Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-01 / 172. (1210.) szám
1926 augusztus 1, vasárnap. ^®K<IAItA\^<5ÍfAR.-HrRDAE Egymillió cselt korona kártérítést fizet az osztrák államkincstár a Böhmische Unionbanknak Bécsi tudósítónk jelenti: Felette érdekes per nyert befejezést a napokban a bécsi polgári törvényszéken, amely az osztrák államkincstárt arra Ítélte, hogy 1,078.378 cseh korona kártérítést fizessen egy cseh pénzintézetnek, a prágai Böh- mische Unionbanknak. A per előzményei visszanyúlnak az összeomlás utáni, 1919 és 1920. esztendőkre, amikor az osztrák devizakczpont olyan szigorúan kezelte a valuták kiutalását, hogy még hivatalos hatóságok is kénytelenek voltak kerülő, tiltott utón valuta- és deviza-szükségleteiket kielégíteni. A téve3 könyvelések ebben az időben napirenden voltak. így egy napon a Böhmische Unionbank, amely akkor az osztrák cukorközpont prágai kifizető helyeként szerepelt, 3 millió cseh korona helyett 4 millió cseh koronát irt az osztrákok javára. Az osztrák cukorközpont azóta feloszlott, a Böhmische Unionbank erre az osztrák 'államkincstártól követelte vissz# a pénzt avval a megokolással, hogy a cukorközpont állami intézmény volt. Az orsztrák államkincstár azonban visszautasította a prágai pénzintézet követelését, amely erre pert indított. A bécsi országos törvényszék helyt adott a bank keresetének és az osztrák államkincstárt elítélte arra, hogy 1,000.000 cseh koronát és annak másfél évi 12 százalékos kamatait, összesen 1,073.515 cseh koronát fizessen .azonnal a Böhmische Unionbanknak. Az osztrák államkincstár, mint pervesztés fél köteles fedezni a bírósági költségeket is, amelyek körülbelül 115 millió osztrák koronát tesznek ki. Passzív a júniusi kereskedem! mérleg! Csök&en© SslvíSel — Emelkedő behozatal — Félévi mérEeg; k€>!f©aíBa — A juniysi deficit 159-millió keroraa Prága, julius 31. Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint junius havában az egész speciális behozatal 539.992 tonnát és 64.761 darab árut 1.330,583.555 K értékben tett ki, a tavalyi junius 480.632 tonnájával és 105.203 darab árujával szemben, amelynek értéke 1.408,907.078 K volt 1926 januárjától júniusig az egész behozatal 2,991.007 tonnát és 577.185 darab árut tett ki, amelynek értéke 7.509,622.823 K, széniben a tavalyi 2,547.553 tonnával és 545.860 darab áruval, 8,815.284.048 K értékben. Mivel az előzetes jelentések szerint 1926 junius havában az egész behozatal 781.824 tonnát és 819.737 darab árut 1.171,248.349 K értékben tett ki, mig januártól júniusig az egész behozatal 4,823.976 tonna és 3,806.345 darab áru 7.906,522.844 K értékben volt, kereskedelmi mérlegünk 1926 junius havában tehát 159,235.206 koronával veit passziv. A kereskedelmi mérleg tehát 1926 első félévében csak 396,900.21 K-val volt aktív, 1925 első félévének 974,350.508 K-val szemben. Ez a szomorú statisztika a legjobbkor jött mementó annak indokolására, hogy a Magyarországgal való kereskedelmi kiegyezés elhalaszthatatlan gazdasági és történelmi szükség. Itt a tizenkettedik óra az elszigetelés politikájának feladására, mely ilyen gyászkeretbe illő szomorú eredményeket idéz elő Csehszlovákia nemzetgazdasági életében. ISalda és as oress állata aramra A Kíted© Préw© IsöaES a tábornok egy ssábéífsaii ftadlparancsát, menyes az áSiaraii pénzedet a „lé.^iő alapja*4 Jajára kobos- fcaSEa el — A kommunistáik elszámolást követelnek A párisi állat kert égése Pár is, julius 31. A Bois de Boulogne állatkertiében ma éjjel tiiz ütőit ki. Mivel az állatkert közelében pillanatnyilag egy kiállítás van, melynek épületei többnyire fából készültek, a tűz azonnal óriási arányokat öltött. Számos állat elégett. A majmok kitörtek ketreceikből és szétszóródtak a boulognei parkban. A rendőrség és az őrök néhányat meg tudtak fogni, de számos majom még mindig szabadlábon van. Az egyik majom veszedelmesen megharapott egy tűzoltót, amikor ez meg akarta fogni. A papagályok mind megfulladtak. Parisban nagy senzációt keltett az állatkert égése s a délelőtti órákban valóságos zarándoklás indult meg a Bois de Boulogne felé. A külvárosok lakosai kitartóan vadásznak a szétszéledt állatokra. M/vRÜ M • a- UK e RY-UC • s | qqMÖRÍ ' RUM-6S1- UKŐP.GY^ p •>•AÓZNAVA- i Mandarin _ Triple-Sec — Curacao : I — Cacao — Dió-Créme — Karlsbadi I. keserű — Cherry * nKézsmárki kiállításon arany óremmej_kjtuntetve^_^___ nrjemrr.ymrjancar— Prága, julius 31. A Rudé Právo délutáni lapja is foglalkozik Karlik dr.-nak a Gajda- ügyben kiadott röpiratával s annak azzal a részével, ahol a röpirat szerzője Gajdét azzal védi, hogy jogosan járt el a vezérkari főnök, amikor Oroszországban aranyat és egyéb értékeket rekvirálíatott. A lap ezzel szemben Gajda tábornoknak ez ügyben Oroszországban kiadott parancsát szó szerint leközli. A parancs, amely eddig még sehol nem látott napvilágot, a következő: „A cseh egységek összes parancsnokainak Krasznojarszktól Blagovjescsenszkig. — Bizalmas! — Elrendelem, hogy táborozási helyeteken nvomozást indítsatok, esetleg őrjáratokat küldjétek a menekült bolsevikiek lakásaiba s náluk alapos házkutatásokat tartsatok. Ismeretes ugyanis, hogy mindenütt, ahol a bolsevikiek katonaságunk elől elmenekültek, kirabolták a kincstári pénztárakat s más pénzintézeteket és onnét az összes pénzt, legfőképpen az aranyat magukkal vitték. A kozákok most nap-nap után találnak ilyeneket a bolsevik; foglyoknál. Kitűnő alkalmunk van arra, hogy a cseh alap megteremtésére bőséges eszközöket találjunk. Ezért a következőket rendelem el: Á helyi lakosság körében szigorú nyomozást kell indítani a vörös gárda volt tagjai kikuíaíására. náluk alapos házkutatást kell tartani és az ott talált aranyat és esetleges egyéb értéktárgyakat a súly vagy a darabszám megjelölésével a keleti front vezetőségéhez kell küldeni. A munkát minden különleges körülményesség nélkül kell teljesíteni s arra kell törekedni, hogy mindenütt, ahol csak valamit nyerni lehet, az elsők legyünk, Erre a funkcióra lehetőleg csak teljesen megbízható testvéreket jelöljetek ki, a legjobb, ha tiszteket küldtük. A legszigorúbban büntetni fogom azt, akiről esetleg kiderül, hogy saját meggazdagodására végezte ezt a feladatát. Gajda ezredes s. k., a keleti front parancnoka. (Csita, 1918 augusztus 29. 637/op. sz.) A lap ezután megjegyzi, hogy Gajdának az az állítása, hogy a bolseviki csapatok kirabolták az állampénztárakat, csak ürügy volt ahhoz, hogy ezt az aranyat megszerezhesse, mert „mindenütt első akart lenni, ahol valamit nyerni lehet! De — folytatja tovább a lap — ha a bolseviki csapatok magukkal is vitték menekülésük közben az orosz állampénztárak aranyát, ezt csak azért tették, hogy megmentsék a cseh katonák elől, nem is tekintve azt, hogy joguk volt ehhez, mert az állami pénztárak a forradalom következtében a bolsevikiek kezelésébe kerültek. De még az esetben is, ha helyt adunk Gajda állításának, hogy a vörös csapatok „ellopták" az aranyat, nem volt joga Gajdának ezt a lopott aranyat vissza nem adini azoknak, akiktől állítása szerint azt ellopták. Vájjon milyen szigorúan büntette meg Gajda ezt a napnál is világosabban bebizonyított öngazdagitási esetet? S végül kinek, mikor és hogyan számolt el Gajda ezzel az általa tényleg ellopott arannyal? — fejezi be a lap szenzációs cikkét. fr*iife®r a lei Dérer- Izent-ívány illetőséget és kenyeret ad As élisssakincsíár pere Begezy Ferenc rokkant katona ellen Elveszett a hasa miatt a lálsa és az elveszett láb miatt a kázája Egy példa, a megburcoltmagyar kisebbség óletébófl Szlovenszkóh — A P. M. H. munkatársától — Rimaszombat, julius 31. Mindnyájunk élőit ismeretes, kik az államalakulás óta magyar kisebbség .vagyunk, hogy az állandó adóztatás mellett a legélesebb fegyver az illetőségi kérdés volt az állam kezében mindén magyar ellen. Ha valaki húsz keserves esztendeje volt már egy helyen tanár, vagy mondjuk tanító, pap, vagy akármi- csoda és néha hangosabban kijajdult belőle a magyar fájdalom, megkapta a zsupáni hivatal határozatát, hogy 24 óra alatt hagyja el az országot, mert nincsen idevaló illetősége. Ezt a fegyvert az' államalakulás első esztendejében állandóan használták és a kiutasítottak egész vonatai vándoroltak a határ felé. S bár lassan- lassan az államalkotók rá kezdtek jönni, hogy ez így nem mehet tovább és az illetőségi zaklatások némikép szűnni kezdtek, a tömeges kiutasítások már-már megszűntek, de az illetőségi kérdés még mindig fegyver és pedig a legkivédhetetlenebb fegyver maradt az államalkotók kezében — s a csak magyarul tudó állami hivatalnokok szájából a kétes illetőség veszi ki most is nagyobbára a kenyeret. A magyar nemzeti párt élén Szent-Ivány József képviselő mindezek tudatában fogott néki, hogy keresztül vigye minden ellenzéken az illetőségi kérdés lehető radikális rendezését és hogy leapassza ezáltal a hontalanok i számát és hogy sok magyar hivatalnoknak vissza adva, az illetőségét, vissza tudja adatni a kenyeret is. Hogy csak egy példát szakítsunk ki az illetőség megvonásával üldözött kisebbségi magyarság életéből, vegyük elő a legfrissebb esetet. Begezy Ferenc gömöri pásztorember 44 év óta pásztoroskodott a Szlovenszkó területén fekvő gömöri falvakban és közben a világégés alatt Losoncról volt sorozva és ment el katonának, itt hagyva a gyermeket és feleséget. Mikor haza jött, hiányzott a féllába és Begezy Ferenc falábával alig tudta tengetni a nyomorba szakadt kis család életét. S csupán a havonta kiutalt rokkantsegélyből, a háború nyomorultjainak ezen szomorú jutalmából, tudta jóformán a mindennpaiakat fedeni. Még szerencséje volt, hogy a pásztoroskodás alatt összespórolt pár fillérjeiből egy kis házat épített, mert most könnyen hajléktalanná lehetett volna. A szerencsétlen családra azonban nagyon ránehezedett a magyar végzet és egy napon megérkezett a zsupánt hivatal véghatározata, mely megvonja Begezy Frenclől az illetőséget, melynek mintegy természetes következménye volt a rokkantsegély megvonása is. És Begezy Ferenc családjával együtt hontalanná lett, bár hiteles községi bizonyítványokkal tudja igazolni, hogy 1882 óta, tehát több mint 32 év óta a köztársaság területén tartózkodik, illetve sorozva is innen volt. Az erős férfi azonban nem csüggedt és Istenben bízva viselte a rá dobott keresztet. Mindent elkövetett, hogy illetőségét megszerezze újra, azonban illetőség helyett újra csak más érkezett: Az államkincstár keresetet indított ellene 10.835 korona erejéig, melyben a már apránkint kifizetett rokkantsegélyt a falábú katonától vissza Ítélni leéri, mert akinek nincs illetősége, annak nem jár a segély. A Begezy család kis házát az a veszély fenyegette, hogy pernyerés esetén lefoglalja és eladja az állam s akkor a falábú katona családja nemcsak kenyér, de hajlék nélkül is marad. És hiába védekezett Begezy a törvényszék előtt, hogy neki csak itt lehet illetősége, ő itt már — amint ki tudja mutatni — több mint 44 éve tartózkodik, a törvényszék elutasította; hogy ő ezt vizsgálni nem illetékes és a zsupáni határozat alapján, mely, nem tudni hogyan, a beadott felebbezés dacára — mely valahogyan, nem tudni kinek hibájából sehol sem található és elkallódott — jogerőre emelkedett, az államkincstár keresetének helytállóit és Begezy Ferencet 10.835 korona tőke és járulékai, valamint az összes költségek megfizetésére 15 nap alatti különbeni végrehajtás terhe mellett kötelezte. A szerencsétlen családot a marasztaló ítélet egészen lesújtotta. Begezy Ferenc pedig felebbezett. Mert mindnyájan felebbe- zünk, ameddig lehet, amikor érezzük a ránk nehezedő jogtalanságot. Mihalik Rezső dr. rimaszombati ügyvéd utján hangsúlyozta a tábla előtt, hogy illetősége csak itt van neki s hogy a sérelmezett zsupáni határozat nem tekinthető bizonyítéknak és — mint mondja a szerencsétlen rokkant katona — „ha már ezen határozat alapján hontalan lettem is, de azért, amíg meg nem szüntették illetőségemet, addig idevaló illetőségű voltam és a segélyt jóhiszeműen, ebben a tudatban szedtem fel s igy azt visszakövetelni nem lehet". És a kassai Ítélőtábla igazat adott neki. Megváltoztatta az elsőfokú bíróság sérelmezett ítéletét s elutasította az állam- kincstárt a keresettel, melynek, mint a tábla mondja, semmi jogalapja nincsen és igy elutasítani kellett, és igy a hosszú meghurcoltatások és álmatlanul eltöltött éjszakák után eltűnt a nyomorgó család feje felől a hajléktalanság Damoklesz- kardja. Az Ítélőtábla megemlíti az indokolásban azt is, hogy köztudomású az illetőségi kérdések rendezetlensége és ki lehet tisztán venni, hogy a zsupáni határozat dacára úgy látja, hogy Begezy Ferencnek idevaló illetősége van, amit a jogerős zsupáni határozat dacára és ezzel szemben a rokkant katona valószínűsíteni tudott és melyet a magyar nemzeti párt által most kiharcolt illetőségi törvény nemcsak hogy megállapít, de meg is fog adni, úgy hogy mire a kincstár pere felülvizsgálat folytán (mely több mint valószínű, hogy be lesz adva az ítélet ellen) felkerül a legfelsőbb bírósághoz, a lex Dérer—Szent-Ivány Begezynek is — mint sok másnak — már nemcsak az illetőséget, de ennek folytán a kenyeret is visszaadta. 0=—. | Dr. Pick Imre | tó kórházi orvos 8 röntgen, kvarc és b A diathermia intézete b t 8 Láva, TeSeki-utca 15. sz. b 8 Telefon 75. £ I □ | tó A legmodernebbül felsze- b relt röntgen Intézet, a be- tó tó tegségek megállapításán b b kívül felületes és mély the- V* tó rápiát (gyógykezelést) Is 8 8' eszközöl — Dlathermiája A tó krónikus nöl betegségek és 8 tó mindennemű reumatikus yh tó fájdalmak gyógykezelését tó tó eszközli 50% 8 tó tó S a S 5 Délszlovenszkó legmodernebbül X felszerelt közegészségügyi intézete 8 tó Az ásványvizek gyöngye KORYTNICA^^TZTÍ ABiBAZIA a központban. ____ 5324 Ny ugodt millió, pormentes fekvés, j balkonos, tengerre néző szobák. Kitűnő magyar polgári konyha. Arak: Teljes pensio 25 lírától. Fürdési évad május 1-től.
