Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-04 / 174. (1212.) szám
1926 augusztus 4, szerda. 3 Rövidesen kihirdetik az uj állampolgársági törvényt (ESŐ) A szlovénekéi és ruszinszkói ellenzéki pártok központi irodája közli az érdekeltekkel, hogy a belügyminisztérium illetékes osztályától kapott információja szerint az állampolgárságra vonatkozó uj törvényt a legközelebbi napokban fogják kihirdetni a törvények és rendeletek gyűjteményében. Ugyanabban az időben a minisztérium körrendeletben fogja az állampolgársági ügyekben eljáró közigazgatási hivataloknak a szükséges utasításokat megadni. Mivel a törvény a kihirdetését követő 15. napon fog életbelépni, az érdekeltek várják meg ezt a napot és azután adják be kérvényeiket, amelyeket a hatóságok akkor már kötelesek lesznek elfogadni. A kihirdetés megtörténtéről a központi iroda a lapok utján azonnal értesíteni fogja a közönséget. A pápa csendesíti a mexikói hívőket A tompicoi mészárlás borzalmas részletei — Crespi nuncius nyilatkozata 1926 augusztus 4, szerda. Üres a fészek Eltemettük Molnár Bélát Gálszécs, augusztus 3. ... Nem idézet, nem szólam, hogy üres a fészek, de fájdalmasan szomorú valóság. A háború utáni időben, mikor az uj impórium feloszlatta a gálszécsi kaszinót, a város magyar iníelligeuciája fokozott ragaszkodással tömörült Molnár Béla dr. köré. A nagy Vigasztaló volt ő, aki mindnyájunk közül talán a legjobban szenvedte meg a fordulatot, de azért könnyeken át mosolygó arccal rázta fel környezetét a letargiából, derűt osztott és vigasztalást, majd munkába ment, munkába hivott és munkába küldött. Valahol csak össze kellett jönni. Magánlakásokon naponként összegyűlni az akkori viszonyok között hazaárulás gvaíni'.á* í tötte volna fel. A gálszécsi magyarok tehát egy korcsma különszobáját választották, ahol minden este hat óra tájban összejöttünk, ahol az asztalfőn Molnár Béla dr. ült, vigasztalt, tanított, kritizált, buzdított és mindenekfelett anekdótázott. Ezt a kis szobát ő nevezte el fészeknek. A Fészek lett Gálszécs és vidéke magyarságának központja, vendég, ha idevetődött, a Fészekbe ment legelőbb, bárhonnan jött légyen is. És most... most üres a Fészek. Kinek volna lelke bemenni az ismerős szobába, kinek volna ereje sirás nélkül maradni bent az üres Fészekben? Mikor fog itt megint adoma, utána kacagás felcsendülni? Molnár Béla örökre elment s utána üres maradt nagy ideig nem csak a gálszécsi Fészek, hanem minden magyar fészek, magyar szivekben vetett puha zug, ahol legkedvesebb embereinket tartottuk müeg szeretetében. Sok, sok magyar kis fészek lett üres ... Az eső sűrűn esett. Siratta az ég is a nagy Elköltözöttet, mintha nem volna elég az emberi szemekből előharmatozó permeteg. A Moaiir- kastély előtti kőoroszlánok egykedvűen állták az esőt és a közöttük betóduló ezrekre menő tömeget. Mikor láttak ennyi embert maguk között elmenni? Talán valamelyik régi restó rációkor.. De akkor mindenki vidáman tért be a kastély udvarába. Most pedig könnyesek a szemek. Az oroszlánok az egyedüliek, akik nem sírnak. De nekik könnyű. Kőből van a szivük, tehetik. De akinek nincs ilyen szive, az sir, sir, siratja a legjobb magyar ember, az utolsó Nagyságos IJr elmúlását... Autók, kocsik tömegei jöttek a temetésre. Ungvárról megérkezett Korláth Endre dr., Egry bátyánk, Rácz Pál, Kassáról, a Dargó felől jöttek a keresztényszocialista párt vezetői kivétel nélkül. Azután Ujhely felől gördült be az autó, megjöttek magyar-Zemplén urai, régi idők bajtársai, nemrég egy haza fiai, ma külföldiek. Két fia van Molnár Bélának: az egyik átjött, roskadozó édes anyja helyett fogadta majd megszakadó sziwel a vendégeket, — a másik... a másik fia mág az édesapja koporsójához sem jöhetett át. El sem búcsúzhatott tőle.... Itt volt az egész Gálszécs. Mindenki. A hatóságok sem maradtak el. És itt volt Nagymiká! Varannő, Terebés, minden szomszédváros intelligenciájának képviselője. Komor reverendák, római, görög katolikus, református papok, régi időkből ittmaradt jegyzők, és nép, nép, tengernyi nép. Molnár Bélát kihozták leolmozott koporsójában a gyönyörű folyosóra, melyet a hiresen gyönyörű park ezüstfenyői, kedvenc tiszafái vesznek körül, ahol annyiszor vettük körül a szalmafotö- jökben ebédutáni fekete mellett, anekdotaszóval, gálszécsi bor mellett. Koszoruerdő övezi a ravatalt, a koszorúkat sírva aggatja körül a falakra Molnár Béla elárvult, urát rajongva szén tett cselédsége. A koszorúktól illatos volt az egész folyosó, s ebbe az illatba egyszer csak belejajdult a tömjénfüst ... Sikorszky prépost jött, mögötte Ryia- rovsky, Miklusicza, Kopcsay róm. és gör. kath. lelkészek, egy hét előtt még vidám Fészekbeli partnerek, ma komor, temetni jött papok... Fel hangzik az egyesitett énekkarok circumleierunt ja, a park szabad terét elfeketitő sok gyászruhás ember és asszony elhallgat... az eső is hirtelen eláll, a nap erőlködik a fellegekkel, a párás levegőben kékes ködöt csinál a vergődő napsugár, a pineák csudás csillogásba kezdenek, mintha utoljára teljes szépségükben akarnának elbúcsúzni szeretett uruktól, aki őket úgy szerette s akit, mint minden a világon, ők is nagyon szerettek... Aztán be van szentelve a koporsó, s e.óiép Fleischmann Gyula dr., pártja nevében gyönyörű beszédet mond, de minduntalan elakasztja szavát a fel-feltörő könny. Bessenyey Györgynek, a nagy testőrnek két ifjú unokája lépett elő most. Megfogták halkan kétfelől a koporsó alatti első rudat. A többi rudakat az árván maradt öreg cselédek dehogy is engedték át másnak, elfoglalták hamar, hogy az ő kezükben szálljon utolsó útjára, örök pihenésére drága jó uruk. A gyászhintó csak a virágok tömegét vihette — Molnár Bélát, testét kezükben, lelkét lelkűkben vitték ki a temetőbe. Háromtemplo- mu Gálszécs városárVp kilenc harangja egyszerre sírta el magát, csengett-bongott zokogásuk, mig az ezrekre menő tömeg az ázott, csúszós dombra kapaszkodott, a temető felé. Senki sem maradt vissza, az utolsó pillanatig látni akarta mindenki Molnár Béla koporsóját. A sírbolt előtt Péter Mihály búcsúzott a gálszécsiek nevében, a más fele- kezetüek, más politikai felfogásuak hódolatát mutatta be. Felzendiilt a Libera szivet marcangoló zsolozsmája, a koporsó megindult — s Molnár Béla megkezdte örök álmát a magyarság szebb jövőjéről... Rév József dr. Mexiko-City, augusztus 3. T&mpicóban újabb véres összeütközés történt a hívők és a katonaság között. Eddigi jelentések szerint a közelharcnak huszonhat áldozata van. A sebesültek száma szintén igen tekintélyes. Az amerikai főkonzul tiltakozott a mexikói kormánynál a San Jósé de Gracia templom lefoglalása miatt, mert ez a templom 1857 óta amerikai tulajdon. Az Egyesült Államokban Clevelandban Msg. Josef Smith vikárius egy nyilvános beszédben élesen Calles mexikói köztársasági elnök ellen fordult. Kijelentette, hogy Mexikóban kommunista propaganda folyik. Ha Mexikóban győz a vallás- talanság, akkor a moszkvai propaganda az Unióra is átcsap és Jángbaboriíja az ottani nyugalmat. — A Mexikóból érkezett magán- jelentések cáfolják Reuter hivatalos színezetű jelentését, mely a kormány győzelméről, az összeütközések megszűnéséről és a kedélyek lecsillapodásáról számol be. Newyork, augusztus 3. A mexikói valwmmmmmmmmmammmmiamKmammammmmammmamBa Rimaszombat, augusztus 2. Egész Zólyom-nagymegye területén érthető izgalmat keltett nemrégiben az a hír, hogy a legutóbbi megyei képviselőtestületi ülésen azt a tervet terjesztették a képviselőtestület elé, bogy a földbirtokreform keretén belül kisajátított erdőgazdaságokból Zólyom,-nagy- megye vegyen át 80.000 hold erdőt saját kezelésébe. A terv tetszetősnek látszik. A kisajátított óriási erdőterületek nagy gondot okoznak az illetékeseknek, s mivel az erdőgazdaság csakis nagyobb összefüggő komplexumokban képzelhető el eredményesnek s a felparcellázás szinte lehetetlen, igy kézenfekvő kiutnak látszott az a javaslat, melyben 80.000 hold kiterjedésű erdőt a nagymegye részére ajánlottak fel megvételre, amivel a gordiusi csomót a terv kovácsai a legköny- nyebben megoldhatónak gondolták. Az erdők a Zichy-szeniorátus, a Forgách János, Forgách Antal, a Forgách-örökösök és a Coburg uradalmak Gömör-, Nógrád- és Zólyom vármegyék területén fekvő birtokain fekszenek. Mivel a terv alapos megvizsgálásánál az tűnik ki, hogy az erdőkisajátitás a nagymegyék részére és különösen az adófizető polgárok ré- * szére óriási kárt és újabb rettenetes tehertételt jelentene, felmerült az a kérdés, hoy vájjon kinek áll érdekében ez az üzlet a nagymegye kárára és a polgárság terhére? Állítólag a terv Kassáról származik, önkéntelenül felkinálkozik az az aggodalom, hogy vájjon az erdővétel hátterében nem egyes nagybankok üzleti érdeke és profitéhsége huzódik-e meg, akik az üzlet finan- eirozása fejében a fakitermelés jogát akarnák megszerezni, hogy ezzel busás jövedelemhez jussanak? A nagyszabású üzlet részleteiről felvilágosítás szerzendő, felkerestük Nagy Sándort., a magyar nemzeti párt nagyfelkésziiltségü és agilis országos igazgatóját, aki mint Zólyom-nagymegye képviselőtestületének tagja fontos szerepkört Tölt be a nagymegye életében is s ezzel a kérdéssel is behatóan foglalkozott Ő volt az, aki a ju- j niusi megyesülésen erélyesen felszólalt az erdővétel ellen és szakszerű okfejtésben mutatta ki j lásháboru újabb fejleményeiről nem igen jönnek jelentések. Pillanatnyilag úgy látszik, bogy a kormány intézkedéseit keresztül tudja vinni s az első összecsapásokat nem követik újabb harcok. Beavatott körök szerint számos pap és apáca átlépte az Egyesült Államok határát. A határon ■állitólag komoly forradalmi jelenségek észlelhetők. Az ottani lakosság és a perifériákra menekült hívők nagy előkészületeket tesznek az ellenségeskedés megkezdésére. Ezzel ellentétben Monsignore Crespi pápai nuncius, aki kiűzetése után a texaszi San Antonióba menekült, ujságirók előtt kijelentette, hogy Mexikóban semmiesetre sem kerül sor forradalomra, amennyiben a Szentszék hatalmában áll. A pápa lecsititja az elégedetlen hívőket s mindenáron arra igyekszik, hogy a hívők és a kormány vitáját kompromisszummal vagy a legrosszabb esetben diplomáciai beavatkozással oldják meg. ímwiwhbhmiiiii ihu inwaBosw——b—mw—■ azt a veszedelmet, amelyet az erdővétel a megyére és az adózókra rejteget. Nagy Sándor országos pártigazgatő, aki hivatalos helyiségében fogad, papirt és ceruzát vesz elő s a számok törvényeinek segítségével a következőkben világítja meg s teszi plauzibilissé álláspontját, melyet a magyar nemzeti párt is magáévá tett: — „A mi álláspontunk, — mondja, — melyet én a legutóbbi vármegyei képviselőtestületi ülésen is képviseltem, az, hogy ez a javaslat határozottan az adózókra is, a megyére is csak kárt jelenthet. Mert nézzük csali: — 80.000 hold erdőről van szó. Ha holdanként csak 1.000 koronát veszünk is ár fejében, a vételár akkor is 80 millió koronát tesz ki, már pedig 80 milliója a megyének nincs, tehát vagy adós marad a vételárral, vagy pedig kölcsönhöz kell folyamodnia. — Mindkét esetben kamatot kell fizetni. Ma pedig a legolcsóbb kamat is minimálisan 7 százalék. 7 százalék mellett tehát a kamat, amelyet a nagymegyének fizetnie kellene, már egymagában is évente 5 millió 600 ezer korona kiadást jelentene. — Hozzájárulnak még ehhez a személyi kiadások is. 1000 holdanként csak 1 erdő-őrt számítva havi 800 korona fizetéssel, az erdő-őrók fizetése 768 ezer koronát, — 5000 holdanként 1 erdészt számítva havi 2.000 korona fizetéssel, az erdészek fizetése évi 384 ezer koronát, — legalább 3 fő-erdészt számítva havi 2.500 korona fizetéssel, a főerdészek fizetése évi 90 ezer koronát, — a központi tisztviselők és az iroda-fenntartás legalább évi 100 ezer koronát tenne ki, úgy, hogy maga a személyzeti kiadás és a kamat évi 6,942.000 korona megterheltetést jelentene a megyére. — Ezzel szemben nézzük, hogy mennyi lehet az évi jövedelem? — Tekintettel arra, hogy leginkább fenyves és magas hegyi erdőről van szó, mely nehezen nő és igy az utánpótólás igen lassú, rendes gazdálkodás mellett legalább is 80 éves turnusokban kell beosztani s igy az évente vágásra kerülő terület mintegy 1000 hold. | — Holdanként 200 köbméter fát számítva, évente 200.000 köbméter fa volna kitermelhető. | Ennek ára a kivágási, fuvarozási és a többi költségeket leszámítva semmieselre sem lehet több köbmétert *jnt 20 koronánál. Ez már a legmagasabb jövetelein volna s igy az évenként befolyó jövedelem összesen 4 millió koronái tenne ki. A kiadás 6 millió 942.000 korona, a bevétel 4.000.000 korona s igy az évi ráfizetés majdnem 3 millió, pontosan 2.942.000 korona volna, amely különbözeiét az adófizető polgároknak kellene megfizetni. — Nem lényegtelen tehát az, hogy azokat az adóval amúgy is túlterhelt porlgárokat — akiknek ebből semmi hasznuk nem volna, — újabb rettenetes adókkal terheljék. — De ha más nézőszögből tekintjük a dolgot, hogy mit vészit az adózó polgárság és a nagymegye a kisajátítás által, arra a meggyőződésre jutunk, hogy mig az erdők magántulajdonban vannak és igy adót fizetnek, és pedig úgy állami, megyei, járási és községi adót, a kisajátítás után, tekintettel arra, hogy a megye adómentességet élvez, ezek az adók mind elesnének: elesne tehát: 80.000 hold után az állami adót holdanként minimálisan csak 4 koronával számítva 320.000 korona állami adó. Ezt az állam azonban nem is nagyon erezné meg, mivel 14,000.000 polgára közt oszlik meg. De elevenen sújtana a 125 százalékos megyei pótadó elelése, ami 404.000 koronát tesz ki évente. — Nem lényegtelen a megyére, hogy ezen adót. elveszti-e, mert hisz ez azt eredményezné, hogy az amúgy, is 1?5 százalékos pótadőt sokkal magasabb percentre kellene felemelni. — Be a legsúlyosabb sérelem a községeket érné, amelyek határában a kisajátítandó erdők fekszenek, mert ha az ottani erdőket kisajátítják, a szó teljes értelmében az érdekelt legtöbb község területének mintegy 9/io-ed részét veszik el s teszik adómentessé s ez azt eredményezné, bogy a ler több helyen a már amúgy is 200 százalékos pótadót 500—600 százalékra kellene felemelni. — A dolgok összesítésének teh ' számokra fektetve a súlyt, az az eredménye, hogy ez a kisajátítás a nagymegyére csak kárt, az adózókra nagy megterheltetést, de eredményt abszolúte nem jelent. — Ugyanez az eredmény, ha az állam sajátítja ki az ingatlanokat. A legideálisabb megoldás az volna, hogy minden erdőtulajdonos köteleleztessék a községének szükségletét leadni, s a többi rész föltétlenül hagyassák meg saját kezelésben, mert saját kezelésben az erdő sokkal jövedelmezőbb, a közre pedig nagy előnyt jelentene, mivel adót fizet s igy könnyít a kisemberek terhét viselni. — A nagymegye e kérdésben véglegesen még nem döntött. Egy bizottságot küldött ki, mely a többi megyék hasonló bizottságaival együtt valószínűleg ez ősszel fog összeülni Pozsonyban, hogy a kérdést megtárgyalja s a megyei képviselőtestület csak a bizottságok javaslata alapján fogja újból tárgyalás alá venni az erdőkisajátitás kérdését". Az erdőkisajátitás kérdésének rendezése, mely természetesen, mint a fentiekből is láttuk, a legsúlyosabban érinti Gömör-, Nógrád- és Ző- lyom-vármegyék adófizető polgárságát és különösen azokat a községeket, melyek határában a Zichy-, Coburg- és Forgách-uradalmak erdőbirtokai fekszenek, ma is fokozott izgalomban tartja a közvéleményt és mindenütt élénk rokonszenv- vel kísérik azt a mozgalmat, amely az újabb megterheltetést jelentő erdőkisajátitást más módon akarja megoldani. Győry Dezső. Balesetek sorozata a győri motorversenyen Győr, augusztus 3. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Súlyos szerencsétlenség történt tegnap a motorkerékpárversenyen. A 10 kilométeres távon négy versenyző indult. Már az első körnél az egyik versenyző, Kovács Gyula gépe felszaladt a kör szélére és felborult. Kovács kibukott, de komolyabb baja nem történt. Alighogy a közönség lélekzetvisszaíojtva felocsúdott a szerencsétlenség izgalmából, a Kovács előtt robogó Kaszala versenyző is felborult gépével. A motorkerékpár belevágódott a földbe, de Kaszaiénak sem történt kisebb horzsolásokon kivül egyéb baja. Közvetlen utána hajtott irtózatos iramban Z'vine Oszkár versenyző, aki teljes erővel bek' hant a versenypályán keresztbe fekvő felborult kerékpárba. A nézőközönség soraiban óriási pánik keletkezett. Az asszonyok rémülten sikoltoztak s többen el is ájultak. Mert Zwine a nagy kavarodásban hatalmas kettős szaltomortáléval vagy húsz méterre repült el a gépétől s arccal bukott le a földre, amelyen elterült. Hamar előkerültek a mentők, akik a szerencsétlenül járt versenyzőt súlyos állapotban szállították be a kőházba. Imii ■■ iTfi Az ásványvizek gyöngye KORYTNICA... Étvágygerjesztő és kitűnő üdítő asztal! itai, megszünteti a gyomorégést A Zichy-, Coburg- és Forgách-uradalmakból 80,000 hold erdőt akarnak megvétetni Zólyomnagymegyével Az erdőkisajáíitásra a nagymegye és az adófizető polgárok fizetnének rá — A kisajátítás esetén az érdekelt községeknek 500—600 percent pótadót kellene fizetni —■ Nagy Sándor, a magyar nemzeti párt országos igazgatója az erdővétel hátrányairól — A P. M. H. kiküldött munkatársától —
