország, Brazília és Lengyelorsájg helyet kapjanak a népszövetség tanácsában, úgy mi egyik megnevezett ország ellen sem viseltetünk animozitással, azonban nemzetközi érdeknek tartjuk, hogy a népszövetség tanácsának lehetőleg kevés tagja legyen. — Ezen magatartásunk kizárólag elméleti és nem hatalmi okokból fakad. Az az álláspontunk, hogy nem helyes a tanács állandó tagjainak számát szaporítani és nem is tartjuk ezt valószínűnek. "Természetesen azt nem tudhatjuk előre, hogy mi fog történni Németország belépése után? A miniszterelnök ezután a skandináv államok együttműködéséről nyilatkozott s azon véleményének adott kifejezést, hogy az együttműködés szépen fejlődik. — A grönlandi kérdés miatt — úgymond — Dánia és Norvégia között bizonyos súrlódások voltak, bízom azonban abban, hogy a skandináv döntőbirÖsagi egyezményt a norvég storthing is ratifikálni fogja. Ezután az északi államok együttműködését már semmisem zavarhatja meg belátható időn belül. A svéd miniszterelnök nyilatkozatát a lefegyverezés! kérdéssel fejezte be. — Ennek még nem érkezett el az ideje — mondotta. — Szükség van a nemzeti véBécsi cseh munkások Ausztria eiien Bécs, aug. 17. (A P. M. H. bécsi tudósitójától.) Az év elején Ausztriában életbe lépett az úgynevezett munkásvédelmi törvény, amely jogot ad az oszrák hatóságoknak, hogy az 1923. óta Becsben illetőleg Ausztria területén dolgozó idegen állampolgárságú munkásokat és alkalmazottakat kiutasítsák. A hatóságok evvel a felhatalmazással élve valóban már igen sok munkást és alkalmazottat utasítottak ki, munkaadóikat viszont szigorú pénzbüntetésekkel sújtották- Béesben az idegen munkások ellenőrzését az Industrielle Bezirkskomission végzi, mig másodfokon a kancellári hivatal Wanderungsamt nevű osztálya dönt. Mindkét hatóság az utóbbi időben sorra elutasította a benyújtott kérvényeket és rengeteg idegen munkást megfosztott keresetétől. Ezért a Béesben élő idegen alkalmazó Ilik és munkások, főként azonban a csehek között igen nagy az elkeseredés. Béesben jelenleg ugyanis egy legutóbbi kimutatás szerint 119.595 csehszlovák állampolgár él, akik közül 84.559 német, 32.400 cseh és szlovák, 2636 pedig más, legnagyobbrészt magyar nemzetiségű. A csehek már hetek óta naponta üléseznek és elkeseredett hangon tárgyalják az osztrák hatóságok magatartását, amely a legutóbbi he'elvben már odáig fajult, hogy az Industrielle Bczirks- kommission évtizedek óta Becsben élő munkásokat és alkalmazottakat megfosztott keresetüktől, mivel 1923. óta néhány napra elhagyták Ausztria területét, nyáron üdülni mentek, vagy családi ügyben hazájukba utaztak. Noha az illetők már évtizedek óta élnek Ausztriában, az Industrielle Be- zirkskommisssion a pár napi távoliélet úgy számítja, mintha ezek csak visszatérésük napján költöztek volna Bécsbé. A csehek felvetették azt az eszmét, hogy a szomszédos államok kormányaihoz memorandumot intéznek, amelyben ismertetik az osztrák hatóságok magatartását az idegen munkásokkal szemben, és mivel a szomszédos-államokban tömérdek osztrák alkalmazott és munkás alapított exisztenciát, az illető kormányoktól retorzió alkalmazását fogják kériií, hogy az osztrák kormányt jobb belátásra kényszerítsék. — Tisza István első szobrát a debreceni egyetem állítja íel. Budapestről jelentik: A Tisza Istvánról elnevezett debreceni tudomány-egyetem, amelyet Tisza István miniszterelnöksége idejében alapítottak, elhatározta, hogy a tragikus sorsú nagy magyar államrérfiu első szobrát az egyetem aulájában állítja fel. A szobor elkészítésére Kisfa- ludi-Strobl Zsigmond. szobrászművész nyert megbízást, aki munkáját még az ősszel teljesen be is fejezi. A leleplezés országos ünnepség keretében októberben fog megtörténni. xx A ponyvairodalom mételyező hatásától óvja meg gyermekét, ha jó olvasmánnyal látja el. Rendelje meg a Tapsifüles nyuszikát. Gödöllőn Irta: Fáy Ilona. III. Mint zord falaik közé a napsugár, ngy költözött be az öröm a szalkszentmártoni korcsmáros házához a híressé, a naggyá vált fiuk hazajövetelével. Édes anyja gondja, szeme folyton rajta, lesi mit kíván, mi az óhajtása, az öreg is büszkén néz fel reá. Nem tékozló fiú többé a szemében, keresi a kedvét, hi neki vendéget, csak a fiú érzi, hogy nem ide való többé. Nem a szeretőiben, az a régi most is, ezerszer átéTzi, hogy „az Isten áldja meg a jó öreg korcsmárost“ s hányszor elmondja „Lelkem édes anyám, nincs jobb anya nálad". És mégsi sokszor elvonul, keresi a magányt, keresi az álmot, mely ébren is elővarázsolja a kertet, hol százados platánok körül feszes fenyők ministrálnak, buja lombu gesztenyesor vezet még árnyasabb ligetek felé, hol fehér padok hívogatnak hüs lugasokba, a szőke, leányt, kinek tengerszem- mélységű szemében sohasem birt eléggé olvasni, mert a saját szeme lángolása lesütni kényszerítette az övét. Tiszta-lelkű fiatal leányok, ha tudnátok, egy lesütött szemben mennyi a visszautasítás, az elzárkózás, a távoltartás, hányszor játszátok el jövőtöket, boldogságtokat egy ilyen tartózkodó szemlesütéssel, bensőtökbe rejtve lelki világotok érzelmeit, vágyait, megsértve vele egy-egy finomabb lelkű férfi érzékenységét s a még érzékenyebb férfibiuságot. Kor és nevelés megváltoztatta a Mednyánszky Berták világát, most más a leányok élete és más a leányok szerelme, de ba nem Is a zajos élet forgatagában, a csendes tivoli kúriákban, sőt még itt a fővárosban is vannak elvonultan élő fiatal leányok, kik szentélynek tekintik bense- jük indulatát s még szerelmesüknek sem engednek belepillantást, a bizonytalanság, a megbántottság keserűségét oltva szivükbe. Petőfi is a bizonytalansággal szivében hagyta el Gödöllőt, s az egyszerű, szegényes környezetben, távol minden szépségtől, szerelme, fantáziája, zsenije hatalmas szárnyat bontott s tollából peregtek a gyöngysorok. Hisz legszebb verse e ciklusnak a szalkszentmártoni kis korcsmából repült világgá, hirdetve Mednyánszky Berta szépségét, lelki bájait s a költő halhatatlan szerelmiét. Húsz költemény csupa líra, csupa álom, csupa édes vágyakozás, csupa reménykedő bizonytalanság -és félénk bizakodás. Oda voltak szánva a barokkastélyba, hol harmonikus szépségtől körülvéve élt a harmonikusan szép szőke leány. De eljutottak-e hozzá, vagy már csak akkor, mikor késő volt és helyrehozhatlak lépés választotta el őket, mikor Petőfi nem fordulhatott vissza többé s a lány már nem hívhatta vissza. Két hét mily rövid a reménykedés életében és mily hosszú, mily végtelen hosszú a csalódás keserűségében. Petőfi elment úgy, hogy a leány nem tudott róla. Csak látta, hogy nem jön. Talán másfelé keres szórakozást, szerelmet? Egy nap szemlesütve megkérdezte Erdélyinét, nem hallott-e felőle, ha nem süti le szemét, meglátja barátnője zavarát, habozását, így csak kitérő válaszát hallotta. És a két Sándor négyese egyre sűrűbben fordult be a kastély udvarába. Szívesen látott vendégek voltak Mednyánszky János uramnál. Ki fogatta a- négyest, ebédre biivta a gazdáit, délután ónk int maga is elborozgatott velük. Más volt ez, mint az az éhenkórász költő, kire rá sem tudott nézni. Bertában a sértett önérzet, a dac valami nembánomságot váltott ki, ami felbátorította Sándor Lajos szolgabirót, hogy egy nap, amint a gesztenyesorban sétáltak s egy tisztáson eléjük tárult a kastély nemes körvonala, igy szóljon: — Én is ilyen kastélyba viszem a feleségemet Trencsénbe, ha nem is ilyen nagy, de viszont a magamé. Mit szól hozzá Berta kisasszony? A leány nem szólt semmit, de tudta, hogy atyja oda fogja ígérni s ő nem fog ellenkezni. Minek is? Valaki miatt, aki ügy el tudott menni és még csak hirt sem ad magáról? A húszéves lány már nem sokat válogathat, hallotta most nap-nap mellett atyjától s az öreg néniktől,. kik most egyszerre sűrűn látogatták. M-ég Erdélyi tiszteletesné is elmondta neki — csak úgy véletlenségből —, hogy tizenkilenc éves volt, mikor a lisztele- tes felesége lett. S Berta ekkor is lesütött szemmel hallgatta. S a távolban érte rajongó költő versei nem jutottak hozzá. Véletlen, vagy. szándékolt volt-e, ha egy-egy megjelent közülük, az a lap úgy eltűnt, hogy nem lehetett nyomára jutni. S ő nem is kereste, hiszen nem is tudta, hogy egy ország szivét dobogtatják meg az oly sűrűn napvilágot látó hozzá irt dalok. „Nő szerelmem/ egyre nő, pedig' már végtelen tengerré áradá'“, majd': Alacsony kis ház az én lakásom, A tied magas, nagy palota". S a mindeniknél beszédesebb „Vasárnap volt". Sejtés volt-e csupán, vagy valamely hír éljutott a költőhöz, egy nap hirtelen otthagyta Szalkszentmár-tont és betoppant Erdélyiékhez. A Gyöngysorok nyomtatás alatt voltak. Ezekkel akart a leány elé lépni, de azután valami mérhetetlen türelmetlenség hajtotta. A távolban oly lehetőnek, oly közelinek látszott neki, hogy a leány szereti, forró képzelete mélyebb értelmet kölcsönzött minden szónak, minden kézszoritásnak. Mint a hajós közelinek látta a távoli partot, mely annál távolabbra tűnik, minél jobban igyekszik feléje. Gödöllőre érve Petőfi is leíosz- lani érezte bizalma illatos szirmait, melyeket a kétkedés szel-e aszukóróvá fonnyasztott, mikor egy véletlenül elkapott szó megérhette vele, hogy helyét más, gazdag kérő foglalta el. Gyors elhatározással levelet irt Mednyánszky Jánosnak és megkérte tőle leánya kezét. Hiába volt minden lebeszélés, minden figyelmeztetés, csak haragot váltott ki belőle s még konokabb elhatározást mindent megkísérelni. Nem tudta elhinni, hogy a leány ne szeresse s hogy atyját ez a szerelem meg ne indítsa. Érezte mi.lakik benne, tudatában volt egész nagyságának, melyre a körülötte lévők, még legjobb barátai is,, értelmetlenül néztek fel. S az élet legfőbb értéke nem maga az ember? Az önmagában kincseket bíró ember, az egyedül állandó és örök, hajszálon függő élete ellenére is? Mi emellett rang, vagyon s egyéb földi előny, melyet a sors szeszélye egy fordulattal megsemmisitbet? E percben úgy érezte, hogy gazdagabban lép a leány elé, mintha fényes palotában ringatták volna bölcsőjét, ö tudta és érezte akkor is, hogy mi ő, mint ahogy Mednyánszky Berta is érezte később, talán egész éleién keresztül és az egész ország — nem • egész Európa megértette egy század múlva. Mednyánszky felelete elutasító volt, riles népréteg érdekeinek érvényesülését és az általános békét biztosítaná. Ha ezek a feltételek meglesznek, úgy nem is lesz semmi ok arra, hogy a két nemzet kezet ne nyújthasson egymásnak. A Ceské Slovo ezen cikke azt^ bizonyítja, hogy
