Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-21 / 189. (1227.) szám
\rvi;r'' 1 Kompromisszummal akarják áthidalni a népszövetség krízisét A lengyel és spanyol kérdés megoldása rendkívül nehéz Folyik a sajtóharc 6enf körül Az európai kisebbségi mozgalom Irta: Ewald Ammende dr. Géni, augusztus 20. Amikor tavaly október 15-én a genfi „Salle des amis de lTnstruction“-ban több, mint harminc európai nemzeti kisebbségi csoport vezetői, politikusok a legellentétesebb táborokból, szlovének Ausztriából és németek Szlovéniából, litvánok Lengyelországból és lengyelek Litvániából, dánok Németországból és németek Dániából összejöttek és közös elvi alapokban megegyeztek, az európai kisebbségi mozgalom megszületett. Egy mozgalom, amely addig csak egyes elszigetelt nemzetiségi mozgalmakban jelentkezett és amely ezután a fajokra és származásokra való tekintet nélkül, mint az összes nemzeti kisebbségek egységes akaratának megnyilatkozása jut kifejezésre. Mi az az egységes, közös cél, amelyért az európai nemzeti kisebbségek az államok keretein belül dolgoznak? Ezt a célt igy fejezhetjük ki: té- vékenykedósi szabadság minden nemzeti kisebbség számára, vagy rövidebben: kulturális önkormányzat, autonómia minden. egyes nemzeti csoportnak, vagy — mint a kisebbségvédelmi szerződések terminológiája mondja —: autonómia minden egyes nemzetiségi kisebbségnek! E szerint a jövőben a. nemzetiségi együttélés szabályozásánál állami gyámságról szó sem lehetne. Gyakorlati értelemben ez azt jelentené, hogy az összes nemzeti kisebbségi kultúrát szolgáló iskolák, és intézmények — az állam bizonyos mértékű felügyelete mellett — a nemzeti kisebbségi csoportok kezeibe mennének át. A nemzeti kisebbségeknek ez alapvető felfogása szembehelyezkedik a Kelet nemzeti állam- eszméjének képviselőivel, akik a nemzeti kisebbségben nem közösséget, hanem csak egyes embereket látnak, akiknek nyelvi és vallási jogait tekintetbe kell venni. Ez a nagy nézeteltérés rövidesen oda fog vezetni, hogy két fél a szellemi fegyvereket egymás ellen fogja forditani. Ezt a nagy vitát nem lehet elkerülni, miután a nemzeti kisebbségek kollektivitásának felfogása és a kulturális ön- kormányzatért folyó jogvita mögött ma nemcsak egyes vezetőpolitikusok, hanem maguk a nemzeti kisebbségi csoportok állanak, tehát sokmilliónyi ember. De van még egy másik ok is, aminek következtében a nemzetiségi kérdés gyorsabban fejlődik. Az 1925 február 7-iki észtországi kisebbségi törvény a nemzetiségek kulturális önrendelkezése elméletéből realitást csinált és a kollektivitást elismerte. Most, hogy e törvény elfogadása óta egy év telt el, megállapítható, hogy e törvény ellenzőinek Ítélete — amely szerint ez az autonómia államot hoz létre az államban és igy az állami autoritást gyengíti, valamint a nemzeti kisebbségeket a többségtől elszakítja — helytelen volt. Éppen az észtországi fejlődés bizonyította be azt, hogy egy állam a nemzeti kisebbségeknek teljes kulturális autonómiát adhat, sőt még azt a jogot is megadhatja, hogy tagjaikat kényszeradózásnak vethessék alá, anélkül, hogy a kisebbségek és a többség között ellentétek következnének be. Az természetes, hogy az első autonómiatörvényt nem tekinthetjük a kisebbségek kulturális önkormányzata végleges megoldásának; hiszen az egy. országban csak elszórtan élő népcsoportokhoz alkalmazkodik, személyi és nem territoriális alapokon nyugszik. Olyan esetekben, ahol a nemzetiségi csoportok zárt tömegekben élnek, az önkormányzatot territoriális alapon kell kiépíteni. Csehszlovákiában például, ahol régi kulturfajok zárt letelepüléseiről van szó, a problémát teljesen át kell szervezni oly értelemben, mint ahogy az a svájci nemzetiségi államban történt. Az első európai nemzeti kisebbségi kongresz- szus, amelynek létrejötte Észtország kezdeményezésére történt, ezt az alapelvet az összes európai kisebbség közös követelésének jelölte meg. A kongresszus az európai nyilvánosság előtt fölállította a programszerű követeléseket és ezzel a kisebbségi kiegyezés kérdésének fejlődését előbbre vitte s egyúttal az európai kisebbségi mozgalomnak irányt szabott. Nagy gyakorlati jelentősége még a kongresz- szusnak az is, hogy egy táborba hozta össze a vezetőket és a gyanakvás kiküszöbölésével kölcsönös támogatást biztosított. De nemcsak az egyes London, augusztus 20. A „Times" jelenti Párisból: Itteni hivatalos körök arra számi- tan ak, hogy a vezető hatalmak között a népszövetségi tanácstagságra vonatkozólag még a genfi ülésszak megkezdése előtt megegyezés jön létre. A lengyel és spanyol igényekre vonatkozólag valószínűleg kompromisszumot találnak. Valószínű, hogy a német kormánynál tapogatózni fognak, milyen álláspontot foglalna el egy ilyen kompromisszummal szemben. Azt hiszik, hogy Németország el fogja ezt fogadni, ha már maga is állandó tanácstagságot kapott. Varsó, augusztus 20. Az egész lengyel .sajtó behatóan foglalkozik a népszövetség őszi ülésszakával. A konzervatív „Czas“ azt írja, hogy a szeptemberi ülésszak háromféle módon fejeződhetik be Vagy elhalasszák a vitás kérdéseket egy későbbi ülésszakra, vagy kompromisszumot találnak, vagy pedig rendkívül súlyos krízisre kerül a sor. A lengyel kormány mérsékelt és elővá- * 1 2 Páris, augusztus 20. A Journal szerint nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a belga kormány többszörös cáfolata ellenére el fogja fogadni a német ajánlatot " spen és Malmedy visszaadására vonatkozólag. Belgium a valuta stabilizálására Londonban 50 millió dollár kölcsönt vett fel, amelyet szeptember 10-én vissza kell fizetnie. Amerika nem ad haladékot és a lap azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államok titokban támogatja azt a törekvést, hogy Belgium Eupent és Malmedyt visszaadja, mert Amerika mindenképpen hozzá akar jutni a pénzéhez. Pertinax az „Echo de Parisában vezércikket ir Eupen és Malmedy kérdéséről. Ha a belga kormány egyik dementit a másik után adja is ki — írja — a kérdés nincs felderítve. A francia kormány Jaspar és Van- d , elde belga miniszterek figyelmét felhív la egyes következményekre, amelyek Eupen és Malmedy visszaadásából származnának : 1. A belga—német határt pontosan a versaillesi szerződés határozata szerint állapították meg. 2. A locarnói szerződés ünnepélyesen biztosítja a versaillesi határok érinthetetlen- ségét. kisebbségekre nézve, hanem az európai viszonyok általános alakulására is nagy jelentőséggel bir ez a kisebbségi mozgalom. Közép- és Keleteurópában a nemzetek olyannyira elkeveredetten élnek egymással, hogy etnográfiai elkülönítésűk szinte lehetetlen. Csak a kielégítő autonómia hozhatna általános megnyugvást e nemzetek között. Az európai nemzeti kisebbségi mozgalom tehát mindenkinek, úgy az államoknak, mint a nemgyázatos taktikája lehetővé teszi, hogy a nehéz kompromisszumot Lengyelország számára megkönnyítse. Ennek a kompromisszumnak hat évi fél állandó tanácstagságot kell biztosítania Lengyelország, Spanyolország és Brazillá számára és biztosítani kell azt is, hogy a mandátum lejárta után a tanácstag.ü- got meghosszabbítják. Ha Spanyolország. . Brazília egy ilyen kompromisszumot ‘ • gadnának el és a népszövetségből íri Ibiiének, akkor Lengyelország számára a helyzet rendkívül súlyosan alakulna. Ebben az esetben a népszövetség jövője is kockán forogna. A nacionalista „Gazette Warszawka" kategorikusan állandó tanácstagságot követel Lengyelországnak. A Pilsudskyhoz közelálló „Glos Pravdy" kijelenti, hogyha Lengyelország követeléseit nem veszik megfon tolóra. Lengyelország ugyan nem lép ki a népszövetségből, de felveszi a harcot vele és olyan csoportosulást hoz benne létre, amely a nép- szövetség demokratikus átszervezését fogja kiharcolni. 3. Chamberlain angol külügyminiszter helyteleníti a Schacht, Delacroix és Francqui között folyó tárgyalásokat. A lap ennek következtében azt a reményt fejezi ki, hogy a dolgot nem folytatják tovább. Ez az ügy azonban megtanított bennünket arra — folytatja, — hogy Németország még Locarno után sem gondolt egy pillanatig sem komolyan a nyugati határok ér inth et e 11 e n ségér e. A lapok mind konstatálják, hogy Németország a legalkalmasabb pszichológiai pillanatban tette meg ajánlatát. Az amerikai adósság 10 millió dolláros részlete ugyanis szeptember 10-én esedékes. London, augusztus 20. A „Times" jelenti Brüsszelből, hogy a mostani belga kormány semminemű tárgyalásokba nem bocsátkozik a német kormánnyal Eupen és Malmedy vi ss za a dá sára von atko z ól ag. Megszakadtak a lessgyel-siémet kereskedelmi tárgyalások Varsó, augusztus 20. A „Kurjer Warszawski" szerint a lengyel—nemet kereskedelmi tárgyalások újabb megszakadását a német agráriusok oppoz'i- ciója idézte elő, akik a jó aratás következtében a tárgyalások elodázásával magasabb gabonaárakat akarnak elérni zeti kisebbségnek csak hasznot hozhat! A mozgalom a korszerűen gondolkodó emberekhez fordult és megelégedéssel állapítható meg, hogy ma már majdnem minden többségi nemzetnél találkozunk komoly államférfiakkal, akik a kisebbségi mozgalom értékét és jelentőségét elismerik. A hétfőn kezdődő második genfi kongresszus hivatva lesz a helyesen megkezdeti munkát tovább folytatni. A parlament sürgős összehívása? Prága, augusztus 20. A cseh szociáldemokrata párt elnöksége kedden ülést tart. Az ülésen előreláthatólag a nemzetgyűlés szeptemberi - összehívását fogja kérni. Valószínű, hogy a cseh nemzeti szocialisták is ehhez az akcióhoz csatlakoznak és ugyanilyen indítványt terjesztenek be önállóan a német szociáldemokraták is. calles tovább harcol az egyház ellen Mexikó, augusztus 20. Calles elnök a mexikói püspök átiratára azt felelte, hogy az egyházi határozatok megszüntetése vagy megváltoztatása nem áll módjában, mert az alkotmányt nem változtathatja meg. A mexikói klérustól követelt szabadságjogokat különben az alkotmány garantálja. Politikai ellentétek miatt tegnap egy mexikói kongresszuson lövöldözés támadt. Egy személyt megöltek, két képviselői súlyosan megsebesítettek. Garido kormányzó arcán kapott lövést. Szíria kormányzója lemond Pár is, augusztus 20. Az „Echo de Paris" szerint Szíria eddigi főkormányzója, de Jou- venel, közölte Poincaré mini.szíerelnökkel, hogy október végével nem fogja sziriai mandátumának meghosszabbítását kérni. Már utódját is emlegetik Pierre Flaudrin képviselő személyében. Olaszország tartózkodó az európai vaskarf ellel szembep. Róma, augusztus 20. Az „Agence di Roma" szerint az olasz termelőkörök egyelőre tartózkodó és figyelő magatartást tanúsítanak a német—francia vaskai’telIel szemben. A régebbi ég részben hivatalos olasz—francia vasipari tárgyalások alkalmával olasz részről nem mentek bele semmiféle kötelezettségbe. Olaszországot a fejlemények nem lepték meg és abban a helyzetben van, hogy érdekeit megvédelmezheti. Abd el Krímet a Reuníon szigetre deportálják Paris, augusztus 20. A Petit Párisién szerint Abd el Krímet augusztus 28-án Fezből elszállítják és a Reunion-szigefre deportálják. Uj barátsági szerződés Lengyelország és Jugoszlávia között Varsó, augusztus 20. Hivatalos közlés szerint Lengyelország és Jugoszlávia uj barátsági és döntőbírósági szerződést dolgoznak ki. A szerződést a külügyminiszterek a genfi népszövetségi ülésszakon írják alá. Nincsics a genfi ülés után látogat el Lengyelországba. Tisztogatás a német kommunista pártban Berlin, augusztus 20. A Rote Fáimé közlése szerint a kommunista párt végrehajtó bizottsága pártbontó tevékenysége miatt A. Maslowot és Ruth Fischert kizárta a pártból és az utóbbit felszólította, hogy mandátumát bocsássa a párt rendelkezésére. Karit Tied! képviselőt, a „Die Ehe- losen" cimü folyóirat kiadóját, proletárhoz nem ülő magatartása miatt szintén kizárták és felsző- 1 itatták a mandátumáról való lemondásra. Elfogták a lengyel elnök merénylőiét Berlin, augusztus 20 Dansigi jelentés szerint ott, letartóztatták Theophil Olschewski tanulót, aki Wojcieehowski volt lengyel köztársasági elnök ellen merényletei követett el. Olsüievvski annak idején a beüfcheni bíróságon ős később Berlinben beismerő vallomást tett és a lengyel bíróság ennek a vallomásnak alapján mentette fel az ártatlanul vádolt Sfeiger lcmbergi diáki/ Belgium visszaadja Eupent és iafmedyt Németországnak Amerika teste a kést Belgium nyakára — A belga kormány folyton cáfol, a franciák nem adnak hitelt ennek Hal nam«.k »oldal 189. (1227) szám * SsONllial • 1926 augusztus 21 Előfizetési ar: évente 300, félévre 150, Szlovenszkói es TUSZinSzkói ellenzéki pártok Szerkesztoseg: Prága IL, Panska iihce negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: r 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKCU nCLpiiCipjCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prágai!., Panská ul 12/11!.—Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Iefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha
