Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-18 / 186. (1224.) szám

Szerda, 1926 augusztus 18. PK&GAI'/V bVCiVARHIRUAK 3 Vasárnap kezdjük Schöpflin Aladár legújabb nagy regényének a „Balatoni tragédiának“ közlését Nincs Szlovenszkón az az újságolvasó ember, aki Schöpflin Aladár nevét és irói kvali­tásait ne ismerné. Schöpflin neve Szloven­szkón teljesen összeforrott a Prágai Magyar Hírlappal. Schöpflin lapunk megszületése pilla­natától kezdve velünk van, alkotásaival irá­nyítja lapunk irodalmi nívóját, egyszóval Schöpflin a mienk, a fiatal szlovenszkói ma­gyar irodalomé, a szlovenszkói magyar iroda­lom budapesti nesztora. Épp azért teljesen elegendő bejelentenünk magát a puszta tényt, hogy legközelebbi re­gényünk szerzője Schöpflin Aladár mert ez minden előzetes ajánlgatás nélkül már magában véve abszolút kezesség arra, hogy a mü a legnemesebb irodalmiságot je­lenti, ami a mai magyar regényirodalomban egyáltalában csak található. az abszolút irodahnisága és epikai részletes­sége egyáltalában nincs kárára a külső hatás­nak, meri Schöpflin Aladár a súlyos taratlmat oly könnyed formákba tudja önteni, hogy a regénynek bármely kiszakított napi részlete is az önálló irásmii frisscségével iud hatni. Ez pedig azért van, mert a Balatoni tragédia Schöpflin Aladárnak legfrissebb munkája, te­hát ÍZIG-VÉRIG A LEGMODERNEBB REGÉNY. Amikor tehát uj regényünket a P. M. H. olvasói figyelmébe ajánljuk, ezt azzal a biz­tos meggyőződéssel tesszük, hogy ezzel olva- sóinknak napi olvasmányul oly müvet adunk a kezébe, mely nemcsak a legnemesebb iro­dalmi élményeket nyújtja, hanem egyúttal a legszenzációsabb olvasmány is. A parlament október tizenötödikén US össze? Prága, augusztus 17. A Ceské SIoyo jelenti: Az eddigi diszpozíciók alapján valószínű, hogy a képviselöházat és a szenátust október 15-ére fogják egybehívni. A házelnökség tegnapi ülésén elfogadták a jugoszláv kormány meghívását és elhatározták, hogy a házel­nökség és törvényhozók egy része augusztus 29-én indulnak Jugoszláviába s október 9-én térnek vissza, úgy hogy a nemzetgyűlés mindkét háza őszi munkáját csak ezen terminus után kezdheti meg. Balatoni tragédia a címe Schöpflin legújabb regényének, mely a Prágai Magyar Hírlap részére Íródott és ha­sábjainkon lát a magyar irodalombon először napvilágot. Kétségtelen, hogy a BALATONI TRAGÉDIA SCHÖPFLIN ALADÁR LEGTÖKÉLETE SEBB ALKOTÁSA. Ebben a műben egyesül egy nagymüvelt- ségü lélekvizsgáló megfigyelöerejc a nagy stilmüvész riport-frisseségü üde előadásával. Egy asszony visszafojtott, eltitkolt szerelmé­nek mélységes revelációja ez a lenyűgöző könyv. Kevés Írónak sikerült az asszonyt lel­ket annyira közelről, annyira belülről meg­rajzolnia, mint Schöpflinnek ebben a leg­frissebb regényben. A Balatoni tragédia lenyűgöző ereje abban áll, hogy szédítően vak következetességgel sodródik benne a fő­hősnő a puszta kalandtól a szerelem gyötrő végzete felé s ezt a lélektani szükségszerűsé­get a regényíró széles epikai látásával tudja elénk érzékeltetni. A Balatoni tragédia nem a ma divatos összefércelt szerkezetű bővített novellák közé tartozik, hanem a legnemesebb értelemben vett igazi mélylelkü regény. De ez deg és kíméletlen: Leányát semmiféle poétá­nak, színésznek, mészáros fiának nem adja, tartozik ezzel nemesi címerének. — Nemesi elmerem nekem is van, hör­dült fel Petőfi a levélre. Beszélek Bertával, ezt nem gátolhatjátok meg, szólt Erdélyihez, ki, hogy megkímélje, lebeszélni igyekezett. S beszélt. A zöld zsalus nappali fél­homályában valami meghatott elfogódottság lett úrrá fölötte, nem kért, könyörgött, nem tört ki lángoló szavakba, nem tárta fel sze­xeimét egész nagyságában, tartózkodón, szán­té hidegen kérdezte meg a leányt, hogy sze­reti-e, vagy osztja atyja gondolkozását. Aj leány megremegett, azután az az ígéret ju­tott eszébe, melyet előtte való nap, engedve a rábeszélésnek s a maga kételyének, más­nak tett, és megmondta Petőfinek, hogy nem lehet a felesége. Petőfi sötéten, zordonan hajtotta meg magát: — Köszönöm — szólt rekedten s az ajtó felé ment. A leány észbe kapott. — Sándor, sikoltotta, hát így megy el! Arcát döntötték a könnyek s kezét a távozó felé nyújtotta. Petőfi visszafordult, meg­ragadta ezt a kezet és forró csókokkal árasz­totta el. A szomszéd szobában lépések hallat­szottak. — Isten önnel — súgta a leány, könnyei között, s elvonta kezét. Sebzett szívvel és dacos keserűséggel hagyta el Petőfi a kastélyt, hogy nemsokára egy másik kastélyban megtalálja élete sze­relmét, boldogságát, gyötrelmét és végzetét — Szendrey Júliában. — Vége — Az aktivista politika előretörés® a németek táborában Prága, augusztus 17. A prágai Morgen érdekes helyzetjelentést közöl a német parla­menti pártokról s rámutat arra, hogy az aktivista irány, amelyet a német agráriusok már végleg elfogadtak, most már a többi pártoknál is kezd tért hódítani. A német nemzeti párt aktivista szárnyának vezetője Brunár szenátor s most erős harcot viv Sehoiiich kép­viselő negativista irányával. Ugyancsak ez a folyamat megy végbe a német nemzeti szo­cialistáknál is. Jesser szenátor a pozitív politikát védi, viszont Jung képviselő a negati- visták vezére. Végül a német szociáldemokrata pártban is észrevehető a belső harc. Hel- ler szenátor nemrégen igen békülékeny hangú cikket irt, ami ellentétben áll Czech kép­viselő és Niessner szenátor politikai programjával. A németek politikájában tehát az ősz folyamán óriási eseményekre van kilátás, melyek igen könnyen megváltoztathatják az egész eddigi politikai konstellációt. A franlcpör mai tárgyalásán Rába Dezső visszavonta a törvényszéken tett vallomásait Nádosy vallomása Gerő szerepéről — Rába ügyvédjének szug- gesztlv hatása alatt gyanúsította bünrészességgel a magyar közélet vezetőit Budapest, augusztus 17. (Budaipesti szerkesztő­ségünk teleíottjelentése.) A királyi Ítélőtábla Ga- dó-tanácsa ma folytatta a frankpömek tegnap megkezdett fellebbviteli tárgyalását. Újból Volkmann táblabiró, az ügy referense emelkedett szólásra 8 az iratokait ismertette. Fel­olvasta az elsőfokú ítéletet. Majd annak az átirat­nak sorsát részletezte bővebben, amelyet a buda­pesti rendőrség a párisi rendőrséghez küldött. Eb­ben az átiratban a budapesti rendőrség annak az egyénnek nevét kérte felfedni, aki 1924-ben a niz­zai rendőrségnek jelentést tett a készülő hamisí­tási ügyről. A budapesti francia követség azonban a magyar külügyminisztérium ide vonatkozó aktái értemében kormánya nevében kijelentette, hogy az illető nevét nem közölheti, mert — bár minden igyekezetével azon van, hogy az ügy teljes tisztázást nyerjen — ez a legcsekélyebb mértékben sem járulna hozzá az ügy felderí­téséhez, viszont a név elárulásával megszegné a kötelező diszkréció szabályait. Egyúttal azt is jelentette a francia követség, hogy a francia kormány csak azért nem adta tudomására előbb az eseteit a magyar rendőrségnek, mert el akarta kerülni azt, hogy egy berlini ven­déglőben kihallgatott beszélgetés alapján fel­jelentést tegyen egy magas személyiség ellen. Még Schultze berlini vallomását ismertette az elő­adó táblabiró s ezzel az iratok ismertetését be is fejezte. Az iratok ismertetése után Gadó István dr. tanácselnök szükségesnek látta a vádlottak egy részének kihallgatását a bizonyítás kiegészítése céljából. — Szükségesnek tartom — mondta az elnök — elsősorban a Nádosy és Gerő vallomása közti el­lentétek tisztázását. Felszólítom Nádosy urait, nyi­latkozzék, hogyan, hol és hányszor történt talál­kozása GerőveJ s igaz-e az, hogy bátorította Gerőt a hamisításban való részvételre? Nádosy vallomása Nádosy: Gerővel Teleky gróf lakásán találkoztam. Azért mentem el a találkára, hogy Gerőt ez­után bemutassam Windischgxatz hercegnek. Telekytől már értesültem, hogy ő közölte a közlendő­ket Gerővel. Autón beszélgettem aztán Gerővel s elmondtam, mi lesz a kötelessége. Felhívtam a fi­gyelmét, hogy hazafias akcióról van szó. Majd bemutattam a hercegnek, aki újból elmondta Gerő- nek a teendőket. Ezután már csak egyezer találkoztam Gerővel. Ekkor Gerő azt mondta, hogy Te­leky gróf megtiltotta neki az akcióban való részvételt. Én erre azt feleltem, hogy cselekedjék lelki­ismerete szerint. Azt akartam ugyanis, hogy ebben az akcióban mindenki teljesen a lelkiismeretc szerint cselekedjék. Gerő ezeket a kijelentéseket most megerősítette. Rába: Ügyvédem szuggesztiv hatása alatt vallottam Ezután Kába Dezsőt, Wimdischgrátz herceg személyi titkárát szólítja fel az elnök kiegészítő vallomástételre. Rába kijelenti, hogy teljes egészében vissza­vonja a törvényszéken tett vallomását. Elnök: ön előbbi vallomásaiban a miniszter­elnököt, Zadravetz püspököt, Teleky Pál grófot és más magas személyiségeket is meggyanúsított. Mondja meg őszintén, kineik a szuggeszciójára tette meg vallomását? Miért állott azoknak az oldalára, akik mindenképpen a kormányban akarták látni a bűnbakot? Rába: Védőmön, Telek dr.-on kívül az egész idő alatt senkivel sem érintkeztem. — Most szü­netet tart, majd általános csendben, emelkedett hangon a kö­vetkezőket mondja: — Ügyvédem, Telek dr. szuggesztiv hatása alatt vádoltam meg egyes funkcionáriusokat! Elnök: Hangsúlyozom, hogy kijelentéséből sú­lyos pör támadhat! Rába: .Megmaradok állításom mellett! Ezután hosszas kihallgatása során • visszavon mindent, amit a törvényszéki fötár- gyalás alkalmával Bethlen gróf miniszterel­nökre, a belügyminiszterre. Zadravetz püspök­re, Szörtseyre és Teleky grófra mondott. Ezután a bizonyítás további kiegészítésére tet­tek még javaslatokat, majd Gadó táblai tanácsel­nök a mai tárgyalást délután két órakor félbesza­kította. Vilmos nem akarta a háborút Williamstown, aug. 16- Az itteni politikai intézet nemzetközi előadássorozatának kere­tében Mendelssohn Bartholdi előadást tartott Vilmos császár háborús felelősségéről. A hamburgi tudós kifejtette, hogy a császár ko­molyan küzdött a béke fönntartásáért, oly­annyira, hogy saját tábornokai emiatt a béké­ben gyávának nevezték. Az agadiri eset sem bizonyítja az ellenkezőjét. A császár hevesen ellenezte a két német páncélos marokkói föl­lépését. A császárt a külügyi hivatal állandóan ellenőrizte, csak jelentéktelen akták kerül­hettek elébe, mig a fontosabb írásokat távol tartották tőle. Ha felelősségről lehet szó, az nem a császárt, hanem a tanácsadóit, neveze­tesen Bülowot és annak követőit terhelheti. Boris házasságot köt Giovanna hercegnővel Szófia, augusztus 17. A szófiai metropo- lita az újságírókkal folytatott interjújában ki­jelentette, hogy Boris királynak házassága Giovanna olasz hercegnővel már elhatározott dolog. A fennálló nehézségek egyházi termé­szetűek, amennyiben a király görögkeleti, a hercegnő római katolikus vallásu. Magyarország és Páneurópa Bndapest, augusztus 17. Az A Reggel jelen­tése szerint Bethlen gróf miniszterelnök a pán­európai szövetség magyar csoportjának vezetőjét, Lukács Györgyöt felszólította, hogy az elnökségről mondjon le és vonuljon vissza a páneurópai moz­galomtól. A miniszterelnök ezt a kívánságát azzal indokolta meg, hogy a páneurópai mozgalomban a magyar emigránsok vezetőszerepet játszanak. Lukács György teljesítette a miniszterelnök kíván­ságát. A magyar páneurópai csoport vezetője, Rainprecht képviselő meg fogja kísérelni, hogy a miniszterelnököt más belátásra bírja. Folytatják a vaskartel tárgyalásokat Páris, augusztus 17. A ma reggeli lapok megcáfolják azokat a híreket, amelyek sze­rint az európai vaskartell tárgyalások holt­pontra jutottak volna. Mindössze csak annyi igaz, hogy Franciaország és Belgium a kar- telibe való belépésükre vonatkozólag gondol- kozási időt kértek, amely ma jár le. A nehéz­ségek onnét származnak, hogy a franciák nin­csenek megelégedve a kontingens nagyságá­val, viszont a belgák a luxenburgiaknak nyúj­tott előnyt sokalják. A tárgyalásokat minden valószínűség szerint holnap folytatni fogják. Vallanak a pesterzsébeti gyilkosság tettesei Budapest, aug. 17. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Tegnapi számunk­ban beszámoltunk már arról, hogy a budapesti rendőrség névtelen levélben tett feljelentés alapján egy Pesterzsébeten négy év előtt el­követett borzalmas gyilkosságnak jutott a nyo­mára és a tetteseket is sikerült elfognia Gröhler Mihályné, a meggyilkolt feleségének, valamint Kovács István töíténygyári munkás­nak és Lucska Gusztáv gyári munkásnak sze­mélyében. A gyilkosságot Lucska követte el Kovács segédkezése melett az asszony felbon­tására. Gröhlerné tegnapi kihallgatása alkal­mával tagadta azt, hogy ő bérelte volna fel a két munkást férje meggyilkolására. Ma dél­előtt a három vádlottat szembesítették egy­mással- Kovács és Lucska fentartották vallo­másukat, Gröhlerné újból ártatlanságát han­goztatta. A keresztkérdések súlya alatt azon­ban kiesve szerepéből, elszólta magát. Kije­lentette, hogy tényleg mondta egyszer Ko­vácsnak, hogy tegye el láb alól a férjét, de az egészet csak viccnek gondolta. A további val­latás során azonban végleg megtört s most már bevallotta, hogy ő bujtoíta föl a gyilkos­ságra a két munkást, sőt pénzt is adott Ko­vácsnak és Lucskának. hogy hallgassanak. A rendőrség ezzel a szembesítéssel már be is fejezte az ügyben a munkáját s a vádlottakat újból visszaszállittatta az ügyészség foghá­zába. Az ásványvizek gyöngye KORYTNKA. Étvágygerjesztő és kitűnő üdítő asztali ital, megszünteti a gyomorégést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom