Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-01 / 172. (1210.) szám

6 ^^<;W-MACtoTPt-HlPíBA7> mwiMLLinmy Látogatás „Victoria Regia“-nál, a növényvilág legendás csodavirágánál A bécsi Schönbrunni kert egzotikus szülötte — Egyedül trónol a két­méteres virágú növény a melegház óriási medencéjében — A bécsiek uj zarándokút]a A növény furcsa élete — A P. M. H. tudósilójától — Bécs, julius 31. Becsnek királyi vendége van két nap óta. A vendég nem emberi királynő ugyan, de a nö­vényvilág, a virágok csodálatos királynéja, az Amazon és Oriniko-vidéki hatalmas és nagysze­rű virágkirálynő, a „Viktória regia", látogatott el Béc-sbe, illetve nyílott ki a bécsi Schönbrumi ker­tészetében két hónapra, mert körülbelül ennyi ideig tart a fönséges tavirózsa élete. Fönséges, grandiózus, legendás, exótikus ró­zsa. Éjjeli rózsa. Ha érzi szelét a közelgő éjsza­kának, kinyílik, mintha -az éjszakát akarná kö­szönteni. A nappal csábításainak azonban ellen­áll: hajnalban becsukódik, hogy a késő délutáni órákban ismét kinyíljék; 3 óra felé délután kezd ugyan már nyiladozni, de egész pompáját csak 4 —5 óra felé nyitja meg. Királyi passzió, vagy bo­hém-passzió: csak éjszaka él. És mindössze két hónapig! Rövid, de grandiózus élet! * tos szinváltoztatő rózsát, a szinváltoztatásnak is királynőjét. Mert a Victoria első éjszakáján fehérszinü, másnap eslére lesz csak rózsaszínű,^lioc/y harmad­nap estére rózsapirossá változzék, sőt középütt karminpiros árnyalatot kapjon elhervadása előtt. Átlag minden negyednap szökken virulásba egy uj rózsabimbó. És az is sajátságosszerü és nagyon érdekes, hogy az érett rózsa a megtermékenyítés idejére a viz színe alá merül, holott különben a víz szinén büszkélkedik. A victoria magját a dél- amerikaiaik meg is eszik. A virágnak sajátos, exo- tikus-édeskés illata van. A Victoria él és trónol, mint egy meselóny, mint egy élőlény és báT nem értjük nyelvét, úgy hisszük, nem igen érzi az „idők mostohaságát", nem tud semmit az őt látogató és bámuldozó kor­társai hiú és borzasztó bajairól. Él ós virul és októberben már nem lesz. De mintha erről sem tudna semmit, a halálról sem. Pompázik, örül, boldog, rátarti, szép, békés, harmóniát hord és terjeszt maga körül. Miközben nézi az ember ezt a fölséget, nyugalmat, derül, szépséget, nagy­ságot, erőt, valami kis boldogság, derű, harmónia általszáll, átivódik, általszellemül a Victoria re­giáról az emberre. S az ember váltig irigykedőn révül e teljes harmóniára. Ugyan mindössze két hónapig él. De mi e két hónap. Embernek csak 1440 óra! Növénynek egy teljes élet! És egy teljes életen át boldog! Vágj' csak mi látjuk an­nak, kik nem értjük nyelvét és pompája értel­mét? Gömöri Jenő. Általános támadás a pszichoanalízis ellen Dokumentum-hamisítással vádolják Freud egyik munkatársát Szabad-e nem orvosnak pszichoanalizissal gyógyítani? A bécsi orvosi kamara határozata Látogatást tettünk kinyílásának második nap­ján a virágkirálynőnél schönbrunni otthonában, ahol egy külön nagy medencében helyezték el s ahol rengeteg ember tisztelgését fogadja naponta; belépődíj dacára is bucsujár egész Bécs az Európában ritkaságszámba menő óriásnövényhez. Mint büszke királynő trónol az óriásnövény a vízzel telt medencében. Egyedül, a hatalom és szépség magányosságában. A 49 köbméteres nagy medencét már szinte elborítják a növény csodás, hatalmas levelei. Pe­dig a virágbaszökkenés második napján még csali tizenhárom kinyílt levél és egy njdlóban levő fe­dik a vizet. A rózsa teljes neve „Victoria regia Nymphaeaceae és hazája az Amazon és Orinoko és mellékfolyóiknak melegégövi tája. Csak meleg vízben és meleg légkörben tud megélni s ezért a schönbrunni medencét, úgyszintén a vizet mester­séges melegben tartják állandóan: a medence hő­foka 26—28 Reaumur, a vízé 28—30 fok Reaumur. Ebben a hőmérsékletben ugylátszik igen jól érzi magát a világ legnagyobb vizirózsája és jo­gos a remény, hogy körülbelül októberig virítani is fog. Egyik legnagyobb csodája a növénynek a le­velei. Az óriási, tányéralaku levelek álm,érője leö rülbelül 1%—2 méter Átlag minden harmadik nap nyílik ki egy-egy uj levél és ami a legér­dekesebb, mindegyik uj levél nagyobb, mint az előtte nyílt levél, körülbelül 12—25 cm.-rel na­gyobb. A 13 eddig kinyílt levél él és virul még, de egyike-másika szélein már jelentkezik a kor­hadás; egyesek szélei bizony már kezdenek por­rá múlni és a rozsdás levélport, mely nem mind­járt hull le örök temetőjébe, a viz mélyére, még látni. Valóban csodák ezek a gigantikus levelek: az Orinoko és Amazon nagy vizimadarai állítólag hídnak használják a leveleket és állítólag oly erő­sek, hogy 30—35 kilós terheket képesek eltartani anélkül, hogy összeroppannának vagy megreped­nének. A levelek gazdag erezése is imponáló; az óriástányérok valósággal úgy festenek, mint a plasztikus hegjr- és vízrajzi földgömbök és térké­pek: begyek és völgyek a gazdag erezések köze­ped. A levelek alsó része (melyből egyébként nem sokat látunk, mert hisz a vizen nyugszik), vörösbe játszik, hatalmas vörös erekkel és te­listele van tűzdelve sörtékkel, tüskékkel. Ezekkel tartják távol maguktól az Orinoko és Amazon ha­lait és egyéb’* élőlényeit. Az „idősebb" levelek né­mileg elvesztik zárt-tányér-formájukat és széleik is teljesen kiegyenesednek. A levelek szinte nem engedik magukat megtapintani; próbáltam meg­fogni az egyiket, szinte kicsúsznak mindig az em­ber keze alól; s szinte védelmet keresve csusz- szannak el kissé a vizen a tőle jómessze virító rózsa felé; szinte odakacsintanak a virág felé! És a vizet se engedi tányérjára; egyetlen csöpp vizet sem; még a zárt-tányér-formájukat-vesztett, te­hát kiegyenesedettszélü, idősebb levelek sem. Miként csinálják ezt, az is egyik csudájuk és tit­kuk. De a legérdekesebb levél a 14-ik, most nyi­tó levél. Szakasztott úgy fest, akár egy vízbe pottyant sündisznó vagy mint egy hatalmas sör­tékkel ellátott kókuszdió; holnapra azonban már kerek tányérformája lesz. A rózsa maga pompás rózsaszín. De csak ma, a második napon. Tegnap, a virulás első napján még patyolaifehér volt. Ha ki ember szeret szint változtatni, annak ajánlatos megnéznie e csudála­Szálloda’ takaréktüzhelyeket, valamint komplett konyán- berendezéseket aleíjobb minőségben és legmodernebb kivitel­ben szállít ’ „E M O S” Fraez Wfiiiternftz Co, káivhagyár Pruíta VIII., Královská. ti*. 366. Árjegyzék ingyen! Zürich, julius 31. A pszichoanalízis tudománya ellen intézett támadások most érték el tetőpontjukat. Évekkel ezelőtt egyházi körökből hang­zottak el az első figyelmeztetések Freud lélek­elemzése ellen. Később már nemcsak egyházi körök íog- láltak állást a Freud-féle lélekelemzés ellen, hanem tudósok is. Főképpen Angliában akad­tak többen, akik ki akarták mutatni, hogy Freud tévedett. — A pécsi pszichiáter — foglalta össze e támadások lényegét dr. James Howard — egyszerűen túlbecsülte a felfedezéseit, ő azt állitja, hogy a tudat alatt rejtőző képzetek okozzák a lelki elváltozásokat és ha sikerül ezeket a képzeteket a tudat alól kihozni, ak­kor megszűnik a betegség. Mindez csak frá­zis . . . A valóság az, hogy Freacl meggyógyult be­tegeit Freud szuggesztiója, vagy hipnó­zisa gyógyította meg. A „feloldás“ csak mese . . . A pszichoanalizis hivei természetesen nem hagyták magukat és a klinikai példák özönével bizonyították, hogy Freud professzor munkája korszakalkotó munka. A hamisító Hugh-Hellmuth A kontraverziák javában röpködtek a le­vegőben, amikor dr. Joseph Klug bácsi pro­fesszor azt a meglepő állítást kockáztatta meg, Fogy „Egy serdülő leány feljegyzései“ című könyv szemenszedett hamisítvány. Tudni kell, hogy néhány esztendővel ez­előtt dr. Hugh-Hellmuth gyermekpszicholó­gusnő adta ki ezt a könyvet és azt állította, hogy az egy kisleány feljegyzéseit tartalmaz­za. Dr. Hugh Hellmuth asszony évtizedeken keresztül foglalkozott a gyermeki lélekkel és előadásokat tartott 10—15 éves gyermek).á- nyoknak. Egyizben igy szólt a leánykákhoz: — Hallgassatok ide, gyermekek! Én na­gyon jól tudom, hogy majdnem mindegyik kö- zületek naplót ir. Aki még nem Írna, azt ta­nácsolom neki, hogy Írjon. És azt tanácsolom valamennyieteknek, hogy ebbe a naplóba mindent jegyezzetek fel, még az úgynevezett legtitkosabb gon­dolatotokat is. Különös gondot fordítsa­tok arra, hogy a másik nemhez való vi­szonyotokról mindent elmondjatok. Persze, neveket ne Írjatok s helyekről se em­lékezzetek meg. A hírhedt napló A gyermekek szót fogadtak s aki még nem irt naplót, hozzáfogott ehhez a munká­hoz. Az egyik leányka azonban -- egy előkelő bécsi család gyermeke — már másnap elhoz­ta a naplóját. Ez a leányka 13 éves volt és 7 esztendős korában kezdett naplót irni. A leányka négyszemközt adta át a professzor­nőnek a naplóját. Dr. Hugh-Hellmuth asszony megmutatta a naplót Freud professzornak is, aki el volt ra­gadtatva a „szép anyagtól". Hugh Hellmuth asszony természetesen senkinek sem mondta meg a leányka nevét, még Freud professzor­nak sem. Azonal hozzáfogott a napló sajtó alá rendezéséhez és néhány hónap múlva megje­lent „Egy serdülő leány feljegyzései" címen. A könyv igen nagy feltűnést keltett, mert igazolta mindazokat a feltevéseket, amelyeket Freud professzor munkái során megkockáz­tatott. Annakidején dr. Hugh Helmuth asz­szonyt töméntelen támadás érte a napló ki­adatása miatt. Szemére lobbantották, hegy a gyermekeket valósággal beoltja a szek- szualitás mérgével. A támadások ellenére a naplónak igen nagy sikere volt s mindenfelé idéztek belőle, ha a Freud-féle tanokat alátámasztani akar­ták. Nos, erről a könyvről azt állitja dr. Jo­seph Klug bécsi tanár, hogy hamasitvány. Mi az igazság? — Egyszerűen nem értem, — mondja a professzor — hogy az emberek rég rá nem jöttek arra, hogy ez az állítólagos napló naiv hamasitvány. Hiszen csak össze kell vetni a dátumokat és az eseményeket, az olvasónak rá kell jönnie, hogy itt a fan­tázia dolgozott, nem pedig a nyugodt elme. Freud hivei nem adták meg magukat. Mindenekelőtt azt állítják, hogy dr. Hugh- Hellmuth asszony olyan kiváló, becsületes és nagy lélek volt, annyira át volt hatva a tudo­mány szentségétől, hogy képtelenség feltéte­lezni róla a hamisításnak még csak lehetősé­gét is. Adolf Sadger berlini professzor azt ál­litja, hogy ő szintén elolvasta kéziratban a le­ányka naplóját és még nia is szeme előtt van­nak azok a gyermekes betűk, amelyekkel a naplót írták. — Az, — úgymond — hogy a naplóban dátumbeli tévedések és ellentmondások vannak, egyáltalában nem bizonyít a nap­ló valódisága ellen. Hiszen nem szabad elfelejteni azt, hogy ezt a könyvet egy gyermek irta. Hétéves korában kezdte el irni, tehát abban a korban, amikor a „kontroll" még nem lehetett benne túlságosan kifejlődve. Még egy 12 éves gyermek gondolatai is ide-oda szökdécselnek, nem törődnek a valósággal és tényekkel... Kuruzslás vagy gyógyítás? Még javában dúlt a harc az intim feljegy­zések körül, amikor a pszichoanalizis ellensé­gei újabb támadást intéztek a freudizmus el­len. A hatóságoknál feljelentették dr Keik Já­nos tanárt és leányát, mert orvosi diploma nélkül gyógyítottak. Reik és leánya Freud professzor legin­timebb környezetéhez tartoznak. Apa és leány a filozófia doktorátust szerezte meg, — az orvosit nem — de azért szivvel-lé- lekkel foglalkozott az orvosi tudományok­kal, különösen pedig a pszichoanalízissel. Freud oly nagyrabecsülte e két ember tu­dományát, hogy a legkomplikáltabb ese­teit neki utalta át. Néhány nappal ezelőtt Reik és leánya egy gazdag amerikait kezelt. A kezelésnek semmféle eredménye nem volt, az amerikai továbbra is lelkibeteg maradt és emiatt Hurley amerikai bécsi konzul feljelentette az apát és leányát a bécsi orvosi kamaránál tiltott gyógykeze­lés miatt. Az orvosi kamara hosszas tanácskozás után megállapította, hogy Reiknak és leányának nem volt joga lélekelemzés alá vetni az ame­rikait. — A pszichoanalizis — okolta meg hatá­rozatában o,z ovosi kamara — az orvosi tudomány egyik ága és ezéi’t ezzel csak az foglalkozhatok, aki maga is orvos. Mint­hogy Reik és leánya nem orvos, nem is foglalkozhatik pszichoanalízissel. Freud professzor ezzel szemben azt állitja, hogy pszichoanalízissel mindenki foglalkozha­tik, aki ennek a tudománynak szentelte az éle­1926 augusztus 1, vasárnap. tét. Egyáltalán nem kell az orvosi fakultást látogatni annak, aki meg akarja tanulni a lé­lekelemzést. Orvosi körökben természetesen jól tud­ják, hogy voltaképpen nem arról van szó, fog- lalkozhatik-e nem orvos a pszichoanalízissel, vagy sem, hanem annak a nagy harcnak egyik mellékcsatározásáról, amelyet a freudizmus ellen indítottak. Ruszinszkói levelek m. —, julius 31. Ruszinszkó — az ígéret földje! Annyi minden jót soha, senkinek nem Ígértek, mint Ruszinszkó anáak idején Magyarország, Ukrajna és Csehszlo­vákia között ingadozó népének. ígértek konstitucionálls szabadságot — s po- licájdiktaturát kapott. Nem egyszer megesik, hogy a rendőrlegények behatolnak valamelyik lap szerkesztőségébe s föl­forgatva azt, kutatják, ki irta ezt, vagy azt a nekik kellemetlen cikket. Sajtószabadság Ruszinszkóban! Szláv testvéri szeretetet ígértek — s ma „oroszfaló provokáció, orosz nemzeti lobogó sárba- tiprása, orosz kulturális munka kerékkötése, nyel­vi és vallási nyugalom elrablása, a történelmi me­gyék jogtalan megszüntetése felőli panaszok hangzanak még a kormánypárti berkekből is. „Úgy bánnak velünk, mint a vad afrikaiak­kal", „a cseh bevándorlók elhalásszak a hivatalo­kat s a ruszinok kenyérnélkül nyomorognak", jeremiádozza az a Volosin, aki „ott volt Ruszin- szkó csatlakozásánál"! Ruszin gubernátort, szojmot ígértek s béren­cekkel, a ruszin nép ellenségeivel körülvett Ro- zsj’palt, a „legkegyetlenebb diktátort kapták", folytatja ugyancsak Volosin, tiltakozva „minden­féle náció megvásárolható jellemeinek a ruszin nép elleni kihasználásának, a törvények s <radi- ciók tekinteibe nem vételének, a policáj diktatú­rának módszere" ellen. A kormány ruszinszóki exponenseinek bal­lépései az őslakosságot két csoportra osztották: a kormányhatalom képviselőinek ellenségeire és — áldozataira. Ruszinszkó érdekeit szemelőttartó nemzetgazdasági politikát Ígértek s kényelmes közömbösségbe burkolt, néha perfidül nyílt el­lenséges magatartást adtak a „ma hatalmasai" a Ruszinszkó életkérdéseit, az őslakosság halálosan komoly tragédiáit feszegető deputátoknak. A páratlan politikai és nemzetgazdasági er­kölcstelenség ellen tiltakozó szó süket fülekre talál, mert a történelmi országok feneketlen, bél- poklos érdekei nevében _ halálra ítéltetett Prágában minden, ami a Morván, s igy a Poprádon túl, Ruszinszkóban van. A határt nemismerő sovinista_ önzés, nepo- tismus istápolása tovább folyik Ruszinszkó szerte, a világháború után alakult országok legigazság­talanabb, a meztelen ember zsebeiben is kapará­szó kolóniális, vérszopó, pók politika folytatódik. A ruszinszkói aránytalanul drágább vasúti szál­lítási díjtételek leszállítása — Ígéret, — az álla­mi szállításokban aránykulcs szerinti részesedés az őslakos vállalkozó számára — Ígéret. Ruszin­szkó — az ígéret földje. A fizetésképtelenség sötét árnya kerülgeti a ruszinszkói vállalatokat, mert egyenlő elbánás, orvoslás Prága felől nem várható, bár e lelkiismeretlen politika az állam létérdekeit veszélyezteti immár. A mostohán kezelt Ruszinszkóban uralkodó leírhatatlan nyomor bűnös megélhetési lehető­ségek felé sodorja a kétségbeesett, a minden­napi kenyérért tengernyi kint szenvedő lakossá­got. Az utóbbi évek kriminál-statisztikájának ki­lencven fok alatt szökő * görbéje szivet facsaró adatokat szolgáltat. Munkaalkalom hiányában bűnözésre, vagy életveszedelmes, kalandos mesterségre adja fejét Ruszinszkó éhes, nyomorgó népe. A verchovinai éj csöndjében majd itt, majd ott dördül el a fináncpuska. Elhangzott-e a háromszori „halt, wer da?“ — ki tudja? Aki megmondhatná, — halott! Tegnap Gjmrcsó Vaszily, — ma Krisztácz Andrej, — so­kan, nagyon sokan! A fináncok ellen megindult az eljárás, — mint Európában „comine il faut" s az ügy be­fejezése után a csempészgjdlkos finánc nem föl­felé bukik a ranglétrán, — Ruszinszkóban? „Szégyenletes és fájdalmas". Poilkárpátszkij. így fiatalít és szépít a t Corali-créme Corall-puder Gorall-szappan Ffilerakat a Ő. S. R. részére: Vörös Rák gyógytár, Bratislava.-A*A±AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAfcAAAAA&AAAA£ 1 DYNALIÍ8L f 3 a legjobban bevált a7 összes explóziós £ 3 motorok részére. £ 3 Mindenütt kupim tó. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom